TÖRVÉNYA REHABILITÁCIÓRÓL(A SZK Hivatalos Közlönye, 92/2011. szám) |
1. szakasz
A jelen törvény azon személyek rehabilitálását és rehabilitálásuk jogi következményeit szabályozza, akiket politikai, vallási, nemzeti vagy ideológiai okokból életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól a jelen törvény hatálybalépésének napjáig megfosztottak:
1) a Szerb Köztársaság területén bírósági vagy közigazgatási határozat nélkül;
2) a Szerb Köztársaság területén kívül a katonai és más jugoszláv hatóságok bírósági vagy közigazgatási határozata nélkül, ha a lakóhelyük a Szerb Köztársaság területén volt vagy van, vagy a Szerb Köztársaság állampolgárai vagy azok voltak;
3) a Szerb Köztársaság hatóságainak bírósági vagy közigazgatási határozatával;
4) a katonai és más jugoszláv hatóságok bírósági vagy közigazgatási határozatával, ha a lakóhelyük a Szerb Köztársaság területén volt vagy van, vagy a Szerb Köztársaság állampolgárai vagy azok voltak.
Rehabilitációra jogosult a jelen szakasz 1. bekezdésének 3) és 4) pontja szerinti személy, ha a bírósági vagy közigazgatási határozatot a jogállamiság elveivel és az emberi és szabadságjogok általánosan elfogadott és egyetemes szabványaival ellentétben hozták.
Rehabilitációra jogosultak a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti azon személyek is, akik a törvénnyel és más jogszabályokkal összhangban a népfelszabadító háború harcosainak tekinthetők.
Nem jogosultak rehabilitációra azok a személyek, akik a II. világháború idején a Szerb Köztársaság területén fegyveres összecsapásokban a megszálló fegyveres erők és quisling alakulatok tagjaként vesztették életüket.
A Szerb Köztársaság a jelen törvény szerint nem felelős a megszálló erőknek a II. világháború idején a Szerb Köztársaság területén elkövetett cselekményeiért és tetteiért.
Rehabilitáció és az elkobzott vagyon visszaszármaztatásához és a kártalanításhoz való jog korlátozása
2. szakasz
Az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kártalanításáról szóló törvény (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/11. szám) 2. szakasza szerint nem rehabilitálhatók és nincs joguk az elkobzott vagyon visszaszármaztatásához a II. világháború alatt a Szerb Köztársaság területének részeit megszálló erők tagjainak, továbbá a quisling alakulatok tagjainak, ha háborús bűnöket követtek el, illetve részt vettek azok végrehajtásában.
A jelen szakasz 1. bekezdése, illetve Az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kártalanításról szóló törvény (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/11. szám) 5. szakasza 3. bekezdésének 3) pontja szerinti személyek:
1) minden olyan személy, akit a katonai bíróság vagy a Jugoszláv Népfelszabadító Bizottság ellenőrzése alatt levő más szerv határozatával a meghatározott település felszabadításának napjától számítva háborús bűnösnek, illetve háborús bűncselekmény résztvevőjének nyilvánítottak;
2) minden olyan személy, akit a Demokratikus Föderatív Jugoszlávia és a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság bíróságai vagy más szervei, valamint a II. világháború idején a megszállók és segítőik bűncselekményeit megállapító állami bizottság háborús bűnösnek, illetve a háborús bűnök elkövetésében részt vevőnek nyilvánított.
A jelen szakasz 1. bekezdésében leírtak nem vonatkoztathatók olyan személyekre, akiket a jelen törvény életbelépésének napjáig rehabilitáltak, akiket a törvény erejénél fogva a jelen törvénnyel összhangban rehabilitálnak, valamint azokra a személyekre, akikről a rehabilitációs eljárásban megállapítják, hogy nem követtek el háborús bűnöket, illetve nem vettek részt háborús bűnök elkövetésében.
A felszabadulás napjának a jelen szakasz 2. bekezdésének 1. pontja szerint az a nap tekintendő, amikor a Népfelszabadító Mozgalom tagjai a meghatározott településen a gyakorlatban is megkezdték a hatalomgyakorlást, és az a későbbiek során sem szakadt meg.
Rehabilitáció és a rehabilitáció jogi következményei
3. szakasz
A rehabilitáció azon okmányok és cselekmények semmissé nyilvánítását, illetve hatályon kívül helyezését jelenti, amelyekkel a jelen törvény 1. szakasza 1. bekezdése szerinti személyeket politikai, vallási, nemzeti vagy ideológia okokból az életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól megfosztották.
