BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV(Az SZK Hivatalos Közlönye, 85/2005., 88/2005.-jav., 107/2005.-jav., 72/2009. és 111/2009. szám) |
ALAPRENDELKEZÉSEK
Nincs bűncselekmény és büntetés, ha törvény nem írja elő
1. szakasz
Senkire sem szabható ki büntetés vagy más büntetőszankció olyan cselekményért, amelyet elkövetése előtt törvény nem nyilvánított bűncselekménnyé, és senkire sem szabható olyan büntetés vagy büntetőszankció, amilyent a bűncselekmény elkövetése előtt nem írt elő törvény.
Nincs büntetés bűnösség nélkül
2. szakasz
Büntetés és figyelmeztető intézkedés csak arra az elkövetőre szabható ki, aki bűnös a bűncselekmény elkövetésében.
A büntetőjogi kényszer alapja és korlátja
3. szakasz
A bűncselekménnyé nyilvánításnak, a büntetőszankciók előírásának és alkalmazásának az alapja és korlátja az ember és az alapvető társadalmi értékek védelme, továbbá az a mérték, amelyre a bűncselekmények leküzdéséhez szükség van.
A büntetőszankciók és általános céljuk
4. szakasz
(1) A büntetőszankciók a következők: büntetés, figyelmeztető intézkedés, biztonsági intézkedés és nevelőintézkedés.
(2) A büntetőszankciók előírásának és kimondásának az általános célja az olyan cselekmények leküzdése, amelyek sértik vagy veszélyeztetik a büntetőjogilag védett értékeket.
(3) Büntetőszankció nem szabható ki olyan személyre, aki a cselekmény elkövetésekor még nem töltötte be 14. életévét. Nevelőintézkedés és más büntetőszankció a fiatalkorúra külön törvényben előírt feltételekkel mondható ki.
A SZERB KÖZTÁRSASÁG BÜNTETŐTÖRVÉNYÉNEK A HATÁLYA
A büntetőtörvény időbeli hatálya
5. szakasz
(1) A bűncselekmény elkövetőjére a bűncselekmény elkövetése idején hatályos törvényt kell alkalmazni.
(2) Ha a bűncselekmény elkövetése után egyszer vagy többször módosul a törvény, az elkövetőre nézve a legenyhébbet kell alkalmazni.
(3) Az olyan bűncselekmény elkövetőjére, amelyet bizonyos időtartamra szóló törvény minősít, azt a törvényt kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az elkövető ellen mikor folyik az eljárás, hacsak az a törvény másként nem rendelkezik.
A büntetőtörvény hatálya Szerbia területén
6. szakasz
(1) A Szerb Köztársaság büntetőtörvénye mindazokra érvényes, akik a területén követnek el bűncselekményt.
(2) Szerbia büntetőtörvénye érvényes a hazai hajón elkövetett bűncselekményre is, függetlenül attól, hogy a hajó a bűncselekmény idején hol tartózkodott.
(3) Szerbia büntetőtörvénye érvényes a hazai polgári légi járművön repülés közben vagy a hazai katonai légi járművön elkövetett bűncselekményre is, függetlenül attól, hogy a légi jármű a bűncselekmény idején hol tartózkodott.
(4) Ha az 1-3. bekezdés szerinti esetekben külföldön megindult vagy lezárult a büntetőeljárás, Szerbiában csak a köztársasági ügyész engedélye alapján indulhat meg a bűnüldözés.
(5) Ha az 1-3. bekezdés szerinti elkövető külföldi, a bűnüldözés a kölcsönösség alapján átengedhető a külföldi államnak is.
Szerbia büntetőtörvényének hatálya bizonyos, külföldön elkövetett bűncselekmények esetében
7. szakasz
Szerbia büntetőtörvénye érvényes mindazokra, akik külföldön a 305-316. és 318-321. szakasz szerinti bűncselekményeket követik el és a 223. szakasz esetében akkor, ha a hamisítás tárgya hazai pénz.
Szerbia büntetőtörvényének hatálya, ha a szerbiai állampolgár külföldön követ el bűncselekményt
8. szakasz
(1) Szerbia büntetőtörvénye a szerbiai állampolgárra akkor is érvényes, ha - a 7. szakasz szerintiek kivételével - külföldön követ el bűncselekményt, de Szerbia területén tartózkodik, vagy ha kiadják Szerbiának.
(2) Szerbia büntetőtörvénye az 1. bekezdés szerinti feltételekkel érvényes arra az elkövetőre is, aki a bűncselekmény elkövetése után válik szerbiai állampolgárrá.
Szerbia büntetőtörvényének hatálya, ha külföldi személy külföldön követ el bűncselekményt
9. szakasz
(1) Szerbia büntetőtörvénye érvényes arra a külföldire is, aki Szerbia területén kívül Szerbia vagy állampolgára ellen követ el bűncselekményt, még ha nem a 7. szakasz szerinti bűncselekményekről van is szó, ha Szerbia területén tartózkodik, vagy ha kiadják Szerbiának.
(2) Szerbia büntetőtörvénye érvényes arra a külföldire is, aki külföldi állam vagy külföldi személy ellen külföldön követ el olyan bűncselekményt, amely miatt az elkövetés országának törvénye szerint ötévi börtönbüntetés vagy súlyosabb büntetés szabható ki, ha Szerbia területén tartózkodik, és nem adják ki a külföldi államnak. Ha ez a törvénykönyv másként nem rendelkezik, a bíróság ilyen esetben nem szabhat ki súlyosabb büntetést, mint amekkorát az elkövetés országának a törvénye előír.
A külföldön elkövetett bűncselekmény miatti üldözés külön feltételei
10. szakasz
(1) A 8. és 9. szakasz szerinti esetben nem indul meg a bűnüldözés, ha:
1/ az elkövető teljesen letöltötte külföldi büntetését;
2/ az elkövetőt jogerős bírósági ítélet felmentette, vagy büntetése elévült vagy elengedték;
3/ a beszámíthatatlan elkövetővel szemben külföldön végrehajtották a megfelelő biztonsági intézkedést;
4/ a bűncselekmény miatti bűnüldözéshez a külföldi törvény szerint a sértett magánindítványára van szükség, ilyen indítvány viszont nincs.
(2) A 8. és 9. szakasz szerinti esetben csak akkor indul meg a bűnüldözés, ha a bűncselekményt az elkövetés országának a törvénye is bünteti. Ha a 8. és 9. szakasz szerinti esetben az elkövetés országának a törvénye nem bünteti az adott bűncselekményt, a bűnüldözés csak a köztársasági ügyész engedélye alapján indulhat meg.
(3) Ha a 9. szakasz 2. bekezdése szerinti esetben olyan cselekményről van szó, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általános elvei szerint bűncselekménynek volt tekintendő, a bűnüldözés Szerbiában a köztársasági ügyész engedélye alapján megindulhat, függetlenül attól, hogy az elkövetés országának milyen a törvénye.
A külföldi előzetes fogva tartás és büntetés beszámítása
11. szakasz
Az előzetes fogva tartás, a szabadságtól bűncselekménnyel kapcsolatban vagy kiadatási eljárás folyamán való megfosztás, továbbá az elkövető által külföldi vagy nemzetközi büntetőbíróság ítélete alapján letöltött büntetés beszámít a hazai bíróság által ugyanazért a bűncselekményért kiszabott büntetésbe, ha pedig nem azonos büntetésfajtákról van szó, a beszámítás a bíróság értékelése alapján történik.
A jogi személyek felelőssége a bűncselekményekért
12. szakasz
A jogi személyek bűncselekményekért viselt felelősségét, valamint a bűncselekményekért járó büntetést külön törvény szabályozza.
E törvénykönyv általános részének a hatálya
13. szakasz
A törvénykönyv általános részében foglalt rendelkezések az e törvénykönyv és más törvények szerinti összes bűncselekményre érvényesek.
A BŰNCSELEKMÉNY
1. Általános rendelkezések a bűncselekményről
A bűncselekmény
14. szakasz
(1) A bűncselekmény törvény által bűncselekménnyé nyilvánított jogellenes és felróható cselekmény.
(2) Nincs bűncselekmény, ha a jogellenesség vagy a felróhatóság ki van zárva, még ha a bűncselekmény összes törvényben előírt ismérve meg is valósult.
Mulasztással elkövetett bűncselekmény
15. szakasz
(1) Mulasztással elkövetett az a bűncselekmény, amelyről a törvény kimondja, hogy bizonyos cselekmény elmulasztása, azaz a nemtevés bűncselekmény.
(2) Nemtevéssel olyan bűncselekmény is elkövethető, amelyet a törvény tevésnek nyilvánít, ha az elkövető a köteles tevékenység elmulasztásával valósította meg a bűncselekmény ismérveit.
A bűncselekmény elkövetésének ideje
16. szakasz
(1) A bűncselekmény elkövetésének ideje az az idő, amikor az elkövető tett vagy köteles lett volna tenni valamit, függetlenül attól, hogy a cselekmény következménye mikor állt be.
(2) A társtettes a bűncselekményt akkor követte el, amikor tett vagy tennie kellett volna valamit.
A bűncselekmény elkövetésének helye
17. szakasz
(1) A bűncselekménynek helye az is, ahol az elkövető tett vagy tennie kellett volna valamit, de az is, ahol a cselekmény következménye részben vagy teljes egészében beállt.
(2) A kísérlet elkövetésének helye az is, ahol az elkövető tett valamit, de az is, ahol elképzelése szerint a következménynek be kellett volna állnia, vagy beállhatott volna.
(3) A társtettes a bűncselekményt ott is elkövette, ahol a társtettesi cselekményt megtette.
A csekély jelentőségű cselekmény
18. szakasz
(1) Nem bűncselekmény az a cselekmény, amely megvalósítja ugyan a bűncselekmény ismérveit, de csekély jelentőségű.
(2) A cselekmény csekély jelentőségű, ha a felróhatóság mértéke kicsiny, ha nincsenek káros következmények, vagy elhanyagolhatóak, és a büntetőszankciók általános célja nem követeli meg büntetés kiszabását.
(3) Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései legfeljebb öt évi börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel büntethető bűncselekmény esetén alkalmazhatók.
A jogos védelem
19. szakasz
(1) Nem bűncselekmény az a cselekmény, melyre jogos védelem során kerül sor.
(2) Jogos a védelem, ha az elkövető saját javait vagy mások javait fenyegető egyidejű jogtalan támadás elhárításához feltétlenül szükséges cselekményeket tesz.
(3) A büntetés enyhíthető, ha az elkövető az elhárítás szükséges mértékét túllépi. Ha az elkövető a jogos védelem szükséges mértékét felindulás vagy ijedtség miatt lépi túl, fel is menthető.
A végszükség
20. szakasz
(1) Nem bűncselekmény az a cselekmény, amelyet az elkövető végszükségből tesz.
(2) Végszükségről van szó, ha az elkövető saját vagy mások javait egyidejű másként el nem hárítható veszélyből menti, ha a veszély előidézése nem róható a terhére, és cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek az elhárítására törekedett.
(3) Ha az elkövető gondatlanságból maga idézte elő a veszélyt, vagy túllépte a védekezéshez szükséges mértéket, büntetése enyhíthető. Ha az elkövető a végszükség- helyzetben különösen enyhítő körülmények között lépte túl a szükséges mértéket, fel is menthető.
(4) Nem állapítható meg végszükség annak a javára, akinek a veszély vállalása kötelessége.
A kényszer és a fenyegetés
21. szakasz
(1) Nem bűncselekmény az a cselekmény, amelyet elháríthatatlan kényszerítő erő hatására követnek el.
(2) Ha a bűncselekményt nem elháríthatatlan kényszerítő erő vagy fenyegetés hatására követte el, az elkövető enyhébben büntethető.
(3) Az 1. bekezdés szerinti esetben a bűncselekmény elkövetőjének az a személy tekintendő, aki az elháríthatatlan kényszerítő erőt gyakorolta.
A bűnösség
22. szakasz
(1) A bűnösség megléte akkor állapítható meg, ha az elkövető tettének elkövetésekor beszámítható volt, és szándékosan cselekedett, pedig tudatában volt, tudatában lehetett vagy tudatában kellett volna lennie, hogy cselekménye tilos.
(2) Bűncselekményben való bűnösség állapítható meg akkor is, ha az elkövető gondatlanul járt el, de a törvény ezt is büntetni rendeli.
A kóros elmeállapot (beszámíthatatlanság)
23. szakasz
(1) Nem bűncselekmény az a cselekmény, amelyet beszámíthatatlan, azaz kóros elmeállapotban követnek el.
(2) Beszámíthatatlan az az elkövető, aki elmebetegség, tudatzavar, értelmi fogyatékosság vagy más kóros elmeállapot miatt képtelen felismerni cselekményének a következményeit vagy képtelen irányítani cselekedeteit.
(3) Ha a bűncselekmény elkövetőjének az a képessége, hogy felismerje cselekményének a következményeit, vagy hogy irányítsa cselekedeteit, a 2. bekezdés szerinti valamely állapot miatt lényegesen csökkent, enyhíthető a büntetése.
Az előidézett beszámíthatatlanság
24. szakasz
(1) Annak az elkövetőnek a bűnösségét, aki szeszes ital vagy kábítószer hatására, illetve más módon került olyan állapotba, hogy képtelen volt felismerni cselekményének a következményeit vagy irányítani cselekedeteit, az ilyen állapotot közvetlenül megelőző idő alapján kell megállapítani.
(2) Ha az elkövető az 1. bekezdés szerinti körülmények esetén lényegesen csökkent beszámítási képességgel követett el bűncselekményt, ilyen alapon nem enyhíthető a büntetése.
A szándékosság
25. szakasz
Ha az elkövető tudatában volt cselekményének, és kívánta elkövetését, vagy ha tudatában volt, hogy elkövetheti a cselekményt, és ráállt, szándékosan követte el a bűncselekményt.
A gondatlanság
26. szakasz
Ha az elkövető tudatában volt, hogy cselekedete bűncselekménynek minősül, de könnyelműen bízott a következmények elmaradásában vagy abban, hogy meg tudja őket akadályozni, vagy ha nem volt tudatában, hogy cselekedetével bűncselekményt követhet el, habár az elkövetés körülményei és személyes tulajdonságai alapján köteles volt vagy köteles lett volna tudatában lenni e lehetőségnek, gondatlanságból követte el a bűncselekményt.
A súlyosabb következményekért való felelősség
27. szakasz
Ha a bűncselekmény súlyosabb következményekkel járt, s ezért a törvény súlyosabb büntetéssel büntethető, a súlyosabb büntetés akkor szabható ki, ha az elkövető a következmények tekintetében gondatlanul cselekedett, ha pedig szándékosan cselekedett, csak akkor, ha nem valósultak meg valamely más bűncselekmény ismérvei.
A ténybeli tévedés
28. szakasz
(1) Ha az elkövető elháríthatatlan ténybeli tévedésből követte el tettét, nem bűncselekményt követett el.
(2) A ténybeli tévedés akkor elháríthatatlan, ha az elkövető nem köteles és nem képes elkerülni a tévedést valamilyen, bűncselekmény ismérvét képező tényállási elem vagy megléte esetén a cselekményt engedélyezetté tevő tényállási elem tekintetében.
(3) Ha az elkövető gondatlanságból volt ténybeli tévedésben, gondatlanságból elkövetett bűncselekményt követett el, ha a törvény az adott cselekményt bűncselekménnyé nyilvánítja.
A jogban való tévedés
29. szakasz
(1) Ha az elkövető jogban való elháríthatatlan tévedésből követte el tettét, nem bűncselekményt követett el.
(2) A jogban való tévedés elháríthatatlan, ha az elkövető nem volt köteles tudni és nem tudhatta, hogy cselekménye tilos.
(3) Ha az elkövető nem tudta, hogy cselekedete tilos, de tudnia kellett volna és tudhatta, enyhíthető a büntetése.
A kísérlet
30. szakasz
(1) Aki szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be, kísérlet miatt büntetendő, ha a szóban forgó bűncselekmény a törvény szerint ötévi vagy azt meghaladó tartamú börtönbüntetéssel büntethető, más bűncselekmény esetében pedig csak akkor, ha a törvény kimondja, hogy a kísérlet is büntetendő.
(2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét vagy enyhébb büntetést kell alkalmazni.
Az alkalmatlan kísérlet
31. szakasz
Ha az elkövető alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan tárgyon követi el a kísérletet, büntetése mellőzhető.
Az önkéntes elállás
32. szakasz
(1) Ha az elkövető kísérletbe kezdett, de a bűncselekmény folytatásától önként elállt vagy az eredmény bekövetkezését elhárította, mellőzhető a büntetése.
(2) Az 1. bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni, ha az elkövető a bűncselekményt ellehetetlenítő vagy jelentős mértékben megnehezítő körülmények miatt vagy ilyen körülmények meglétének a vélelme miatt nem fejezte be cselekményét.
(3) Mellőzhető a társtettes, a felbujtó vagy a bűnsegéd büntetése is, ha önként meggátolja a bűncselekmény elkövetését.
(4) Ha az elkövető az 1. és 3. bekezdés szerinti esetben valamely más, a tervezett bűncselekménytől független bűncselekményt befejezett, ugyanazon az alapon nem mellőzhető a másik cselekmény miatti büntetése.
3. A társtettesség és a részesség
A társtettesség
33. szakasz
Ha több személy az elkövetés cselekményében részt véve, szándékosan vagy gondatlanságból cselekedve bűncselekményt követ el, vagy ha közös döntést valóra váltva más szándékos cselekménnyel lényegesen hozzájárul a bűncselekmény elkövetéséhez, mindegyikükre a bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
A felbujtás
34. szakasz
(1) Arra, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír, a bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
(2) Arra, aki mást olyan bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír, amelynek a törvény szerint a kísérlete is büntetendő, még ha a kísérlet el is marad, a bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
A bűnsegély
35. szakasz
(1) Arra, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt, a bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni, de enyhébben is büntethető.
(2) Bűnsegélynek elsősorban a következők tekintendők: tanácsadás vagy utasítás a bűncselekmény elkövetéséhez, a bűncselekmény elkövetési eszközének az elkövető számára való adása, a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges feltételek megteremtése vagy az akadályok elhárítása, a bűncselekmény, az elkövető, az elkövetési eszköz, a nyomok vagy a bűncselekménnyel szerzett tárgyak fedezésének előre való megígérése.
A társtettesek felelősségének és büntethetőségének a határa
36. szakasz
(1) A társtettes az elkövetett bűncselekmény miatt szándékának vagy gondatlanságának a mértéke szerint, a felbujtó és a bűnsegéd pedig szándékának a mértéke szerint felel.
(2) Az elkövető bűnösségét kizáró okok (23., 28. és 29. szakasz) nem zárják ki a társtettes, a felbujtó vagy a bűnsegéd bűncselekményben való bűnösségét.
