TÖRVÉNYA BÍRÁKRÓL(A SZK Hivatalos Közlönye, 116/2008., 58/2009. - alkotmánybírósági határozat, 104/2009., 101/2010. szám és 8/2012. - alkotmánybírósági határozat) |
ALAPELVEK
1. szakasz
A bíró az ítélkező tevékenységben és döntéshozatalban független.
A bíró az Alkotmány, törvények és más általános jogszabályok, a megerősített nemzetközi szerződések és a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai szerint jár el és ítélkezik.
Állandóság és elmozdíthatatlanság
2. szakasz
A bírói tisztség állandó, az első bírói megválasztás kivételével.
A bíró azon a bíróságon látja el tisztségét, ahová megválasztották.
Hozzájárulása nélkül a bíró nem helyezhető át és nem rendelhető ki más bírósághoz, a jelen törvényben előirányozott esetek kivételével.
Hozzájárulásával, a bíró kirendelhető más állami szervhez vagy intézményhez, jelen törvénnyel összhangban.
A függetlenségbe és elfogulatlanságba vetett bizalom megőrzése
3. szakasz
A bíró minden alkalommal köteles megőrizni a függetlenségébe és elfogulatlanságába vetett bizalmat.
A bíró köteles lelkiismerete szerint elfogulatlanul eljárni, a tények személyes megítélésével és a jogszabályok személyes értelmezésével összhangban, és eközben biztosítani az igazságos ítélkezést és a felek Alkotmányban, törvényben és nemzetközi aktusban szavatolt eljárásjogainak tiszteletben tartását.
A bírói tisztséggel összeférhetetlen tisztségeket, hivatást és magatartást törvény határozza meg.
A bírák minden alkalommal kötelesek tiszteletben tartani az etikai kódexet, melyet az Bírósági Főtanács hoz meg.
Valamennyi állami szerv és tisztségviselő cselekedeteivel és magatartásával köteles megőrizni a bírák és a bíróságok függetlenségébe és elfogulatlanságába vetett bizalmat.
4. szakasz
A bíró a bírói tisztség méltóságának és a bírói felelősségnek megfelelő illetményre jogosult.
A bíró illetménye szavatolja függetlenségét és családjának biztonságát.
5. szakasz
A bíró nem vonható felelősségre a bírósági döntéshozatal során kinyilvánított véleménye vagy szavazása miatt, kivéve, ha bíró által elkövetett törvényszegés bűncselekményéről van szó.
A bíró nem tartóztatható le a bírói tisztségének végzése során elkövetett bűncselekmény miatt indított eljárásban a Bírósági Főtanács jóváhagyása nélkül.
6. szakasz
A bíró törvénytelen vagy szabálytalan munkájával okozott kárért a Szerb Köztársaság tartozik felelősséggel.
Amikor az Alkotmánybíróság végleges határozatában, jogerős bírósági határozatban, illetve a bíróság előtt vagy más hatáskörében illetékes szerv előtt kötött egyezségben megállapítást nyert, hogy a károkozás szándékos volt vagy durva gondatlanságból történt, a Szerb Köztársaság követelheti a bírától a kifizetett összeg megtérítését.
Amikor az Európai Emberi Jogi Bíróság vagy más nemzetközi bíróság, illetve nemzetközi szervezet - melynek a Szerb Köztársaság is tagja - határozatában megállapítást nyert, hogy a bírósági eljárás folyamán megsértették az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, és az ítélet ezeken a sérelmeken alapszik vagy az ítélethozás az ésszerű időn belüli bíráskodáshoz való jog megsértése folytán maradt el, a Szerb Köztársaság követelheti a bírától a kifizetett összeg megtérítését, ha a károkozás szándékos volt vagy durva gondatlanságból történt.
Jelen szakasz 2. és 3. bekezdésében foglalt kifizetett összegek megtérítési feltételeinek meglétéről a Bírósági Főtanács dönt, az igazságüggyel megbízott minisztérium kérelme alapján.
7. szakasz
Érdekeik védelme, önállóságuk és függetlenségük megőrzésének céljából a bírák társulhatnak.
Részvétel a bíróság munkája szempontjából jelentős határozatok meghozatalában
8. szakasz
A bírának joga van részt venni a bíróság munkája szempontjából jelentős, valamint a bíróság működésére szolgáló eszközök meghatározására és elosztására vonatkozó határozatok meghozatalában.
Szakmai továbbképzésre i kiképzésre való jog
9. szakasz
A bírának joga és kötelessége van a Szerb Köztársaság terhére szakmai továbbképzésben és kiképzésben részesülni, különtörvénnyel összhangban.
A bírói kiképzés a bírói tisztség önálló, szakszerű és hatékony ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás és ügyesség szervezett elsajátítását és tökéletesítését jelenti.
A törvény vagy a Bírósági Főtanács határozata alapján a kiképzés kötelező a szakosítás megváltoztatása, a jogszabályok jelentősebb változása, az új munkatechnikák bevezetése esetén, valamint a bíró munkájában a munka értékelése során észlelt hiányosságok kiküszöbölése céljából.
A kiképzési program tartalmát a bíró szakmai tapasztalata alapján kell meghatározni.
Megválasztás és a tisztség megszűnése, a bírák és ülnökök létszáma
10. szakasz
A bírát és a bíróság elnökét a Nemzetgyűlés, illetve a Bírósági Főtanács választja meg, és dönt tisztségük megszűnéséről, jelen törvénnyel összhangban.
Minden egyes bíróság bíráinak és ülnökeinek létszámát a Bírósági Főtanács szabja meg.
A szabálysértési bíróságok, a Szabálysértési Felsőbíróság és a Közigazgatási Bíróság esetében a bírák és ülnökök létszámát a bíróság székhelyén kívüli tagozatokban is meg kell állapítani.
A Bírósági Főtanács ötévenként vizsgálja felül a bíróságon szükséges bírák és ülnökök számát.
Saját kezdeményezésére, a bíróság elnökének, a közvetlenül magasabb fokú bíróság elnökének, a Legfelsőbb Semmítőszék elnökének vagy az igazságüggyel megbízott miniszternek az éves ügyérkezés alapján tett javaslatára a Bírósági Főtanács az öt éves időszak eltelte előtt is felülvizsgálhatja a bírák és ülnökök szükséges számát.
A bíró munkaviszonyból eredő jogai
11. szakasz
A munkaviszonyból eredő jogait a bíró a megválasztott személyek munkaviszonyból eredő jogait szabályozó előírásokkal összhangban gyakorolja, ha jelen törvény másként nem rendelkezik.
A BÍRÓ JOGÁLLÁSA
I. A BÍRÓI TISZTSÉG ÁLLANDÓSÁGA
12. szakasz
A bírói tisztség az első bírói megválasztástól a nyugdíjkorhatár betöltéséig megszakítás nélkül tart.
A megválasztás után a bírói tisztség jelen törvényben meghatározott feltételek mellett szűnhet meg.
Kivételesen, a bírának első alkalommal megválasztott személyt három éves időtartamra választják meg.
2. A bírák létszámának csökkentése és a bíróság megszűnése
13. szakasz
A bíró tisztsége nem szűnik meg, ha a bíróságon, amelyben tisztségét betölti a bírák létszámának csökkentésére kerül sor.
Ha a bíróság megszűnik, a bíró azon a bíróságon folytatja tisztségét, amely a hatásköri illetékességet átvette, illetve azonos jellegű és fokú vagy megközelítőleg azonos fokú bíróságon.
A Bírósági Főtanács határozza meg azt a bíróságot, amelyben a bíró folytatja tisztségét.
3. Bírói tisztségből való felfüggesztés
Felfüggesztési okok
14. szakasz
A bírát tisztségéből fel kell függeszteni, ha előzetes letartóztatásba helyezték.
A bíró tisztségéből felfüggeszthető, ha ellene felmentési eljárás vagy felmentést eredményezhető büntetőeljárás indult.
A felfüggesztésről szóló határozat
15. szakasz
A bíró kötelező felfüggesztéséről a bíróság elnöke határoz, a bíróság elnökének felfüggesztéséről pedig a közvetlenül magasabb fokú bíróság elnöke.
Ha a felfüggesztés nem kötelező, a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke dönt róla.
A Legfelsőbb Semmítőszék elnökének felfüggesztéséről a Teljes Ülés dönt.
A felfüggesztés időtartama
16. szakasz
A bírót az előzetes letartóztatás megszűnéséig, a felmentési eljárás vagy büntetőeljárás befejezéséig kell felfüggeszteni.
