TÖRVÉNYAZ ÁLLAMI ÜGYÉSZI TANÁCSRÓL(A SZK Hivatalos Közlönye, 116/2008., 101/2010. és 88/2011. szám) |
1. szakasz
Jelen törvény az Állami Ügyészi Tanács (a továbbiakban: állami tanács) jogállását, hatáskörét, szervezeti felépítését és működési rendjét, az állami tanács választott tagjai megválasztásának feltételeit és eljárását, megbízatásuk időtartamát és tisztségük megszűnését, valamint az állami tanács működéséhez szükségek feltételek és eszközök biztosítását szabályozza.
2. szakasz
Az állami tanács független szerv, amely biztosítja és szavatolja az ügyészek és ügyészhelyettesek önállóságát.
Hatáskörének keretében az állami tanács együttműködik a Bírósági Főtanáccsal, az állami és egyéb szervekkel és szervezetekkel, külföldi ügyészi tanácsokkal és nemzetközi szervezetekkel.
Az állami tanács működéséhez szükséges eszközök
3. szakasz
Az állami tanács működéséhez szükséges eszközöket, az állami tanács előterjesztése alapján, a Szerb Köztársaság költségvetésében kell biztosítani.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt eszközökkel az állami tanács önállóan rendelkezik, a törvénnyel összhangban
Az állami tanács székhelye és jelképei
4. szakasz
Az állami tanács székhelye Belgrád.
Az állami tanács a Szerb Köztársaság elnevezését és címerét, valamint a szerv elnevezését és székhelyét tartalmazó pecséttel rendelkezik, külön törvényekkel összhangban.
5. szakasz
Az állami tanács tizenegy tagból áll.
Az állami tanács tagjai, tisztségükből kifolyólag, a köztársasági ügyész, az igazságügyért felelős miniszter és az igazságügyi kérdésekben hatáskörrel rendelkező nemzetgyűlési bizottság elnöke, valamint még nyolc választott tag, akiket a Nemzetgyűlés választ, a jelen törvénnyel összhangban.
A választott tagok közül hatan állandó tisztségben levő ügyészek vagy ügyészhelyettesek, köztük legalább egy az autonóm tartományokból, és ketten tekintélyes, kimagasló, legalább 15 éves szakmai tapasztalattal rendelkező jogászok, miközben egyikük ügyvéd, a másik pedig jogi egyetemi tanár.
6. szakasz
A köztársasági ügyész, tisztségéből kifolyólag egyben az állami tanács elnöke is.
Az állami tanács elnöke képviseli az állami tanácsot, irányítja annak működését és egyéb feladatokat lát el, a törvénnyel összhangban.
7. szakasz
Az állami tanácsnak van elnökhelyettese, akit az ügyészek és ügyészhelyettesek, mint választott tagok köréből az állami tanács választ és ment fel tisztségéből.
Az elnökhelyettes az elnök feladatait látja el, annak távolléte vagy akadályoztatása esetén.
Az elnökhelyettes megválasztásának rendjét és megbízatásának időtartamát az Állami Ügyészi Tanács működési ügyrendjében (a továbbiakban: ügyrend) kell szabályozni.
8. szakasz
Az ügyészségek és más állami szervek, az ügyészek és ügyészhelyettesek kötelesek eljárni az állami tanács kérelmei szerint, melyek az állami tanács hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával kapcsolatos adat-, irat- és egyéb anyag megküldésére vonatkoznak.
9. szakasz
Az állami tanács tagja az ügyésszel azonos mentelmet élvez.
Az állami tanács tagja az állami tanács döntéshozatala során kinyilvánított véleménye vagy szavazása miatt nem vonható felelősségre.
A Nemzetgyűlés illetékes bizottságának jóváhagyása nélkül az állami tanács tagja nem fosztható meg szabadságától az ellene indított olyan bűncselekmény miatti eljárásban, melyet az állami tanács tagja minősítésében követett el.
Az állami tanács tagjának tisztségéről való eltávolítása
9a. szakasz
Az állami tanács tagját kötelezően eltávolítják a tisztségéről, ha előzetes letartóztatásba kerül.
Az állami tanács választott tagját, a jelen szakasz első bekezdésébe foglalt okon kívül, kötelezően eltávolítják erről a tisztségről akkor is, ha indítványozták leváltását az állami tanácsi tagsági tisztségről, de az állami tanács ügyészek és ügyészhelyettesek sorából választott tagját eltávolítják akkor is, ha eltávolítják az ügyészi vagy ügyészhelyettesi tisztségéről.
Az állami tanács választott tagját eltávolíthatják erről a tisztségről az állami tanácsi tagsági tisztségéről való felmentési eljárás megindításával, valamint olyan bűntett miatt indított büntetőeljárásért, mely miatt felmenthetik az állami tanácsi tagsági tisztségéről.
Az eltávolításról szóló határozat és az eltávolítás tartama
9b. szakasz
Az állami tanács tagjának tisztségéről történő eltávolításáról szóló határozatot az állami tanács elnöke hozza meg.