(3) Azok a személyes kapcsolatok, tulajdonságok és körülmények, amelyek alapján a törvény engedélyezi a büntetés alóli mentesítést vagy a büntetés kiszabásának a befolyásolását, csak annak az elkövetőnek, társtettesnek, felbujtónak vagy bűnsegédnek az esetében vehetők figyelembe, akinél ezek a kapcsolatok, tulajdonságok vagy körülmények megvannak.
(4) A bűncselekmény lényeges ismérvét képező személyes kapcsolatoknak, tulajdonságoknak és körülményeknek nem kell feltétlenül meglenniük a felbujtó és a bűnsegéd esetében. Ha a felbujtónak vagy bűnsegédnek nincs ilyen minősége, büntetése enyhíthető.
4. A felbujtó és a bűnsegéd büntetése kísérlet esetén
A kísérlet és az enyhébb bűncselekmény
37. szakasz
(1) Ha a bűncselekmény csak kísérlet maradt, a felbujtó és a bűnsegéd kísérlet miatt büntetendő.
(2) Ha az elkövető enyhébb bűncselekményt követ el, mint amire felbujtották, vagy amelyben segédkeztek neki, s ez a bűncselekmény része lenne, a felbujtó és a bűnsegéd az elkövetett bűncselekmény miatt büntetendő.
(3) A 2. bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni, ha a felbujtó a 34. szakasz 2. bekezdése értelmében súlyosabban büntethető.
5. Külön rendelkezések a sajtó és más tömegtájékoztatási eszközök útján elkövetett bűncselekményekről
A szerkesztő felelőssége
38. szakasz
(1) Az információnak újságban, rádióban, televízión vagy más tömegtájékoztatási eszközben való közlésével elkövetett bűncselekmény elkövetője az információ szerzője.
(2) Az 1. bekezdés rendelkezésétől eltérően az újság, rádió, televízió vagy más tömegtájékoztatási eszköz útján elkövetett bűncselekmény elkövetője a felelős szerkesztő, illetve az információ közlésekor őt helyettesítő személy, ha:
1/ az első fokú bíróságon folyó főtárgyalás befejezéséig a szerző ismeretlen marad;
2/ az információt a szerző jóváhagyása nélkül közölte;
3/ az információ közlésekor a szerző üldözésének tárgyi vagy jogi akadályai voltak, és ezek továbbra is fennállnak.
(3) A felelős szerkesztő vagy az őt helyettesítő személy mentesül a felelősség alól, ha a 2. bekezdés 1-3. pontjában felsorolt körülmények valamelyike tekintetében elháríthatatlan tévedésben volt.
A kiadó, a nyomdász és a gyártó felelőssége
39. szakasz
(1) A 38. szakasz szerinti feltételek megléte esetén az elkövető:
1/ a kiadó - ha a bűncselekményt nem időnkénti nyomtatvány útján követték el, ha pedig nincs kiadó, vagy üldözésének tárgyi vagy jogi akadályai vannak, akkor a nyomdász, aki ezt tudta;
2/ a gyártó - CD, gramofonlemez, magnetofonszalag és más auditív eszköz, nyilvános és magánvetítésre szánt film, diapozitív, videoanyag vagy más hasonló, nagyobb közönségnek szánt eszköz útján elkövetett bűncselekmény esetében.
(2) Ha a kiadó, nyomdász vagy gyártó jogi személy vagy állami szerv, az elkövető a kiadásért, a nyomtatásért vagy a gyártásért felelős személy.
A 38. és 39. szakasz alkalmazása
40. szakasz
A 38. és 39. szakasz rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha e személyek a törvénykönyv általános rendelkezései szerint nem tekintendők bűnelkövetőnek.
Az információforrás védelme
41. szakasz
A 38. és 39. szakasz szerinti személyek nem tekintendők bűnelkövetőnek azért, mert a bírósággal vagy más illetékes szervvel nem közlik az információ szerzőjének kilétét vagy az információ forrását, kivéve, ha olyan bűncselekményről van szó, amelynek a büntetési tétele legalább ötévi vagy azt meghaladó tartamú börtönbüntetés, vagy ha erre az ilyen bűncselekmény elkövetésének a megakadályozásához feltétlenül szükség van.
BÜNTETÉSEK
1. A büntetés célja, a büntetési nemek és a büntetéskiszabás feltételei
A büntetés célja
42. szakasz
A büntetőszankciók általános célja (4. szakasz 2. bekezdés) keretében a büntetés célja:
1/ annak megelőzése, hogy a bűnelkövető bűncselekményt kövessen el, és ráhatás, hogy a jövőben ne bűnözzön;
2/ ráhatás másokra, hogy ne bűnözzenek;
3/ a bűncselekmény társadalmi elítélése, az erkölcs erősítése és a törvénytisztelet fokozása.
A büntetési nemek
43. szakasz
A bűnelkövetőkre a következő büntetések szabhatók ki:
1/ börtönbüntetés;
2/ pénzbüntetés;
3/ közérdekű munka;
4/ a gépjármű-vezetői engedély bevonása.
A fő- és mellékbüntetés
44. szakasz
(1) A börtönbüntetés csak főbüntetésként szabható ki.
(2) A pénzbüntetés, a közérdekű munka és a gépjármű-vezetői engedély bevonása fő- és mellékbüntetésként is kiszabható.
(3) Ha egy bűncselekményre több büntetési tétel is van, csak egy lehet a főbüntetés.
A börtönbüntetés
45. szakasz
(1) A börtönbüntetés legrövidebb tartama harminc nap, leghosszabb tartama pedig húsz év.
(2) Az 1. bekezdés szerinti börtönbüntetés kiszabása teljes években és hónapokban, legfeljebb hat hónapig pedig napokban is történik.
(3) A legsúlyosabb bűncselekmények és a súlyosabb bűncselekmények súlyosabban minősülő esetei miatt az 1. bekezdés szerinti büntetéshez kivételesen harminc vagy negyven évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. A harminc vagy negyven évig terjedő börtönbüntetést teljes években kell kiszabni.
(4) A harminc vagy negyven évig terjedő börtönbüntetés nem szabható ki arra, aki a bűncselekmény elkövetésekor nem töltötte be 21. életévét.
(5) Az elítélt, akire egy évig terjedő börtönbüntetést szabtak ki, a bíróság a büntetés végrehajtását kimondhatja lakóhelyiségei elhagyásának tilalmaként, kivéve a büntetőszankciók végrehajtást szabályozó törvényben előírt eseteket.
(6) Az elítélt, akire az e szakasz 5. bekezdésében előirányzott módon mondták ki a börtönbüntetés végrehajtását, és aki egyszer tizenkét óráig terjedő vagy kétszer hat óráig terjedő időtartamra önkényesen hagyja el lakóhelyiségét, a bíróság számára a börtönbüntetés megmaradt részének letöltését börtönben rendeli el.
(7) A börtönbüntetésnek az e szakasz 5. bekezdésében előírt módon történő végrehajtásának kimondása alkalmával a bíróság szem előtt tartja a végrehajtás műszaki lehetőségeit, valamint a büntetés kiszabása tekintetében jelentős egyéb körülményeket.
(8) Az elítélttel egy háztartásban élők ellen házasság és a család ellen elkövetett bűncselekményért elítéltre nem mondható ki az e szakasz 5. bekezdésében előírt módon való börtönbüntetés végrehajtás.
Feltételes szabadságra bocsátás
46. szakasz
(1) A bíróság azt az elítéltet, aki börtönbüntetésének kétharmadát letöltötte, feltételes szabadságra bocsáthatja, ha a büntetés végrehajtása alatt tanúsított magatartása alapján indokoltan várható, hogy szabadon törvénytisztelő életmódot folytat, és büntetésének hátralevő idejéig nem fog újabb bűncselekményt elkövetni. A feltételes szabadságra bocsátásról való döntéskor figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés végrehajtása alatti magatartását, munkaképességétől függő munkakötelezettség - teljesítését és más olyan körülményeket, melyek arra utalnak, hogy a büntetés elérte célját. Nem bocsátható feltételes szabadságra az az elítélt, aki büntetésének letöltése idején a börtönbüntetés végrehajtó intézetből szökést kísérelt meg, vagy megszökött.
(2) A bíróság a feltételes szabadságra bocsátásról szóló határozatában kimondhatja, hogy az elítélt köteles a büntetőjogi rendelkezésekben előirányzott kötelezettségeket teljesíteni.
(3) Az 1. bekezdés szerinti esetben, ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, úgy tekintendő, hogy az elítélt letöltötte büntetését.
A feltételes szabadság megszüntetése
47. szakasz
(1) A bíróság megszünteti a feltételes szabadságot, ha az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás alatt egy vagy több bűncselekmény miatt hat hónapnál hosszabb börtönbüntetésre ítélik.
(2) A bíróság megszüntetheti a feltételes szabadságot, ha az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás alatt egy vagy több bűncselekmény miatt hat hónapig terjedő börtönbüntetésre ítélik, illetve ha a bíróság által az e törvény 46. szakaszának 2. bekezdésével összhangban kimondott kötelezettségek valamelyikét nem teljesítette. A bíróság a feltételes szabadság megszüntetésekor különösen a bűncselekmények hasonlóságát és indítékát, továbbá a feltételes szabadság megszüntetését indokoló egyéb körülményeket veszi figyelembe.
(3) Az 1. és 2. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a feltételesen szabadságolt felett a feltételes szabadságra bocsátása előtt elkövetett bűncselekmény miatt ítélkeznek.
(4) Ha a bíróság megszünteti a feltételes szabadságot, a büntetést a 60. szakaszban és a 62. szakasz 2. bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával szabja ki, és figyelembe veszi a korábban kiszabott, már megállapított büntetést. Az elítélt által a korábbi ítélet alapján kitöltött büntetés beszámít az új büntetésbe, a feltételes szabadságon eltöltött idő pedig nem.
(5) Ha a feltételesen szabadságoltat egy évnél rövidebb börtönbüntetésre ítélik, a bíróság pedig nem szünteti meg a feltételes szabadságot, a feltételes szabadság azzal az idővel meghosszabbodik, amennyit az elítélt e büntetésből kitöltött.
(6) Az 1-3. bekezdés szerinti esetekben a feltételes szabadság legfeljebb a lejártát követő két éven belül szüntethető meg.
Általános rendelkezések a pénzbüntetésről
48. szakasz
(1) A pénzbüntetés napi tételekben (49. szakasz) vagy határozott összegben (50. szakasz) szabható ki és mondható ki.
(2) Nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt mellékbüntetésként akkor is kiszabható pénzbüntetés, ha a törvény nem írja elő, vagy ha a törvény szerint az elkövető börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő, a bíróság pedig főbüntetésként börtönbüntetést mond ki.
Pénzbüntetés napi tételekben
49. szakasz
(1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy először meg kell állapítani a napi tételek számát, majd pedig az egynapi tételnek megfelelő összeget. A bíróság a pénzbüntetés mértékét úgy állapítja meg, hogy a napi tételek számát megszorozza az egynapi tétel összegével.
(2) A pénzbüntetés legkisebb mértéke tíz, legnagyobb mértéke háromszázhatvan napi tétel. A bűncselekmény napi tételeinek számát az általános büntetéskiszabási szabályok (54. szakasz) alapján kell megállapítani.
(3) A pénzbüntetés egynapi tételének az összegét úgy kell kiszámítani, hogy a bűnelkövető előző naptári évi bevételeinek és szükséges kiadásainak a különbözetét el kell osztani az év napjainak a számával. Az egynapi tétel összege legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer dinár lehet.
(4) A bíróság a pénzbüntetés egynapi tétele összegének a meghatározásához adatokat kérhet bankoktól vagy más pénzintézetektől, állami szervektől és jogi személyektől, azok pedig kötelesek a kért adatokat kiszolgáltatni, nem hivatkozhatnak üzleti vagy egyéb titokra.
(5) Ha a bűnelkövető bevételeiről és kiadásairól nem szerezhetők be hiteles adatok, vagy ha nincs bevétele, viszont van vagyona vagy vagyoni joga, a bíróság a pénzbüntetés egynapi tételének az összegét szabad mérlegelés alapján határozza meg.
(6) A pénzbüntetés napi tételeinek a száma a következő lehet:
1/ legfeljebb hatvan, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb háromhavi börtönbüntetéssel büntethető;
2/ harminc-százhúsz, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb hat havi börtönbüntetéssel büntethető;
3/ hatvan-száznyolcvan, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb egyévi börtönbüntetéssel büntethető;
4/ százhúsz-kétszáznegyven, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb kétévi börtönbüntetéssel büntethető;
5/ legalább száznyolcvan, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb háromévi börtönbüntetéssel büntethető;
6/ az előírt tételszámok keretében, ha a törvény szerint a bűncselekmény kizárólag pénzbüntetéssel büntethető.
A határozott összegű pénzbüntetés
50. szakasz
(1) Ha az egynapi tétel összege még a bíróság szabad mérlegelése alapján sem határozható meg (49. szakasz 5. bekezdés), vagy ha a szükséges adatok beszerzése lényegesen meghosszabbítaná a büntetőeljárást, a bíróság az előírt legkisebb és legnagyobb pénzbüntetési tétel szabta keretek között határozott összegű pénzbüntetést szab ki.
(2) A pénzbüntetés legkisebb összege tízezer dinár. A pénzbüntetés legnagyobb összege egymillió dinár, nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény esetében tízmillió dinár.
(3) A pénzbüntetés összege főbüntetésként a következő lehet:
1/ legfeljebb százezer dinár, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb háromhavi börtönbüntetéssel büntethető;
2/ húszezer-kétszázezer dinár, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb hat havi börtönbüntetéssel büntethető;
3/ harmincezer-háromszázezer dinár, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb egyévi börtönbüntetéssel büntethető;
4/ ötvenezer-ötszázezer dinár, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb kétévi börtönbüntetéssel büntethető;
5/ legalább százezer dinár, ha a törvény szerint a bűncselekmény legfeljebb háromévi börtönbüntetéssel büntethető;
6/ az előírt összegek keretében, ha a törvény szerint a bűncselekmény kizárólag pénzbüntetéssel büntethető.
A pénzbüntetés végrehajtása
51. szakasz
(1) Az ítélet meghatározza a pénzbüntetés fizetési határidejét, mely legalább tizenöt nap, legfeljebb három hónap. A bíróság indokolt esetben engedélyezheti, hogy az elítélt részletekben fizessen, de a megfizetés határideje legfeljebb egy év lehet.
(2) Ha az elítélt nem fizeti meg a pénzbüntetést, a bíróság a pénzbüntetést átváltoztatja börtönbüntetésre úgy, hogy a pénzbüntetés minden megkezdett ezer dinárja egynapi börtönbüntetést jelent, viszont a börtönbüntetés nem lehet hat hónapnál hosszabb tartamú, ha pedig a kiszabott pénzbüntetés meghaladja a hétszázezer dinárt, nem lehet egy évnél hosszabb tartamú.
(3) Ha az elítélt csak a pénzbüntetés bizonyos hányadát fizeti meg, a bíróság a pénzbüntetés megmaradt hányadát arányosan változtatja át börtönbüntetésre, ha pedig az elítélt megfizeti a megmaradt hányadot, a börtönbüntetés végrehajtása megszűnik.
(4) A megfizetetlen pénzbüntetés börtönbüntetés helyett közérdekű munkára is változtatható úgy, hogy a pénzbüntetés minden megkezdett ezer dinárja nyolcórás közérdekű munkát jelent, de a közérdekű munka leghosszabb tartama háromszázhatvan óra.
(5) Az elítélt halála után a pénzbüntetés nem hajtandó végre.
A közérdekű munka
52. szakasz
(1) Közérdekű munka olyan bűncselekmények esetében mondható ki, amelyek a törvény szerint legfeljebb háromévi börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel büntethetők.
(2) Közérdekű minden olyan társadalmilag hasznos munka, amely nem sérti az emberi méltóságot, és amelyet nem nyereségvágyból végeznek.
(3) A közérdekű munka legrövidebb tartama hatvan óra, leghosszabb tartama háromszázhatvan óra. A közérdekű munka havi tartama hatvan óra, és úgy kell meghatározni, hogy ne tartson egy hónapnál rövidebb, illetve hat hónapnál hosszabb ideig.
(4) A bíróság az ilyen büntetés kiszabásakor, szem előtt tartva a büntetés célját, figyelembe veszi a bűncselekmény fajtáját, az elkövető személyiségét és készségét, hogy közérdekű munkát végezzen. Közérdekű munka nem szabható ki az elkövető beleegyezése nélkül.
(5) Ha az elítélt nem tesz eleget munkakötelezettségének, a közérdekű munka, illetve hátralévő része helyébe börtönbüntetés lép úgy, hogy minden megkezdett nyolcórai közérdekű munka egynapi börtönbüntetést jelent.
(6) Ha az elítélt eleget tesz a közérdekű munkával kapcsolatos minden kötelezettségének, a bíróság a kiszabott közérdekű munka tartamát egynegyedével csökkentheti.
A gépjármű-vezetői engedély bevonása
53. szakasz
(1) A gépjármű-vezetői engedély attól az elkövetőtől vonható be, aki a bűncselekmény elkövetéséhez vagy előkészítéséhez gépjárművet használt.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetés tartamát a bíróság határozza meg: a legrövidebb tartam egy év, a leghosszabb pedig három év, és a határozat jogerőre emelkedésével kezdődik, azzal, hogy a börtönbüntetés végrehajtásának ideje nem számít be ebbe a büntetésbe.
(3) Az 1. bekezdés szerinti büntetés börtönbüntetés vagy pénzbüntetés mellékbüntetéseként is kiszabható, de kiszabható főbüntetésként is olyan bűncselekmény miatt, amely a törvény szerint legfeljebb kétévi börtönbüntetéssel büntethető vagy pénzbírsággal sújtható. A gépjármű-vezetői engedély bevonása büntetés nem szabható ki a járművezetéstől eltiltás biztonsági intézkedésével együtt.
(4) Ha az elítélt a gépjármű-vezetői engedély bevonása büntetés tartama alatt gépjárművet vezet, a bíróság az engedélybevonás büntetését átváltoztatja börtönbüntetésre úgy, hogy a gépjármű-vezetői engedély bevonásának egy éve egyhavi börtönbüntetést jelent.
A büntetés kiszabásának általános szabályai
54. szakasz
(1) A bíróság a bűnelkövető büntetését a bűncselekményre törvényben meghatározott keretek között úgy szabja ki, hogy szem előtt tartja a büntetés célját, és figyelembe veszi mindazokat a körülményeket, amelyek a büntetést enyhíthetik vagy súlyosbíthatják (enyhítő és súlyosító körülmények), különösen pedig: a bűnösség mértékét, a bűncselekmény indítékát, a védett javak veszélyeztetésének vagy sérelmének a mértékét, a cselekmény elkövetésének a körülményeit, az elkövető előéletét, személyi körülményeit, a bűncselekmény elkövetése utáni magatartását, főként a bűncselekmény sértettjéhez való viszonyát, továbbá a személyiségével kapcsolatos többi körülményt.
