TÖRVÉNYA BÍRÓSÁGI FŐTANÁCSRÓL(SZK Hivatalos Közlönye, 116/2008., 101/2010. és 88/2011. szám) |
1. szakasz
Jelen törvény a Bírósági Főtanács (a továbbiakban: főtanács) jogállását, hatáskörét, szervezeti felépítését és működési rendjét, a főtanács választott tagjai megválasztásának feltételeit és eljárását, megbízatásuk időtartamát és tisztségük megszűnését, valamint a főtanács működéséhez szükségek feltételek és eszközök biztosítását szabályozza.
2. szakasz
A főtanács független és önálló szerv, amely biztosítja és szavatolja a bíróságok és bírák függetlenségét és önállóságát.
Hatáskörének keretében a főtanács együttműködik az Állami Ügyészi Tanáccsal, az állami és egyéb szervekkel és szervezetekkel, külföldi bírósági tanácsokkal és nemzetközi szervezetekkel.
A főtanács működéséhez szükséges eszközök
3. szakasz
A főtanács működéséhez szükséges eszközöket, a főtanács előterjesztése alapján, a Szerb Köztársaság költségvetésében kell biztosítani.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt eszközökkel a főtanács önállóan rendelkezik, a törvénnyel összhangban
A főtanács székhelye és jelképei
4. szakasz
A főtanács székhelye Belgrád.
A főtanács a Szerb Köztársaság elnevezését és címerét, valamint a szerv elnevezését és székhelyét tartalmazó pecséttel rendelkezik, külön törvényekkel összhangban.
5. szakasz
A főtanács tizenegy tagból áll.
A főtanács tagjai, tisztségükből kifolyólag, a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke, az igazságügyért felelős miniszter és az igazságügyi a kérdésekben hatáskörrel rendelkező nemzetgyűlési bizottság elnöke, valamint még nyolc választott tag, akiket a Nemzetgyűlés választ, jelen törvénnyel összhangban.
A választott tagok közül hatan állandó tisztségben levő bírák, köztük legalább egy az autonóm tartományokból, és ketten tekintélyes, kimagasló, legalább 15 éves szakmai tapasztalattal rendelkező jogászok, miközben egyikük ügyvéd, a másik pedig jogi egyetemi tanár.
6. szakasz
A Legfelsőbb Semmítőszék elnöke tisztségéből kifolyólag egyben a főtanács elnöke is.
A főtanács elnöke képviseli a főtanácsot, irányítja annak működését és egyéb feladatokat lát el, a törvénnyel összhangban.
7. szakasz
A főtanácsnak van elnökhelyettese, akit a bírák, mint választott tagok soraiból a főtanács választ és ment fel tisztségéből.
Az elnökhelyettes az elnök feladatait látja el, annak távolléte vagy akadályoztatása esetén.
Az elnökhelyettes megválasztásának rendjét és megbízatásának időtartamát a Bírósági Főtanács működési ügyrendjében (a továbbiakban: ügyrend) kell szabályozni.
8. szakasz
A bíróságok és más állami szervek, a bírák és bírósági elnökök kötelesek eljárni a főtanács kérelmei szerint, melyek a főtanács hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával kapcsolatos adat-, irat- és egyéb anyag megküldésére vonatkoznak.
9. szakasz
A főtanács tagja a bírával azonos mentelmet élvez.
A főtanács tagja a főtanács döntéshozatala során kinyilvánított véleménye vagy szavazása miatt nem vonható felelősségre.
A főtanács jóváhagyása nélkül a főtanács tagja nem fosztható meg szabadságától az ellene indított olyan bűncselekmény miatti eljárásban, melyet a főtanács tagja minősítésében követett el.
A főtanács tagjának tisztségéről való eltávolítása
9a. szakasz
A főtanács tagját kötelezően eltávolítják a tisztségéről, ha előzetes letartóztatásba kerül.
A főtanács választott tagját, a jelen szakasz első bekezdésébe foglalt okon kívül, kötelezően eltávolítják erről a tisztségről akkor is, ha indítványozták leváltását a főtanácsi tagsági tisztségről.
A főtanács választott tagját eltávolíthatják erről a tisztségről a főtanácsi tagsági tisztségéről való felmentési eljárás megindításával, valamint olyan bűntett miatt indított büntetőeljárásért, mely miatt felmenthetik a főtanácsi tagsági tisztségéről.
Az eltávolításról szóló határozat és az eltávolítás tartama
9b. szakasz
A főtanács tagjának tisztségéről történő eltávolításáról szóló határozatot a főtanács elnöke hozza meg.
A főtanács tagját eltávolítják erről a tisztségről az előzetes letartóztatás eltörléséig, a felmentési eljárás befejezéséig vagy olyan bűntett miatt indított büntetőeljárás befejezéséig, mely miatt felmenthetik a főtanácsi tagsági tisztségéről.
9v. szakasz
A jelen törvény 9a. szakasza 3. bekezdésében előírt okból történő eltávolításról szóló határozat ellen a főtanács választott tagjának joga van kifogást emelni a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül.