A rehabilitált személyre és a jelen törvényben meghatározott más személyre nézve a jelen törvényből eredő jogi következményeken a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti semmissé nyilvánított, illetve hatályon kívül helyezett okmányok és cselekmények végrehajtása következményei elhárítására és enyhítésére tett intézkedések értendők, és a következőkhöz való jogokat ölelik fel: külön nyugdíjra jogosító időhöz; havi pénzbeli térítéshez (külön pótlék); egészségvédelemhez és a betegbiztosításból eredő egyéb jogokat; jogot a jelen törvény 2. szakaszának 1. bekezdése alapján elkobzott vagy elvett vagyon visszaszármaztatásához, illetve az ezzel a vagyonnal kapcsolatos kártalanításhoz; jogot az anyagi és nem anyagi természetű kártalanításhoz (rehabilitációs kártalanításhoz).
4. szakasz
A jelen törvénnyel összhangban a rehabilitáció történhet a törvény erejénél fogva (törvényes rehabilitáció), vagy bírósági határozattal (bírósági rehabilitáció).
A törvényes rehabilitáció esetén a bíróság határozatot hoz, melyben megállapítja, hogy az adott személyt a törvény erejénél fogva rehabilitálják, bírósági rehabilitáció esetén a bíróság a saját határozatával rehabilitálja.
5. szakasz
A törvény erejénél fogva rehabilitálják a jelen törvény 1. szakasza 1. bekezdésének 1) és 2) pontja szerinti azon személyeket, akiknek a jogai és szabadsága a jelen törvény hatályba lépésének napjáig, bírósági vagy közigazgatási határozatok nélkül sérültek.
A törvény erejénél fogva rehabilitálják a jelen törvény 1. szakasz 1. bekezdésének 3) és 4) pontja szerinti azon személyeket, akiknek a jogai és szabadsága a jelen törvény hatályba lépésének napjáig sérültek, bírósági vagy közigazgatási határozattal megbüntették őket:
1) olyan cselekményért, amely az elkövetés időpontjában a törvény szerint nem volt büntetendő cselekmény, vagy olyan büntetéssel, mely az elkövetéskor nem szerepelt a jogszabályokban;
2) ellenséges propaganda, az ország társadalmi-politikai viszonyai rosszindulatú és valótlan bemutatásának bűncselekményéért a Büntető Törvénykönyv 118. szakaszának 1. bekezdése alapján (A Jugoszláv Föderatív Népköztársaság Hivatalos Lapja, 13/51. és 30/59. szám - egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 11/62., 31/62. és 37/62. szám és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Hivatalos Lapja, 15/65., 15/67., 20/69. és 6/73. szám);
3) A tiltott kereskedelem, tiltott spekulációk és gazdasági szabotázs leküzdéséről szóló törvény (A Demokratikus Föderatív Jugoszlávia Hivatalos Lapja, 26/45. szám és Jugoszláv Föderatív Népköztársaság Hivatalos Lapja, 56/46. szám) 1. szakaszának 3. bekezdése és 5. szakaszának 2. bekezdése szerinti bűncselekményért, összefüggésben az 1. bekezdés 1), 3), 4), 5), 6), 11) és 12) pontjával;
4) A tiltott kereskedelem, tiltott spekulációk és gazdasági szabotázs leküzdéséről szóló törvény (A Demokratikus Föderatív Jugoszlávia Hivatalos Lapja, 26/45. szám és a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság Hivatalos Lapja, 56/46. szám) szerinti bűncselekményért, ha az idézett törvény 11. szakaszának a vállalat (üzlet) tulajdonosával, a vállalatot vagy a jogi személy birtokát irányító felelős igazgatóságával, szervével vagy a jogi személy megbízottjával szembeni alkalmazása megsértette az ártatlanság vélelméhez való jogot;
5) A nemzeti, faji és vallási gyűlölet és ellentét szítását tiltó törvény (A Demokratikus Föderatív Jugoszlávia Hivatalos Lapja, 36/45. szám és a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság Hivatalos Lapja, 56/46. szám) 2. szakasza szerinti bűncselekményért, ha azt csak írásban követték el;
6) szökésért a jelen törvény 1. szakasza 1. bekezdése szerinti személlyel szemben büntetést végrehajtó vagy kényszerintézkedést alkalmazó büntetésvégrehajtási vagy más kényszerintézkedést foganatosító intézményből.