A Bírósági Főtanács a bírát a felmentési eljárás befejezése előtt visszahelyezheti tisztségébe.
Panaszjog
17. szakasz
A felfüggesztésről szóló határozat ellen a bíró a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül a Bírósági Főtanácshoz panasszal élhet.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt panaszról a Bírósági Főtanács az átvételtől számított nyolc napos határidőn belül dönt.
II. A BÍRÓ ELMOZDÍTHATATLANSÁGA
18. szakasz
A bíró jogosult azon a bíróságon ellátni tisztségét, ahová megválasztották.
A bíró csak hozzájárulásával helyezhető át vagy rendelhető ki egy másik bírósághoz, más állami szervhez, intézményhez vagy nemzetközi igazságügyi szervezethez.
A hozzájárulást írásban kell átadni az áthelyezésről vagy kirendelésről szóló határozat meghozatalát megelőzően.
Kivételesen, a Bírósági Főtanács határozata alapján a bíró más bírósághoz hozzájárulása nélkül is áthelyezhető, ha a bíróság ahová megválasztották megszűnik vagy hatáskörének túlnyomó része megszűnik, és ezáltal csökken az ügyérkezés.
19. szakasz
Mindkét bírósági elnök jóváhagyásának beszerzése alapján a bíró - hozzájárulásával - áthelyezhető egy másik, azonos jellegű és fokú bíróságra, ha szükség van a megüresedett bírói állás sürgős betöltésére, és ez bírói megválasztással vagy bíró kirendelésével nem oldható meg.
A bíró tisztségének tartós ellátását az áthelyezési bíróságon folytatja.
Az áthelyezésről szóló határozatot a Bírósági Főtanács hozza meg.
3. Más bírósághoz való kirendelés
20. szakasz
A bíró csak azonos jellegű és azonos vagy közvetlenül alacsonyabb fokú bírósághoz rendelhető ki, egy évnél nem hosszabb időtartamra.
Kivételesen, a bíró egy közvetlenül magasabb fokú bírósághoz is kirendelhető, ha teljesíti a kirendelési bíróság bíráinak törvényben megszabott megválasztási feltételeit.
A bírát olyan bírósághoz rendelik ki, amelynél akadályoztatás, a bírák kizárása vagy egyéb okok megnehezítik vagy hátráltatják a bíróság munkáját.
Jelen szakasz 1-3. bekezdésében foglalt kirendelésről szóló határozatot, a bíró hozzájárulásával, a Bírósági Főtanács hozza meg.
4. Más állami szervhez, az igazságszolgáltatási kiképzéssel megbízott intézményhez vagy nemzetközi szervhez való kirendelés
21. szakasz
Szakteendők ellátása céljából a bíró kirendelhető a Bírósági Főtanácshoz, az igazságüggyel megbízott minisztériumhoz, az igazságszolgáltatási kiképzéssel megbízott vagy igazságügyi jellegű nemzetközi szervhez.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt kirendelést a kirendelési szerv, illetve intézmény vagy szervezet vezetőjének javaslatára kell foganatosítani, a bíró beosztási bírósága elnökének jóváhagyása beszerzésével és a bíró hozzájárulásával.
A kirendelés időtartama legfeljebb 3 év.
A kirendelésről szóló határozatot a Bírósági Főtanács hozza meg.
A kirendelés idejére, a Bírósági Főtanács határozata alapján, a bíró felmenthető tisztségének ellátása alól.
A bírónak az igazságüggyel megbízott minisztériumhoz való kirendelése esetén a bírát kötelezően fel kell menteni bírói tisztségének ellátása alól.
III. A BÍRÁK EGYMÁS KÖZÖTTI FÜGGETLENSÉGE
22. szakasz
Határozathozatal során a bíró szabadon alakítja ki a véleményét, állapítja meg a tényeket és alkalmazza a jogszabályokat.
A bíró senkinek, a többi bírának és a bíróság elnökének sem köteles magyarázatot fűzni jogi véleményéhez és az általa megállapított tényálláshoz, kivéve a határozat megindokolását vagy ha erre törvény külön kötelezi.
2. Az ügykör változtathatatlansága és az ügyek véletlenszerű kiosztása
Az éves ügycsoport változtathatatlansága
23. szakasz
A bírának joga van, hogy az éves ügyelosztási rendben meghatározzák az ő ügycsoportját, amely évközben nem változtatható.
Kivételesen, új bíró megválasztása, egy-egy bíró huzamosabb távolléte, az egyes jogterületekre vonatkozó éves ügyérkezésnek jelentős növekedése vagy csökkenése vagy a bírói állás üresedése esetén, a bírának az év folyamán is megváltoztatható az eredetileg kijelölt ügycsoportja.
Az éves ügyelosztási rendet és annak megváltoztatását a bíróság igényei szerint, valamint a bírának a új tárgykör sikeres ellátására való képessége szerint kell meghatározni.
Az ügyek véletlenszerű elosztása
24. szakasz
A bírára az ügyeket a felek személyétől és a jogi ügy körülményeitől független sorrendben kell kiosztani.
A bírára az ügyeket a bíróság munkaelosztása alapján kell kiosztani, a bírósági ügyrenddel összhangban, minden naptári évre előzetesen meghatározott sorrend szerint, kizárólag az ügy megjelölése és száma alapján.
Senki sem jogosult a munkaelosztás és az ügyérkezési sorrend tiszteletben tartása nélkül bírói tanácsokat alakítani és az ügyeket kiosztani.
Eltérések
25. szakasz
Az ügyérkezési sorrendtől csak a bíró indokolt akadályoztatása esetén lehet eltérni, a bírósági ügyrenddel összhangban.
A bírósági ügyrenddel összhangban, a bírától az ügyet csak akkor lehet visszavonni, ha huzamosabb ideig van távol vagy az eljárás indokolatlan késleltetése miatt jogerős fegyelmi büntetésben részesült.
Panaszjog
26. szakasz
Az éves ügyelosztási rend, az ügykör megváltoztatása, az ügyérkezési sorrendtől való eltérés vagy az ügy visszavonása ellen a bíró panaszt emelhet a közvetlenül magasabb fokú bíróság elnökénél, a tudomásszerzés napjától számított három napos határidőn belül.
A Legfelsőbb Semmítőszék bírájának kifogásáról annak a Teljes Ülése dönt.
Az ügy visszavonása esetén a panaszjog a feleket is megilleti, a tudomásszerzés napjától számított három napos határidőn belül.
A panaszról az átvételtől számított 15 napos határidőn belül kell határozatot hozni.
A közvetlenül magasabb fokú bíróság elnökének értesítésére vonatkozó kötelezettség
27. szakasz
A bíróság elnöke az ügyérkezési sorrendtől való eltérés valamennyi esetéről köteles írásban értesíteni a közvetlenül magasabb fokú bíróság elnökét.
3. Értesítés az eljárás időtartamáról
28. szakasz
Ha az elsőfokú eljárást egy éven belül nem fejezte be, ennek okairól a bíró köteles értesíteni a bíróság elnökét, és ezt követően három havonta tájékoztatni őt az eljárás menetéről.
A bíró a jogorvoslati eljárásról először két hónap letelte után értesíti a bíróság elnökét, majd ezt követően 30 naponként.
Az elsőfokú eljárásokat illetően, a bíróság elnöke értesíteni köteles a közvetlenül magasabb fokú bíróság elnökét valamennyi, két év alatt nem befejezett eljárásról és a kiváltó okokról.
Az egy év alatt nem befejezett jogorvoslati eljárásról a bíróság elnöke köteles értesíteni a Legfelsőbb Semmítőszék elnökét.
A végrehajtási, peren kívüli és más nem peres eljárásokra vonatkozó értesítési határidőt a bírósági ügyrend szabályozza.
Jelen szakaszban foglalt értesítési kötelezettség az ügy bíróságra érkezésének napján kezdődik.
4. A bírát megillető panaszjog
29. szakasz
A bíró panaszt emelhet a Bírósági Főtanácsnál, ha jogait olyan sérelem érte, amelyre jelen törvény nem irányoz elő külön jogvédelmi eljárást.
A Bírósági Főtanács 15 napos határidőn belül dönt a panaszról, és határozatáról azonnal értesíti a bíróság elnökét, a közvetlenül magasabb fokú bíróság elnökét és a Legfelsőbb Semmítőszék elnökét. Ha a panasz alapozott, a Bírósági Főtanács intézkedéseket foganatosít a bíró jogainak védelme érdekében.