A főtanács a jelen szakasz első bekezdésében említett kifogásról a kifogás kézbesítésétől számított 8 napon belül dönt.
A kifogás nem tartja vissza a jelen szakasz első bekezdésében említett határozat végrehajtását.
Fizetés és munkáért járó térítés
10. szakasz
A főtanács bírák soraiból kikerülő tagjai a főtanácsban ellátott tisztségük ideje alatt a munkaviszonyból eredő jogaikat a főtanácsban valósítják meg.
A főtanács jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt tagjai fizetésre jogosultak, melynek összegét az elszámolási és kifizetési alapnak a 6,00-ás koefficienssel való szorzata határozza meg, a bírákról szóló törvénnyel összhangban.
A főtanács tisztségbeli tagjainak, valamint a főtanács ügyvéd- és jogi egyetemi tanár-tagjának a főtanácsban való munkájáért külön térítés jár, melynek összegét a Nemzetgyűlés illetékes bizottsága határozza meg.
11. szakasz
Tisztségbelépését követően, a főtanács ügyvéd-, illetve jogi egyetemi tanár tagja nem tölthet be tisztséget jogszabályokat hozó szervekben, végrehajtó hatalmi szervekben, közszolgálatokban, sem a tartományi autonómia vagy a helyi önkormányzatok szerveiben.
A főtanács bírák soraiból kikerülő választott tagját a főtanácsban betöltött tisztség idejére felmentik bírói tisztségének betöltése alól.
12. szakasz
A főtanács tagjainak - a tisztségbeli tagok kivételével - megbízatási ideje öt év.
A főtanács tagjai újraválaszthatók, de nem egymást követő megbízatási időre.
Megbízatási ideje alatt a főtanács bírói tagja más bíróságnál nem választható bírának.
II A FŐTANÁCS HATÁSKÖRE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
13. szakasz
A főtanács:
- bírákat választ az állandó bírói tisztség betöltésére;
- határoz a bírói tisztség megszűnéséről;
- a Nemzetgyűlésnél bírójelölteket állít a bírói tisztségre való első megválasztásukkor;
- a Nemzetgyűlésnél indítványozza a Legfelsőbb Semmítőszék és a bíróságok elnökeinek megválasztását és felmentését;
- a Legfelsőbb Semmítőszéknél jelölteket állít az Alkotmánybíróság bíráinak személyére;
- kinevezi az ülnökbírákat;
- határoz a bírák áthelyezéséről, elmozdításáról és az eltávolításuk ellen benyújtott panaszról;
- dönt az olyan tisztségek és tevékenységek folytatásáról, amelyek a bírói tisztség ellátásával összeegyeztethetetlenek;
- dönt a bírák és bírósági elnökök munkája értékelésének folyamatában;
- meghatározza a fegyelmi szervek összetételét, tagjaik megbízatásának időtartamát és megszűnését, kinevezi a fegyelmi szervek tagjait és szabályozza a fegyelmi szervek munkarendjét és döntéshozatali módját;
- határoz a jogorvoslatokról a fegyelmi eljárásban;
- jóváhagyja a bírák és bírósági foglalkoztatottak állandó továbbképzési tervét, és felügyeletet gyakorol annak végrehajtása felett;
- meghatározza a bírák kezdő szintű képzésének tervét;
- meghozza az etikai kódexet;
- bíróságonként meghatározza a bírák és ülnökbírák számát;
- hatáskörének keretében bíróságigazgatási teendőket lát el;
- határoz a bírák és a főtanács tagjainak mentelmi kérdéseiről;
- előterjeszti a bíróságok rendes költségeinek fedezéséhez szükséges költségvetési eszközök összegét és megoszlását, felügyeletet gyakorol felhasználásuk felett, a törvénnyel összhangban;
- a főtanács bírák soraiból kikerülő tagjai megválasztásának eljárásában dönt a benyújtott panaszokról;
- munkatestületeket, állandó és időleges bizottságokat alapít, és megválasztja tagjaikat;
- véleményezi a meglévő törvények módosítását és újak meghozatalát, ha ezek a bírák jogállására, a bíróságok szervezeti felépítésére és eljárásaira vonatkoznak, valamint azokat az alaptörvényeket, amelyeket a bíróságok alkalmaznak vagy melyek kihatással vannak a bírói tisztség ellátására;
- határoz a bíró törvényellenes vagy szabálytalan munkájával okozott kár térítési feltételeinek meglétéről;
- munkájáról évi beszámolót nyújt be a Nemzetgyűléshez;
- hatáskörének keretében az igazságszolgáltatási reform nemzeti stratégiájának megvalósításával kapcsolatos teendőket lát el,
- munkájáról tájékoztatja a nyilvánosságot
- együttműködik külföldi bíróságok tanácsaival és nemzetközi szervezetekkel;
- meghozza a törvényben előirányozott aktusokat;
- más, törvényben meghatározott teendőket is ellát.