A törvény erejénél fogva rehabilitálják a törvény 1. szakasza 1. bekezdésének 3) és 4) pontjában felsorolt személyeket, akiket bírósági vagy közigazgatási határozattal azon vád alapján fosztottak meg szabadságuktól, hogy a Tájékoztató Iroda 1948. júniusi 28-i rezolúciója mellett foglaltak állást, és akiket a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság táboraiban vagy börtöneiben 1949-től 1955-ig fogva tartottak.
A törvény erejénél fogva rehabilitálják a kollektív felelősség elve alapján háborús bűnösnek, illetve háborús bűncselekmények részvevőinek nyilvánított személyeket, akik nem vesztették el a jugoszláv állampolgárságukat, háborús bűncselekményeket nem követtek el és elkövetésükben nem vettek részt.
A törvény erejénél fogva rehabilitálják azokat a személyeket is, akiket a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság Népi Szkupstinája Elnökségének Elnöksége 1947. március 8-án hozott U. 392. számú rendeletével (A Jugoszláv Föderatív Népköztársaság Hivatalos Lapja, 64/47. szám) megfosztott állampolgárságuktól és minden vagyonukat elkobozta.
6. szakasz
A rehabilitálási eljárás kérelem benyújtásával indítványozható.
A rehabilitálás iránti kérelem kezdeményezői
7. szakasz
A rehabilitálás iránti kérelmet benyújthatja:
1) a jelen törvény 1. szakaszának 1. bekezdése szerinti személy,
2) a jelen törvény 1. szakaszának 1. bekezdése szerinti személy halála után: házastársa, élettársa, gyermeke (házasságban született, házasságon kívül született, örökbe fogadott és nevelt gyermeke), leszármazottai és felmenői, örökbe fogadói, testvérei, más törvényes örökösei, végrendeletben kijelölt örökösei, a jogi személy, melynek az adott személy tagja, illetve alapítója volt;
3) jogi személy, melynek célja az emberi és polgári jogok és szabadság védelme, a jelen törvény 1. szakaszának 1. bekezdése szerinti személy saját kezűleg aláírt és az illetékes hatóság által hitelesített beleegyezésével, a személy halála esetén pedig a 2) pontban megjelölt egyik természetes személy beleegyezésével;
4) az ügyész a jogállamiság elvének és az egyetemesen elfogadott emberi és szabadságjogok különösen súlyos megsértése esetén;
5) a jelen törvény 1. szakaszának 1. bekezdése szerinti személyek gyermekei, akik a szülők jogainak és szabadságának megsértése idején a büntetésvégrehajtási intézetben születtek, illetve akik a szülőkkel együtt bizonyos időt ezekben az intézetekben töltöttek, vagy a büntetés végrehajtás ideje alatt az egyik vagy mindkét szülő gondoskodását nélkülözve nőttek fel.
8. szakasz
A rehabilitáció iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell: a személy adatait, akinek a rehabilitálását kérik, saját kezű aláírását és a jelen törvény 7. szakaszának 3) pontja szerinti esetben az illetékes hatóság által hitelesített beleegyezését, a jogsértés ismertetését és a kérelmet igazoló bizonyítékokat.
A kérelem benyújtásának határideje
9. szakasz
A jelen törvény 1. szakaszának 1. bekezdése szerinti jogsértések miatt a rehabilitáció iránti kérelem benyújtásának joga a jelen törvény hatályba lépésétől számított öt év elteltével megszűnik.
A bíróság hatásköre és összetétele
10. szakasz
A rehabilitáció iránti kérelemről a felső bíróság dönt.
A rehabilitáció iránti kérelmet a kezdeményező lakóhelye, illetve székhelye vagy pedig a jogsértés helye szerint illetékes felső bíróságon kell benyújtani.
A rehabilitáció iránti kérelemről egyesbíró dönt.
Értesítés a benyújtott kérelemről
11. szakasz
A rehabilitáció iránti kérelemről a felső bíróság azonnal értesíti az igazságüggyel megbízott minisztériumot (továbbiakban: Minisztérium) és mellékeli a beadvány másolatát.
Ha ugyanarra a személyre vonatkozóan kettő vagy több eljárást indítottak, erről a tényről a Minisztérium értesíti mindazokat a bíróságokat, amelyeken eljárásokat indítottak, annak érdekében, hogy az eljárás lefolytatására annál a bíróságnál kerüljön sor, amelynél azt a legkorábban indították.