Az állami tanács tagját eltávolítják erről a tisztségről az előzetes letartóztatás eltörléséig, az ügyészi vagy ügyészhelyettesi tisztségéről történő eltávolítása ideje alatt, az állami tanácsi tagsági tisztségéről való felmentési eljárás befejezéséig vagy olyan bűntett miatt indított büntetőeljárás befejezéséig, mely miatt felmenthetik az állami tanácsi tagsági tisztségéről.
9v. szakasz
A jelen törvény 9a. szakasza 3. bekezdésében előírt okból történő eltávolításról szóló határozat ellen az állami tanács választott tagjának joga van kifogást emelni az állami tanácsnak a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül.
Az állami tanács a jelen szakasz első bekezdésében említett kifogásról a kifogás kézbesítésétől számított 8 napon belül dönt.
A kifogás nem tartja vissza a jelen szakasz első bekezdésében említett határozat végrehajtását.
Fizetés és munkáért járó térítés
10. szakasz
Az állami tanács ügyészhelyettesek soraiból kikerülő választott tagjai az állami tanácsban ellátott tisztségük ideje alatt a munkaviszonyból eredő jogaikat az állami tanácsban valósítják meg.
Az állami tanács a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt tagjai fizetésre jogosultak, melynek összegét az elszámolási és kifizetési alapnak a 6,00-os koefficienssel való szorzata határozza meg, az ügyészségről szóló törvénnyel összhangban.
Az állami tanács tisztségbeli tagjainak, az állami tanács ügyész tagjainak, valamint az állami tanács ügyvéd- és jogtudományi egyetemi tanár tagjának az állami tanácsban való munkájáért külön térítés jár, melynek összegét a Nemzetgyűlés illetékes bizottsága határozza meg.
11. szakasz
Tisztségbelépését követően, az állami tanács ügyvéd-, illetve jogi egyetemi tanártagja nem tölthet be tisztséget jogszabályokat hozó szervekben, végrehajtó hatalmi szervekben, közszolgálatokban, sem a tartományi autonómia vagy a helyi önkormányzatok szerveiben.
Az állami tanács ügyészhelyettesek soraiból kikerülő tagja az állami tanácsban betöltött tisztség idejére felmenthető ügyészhelyettesi tisztségének betöltése alól, az állami tanács határozata alapján.
12. szakasz
Az állami tanács tagjainak - a tisztségbeli tagok kivételével - megbízatása öt évre szól.
Az állami tanács tagjai újraválaszthatók, de nem egymást követő megbízatási időre.
Megbízatási idejük alatt az állami tanács ügyész- és ügyészhelyettesi tagjai más ügyészségeknél nem választhatók ügyésznek, illetve ügyészhelyettesnek.
II AZ ÁLLAMI TANÁCS HATÁSKÖRE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
13. szakasz
Az állami tanács:
- meghatározza és megküldi a Kormánynak a köztársasági - és a többi ügyészjelölt listáját;
- a Nemzetgyűlésnél ügyészhelyettesi jelölteket állít első megválasztásuk alkalmával;
- megválasztja az állandó ügyészhelyettesi tisztséget betöltő ügyészhelyetteseket;
- megválasztja a magasabb fokú ügyészségekbe ügyészhelyettesi tisztségre utalt állandó tisztségen levő ügyészhelyetteseket;
- dönt az ügyészhelyettesi tisztség megszűnéséről;
- meghatározza az ügyészek és ügyészhelyettesek felmentési okait;
- megjelöli azt az ügyészséget, amelynél egy megszűntetett ügyészség ügyésze és ügyészhelyettese ügyészhelyettesi tisztségbe lép;
- dönt a köztársasági ügyész eltávolításáról;
- dönt az ügyész vagy ügyészhelyettes eltávolításáról szóló határozat ellen benyújtott panaszról;
- előterjeszti az ügyészségek rendes költségeinek fedezéséhez szükséges költségvetési eszközök összegét és megoszlását, felügyeletet gyakorol felhasználásuk felett, a törvénnyel összhangban;
- meghatározza az egyéb, az ügyészség tekintélyével és önállóságával ellentétben levő tisztségeket, tevékenységeket és magánérdekeket;
- tisztségbe helyezi a megbízott köztársasági ügyészt;
- dönt a köztársasági ügyésznek az ügyész- vagy ügyészhelyettes megválasztásának hiányára vonatkozó határozata ellen benyújtott panaszról;
- véleményezi az ügyészek és ügyészhelyettesek jogállására, az ügyészségek szervezeti felépítésére vonatkozó, és az ügyészségek által alkalmazott egyéb meglévő törvények módosítását, illetve az új törvények meghozatalát;
- meghozza az etikai kódexet;
- személyi adatlapot vezet valamennyi ügyészről, ügyészhelyettesről és ügyészségi alkalmazottról;
- kinevezi és felmenti a fegyelmi ügyészt és helyetteseit, a fegyelmi bizottság tagjait és helyettes tagjait;
- dönt a fegyelmi eljárásban benyújtott jogorvoslatokról;
- szabályzatot hoz az ügyészek és ügyészhelyettesek munkaértékelési mércéiről;
- dönt az ügyészek és ügyészhelyettesek munkájának értékelésére vonatkozó határozatok ellen benyújtott jogorvoslatokról;
- dönt az állami tanács ügyészi- és ügyészhelyettesi tagjainak megválasztási eljárásában benyújtott panaszokról;
- ellátja Az igazságszolgáltatási reform nemzeti stratégiája megvalósításával kapcsolatos teendőket;
- meghatározza a tisztségre első ízben választott ügyészhelyettesek és ügyészsegédek kiképzési tervének tartalmát, a törvénnyel összhangban;
- előterjeszti az állandó tisztséget betöltő ügyészek és ügyészhelyettesek képzésének tervét;
- egyéb, törvényben előirányozott teendőket is ellát.