14. szakasz
A főtanács eldöntheti, hogy munkája nyilvános ülésen folyjon, az ügyrenddel összhangban.
A főtanács üléseit az elnök hívja össze, saját kezdeményezésre, vagy a főtanács legalább három tagjának indítványozására.
A főtanács megtarthatja ülését, ha azon a főtanácsnak legalább hat tagja jelen van.
15. szakasz
A főtanács állandó munkatestületei a Bírák és Bírósági Elnökök Munkáját Értékelő Bizottság, a Választási Bizottság és a fegyelmi szervek.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt munkatestületek összetételét és munkarendjét a főtanács aktusa szabályozza, a törvénnyel összhangban.
16. szakasz
A hatáskörébe tartozó egyes kérdések megvitatása érdekében, a főtanács időleges munkatestületeket alakíthat.
Az időleges munkatestületek megalakítását, összetételét és munkarendjét az ügyrend szabályozza részletesebben.
17. szakasz
A főtanács határozatait a tagok összlétszámának szótöbbségével hozza meg.
A főtanács határozatait mindig meg kell indokolni, ha ellenük jogorvoslatnak van helye, valamint ha ezt törvény és az ügyrend így irányozza elő.
18. szakasz
A főtanács meghozza ügyrendjét, mellyel részletesebben szabályozza az főtanács működési és döntéshozatali rendjét.
A főtanács ügyrendjét és egyéb általános aktusait a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében teszik közzé.
19. szakasz
A főtanács munkájáról évi beszámolót nyújt be a Nemzetgyűléshez.
A főtanács munkájáról rendszeresen tájékoztatja a nyilvánosságot, az ügyrenddel előirányozott módon.
III A FŐTANÁCS TAGJAINAK VÁLASZTÁSI RENDJE
20. szakasz
A főtanács választott tagjait a Nemzetgyűlés választja, a jelöltállításra jogosultak javaslata alapján.
A főtanács bírák soraiból kikerülő választott tagjai személyére a főtanács jogosult jelölteket állítani.
A főtanács köteles a Nemzetgyűlésnek azokat a jelölteket javasolni, akiket a jelen törvényben előirányozott módon és eljárás során a bírák közvetlenül megválasztottak.
A főtanács ügyvédek soraiból kikerülő választott tagja személyére a Szerb Ügyvédi Kamara jogosult jelöltet állítani.
A főtanács jogi egyetemi tanárok soraiból kikerülő választott tagja személyére a szerb köztársasági jogi egyetemek dékánjainak együttes ülése tesz javaslatot.
21. szakasz
A főtanács választott tagjaira vonatkozó jelöltállítási eljárás megkezdéséről szóló határozatot a főtanács elnöke hozza meg, hat hónappal a főtanács választott tagjai megbízatásának lejárta előtt.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt határozatot a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében teszik közzé.
A főtanács választott tagjaira vonatkozó jelöltállítási eljárás megkezdéséről szóló határozatot a főtanács elnöke megküldi a főtanács választási bizottsága elnökének, a Szerb Ügyvédi Kamara elnökének és a Szerb Köztársaság legrégebbi jogi egyeteme dékánjának.
Legkésőbb 90 nappal a főtanács választott tagjai mandátumának lejárata előtt a jelölésre jogosult szerveknek továbbítaniuk kell a Szerb Köztársaság Nemzetgyűléséhez a főtanács választott tagjai személyére jelöltek nevét.
2. A főtanács tagjai személyére jelöltek megválasztása a bírák soraiból
A bíróságok képviseltsége
22. szakasz
A főtanács bírák soraiból kikerülő választott tagjait az alábbi bíróságokról választják:
- egyet a Legfelsőbb Semmítőszékből, a Gazdasági Fellebbviteli Bíróságról és Közigazgatási Bíróságról;
- egyet a fellebbviteli bíróságokról;
- egyet a felső- és a gazdasági bíróságokról;
- kettőt az alapfokú bíróságokról, a szabálysértési bíróságokról és a Szabálysértési Felső Bíróságról;
- egyet az autonóm tartomány területén működő bíróságokról.
Jelölési feltételek
23. szakasz
A főtanácsnak a bírák soraiból választott tagja személyére minden állandó bírói tisztséget betöltő bíró lehet jelölt.
Jelölti státust az a bíró szerez, akit egy vagy több bíróság összbírói értekezlete javasol - a bíróság fajtája és szintje szerint, illetve annak az autonóm tartomány területén működő bíróságnak összbírói értekezlete, amelynél a jelölt bírói tisztségét betölti, valamint az a bíró, akit legalább 20 bíró támogat, a bíróság fajtája és szintje szerint, illetve az autonóm tartomány területén működő bíróságokról, amelynél a jelölt bírói tisztségét betölti.
Egy bíróság összbírói értekezlete csak egy jelöltet állíthat. Az összbírói értekezleten a javasolt jelöltekről titkos szavazással döntenek.