Ingyenes jogsegély és az eljárási költségek
12. szakasz
A kérelmet benyújtó természetes vagy jogi személynek, aki a rehabilitációs eljárást nem anyagi haszonszerzés céljából kezdeményezi, ingyenes jogsegély hagyható jóvá a törvénnyel összhangban.
A kérelmet benyújtó személy a rehabilitációs eljárás költségeinek fedezése alól mentesül.
13. szakasz
A bíróság bizonyítékokat és adatokat kér az illetékes állami szervektől és szervezetektől, amelyek a bírósági megkeresés beérkezésétől számított 60 napon belül kötelesek a bizonyítékokat és adatokat megküldeni.
A bíróság önállóan is nyomozhat olyan tények ügyében, amelyeket az ügyfél nem közölt.
14. szakasz
A jelen törvény 5. szakasza szerinti személyek rehabilitálás iránti kérelméről a bíróság a peren kívüli eljárási szabályai szerint egy ügyfeles eljárásban dönt, az illetékes felső ügyészség ügyésze véleményének kötelező előzetes beszerzése mellett.
Abban az esetben, ha az illetékes felső ügyészség ügyészének véleménye elvitatja az 1. bekezdés alapján benyújtott kérelem indokoltságát, a további eljárást a 3. bekezdés rendelkezésével összhangban folytatják le.
A jelen törvény 1. szakasza 1. bekezdésének 3) és 4) pontja szerinti személyek rehabilitáció iránti kérelméről - kivéve a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti személyek kérelméről - a bíróság a peren kívüli eljárás szabályai szerint kontradiktorikus eljárás során dönt, az eljárás másik részvevője kötelezően a Szerb Köztársaság, amelyet az illetékes felső ügyészség ügyésze képvisel.
Ideiglenes biztosítási intézkedések
15. szakasz
A bíróság a jelen törvény 7. szakasza szerinti személy követelésére, a rehabilitációs eljárás megkezdése előtt és az eljárás tartama alatt ideiglenes biztosítási intézkedéseket rendelhet el, a végrehajtást és biztosítást szabályozó törvényben megszabott feltételek szerint.
A peren kívüli eljárásról szóló törvény alkalmazása
16. szakasz
A rehabilitációs eljárásban nem alkalmazzák A peren kívüli eljárásról szóló törvény 16., 23. és 24. szakaszát.
17. szakasz
Abban az esetben, ha a jogsértés bírósági vagy adminisztratív határozat nélkül történt, a bíróság a törvényes rehabilitációra vonatkozó kérelemnek helyt adó végzésében megállapítja, hogy a jelen törvény 1. szakasza 1. bekezdésének 1) és 2) pontja szerinti személy ellen jogsértés történt, és hogy ennek a jogsértésnek nincsenek jogi következményei.
A jelen törvény 5. szakaszának 2-5. bekezdése szerinti személyek törvényes rehabilitálása iránti kérelmének helyt adó végzésben a bíróság megállapítja, hogy a rehabilitált személy ellen meghozott határozat a meghozatala óta semmis és annak a jogi következményei is semmisek.
A bírósági rehabilitáció iránti kérelmet jóváhagyó végzésével a bíróság megállapítja, hogy a rehabilitált személy elleni döntés a meghozatala óta részben vagy egészben semmis és annak a jogi következményei is semmisek.
A bíróság a rehabilitációra vonatkozó kérelmet csak részben fogadja el abban az esetben, ha csak a büntetendő cselekmények valamelyikének tekintetében megalapozott a vonatkozó határozat, továbbá ha a kirótt büntetés formája vagy büntetési tétel mértéke tekintetében megalapozott.
A rehabilitált személy büntetlen előéletűnek tekintendő a jóváhagyott rehabilitálás iránti kérelembe foglalt cselekmény vonatkozásában, a letöltött büntetés pedig indokolatlan szabadságvesztésnek számít.
A rehabilitációról szóló határozat elleni fellebbezés
18. szakasz
A rehabilitációs eljárásban hozott végzés ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napos határidőn belül lehet fellebbezni.
A fellebbezésről az illetékes fellebviteli bíróság háromtagú bírói tanácsa dönt.
A rehabilitációs eljárásban hozott jogerős végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
A rehabilitációról szóló jogerős végzés közzététele
19. szakasz
A Minisztérium a jelen törvény 7. szakasza szerinti személyek kérelmére a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében teszi közzé a rehabilitált személyek nevét és adatait, háromhavonta legalább egyszer.