IV. A BÍRÓI TISZTSÉG VISZONYA MÁS TISZTSÉGEKKEL, HIVATÁSOKKAL ÉS MAGATARTÁSOKKAL SZEMBEN
1. Más tisztségek, hivatások és magatartások viszonya a bírói tisztséggel szemben
30. szakasz*
A bíró nem tölthet be tisztséget jogszabályokat meghozó szervekben, a végreható hatalom szerveiben, közszolgálatokban, sem a tartományi vagy a helyi önkormányzat szerveiben. A bíró nem lehet tagja politikai pártnak, és nem fejthet ki bármilyen más politikai tevékenységet, nem végezhet semmilyen fizetett köz- vagy magánhivatást, nem nyújthat térítéses jogi szolgáltatást vagy tanácsokat.
A jelen szakasz 1. bekezdésétől eltérően, a bíró tagja lehet az igazságügyi képzésben illetékes intézmény igazgatási szervének, a Bírósági Főtanács határozata alapján és a külön törvénnyel összhangban.
A bírói tisztséggel összeférhetetlenek más tisztségek, hivatások és magatartások is, amelyek ellentétben állnak a bírói méltósággal és függetlenséggel, vagy csorbítják a bíróság tekintélyét.
Az Etikai Kódex alapján a Bírósági Főtanács határozza meg azokat a magatartásokat, amelyek ellentétben állnak a bírói méltósággal és függetlenséggel, vagy csorbítják a bíróság tekintélyét.
A bíró, munkaidején kívül, külön engedély nélkül folytathat oktatási és tudományos tevékenységet, térítés ellenében.
Törvényben meghatározott esetekben, az igazságszolgáltatási kiképzéssel megbízott intézményben a bíró munkaideje alatt is folytathat oktatási és tudományos tevékenységet.
A bíró külföldi tanulmányi, illetve más szakmai útra a Bírósági Főtanácsnak, a bíróság elnökének előzetes véleményének beszerzésével hozott határozata alapján, miközben különösen figyelembe kell venni a bíró személyi adatlapjában szereplő értékelést, valamint idegennyelv-ismeretét.
2. Az összeférhetetlenségi eljárás
Értesítési kötelezettség és bejelentés
31. szakasz
A bíró köteles értesíteni a Bírósági Főtanácsot minden tisztségről és hivatásról, amely a bírói tisztséggel esetleg összeférhetetlen lehet.
A Bírósági Főtanács értesíti a bíróság elnökét és a bírát arról a tényről, hogy valamely tisztség vagy hivatás a bírói tisztséggel összeférhetetlen.
A bíróság elnöke fegyelmi feljelentést köteles benyújtani, amint tudomást szerez arról a tényről, hogy a bíró a tisztségével esetleg összeférhetetlen tisztséget vagy hivatást végez, illetve magatartást tanúsít.
V. A BÍRÁK MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE
32. szakasz
Minden bírának és bíróságelnöknek a munkája rendes értékelés tárgyát képezi.
Az értékelés a bírói, illetve bíróságelnöki tevékenység valamennyi szemszögét felöleli, és megválasztásuk, kötelező kiképzésük és felmentésük alapjául szolgál.
Az értékelés nyilvánosan közzétett, objektív és egységes ismérvek és mércék alapján történik, és az eljárásban biztosítani kell annak a bírának, illetve bírósági elnöknek a jelenlétét, akinek a munkáját értékelik.
A bírák, illetve a bírósági elnökök munkájának értékelési ismérveit, mércéit és rendjét a Bírósági Főtanács határozza meg.
Az értékeléssel megbízott szervek a bíróságokon
33. szakasz
Az alacsonyabb fokú bíróságok bírái munkájának értékelését a közvetlenül magasabb fokú bíróságokon alakított tanácsok végezik el.
A tanács három bírából áll, akiket titkos szavazással az összbírói értekezleten négy évre szóló időszakra választanak.
Egy-egy tanácsot kell alakítani minden 100 bírára, akiknek a munkáját értékelik.
A Bírósági Főtanács általi értékelés
34. szakasz
A Bírósági Főtanács bizottsága a bíróságok elnökeinek a munkáját értékeli, és dönt a bíráknak a munkaértékelésük ellen benyújtott kifogásairól.
A bírósági elnökök munkaértékelése ellen benyújtott kifogásokról a Bírósági Főtanács dönt.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt bizottság összetételét és munkarendjét a Bírósági Főtanács aktusában kell szabályozni.
35. szakasz
Az állandó tisztséget betöltő bírák valamint a bírósági elnökök munkája három évente egyszer, az első alkalommal megválasztott bíráké évente egyszer képezi rendes értékelés tárgyát.
Kivételesen, a Bírósági Főtanács határozata alapján a bíró rendkívül is értékelhető.
36. szakasz
Az értékelést minősítéssel kell kifejezni.
A bírák értékelésére vonatkozó minősítések: kiválóan végzi bírói hivatását, sikeresen végzi bírói hivatását, vagy alkalmatlan.
A bírósági elnökök értékelésére vonatkozó minősítések: kiválóan végzi bíróságelnöki hivatását, sikeresen végzi bíróságelnöki hivatását, vagy alkalmatlan a bíróságelnöki hivatás végzésére.
A minősítést be kell jegyezni a bíró, illetve a bíróság elnökének személyi adatlapjába.
A bíró, illetve a bíróság elnöke a minősítés ellen kifogást emelhet jelen törvény 34. szakaszában említett szerveknél a munkaértékelésről szóló, kötelezően indokolást is tartalmazó határozat kézbesítésétől számított 15 napos határidőn belül.
37. szakasz
A bíró a megválasztási bíróság bíráinak járó illetményre jogosult.
A bíró illetményét az alapilletmény szerint kell meghatározni.
Az alapilletményt az illetményelszámolási és -kifizetési alap együtthatójának az illetményelszámolási és -kifizetési alappal való beszorzásával kell meghatározni.
A bírákra vonatkozó illetményelszámolási és -kifizetési alapot a Költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni.
Az illetményelszámolási és -kifizetési alap együtthatóját úgy határozzák meg, hogy a bírát az 1-6 fizetési fokozatba sorolják be.
Jelen törvény értelmében, az alapilletmény az az érték, amely nem tartalmazza a holt munka értékelését kifejező százalékot.
38. szakasz
A bírákat hat fizetési fokozatba sorolják, melyeket együtthatókkal kell kifejezni.
Az első fizetési fokozatba a szabálysértési bíróságok bírái tartoznak.
A második fizetési fokozatba az alapfokú bíróságok bírái tartoznak.
A harmadik fizetési fokozatba a gazdasági- és a felső bíróságok, valamint a Szabálysértési Felsőbíróság bírái tartoznak.
A negyedik fizetési fokozatba a Gazdasági Fellebbviteli, a fellebbviteli bíróságok és a Közigazgatási Bíróság bírái tartoznak.
Az ötödik fizetési fokozatba a Legfelsőbb Semmítőszék bírái tartoznak.
A hatodik fizetési fokozatba a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke tartozik.
39. szakasz
Az első fizetési fokozatra vonatkozó együttható 2,50.
A második fizetési fokozatra vonatkozó együttható 3,00.
A harmadik fizetési fokozatra vonatkozó együttható 3,50.
A negyedik fizetési fokozatra vonatkozó együttható 4,00.
Az ötödik fizetési fokozatra vonatkozó együttható 5,00.
A hatodik fizetési fokozatra vonatkozó együttható 6,00.
A bíróság elnökének alapilletménye
40. szakasz
A bíróság elnökének alapilletményét úgy állapítják meg, hogy illetményét az alábbiak szerint növelik:
- 10%-kal a 20-nál kevesebb bírát foglalkoztató bíróságon;
- 15%-kal a 40-nél kevesebb bírát foglalkoztató bíróságon;
- 20%-kal a 60-nál kevesebb bírát foglalkoztató bíróságon;
- 25%-kal a 80-nál kevesebb bírát foglalkoztató bíróságon;
- 30%-kal a 80-nál több bírát foglalkoztató bíróságon.
Jelen szakasz 1. bekezdésének rendelkezéseit a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke esetében nem kell alkalmazni.
Az áthelyezett, illetve kirendelt bíró illetménye
41. szakasz
A más bíróságra áthelyezett, más bíróságra, az igazságüggyel megbízott minisztériumhoz, intézményhez vagy nemzetközi szervezethez kirendelt bíró az áthelyezési bíróság bírájának járó alapilletményre, illetve, az igazságüggyel megbízott minisztériumnak, a kirendelési intézménynek vagy nemzetközi szervezetnek az alapilletményére jogosult, ha ez számára kedvezőbb.