Jelen szakasz 2. bekezdése alól kivételt képeznek azok, akiket a főtanács tagjainak a Legfelsőbb Semmítőszéke, a Szabálysértési Felső Bíróság, a Gazdasági Fellebbviteli Bíróság és a Közigazgatási Bíróság bíráinak soraiból jelölnek - esetükben a teljes ülés, illetve az összbírói értekezlet javaslatára nincs szükség, és ők a jelölti státust bejelentés alapján szerzik meg.
Bíróság elnöke nem jelölhető főtanácsi tagnak.
Választójog
24. szakasz
A bírák szabad, általános, egyenlő és közvetlen választójoguk alapján választják meg a jelölteket a főtanácsba, titkos szavazással.
Senki sem jogosult, hogy a bírát bármilyen alapon akadályozza a szavazásban, szavazásra kényszerítse, vagy szavazása miatt felelősségre vonja.
A főtanácsba jelöltek megválasztására való jog valamennyi állandó bírósági tisztséget betöltő bírát megilleti.
A bíró csak annak a bíróságnak - fajta és szint alapján összeállított - listáján szereplő jelöltre szavazhat, amelyben tisztségét betölti.
Az autonóm tartományban, a bírák a jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt jelöltek listáján kívül még az autonóm tartomány területén működő bíróságok jelöltjeinek listájára is szavaznak.
Választási bizottság
25. szakasz
A főtanácsnak a bírák soraiból választott tagjaira vonatkozó jelölési eljárást a főtanács választási bizottsága (a továbbiakban: választási bizottság) szervezi és bonyolítja le.
A választási bizottság elnökből, négy tagból és helyetteseikből áll, akiket a főtanács az állandó tisztséget betöltő, a megválasztáshoz hozzájárulásukat adó bírák soraiból választ.
A választási bizottság helyettes tagjait ugyanazok a jogok és kötelességek illetik meg, mint a tagokat, akiket helyettesítenek.
A főtanács tagjai nem lehetnek egyidejűleg a választási bizottság tagjai vagy helyettes tagjai.
A választási bizottság tagjai megbízatási ideje öt év, és újraválaszthatók.
A választási bizottság tagjai nem jelölhetők a főtanács választott tagjainak tisztségére.
A választási bizottság jogállása
26. szakasz
A választási bizottság munkájában önálló és független, a törvény és a törvény alapján meghozott jogszabályok szerint jár el.
A választási bizottság valamennyi tagjának szótöbbségével hozza meg a határozatait.
A választási bizottság a főtanácsnak tartozik felelősséggel, amely biztosítja a működéséhez szükséges feltételeket.
Valamennyi bíróság köteles segítséget nyújtani a választási bizottságnak és megküldeni neki a működéséhez szükséges adatokat.
Választási cselekmények
27. szakasz
A jelöltállítási folyamat megkezdéséről szóló határozat átvételét követően a választási bizottság határozatot hoz a választási cselekményekről és határidőkről.
A választási bizottság elnöke megküldi a bíróságok elnökeinek a jelöltállítási folyamat megkezdéséről szóló, valamint a választási cselekményeket és határidőket megszabó határozatot.
A bíróságok elnökeinek kötelessége, hogy a választások megkezdéséről szóló, valamint a választási cselekményeket és határidőket megszabó határozatot a bíróság valamennyi bírója számára megfelelő módon hozzáférhetővé tegye.
A jelöltek bejelentése
28. szakasz
A főtanács választott tagjaira vonatkozó jelöltállítási folyamat megkezdéséről szóló határozatnak a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételét követő 15 napon belül a jelölteket be kell jelenteni a választási bizottságnál.
A jelölt-bejelentőhöz csatolni kell a jelölt által saját kezűleg aláírt, a jelölés vállalását igazoló nyilatkozatát, a jelölő bíróság vagy bíróságok összbírói értekezletének támogatási határozatát, illetve a jelöltet támogatók bírák által aláírt formanyomtatványt, valamint a jelöltre vonatkozó személyi és szakmai adatokat.
A bejelentést követő eljárás
29. szakasz
A választási bizottság határidő és teljesség szempontjából megvizsgálja a bejelentést.
A határidőt túllépő bejelentést a választási bizottság határozattal veti el.
A hiányos bejelentés átvételét követő 24 órás határidőn belül a választási bizottság végzéssel szólítja fel a jelöltet az átadott bejelentésnek 48 órán belüli kiegészítésére, és figyelmezteti, hogy ellenkező esetben a bejelentést elveti.
A végleges jelölőlista
30. szakasz
A választási bizottság a jelen törvény 28. szakasza. 1. bekezdésében foglalt határidőt követő 8 napon belül megállapítja a végleges jelölőlistát.
A választási bizottság a főtanács bírák köréből választandó tagjainak egy-egy jelölőlistáját határozza meg, minden bírósági szint és fajta szerint, illetve az autonóm tartomány területén működő bíróságok szerint is, jelen törvény 22. szakaszával összhangban.