(2) A határozott összegű pénzbüntetés (50. szakasz) kiszabásakor a bíróság külön figyelembe veszi az elkövető vagyoni helyzetét.
(3) A bűncselekmény ismérvét jelentő körülmény nem vehető figyelembe súlyosító, illetve enyhítő körülményként, kivéve, ha túllépi a bűncselekmény vagy bizonyos bűncselekményforma meglétéhez szükséges mértéket, vagy ha két vagy több ilyen körülmény van, és egy is elegendő a bűncselekmény súlyosabb vagy enyhébb minősítéséhez.
A visszaesés
55. szakasz
Ha a bíróság olyan elkövető büntetését szabja ki, aki büntetésének letöltése, elengedése vagy elévülése, büntetés alóli mentesítése, a felfüggesztett büntetése próbaidejének lejárta vagy a bírói figyelmeztetés kimondása után követett el bűncselekményt, ezt súlyosító körülményként értékelheti, elsősorban a korábban elkövetett bűncselekmény súlyát és azt véve figyelembe, hogy a korábbi cselekmény ugyanolyan fajta-e, mint az új, hogy mindkét bűncselekménynek azonos volt-e az indítéka, hogy milyen körülmények között követte el őket és mennyi idő telt el a korábbi elítéléstől, illetve a büntetés letöltésétől, elengedésétől vagy elévülésétől, a büntetés alóli mentesítéstől, a felfüggesztett büntetés próbaidejének a lejártától vagy a bírói figyelmeztetés kimondásától.
A büntetés enyhítése
56. szakasz
A bíróság az elkövetőre a büntetési tételnél kisebb mértékű büntetést vagy enyhébb büntetési nemet szabhat ki, ha:
1/ a törvény engedélyezi az enyhítést;
2/ a törvény engedélyezi a mentesítést, de a bíróság az elkövetőt nem mentesíti a büntetés alól;
3/ megállapítja, hogy vannak különösen enyhítő körülmények, és úgy méri fel, hogy a büntetés célja enyhébb büntetéssel is elérhető.
A büntetés enyhítésének mértéke
57. szakasz
(1) Ha megvannak a büntetés enyhítésének az 56. szakasz szerinti feltételei, a bíróság a büntetést az alábbi mértékben enyhítheti:
1/ ha a bűncselekményért a büntetés legkisebb mértéke tíz- vagy többévi börtönbüntetés, ehelyett legfeljebb hétévi börtönbüntetést szabhat ki;
2/ ha a bűncselekményért a büntetés legkisebb mértéke ötévi börtönbüntetés, ehelyett legfeljebb háromévi börtönbüntetést szabhat ki;
3/ ha a bűncselekményért a büntetés legkisebb mértéke háromévi börtönbüntetés, ehelyett legfeljebb egyévi börtönbüntetést szabhat ki;
4/ ha a bűncselekményért a büntetés legkisebb mértéke kétévi börtönbüntetés, ehelyett legfeljebb hat havi börtönbüntetést szabhat ki;
5/ ha a bűncselekményért a büntetés legkisebb mértéke egyévi börtönbüntetés, ehelyett legfeljebb háromhavi börtönbüntetést szabhat ki;
6/ ha a bűncselekményért a büntetés legkisebb mértéke kevesebb, mint egyévi börtönbüntetés, ehelyett legfeljebb harmincnapi börtönbüntetést szabhat ki;
7/ ha a bűncselekményért a büntetés legkisebb mértéke nincs megszabva, ehelyett pénzbüntetést vagy közérdekű munkát szabhat ki;
8/ ha a bűncselekményért pénzbüntetés legkisebb mértéke meg van szabva, ehelyett tíz napi összeget, illetve tízezer dinárt szabhat ki.
(2) Az 1. bekezdéstől eltérően az e törvény 134. szakaszának 2. és 3. bekezdése, 178., 179., 180. szakasza, 214. szakaszának 2. és 3. bekezdése, 246. szakaszának 1. és 3. bekezdése, 350. szakaszának 3. és 4. bekezdése és a 388. szakasza szerinti bűncselekményekért a büntetés nem enyhíthető.
(3) Az 1. bekezdéstől eltérően a bűncselekmény elkövetőjének büntetése nem enyhíthető, ha már az azonos bűncselekményért korábban is el volt ítélve.
(4) Ha a bíróság mentesítheti a bűncselekmény elkövetőjét a büntetéstől, a büntetést az 1-3. bekezdésben előírt mérték alkalmazása nélkül enyhítheti.
Felmentés a büntetés alól
58. szakasz
(1) A bíróság csak akkor mentheti fel a bűnelkövetőt a büntetés alól, ha ezt a törvény kimondottan előirányozza.
(2) A bíróság a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény elkövetőjét is felmentheti a büntetés alól, ha a cselekmény következményei olyan súlyosan érintik az elkövetőt, hogy a büntetés kiszabása ilyen esetben nyilvánvalóan nem felelne meg a büntetés céljának.
(3) A bíróság felmentheti az olyan bűncselekmény elkövetőjét is, amely a törvény szerint legfeljebb ötévi börtönbüntetéssel büntethető, ha a bűncselekmény elkövetése után, de még mielőtt leleplezéséről tudomást szerzett volna, elhárítja a cselekmény következményeit vagy megtéríti a bűncselekménnyel okozott kárt.
Az elkövető és a sértett egyezsége
59. szakasz
(1) A bíróság az olyan bűncselekmény elkövetőjét, amely a törvény szerint legfeljebb háromévi börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel büntethető, felmentheti a büntetés alól, ha a sértettel kötött egyezség szerinti minden kötelezettségét teljesítette.
A halmazati büntetés
60. szakasz
(1) Ha az elkövető egy vagy több cselekményével több bűncselekményt követett el, s ezek miatt egyszerre ítélkezik felette, a bíróság előbb minden egyes bűncselekményre megállapítja a büntetést, majd egy halmazati büntetést szab ki.
(2) A bíróság a halmazati büntetést a következő szabályok szerint szabja ki:
1/ ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények egyikének a büntetési tétele harminc vagy negyven évig terjedő börtönbüntetés, csak ezt a büntetést szabja ki;
2/ ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények miatt börtönbüntetést szab ki, a kiszabott legsúlyosabb büntetést megemeli, de a halmazati büntetés nem érheti el a megállapított büntetések összegét, és nem haladhatja meg a húsz évet;
3/ ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények mindegyikére legfeljebb háromévi börtönbüntetést rendel, a halmazati büntetés nem haladhatja meg a tíz évet;
4/ ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények miatt csak pénzbüntetéseket állapított meg, egy halmazati pénzbüntetést szab ki a megállapított pénzbüntetések összegében, de ez az összeg nem haladhatja meg a tizennyolc millió dinárt, ha pedig csak határozott összegű pénzbüntetéseket állapított meg (50. szakasz), a halmazati pénzbüntetés összege nem haladhatja meg az egymillió, illetve nyereségvágyból elkövetett egy vagy több bűncselekmény esetén a tízmillió dinárt;
5/ ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények miatt csak közérdekű munkát állapított meg büntetésként, egy halmazati büntetést szab ki úgy, hogy az a közérdekű munkaórák összege lesz, de nem haladhatja meg a háromszázhatvan órát, és ez a munkavégzés nem tarthat tovább hat hónapnál;
6/ ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények némelyike miatt börtönbüntetést, némelyike miatt pénzbüntetést állapított meg, egy börtönbüntetést és egy pénzbüntetést szab ki a 2-4. pontok rendelkezései szerint.
(3) A bíróság mellékbüntetésként pénzbüntetést is kiszab, ha a bűnhalmazatban levő bűncselekményeknek legalább egyike miatt megállapította, ha viszont több pénzbüntetést állapított meg, egy halmazati pénzbüntetést szab ki a 2. bekezdés 4. pontja értelmében. Ha a bíróság a pénzbüntetést fő- és mellékbüntetésként is megállapítja, egy halmazati pénzbüntetést szab ki a 2. bekezdés 4. pontja értelmében.
(4) Ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények miatt a bíróság börtönbüntetést és fiatalkorúra alkalmazott börtönbüntetést állapított meg, egy halmazati börtönbüntetést szab ki a 2. bekezdés 2. pontja értelmében.
A folytatólagos bűncselekmény
61. szakasz
(1) A folytatólagos bűncselekmény azonos elkövető által huzamosabb időn át, összefüggően elkövetett több azonos vagy azonos jellegű bűncselekmény, melyek az alábbi körülmények közül legalább kettőnek a megléte miatt egy egészet képeznek: a sértett azonossága, a bűncselekmény tárgyának azonossága, azonos helyzet vagy azonos huzamosabb viszony kihasználása, a bűncselekmény elkövetési helyének vagy térségének egysége vagy az elkövető egységes szándéka.
(2) A személyiség ellen elkövetett bűncselekmény csak akkor lehet folytatólagos, ha ugyanaz a személy ellen irányul.
(3) Nem képezhetnek folytatólagos bűncselekményt azok a bűncselekmények, amelyek jellegüknél fogva nem kapcsolhatók egybe.
(4) Ha a folytatólagos bűncselekmény egy bűncselekmény enyhébben és súlyosabban minősülő eseteit is magában foglalja, úgy tekintendő, hogy a folytatólagos bűncselekménnyel az elkövető a bűncselekmény legsúlyosabban minősülő esetét követte el.
(5) Ha a folytatólagos bűncselekmény olyan bűncselekményeket ölel fel, melyek lényeges ismérve bizonyos pénzösszeg, úgy tekintendő, hogy a folytatólagos bűncselekmény eredménye az egyes bűncselekményekkel megvalósított pénzösszegek összege, ha az elkövető egységes szándéka érvényesült bennük.
(6) Az a bűncselekmény, melyet a folytatólagos bűncselekményre vonatkozó jogerős bírósági ítélet nem tartalmaz, külön bűncselekménynek, illetve külön folytatólagos bűncselekmény részének tekintendő.
(7) Az 1. bekezdés szerinti cselekményért az előírtnál súlyosabb büntetés is kiszabható. A kiszabott büntetés nem haladhatja meg az előírt büntetés kétszeresét, sem a húsz évi börtönbüntetést.
(8) A 7. bekezdéstől eltérően, ha az 1. bekezdés szerinti cselekményérét harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetés szabható ki, nem szabható ki negyven évet meghaladó börtönbüntetés.
Elítélt büntetésének kiszabása
62. szakasz
(1) Ha az elítélt felett olyan bűncselekmény miatt ítélkezik, amelyet akkor követett el, amikor még nem kezdte meg a korábbi ítélet szerinti büntetésének a letöltését, vagy amíg a börtönben vagy a fiatalkorúak börtönében büntetését töltötte, a bíróság a 60. szakasz rendelkezéseinek alkalmazásával az összes bűncselekményre egységes büntetést szab ki, a korábbi büntetést megállapítottnak véve. Az elítélt által eltöltött büntetést vagy büntetésrészt be kell számítani a kiszabott börtönbüntetésbe.
(2) Ha az elkövető a bűncselekményt akkor követi el, amíg a börtönben vagy a fiatalkorúak börtönében büntetését tölti, a bíróság a korábban kiszabott büntetéstől függetlenül szab ki büntetést, ha a 60. szakasz rendelkezéseinek az alkalmazásával a bűncselekmény súlyosságára és a korábban kiszabott büntetés hátramaradt részére való tekintettel a büntetés nem érné el célját.
(3) Az az elítélt, aki, amíg a börtönben vagy a fiatalkorúak börtönében büntetését tölti, olyan bűncselekményt követ el, amely a törvény szerint pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntethető, fegyelmi büntetést kap.
Az előzetes fogva tartás és a korábbi büntetés beszámítása
63. szakasz
(1) Az előzetes fogva tartás és a bűncselekménnyel kapcsolatos más szabadságelvonás idejét be kell számítani a kiszabott börtönbüntetésbe, pénzbüntetésbe vagy a közérdekű munkába mint büntetésbe.
(2) Ha a büntetőeljárás több, halmazatban elkövetett bűncselekmény miatt folyik, és nem mindegyik miatt rendeltek el előzetes fogva tartást, az előzetes fogva tartás idejét az amiatt a bűncselekmény miatt kiszabott börtönbüntetésbe, pénzbüntetésbe vagy közérdekű munkába kell beszámítani, amely miatt az elkövetőt elítélték.
(3) Az elítélt által szabálysértésért vagy gazdasági vétségért letöltött börtönbüntetés vagy megfizetett pénzbüntetés, illetve a katonai fegyelem megsértéséért letöltött börtönbüntetés vagy fegyelmi intézkedés akkor számítandó be a bűncselekmény miatt kiszabott büntetésbe, ha a bűncselekmény ismérvei a szabálysértés, gazdasági vétség vagy katonai fegyelemsértés ismérveit is magukban foglalják.
(4) Beszámításkor az előzetes fogva tartásban, szabadságelvonásban, börtönbüntetésben töltött nap, a nyolcórai közérdekű munka és az ezer dinár pénzbüntetés egyenértékű.
FIGYELMEZTETŐ INTÉZKEDÉSEK
1. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése és a bírói megrovás
A büntetés-végrehajtás felfüggesztésének és a bírói megrovásnak a célja
64. szakasz
(1) A figyelmeztető intézkedések a büntetés végrehajtásának felfüggesztése és a bírói megrovás.
(2) A büntetőszankciók általános célja (4. szakasz 2. bekezdés) keretében a büntetés-végrehajtás felfüggesztésének és a bírói megrovásnak a célja az, hogy az enyhébben minősített bűncselekmény elkövetője ne kapjon büntetést, ha elvárható, hogy a büntetéssel fenyegetett figyelmeztetés (a büntetés végrehajtásának felfüggesztése) vagy csak a figyelmeztetés (bírói megrovás) elegendő mértékben hat az elkövetőre, s nem fog több bűncselekményt elkövetni.
A büntetés végrehajtásának felfüggesztése
65. szakasz
(1) A bíróság a büntetés végrehajtásának felfüggesztésekor a bűncselekmény elkövetőjére kiszabja a büntetést, de ugyanakkor kimondja, hogy a büntetést nem kell végrehajtani, ha az elkövető a bíróság által megszabott - egy évnél nem rövidebb és öt évnél nem hosszabb - ideig (próbaidő) nem követ el újabb bűncselekményt.
(2) A bíróság a büntetés végrehajtásának felfüggesztése esetén kimondhatja, hogy a büntetést akkor is végre kell hajtani, ha az elítélt a megszabott időben nem szolgáltatja vissza a bűncselekmény elkövetésével szerzett vagyoni hasznot, nem téríti meg a bűncselekménnyel okozott kárt, vagy nem teljesíti a büntetőjogi rendelkezésekben előirányzott egyéb kötelezettségeit. A bíróság a kötelezettségek teljesítésének a határidejét a kiszabott próbaidő keretében állapítja meg.
(3) A büntetés végrehajtásának felfüggesztésekor elrendelt biztonsági intézkedéseket végre kell hajtani.
A büntetés-végrehajtás felfüggesztésének a feltételei
66. szakasz
(1) A büntetés végrehajtása akkor függeszthető fel, ha az elkövetőre kiszabott börtönbüntetés két évnél kevesebb.
(2) A tízévi börtönnel vagy ennél súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmények esetében nem függeszthető fel a büntetés.
(3) Nem mondható ki felfüggesztett büntetés, ha az elkövetőre szándékos bűncselekmény miatt börtönbüntetést kiszabó jogerős ítélet kimondása óta nem telt el több mint öt év.
(4) Amikor a bíróság arról dönt, hogy felfüggeszti-e a büntetés végrehajtását, szem előtt tartja az ilyen büntetés célját, és figyelembe veszi az elkövető személyiségét, előéletét, a bűncselekmény elkövetése utáni magatartását, a bűnösség mértékét és a bűncselekmény elkövetésének egyéb körülményeit.
(5) Ha az elkövetőre börtön- és pénzbüntetést szab ki, a bíróság csak a börtönbüntetés végrehajtását függesztheti fel.
A felfüggesztett büntetés végrehajtásának utólagos elrendelése új bűncselekmény miatt
67. szakasz
(1) A bíróság utólagosan elrendeli a felfüggesztett büntetés végrehajtását, ha az elítélt a próbaidő alatt egy vagy több bűncselekményt követ el, melyek miatt kétévi vagy hosszabb börtönbüntetésre ítélik.
(2) Ha az elítélt a próbaidő alatt egy vagy több olyan bűncselekményt követ el, melyekért két évnél rövidebb börtönbüntetésre vagy pénzbüntetésre ítélik, a bíróság a bűncselekménnyel és az elkövetővel kapcsolatos összes körülményt, különösen az elkövetett bűncselekmények hasonlóságát, jelentőségét és indítékát mérlegelve dönt, hogy elrendeli-e a felfüggesztett büntetés végrehajtását. Eközben a bíróságot köti az a tilalom is, hogy nem függesztheti fel a büntetést, ha a régi bűncselekmény miatt kiszabott felfüggesztett büntetés és az új bűncselekmény miatt kiszabott büntetés két év vagy ezt meghaladó börtönbüntetés (66. szakasz 1. bekezdés).
(3) Ha elrendeli a felfüggesztett büntetés végrehajtását, a bíróság a 60. szakasz rendelkezésének alkalmazásával egységes börtönbüntetést szab ki a korábbi és az új bűncselekményért, s a felfüggesztett büntetést megállapítottként értelmezi.
(4) Ha nem rendeli el a felfüggesztett büntetés végrehajtását, a bíróság az új bűncselekményért büntetést vagy felfüggesztett büntetést szabhat ki. Ha az új bűncselekményért az elítélt börtönbüntetést kap, e büntetés letöltésének ideje nem számít be a korábbi bűncselekmény esetén megszabott próbaidőbe.
(5) Ha a bíróság úgy értékeli, hogy az új bűncselekmény miatt kiszabott büntetés végrehajtását is fel kell függeszteni, a 60. szakasz rendelkezéseinek alkalmazásával egységes büntetést szab ki a korábbi és az új bűncselekményért, és új próbaidőt rendel el, mely az új ítélet jogerőre emelkedésének a napjától számítva nem lehet egy évnél rövidebb és öt évnél hosszabb. Ha az elítélt az új próbaidő alatt újból bűncselekményt követ el, a bíróság utólagosan elrendeli a felfüggesztett büntetés végrehajtását, és a 3. bekezdés rendelkezése értelmében szabja ki a börtönbüntetést.