14. szakasz
Az állami tanács eldöntheti, hogy munkája nyilvános ülésen folyjon, az ügyrenddel összhangban.
Az állami tanács üléseit az elnök hívja össze, saját kezdeményezésre, vagy az állami tanács legalább három tagjának indítványozására.
Az állami tanács megtartja ülését, ha azon az állami tanácsnak legalább hat tagja jelen van.
15. szakasz
Az állami tanács állandó munkatestületei a Választási Bizottság és a fegyelmi szervek.
Az állandó munkatestületek összetételét és munkarendjét az állami tanács aktusa szabályozza.
16. szakasz
A hatáskörébe tartozó egyes kérdések megvitatása érdekében, az állami tanács időleges munkatestületeket alakíthat.
Az időleges munkatestületek megalakítását, összetételét és munkarendjét az ügyrend szabályozza részletesebben.
17. szakasz
Az állami tanács határozatait a tagok összlétszámának szótöbbségével hozza meg.
Az állami tanács határozatait meg kell indokolni, ha ellenük jogorvoslatnak van helye, valamint ha ezt törvény és az ügyrend előirányozza.
18. szakasz
Az állami tanács meghozza ügyrendjét, mellyel részletesebben szabályozza az állami tanács működési és döntéshozatali rendjét.
Az állami tanács ügyrendjét és egyéb általános aktusait a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében teszik közzé.
19. szakasz
Az állami tanács munkájáról évi beszámolót nyújt be a Nemzetgyűléshez.
Az állami tanács munkájáról rendszeresen tájékoztatja a nyilvánosságot, az ügyrenddel előirányozott módon.
III AZ ÁLLAMI TANÁCS TAGJAINAK VÁLASZTÁSI RENDJE
20. szakasz
Az állami tanács választott tagjait a Nemzetgyűlés választja, a jelöltállításra jogosultak javaslata alapján.
Az állami tanács ügyészi és ügyészhelyettesi választott tagjai személyére az állami tanács jogosult jelölteket állítani.
Az állami tanács köteles a Nemzetgyűlésnek azokat a jelölteket javasolni, akiket az ügyészek és ügyészhelyettesek a jelen törvényben előirányozott módon és eljárás során közvetlenül megválasztottak.
Az állami tanács ügyvédek soraiból kikerülő választott tagja személyére a Szerb Ügyvédi Kamara jogosult jelöltet állítani.
Az állami tanács jogi egyetemi tanárok soraiból kikerülő választott tagja személyére a szerb köztársasági jogtudományi egyetemek dékánjainak együttes ülése tesz javaslatot.
21. szakasz
Az állami tanács választott tagjaira vonatkozó jelöltállítási eljárás megkezdéséről szóló határozatot az állami tanács elnöke hozza meg, hat hónappal az állami tanács választott tagjai megbízatásának lejárta előtt.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt határozatot a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében teszik közzé.
Az állami tanács választott tagjaira vonatkozó jelöltállítási eljárás megkezdéséről szóló határozatot az állami tanács elnöke megküldi az állami tanács választási bizottsága elnökének, a Szerb Ügyvédi Kamara elnökének és a Szerb Köztársaság legrégebbi jogtudományi egyeteme dékánjának.
Legkésőbb 90 nappal az állami tanács választott tagjai mandátumának lejárta előtt a jelölésre jogosult szerveknek továbbítaniuk kell a Szerb Köztársaság Nemzetgyűléséhez az állami tanács választott tagjai személyére jelöltek nevét.
2. Az állami tanács tagjai személyére jelöltek megválasztása az ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból
Az ügyészségek képviseltsége
22. szakasz
Az állami tanácsnak az ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból választott tagjait az alábbi ügyészségekből választják:
- egyet a Köztársasági Ügyészségből;
- egyet a fellebbviteli ügyészségekből, a szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyészségből és a háborús bűnökkel foglalkozó ügyészségből;
- egyet a felső ügyészségekből;
- kettőt a községi ügyészségekből;
- egyet az autonóm tartomány területén működő ügyészségekből.
Jelölési feltételek
23. szakasz
Az állami tanácsnak az ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból választott tagja személyére minden ügyész és ügyészhelyettes lehet jelölt, aki állandó tisztséget tölt be.