A listán szereplő jelöltek sorrendjét a választási bizottsághoz benyújtott bejelentők átadási ideje határozza meg.
A szavazás időpontja és a szavazóhelyek
31. szakasz
A szavazás napját és időpontját a választási bizottság tűzi ki, és erről tíz nappal a szavazás előtt valamennyi bíróság elnökét értesíti.
A bírósági elnökök hét nappal a szavazás előtt közértesítéssel tájékoztatják valamennyi bírát a szavazás napjáról és időpontjáról.
A bírák köréből jelölt személyekre vonatkozó szavazást a bíróságokon a választási bizottság által kijelölt szavazóhelyeken bonyolítják le.
A szavazatszedő bizottságok és a választási anyag
32. szakasz
A választási bizottság köteles idejében elkészíteni minden szavazóhely részére a szükséges választási anyagot: a kellő számú szavazólapot és a véglegesített jelölőlistát.
A választási bizottság minden szavazóhelyre szavazatszedő bizottságot nevez ki.
A szavazatszedő bizottság három, jelöltként nem induló bírából áll.
A szavazás menete
33. szakasz
A szavazás napján a véglegesített jelölőlistát láthatóan ki kell függeszteni valamennyi szavazóhelyen és bíróságon, amelyben a jelölőlistáról jelöltet választanak, a bíróságok szintje és fajtája szerint, illetve az autonóm tartomány területén működő bíróságok szerint.
Valamennyi bíró személyesen szavaz.
A szavazás titkos.
A szavazás hitelesített szavazólapokon történik.
A szavazatszedő bizottság a szavazást a bírósági elnök által idejében kijelölt bírósági helyiségben bonyolítja le.
Az eredmény megállapítása
34. szakasz
A választási bizottság megállapítja a bírák összlétszámát és az egy-egy szavazóhelyen a szavazatát leadott bírák számát, a felhasználatlan, érvénytelen és érvényes szavazólapok számát, a jelöltek által egy-egy szavazóhelyen megszerzett szavazatok számát, valamint jelöltként minden jelölőlistán összesen megszerzett szavazatok számát.
3. A főtanács választott tagjaira vonatkozó jelöltállítási határozat
a) Jelöltállítás a bírák soraiból
35. szakasz
A főtanács egy, a legtöbb szavazatot megszerzett jelöltet javasol minden listáról a szavazatszedő bizottság által benyújtott, a szavazási eredmény megállapításáról kiállított jegyzőkönyv alapján.
Jelen szakasz 1. bekezdésétől eltérően a főtanács a két legtöbb szavazatot megszerzett jelöltet javasolja az alapfokú bíróságok, a szabálysértési bíróságok és a Szabálysértési Felső Bíróság jelölőlistáján legtöbb szavazatott megszerzett bírák listájáról.
Ha egy választási listán két vagy több jelölt azonos számú legtöbb szavazatot szerez, a főtanács azt a jelöltet javasolja, aki hosszabb ideje tölti be a bírói tisztséget.
A bírák soraiból kikerülő jelölt állításáról szóló végleges határozatát a főtanács megküldi a Nemzetgyűlésnek.
b) Jelöltállítás az ügyvédek soraiból
36. szakasz
A főtanácsnak az ügyvédek soraiból választott tagjaira vonatkozó jelölési eljárást a Szerb Ügyvédi Kamara szervezi és bonyolítja le oly módon, hogy biztosítsa tagjainak legszélesebb körű képviseltségét.
A jelölési, megválasztási és jelöltállítási eljárást a Szerb Ügyvédi Kamara aktusában meghatározott rend és határidők szerint kell lebonyolítani.
A Szerb Ügyvédi Kamara az egy vagy több jelöltet tartalmazó jelölőlistáját megküldi a Nemzetgyűlésnek.
c) Jelöltállítás az egyetemi tanárok soraiból
37. szakasz
A főtanácsnak a jogi egyetemek tanárainak soraiból választott tagjaira vonatkozó jelölést a szerb köztársasági jogi karok dékánjai együttes ülésének aktusában meghatározott módon és eljárás szerint bonyolítják le.
A főtanácsnak a jogi egyetemi tanárok soraiból választott tagjára vonatkozó jelöltállítást a Szerb Köztársaság legrégebbi jogi karának dékánja megküldi a Nemzetgyűlésnek, a szerb köztársasági jogi karok dékánjai együttes ülésének aktusával összhangban.
A Szerb Köztársaság jogi karai dékánjainak együttes ülését a Szerb Köztársaság legrégibb jogi karának dékánja hívja össze és elnököl rajta.
4. A megválasztás és tisztségbe lépés
38. szakasz
A főtanács tagjait a Nemzetgyűlés választja, a jelölésre jogosultak javaslata alapján.
A Nemzetgyűlés a főtanácsnak a bírák soraiból kikerülő tagjainak az alapfokú bíróságok, a szabálysértési bíróságok és a Szabálysértési Felső Bíróság jelölőlistájáról két jelöltet, illetve a többi jelölőlistáról egy-egy jelöltet választ.