A felfüggesztett büntetés végrehajtásának utólagos elrendelése korábban elkövetett bűncselekmény miatt
68. szakasz
(1) A bíróság elrendeli a felfüggesztett büntetés végrehajtását, ha kiszabása után megállapítja, hogy az elítélt a büntetés végrehajtásának felfüggesztése előtt bűncselekményt követett el, s ha úgy értékeli, hogy a büntetés végrehajtásának felfüggesztése nem lett volna indokolt, ha tudott volna a korábbi bűncselekményről. Ebben az esetben a 67. szakasz 3. bekezdésének a rendelkezését alkalmazza.
(2) Ha a bíróság nem rendeli el a felfüggesztett büntetés végrehajtását, a 67. szakasz 4. bekezdésének a rendelkezése szerint jár el.
A felfüggesztett büntetés végrehajtásának utólagos elrendelése a kötelezettségek nemteljesítése miatt
69. szakasz
Ha az elítéltet a büntetés-végrehajtást felfüggesztő ítélet a 65. szakasz 2. bekezdése értelmében valamilyen kötelezettség teljesítésére kötelezte, s ő e kötelezettségének az ítéletben megszabott határidő alatt nem tesz eleget, a bíróság a próbaidő keretében meghosszabbíthatja a kötelezettségteljesítési határidőt, vagy elrendelheti a felfüggesztett büntetés végrehajtását. Ha megállapítja, hogy az elítélt indokolt okokból nem teljesítheti kötelezettségét, a bíróság felmenti e kötelezettség alól, vagy törvényben előirányzott más megfelelő kötelezettséget róhat ki rá.
A felfüggesztett büntetés végrehajtása utólagos elrendelésének a határideje
70. szakasz
(1) A felfüggesztett büntetés végrehajtása a próbaidő alatt rendelhető el. Ha az elítélt ez alatt az idő alatt bűncselekményt követ el, ami miatt el kellene rendelni a felfüggesztett büntetés végrehajtását, s ezt az ítélet csak a próbaidő lejárta után állapítja meg, a felfüggesztett büntetés végrehajtása a próbaidő lejártát követő legfeljebb egy éven belül rendelhető el.
(2) Ha az elítélt a megszabott határidőben nem teljesíti kötelezettségét a 65. szakasz 2. bekezdése szerint, a bíróság a próbaidő lejártát követő legfeljebb egy éven belül rendelheti el a felfüggesztett büntetés végrehajtását.
(3) Ha a felfüggesztett büntetés kiszabása után megállapítást nyer, hogy az elítélt a felfüggesztett ítélet kiszabása előtt bűncselekményt követett el, mely miatt nincs alapja felfüggesztett ítélet kiszabásának, a felfüggesztett ítélet végrehajtása a próbaidő elteltétől számított legfeljebb egy éven belül elrendelhető.
A büntetés végrehajtásának felfüggesztése pártfogó felügyelettel
71. szakasz
(1) A bíróság a büntetés végrehajtásának felfüggesztése esetén az elítéltet pártfogó felügyelet alá helyezheti a próbaidő tartamára.
(2) A pártfogó felügyelet törvényben megállapított segítségnyújtási, gondoskodási, ellenőrzési és védőintézkedéseket foglal magában.
(3) Ha a bíróság a pártfogó felügyelet tartama alatt megállapítja, hogy az intézkedés elérte célját, megszüntetheti a megszabott idő lejárta előtt is.
(4) Ha a pártfogó felügyelet alatt álló elítélt nem teljesíti a rárótt kötelezettségeket, a bíróság figyelmeztetheti, a korábbi kötelezettségeket másokkal cserélheti fel, a próbaidő keretében meghosszabbíthatja a pártfogó felügyelet tartamát vagy elrendelheti a felfüggesztett büntetés végrehajtását.
Pártfogó felügyelet elrendelésének feltételei
72. szakasz
(1) Amikor felfüggeszti a büntetés végrehajtását, a bíróság elrendelheti az elkövető pártfogó felügyelet alá helyezését, ha az elkövető személyiségére, előéletére, a bűncselekmény elkövetése utáni magatartására, különösen pedig a bűncselekmény sértettjéhez való viszonyulására és a bűncselekmény elkövetésének a körülményeire való tekintettel elvárható, hogy a pártfogó felügyelettel jobban elérhető a büntetés végrehajtásának felfüggesztésével elérni kívánt cél.
(2) A bíróság a pártfogó felügyeletet a büntetés-végrehajtás felfüggesztéséről szóló ítéletben rendeli el, és meghatározza intézkedéseit, tartamát és végrehajtásának a módját.
A pártfogó felügyelet tartalma
73. szakasz
A pártfogó felügyelet a következő kötelezettségek közül egyet vagy többet ölelhet fel:
1/ a pártfogó felügyelet végrehajtására illetékes szervnél való jelentkezés a szerv által elrendelt időpontokban;
2/ az elkövető képzése bizonyos foglalkozásra;
3/ az elkövető képességeinek megfelelő munkába állás elfogadása;
4/ a családtartási, gyermekőrzési és -nevelési, illetve más családi kötelezettségek teljesítése;
5/ tartózkodás bizonyos helyek, lokálok vagy rendezvények látogatásától, ha az alkalom vagy késztetés lehet újabb bűncselekmény elkövetésére;
6/ a lakóhely, lakcím vagy munkahely megváltoztatásának idejében való bejelentése;
7/ tartózkodás a kábítószer és/vagy alkohol fogyasztásától;
8/ gyógykezelés a megfelelő egészségügyi intézményben;
9/ bizonyos szakmai vagy más tanácsadók vagy intézmények látogatása és az utasításaik szerinti magatartás;
10/ a bűncselekménnyel okozott kár elhárítása vagy enyhítése, különösen pedig a sértettel való kibékülés.
A pártfogó felügyelet intézkedéseinek a kiválasztása
74. szakasz
A bíróság a 73. szakasz szerinti kötelezettségek kiválasztásakor és tartamuk meghatározásakor különösen az elkövető életkorát, egészségi állapotát, hajlamait és szokásait, a bűncselekmény indítékait, a bűncselekmény elkövetése utáni magatartását, előéletét, személyi és családi körülményeit, a kötelezettségteljesítés feltételeit és az elkövető személyiségével kapcsolatos, a pártfogó felügyeleti intézkedés kiválasztása és tartamának meghatározása szempontjából jelentős egyéb körülményeket veszi figyelembe.
A pártfogó felügyelet tartama
75. szakasz
(1) A pártfogó felügyeleti intézkedések tartama a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről szóló ítéletben megszabott próbaidő keretében rendelhető el.
(2) A pártfogó felügyelet a felfüggesztett büntetés végrehajtásának utólagos elrendelésekor megszűnik.
(3) A bíróság a pártfogó felügyelet tartama alatt az eredményektől függően megszüntethet vagy felcserélhet bizonyos kötelezettségeket.
(4) Ha a bíróság a pártfogó felügyelet tartama alatt megállapítja, hogy az intézkedés elérte célját, megszüntetheti a megszabott idő lejárta előtt is.
A pártfogó felügyeleti kötelezettség elmulasztásának következményei
76. szakasz
Ha a pártfogolt nem teljesíti a bíróság által elrendelt kötelezettségeit, a bíróság figyelmeztetheti, a korábbi kötelezettségeket újabbakkal válthatja fel, a próbaidő keretében meghosszabbíthatja a pártfogó felügyeletet vagy elrendelheti a felfüggesztett büntetés végrehajtását.
Bírói megrovás
77. szakasz
(1) Bírói megrovásban az olyan bűncselekmény elkövetője részesíthető, amely a törvény szerint egy évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel büntethető, de olyan enyhítő körülmények vannak, melyek a bűncselekményt különösen enyhének minősítik.
(2) Bizonyos bűncselekmények esetében és törvényben előírt feltételekkel az elkövető akkor is részesíthető bírói megrovásban, ha a törvény legfeljebb háromévi börtönbüntetést rendel el.
(3) A bíróság halmazatban elkövetett több bűncselekményért akkor részesítheti az elkövetőt bírói megrovásban, ha minden egyes bűncselekménynél megvannak az 1. és 2. bekezdés szerinti feltételek.
(4) Amikor a bírói megrovásban részesítésről dönt, a bíróság, szem előtt tartva a bírói megrovás célját, különösen az elkövető személyiségét, előéletét, a bűncselekmény elkövetése utáni magatartását, főleg pedig a sértetthez való viszonyulását, bűnösségének mértékét és az elkövetés más körülményeit veszi figyelembe.
(5) Bírói megrovásban nem részesíthetők katonai személyek a Szerbia Katonasága ellen elkövetett bűncselekményért.
BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK
A biztonsági intézkedések célja
78. szakasz
A büntetőszankciók általános célja keretében (4. szakasz 2. bekezdés) a biztonsági intézkedések célja az, hogy elhárítsák azokat az állapotokat vagy feltételeket, amelyek az elkövetőt korábban bűncselekmény elkövetésére késztették, hogy a továbbiakban ne bűnözzön.
A biztonsági intézkedési nemek
79. szakasz
(1) A biztonsági intézkedések a következők:
1/ pszichiátriai kényszergyógykezelés zárt intézményben;
2/ pszichiátriai kényszergyógykezelés szabadlábon;
3/ kábítószerfüggők kényszergyógykezelése;
4/ alkoholisták kényszergyógyítása;
5/ foglalkozástól, tevékenységtől, kötelességtől eltiltás;
6/ járművezetéstől eltiltás;
7/ elkobzás;
8/ kiutasítás;
9/ az ítélet nyilvános kihirdetése;
10/ a sértetthez való közeledés és a vele való kommunikáció tilalma;
11/ egyes sportrendezvényeken való részvétel tilalma.
(2) Az e törvénykönyvben előirányzott feltételekkel egyes biztonsági intézkedések beszámíthatatlan személyre is alkalmazhatók, ha olyan jogellenes cselekményt követ el, melyet a törvény bűncselekménynek minősít (80. szakasz 2. bekezdés).
A biztonsági intézkedések elrendelése
80. szakasz
(1) A bíróság akkor rendelhet el egy vagy több biztonsági intézkedést, ha megvannak az elrendelés e törvénykönyvben előirányzott feltételei.
(2) A pszichiátriai kényszergyógykezelés zárt intézményben és a pszichiátriai kényszergyógykezelés szabadlábon intézkedés beszámíthatatlan elkövető esetében önállóan rendelhető el. Ezekhez az intézkedésekhez csatlakozhat a foglalkozástól, tevékenységtől, kötelességtől eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és az elkobzás is.
(3) A 2. bekezdés szerinti intézkedéseket a bíróság korlátozottan beszámítható elkövető esetében akkor rendelheti el, ha büntetést szabott ki vagy a büntetés végrehajtását felfüggesztette.
(4) A bíróság kábítószerfüggő kényszergyógykezelését, alkoholista kényszergyógyítását, foglalkozástól, tevékenységtől, kötelességtől eltiltást, járművezetéstől eltiltást, elkobzást vagy az ítélet nyilvános kihirdetését akkor rendelheti el, ha az elkövetőre büntetést szabott ki, ha a büntetés végrehajtását felfüggesztette, ha bírói megrovásban részesítette vagy felmentette az elítéltet.
(5) A bíróság a kiutasítást és az egyes sportrendezvényeken való részvétel tilalmát akkor rendelheti el, ha a külföldi elkövetőre büntetést szabott ki, vagy a büntetés végrehajtását felfüggesztette.
(6) A sértetthez való közeledés és a vele való kommunikáció tilalma akkor szabható ki, ha az elkövetőt pénzbüntetéssel sújtották, közérdekű munkát, hajtási jogosítvány bevonását, felfüggesztett büntetést és bírósági megrovást szabtak ki rá.
(7) Bűnhalmazat esetén akkor rendelhető el biztonsági intézkedés, ha az egyik bűncselekményre megállapították.
Pszichiátriai kényszergyógykezelés zárt intézményben
81. szakasz
(1) Ha az elkövető a bűncselekményt korlátozottan beszámítható állapotban követte el, s ha a bíróság megállapítja, hogy a bűncselekményre és az elkövető elmeműködésének kóros állapotára való tekintettel tartani kell attól, hogy hasonló, súlyosabban minősülő cselekményt fog elkövetni, e veszély elhárítása érdekében tehát szükséges a gyógykezelés, elrendeli pszichiátriai kényszergyógykezelését zárt intézményben.
(2) Ha megvannak az 1. bekezdés szerinti feltételek, a bíróság akkor rendeli el a pszichiátriai kényszergyógykezelést zárt intézményben, ha az elkövető beszámíthatatlan állapotban olyan jogellenes cselekményt követett el, melyet a törvény bűncselekménynek minősít.
(3) A bíróság az 1. és 2. bekezdés szerinti intézkedést megszünteti, ha szükségessége már nem áll fenn.
(4) Ha az 1. bekezdés szerinti intézkedés börtönbüntetéshez járul, a büntetésnél hosszabb tartamú is lehet.
(5) Ha az elkövető a bűncselekményt korlátozottan beszámítható állapotban követte el, és börtönbüntetésre ítélték, az egészségügyi intézményben töltött ideje beszámítandó a kiszabott büntetésbe. Ha az egészségügyi intézményben rövidebb időt tölt, mint amennyi börtönbüntetésre ítélték, a bíróság a biztonsági intézkedés leteltével elrendeli, hogy az elítélt kezdje meg megmaradt büntetését, vagy feltételes szabadságra bocsátja. A bíróság a feltételes szabadságra bocsátásról való döntéskor a 46. szakasz szerinti feltételeken kívül különösen az elítélt gyógykezelésének eredményességét, az elítélt egészségi állapotát, az egészségügyi intézményben töltött időt és a fennmaradt büntetést veszi figyelembe.
Pszichiátriai kényszergyógykezelés szabadlábon
82. szakasz
(1) Ha az elkövető beszámíthatatlan állapotban olyan jogellenes cselekményt követ el, amelyet a törvény bűncselekménynek minősít, a bíróság szabadlábról való pszichiátriai kényszergyógykezelést rendel el, ha megállapítja, hogy tartani lehet attól, hogy az elkövető ismét bűncselekménynek minősülő jogellenes cselekményt követ el, de a veszély szabadlábon való gyógykezelésével is elhárítható.
(2) Az 1. bekezdés szerinti intézkedést a bíróság olyan beszámíthatatlan elkövetővel szemben is elrendelheti, akivel szemben zárt intézményben való pszichiátriai kényszergyógykezelést rendelt el, ha a gyógykezelés eredményei alapján megállapítja, hogy őrzésére és ilyen intézményben való gyógykezelésére nincs tovább szükség, és szabadlábon is gyógykezelhető.
(3) A bíróság az 1. bekezdés szerinti feltételekkel szabadlábról való pszichiátriai kényszergyógykezelést rendelhet el korlátozottan beszámítható elkövetővel szemben is, ha büntetésének végrehajtását felfüggesztette, vagy ha a 81. szakasz 5. bekezdése értelmében feltételes szabadságra bocsátotta.
(4) A szabadlábról való pszichiátriai kényszergyógykezelés időnként megfelelő egészségügyi intézményben is folyhat, ha ez eredményesebbé teszi a gyógykezelést, azzal, hogy az időnkénti intézményi gyógykezelés tartama nem haladhatja meg a tizenöt napot vagy összesen a két hónapot.
(5) A szabadlábról való pszichiátriai kényszergyógykezelés addig tarthat, amíg szükség van rá, de legfeljebb három évig.
(6) Ha az elkövető az 1-3. bekezdés szerint nem vesz részt a szabadlábról való gyógykezelésben, ha önkényesen abbahagyja, vagy ha a gyógykezelés ellenére is fennáll a veszély, hogy újra bűncselekménynek minősített jogellenes cselekményt követ el, s ezért zárt intézményben való őrzésére és gyógykezelésére van szükség, a bíróság elrendelheti zárt intézményben való pszichiátriai kényszergyógykezelését.
A kábítószerfüggők kényszergyógykezelése
83. szakasz
(1) A bíróság azt az elkövetőt, aki kábítószer-függősége következtében követett el bűncselekményt, és akiről feltehető, hogy függősége miatt további bűncselekményeket fog elkövetni, kényszergyógykezelésre utalja.
(2) Az 1. bekezdés szerinti intézkedést büntetés-végrehajtási intézetben vagy megfelelő egészségügyi vagy más szakintézményben kell végrehajtani, és addig tart, amíg a gyógykezelésre szükség van, de legfeljebb három évig.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti intézkedés börtönbüntetéshez járul, a kiszabott büntetésnél hosszabb ideig is tarthat, de legfeljebb három évig.
(4) A gyógyintézetben eltöltött idő beszámít a börtönbüntetésbe.
(5) Ha az 1. bekezdés szerinti intézkedés pénzbüntetéshez, a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséhez, bírói megrováshoz vagy mentesítéshez járul, szabadlábról is végrehajtható, és nem tarthat tovább három évnél.
(6) Ha az elkövető indokolt ok nélkül nem vesz részt a szabadlábról való gyógykezelésben, vagy ha önkényesen abbahagyja, a bíróság elrendeli a megfelelő egészségügyi vagy más szakintézményben való kényszergyógykezelését.
Az alkoholisták kényszergyógyítása
84. szakasz
(1) A bíróság azt az elkövetőt, aki alkoholfüggősége következtében követett el bűncselekményt, és akiről feltehető, hogy függősége miatt további bűncselekményeket fog elkövetni, kényszergyógyításra utalja.
(2) Az 1. bekezdés szerinti intézkedést börtönbüntetés-végrehajtási intézetben vagy megfelelő egészségügyi vagy más szakintézményben kell végrehajtani, és addig tart, amíg a gyógykezelésre szükség van, de legfeljebb a kiszabott börtönbüntetés tartamáig.
(3) A gyógyintézetben eltöltött idő beszámít a börtönbüntetésbe.
(4) Ha az 1. bekezdés szerinti intézkedés pénzbüntetéshez, a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséhez, bírói megrováshoz vagy mentesítéshez járul, szabadlábról is végrehajtható, és nem tarthat tovább két évnél.
(5) Ha az elkövető indokolt ok nélkül nem vesz részt a szabadlábról való gyógykezelésben, vagy ha önkényesen abbahagyja, a bíróság elrendeli a megfelelő egészségügyi vagy más szakintézményben való kényszergyógyítását.
A foglalkozástól, tevékenységtől, kötelességtől eltiltás
85. szakasz
(1) A bíróság eltilthatja az elkövetőt bizonyos foglalkozástól, tevékenységtől, vagy a más vagyonával való rendelkezéssel, az ilyen vagyon használatával, igazgatásával, kezelésével vagy őrzésével kapcsolatos egyes vagy összes kötelességtől, ha indokoltan attól lehet tartani, hogy az ilyen tevékenység további folytatása veszélyessé válhat.