A más bíróságra áthelyezett, más bíróságra, az igazságüggyel megbízott minisztériumhoz, intézményhez vagy nemzetközi szervezethez kirendelt bírónak járó térítéseket és egyéb járandóságokat a Bírósági Főtanács szabja meg.
A bíró alapilletményének növelése
42. szakasz
Ha a bíró olyan bíróságon látja el tisztségét, ahol nincs lehetőség a bírói állások betöltésére, alapilletménye 50%-kal növelhető.
A büntetőeljárásban a szervezett bűnözés és háborús bűncselekmények ügyeiben eljáró bíró alapilletménye 100%-kal növelhető.
Jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében foglalt alapilletmény-növelésről a Bírósági Főtanács hoz határozatot.
A bíróság elnökhelyettesének alapilletményét jelen törvény 40. szakaszának 1. bekezdésében foglalt illetménynöveléseknek az 50%-ával kell megnövelni.
A BÍRÓ MEGVÁLASZTÁSA
43. szakasz
Bírának a Szerb Köztársaság állampolgára, az állami szervekben való munkavállalás általános feltételeit teljesítő, jogi egyetemet végzett, bírói vizsgával és szaktudással rendelkező, a bírói hivatásra képesített és ahhoz méltó személy választható.
44. szakasz
A bírói vizsga letételét követően, jogi munkakörben szerzett alábbi időtartamú munkatapasztalat szükséges:
a szabálysértési bíróság bírájának két év;
az alapfokú bíróság bírájának három év;
a felső- és gazdasági bíróságok valamint a Szabálysértési Felsőbíróság bírájának hat év;
a fellebbviteli bíróság, a Gazdasági Fellebbviteli Bíróság és a Közigazgatási Bíróság bírájának tíz év;
a Legfelsőbb Semmítőszék bírájának tizenkét év.
A megválasztás egyéb feltételei
45. szakasz
A megválasztás egyéb feltételei a szaktudás, a képesítés és a méltóság.
Szaktudás alatt a bírói hivatás végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudást kell érteni.
A képesítés alatt azt az ügyességet kell érteni, amely a bírósági ügyek rendezése során lehetővé teszi a sajátos jogelméleti tudásnak a hatékony alkalmazását.
A méltóság alatt azokat az erkölcsi erényeket kell érteni, melyekkel egy bírának rendelkeznie kell, valamint ezen tulajdonságokkal összhangban levő magatartást.
A bírának a következő erkölcsi tulajdonságokkal kell rendelkeznie: becsületesség, lelkiismeretesség, igazságosság, méltóság, kitartás és példamutatás, ezekkel összhangban levő magatartása pedig azt jelenti, hogy szolgálati viszonyában és azon túl is őriznie kell a bíró és a bíróság tekintélyét, tudatában lennie társadalmi felelősségével, szolgálati viszonyában és azon túl is megtartania függetlenségét és elfogulatlanságát, megbízhatóságát és méltóságát, valamint vállalnia a felelősséget a bíróság belső szervezeti rendszeréért és az igazságszolgáltatásról a közvéleményben kialakított pozitív képért.
A szaktudás, képesítés és méltóság értékelésének ismérveit és mércéit a Bírósági Főtanács szabja meg, a törvénnyel összhangban.
A hátrányos megkülönböztetés tilalma
46. szakasz
A bíró megválasztása és jelölése során tilos minden, bármilyen alapon történő megkülönböztetés.
A bírák megválasztása és jelölése során figyelembe kell venni a lakosság nemzeti összetételét, a nemzeti kisebbséghez tartozók megfelelő részvételi arányát, valamint a bíróságon hivatalos használatban levő kisebbségi nyelv jogi szakterminológiájának ismeretét.
47. szakasz
A bírák megválasztásáról a Bírósági Főtanács hirdetést tesz közzé.
A hirdetést a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében és a Szerb Köztársaság egész területét fedő más tömegtájékoztatási eszközben kell közzétenni.
48. szakasz
A megválasztási jelentkezőlapokat a Bírósági Főtanácshoz kell benyújtani, a hirdetésnek a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételtől számított 15 napos határidőn belül.
A jelentkezőlaphoz mellékelni kell a megválasztás feltételeinek teljesítését igazoló bizonyítékokat is.
Adatok és vélemények beszerzése
49. szakasz
A Bírósági Főtanács adatokat gyűjt és véleményeket szerez be a jelölt szaktudásáról, képesítéséről és méltóságáról.
Az adatokat és véleményeket azoktól a szervektől és szervezetektől kell begyűjteni, amelyeknél a jelölt jogi munkakörben dolgozott, a bíróságról érkező jelöltek esetében pedig kötelezően be kell szerezni a beosztási bíróság összbírói értekezletének véleményét, valamint a közvetlenül magasabb fokú bíróság összbírói értekezletének véleményét, amelyeket a jelölt a választást megelőzően megtekinthet.
Az első alkalommal választandó bírák jelölése
50. szakasz
A bírói tisztségre első alkalommal választandó személyek jelölése során a szaktudáson, képesítésen és méltóságon kívül a Bírósági Főtanács külön mérlegeli a jelöltnek a bírói vizsga letétele után betöltött munkaköri teendőit.
A bírósegédek közül kikerülő jelöltek esetében kötelező a munkaértékelésük beszerzése.
A jelölést megelőzően, a Bírósági Főtanács meghallgathatja a jelentkezőket.
Egy bírói állás betöltésére a Bírósági Főtanács egy vagy több jelölt személyére tesz javaslatot a Nemzetgyűlésnek.
A Bírósági Főtanács javaslatáról szóló döntést meg kell indokolni.
51. szakasz
Az első alkalommal megválasztandó bírát a Nemzetgyűlés a Bírósági Főtanács által javasolt jelöltek közül választja.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt megválasztási határozatot közzé kell tenni a Szerb Köztárság Hivatalos Közlönyében.
Az állandó tisztséget betöltő bíró megválasztása
52. szakasz
Az állandó tisztséget betöltő bírákat a Bírósági Főtanács választja.
Azt az első alkalommal megválasztott bírót, aki három évi megbízatási ideje alatt a "kiválóan végzi bírói hivatását" minősítésben részesült, kötelezően állandó tisztségre nevezik ki.
Az az első alkalommal megválasztott bíró, aki három évi megbízatási ideje alatt az "alkalmatlan" minősítésben részesült, állandó tisztségre nem nevezhető ki.
Minden bírói kinevezésről szóló határozatot meg kell indokolni, és közzétenni a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
III. A BÍRÓI ESKÜ ÉS TISZTSÉGBE LÉPÉS
53. szakasz
A bíró tisztségbe lépése előtt esküt tesz a Nemzetgyűlés elnöke előtt.
A Legfelsőbb Semmítőszék elnöke a Nemzetgyűlés előtt tesz esküt.
Az állandó tisztségre megválasztott bíró nem tesz újabb esküt.
54. szakasz
A bírói eskü szövege: "Becsületemre esküszöm, hogy tisztségemet az Alkotmányhoz és törvényhez hűen, legjobb tudásom és képességem szerint fogom ellátni, és csak az igazat és az igazságosságot fogom szolgálni."
55. szakasz
A megválasztott bíró a megválasztási bíróság összbírói díszértekezletén lép tisztségbe.
Tisztségbe lépésével a bírónak a más bíróságon betöltött tisztsége megszűnik.
A magasabb fokú bíróság bírája, akit alacsonyabb fokú bíróság elnökévé választottak, tisztségének megszűnése után visszatérhet a magasabb fokú bíróságon betöltött tisztségére.
Mikor tekinthető a bíró meg nem választottnak
56. szakasz
Úgy kell tekinteni, hogy a bírát nem választották meg, ha a megválasztástól számított 30 napos határidőn belül nem lép tisztségbe.
Erről a tényről a Bírósági Főtanács hoz határozatot, a bíróság elnökének előterjesztése alapján, és értesíti a Nemzetgyűlést, ha első alkalommal választott bíróról van szó.
A Bírósági Főtanács határozata ellen a bíró panaszt emelhet az Alkotmánybíróságnál.
A BÍRÓI TISZTSÉG MEGSZŰNÉSE
57. szakasz
A bírói tisztség a bíró kérelmére, a munkakor betöltésével, a bírói tisztség ellátásához szükséges munkaképesség tartós elvesztésével, az állandó tisztségbe helyezés elmaradásával vagy felmentéssel szűnik meg.