A rehabilitált személyek jogai
20. szakasz
A rehabilitált személynek joga van kiemelt nyugdíjra jogosító idő elismeréséhez, havi pénzbeli térítéshez (külön pótlék); egészségvédelemhez és a betegbiztosításból eredő egyéb jogokhoz, joga van a jelen törvény 2. szakaszának 1. bekezdése alapján elvett vagy elkobzott vagyon visszaszármaztatásához, illetve az ezzel a vagyonnal kapcsolatos kártalanításhoz és rehabilitációs kártalanításhoz.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti vagyon-visszaszármaztatás, illetve vagyoni kártalanítás, a vagyon visszaszármaztatásról és az elkobzott vagyonnal kapcsolatos kártalanításról szóló törvénnyel összhangban történik.
21. szakasz
A jelen törvény 7. szakaszának 5) pontja szerinti személy jogosult egészségvédelemre és a betegbiztosításból eredő egyéb jogokra, valamint jogosult rehabilitációs kártérítésre, a jelen törvény 26. szakaszának 3. bekezdésével összhangban.
A rehabilitációs kártérítésre jogosult a rehabilitált személy házastársa, gyermeke és szülei, illetve testvérei és élettársa, a jelen törvény 26. szakasza 4. bekezdésének rendelkezésével összhangban.
Az elkobzott vagyon visszaszármaztatására vagy a jelen törvény 2. szakaszának 1. bekezdése szerinti jogszabályok alapján elvett vagyon visszaszármaztatására, illetve e vagyon utáni kártérítésre jogosultak a rehabilitált személy örökösei a jelen törvény 25. szakaszának rendelkezéseivel összhangban.
22. szakasz
A rehabilitált személy szabadságvesztésének időtartama kétszeres szorzóval kiemelt nyugdíjra jogosító időnek számít.
A rehabilitált személy szabadságvesztése utáni munkanélküli időszak kiemelt nyugdíjra jogosító időnek számít valós tartama szerint, de legfeljebb két év, ha a munkanélküliség a jelen törvény szerinti jog és szabadság megsértése miatt következett be.
Havi pénzbeli térítmény (külön pótlék)
23. szakasz
Az a rehabilitált személy, akinek a jelen törvény 22. szakasza szerinti kiemelt szolgálati időt elismerték, legalább nyolc évig havi pénzbeli térítményre (külön pótlékra) jogosult a Szerb Köztársaságban az előző naptári év havi átlagkeresete 50 százalékának megfelelő mértékben.
A külön pótlék elszámolását, összehangolását és folyósítását a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap végzi.
A külön pótlék folyósításához szükséges eszközöket a Szerb Köztársaság költségvetésből kell biztosítani.
Egészségvédelem és betegbiztosítás
24. szakasz
A jelen törvény 7. szakaszának 5). pontja szerinti betegbiztosítással nem rendelkező rehabilitált személy biztosítottként jogosult egészségvédelemre és a betegbiztosításból eredő egyéb jogokra, a betegbiztosítást szabályozó törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti egészségvédelemhez és betegbiztosításhoz szükséges eszközöket a Szerb Köztársaság költségvetésből kell biztosítani.
Az elkobzott vagyon visszaszármaztatásához, illetve az elkobzott vagyon miatti kártalanításhoz való jog
25. szakasz
A rehabilitált személyek és a jelen törvény 21. szakaszának 3. bekezdése szerinti személyek jogosultak az elkobzott vagyon, vagy a jelen törvény 2. szakaszának 1. bekezdése szerinti jogszabály alapján elvett vagyon visszaszármaztatására, illetve az adott vagyonnal kapcsolatos kártalanításra, az elkobzott vagyon visszaszármaztatását és a kártalanítást szabályozó törvénnyel összhangban.
A rehabilitációs kárpótlásra való jog
26. szakasz
A rehabilitált személy jogosult a szabadságának és jogainak megsértése miatt keletkezett anyagi károk kárpótlására, a kötelmi viszonyokat szabályozó törvénnyel összhangban.
A rehabilitált személynek joga van a befizetett pénzbüntetések és az eljárási költségek revalorizált összegű visszatérítéséhez, melynek mértékét oly módon határozzák meg, hogy megállapítják a megfizettetett összegnek a befizetés időpontjának megfelelő átlagkeresethez való arányát a Szerb Köztársaságban a kártalanítás tárgyévében megvalósított átlagkeresethez viszonyítva.