Jelölti státust az az ügyész és ügyészhelyettes szerez, akit egy vagy több ügyészség kollégiuma javasol - az ügyészség fajtája és szintje szerint, illetve az autonóm tartomány területén működő azon ügyészségnek a kollégiuma, amelynél a jelölt ügyészi tisztségét betölti, valamint az az ügyész és ügyészhelyettes, akit legalább 15 ügyész és ügyészhelyettes támogat az ügyészségek fajtája és szintje szerint, amelynél a jelölt ügyészi tisztségét betölt, az az ügyész és ügyészhelyettes az autonóm tartomány területén működő ügyészségről, akit az autonóm tartomány területén levő ügyészségekről legalább 15 ügyész és ügyészhelyettes támogat. Egy ügyészségi kollégium csak egy jelöltet állíthat.
A jelen szakasz 2. bekezdése alól kivételt képez az állami tanács tagja jelölti státus megszerzése a köztársasági ügyészhelyettesek soraiból, valamint a Háborús Bűnökkel Foglalkozó Ügyészség és a Szervezett Bűnözéssel Foglalkozó Ügyészség ügyészeinek és ügyészhelyetteseinek soraiból jelöltek esetében - kollégiumi javaslatra nincs szükség, ők a jelölti státust a bejelentés alapján szerzik meg.
A jelen szakasz 2. bekezdésében említett ügyészségi kollégium ülésén a jelöltekről titkos szavazással döntenek.
Választójog
24. szakasz
Az ügyészek és ügyészhelyettesek szabad, általános, egyenlő és közvetlen választójoguk alapján választják meg a jelölteket az állami tanácsba, titkos szavazással.
Senki sem jogosult, hogy az ügyészt vagy az ügyészhelyettest bármilyen alapon akadályozza a szavazásban, szavazásra kényszerítse, vagy szavazása miatt felelősségre vonja.
Az állami tanácsba jelöltek megválasztására vonatkozó jog valamennyi ügyészt és ügyészhelyettest megilleti, akik állandó tisztséget töltenek be.
Az ügyész és ügyészhelyettes csak annak az ügyészségnek fajtája és szintje alapján összeállított listán szereplő jelöltre szavazhat, amelyben tisztségét betölti.
Az ügyészek és ügyészhelyettesek az autonóm tartomány területén a jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt jelöltek listáján kívül még az autonóm tartomány területén működő ügyészségek jelöltjeinek listájára is szavaznak.
Választási bizottság
25. szakasz
Az állami tanácsnak az ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból választott tagjaira vonatkozó jelölési eljárást az állami tanács választási bizottsága (a továbbiakban: választási bizottság) szervezi és bonyolítja le.
A választási bizottság elnökből, négy tagból és helyetteseikből áll, akiket az állami tanács az állandó tisztséget betöltő, a megválasztáshoz hozzájárulásukat adó ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból választ.
A választási bizottság helyettes tagjait ugyanazok a jogok és kötelességek illetik meg, mint a tagokat, akiket helyettesítenek.
Az állami tanács tagjai nem lehetnek egyidejűleg a választási bizottság tagjai vagy helyettes tagjai.
A választási bizottság tagjainak megbízatási ideje öt év, és újraválaszthatók.
A választási bizottság tagjai nem jelölhetők az állami tanács választott tagjainak tisztségére.
A választási bizottság jogállása
26. szakasz
A választási bizottság munkájában önálló és független, a törvény és a törvény alapján meghozott jogszabályok szerint jár el.
A választási bizottság valamennyi tagjának szótöbbségével hozza meg a határozatait.
A választási bizottság az állami tanácsnak tartozik felelősséggel, amely biztosítja a működéséhez szükséges feltételeket.
Valamennyi ügyészség köteles segítséget nyújtani a választási bizottságnak és megküldeni neki a működéséhez szükséges adatokat.
Választási cselekmények
27. szakasz
A jelöltállítási folyamat megkezdéséről szóló határozat átvételét követően a választási bizottság határozatot hoz a választási cselekményekről és határidőkről.
A választási bizottság elnöke megküldi az ügyészeknek a jelöltállítási folyamat megkezdéséről szóló, valamint a választási cselekményeket és határidőket megszabó határozatot.
Az ügyészek kötelessége, hogy a választások megkezdéséről szóló, valamint a választási cselekményeket és határidőket megszabó határozatot az ügyészség valamennyi ügyészhelyettese számára megfelelő módon hozzáférhetővé tegyék.
b) Az eljárás
A jelöltek bejelentése
28. szakasz
A jelöltállítási folyamat megkezdéséről szóló határozatnak a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételét követő 15 napon belül a jelölteket be kell jelenteni a választási bizottságnál.
A jelölt-bejelentőhöz csatolni kell a jelölt által saját kezűleg aláírt, a jelölés vállalását igazoló nyilatkozatát, az ügyészi kollégium támogatási határozatát, illetve a jelöltet támogató ügyészek és ügyészhelyettesek aláírásával ellátott űrlapot, valamint a jelöltre vonatkozó személyi és szakmai adatokat.
A bejelentést követő eljárás
29. szakasz
A választási bizottság határidő és teljesség szempontjából megvizsgálja a bejelentést.
A határidőt túllépő bejelentést a választási bizottság határozattal veti el.