A bírói tisztség megszűnéséről szóló határozatot a Bírósági Főtanács hozza meg, és a bíró a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül ellene kifogást emelhet a Bírósági Főtanácsnál.
A Bírósági Főtanács a kifogást elvetheti, ha nem határidőben emelték, elfogadhatja a kifogást és módosíthatja a tisztség megszűnéséről hozott határozatát, vagy elutasíthatja és megerősítheti a tisztség megszűnéséről szóló határozatát.
A bírósági tisztség megszűnéséről szóló határozat a kifogás szerinti eljárásban való megerősítését, vagy ha nem emelnek kifogást, a kifogás emelésére kitűzött határidő leteltével válik jogerőssé.
2. A tisztség megszűnése a bíró kérelme alapján
58. szakasz
A tisztségének megszűnését kívánó bíró írásos kérelmet kell, hogy benyújtson a Bírósági Főtanácshoz.
A kérelem visszavonható amíg a bíró tisztsége a Bírósági Főtanács határozata alapján meg nem szűnik vagy jelen törvényben megszabott határidő nem jár le.
Ha a bírói tisztség megszűnésére vonatkozó kérelemről 30 napos határidőn belül nem születik döntés, úgy kell tekinteni, hogy a bíró tisztsége a kérelem benyújtásától számított 30 napos határidő lejártával megszűnt.
Egyéb esetekben a bírói tisztség azon a napon szűnik meg, amelyet a Bírósági Főtanács határozatában feltüntet.
Ha a bíró a felmentési eljárás megindítását követően nyújtja be tisztsége megszűnésére vonatkozó kérelmét, a kérelmet a felmentési eljárás befejezéséig nem vitatják meg.
59. szakasz
A bíró munkakora a 65. életév vagy 40 évi biztosítási idő betöltésével a törvény erejénél fogva megszűnik.
Kivételesen, a bíróság elnökének kérelmére, a Bírósági Főtanács még két évvel meghosszabbíthatja a bíró munkakorát, a bíró egyetértésével.
A bíró munkakora csak a megkezdett ügyek befejezése érdekében hosszabbítható meg.
4. A bírói tisztség ellátásához szükséges munkaképesség tartós elvesztése
60. szakasz
A bíró tisztsége megszűnik, ha az illetékes szerv szakbizottságának véleménye szerint egészségügyi állapota miatt a bírói tisztséget képtelen ellátni.
A kötelező egészségügyi vizsgálatra utasító határozatot a Bírósági Főtanács hozza meg, a bíróság elnökének vagy a közvetlenül magasabb fokú bíróság elnökének vagy a bíró személyes előterjesztése alapján.
5. Az első alkalommal választott bíró tisztségének megszűnése
61. szakasz
Az első alkalommal választott, állandó tisztségbe nem megválasztott bíró bírói tisztsége a három évi megbízatási idő lejártának napján megszűnik.
Felmentési okok
62. szakasz
A bírót fel kell menteni, ha bűncselekmény miatt vele szemben hat hónapnál tovább tartó feltétlen börtönbüntetést szabtak ki, vagy a bírói tisztség betöltéséhez méltatlanná tevő büntethető cselekmény miatt ítélték el, ha szakszerűtlenül végzi tisztségét, vagy súlyos fegyelmi vétséget követ el.
Külön a tisztség szakszerűtlen végzéséről
63. szakasz
Szakszerűtlennek kell tekinteni a bírói tisztség nem kielégítően sikeres végzését, ha a bíró, a bírói munka értékelésének ismérvei és mércéi alapján az "alkalmatlan" minősítésben részesül.
Hatásköri illetékesség és a felmentési eljárás megindítása
64. szakasz*
A bíró felmentését bárki kezdeményezheti.
A felmentési eljárást a bíróság elnökének, a közvetlenül magasabb fokú bíróság elnökének, a Legfelsőbb Semmítőszék elnökének, a bíró munkája értékelésével megbízott szervnek vagy a fegyelmi bizottságnak az előterjesztése alapján kell megindítani. A bíró felmentésének eljárását hivatalból a Bírósági Főtanács is megindíthatja.
A felmentés okait a Bírósági Főtanács állapítja meg.
A Bírósági Főtanács előtti eljárás
65. szakasz
A Bírósági Főtanács zárt eljárásban deríti ki a tényeket i határoz.
A Bírósági Főtanács az eljárást megindító aktus megküldésétől számított 45 napos határidőn belül köteles az eljárást lefolytatni és határozatát meghozni.
A Bírósági Főtanács határozatát indokolással kell ellátni.
A bíró jogállása az eljárásban
66. szakasz
A bírát megilleti az a jog, hogy azonnal értesüljön az eljárás megindításának okairól, tudomást szerezzen az ügyről, a kísérő dokumentációról, az eljárás menetéről, valamint, hogy személyesen vagy képviselője révén állításaihoz magyarázatot fűzzön és bizonyítékokat terjesszen elő.
A bírónak joga van állításait szóban előadni a Bírósági Főtanács előtt.
7. Az tisztség megszűnéséről szóló határozat elleni panasz
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott panasz
67. szakasz
A Bírósági Főtanácsnak a tisztség megszűnéséről szóló jogerős határozata ellen a bírónak joga van panaszt emelni az Alkotmánybíróságnál, a határozat kézhezvételétől számított 30 napos határidőn belül.
Az Alkotmánybíróság határozatában a panaszt elutasítja, vagy a panasznak helyt ad és a tisztség megszűnéséről szóló határozatot megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság határozata végleges.
A tisztség megszűnéséről szóló határozat
68. szakasz
A jelen törvény 57. szakaszának 4. bekezdésében említett tisztség megszűnéséről szóló jogerős határozatot és az Alkotmánybíróságnak a jelen törvény 67. szakaszának 3. bekezdésében említett végleges határozatát közzé kell tenni a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
A BÍRÓSÁG ELNÖKE
A bírósági elnök megválasztásának feltételei
69. szakasz
Azonos vagy magasabb fokú bíróság bírái közül olyan bíró választható bírósági elnöknek, aki kifejezett vezetői és bírósági munkaszervezési képességgel rendelkezik, a Bírósági Főtanács által megállapított ismérvekkel összhangban.
Bírósági elnökjelöltek állítása
70. szakasz
A Bírósági Főtanács a bírósági elnök személyére egy vagy több javaslatot tesz.
A javaslat meghatározása előtt, a Bírósági Főtanács a bejelentett jelöltekről beszerzi azon bíróság összbírói értekezletének a véleményét, amely bíróság elnökére a javaslat vonatkozik.
A bíróság elnökének megválasztása
71. szakasz
A bíróság elnökét a Nemzetgyűlés választja, a Bírósági Főtanács javaslata alapján.
A bíróság elnökének megválasztott bíró a bíróságon bírói tisztséget is végez.
72. szakasz
A bíróság elnökét négy éves időtartamra választják, és újraválasztható.
A bírósági elnök megbízatásának időtartama a tisztségbe lépés napján kezdődik.
73. szakasz
Amikor a bíróság elnökének a tisztsége megszűnik, a közvetlenül magasabb fokú bíróság elnöke megbízott bíróságelnököt helyez tisztségbe, aki ezt a tisztséget az új bírósági elnök tisztségbe helyezéséig, de legfeljebb egy évig látja el.
A Legfelsőbb Semmítőszék megbízott elnökét a Teljes Ülés helyezi tisztségbe.
A bíróság elnöke tisztségének megszűnése
74. szakasz
A bíróság elnökének tisztsége a bírói tisztségének a megszűnésével, más bíróság bírájának megválasztásával, saját kérelmére, a bíróság megszűnésével, megbízatási idejének lejártával és a bíróságelnöki tisztségből való felmentésével szűnik meg.
A bírósági elnök tisztségének megszűnéséről szóló határozatot a Nemzetgyűlés hozza meg.
Amikor a bíróság elnökének a tisztsége megszűnik, a Bírósági Főtanács köteles haladék nélkül jelölteket állítani a bíróság elnökének megválasztása érdekében.
A bíróságelnök felmentésének okai
75. szakasz
A bíróság elnökét a bírósági igazgatás teendőit szabályozó előírásokban megállapított kötelezettségek megszegése, az ügyelosztási szabályokkal ellentétben kifejtett magatartás, a bírák évi kijelölését szabályozó előírásoktól való eltérések, a bíróságelnöki tisztség ellátása során elkövetett súlyos fegyelmi vétség vagy a bíróságelnöki tisztség szakavatatlan ellátása miatt mentik fel tisztségéből.