Ha a főtanács megválasztott tagja alapos okok hiányában a Nemzetgyűlésben történő megválasztást követő 30 napon belül sem lép tisztségbe, úgy kell tekinteni, hogy meg sem választották.
A jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt tisztségbe lépés elmulasztásának okait a főtanács határozatában állapítják meg, és erről értesítik a Nemzetgyűlést.
Ilyen tag esetében az állami tanács 60 napos határidőn belül megismételt választást szervez.
IV A FŐTANÁCS TAGJAI TISZTSÉGÉNEK MEGSZŰNÉSE
39. szakasz
A tisztségbeli tagnak akkor szűnik meg a főtanácsban betöltött tisztsége, amikor a főtanácsi tagsága alapját képező a tisztsége is megszűnik.
A választott tagoknak akkor szűnik meg a főtanácsban betöltött tisztségük, amikor tartósan elveszítik a főtanács tagja tisztségéhez szükséges munkaképességet, a főtanács tagjának tisztségéről való lemondásukkal, a megbízatási idő leteltével és felmentéssel.
A főtanács bírák soraiból választott tagjainak a főtanácsban betöltött tisztsége akkor is megszűnik, amikor megszűnik bírói tisztségük.
A főtanács ügyvédek soraiból választott tagjának a főtanácsban betöltött tisztsége akkor is megszűnik, amikor törlik az ügyvédek névjegyzékéből.
A főtanács egyetemi tanárok soraiból választott tagjának a főtanácsban betöltött tisztsége akkor is megszűnik, amikor megszűnik jogi egyetemi tanári fokozata.
A megbízatás idő előtti megszűnése
40. szakasz
Ha a főtanács választott tagjának megbízatása a megválasztási idő letelte előtt megszűnik, a főtanács 15 napos határidőn belül meghozza a jelen törvény 21. szakasza 1. bekezdésében foglalt határozatot.
Az új tag jelölésére és megválasztására vonatkozó eljárást a jelen törvény rendelkezéseivel összhangban kell lebonyolítani.
Az újonnan megválasztott tag megbízatásának időtartama öt év.
41. szakasz
A főtanács választott tagját megválasztási idejének letelte előtt felmentik, ha a főtanács tagjának tisztségét nem végzi az alkotmánnyal és a törvénnyel összhangban, ha bűncselekmény elkövetése miatt feltétlen börtönbüntetésre ítélik, vagy olyan bűncselekmény elkövetése miatt ítélik el, amely méltatlanná teszi a főtanács tagja tisztségének ellátására.
42. szakasz
A főtanács választott tagjának a felmentését a főtanács minden tagja kezdeményezheti.
A főtanács bírák soraiból választott tagjának felmentését bármely bíróság elnöke is kezdeményezheti, a bíróság összbírói értekezletének határozata alapján.
A főtanács ügyvédek, illetve jogi egyetemi tanárok soraiból választott tagjának felmentését a jelölésükre jogosult szervek kezdeményezhetik.
A kezdeményezés elfogadhatóságának elbírálása
43. szakasz
A kezdeményezés átvételét követő hét napos határidőn belül a főtanács mérlegeli a felmentési okok valószínűségét.
Ha úgy találja, hogy az okok nem valósak, a főtanács írásban értesíti a benyújtót a kezdeményezés elvetéséről.
44. szakasz
Ha elfogadta a kezdeményezést, a főtanács az eljárás megindítását megelőzően lehetővé teszi a főtanács tagja részére - akinek a felmentését kezdeményezték -, hogy nyilatkozzon az indítványban felhozott okokról.
45. szakasz
A felmentési eljárás megindításáról szóló határozatot a főtanács hozza meg, a kezdeményezés átvételétől számított 15 napos határidőn belül.
A választott tag részére lehetővé kell tenni, hogy a felmentési határozat meghozatala szempontjából minden jelentős okról nyilatkozzon.
46. szakasz
A felmentésre vonatkozó indítványt a főtanács az eljárás megindításának napjától számított 30 napos határidőn belül hozza meg.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt indítvány meghozatalában nem vesz részt az a főtanácsi tag, akinek a felmentéséről döntenek.
A felmentésről szóló határozatot a Nemzetgyűlés hozza meg, a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt indítvány alapján.
Feladatai és munkájának megszervezése
47. szakasz
A főtanács szakmai, ügyintéző és egyéb teendőinek ellátására ügykezelő hivatal alakul.
Az ügykezelő hivatal szervezeti felépítését, feladatait és munkarendjét részletesebben a főtanács aktusában szabályozzák.
Az ügykezelő hivatalban foglalkoztatottak jogaira és kötelességeire az állami tisztviselők és közalkalmazottak jogállását rendező jogszabályokat kell alkalmazni.
48. szakasz
A főtanácsnak van titkára, akit öt évre szóló időtartamra helyeznek tisztségbe, és újra tisztségbe helyezhető.
A titkárt a főtanács helyezi tisztségbe.