A hiányos bejelentés átvételét követő 24 órás határidőn belül a választási bizottság végzéssel szólítja fel a jelöltet az átadott bejelentésnek 48 órán belüli kiegészítésére, és figyelmezteti, hogy ellenkező esetben a bejelentést elveti.
A végleges jelölőlista
30. szakasz
A választási bizottság a jelen törvény 28. szakaszának 1. bekezdésében foglalt határidőt követő 8 napon belül megállapítja a végleges jelölőlistát.
A választási bizottság az állami tanács ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból választandó tagjainak egy-egy jelölőlistáját határozza meg, minden ügyészségi szint és fajta szerint, illetve az autonóm tartomány területén működő ügyészségek szerint is, a jelen törvény 22. szakaszával összhangban.
A listán szereplő jelöltek sorrendjét a választási bizottsághoz benyújtott bejelentők átadási ideje határozza meg.
A szavazás időpontja és a szavazóhelyek
31. szakasz
A szavazás napját és időpontját a választási bizottság tűzi ki, és erről tíz nappal a szavazás előtt valamennyi ügyészt értesíti.
Az ügyészek hét nappal a szavazás előtt közértesítéssel tájékoztatják az ügyészhelyetteseket a szavazás napjáról és időpontjáról.
Az ügyészek és ügyészhelyettesek köréből jelölt személyekre vonatkozó szavazást az ügyészségeken a választási bizottság által kijelölt szavazóhelyeken bonyolítják le.
A szavazatszedő bizottságok és a választási anyag
32. szakasz
A választási bizottság köteles idejében elkészíteni minden szavazóhely részére a szükséges választási anyagot: a kellő számú szavazólapot és a véglegesített jelölőlistát.
A választási bizottság minden szavazóhelyre szavazatszedő bizottságot nevez ki.
A szavazatszedő bizottság három, jelöltként nem induló ügyészhelyettesből áll.
A szavazás menete
33. szakasz
A szavazás napján a véglegesített jelölőlistát láthatóan ki kell függeszteni valamennyi szavazóhelyen és ügyészségen, amelyben a jelölőlistáról jelöltet választanak, a ügyészségek szintje és fajtája szerint, illetve az autonóm tartomány területén működő ügyészségek szerint.
Valamennyi ügyész és ügyészhelyettes személyesen szavaz.
A szavazás titkos.
A szavazás hitelesített szavazólapokon történik.
A szavazatszedő bizottság a szavazást az ügyész által idejében kijelölt ügyészségi helyiségben bonyolítja le.
Az eredmény megállapítása
34. szakasz
A választási bizottság megállapítja az ügyészek és ügyészhelyettesek összlétszámát és az egy-egy szavazóhelyen a szavazatát leadott ügyészek és ügyészhelyettesek számát, a felhasználatlan, érvénytelen és érvényes szavazólapok számát, a jelöltek által egy-egy szavazóhelyen megszerzett szavazatok számát, valamint jelöltként minden jelölőlistán az összesen megszerzett szavazatok számát.
3. Az állami tanács választott tagjaira vonatkozó jelöltállítási határozat
a) Jelöltállítás az ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból
35. szakasz
Az állami tanács egy, a legtöbb szavazatot megszerzett jelölt állítását javasolja minden listáról a választási bizottság által a szavazási eredmény megállapításáról benyújtott jegyzőkönyv alapján.
A jelen szakasz 1. bekezdésétől eltérően az állami tanács az alapfokú ügyészségek ügyészeinek és ügyészhelyetteseinek jelölőlistájáról a két legtöbb szavazatot szerzett jelöltet javasolja.
Abban az esetben, ha egy jelölőlistán kettő vagy több jelölt egyenlő számú legtöbb szavazatot kap, az állami tanács azt a jelöltet javasolja, aki hosszabb ideje tölti be az ügyészi tisztséget.
Az ügyészek, illetve ügyészhelyettesek soraiból kikerülő jelölt állításáról szóló végleges határozatát az állami tanács megküldi a Nemzetgyűlésnek.
b) Jelöltállítás az ügyvédek soraiból
36. szakasz
Az állami tanácsnak az ügyvédek soraiból választott tagjaira vonatkozó jelölési eljárást a Szerb Ügyvédi Kamara szervezi és bonyolítja le olymódon, hogy biztosítsa tagjainak legszélesebb körű képviseltségét.
A jelölési, megválasztási és jelöltállítási eljárást a Szerb Ügyvédi Kamara aktusában meghatározott rend és határidők szerint kell lebonyolítani.
A Szerb Ügyvédi Kamara az egy vagy több jelöltet tartalmazó jelölőlistáját megküldi a Nemzetgyűlésnek.
v) Jelöltállítás az egyetemi tanárok soraiból
37. szakasz
Az állami tanácsnak a jogtudományi egyetemi karok tanárainak soraiból választott tagjaira vonatkozó jelölést a szerb köztársasági jogtudományi karok dékánjai együttes ülésének aktusában meghatározott módon és eljárás szerint bonyolítják le.