Úgy kell tekinteni, hogy a bíróság elnöke szakavatatlanul látja el bíróságelnöki tisztségét, ha a bírósági elnökök munkaértékelési ismérveik és mércéik alapján munkáját alkalmatlan minősítéssel értékelik.
A bíróságelnök felmentésének okait megállapító eljárás
76. szakasz
Bárki kezdeményezheti a bíróság elnökének felmentését.
A bíróságelnök felmentésének okait megállapító eljárást a Bírósági Főtanács folytatja.
A bíróságelnök felmentésének okait megállapító eljárást a közvetlenül magasabb fokú bíróság elnökének, az elnökölt bíróság összbírói értekezletének, az igazságüggyel megbízott miniszternek, a bíróságelnök munkájának értékelésével megbízott szervnek és a fegyelmi bizottságnak az előterjesztése alapján kell megindítani.
A bíróság elnökének felmentéséről szóló határozat
77. szakasz
A felmentési okokat megállapító eljárás befejezését követően, a bíróság elnökének felmentéséről szóló határozatot a Nemzetgyűlés hozza meg, a Bírósági Főtanács előterjesztése alapján.
A bíróságelnöki tisztségének megszűnése utáni jogállás
78. szakasz
Az a bírósági elnök, akit nem választanak újra, akit felmentenek bíróságelnöki tisztsége alól vagy akinek tisztsége saját kérelme alapján szűnik meg, folytatja bírói tisztségének ellátását.
Ha az alacsonyabb fokú bíróság elnökévé megválasztott magasabb fokú bíróság bírájának bíróságelnöki tisztsége megszűnik, bírói tisztségét jogosult a magasabb fokú bíróságon folytatni.
A Legfelsőbb Semmítőszék elnöke
79. szakasz
A Legfelsőbb Semmítőszék elnökét, a semmítőszék bírái közül, a Bírósági Főtanács előterjesztése alapján, valamint a Teljes Ülés és a nemzetgyűlés hatáskörében illetékes bizottsága véleményének megszerzése után, a nemzetgyűlés választja meg.
A Legfelsőbb Semmítőszék elnökét öt éves időtartamra választják, és nem választható újra.
A Legfelsőbb Semmítőszék elnökének tisztsége a megválasztási idő eltelte előtt saját kérelmére, bírói tisztségének megszűnésével vagy a bíróságelnökök felmentésére jelen törvényben meghatározott okokból történő felmentésével szűnik meg.
A Legfelsőbb Semmítőszék elnökének felmentési eljárását a teljes ülés indítványa alapján kell megindítani.
A Legfelsőbb Semmítőszék elnöke felmentésének okait megállapító eljárást a Bírósági Főtanács folytatja le, és hozza meg az erről szóló határozatot.
A Legfelsőbb Semmítőszék elnökének az e tisztségből való felmentéséről szóló határozatot a Nemzetgyűlés hozza meg, a Bírósági Főtanács előterjesztése alapján.
A Legfelsőbb Semmítőszék elnökének tisztségéből való, más okokból történő felmentéséről szóló határozatot a nemzetgyűlés hozza meg.
A bírákról szóló rendelkezések alkalmazása
80. szakasz
Jelen törvénynek a bírák megválasztására és felmentésére vonatkozó rendelkezéseit a bírósági elnökök megválasztásánál és felmentésénél is értelemszerűen alkalmazni kell.
Jelen törvénynek a bírákra vonatkozó egyéb rendelkezéseit a bírósági elnökök tekintetében is alkalmazni kell.
KÜLÖNRENDELKEZÉSEK AZ ÜLNÖKRŐL
Kinevezési feltételek és a megbízatás időtartama
81. szakasz
Ülnöknek a Szerb Köztársaság nagykorú és az ülnöki tisztséghez méltó állampolgára nevezhető ki.
Kinevezéskor gondot kell viselni a jelöltek neméről, életkoráról, foglalkozásáról és társadalmi helyzetéről, tudásáról, szakavatottságáról és az egyes bírósági ügyek iránti hajlamáról.
Az ülnököt öt éves időtartamra kell kinevezni, és újra kinevezhető.
82. szakasz
Az ülnököt a Bírósági Főtanács nevezi ki, az igazságüggyel megbízott miniszter előterjesztése alapján.
A javaslattevés előtt a miniszter megszerzi annak a bíróságnak a véleményét, amelyhez az ülnököt kinevezik.
Ülnöknek nagykorú személy nevezhető ki, aki a kinevezés pillanatában még nem töltötte be hetvenedik életévét.
83. szakasz
Az ülnök a kinevezési bíróság elnöke előtt esküt tesz.
Az eskü szövege: "Becsületemre esküszöm, hogy tisztségemet az Alkotmányhoz és törvényhez hűen, lelkiismeretesen, odaadóan és elfogulatlanul fogom ellátni."
84. szakasz
A bíróság elnöke tisztségéből eltávolítja az ülnököt, ha ellene eljárás kezdődött olyan bűncselekmény miatt, amiért felmenthető, vagy vele szemben felmentési eljárás indult.
Az eltávolítás az eljárás befejezéséig tart.
Más tisztségekkel, hivatásokkal és magatartásokkal való összeférhetetlenség
85. szakasz
Az ülnök nem lehet ügyvéd, térítés ellenében nem nyújthat jogi szolgáltatásokat és nem adhat szaktanácsokat.
Az ülnöki tisztséggel olyan más tisztségek, hivatások és magatartások is összeférhetetlenek, amelyek ellentétben állnak a bírói méltósággal és függetlenséggel, vagy sértik a bíróság tekintélyét.
86. szakasz
Az ülnök tisztsége megszűnik, ha a kinevezési bíróság megszűnik, ha felmentik tisztsége alól vagy, ha megbízatási ideje lejár.
Az ülök tisztsége nem szűnik meg a munkakorhatár betöltésével.
Az ülnöki tisztség megszűnésének okait megállapító eljárást a bírósági elnök, a közvetlenül magasabb fokú bíróság elnökének, a Legfelsőbb Semmítőszék elnökének és az igazságüggyel megbízott miniszter indítványozza.
Az eljárást a Bírósági Főtanács folytatja le, és meghozza a határozatot.
Az ülnöki térítések és díjazás
87. szakasz
Az ülnök a tisztséggel járó költségeinek és a kiesett keresetének a megtérítésére, valamint díjazásra jogosult.
A térítési és díjazási feltételeket és összegeket a Bírósági Főtanács szabja meg.
A bírákra vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazása
88. szakasz
Az ülnökök tekintetében értelemszerűen kell alkalmazni a bírákra vonatkozó rendelkezéseket.
A BÍRÁK FEGYELMI FELELŐSSÉGE
89. szakasz
Fegyelmi vétség a bírói tisztségnek lelkiismeretlen ellátása, illetve a bírónak az bírói tisztséghez nem méltó magatartása, amelyet jelen törvény előír.
90. szakasz
Fegyelmi vétségnek minősül:
- az elfogulatlanság elvének megszegése;
- ha a bíró azokban az ügyekben, amelyekben kizárásának okai fennforognak nem kéri kizárását, illetve törvényben előirányozott kirekesztését;
- indokolatlan késés a határozatok kidolgozásában;
- az ügyeknek a beérkezési időpontjától indokolatlanul eltérő sorrendben való kezelése;
- a tárgyalási határnapok vagy tárgyalások kitűzésének indokolatlan elmulasztása;
- gyakori késve érkezés a kitűzött tárgyalási határnapokra vagy tárgyalásokra;
- az eljárás indokolatlan késleltetése;
- a bíróságelnök azokról az ügyekről való értesítésének indokolatlan elmulasztása, melyekben az eljárás huzamosabb ideig tart;
- a bírósági eljárás részvevői és a bírósági alkalmazottak iránti nyilvánvaló helytelen viszonyulás;
- a munkaidő tiszteletben tartásának megszegése;
- az érdekösszeütközést szabályozó előírásokba ütköző ajándékelfogadás;
- az eljáró bíró által illetlen viszony kialakítása az ügyféllel vagy annak jogi képviselőjével;
- a bírósági határozatoknak, az eljárásnak vagy az ügyeknek, a törvénnyel és a bírósági ügyrenddel ellentétes módon való kommentálása a tömegtájékoztatási eszközökben;
- a bírói tisztséggel törvényben összeférhetetlennek minősített aktivitások kifejtése;
- a kötelező tanfolyamokról való indokolatlan távolmaradás;
- a Bírósági Főtanács munkája és határozathozatala szempontjából fontos adatok hiányos vagy pontatlan közlése;
- a bíróság bíráinak évi ügyelosztási rendjének indokolatlan megváltoztatása, és a bírák véletlenszerű ügymegbízása elvének törvénybe ütköző megszegése;
- az Etikai Kódex rendelkezéseinek nagyobb mértékű megszegése.