A titkár irányítja az ügykezelő hivatal működését, és munkájáért a főtanácsnak tartozik felelősséggel.
A titkárnak tisztségen levő állami tisztviselői jogállása van.
A titkár tisztségbe helyezésének feltételeit a főtanács aktusában határozzák meg.
49. szakasz
Szakteendők ellátása érdekében a bíró a főtanács munkatestületeibe osztható be.
A beosztásról szóló határozatot a főtanács hozza meg, azon bíróság elnöke előzetes véleményének megszerzését követően, amelyben a bíró tisztségét betölti, az ő írásos hozzájárulásával.
A beosztás legtovább három éves időtartamra szólhat.
VII ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A főtanács tagjainak első megválasztása
50. szakasz
Nemzetgyűlés legkésőbb a jelen törvény hatályba lépésétől számított 90 napos határidőn belül megválasztja az első összetételű főtanács választott tagjait.
Megválasztásukkor a Nemzetgyűlés legalább egy főtanácsi tagot olyan bírák soraiból kell, hogy válasszon, akik bírói tisztségüket az autonóm tartomány területén levő bíróságokon látják el.
A főtanács első összetételének megválasztásáig, a főtanács bírák soraiból kikerülő tagjainak megválasztásával kapcsolatos főtanácsi hatáskörbe tartozó teendőket az Igazságszolgáltatási Főtanács látja el.
Szerbia Legfelsőbb Bíróságának elnöke a főtanács tagjának tisztségén
51. szakasz
A Legfelsőbb Semmítőszék elnökének megválasztásáig, a főtanács tisztségbeli tagja Szerbia Legfelsőbb Bíróságának elnöke.
Az első összetételű főtanács bírák soraiból választott tagjai
52. szakasz
Az első összetételű főtanács bírák soraiból választott tagja egy-egy bíró Szerbia Legfelsőbb Bíróságáról, a Kereskedelmi Felső Bíróságról és kereskedelmi bíróságokról, illetve két-két bíró a kerületi és községi bíróságokról, azzal, hogy legalább egyiküknek az autonóm tartomány területén működő bíróságokról kell lennie:
Az első összetételű főtanács tagjai személyére az Igazságügyi Főtanácsnál a bíróságok összbírói értekezlete állít jelölteket, melyekben - fajta és szint szerint - a jelöltek bírói tisztségüket ellátják. Egy bíróság összbírói értekezlete csak egy jelöltet állíthat.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglaltak alól kivételt képez Szerbia Legfelsőbb Bíróságának teljes ülése, illetve a Kereskedelmi Felső Bíróság összbírói értekezlete, amelyek egynél több jelöltet is állíthatnak.
A jelen szakasz 2. és 3. bekezdésében foglalt jelölteket az Igazságszolgáltatási Főtanácsnál kell javasolni, jelen törvény hatályba lépésének napját követő 15 napos határidőn belül.
Jelen törvény hatályba lépésének napját követő 30 napos határidőn belül az Igazságszolgáltatási Főtanács javaslatot tesz a Nemzetgyűlésnél a főtanács bírák soraiból választott egy vagy több tagja személyére, a bírák számától függően - jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt bíróságok fajtája és szintje szerint. Jelöltállításnál az Igazságszolgáltatási Főtanács figyelembe veszi a jelen szakasz 2. és 3. bekezdésében foglalt javaslatokat.
A jelen szakasz 5. bekezdésében foglalt javaslatot az Igazságszolgáltatási Főtanács szűkebb - állandó tagokból és meghívott bíró-tagokból álló - összetételének szótöbbségével véglegesíti.
A főtanács bírák soraiból választott tagjai 2010. január 1-ig Szerbia Legfelsőbb Bírósága elnökének alapfizetésével azonos alapfizetésre jogosultak.
Az első összetételű főtanács ügyvédek és jogi egyetemi tanárok soraiból választott tagjai
53. szakasz
A Szerb Ügyvédi Kamara és a szerb köztársasági valamennyi jogi kara dékánjainak együttes ülése jelen törvény hatályba lépésének napjától számított 30 napos határidőn belül kötelesek javaslatot tenni a Nemzetgyűlésnél egy vagy több, az első összetételű állami tanács ügyvédek és jogi egyetemi tanárok soraiból választott egy vagy több tagja személyére.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt jelöltállítást a jelen törvény értelemszerű alkalmazásával kell lebonyolítani.
54. szakasz
A választott tagok megválasztását követő hét napos határidőn belül meg kell tartani a főtanács alakuló ülését.
Az alakuló ülést Szerbia Legfelsőbb Bíróságának elnöke hívja össze és elnököl az ülésen.
Az első összetételű főtanács választott tagjai mandátumának megszűnése
55. szakasz
Az első összetételű főtanács bírák soraiból választott tagjai mandátuma az állandó összetételű főtanács választott tagjai tisztségbe lépésének napján, de legkésőbb az öt éves időtartamra szóló megbízatási idő leteltével szűnik meg.