(2) A bíróság elrendeli az 1. bekezdés szerinti intézkedés tartamát is, mely a határozat jogerőre emelkedésének napjától számítva nem lehet rövidebb egy évnél és hosszabb tíz évnél, azzal, hogy a börtönben vagy a biztonsági intézkedést végrehajtó egészségügyi intézményben eltöltött idő nem számít be ennek az intézkedésnek a tartamába.
(3) Ha a bíróság felfüggesztette a büntetés végrehajtását, elrendelheti, hogy hajtsák végre a büntetést, ha az elkövető megszegi a foglalkozás, tevékenység vagy kötelesség tilalmát.
86. szakasz
(1) Ha az elkövető bűncselekménye veszélyeztette a közlekedés biztonságát, a bíróság eltilthatja a járművezetéstől.
(2) A bíróság az 1. bekezdés szerinti intézkedés elrendelésekor kimondja, hogy ez milyen fajtájú és kategóriájú járművekre vonatkozik.
(3) A bíróság az 1. bekezdés szerinti intézkedést akkor rendelheti el, ha úgy ítéli meg, hogy a bűncselekmény súlyossága, az elkövetés körülményei vagy a közlekedési szabályoknak az elkövető általi korábbi megszegése miatt vélhető, hogy ha az elkövető bizonyos fajtájú és kategóriájú járművet vezet, az veszélyt jelenthet.
(4) A bíróság elrendeli az 1. bekezdés szerinti intézkedés tartamát is, ami a határozat jogerőre emelkedésének napjától számítva nem lehet rövidebb három hónapnál és hosszabb öt évnél, azzal, hogy a börtönben, illetve a biztonsági vagy nevelőintézkedést végrehajtó intézményben eltöltött idő nem számít be ennek az intézkedésnek a tartamába.
(5) Ha a bíróság az 1. bekezdés szerinti intézkedést olyan személyre rendeli el, akinek külföldi gépjármű-vezetői jogosítványa van, a tilalom a Szerbia területén való járművezetésre vonatkozik.
(6) Ha a bíróság felfüggesztette a büntetés végrehajtását, elrendelheti, hogy hajtsák végre a büntetést, ha az elkövető megszegi a járművezetési tilalmat.
(7) Törvény a járművezetéstől való kötelező eltiltást is előírhatja.
87. szakasz
(1) A bűncselekmény elkövetéséhez használt vagy arra szánt vagy a bűncselekmény elkövetése útján létrejött dolgok elkobozásának biztonsági intézkedése akkor mondható ki, ha fennáll annak veszélye, hogy egyes tárgyakat újból felhasználják bűncselekmény elkövetésére, vagy a tárgy elkobzása a közbiztonság védelme, vagy erkölcsi okokból elengedhetetlen.
(2) Ennek a biztonsági intézkedésnek az alkalmazása harmadik személyeknek az elkövetővel szembeni kártérítési jogát nem érinti.
(3) Törvény elrendelheti a dolgok kötelező elkobzását, sőt kötelező megsemmisítését is. Törvény megszabhatja bizonyos dolgok egyes esetekben való elkobzásának a feltételeit is.
88. szakasz
(1) A bíróság a külföldi elkövetőt egytől tíz évig terjedő időre kiutasíthatja Szerbia területéről.
(2) A bíróság annak mérlegelésekor, hogy az 1. bekezdés szerinti intézkedést alkalmazza-e, figyelembe veszi a bűncselekmény jellegét, súlyosságát, indítékait, elkövetésének módját és azokat az egyéb körülményeket, amelyek nem kívánatossá teszik a külföldinek az országban való további tartózkodását.
(3) A kiutasítás tartama a határozat jogerőre emelkedésével kezdődik, és a börtönben töltött idő nem számítandó be.
(4) Az 1. bekezdés szerinti intézkedés nem alkalmazható, ha az elkövető becikkelyezett nemzetközi szerződésekkel összhangban védelmet élvez.
Az ítélet nyilvános kihirdetése
89. szakasz
(1) Ha az ítélet tömegtájékoztatási eszköz útján elkövetett vagy az emberek életét és egészségét veszélyeztető bűncselekményre vonatkozik, és az ítélet nyilvános kihirdetése hozzájárulna a veszély elhárításához vagy csökkentéséhez, a bíróság úgy dönthet, hogy az egész ítéletet vagy kivonatát az elítélt költségére azonos vagy más megfelelő módon közzé kell tenni.
(2) Törvény előírhatja az ítélet kötelező közzétételét. Ebben az esetben a bíróság dönti el, hogy melyik tömegtájékoztatási eszköz útján és hogy az egész ítéletet vagy csak kivonatát kell-e közzétenni.
(3) Az ítélet legkésőbb a jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül tehető közzé.
A sértetthez való közeledés és a vele való kommunikáció tilalmi intézkedése
89a. szakasz
(1) A bíróság a bűncselekmény elkövetőjének bizonyos távolságra megtilthatja a sértetthez való közeledést, megtilthatja a lakóhelye vagy munkahelye környékére való belépést és a sértett további háborgatását, illetve a vele való további kommunikációt, ha indokoltnak tekintendő, hogy a bűncselekmény elkövetője részéről az ilyen cselekmények további végzése a sértettre nézve veszélyt jelentene.
(2) Az 1. bekezdés szerinti intézkedés legfeljebb három évig tarthat.
(3) A bűncselekménnyel kapcsolatos előzetes letartóztatásban töltött idő, valamint minden más szabadságvesztés nem számítódik bele az 1. bekezdés szerinti intézkedés időtartamába.
(4) Az 1. bekezdés szerinti intézkedés akkor szüntethető meg a kiszabott határidő lejárta előtt, ha a kiszabásának okai megszűnnek.
Egyes sportrendezvények látogatásának tilalma
89b. szakasz
(1) A bíróság a bűncselekmény elkövetőjére kiszabhatja egyes sportrendezvények látogatásának tilalmának intézkedését, ha az a közbiztonság védelme érdekében elengedhetetlen.
(2) Az 1. bekezdés szerinti intézkedést oly módon kell végrehajtani, hogy a bűncselekmény elkövetője közvetlenül az egyes sportrendezvény megtartásának kezdete előtt köteles annak a területnek a területi rendőrkapitánysága, illetve rendőrőrse hivatalos személyénél személyesen jelentkezni, amelyen a sportrendezvény megtartásának idején tartózkodik és a helyiségeikben tartózkodni.
(3) Az 1. bekezdés szerinti intézkedés időtartamát a bíróság szabja ki, és az erről szóló végzés hatálybalépésétől számított legalább egy év és legfeljebb öt év lehet azzal, hogy a börtönben töltött időt nem számítják bele az intézkedés időtartamába.
(4) Ha bíróság felfüggesztett ítéletet szab ki, meghatározza, hogy az ítéletet végrehajtja-e, ha az elkövető megszegi az egyes sportrendezvények látogatásának tilalmát, illetve nem teljesíti a 2. bekezdés szerinti kötelességét.
(5) Ha az elkövető börtönbüntetésének letöltése után megszegi az egyes sportrendezvények látogatásának tilalmát, illetve nem teljesíti a 2. bekezdés szerinti kötelességét, az 1. bekezdés szerinti intézkedést kiszabó bíróság harminc naptól három hónapig tartó börtönbüntetéssel büntetheti.
(6) Az egyes sportrendezvények látogatásának kötelező tilalmát törvény határozhatja meg.
A biztonsági intézkedés megszűnése bírósági határozat alapján
90. szakasz
(1) A bíróság megszüntetheti a foglalkozástól, tevékenységtől, kötelességtől eltiltás és a járművezetéstől eltiltás biztonsági intézkedését, ha három évig alkalmazták.
(2) Amikor az 1. bekezdés szerinti intézkedés megszüntetését mérlegeli, a bíróság figyelembe veszi az elítéltnek az elítélését követő magatartását, azt, hogy megtérítette-e a bűncselekménnyel okozott kárt, illetve visszaszármaztatta-e a bűncselekménnyel szerzett vagyont, továbbá azokat a körülményeket, amelyek indokolhatják az intézkedés megszüntetését.
A VAGYONELKOBZÁS
91. szakasz
(1) A bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyont senki sem tarthatja meg.
(2) Az 1. bekezdés szerinti vagyont az e törvénykönyvben és a bűncselekmény elkövetését megállapító bírósági határozatban foglalt feltételekkel kell elkobozni.
A vagyonelkobzás feltételei és módja
92. szakasz
(1) Az elkövetőtől el kell kobozni a bűncselekménnyel szerzett pénzt, értéktárgyakat és minden más vagyont, ha pedig az elkobzás lehetetlen, kötelezni kell az elkövetőt, hogy cserébe a bűncselekmény elkövetésével szerzett vagy abból származó vagyonnak megfelelő értékű más vagyont adjon át, vagy fizesse meg a szerzett vagyon pénzértékét.
(2) A bűncselekménnyel szerzett vagyont el kell kobozni attól a jogi vagy természetes személytől is, aki térítésmentesen vagy az igazi értéknek nyilvánvalóan meg nem felelő áron kapta.
(3) Ha a bűncselekmény másnak szerzett vagyont, azt is el kell kobozni.
93. szakasz
(1) Ha a büntetőeljárásban elfogadta a sértett vagyonjogi igényét, a bíróság csak a vagyonnak azt a részét kobozza el, amely azt meghaladja.
(2) Ha az a sértett, akit a büntetőeljárásban vagyonjogi igénye tekintetében perre utasítanak, az őt perre utasító határozat jogerő emelkedésétől számított hat hónapon belül pert indít, kérheti, hogy az elkobzott vagyonból fizessék ki.
(3) Ha a sértett a büntetőeljárásban nem nyújtott be vagyonjogi igényt, az elkobzott vagyonból akkor kérheti a kifizetését, ha igényének megállapítása végett a vagyon elkobzását kimondó határozatról való tudomásszerzését követő három hónapon belül, de legkésőbb a vagyon elkobzását kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül pert indít.
(4) A sértettnek a 2. és 3. bekezdés szerinti esetben a vagyonjogi igényét jóváhagyó határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül kell kérnie az elkobzott vagyonból való kifizetést.
AZ ELÍTÉLÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI
Az elítélés jogkövetkezményeinek beállta
94. szakasz
(1) A bizonyos bűncselekményért vagy bizonyos büntetésre való elítélés jogkövetkezménye jogvesztés vagy jogkorlátozás lehet.
(2) Az elítélés jogkövetkezményei nem állhatnak be, ha az elkövetőt pénzbüntetésre ítélik, ha a büntetés végrehajtását felfüggesztik, és nem rendelik el utólag a végrehajtást, ha bírói megrovásban részesítik, vagy ha mentesítik a büntetés alól.
(3) Az elítélés jogkövetkezményei csak törvénnyel irányozhatók elő, és csak az illető törvény erejénél fogva állnak be.
Az elítélés jogi következményeinek fajtái
95. szakasz
(1) Az elítélés jogkövetkezménye a következő jogvesztés lehet:
1/ a közéleti tisztség viselésének megszűnése;
2/ a munkaviszony megszűnése vagy bizonyos hivatás vagy foglalkozás gyakorlásának a megszűnése;
3/ az állami szerv vagy helyi önkormányzat határozatán alapuló engedély elveszítése.
(2) Az elítélés jogkövetkezménye a következő jogkorlátozás lehet:
1/ a közügyektől való eltiltás;
2/ meghatározott küldetés, hivatás vagy foglalkozás gyakorlásától vagy előmeneteltől való eltiltás;
3/ tiszti rang elnyerésétől való eltiltás;
4/ állami szerv vagy helyi önkormányzat határozatán alapuló engedély elnyerésétől való eltiltás.
Az elítélés jogkövetkezményeinek kezdete és tartama
96. szakasz
(1) Az elítélés jogkövetkezményei az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődnek.
(2) Ha az elítélés jogkövetkezményeihez alapul szolgáló ítéletet jogerőre emelkedése után rendkívüli jogorvoslat megváltoztatja, az elítélés jogkövetkezményeinek a beálltát vagy továbbfolyását össze kell hangolni az új határozattal.
(3) Az elítélés jogkorlátozással járó jogkövetkezményeinek a tartama legfeljebb tíz év.
(4) A büntetésen töltött idő nem számít be az elítélés jogkövetkezményeinek a tartamába.
(5) A mentesítés megszünteti az elítélésnek a 95. szakasz 2. bekezdése szerinti jogkövetkezményeit.
MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL, ADATSZOLGÁLTATÁS A BÜNTETŐJOGI NYILVÁNTARTÁSBÓL
A mentesítés általános fogalma
97. szakasz
(1) A mentesítés törli az ítéletet, megszűnnek az elítélés hátrányos jogkövetkezményei, és a mentesített elítélt büntetlen előéletűnek tekintendő.
(2) A mentesítés vagy a törvény erejénél fogva (törvényi mentesítés) vagy az elítélt kérelme alapján hozott bírósági határozattal (bírósági mentesítés) állhat be.
(3) A mentesítés nem érinti harmadik személyeknek az elítélésen alapuló jogait.
98. szakasz
(1) Törvényi mentesítésben csak olyan személy részesülhet, aki korábban nem volt elítélve, vagy aki a törvény értelmében büntetlen előéletűnek tekintendő.
(2) A törvény erejénél fogva akkor áll be a mentesítés:
1/ ha a bűnösnek nyilvánított személyt felmentették a büntetés alól, vagy bírói megrovásban részesült - ha az ítélet vagy a végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nem követ el újabb bűncselekményt;
2/ ha a büntetés végrehajtását felfüggesztették - ha az elkövető a pártfogó felügyelet idején és az ezt követő egy éven belül nem követ el újabb bűncselekményt;
3/ ha a büntetés pénzbüntetés, közérdekű munka, a gépjármű-vezetői engedély bevonása vagy legfeljebb hat havi börtönbüntetés - ha az elkövető a büntetés végrehajtását, elévülését vagy elengedését követő három éven belül nem követ el újabb bűncselekményt;
4/ ha a büntetés hat hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetés - ha az elkövető a büntetés végrehajtását, elévülését vagy elengedését követő öt éven belül nem követ el újabb bűncselekményt;
5/ ha a büntetés egy évtől három évig terjedő börtönbüntetés - ha az elkövető a büntetés végrehajtását, elévülését vagy elengedését követő tíz éven belül nem követ el újabb bűncselekményt.
(3) A törvény erejénél fogva nem áll be a mentesítés, ha a mellékbüntetést még nem hajtották végre, vagy ha még tartanak a biztonsági intézkedések.
99. szakasz
(1) A bíróság azt a személyt mentesítheti, akit háromtól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek, ha a büntetés végrehajtását, elévülését vagy elengedését követő tíz éven belül nem követ el újabb bűncselekményt.
(2) A bíróság az 1. bekezdés szerinti esetben akkor részesítheti az elítéltet mentesítésben, ha magatartása miatt erre érdemesnek találja, és ha - amennyiben erre módja volt - jóvátette a cselekményével okozott sérelmet, de köteles figyelembe venni minden más jelentős körülményt is, különösen a cselekmény természetét és jelentőségét.
(3) Bírósági mentesítés nem mondható ki, ha a mellékbüntetést még nem hajtották végre, vagy ha még tartanak a biztonsági intézkedések.
Többszörösen elítélt bírósági mentesítése
100. szakasz
A bíróság többszörösen elítélt személyt csak akkor mentesíthet, ha az elítélt minden egyes bűncselekménye esetében megvannak a 98. és 99. szakasz szerinti feltételek. Amikor ilyen esetben a mentesítésről dönt, a bíróság a 99. szakasz 2. bekezdése szerinti körülményeket veszi figyelembe.
A büntetett előélethez fűződő jogkövetkezmények megszűnése
101. szakasz
(1) A büntetés letöltését, elévülését vagy elengedését követő három év elteltével a bíróság úgy dönthet, hogy megszünteti a büntetett előélethez fűződő jogkorlátozó következményt, ha az mentesítés folytán nem szűnt meg.
(2) Amikor a büntetett előélethez fűződő jogkövetkezmények megszüntetéséről dönt, a bíróság figyelembe veszi az elítéltnek az elítélése utáni magatartását, azt, hogy megtérítette-e a bűncselekménnyel okozott kárt, illetve visszaszármaztatta-e a bűncselekmény elkövetésével szerzett vagyont, továbbá mindazokat a körülményeket, amelyek a büntetett előélethez fűződő jogkövetkezmények megszüntetését indokolhatják.
A büntetőjogi nyilvántartás tartalma és a nyilvántartásból való adatszolgáltatás
102. szakasz
(1) A büntetőjogi nyilvántartás az elkövető személyes adatait, az elítélt bűncselekményének, a büntetésnek, a felfüggesztett büntetésnek, a bírói megrovásnak, a büntetés alóli mentesítésnek és az elengedett büntetésnek, továbbá az elítélés jogkövetkezményeinek az adatait tartalmazza. A büntetőjogi nyilvántartásba az adatok későbbi módosításait, a büntetés letöltésének az adatait és a téves elítélésre vonatkozó nyilvántartás semmissé nyilvánítását is be kell jegyezni.
(2) A büntetőjogi nyilvántartás adatai a büntetett előéletű személy ellen folytatott büntetőeljárásban csak a bíróságnak, az ügyésznek és a rendőrségnek, a büntetés-végrehajtási szervnek, a közkegyelmi, a kegyelmi, a mentesítési és a büntetett előélethez fűződő jogkövetkezmények megszüntetéséről való döntési folyamatban részt vevő szervnek, továbbá a gyámhatóságnak szolgáltathatók ki, ha a hatáskörükbe tartozó feladatok ellátásához szükségük van rájuk. A büntetőjogi nyilvántartás adatai a bűncselekmények elkövetésének felfedésében és megakadályozásában illetékes más állami szerveknek is kiszolgáltathatók, ha ezt külön törvény előírja.
(3) A büntetőjogi nyilvántartás adatai indokolt kérelem alapján állami szervnek, vállalatnak, más szervezetnek vagy vállalkozónak is kiszolgáltathatók, ha még tartanak az elítélés jogkövetkezményei vagy a biztonsági intézkedések, s ha ehhez törvényen alapuló indokolt érdek fűződik.
(4) Senki sem követelheti egy polgártól, hogy nyújtsa be elítélésének vagy büntetlenségének a bizonyítékát.
(5) A polgárok kérelmükre kaphatnak adatokat elítélésükről vagy büntetlenségükről.
(6) Az eltörölt büntetésről senki sem kaphat adatokat.