Súlyosabb vétségnek minősül, ha a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt fegyelmi vétség elkövetésével a bírói hatalom gyakorlásában vagy a bírósági feladatok ellátásában komoly zavar állt be, vagy az súlyosan megingatta a közvéleménynek a bíráskodás tekintélyébe és megbízhatóságába vetett hitét, különösen ha az ügy elévülését eredményezte, és ha az eljárási ügyfél jelentősebb vagyoni kárt szenvedett, valamint, ha megismételt fegyelmi vétség elkövetésére került sor.
Jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt megismételt fegyelmi vétségnek kell tekinteni, ha a bírónak fegyelmi vétségért való felelősségét három ízben jogerősen megállapították
91. szakasz
Fegyelmi büntetés: a nyilvános intés, az illetmény legfeljebb egy évig tartó 50%-os csökkentése, valamint a legfeljebb három évig tartó előremeneteli tilalom.
A fegyelmi büntetést az elkövetett fegyelmi vétség súlyával arányosan kell kiróni.
Nyilvános intést csak akkor lehet kiróni, ha a bíró fegyelmi vétségért való felelősségét első ízben állapították meg.
A felmentési eljárás megindítása
92. szakasz
Amikor megállapítja a bíró súlyos fegyelmi vétségért való felelősségét, a fegyelmi bizottság megindítja a bíró felmentésének eljárását.
93. szakasz
Fegyelmi szervek a fegyelmi vádló és helyettesei, valamint a Bírósági Főtanács által alakított fegyelmi bizottság.
A fegyelmi szervek tagjait a bírák közül a Bírósági Főtanács nevezi ki.
A fegyelmi szervek összetételét, a kinevezési feltételeket, a megbízatás időtartamát és a tisztség megszűnését, a munkarendet és döntéshozatalt a Bírósági Főtanács szabályozza saját aktusában, amelyet közzé kell tenni.
94. szakasz
A fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság folytatja le, a fegyelmi vádló indítványa alapján.
A fegyelmi vádló a fegyelmi eljárás lefolytatására vonatkozó indítványát a fegyelmi feljelentés alapján nyújtja be.
A fegyelmi eljárás sürgős, a nyilvánosság előtt zárt jellegű, kivéve, ha z eljárás alá vonta bíró nem követeli az eljárás nyilvánosságát.
A fegyelmi eljárás lefolytatása a fegyelmi vétség elkövetésének napjától számított egy éves határidőn belül évül el.
95. szakasz
A fegyelmi vádló a fegyelmi feljelentést elvetheti, ha alaptalan, vagy helyt adhat annak, és benyújthatja a fegyelmi eljárás lefolytatására vonatkozó indítványát.
A bíró fegyelmi eljárásbeli jogállása
96. szakasz
A bíró jogosult azonnal értesülni a fegyelmi vádló indítványáról, megismerkedni az üggyel és a kísérő dokumentációval, valamint egyedül vagy képviselője által állításaihoz magyarázatot fűzni és bizonyítékokat benyújtani.
A bíró jogosult saját állításait szóban előadni a fegyelmi bizottság előtt.
A fegyelmi bizottság határozatai
97. szakasz
A lefolytatott fegyelmi eljárást követően a fegyelmi bizottság elutasíthatja a fegyelmi vádló indítványát, vagy helyt adtat annak és kiróhatja a fegyelmi büntetést.
A fegyelmi bizottság határozata ellen a fegyelmi vádló és az eljárás alá vont bíró a Bírósági Főtanácshoz fellebbezést nyújthat be, a határozat kézbesítésétől számított nyolc napos határidőn belül.
A Bírósági Főtanács határozatai
98. szakasz
A fellebbezés elbírálásakor a Bírósági Főtanács megerősítheti a fegyelmi bizottság határozatát, vagy módosíthatja azt.
A Bírósági Főtanács a fellebbezésről a fellebbezés átvételétől számított 30 napos határidőn belül köteles dönteni.
A Bírósági Főtanács határozata végleges.
A fegyelmi büntetést kirovó jogerős határozatot be kell írni a bíró személyi adatlapjába.
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A bírói tisztség folytatása, illetve a bírói szolgálat folytatása a községi szabálysértési szervekben és a szabálysértési tanácsokban
99. szakasz
A bírákról szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlönye, 63/01, 42/02, 17/03, 27/03, 29/04, 35/04, 44/04, 61/05, 101/05. és 46/06. sz.) és A bíróságokról szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlönye, 46/91, 69/91 - kiigazítás, 18/92, 71/92, 63/01, 42/02, 27/03. és 29/04. sz.) alapján megválasztott bírák a megválasztási bíróságaikon folytatják tisztségüket, a jelen törvénnyel összhangban megválasztott bírák tisztségbe lépésének napjáig.
A községi szabálysértési szervek és szabálysértési tanácsok, A szabálysértési törvény (Az SZSZK Hivatalos Közlönye, 44/89. sz. és A SZK Hivatalos Közlönye, 21/90, 11/92, 6/93, 20/93, 53/93, 67/93, 28/94, 16/97, 37/97, 36/98, 44/98, 62/01, 65/01. és 55/04. sz.) alapján megválasztott bírái a községi szabálysértési szervekben és szabálysértési tanácsokban folytatják tisztségüket, a jelen törvénnyel összhangban megválasztott bírák tisztségbe lépésének napjáig.
100. szakasz
A bírák és ülnökök számáról szóló határozatot a Bírósági Főtanács hozza meg, jelen törvénnyel összhangban, a Bírósági Főtanács első összetételének megválasztásától számított 30 napos határidőn belül, az igazságüggyel megbízott miniszter jóváhagyásának előzetes beszerzésével.
A bírák jelen törvénnyel összhangban történő megválasztására legkésőbb 2009. december 1-jéig kerül sor, a Legfelsőbb Semmítőszék bíráinak kivételével, akiket a Bírósági Főtanács megalakulásától számított 90 napos határidőn belül kell megválasztani.
A jelen törvénnyel összhangban megválasztott bírák 2010. január 1-jén lépnek tisztségbe.
A bíró első megválasztásának a korábban hatályos törvényekkel összhangban történt bírói tisztségre való megválasztást kell tekinteni. A szabálysértési bírák kinevezése nem tekinthető első megválasztásnak.
A korábbi törvényekkel összhangban megválasztott vagy kinevezett bírák tisztségének megszűnése és jogai
101. szakasz
A jelen törvénnyel összhangban nem megválasztott, a jelen törvény 99. szakaszának 1. és 2. bekezdésében említett bíráknak a tisztsége a jelen törvénnyel összhangban megválasztott bírák tisztségbe lépésének napján megszűnik.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett bírák hat hónapig jogosultak illetményük megtérítésére, a tisztségük megszűnése pillanatában járó illetmény összegében.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt illetménytérítési jog a hat hónapos határidő letelte előtt is megszűnik, ha a bíró, akinek tisztsége megszűnt, munkaviszonyt létesít, vagy nyugdíjjogot szerez, ugyanakkor még hat havi időtartamra meghosszabbítható, ha a bíró ez alatt a hat hónap alatt szerez nyugdíjjogot.
A bírósági elnökök megválasztása
102. szakasz
A Bírósági Főtanács megbízott bírósági elnököt helyez tisztségbe, a jelen törvénnyel összhangban megválasztott bírák közül.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett megbízott bírósági elnök 2010. január 1-jén lép tisztségbe.
A megbízott bírósági elnök a jelen törvénnyel összhangban megválasztott bírósági elnök megválasztásáig látja el tisztségét.
A bíróságok elnökeit, jelen törvénnyel összhangban, a jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt határidő leteltétől számított három hónapos határidőn belül kell megválasztani.
A jelen szakasz 1-4. bekezdése rendelkezéseitől eltérően, a Legfelsőbb Semmítőszék elnökét a Bírósági Főtanács megalakulásától számított 90 napos határidőn belül kell megválasztani. A Legfelsőbb Semmítőszék elnökét a Nemzetgyűlés választja meg, a semmítőszék bíráira vonatkozó feltételeknek eleget tevő személyek közül, a Bírósági Főtanács előterjesztése alapján, a Nemzetgyűlés hatáskörében illetékes bizottsága véleményének megszerzését követően.