Az első összetételű főtanács ügyvédek és jogi egyetemi tanárok soraiból választott tagjainak tisztsége a jelen törvényben meghatározott megbízatási idő leteltével szűnik meg.
Az első összetételű főtanács választott tagjainak tisztsége a jelen törvény rendelkezéseiben foglalt esetekben is megszűnik.
Az első összetételű főtanács választott tagjai bírói tisztségének folytatása
56. szakasz
A bírák soraiból választott tag az első összetételű főtanácsban való mandátumának megszűnését követően bírói tisztségét olyan bíróságnál folytatja, amely közvetlenül azon bíróság felett áll, amelyben e tisztséget korábban betöltötte, ha teljesíti az effajta bíróság bírájának a kinevezésére vonatkozó feltételeket.
Ha nem teljesíti a közvetlenül magasabb bíróság bírájának a kinevezésére vonatkozó feltételeket, bírói tisztségét annál a bíróságnál folytatja, amely átvette annak a bíróságnak a hatáskörét, amelyben bírói tisztségét korábban betöltötte.
A jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében foglalt határozatot az állandó összetételű főtanács hozza meg.
Az állandó összetételű főtanács megválasztása lebonyolításának határideje
57. szakasz
Az állandó összetételű főtanács bírák soraiból kikerülő tagjai megválasztásának eljárását A bíróságok szervezetéről szóló törvényben meghatározott bíróságok munkájának a megkezdését követő hat hónapos határidőn belül kell lebonyolítani.
Az ügykezelő hivatal teendőinek ellátása és a foglalkoztatottak átvétele
58. szakasz
A megalakulásának napját követő 90 napos határidőn belül a főtanács az igazságügyért felelős minisztériumtól átveszi azokat a jogokat, kötelességeket, tárgyakat és irattári anyagot, amelyek szükségesek az átvett feladatok ellátásához, a jelen törvényben meghatározott hatáskörrel összhangban.
A főtanács az átvett jogkörben foglalkoztatott állami tisztviselőket és közalkalmazottakat is átveszi.
A tárgyak, az állami tisztviselők és közalkalmazottak átvételének módját az igazságügyért felelős miniszter rendezi saját aktusával.
Amíg az ügykezelő hivatal belső szervezeti felépítéséről és a munkahelyek rendszerzéséről szóló aktusában meghatározott munkahelyek nem kerülnek betöltésre, a főtanács szükségleteire bizonyos szak- és adminisztratív teendőket az igazságügyért felelős minisztérium is elláthat, a főtanács aktusával összhangban.
A törvénynél alacsonyabb rangú aktusok
59. szakasz
A jelen törvényben előirányozott, törvénynél alacsonyabb rangú aktusokat a főtanács megalakulásának napjától számított 90 napos határidőn belül kell meghozni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt aktusok meghozataláig az Igazságszolgáltatási Főtanács aktusait kell alkalmazni, ha jelen törvénnyel nincsenek ellentétben.
Az Igazságszolgáltatási Főtanács hatáskörének átvétele
60. szakasz
Megalakulásának napján a főtanács átveszi Az Igazságszolgáltatási Főtanácsnak A bírákról szóló törvényben (SZK Hivatalos Közlönye, 63/01., 42/02., 17/03., 29/04., 35/04., 44/04., 61/05., 101/05. és 46/06. szám) előírt hatásköreit.
Az Igazságszolgáltatási Főtanácsról szóló törvény hatályvesztése
61. szakasz
A főtanács megalakulásának napján hatályát veszti Az Igazságszolgáltatási Főtanácsról szóló törvénynek (SZK Hivatalos Közlönye, 63/01., 42/02., 39/03., 41/03. - kiigazítás, 44/04. és 61/05. szám) a bírákra vonatkozó része.
62. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napját követő nyolcadik napon lép hatályba.
A Bírósági Főtanácsról szóló törvényt módosító és kiegészítő törvény önálló szakaszai
(Az SZK Hivatalos Közlönye, 101/2010. sz.)
8. szakasz
Kivételesen a jelen törvény 3. szakaszának rendelkezéseitől eltérően a szabálysértési bíróságok és a Felső Szabálysértési Bíróság, a szabálysértési bírák soraiból állandó bírói tisztségre megválasztott bíráinak joguk van az alapfokú bíróságok, a szabálysértési bíróságok és a Felső Szabálysértési Bíróság bíráinak jelölt listájáról az állandó összetételű Bírósági Főtanács, bírák soraiból kikerülő tagjait megválasztani.
9. szakasz
Az állandó összetételű Bírósági Főtanács bírák soraiból kikerülő tagjainak választására vonatkozó választási eljárást jelen törvény hatályba lépését követő 60 napon belül le kell folytatni.
10. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napját követő napon lép hatályba.
A Bírósági Főtanácsról szóló törvényt módosító és kiegészítő törvény önálló szakaszai
(Az SZK Hivatalos Közlönye, 88/2011. sz.)
4. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napját követő nyolcadik napon lép hatályba.