AZ ELÉVÜLÉS
103. szakasz
Ha ez a törvénykönyv másként nem rendelkezik, a büntethetőség elévül:
1/ olyan bűncselekmény esetén, amely a törvény szerint harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel is büntethető - huszonöt év,
2/ olyan bűncselekmény esetén, amely a törvény szerint több mint tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel is büntethető - húsz év,
3/ olyan bűncselekmény esetén, amely a törvény szerint több mint tíz évig terjedő börtönbüntetéssel is büntethető - tizenöt év,
4/ olyan bűncselekmény esetén, amely a törvény szerint több mint öt évig terjedő börtönbüntetéssel is büntethető - tíz év,
5/ olyan bűncselekmény esetén, amely a törvény szerint több mint három évig terjedő börtönbüntetéssel is büntethető - öt év,
6/ olyan bűncselekmény esetén, amely a törvény szerint több mint egy évig terjedő börtönbüntetéssel is büntethető - három év,
7/ olyan bűncselekmény esetén, amely a törvény szerint legfeljebb egy évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel is büntethető - két év.
A büntethetőség elévülésének menete és félbeszakadása
104. szakasz
(1) A büntethetőség elévülése határidejének kezdő napja a bűncselekmény elkövetésének napja. Ha a bűncselekmény következménye később áll be, a büntethetőség elévülésének határideje a következmény beálltától kezdődik.
(2) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amikor a törvény szerint nem indítható vagy nem folytatható a büntetőeljárás.
(3) Az elévülést félbeszakítja a bűncselekmény vagy az elkövető feltárására vagy az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított minden egyes büntetőeljárási cselekmény.
(4) Az elévülést félbeszakítja az is, ha az elkövető az elévülés határideje alatt ugyanolyan vagy még súlyosabban minősített bűncselekményt követ el.
(5) Az elévülés határideje minden félbeszakítás napján ismét elkezdődik.
(6) A büntethetőség minden esetben elévül, ha eltelik a törvény szerint a büntethetőség elévüléséhez szükséges idő kétszerese.
A büntetés végrehajtásának elévülése
105. szakasz
Ha e törvénykönyv másként nem rendelkezik, a kiszabott büntetés nem hajtható végre:
1/ a harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetés - huszonöt év;
2/ a több mint tizenöt évi börtönbüntetés - húsz év;
3/ a több mint tízévi börtönbüntetés - tizenöt év;
4/ a több mint ötévi börtönbüntetés - tíz év;
5/ a több mint háromévi börtönbüntetés - öt év;
6/ a több mint egyévi börtönbüntetés - három év;
7/ a legfeljebb egyévi börtönbüntetés, a pénzbüntetés, a közérdekű munka vagy a gépjármű-vezetői engedély bevonása - két év elteltével az elítélés napjától számítva.
A mellékbüntetés és a biztonsági intézkedés végrehajtásának elévülése
106. szakasz
(1) Ha a pénzbüntetés és a gépjármű-vezetői engedély bevonása mellékbüntetésként volt kiszabva, nem hajthatók végre, ha az ezeket kimondó ítélet jogerőre emelkedésétől számítva két év eltelt.
(2) A pszichiátriai kényszergyógykezelés zárt intézményben, a pszichiátriai gyógykezelés szabadlábon, a kábítószerfüggők kényszergyógykezelése, az alkoholisták kényszergyógyítása és az elkobzás biztonsági intézkedés nem hajtható végre, ha az intézkedést kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számítva öt év eltelt.
(3) A foglalkozástól, tevékenységtől, kötelességtől eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a kiutasítás biztonsági intézkedés nem hajtható végre, ha az intézkedés megszabott tartama eltelt.
A büntetés és a biztonsági intézkedés végrehajtása elévülésének a menete és félbeszakadása
107. szakasz
(1) A büntetés végrehajtása elévülési határidejének a kezdő napja a büntetést kiszabó ítélet jogerőre emelkedésének napja, ha pedig a felfüggesztett büntetés végrehajtását utólag elrendelik, az elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napja.
(2) Ha közkegyelmi vagy kegyelmi aktus vagy bírósági határozat enyhítette a kiszabott büntetést, az elévülési határidőt az új büntetés alapján kell meghatározni, de az elévülés határidejét a korábbi jogerős ítélettől kell számítani.
(3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a törvény értelmében nem hajtható végre a büntetés.
(4) Az elévülést az illetékes szervnek a büntetés végrehajtása érdekében foganatosított minden cselekménye félbeszakítja.
(5) Az elévülés határideje minden félbeszakítás napján ismét elkezdődik.
(6) A büntetés végrehajtása minden esetben elévül, ha eltelik a törvény szerint a büntetés végrehajtásának az elévüléséhez szükséges idő kétszerese.
(7) Ha beáll a 6. bekezdés szerinti elévülés, a megkezdett büntetés- végrehajtást meg kell szakítani.
(8) A 2-5. bekezdés rendelkezéseit a biztonsági intézkedésekre értelemszerűen kell alkalmazni.
Mikor nem évül el a bűnüldözés és a büntetés végrehajtása
108. szakasz
A bűnüldözés és a büntetés végrehajtása nem évül el a 370-375. szakasz szerinti bűncselekmények és olyan bűncselekmények esetében, amelyek becikkelyezett nemzetközi szerződések értelmében nem évülhetnek el.
A KÖZKEGYELEM ÉS A KEGYELEM
109. szakasz
(1) A közkegyelem azoknak a személyeknek az esetében, akikre vonatkozik, kizárja a bűnüldözést, teljesen vagy részben mentesíti őket a büntetés végrehajtása alól, enyhíti kiszabott büntetésüket, mentesíti őket a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények némelyike vagy mindegyike alól.
(2) Közkegyelemmel megszüntethetők a következő biztonsági intézkedések: foglalkozástól, tevékenységtől, kötelességtől eltiltás, járművezetéstől eltiltás és kiutasítás.
110. szakasz
(1) A kegyelem név szerint meghatározott személyre vonatkozik, kizárja üldözését, teljesen vagy részben mentesíti a büntetés végrehajtása alól, enyhíti kiszabott büntetését vagy felfüggeszti büntetésének végrehajtását, rehabilitálja, rövidíti elítélésének a jogi következményeire megszabott időt, vagy mentesíti a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények némelyike vagy mindegyike alól.
(2) Kegyelemmel megszüntethetők vagy lerövidíthetők a következő biztonsági intézkedések: foglalkozástól, tevékenységtől, kötelességtől eltiltás, járművezetéstől eltiltás és kiutasítás.
A közkegyelem és a kegyelem hatása harmadik személyek jogaira
111. szakasz
A közkegyelem és a kegyelem nem érinti harmadik személyeknek az elítélésen alapuló jogát.
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉS
A törvénykönyvben használt fogalmak értelmezése
112. szakasz
(1) Szerbia területe: a Szerbia határain belüli szárazföldi területek és vízfelületek, továbbá az ország légtere.
(2) Szerbia büntetőjoga: ez a törvénykönyv és más szerbiai törvények büntetőjogi rendelkezései.
(3) Hivatalos személy:
1/ állami szervben hivatali teendőket ellátó személy;
2/ állami szervbe, helyi önkormányzati szervbe megválasztott vagy kinevezett személy vagy e szervekben állandóan vagy időnként hivatali teendőket vagy tisztséget ellátó személy;
3/ közhatalmi jogosítvánnyal felruházott intézményben, vállalatban vagy más alanyban természetes vagy jogi személyek jogairól, kötelességeiről és érdekeiről vagy a közérdekről döntő személy;
4/ olyan személy, akire ténylegesen valamilyen hivatali kötelességet vagy teendőt bíztak;
5/ katonai személy.
(4) Külföldi hivatalos személy: külföldi állam törvényalkotó, végrehajtó vagy igazságszolgáltatási szervének tagja, nemzetközi szervezetnek vagy szervének a tisztségviselője vagy tisztviselője, nemzetközi bíróság bírája vagy más tisztségviselője.
(5) Felelős személy: vállalat vagy más gazdasági alany tulajdonosa vagy olyan személy, akire a vállalatban, intézményben vagy más alanyban tisztségénél, befektetett eszközeinél vagy meghatalmazásánál fogva a vagyon igazgatásával, a termeléssel vagy más tevékenységgel vagy ellenőrzésükkel kapcsolatban bizonyos teendők vannak bízva, vagy akire ténylegesen bizonyos teendők hárulnak. Felelős személy a hivatalos személy is olyan bűncselekmény esetén, amelynek az elkövetőjeként a törvénykönyv felelős személyt említ, de nem a hivatali bűncselekményekről szóló fejezetben, azaz nem a hivatalos személy által elkövetett bűncselekmények között.
(6) Katonai személy: hivatásos katona (hivatásos tiszt, hivatásos tiszthelyettes, szerződéses tiszt, szerződéses tiszthelyettes, szerződéses katona), sorkatonai szolgálatát töltő személy, katonai akadémia hallgatója, katonai iskola tanulója, tartalékos, amíg kötelezettként katonai szolgálatot teljesít és bizonyos katonai szolgálatot teljesítő polgári személy.
(7) Ha a törvénykönyv bizonyos bűncselekmények elkövetőjeként hivatalos személyt, felelős személyt vagy katonai személyt említ, a 3., 5. és 6. bekezdés szerinti személyek lehetnek az elkövetők, ha az egyes bűncselekmények ismérveiből vagy bizonyos jogszabályokból nem egyértelmű, hogy az elkövető csak valamelyikük lehet.
(8) Gyermek: tizennegyedik életévét be nem töltött személy.
(9) Fiatalkorú: tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személy.
(10) Kiskorú: tizennyolcadik életévét be nem töltött személy.
(11) Elkövető: tettes, társtettes, felbujtó, bűnsegéd.
(12) Erőszaknak tekintendő a hipnózis vagy kábító szerek alkalmazása is, ha az a célja, hogy valakit akaratán kívül öntudatlan vagy ellenállásra képtelen állapotba juttasson.
(13) Választások: a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése népképviselőjének, a Szerb Köztársaság elnökének, az autonóm tartomány szerveinek és a helyi önkormányzati szerveknek a megválasztására, illetve az Alkotmány és a törvények alapján kiírt és lebonyolított más választások.
(14) Népszavazás: a polgárok véleménynyilvánítása az alkotmányban és törvényben kijelölt kérdésekről való döntés érdekében.
(15) Kábítószer: olyan anyag és készítmény, melyet törvényen alapuló jogszabály kábítószernek nyilvánít.
(16) Ingóságnak számít a fény, hő vagy mozgás kiváltására gyártott vagy összegyűjtött energia, a telefonimpulzus, a számítógépes adat és a számítógépes program is.
(17) Számítógépes adat: a számítógépes rendszerbe feldolgozásra alkalmas formában bemutatott tény, információ vagy koncepció, ideértve a megfelelő programot, melynek alapján a számítógépes rendszer a funkcióját végzi.
(18) Számítógépes hálózat: több számítógép, illetve számítógépes rendszer összekapcsolása információcsere céljából.
(19) Számítógépes program: olyan teljes utasítássorozat, amellyel vezérelve egy számítógép egy adott feladatot elvégez.
(20) Számítógépes vírus: kisméretű programkód vagy utasítássorozat, amelyet úgy terveznek, hogy a számítógépbe jutva észrevehetetlenül terjedjen önmagának más állományokba való bemásolása, vagyis fertőzés, szaporodás útján.
(21) Gazdasági alany: vállalat, gazdasági tevékenységet folytató más jogi személy és vállalkozó. Az a jogi személy, mely alaptevékenységén kívül gazdasági tevékenységgel is foglalkozik, csak akkor tekintendő gazdasági alanynak, ha a gazdasági tevékenységet aktívan folytatja.
(22) Csoport: bűncselekmény tartós vagy időnkénti elkövetésére társult legalább három személy, melynek tagjai nem feltétlenül rendelkeznek definiált szereppel, folyamatos tagsággal vagy erős hálózattal.
(23) Pénz: fém- és papírpénz vagy valamilyen más anyagból készült, törvény alapján Szerbiában vagy külföldön forgalomban levő pénz.
(24) Értékjel: a külföldi értékjel is.
(25) Gépjármű: minden gépi meghajtású közlekedési eszköz a szárazföldi, a vízi és légi közlekedésben.
(26) Okirat: minden olyan tárgy, mely alkalmas vagy rendeltetésénél fogva képes bizonyos, a jogviszonyok szempontjából fontos tény bizonyítására, továbbá a számítógépes adat.
(27) Az irat, levél, küldemény és dokumentum elektronikus is lehet.
(28) Hozzátartozónak tekintendők a házastársak és gyermekeik, a házastársak egyenes ági vér szerinti ősei, az élettársak és gyermekeik, az örökbefogadó és az örökbefogadott, a nevelő szülő és a nevelt gyermek. Hozzátartozónak tekintendők a testvérek, házastársaik és gyermekeik, a volt házastársak és gyermekeik, a volt házastársak szülei, ha közös háztartásban élnek, valamint azok a személyek, akiknek közös gyermekük vagy születendő gyermekük van, még ha soha nem is éltek közös háztartásban.
(29) A "nem büntetendő" kifejezés azt jelenti, hogy abban az esetben nincs bűncselekmény.
(30) Ha a bűncselekmény tettét folyamatos ige fejezi ki, úgy tekintendő, hogy a bűncselekményt az elkövető akkor követte el, ha e tettet egyszer vagy többször végrehajtotta.
(31) A "Szerbia" rövidítés a Szerb Köztársaságot jelenti.
(32) Közérdekű tevékenységnek tekintendő az azt végző személy biztonsága tekintetében fokozott kockázatot jelentő hivatás vagy feladat ellátása, és a tömegtájékoztatás, az emberek egészsége, oktatása, a tömegközlekedés, a bírósági és más állami szervek előtti jogi és szakmai segítségnyújtás tekintetében jelentős foglalkozásokra vonatkozik.
(33) Számítógép program alapján automatikus adatfeldolgozást és cserét végző minden elektronikus berendezés.
(34) A számítógépes rendszer minden olyan berendezés vagy egymással összekapcsolt vagy egymástól függő berendezés, melyek közül egy vagy több, program alapján automatikus adatfeldolgozást végez.
(35) Szervezett bűnszövetkezet három vagy több személy alkotta csoport, amely meghatározott ideje fennáll és egyetértésben tevékenykedik több mint négyévi vagy súlyosabb börtönbüntetéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése céljából, anyagi vagy más haszon közvetett vagy közvetlen megszerzése végett.
(36) Vagyon: minden fajta javak, anyagi vagy nem anyagi, ingó vagy ingatlan, felbecsülhető vagy felbecsülhetetlen, valamint bármely formában levő okmány, amely a javakhoz való jogot vagy érdeket bizonyítja. Vagyon az a bevétel is vagy más haszon, amely közvetlenül vagy közvetve a bűncselekményből keletkezett, valamint a javak, amelyekre változtatták vagy mellyel keveredik.
AZ ÉLET, A TESTI ÉPSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
113. szakasz
Aki mást megöl, öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Emberölés súlyosabban minősülő esetei
114. szakasz
Legalább tíz évig vagy harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő:
1/ aki mást kegyetlen vagy alattomos módon öl meg;
2/ aki mást különösen kíméletlen kegyetlenséggel öl meg;
3/ aki mást úgy öl meg, hogy közben szándékosan még valakinek az életét is veszélyezteti;
4/ aki mást rablás és kifosztás bűncselekményének elkövetése közben öl meg;
5/ aki más nyereségvágyból, másik bűncselekmény elkövetése vagy leplezése végett, bosszúból vagy más aljas indokból öl meg;
6/ aki hivatalos vagy katonai személyt szolgálati feladatainak ellátása közben öl meg;
7/ aki bírót, ügyészt, ügyészhelyettest vagy rendőrségi hivatalnokot szolgálati feladatainak ellátásával kapcsolatban öl meg;
8/ aki közérdekű tevékenységet ellátó személyt teendőivel kapcsolatban öl meg;
9/ aki gyermeket vagy terhes nőt öl meg;
10/ aki előzőleg bántalmazott hozzátartozóját öli meg;
11/ aki szándékosan több embert öl meg, s ez nem erős felindulásban elkövetett emberölés, csecsemőgyilkosság vagy az élettől kegyes halállal való megfosztás.
Erős felindulásban elkövetett emberölés
115. szakasz
Aki mást azért öl meg, mert önhibáján kívül, általa való megtámadása, bántalmazása vagy sértegetése miatt erős felindulás vesz rajta erőt, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
116. szakasz
Az az anya, aki gyermekét szülés közben vagy közvetlenül a szülést követően, a szülés kiváltotta zavarában megöli, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
117. szakasz
Aki mást szánalomból, súlyos egészségi állapota miatt, a beteg komoly és kifejezett kérésére megöl, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Gondatlanságból elkövetett emberölés
118. szakasz
Aki mást gondatlanságból megöl, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Öngyilkosságra rábírás vagy öngyilkosságban közreműködés
119. szakasz
(1) Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, a másik személy pedig az öngyilkosságot megkísérli vagy elköveti, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki másnak a 117. szakasz szerinti körülmények esetén öngyilkossághoz segítséget nyújt, a másik személy pedig az öngyilkosságot megkísérli vagy elköveti, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki az 1. bekezdés szerinti cselekedetet kiskorúval vagy korlátozottan beszámítható személlyel szemben követi el, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekedet gyermek vagy beszámíthatatlan személy ellen irányul, az elkövető a 114. szakasz szerint büntetendő.
(5) Aki kegyetlenül vagy embertelenül bánik a neki valamilyen módon alárendelt vagy tőle függő személlyel, s e személy az ilyen bánásmód miatt öngyilkos lesz, vagy öngyilkosságot kísérel meg, ami az elkövető gondatlanságának tekintendő, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
120. szakasz
(1) Aki a terhesség-megszakítási jogszabályokkal ellentétben a terhes nő beleegyezésével magzatelhajtást követ el, magzatelhajtásba kezd vagy a nőnek ebben segédkezik, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdés szerinti cselekedettel üzletszerűen foglalkozik, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki a terhes nő beleegyezése nélkül, ha pedig a terhes nő tizenhat évesnél fiatalabb, beleegyezése és szülőjének, örökbefogadójának vagy gyámjának az írásos hozzájárulása nélkül magzatelhajtást követ el, vagy magzatelhajtásba kezd, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1-3. bekezdés szerinti cselekedet miatt a nő meghal, egészsége megrendül, vagy súlyos testi sérülést szenved, az elkövető az 1. és 2. bekezdés szerinti bűncselekmény miatt egy évtől hét évig, a 3. bekezdés szerinti bűncselekmény miatt pedig két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
121. szakasz
(1) Aki más testi épségét vagy egészségét súlyosan sérti, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki más testi épségét vagy egészségét olyan súlyosan sérti, hogy ez életveszélyt, maradandó fogyatékosságot, tartós keresőképtelenséget, súlyos egészségromlást vagy torzulást okoz, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekedet miatt a sértett meghal, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekedetet gondatlanságból követi el, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Aki az 1-3. bekezdés szerinti cselekedetet erős felindulásban követi el, mert önhibáján kívül, a sértett által való megtámadása, bántalmazása vagy sértegetése miatt erős felindulás vesz rajta erőt, az 1. bekezdés szerinti bűncselekmény miatt három évig, a 2. bekezdés szerinti bűncselekmény miatt három hónaptól négy évig, a 3. bekezdés szerinti bűncselekmény miatt pedig hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(6) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekedetet kiskorú személy vagy terhes nő vagy közérdekű tevékenységet ellátó személy ellen követi el, az elkövető egy évtől nyolc évig, a 2. szakasz szerinti cselekedetért két évtől tizenkét évig, a 3. szakasz szerinti cselekedetért öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
122. szakasz
(1) Aki más testi épségét vagy egészségét könnyebben sérti, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az elkövető az ilyen testi sértést fegyveresen vagy felfegyverkezve, az élet kioltására alkalmas eszközzel követi el, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) A bíróság a 2. bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjét bírói megrovásban részesítheti, ha az elkövetőt a sértett illetlen vagy durva magatartása késztette tettére.