A Legfelsőbb Semmítőszék elnöke 2010. január 1-jén lép tisztségbe. A Legfelsőbb Semmítőszék elnöke a Legfelsőbb Semmítőszék elnökének való megválasztása napján válik a Bírósági Főtanács tagjává.
2010. január 1-jéig a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke Szerbia Legfelsőbb Bírósága elnökének alapilletményével azonos alapilletményre jogosult.
103. szakasz
A bírákról szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlönye, 63/01, 42/02, 17/03, 27/03, 29/04, 35/04, 44/04, 61/05, 101/05. és 46/06. sz.) alapján kinevezett ülnökök a jelen törvény szerinti ülnökök megválasztásáig kinevezési bíróságaikon folytatják tisztségüket.
Ülnököket, jelen törvénnyel összhangban, legkésőbb 2010. január 1-jéig kell kinevezni.
Törvénynél alacsonyabb rangú jogszabályok meghozatala
104. szakasz
A Bírósági Főtanács a jelen törvényben előirányozott törvénynél alacsonyabb rangú jogszabályokat legkésőbb a Bírósági Főtanács első összetételének a megalakulásától számított 60 napos határidőn belül hozza meg.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt jogszabályok meghozataláig az Igazságszolgáltatási Főtanács által meghozott, jelen törvénnyel ellentétben nem levő jogszabályokat kell alkalmazni.
A korábbi törvény hatályvesztése
105. szakasz
Jelen törvény alkalmazása kezdetének napján hatályát veszti A bírákról szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlönye, 63/01, 42/02, 17/03, 27/03, 29/04, 35/04, 44/04, 61/05, 101/05. és 46/06. sz.)
Más törvények, illetve más törvények rendelkezéseinek hatályvesztése
106. szakasz
Jelen törvény alkalmazása kezdetének napján hatályát veszti Az állami szervekben és közszolgálatokban meghatározott fizetésekről szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlönye 34/01, 62/06 - más tv. és 63/06 - más tv. kiigazítása) a bírák illetményei, pótlékai és térítményei meghatározásának módjára vonatkozó része.
Jelen törvény alkalmazása kezdetének napján hatályát veszti A bírósági illetékekről szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlönye, 28/94, 53/95, 16/97, 34/01 - más tv, 9/02,29/04. és 61/05. sz.) 51. szakasza 2. bekezdésének az igazságügyi pótlékra vonatkozó része.
107. szakasz
Jelen törvény A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételtől számított nyolcadik napon lép hatályba, és 2010. január 1-jétől kell alkalmazni, a 20. szakasz 2. bekezdésének kivételével, amelyet a jelen törvény hatályba lépésétől kell alkalmazni, továbbá a jelen törvény 43-54. szakasza, a 82. szakasz 1. bekezdése, a 83. és a 88. szakasz rendelkezéseinek kivételével, amelyeket a Bírósági Főtanács megalakulásának napjától kell alkalmazni.
A Bírósági Főtanács megalakulásáig, illetve a jelen törvény alkalmazásának kezdetéig a jelen törvény 20. szakasza 2. bekezdésében foglalt más bírósághoz való kirendelésről szóló határozatot az Igazságszolgáltatási, illetve a Bírósági Főtanács hozza meg, a bíró hozzájárulásával.
A bírákról szóló törvényt módosító és kiegészítő törvény önálló részei
(A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 104/2009. sz.)
2. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napját követő nyolcadik napon lép hatályba, és 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.
A bírákról szóló törvényt módosító és kiegészítő törvény önálló részei
(A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 101/2010. és 8/2012 - alkotmánybírósági határozat)
5. szakasz
Az állandó összetételű Bírósági Főtanács felülvizsgálja az előző összetételű Bírósági Főtanács Bírákról szóló törvény 101. szakasza 1. bekezdésébe foglalt bírósági tisztség megszűnéséről szóló határozatait (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 116/08, 58/09 - alkotmánybírósági határozat és 104/09), a szakmaiság, rátermettség és méltóság mérésére szolgáló kritériumok és mércék alapján, amelyet az állandó összetételű Bírósági Főtanács kell, hogy meghozzon.
A fellebbezési, valamint alkotmányos panaszok szerinti eljárások, melyeket a jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt bírák nyújtottak be az Alkotmánybíróságnak, jelen törvény hatályba lépésével befejeződnek, és az ügyeket átadják a Bírósági Főtanácsnak.
Jelen szakasz 2. bekezdésébe foglalt fellebbezések, valamint alkotmányos panaszok a Bírósági Főtanács határozata ellen emelt kifogásnak számítanak.
Jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt bírák, akik nem nyújtottak be fellebbezést, valamint az Alkotmánybírósághoz alkotmányos panaszt, kifogást emelhetnek a jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt határozat ellen jelen törvény hatályba lépését követő 30 napon belül. E kifogásról az állandó összetételű Bírósági Főtanács dönt.
Jelen szakasz 3. és 4. bekezdésébe foglalt kifogás szerinti eljárásban a jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt bírónak joga van megismerni az ügyet, a kísérő dokumentációt és az eljárást menetét, valamint szóban ismertesse állításait az állandó összetételű Bírósági Főtanáccsal. Az állandó összetételű Bírósági Főtanács kifogás alapján hozott határozatának kell, hogy legyen indoklása, a Bírósági Főtanácsról szóló törvény 17. szakasza 2. bekezdésével összhangban.
Az állandó összetételű Bírósági Főtanács jelen szakasz 3. és 4. bekezdésébe foglalt kifogásról hozott határozata ellen, mellyel megerősíti az első összetételű Bírósági Főtanács bírósági tisztség megszűnéséről szóló határozatát, a jelen szakasz 1. bekezdésbe foglalt bíró a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül fellebbezhet az Alkotmánybíróságnak.
6. szakasz**
Az állandó összetételű Bírósági Főtanács felülvizsgálja az előző összetételű Bírósági Főtanács a bírák állandó tisztségre való megválasztásáról szóló határozatát, valamint az első alkalommal megválasztásra kerülő bírák javaslatáról szóló határozatát bizonyos bíró szakmaiságában, rátermettségében és méltóságában való kétségre rámutató okok meglétének meghatározása céljából.
Az állandó összetételű Bírósági Főtanács határozata, amellyel megállapítja az 1. szakaszba foglalt indok létezését, külön alapot szolgál a felmentési eljárás megindításához.
Jelen szakasz 2. bekezdésébe foglalt a felmentési eljárást a Bírósági Főtanács állandó összetétele hivatalból indítja meg.
A bírák első alkalommal történő értékelését, akik első alkalommal lettek megválasztva a bírói tisztség betöltésére, az állandó összetételű Bírósági Főtanács végzi el.
7. szakasz
Jelen törvény 5. szakasza 1. bekezdésébe foglalt szempontokat és mércéket az állandó összetételű Bírósági Főtanács határozza meg az állandó összetételű Bírósági Főtanács a bírák soraiból történő tagságának megválasztásától számolt 15 napon belül.
8. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való megjelenése utáni napon lép hatályba.
MEGJEGYZÉS:
* A bírákról szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlönye, 116/2008. sz.) 30. szakasza 1. bekezdésének rendelkezését abban a részben, mely így hangzik: "A bíró tagja lehet a Köztársasági Választási Bizottságnak, valamint az autonóm tartomány és helyi önkormányzat választási bizottságának" és a 64. szakasza 2. bekezdésének rendelkezését abban a részben, mely így hangzik: "az igazságüggyel megbízott miniszter" az Alkotmánybíróság 2009. június 17-ei IUz 42/2009. sz. határozata alapján, mely a SZK Hivatalos Közlönyének 58/2009. sz. 2009. július 25-ei számában jelent meg, hatályon kívül helyezték.
** A bírákról szóló törvényt módosító és kiegészítő törvény (A SZK Hivatalos Közlönye, 101/2010. sz.) 6. szakasz 1. bekezdésének rendelkezését abban a részben, mely így hangzik: "valamint azon okok megléte, melyek az eljárási szabályok megsértésére mutatnak rá bizonyos bírák megválasztásáról vagy megválasztásának javaslatáról szóló határozat meghozatala során" az Alkotmánybíróság 2011. december 22-ei IUz 1643/2010. sz. határozata alapján, mely a SZK Hivatalos Közlönyének 8/2012. sz. 2012. február 3-ai számában jelent meg, hatályon kívül helyezték