Az állami tanácsnak a jogtudományi egyetemi karok tanárok soraiból választott tagjára vonatkozó jelöltállítást a Szerb Köztársaság legrégebbi jogtudományi karának dékánja megküldi a Nemzetgyűlésnek, a szerb köztársasági jogtudományi karok dékánjai együttes ülésének aktusával összhangban.
4. A megválasztás és tisztségbe lépés
38. szakasz
Az állami tanács tagjait a Nemzetgyűlés választja, a jelölésre jogosult szervek javaslata alapján.
A Nemzetgyűlés az állami tanácsnak az ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból kikerülő tagjaivá az alapfokú ügyészségek jelölőlistájáról két jelöltet, illetve a többi jelölőlistáról egy-egy jelöltet választ.
Ha az állami tanács megválasztott tagja alapos okok hiányában a Nemzetgyűlésben történő megválasztást követő 30 napon belül sem lép tisztségbe, úgy kell tekinteni, hogy meg sem választották.
A jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt tisztségbe lépés elmulasztásának okait az állami tanács határozatában állapítják meg, és erről értesítik a Nemzetgyűlést.
Ilyen tag esetében az állami tanács 60 napos határidőn belül megismételt választást szervez.
IV AZ ÁLLAMI TANÁCS TAGJAI TISZTSÉGÉNEK MEGSZŰNÉSE
39. szakasz
A tisztségbeli tagnak akkor szűnik meg az állami tanácsban betöltött tisztsége, amikor az állami tanácsi tagsága alapját képező tisztsége is megszűnik.
A választott tagoknak akkor szűnik meg az állami tanácsban betöltött tisztségük, amikor tartósan elveszítik az állami tanács tagja tisztségéhez szükséges munkaképességet, az állami tanács tagjának tisztségéről való lemondásukkal, a megbízatási idő leteltével és felmentéssel.
Az állami tanács ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból választott tagjainak az állami tanácsban betöltött tisztsége akkor is megszűnik, amikor megszűnik ügyészi, illetve ügyészhelyettesi tisztségük.
Az állami tanács ügyvédek soraiból választott tagjának az állami tanácsban betöltött tisztsége akkor is megszűnik, amikor törlik őt az ügyvédek névjegyzékéből.
Az állami tanács egyetemi tanárok soraiból választott tagjának az állami tanácsban betöltött tisztsége akkor is megszűnik, amikor megszűnik jogi egyetemi tanári fokozata.
A megbízatás idő előtti megszűnése
40. szakasz
Ha az állami tanács választott tagjának megbízatása a megválasztási idő letelte előtt megszűnik, az állami tanács 15 napos határidőn belül meghozza a jelen törvény 21. szakasza 1. bekezdésében foglalt határozatot.
Az új tag jelölésére és megválasztására vonatkozó eljárást a jelen törvény rendelkezéseivel összhangban kell lebonyolítani.
Az újonnan megválasztott tag megbízatásának időtartama öt év.
41. szakasz
Az állami tanács választott tagját megválasztási idejének letelte előtt felmentik, ha az állami tanács tagjának tisztségét nem végzi az alkotmánnyal és a törvénnyel összhangban, ha bűncselekmény elkövetése miatt feltétlen börtönbüntetésre ítélik, vagy olyan bűncselekmény elkövetése miatt ítélik el, amely méltatlanná teszi az állami tanács tagja tisztségének ellátására.
42. szakasz
Az állami tanács választott tagjának a felmentését az állami tanács minden tagja kezdeményezheti.
Az állami tanács ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból választott tagjának felmentését minden ügyész is kezdeményezheti, az adott ügyészség kollégiumi határozata alapján.
Az állami tanács ügyvédek, illetve jogi egyetemi tanárok soraiból választott tagjának felmentését a jelölésükre jogosult szervek kezdeményezhetik
A kezdeményezés elfogadhatóságának elbírálása
43. szakasz
A kezdeményezés átvételét követő megfelelő határidőn belül az állami tanács mérlegeli a felmentési okok valószínűségét.
Ha úgy találja, hogy az okok nem valósak, az állami tanács írásban értesíti a benyújtót a kezdeményezés elvetéséről.
44. szakasz
Ha elfogadta a kezdeményezést, az állami tanács az eljárás megindítását megelőzően lehetővé teszi az állami tanács tagja részére - akinek a felmentését kezdeményezték -, hogy nyilatkozzon az indítványban felhozott okokról.
45. szakasz
A felmentési eljárás megindításáról szóló határozatot az állami tanács hozza meg, a kezdeményezés átvételétől számított 15 napos határidőn belül.
A választott tag részére lehetővé kell tenni, hogy a felmentési határozat meghozatala szempontjából minden jelentős okról nyilatkozzon.
46. szakasz
A felmentésre vonatkozó indítványt az állami tanács az eljárás megindításának napjától számított 30 napos határidőn belül hozza meg.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt indítvány meghozatalában nem vesz részt az az állami tanácsi tag, akinek a felmentéséről döntenek.
A felmentésről szóló határozatot a Nemzetgyűlés hozza meg, a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt indítvány alapján.
Feladatai és munkájának megszervezése
47. szakasz
Az állami tanács szakmai, ügyintéző és egyéb teendőinek ellátására ügykezelő hivatal alakul.