(4) Az 1. bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra büntethető.
123. szakasz
Aki olyan verekedésben vesz részt, amely valakinek kioltja az életét, vagy másnak súlyos testi sértést okoz, a részvétel miatt pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Veszélyeztetés az élet kioltására alkalmas eszközzel verekedés vagy veszekedés közben
124. szakasz
(1) Aki verekedés vagy veszekedés közben fegyvert, vagy súlyos testi sértésre vagy egészség súlyos károsítására alkalmas más eszközt fog, pénzbüntetéssel vagy hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki verekedés vagy veszekedés közben tűzfegyvert fog, két évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
125. szakasz
(1) Aki mást az általa okozott, az életre vagy az egészségre veszélyes állapotban vagy helyzetben segítség nélkül hagy, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény miatt a magára hagyott egészsége súlyosan károsodott vagy súlyos testi sérülést szenvedett, az elkövető egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény miatt a magára hagyott meghalt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1-3. bekezdés szerinti cselekményt kiskorú személy vagy terhes nő ellen követték el, az elkövető az 1. bekezdés szerinti cselekményért hat hónaptól öt évig, a 2. bekezdés szerinti cselekményért egy évtől nyolc évig, a 3. bekezdés szerinti cselekményért pedig két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
126. szakasz
(1) Aki állapotánál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben gondozási kötelességét nem teljesíti, és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény miatt a magára hagyott egészsége súlyosan károsodott vagy súlyos testi sérülést szenvedett, az elkövető egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény miatt a magára hagyott meghalt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
127. szakasz
(1) Aki nem nyújt tőle várható, önmagát vagy mást nem veszélyeztető segítséget közvetlen életveszélyben levő személynek, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha a segítségnyújtás elmulasztása miatt a közvetlen életveszélyben hagyott egészsége súlyosan megromlik, vagy súlyos testi sérülést szenved, az elkövető pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a segítségnyújtás elmulasztása miatt a közvetlen életveszélyben hagyott meghal, az elkövető három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
AZ EMBERI ÉS POLGÁRI SZABADSÁG ÉS JOGOK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
128. szakasz
(1) Aki mást nemzeti vagy etnikai hovatartozása, faja vagy vallása vagy ezek hiánya, politikai vagy más meggyőződésben való eltérése, neme, nyelve, iskolázottsága, társadalmi helyzete, szociális eredete, vagyoni állapota vagy valamilyen más személyi tulajdonsága miatt akadályoz vagy korlátoz alkotmányban, törvényben, más jogszabályban, általános aktusban vagy megerősített nemzetközi szerződésben foglalt emberi és polgári jogaiban, vagy e különbség alapján kedvezményekben vagy könnyítésekben részesít, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt hivatalos személy követi el hivatalos ügyintézése közben, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A nyelvhasználati jog megsértése
129. szakasz
Aki a Szerbiában élő népek vagy nemzeti kisebbséghez vagy etnikai közösséghez tartozók nyelvhasználatára vonatkozó jogszabályokkal ellentétben megtagadja vagy korlátozza a polgárnak azt a jogát, hogy jogérvényesítésekor vagy szervekhez vagy szervezetekhez fordulásakor anyanyelvét használja, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A nemzeti vagy etnikai hovatartozás kinyilvánítása szabadságának a megsértése
130. szakasz
(1) Aki más megakadályoz abban, hogy kinyilvánítsa nemzeti vagy etnikai hovatartozását vagy kultúráját, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki mást arra kényszerít, hogy kinyilvánítsa nemzeti vagy etnikai hovatartozását.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti bűncselekményt hivatalos személy követi el hivatali teendőinek ellátása közben, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése
131. szakasz
(1) Aki akadályozza vagy korlátozza a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlását, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki vallási szertartás végzését gátolja vagy zavarja.
(3) Aki mást arra kényszerít, hogy vallási meggyőződését kinyilvánítsa, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Az a hivatalos személy, aki az 1-3. bekezdés szerinti bűncselekményt követi el, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
132. szakasz
(1) Aki mást jogtalanul bezár, zárva tart vagy más módon megfoszt szabadságától, vagy korlátozza mozgásszabadságát, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti bűncselekményt hivatalos személy követi el beosztásával vagy meghatalmazásával visszaélve, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a szabadságtól való jogtalan megfosztás harminc napnál tovább tartott, vagy kegyetlen módon történt, vagy a szabadságától jogtalanul megfosztott egészsége lényegesen megromlott, vagy más súlyos következmények léptek fel emiatt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1-3. bekezdés szerinti bűncselekmény következtében a szabadságától jogtalanul megfosztott meghalt, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Az 1. bekezdés szerinti bűncselekmény kísérlete is büntetendő.
A letelepedési és mozgásszabadság megsértése
133. szakasz
(1) Aki Szerbia polgárát megfosztja attól a jogától, hogy Szerbia területén szabadon mozogjon vagy letelepedjen, vagy korlátozza ezt a szabadságjogát, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti bűncselekményt hivatalos személy követi el hivatali teendőinek ellátása közben, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
134. szakasz
(1) Aki mást erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy más módon magával visz vagy fogva tart azzal a szándékkal, hogy tőle vagy mástól pénzt vagy más vagyoni hasznot követeljen, vagy őt vagy mást arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az emberrablás céljának elérése érdekében az elraboltat halállal vagy súlyos testi sértéssel fenyegeti, három évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az elraboltat tíz napnál tovább fogva tartotta, vagy ha kegyetlenül bánt vele, vagy ha egészsége súlyosan megromlott, vagy ha más súlyos következmények léptek fel, vagy ha az elrabolt kiskorú volt, az elkövető három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1-3. bekezdés szerinti bűncselekmény következtében az elrabolt meghalt, vagy ha a bűncselekményt csoport követte el, az elkövető öt évtől tizennyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha az 1-3. bekezdés szerinti bűncselekményt szervezett bűnszövetkezet követte el, az elkövető legalább öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
135. szakasz
(1) Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdés szerinti bűncselekményt kegyetlen módon, vagy halállal vagy súlyos testi sértéssel vagy elrablással fenyegetve követi el, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti bűncselekmény súlyos testi sértéssel vagy más súlyos következménnyel jár, az elkövető egy évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény következtében a kényszerített meghalt, vagy ha a bűncselekményt csoport követte el, az elkövető három évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt szervezett bűnszövetkezet követte el, az elkövető öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
136. szakasz
(1) Az a hivatalos személy, aki hivatali teendőinek ellátása közben annak érdekében, hogy a terhelt, a tanú, a szakértő vagy más személy vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, erőszakot, fenyegetést vagy más tiltott eszközt vagy módszert alkalmaz, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha a kényszervallatás durva erőszakkal jár, vagy ha a kikényszerített vallomás a terhelt számára különösen súlyos következményekkel jár a büntetőeljárásban, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
137. szakasz
(1) Aki mást bántalmaz, vagy mással az emberi méltóságot sértő módon bánik, egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki erőszakkal, fenyegetéssel vagy más tiltott módszerrel másnak nagy fájdalmat vagy nagy kínokat okoz annak érdekében, hogy tőle vagy harmadik személytől beismerést, vallomást vagy más értesülést szerezzen, vagy hogy ezt a személyt vagy a harmadik személyt megfélemlítse vagy törvényellenesen megbüntesse, vagy ha ezt a megkülönböztetés bármilyen formáján alapuló más indokból teszi, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti bűncselekményt hivatalos személy követi el hivatali teendőinek ellátása közben, az 1. bekezdés esetén három hónaptól három évig, a 2. bekezdés esetén egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
138. szakasz
(1) Aki másnak a biztonságát azzal a fenyegetéssel veszélyezteti, hogy őt vagy a hozzá közelálló személyt megöli vagy tettleg bántalmazza, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdés szerinti bűncselekményt több személy ellen követi el, vagy ha a bűncselekmény a polgárok körében nyugtalanságot kelt, vagy más súlyos következményekkel jár, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki az 1. bekezdés szerinti bűncselekményt a köztársasági elnök, népképviselő, a kormányelnök, kormánytagok, az Alkotmánybíróság bírája, bíró, ügyész és ügyészhelyettes vagy a tömegtájékoztatásban közérdekű tevékenységet végző személy ellen követi el, egytől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
139. szakasz
(1) Aki másnak a lakásába vagy egyéb zárt vagy bekerített helyiségébe jogosulatlanul bemegy, vagy a jogosult felszólítására nem megy el, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti bűncselekményt hivatalos személy követi el hivatali teendőinek ellátása közben, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti bűncselekmény kísérlete is büntetendő.
Törvényellenes házkutatás és motozás
140. szakasz
Az a hivatalos személy, aki hivatali teendőinek végzése közben törvényellenesen házkutatást vagy motozást tart, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
141. szakasz
(1) Az az ügyvéd, orvos vagy más személy, aki a hivatása végzése közben tudomására jutott magántitkot jogosulatlanul felfedi, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti cselekmény miatt nem büntetendő az, aki a titkot közérdekből vagy más személynek a titoktartási érdeknél fontosabb érdekében fedi fel.
142. szakasz
(1) Aki meghatalmazás nélkül felbontja másnak a levelét, táviratát vagy más zárt iratát vagy küldeményét, vagy más módon megsérti titkosságát, vagy aki jogosulatlanul megtartja, eltitkolja, megsemmisíti vagy másnak átadja másnak a levelét, táviratát vagy más küldeményét, vagy aki megsérti az elektronikus posta vagy más távközlési eszköz titkosságát, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki másnak elárulja a levéltitok megsértése által tudomására jutott tartalmat, vagy ezt a tartalmat kihasználja.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti bűncselekményt hivatalos személy követi el hivatali teendőinek ellátása közben, hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Jogosulatlan lehallgatás és felvételkészítés
143. szakasz
(1) Aki külön készülékekkel jogosulatlanul lehallgat valamilyen nem neki szánt beszélgetést, nyilatkozatot vagy valamilyen közleményt, vagy erről felvételt készít, pénzbüntetéssel vagy három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki illetéktelen személynek lehetővé teszi, hogy megismerkedjen a jogosulatlanul lehallgatott, illetve hangfelvételen rögzített beszélgetéssel, nyilatkozattal vagy közleménnyel.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti bűncselekményt hivatalos személy követi el hivatali teendőinek ellátása közben, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
144. szakasz
(1) Aki jogosulatlanul fénykép-, film-, video- vagy más felvételt készít valakiről, és ezzel lényegesen megsérti magánéletét, vagy aki az ilyen felvételt átadja vagy megmutatja harmadik személynek vagy más módon lehetővé teszi számára, hogy megismerkedjen vele, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti bűncselekményt hivatalos személy követi el hivatali teendőinek ellátása közben, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Más iratának, arcképének és felvételének jogosulatlan közzététele és mutogatása
145. szakasz
(1) Aki személyes jellegű iratot, arcképet, fényképet, filmet vagy fonogramot közzétesz vagy mutogat annak a személynek a hozzájárulása nélkül, aki az iratot összeállította vagy akire az irat vonatkozik, illetve akit az arckép, fénykép vagy film ábrázol, illetve akinek a hangját a fonogram őrzi, vagy más olyan személynek a hozzájárulása nélkül, akinek az engedélyét a törvény értelmében kérni kell, és ezzel e személy magánéletét lényegesen megsérti, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti bűncselekményt hivatalos személy követi el hivatali teendőinek ellátása közben, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
146. szakasz
(1) Aki a törvény értelmében gyűjtött, feldolgozott és felhasznált személyi adatokat jogosulatlanul megszerzi, másnak elárulja vagy rendeltetésükkel ellentétben felhasználja, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki a törvénnyel ellentétben gyűjti a polgárok személyi adatait, vagy az így gyűjtött adatokat felhasználja.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti bűncselekményt hivatalos személy követi el hivatali teendőinek ellátása közben, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
147. szakasz
(1) Aki mást megakadályoz abban, hogy éljen a kérelem, feljelentés, kereset, fellebbezés, panasz vagy más jogorvoslat vagy más beadvány benyújtására való jogával, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti bűncselekményt hivatalos személy követi el hivatali teendőinek ellátása közben, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A szólás és a nyilvános szereplés szabadságának megsértése
148. szakasz
(1) Aki mástól jogellenes módon megvonja a szólás és a nyilvános szereplés szabadságát vagy ezt korlátozza, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti bűncselekményt hivatalos személy követi el hivatali teendőinek ellátása közben, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Nyomtatványok nyomtatásának és terjesztésének, illetve műsor szórásának a megakadályozása
149. szakasz
(1) Aki illetéktelenül meggátolja vagy akadályozza könyv, folyóirat, újság, hang- és videokazetta vagy más hasonló nyomtatott vagy rögzített dolog nyomtatását, rögzítését, eladását vagy terjesztését, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki illetéktelenül meggátolja vagy akadályozza a rádió- és tévéműsor sugárzását.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti bűncselekményt hivatalos személy követi el hivatali teendőinek ellátása közben, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Válasz és helyreigazítás közzétételének meggátolása
150. szakasz
Aki a jogerős bírósági határozat ellenére is elutasítja vagy meggátolja a közzétett pontatlan adatra vagy a valakinek a jogait vagy érdekeit sértő közleményre adott válasz vagy helyreigazítás közzétételét, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Nyilvános összejövetel megakadályozása
151. szakasz
(1) Aki a törvénnyel összhangban szervezett nyilvános összejövetelt erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy más módon meggátolja vagy akadályozza, habár nincsenek meg valamilyen más, súlyosabban minősülő bűncselekmény ismérvei, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti bűncselekményt hivatalos személy követi el hivatali teendőinek ellátása közben, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Politikai, szakszervezeti és más társulás és tevékenység meggátolása
152. szakasz
(1) Aki tudatos törvényszegéssel vagy más jogellenes módon meggátolja vagy akadályozza a polgárok politikai, szakszervezeti vagy más társulását és tevékenységét vagy a polgárok politikai, szakszervezeti vagy más társulásának a tevékenységét, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti bűncselekményt hivatalos személy követi el hivatali teendőinek ellátása közben, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Az emberi és a polgári szabadságok és jogok elleni bűncselekmények üldözése
153. szakasz
(1) A 139. szakasz 1. bekezdése, a 142. szakasz 1. és 2. bekezdése, a 143. szakasz 1. és 2. bekezdése, a 144. szakasz 1. bekezdése, a 145. szakasz 1. bekezdése, a 146. szakasz 1. és 2. bekezdése, valamint a 147. szakasz 1. bekezdése szerinti bűncselekmények csak magánindítványra üldözhetők.
(2) A 141. szakasz, a 149. szakasz 1. és 2. bekezdése, a 150. szakasz, a 151. szakasz 1. bekezdése és a 152. szakasz 1. bekezdése szerinti bűncselekmények indítványra üldözhetők.
A VÁLASZTÓJOG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
A jelöltállítási jog megsértése
154. szakasz
Aki törvényszegéssel vagy más jogellenes módon meggátolja vagy akadályozza a választásokra való jelöltállítást, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
155. szakasz
(1) Aki mást úgy akar meggátolni szavazati jogának az érvényesítésében, hogy törvényellenesen nem jegyzi be a választói névjegyzékbe, kitörli a választói névjegyzékből, vagy más jogellenes módon gátolja meg vagy akadályozza abban, hogy szavazzon, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki erőszakkal vagy fenyegetéssel mást arra bír, hogy a választásokon, a felmentési szavazáson vagy a népszavazáson szavazzon vagy ne szavazzon, vagy hogy valamely jelölt vagy javaslat mellett vagy ellen szavazzon, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
156. szakasz
(1) Aki másnak jutalmat, ajándékot vagy más hasznot kínál, ad, ígér azért, hogy a választásokon vagy a népszavazáson szavazzon vagy ne szavazzon, vagy valamely személy vagy javaslat mellett vagy ellen szavazzon, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki azért, hogy a választásokon vagy a népszavazáson szavazzon vagy ne szavazzon, vagy valamely személy vagy javaslat mellett vagy ellen szavazzon, ajándékot vagy más hasznot követel vagy fogad el.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti bűncselekményt a szavazatszedő bizottság tagja vagy a szavazással kapcsolatban hivatalos teendőket ellátó személy követi el, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Az ajándékot és más hasznot el kell kobozni.
157. szakasz
(1) Aki a választásokon vagy a népszavazáson más helyett, másnak a nevét használva szavaz, ugyanazon a szavazáson egynél többször szavaz vagy egynél több szavazólapot használ, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az a szavazatszedő bizottsági tag, aki másnak lehetővé teszi az 1. bekezdés szerinti cselekményt, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Pontatlan választói névjegyzék összeállítása
158. szakasz
Aki azért, hogy befolyásolja a választási vagy népszavazási eredményeket, pontatlan választói névjegyzéket állít össze, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A szavazás megtartásának megakadályozása
159. szakasz
(1) Aki erőszakkal, fenyegetéssel vagy más jogellenes módon megakadályozza a szavazóhelyen való szavazást, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki a szavazást a szavazóhelyen való rendbontással zavarja, és emiatt a szavazást meg kell szakítani, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A szavazás titkosságának megsértése
160. szakasz
(1) Aki a választásokon vagy a népszavazáson megsérti a szavazás titkosságát, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti bűncselekményt a szavazatszedő bizottság tagja vagy a szavazással kapcsolatban hivatalos teendőket ellátó személy követi el, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A választási eredmények meghamisítása
161. szakasz
A választások vagy a népszavazás végrehajtására létesített szerv tagja vagy a szavazással kapcsolatban hivatalos teendőket ellátó más személy, aki szavazólapoknak vagy szavazatoknak a számláláskor való hozzáadása vagy elvétel révén vagy más módon megváltoztatja a szavazólapok vagy a szavazatok számát, vagy valótlan választási eredményeket közöl, pénzbüntetéssel vagy egy évtől három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A szavazási dokumentumok megsemmisítése
162. szakasz
(1) Aki a választásokon vagy a népszavazáson való használatra szánt szavazólapot vagy a szavazás más dokumentumát megsemmisíti, megsérti, elveszi vagy elrejti, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti bűncselekményt a szavazatszedő bizottság tagja vagy a szavazással kapcsolatban hivatalos teendőket ellátó személy követi el, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A MUNKÁBÓL EREDŐ JOGOK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
A munkából eredő jogok és a társadalombiztosítási jogok megsértése
163. szakasz
Aki tudatosan nem tartja magát a fiatalok, a nők és a rokkantak munkából eredő jogait és külön munkaügyi védelmét, illetve a társadalombiztosítási jogokat szabályozó törvényekhez, más jogszabályokhoz, kollektív szerződésekhez és egyéb általános aktusokhoz, és ezzel másnak megrövidíti vagy korlátozza a jogait, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Munkába álláskor és munkanélküliség idején való jogsértés
164. szakasz
(1) Aki a jogszabályok tudatos megsértésével vagy más jogellenes módon megrövidíti vagy korlátozza a polgároknak azt a jogát, hogy Szerbia területén egyenlő feltételekkel szabadon álljanak munkába, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki tudatosan nem tartja magát a polgárokat munkanélküliség idején megillető jogokról szóló törvényhez, más jogszabályhoz vagy általános aktushoz, és ezzel a munkanélkülit megfosztja az őt megillető jogoktól, vagy korlátozza e jogait.