A rehabilitált személy és a jelen törvény 7. szakaszának 5) pontja szerinti személy jogosult a szabadságvesztése miatt elszenvedett lelki sérelmekért nem anyagi kár miatti kárpótlásra, a kötelmi viszonyokat szabályozó törvénnyel összhangban.
A jelen törvény 21. szakaszának 2. bekezdése szerinti személyek jogosultak a rehabilitált személy halála miatt elszenvedett lelki sérelmekért nem anyagi kár miatti kárpótlásra, melynek feltétele, hogy közöttük és az elhunyt rehabilitált személy között tartós életközösségi viszony volt, a kötelmi viszonyokat szabályozó törvénnyel összhangban.
Rehabilitációs Kárpótlási Bizottság
27. szakasz
A rehabilitálás iránti kérelemnek helyt adó bírósági határozat alapján a rehabilitált személy és a jelen törvény 26. szakaszának 3. és 4. bekezdése szerinti személyek kérelmet nyújthatnak be a rehabilitációs kártalanítás iránt.
A rehabilitációs kártalanítás iránti kérelmet a Rehabilitációs Kárpótlási Bizottság bírálja el.
Ha a jelen szakasz 2. bekezdése szerinti kérelemnek nem adnak helyt, vagy arról a Rehabilitációs Kárpótlási Bizottság a kérelem benyújtásától számított 90 napos határidőn belül nem dönt, a kérelmező hatáskörrel rendelkező bíróságnál kártérítési keresetet nyújthat be. Ha a kérelem egy részére vonatkozóan született csak megegyezés, a keresetet a kérelem maradvány részére vonatkozóan lehet benyújtani.
A jelen szakasz 3. bekezdése szerinti a kártérítési kereset az elutasító határozat kézhezvételének vagy a megegyezés megkötésének napjától számított egyéves határidő letelte, illetve a jelen szakasz 3. bekezdése szerinti határidő letelte után nem nyújtható be.
A 2. bekezdése szerinti Bizottság összetételét az igazságüggyel megbízott miniszter aktussal határozza meg és részletesen szabályozza munkáját.
Határozat és egyezmény a rehabilitációs kártalanításról
28. szakasz
A rehabilitációs kártalanítást helybenhagyó határozat, illetve a rehabilitációs kártalanításról szóló egyezmény végrehajtható okirat tulajdonságával bír.
29. szakasz
A Minisztérium egységes nyilvántartást vezet a rehabilitáció iránt benyújtott kérelmekről és a rehabilitációról hozott jogerős határozatokról.
A Minisztérium köteles a rehabilitáció iránt benyújtott kérelmekről a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti egységes nyilvántartást a nyilvánosság számára a Minisztérium honlapján közzétéve hozzáférhetővé tenni és naprakészen frissíteni.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját az igazságüggyel megbízott miniszter részletesen szabályozza.
30. szakasz
A rehabilitációs törvény (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 33/06. szám) szerint megkezdett, a jelen törvény hatályba lépésének a napjáig be nem fejezett eljárásokat, a jelen törvény rendelkezései szerint folytatják.
A jelen törvény alapján megállapított rehabilitációra jogosultság a rehabilitáció iránti kérelmeknek helyt adó jogerős bírósági határozatok alapján is érvényesíthető, amelyeket a Rrehabilitációs törvénnyel (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 33/06. szám) összhangban hoztak meg.
A jelen törvénnyel összhangban a rehabilitálás iránti kérelem benyújtható akkor is, ha a Rrehabilitációs törvény (A Szerb Köztársaság Hivatalos Lapja, 33/06. szám) alapján benyújtott rehabilitálás iránti kérelmet jogerős bírósági határozattal elutasították.
A törvénynél alacsonyabb rangú aktusok meghozatalának határideje
31. szakasz
Az igazságüggyel megbízott miniszter a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított 60 napos határidőn belül meghozza a jelen törvény 27. szakaszának 5. bekezdése és 29. szakaszának 3. bekezdése szerinti aktust.
A korábbi törvény hatályon kívül helyezése
32. szakasz
A jelen törvény hatályba lépésének napján a Rehabilitációs törvény (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 33/06. szám) érvényét veszíti.
33. szakasz
A jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételétől számított nyolcadik napon lép hatályba.