Az ügykezelő hivatal szervezeti felépítését, feladatait és munkarendjét részletesebben az állami tanács aktusában szabályozzák.
Az ügykezelő hivatalban foglalkoztatottak jogaira és kötelességeire az állami tisztviselők és közalkalmazottak jogállását rendező jogszabályokat kell alkalmazni.
48. szakasz
Az állami tanácsnak van titkára, akit öt évre szóló időtartamra helyeznek tisztségbe, és újra tisztségbe helyezhető.
A titkárt az állami tanács helyezi tisztségbe.
A titkár irányítja az ügykezelő hivatal működését, és munkájáért az állami tanácsnak tartozik felelősséggel.
A titkárnak tisztségen levő állami tisztviselői jogállása van.
A titkár tisztségbe helyezésének feltételeit az állami tanács aktusában határozzák meg.
49. szakasz
Szakteendők ellátása érdekében az ügyészhelyettes az állami tanács munkatestületeibe osztható be.
A beosztásról szóló határozatot az állami tanács hozza meg, azon ügyészség előzetes véleményének beszerzését követően, amelyben az ügyészhelyettes tisztségét betölti, az ügyészhelyettes írásos hozzájárulásával.
A beosztás legfeljebb hároméves időtartamra szólhat.
VII ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Az állami tanács tagjainak első megválasztása
50. szakasz
A Nemzetgyűlés legkésőbb a jelen törvény hatályba lépésétől számított 90 napos határidőn belül megválasztja az első összetételű állami tanács választott tagjait.
Megválasztásukkor a Nemzetgyűlés legalább egy állami tanácsi tagot olyan ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból kell, hogy válasszon, akik ügyészi tisztségüket az autonóm tartomány területén levő ügyészségben látják el.
Az állami tanács első összetételének megválasztásáig, az állami tanács ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból kikerülő tagjainak megválasztásával kapcsolatos állami tanácsi hatáskörbe tartozó teendőket az Igazságszolgáltatási Főtanács látja el.
Az első összetételű állami tanács ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból választott tagjai
51. szakasz
Az első összetételű állami tanács ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból választott két tagját az alábbiak köréből választják:
- a köztársasági ügyészhelyettes, a háborús bűnökkel foglalkozó ügyész és a háborús bűnökkel foglalkozó ügyészhelyettes;
- a kerületi ügyészségek ügyészei és ügyészhelyettesei;
- a községi ügyészségek ügyészei és ügyészhelyettesei.
Az állami tanács jelen szakasz 1. bekezdésének második és harmadik fordulatában foglalt tagjai közül legalább egynek az autonóm tartomány területén levő ügyészségből kell lennie.
Az első összetételű állami tanács tagjai személyére az Igazságügyi Főtanácsnál az ügyészségek kollégiumai állítanak jelölteket, melyekben - fajta és szint szerint - a jelöltek ügyészi, illetve ügyészhelyettesi tisztségüket ellátják. Egy ügyészség kollégiuma csak egy jelöltet állíthat.
A jelen szakasz 3. bekezdésében foglaltak alól kivételt képeznek a Köztársasági Ügyészség és a háborús bűnökkel foglalkozó ügyészség kollégiumai, amelyek egynél több jelöltet is állíthatnak.
A jelen szakasz 3. és 4. bekezdésében foglalt jelölteket az Igazságszolgáltatási Főtanácsnál kell javasolni, a jelen törvény hatályba lépésének napját követő 15 napos határidőn belül.
A jelen törvény hatályba lépésének napját követő 30 napos határidőn belül az igazságszolgáltatási Főtanács javaslatot tesz a Nemzetgyűlésnél az állami tanács ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból választott egy vagy több tagja személyére, az ügyészek, illetve ügyészhelyettesek számától függően - a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt ügyészségek fajtája és szintje szerint. Jelöltállításnál az Igazságszolgáltatási Főtanács figyelembe veszi a jelen szakasz 3. és 4. bekezdésében foglalt javaslatokat.
A jelen szakasz 6. bekezdésében foglalt javaslatot az Igazságszolgáltatási Főtanács szűkebb - állandó tagokból és meghívott ügyész-tagokból álló - összetételének szótöbbségével véglegesíti.
Az állami tanács ügyészhelyettesek soraiból választott tagjai 2010. január 1-jéig a köztársasági ügyész alapfizetésével azonos alapfizetésre jogosultak.
Az első összetételű állami tanács ügyvédek és jogi egyetemi tanárok soraiból választott tagjai
52. szakasz
A Szerb Ügyvédi Kamara és a szerb köztársasági valamennyi jogtudományi kar dékánjainak együttes ülése a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított 30 napos határidőn belül kötelesek javaslatot tenni a Nemzetgyűlésnél egy vagy több, az első összetételű állami tanács ügyvédek és jogtudományi egyetemi tanárok soraiból választott egy vagy több tagja személyére.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt jelöltállítást a jelen törvény értelemszerű alkalmazásával kell lebonyolítani.
Az állami tanács alakuló ülése
53. szakasz
A választott tagok megválasztását követő hét napos határidőn belül meg kell tartani az állami tanács alakuló ülését.
Az alakuló ülést a köztársasági ügyész hívja össze és elnököl az ülésen.
Az első összetételű állami tanács választott tagjai mandátumának megszűnése
54. szakasz
Az első összetételű állami tanács ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból választott tagjainak mandátuma az állandó összetételű állami tanács választott tagjai tisztségbe lépésének napján, de legkésőbb az öt éves időtartamra szóló megbízatási idő leteltével szűnik meg.
Az első összetételű állami tanács ügyvédek és jogi egyetemi tanárok soraiból választott tagjainak tisztsége a jelen törvényben meghatározott megbízatási idő leteltével szűnik meg.
Az első összetételű állami tanács választott tagjainak tisztsége a jelen törvény rendelkezéseiben foglalt esetekben is megszűnik.
Az első összetételű állami tanács választott tagjai ügyészi és ügyészhelyettesi tisztségének folytatása
55. szakasz
Az ügyészhelyettesek soraiból választott tagot az első összetételű állami tanácsban való mandátumának megszűnését követően ügyészhelyettesnek választják annál az ügyészségnél, amelyből az állami tanács tagjává választották, illetve annál az ügyészségnél, amely ennek az ügyészségnek a hatáskörét átvette.
Az ügyészek soraiból választott tagot az első összetételű állami tanácsban való mandátumának megszűnését követően ügyészhelyettesnek választják ugyanannál az ügyészségnél, a közvetlenül magasabb fokú ügyészségnél, illetve annál az ügyészségnél, amely átvette annak az ügyészségnek a hatáskörét, amelyből őt az állami tanács tagjává választották.
A jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében foglalt határozatot az állandó összetételű állami tanács hozza meg.
Az állandó összetételű állami tanács megválasztása lebonyolításának határideje
56. szakasz
Az állandó összetételű állami tanács ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból kikerülő tagjai megválasztásának eljárását Az ügyészségről szóló törvényben meghatározott ügyészségek munkájának megkezdését követő hat hónapos határidőn belül kell lebonyolítani.
Az ügykezelő hivatal teendőinek ellátása és a foglalkoztatottak átvétele
57. szakasz
A megalakulásának napját követő 90 napos határidőn belül az állami tanács az igazságügyekért felelős minisztériumtól átveszi azokat a jogokat, kötelességeket, tárgyakat és irattári anyagot, amelyek szükségesek az átvett feladatok ellátásához, a jelen törvényben meghatározott hatáskörrel összhangban.
Az állami tanács az átvett jogkörben foglalkoztatott állami tisztviselőket és közalkalmazottakat is átveszi.
A tárgyak, az állami tisztviselők és közalkalmazottak átvételének módját az igazságügyekért felelős miniszter rendezi saját aktusával.
Amíg az ügykezelő hivatal szervezeti felépítéséről és a munkahelyek rendszerzéséről szóló aktusában meghatározott munkahelyek nem kerülnek betöltésre, az állami tanács szükségleteire bizonyos szak- és adminisztratív teendőket az igazságügyekért felelős minisztérium is elláthat, az állami tanács aktusával összhangban.
A törvénynél alacsonyabb rangú aktusok
58. szakasz
A jelen törvényben előirányozott törvénynél alacsonyabb rangú aktusokat az állami tanács megalakulásának napjától számított 90 napos határidőn belül kell meghozni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt aktusok meghozataláig az Igazságszolgáltatási Főtanács aktusait kell alkalmazni, ha a jelen törvénnyel nincsenek ellentétben.
Az Igazságszolgáltatási Főtanács hatáskörének átvétele
59. szakasz
Megalakulásának napján az állami tanács átveszi az Igazságszolgáltatási Főtanácsnak Az ügyészségről szóló törvényben (SZK Hivatalos Közlönye, 63/01., 42/02., 39/03., 44/04., 51/04., 46/06. és 106/06. szám) előírt hatásköreit.
Az Igazságszolgáltatási Főtanácsról szóló törvény hatályvesztése
60. szakasz
Az állami tanács megalakulásának napján hatályát veszti Az Igazságszolgáltatási Főtanácsról szóló törvénynek (SZK Hivatalos Közlönye, 63/01., 42/02., 39/03., 41/03. - kiigazítás, 44/04. és 61/05. szám) az ügyészekre és ügyészhelyettesekre vonatkozó része.
61. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napját követő nyolcadik napon lép hatályba.
Az Állami Ügyészi Tanácsról szóló törvényt módosító és kiegészítő törvény önálló szakaszai
(A SZK Hivatalos Közlönye, 101/2010. sz.)
7. szakasz
Az állandó összetételű Állami Ügyészi Tanács ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból kikerülő tagjainak megválasztására vonatkozó választási eljárást jelen törvény hatályba lépését követő 60 napon belül lefolytatják.
8. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napját követő napon lép hatályba.
Az Állami Ügyészi Tanácsról szóló törvényt módosító és kiegészítő törvény önálló szakaszai
(A SZK Hivatalos Közlönye, 88/2011. sz.)
4. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napját követő nyolcadik napon lép hatályba.