165. szakasz
(1) Aki erőszakkal, fenyegetéssel, a jogszabályok tudatos megsértésével vagy más jogellenes módon megakadályozza vagy zavarja az igazgatási szerv döntéshozatalát vagy az igazgatási szerv tagjának a szerv munkájában és döntéshozatalában való részvételét, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt hivatalos vagy felelős személy követi el hivatalával vagy meghatalmazásával visszaélve, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
166. szakasz
(1) Aki erőszakkal, fenyegetéssel vagy más jogellenes módon megakadályozza vagy zavarja az alkalmazottakat abban, hogy a törvénnyel összhangban sztrájkot szervezzenek, részt vegyenek a sztrájkban vagy más módon érvényesítsék sztrájkjogukat, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az a munkáltató vagy felelős személy is, aki egy vagy több alkalmazottat elbocsát a törvénnyel összhangban szervezett sztrájkban való részvétel miatt, vagy ha velük szemben munkából eredő jogaikat sértő egyéb intézkedést alkalmaz.
167. szakasz
Aki a törvénnyel vagy más jogszabállyal ellentétben szervez vagy folytat sztrájkot, és ezzel az emberek életét vagy egészségét vagy a vagyont nagyobb mértékben veszélyezteti, vagy ha ez más súlyos következményekkel járt, de nem viseli magán más bűncselekmény ismérveit, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Visszaélés a társadalombiztosítási jogokkal
168. szakasz
Aki szimulálással vagy betegség vagy más munkaképtelenség előidézésével vagy más jogellenes módon eléri, hogy számára olyan társadalombiztosítási jogot elismerjenek, amely neki a törvény, egyéb jogszabály vagy általános aktus alapján nem jár, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A munkavédelmi intézkedések elmulasztása
169. szakasz
(1) Az a munkavédelmi felelős, aki tudatosan nem tartja magát a munkavédelmi intézkedéseket előíró törvényekhez, más jogszabályokhoz vagy általános aktusokhoz, s emiatt az alkalmazottak élete vagy egészsége veszélybe kerülhet, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha a bíróság felfüggeszti a büntetést, kötelezheti az elkövetőt, hogy megszabott határidőn belül járjon el a munkavédelmi jogszabályok szerint.
A BECSÜLET ÉS A MÉLTÓSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
170. szakasz
(1) Aki mást megsért, húsz napi tételtől száz napi tételig vagy negyvenezer dinártól kétszázezer dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt az elkövető sajtó, rádió, televízió vagy hasonló eszköz útján vagy nyilvános összejövetelen követi el, nyolcvan napi tételtől kétszáznegyven napi tételig vagy százötvenezer dinártól négyszázötvenezer dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a sértett sértéssel válaszol, a bíróság mindkét felet vagy egyiket büntetheti vagy mentesítheti a büntetés alól.
(4) Nem büntetendő az 1-3. bekezdés szerinti büntetéssel az elkövető, ha gondolatait tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásban komoly kritika formájában, hivatali kötelességteljesítés közben, újságírói munkájában, politikai tevékenységében, valamilyen jog vagy indokolt érdek védelmében fejti ki, s a kifejezés módjából vagy más körülményből arra lehet következtetni, hogy ezt nem a lekicsinylés szándékával tette.
171. szakasz
(1) Aki másról becsületének vagy méltóságának a csorbítására alkalmas valótlanságot állít vagy terjeszt, harminctól százhúsz napi tételig vagy húszezer dinártól kétszázezer dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az elkövető az 1. bekezdés szerinti cselekményt sajtó, rádió, televízió vagy hasonló eszköz útján vagy nyilvános összejövetelen követte el, hatvantól száznyolcvan napi tételig vagy harmincezer dinártól háromszázezer dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az állított vagy terjesztett valótlanság a sértett számára súlyos következményekkel járt, az elkövető hatvantól száznyolcvan napi tételig vagy harmincezer dinártól háromszázezer dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.
Családi és magánügyek felfedése
172. szakasz
(1) Aki másnak a családi vagy magánéletéből olyasmit fed fel vagy terjeszt, ami a becsület vagy méltóság csorbítására alkalmas, pénzbüntetéssel vagy hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az elkövető az 1. bekezdés szerinti cselekményt sajtó, rádió, televízió vagy hasonló eszköz útján vagy nyilvános összejövetelen követte el, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az, amit az elkövető felfedett vagy terjesztett, a sértett számára súlyos következményekkel járt vagy járhatott volna, az elkövető három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha a családi és magánélettel kapcsolatos ismereteket az elkövető hivatali kötelességteljesítés, újságírói munkavégzés, valamilyen jog vagy indokolt érdek védelme közben fedi fel vagy terjeszti, nem büntetendő, ha bebizonyítja állításának igaz voltát vagy azt, hogy komoly oka volt igaznak hinni azt, amit felfedett vagy terjesztett.
(5) Az, hogy a családi vagy magánéletből felfedett vagy terjesztett ismeret igaz-e vagy sem, nem bizonyítandó, kivéve a 4. bekezdés szerinti eseteket.
Szerbia tekintélyének csorbítása
173. szakasz
Aki Szerbiát, zászlaját, címerét vagy himnuszát nyilvánosan gyalázza, pénzbüntetéssel vagy három hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Faji, vallási, nemzeti vagy más hovatartozás miatti tekintélycsorbítás
174. szakasz
Aki személyt vagy csoportot meghatározott faja, bőrszíne, vallása, nemzetisége, etnikai eredete vagy valamely más személyes tulajdonsága miatt nyilvánosan gyaláz, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Külföldi állam vagy nemzetközi szervezet tekintélyének csorbítása
175. szakasz
(1) Aki külföldi államot, zászlaját, címerét vagy himnuszát nyilvánosan gyalázza, pénzbüntetéssel vagy három hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki az Egyesült Nemzetek Szervezetét, a Nemzetközi Vöröskeresztet vagy más olyan nemzetközi szervezetet nyilvánosan gyaláz, amelynek Szerbia tagja.
Mikor nem büntetendő a 173-175. szakasz szerinti bűncselekmények elkövetője
176. szakasz
Nem büntetendő az 173-175. szakasz szerinti bűncselekmény elkövetője, ha gondolatait tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásban komoly kritika formájában, hivatali kötelességteljesítés közben, újságírói munkájában, politikai tevékenységében, valamilyen jog vagy indokolt érdek védelmében fejti ki, s a kifejezés módjából vagy más körülményből arra lehet következtetni, hogy ezt nem a lekicsinylés szándékával tette, vagy ha bebizonyítja állításának igaz voltát vagy azt, hogy komoly oka volt igaznak hinni azt, amit felfedett vagy terjesztett.
A becsület és a tekintély elleni bűncselekmények üldözése
177. szakasz
(1) A 170-172. szakasz szerinti bűncselekmények csak magánindítványra üldözhetők.
(2) Ha a 170-172. szakasz szerinti bűncselekményeket halott ellen követték el, magánindítványt az elhalt házastársa vagy élettársa, egyenes ági rokona, örökbefogadója, örökbefogadottja vagy testvére nyújthat be.
(3) A 175. szakasz szerinti bűncselekmény miatt a köztársasági ügyész engedélyével indulhat eljárás.
A NEMI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
178. szakasz
(1) Aki mást erőszakkal, avagy az ő vagy hozzá közel álló személy élete vagy testi épsége ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre vagy fajtalanságra kényszerít, három évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt az elkövető azzal a fenyegetéssel, hogy erről a személyről vagy hozzá közel álló személyről feltár valamit, ami becsületét vagy tekintélyét csorbítaná, vagy valamilyen más súlyos rossznak a kilátásba helyezésével követte el, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény következtében a sértett súlyos testi sértést szenved, vagy ha a cselekményt több személy követte el, vagy ha az elkövetés különösen kegyetlen vagy megalázó módon történt, vagy ha kiskorúval szemben követték el, vagy ha a cselekmény következménye terhesség lett, az elkövető öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény következtében a sértett meghalt vagy a sértett gyermek, az elkövető legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Közösülés védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel
179. szakasz
(1) Aki mással úgy közösül vagy fajtalankodik, hogy kihasználja e személy elmebetegségét, értelmi fogyatékosságát, más értelmi zavarát, védekezésre képtelenségét vagy más olyan állapotát, amelyben képtelen az ellenállásra, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény következtében a védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy súlyos testi sértést szenved, vagy ha a cselekményt több személy követte el, vagy ha az elkövetés különösen kegyetlen vagy megalázó módon történt, vagy ha kiskorúval szemben követték el, vagy ha a cselekmény következménye terhesség lett, az elkövető öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény következtében a sértett meghalt vagy a sértett gyermek, az elkövető legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
180. szakasz
(1) Aki gyermekkel közösül vagy fajtalankodik, három évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény következtében a gyermek súlyos testi sértést szenved, vagy ha a cselekményt több személy követte el, vagy ha a cselekmény következménye terhesség lett, az elkövető öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény következtében a gyermek meghalt, az elkövető legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Nem büntetendő az 1. bekezdés szerinti cselekmény elkövetője, ha az ő és a gyermek értelmi és testi fejlettsége között nincs jelentősebb különbség.
Közösülés a helyzettel való visszaélés révén
181. szakasz
(1) Aki helyzetével visszaélve közösülésre vagy fajtalanságra kényszeríti a neki alárendelt vagy tőle függő személyt, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az a tanár, nevelő, gyám, örökbefogadó, szülő, mostohaszülő vagy más személy, aki helyzetével vagy meghatalmazásával visszaélve a tanítás, nevelés, gondozás vagy ápolás végett gondjaira bízott kiskorúval közösül vagy fajtalankodik, egy évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a 2. bekezdés szerinti cselekményt gyermekkel szemben követi el, az elkövető három évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1-3. bekezdés szerinti cselekmény következménye terhesség lett, az elkövető az 1. bekezdés szerinti cselekmény miatt hat hónaptól öt évig, a 2. bekezdés szerinti cselekmény miatt két évtől tizenkét évig, a 3. bekezdés szerinti cselekmény miatt pedig három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha a 3. bekezdés szerinti cselekmény következtében a gyermek meghalt, az elkövető legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
182. szakasz
(1) Aki a 178. szakasz 1. és 2. bekezdése, a 179. szakasz 1. bekezdése és a 181. szakasz 1-3. bekezdése szerinti feltételekkel más szeméremsértő cselekményt követ el, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki a 180. szakasz 1. bekezdése szerinti feltételekkel egyéb szeméremsértő cselekményt követ el, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény következtében a sértett súlyos testi sértést szenvedett, vagy ha a cselekményt többen követték el, vagy ha az elkövetés módja különösen kegyetlen vagy megalázó volt, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény következtében a sértett meghalt, az elkövető legalább öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Kerítés és közösülés elősegítése
183. szakasz
(1) Aki kiskorút közösülés, fajtalanság vagy más szeméremsértő cselekmény végett másnak megszerez, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki lehetővé teszi a kiskorúval való közösülést, fajtalanságot vagy más szeméremsértő cselekményt, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
Üzletszerű kéjelgés elősegítése
184. szakasz
(1) Aki mást üzletszerű kéjelgésre bír rá vagy serkent, vagy részt vesz valamely személy másnak üzletszerű kéjelgés céljára való átadásában, vagy a tömegtájékoztatási eszközök útján vagy más módon üzletszerű kéjelgést kínál vagy reklámoz, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény kiskorú ellen irányul, az elkövető egy évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
Pornográf anyag bemutatása, beszerzése és birtoklása és kiskorú személy pornográfiára való kihasználása
185. szakasz
(1) Aki elad, megmutat vagy nyilvános kiállítás útján vagy más módon hozzáférhetővé tesz pornográf szöveget, képet, audiovizuális vagy más anyagot, vagy pornográf jellegű műsort mutat be kiskorú személynek, pénzbüntetéssel vagy hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki fiatalkorú személyről pornográf képet, audiovizuális vagy más anyagot készít, vagy pornográf műsorba bevon, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt gyermek ellen követte el, az elkövető az 1. bekezdés szerinti cselekményért hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel, a 2. bekezdés szerinti cselekményért egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki kiskorú személy kihasználása révén létrejött pornográf képet, audiovizuális vagy más anyagot magának vagy másnak beszerzi, birtokolja, árusítja, bemutatja, nyilvánosan kiállítja, elektronikus vagy más úton hozzáférhetővé teszi, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Az 1-4. bekezdés szerinti anyagot el kell kobozni.
Kiskorú személy szeméremsértő cselekményeken való jelenlétre bírása
185a. szakasz
(1) Aki kiskorú személyt rábír, hogy nemi erőszak, megrontás vagy egyéb szemérem elleni cselekmény elkövetésénél jelen legyen, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy gyermek ellen követte el, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A számítógépes hálózat vagy más műszaki kommunikációs eszköz kihasználása nemi szabadság bűncselekményének kiskorú személy elleni elkövetésére
185b. szakasz
(1) Aki a jelen törvénykönyv 178. szakaszának 4. bekezdése, 179. szakaszának 3. bekezdése, 180. szakaszának 1. és 2. bekezdése, 181. szakaszának 2. és 3. bekezdése, 182. szakaszának 1. bekezdése, 183. szakaszának 2. bekezdése, 184. szakaszának 3. bekezdése, 185. szakaszának 2. bekezdése és 185a. szakasza szerinti bűncselekmény elkövetésének szándékával a számítógépes hálózatot vagy más műszaki kommunikációs eszközt kihasználva kiskorúval találkát beszél meg, vagy a megbeszélt helyen találka céljából megjelenik, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdés szerinti cselekményt gyermek ellen követi el, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A nemi szabadság elleni bűncselekmények üldözése
186. szakasz
A 178. és a 179. szakasz szerinti bűncselekmény, ha a házastárs ellen irányul, továbbá a 182. szakasz 1. bekezdése szerinti bűncselekmény indítványra üldözhető.
A HÁZASSÁG ÉS A CSALÁD ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
187. szakasz
(1) Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki olyan személlyel köt házasságot, akiről tudja, hogy házassági kötelékben van.
188. es 189. szakasz
(Hatályon kívül helyezve)
190. szakasz
(1) Az a nagykorú, aki kiskorúval él életközösségben, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az a szülő, örökbefogadó vagy gyám is, aki a kiskorúnak lehetővé teszi a mással való életközösséget vagy erre rábírja.
(3) Ha az elkövető a 2. bekezdés szerinti cselekményt nyereségvágyból követi el, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Házasságkötés esetén nem indul eljárás, illetve a megindított eljárás megszűnik.
Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása
191. szakasz
(1) Aki kiskorút jogellenesen magánál tart vagy elvisz róla gondoskodó szülőjétől, örökbefogadójától, gyámjától vagy más személytől, illetve intézményből, vagy gátolja a kiskorút bizonyos személy gondozására bízó határozat végrehajtását, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki gátolja annak a határozatnak a végrehajtását, amellyel az illetékes szerv a kiskorú gyermeknek szülőjével vagy más rokonával való kapcsolattartási módját rendeli el, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt nyereségvágyból vagy más alantas szándékból követi el, vagy ha a cselekmény súlyosabban veszélyezteti a kiskorú egészségét, nevelését vagy iskoláztatását, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) A bíróság az 1-3. bekezdés szerinti cselekmény elkövetőjét mentesítheti a büntetés alól, ha önként átadja a kiskorút a gondozására kijelölt személynek vagy intézménynek, vagy ha lehetővé teszi a kiskorú elhelyezését elrendelő határozat végrehajtását.
(5) Ha az 1-3. bekezdés szerinti cselekmény miatt kiszabott büntetés végrehajtását felfüggeszti, a bíróság kötelezheti az elkövetőt, hogy a kiskorút megszabott határidőben adja át a gondozására kijelölt személynek vagy intézménynek, vagy tegye lehetővé a kiskorút gondozó személy vagy intézmény kijelöléséről, illetve a kiskorúnak a szülőjével vagy más rokonával való kapcsolattartási módjáról szóló határozat végrehajtását.
192. szakasz
(1) Aki a gyermek családi állását a gyermek más családba csempészésével, kicserélésével vagy más módon megváltoztatja, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki csere útján vagy más módon gondatlanságból változtatja meg a gyermek családi állását, három hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Kiskorú elhanyagolása és bántalmazása
193. szakasz
(1) Az a szülő, örökbefogadó, gyám vagy más személy, aki a kiskorú ellátására és nevelésére vonatkozó kötelességét súlyosan megszegve elhanyagolja a rábízott kiskorút, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az a szülő, örökbefogadó, gyám vagy más személy, aki bántalmazza a kiskorút, vagy túlzott, illetve a korának nem megfelelő munkát végeztet vele, vagy koldulásra kényszeríti, vagy nyereségvágyból a kiskorú fejlődésére nézve káros cselekményre kényszeríti, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
194. szakasz
(1) Aki erőszakkal, az élet vagy a testi épség veszélyeztetésére vonatkozó fenyegetéssel, arcátlan vagy kíméletlen magatartással veszélyezteti családtagjának a nyugalmát, testi épségét vagy lelkiállapotát, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményhez fegyvert, veszélyes vagy az élet kioltására vagy az egészség megrontására alkalmas eszközt használ, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény súlyos testi sértéssel vagy súlyos egészségkárosodással járt, vagy ha kiskorú ellen irányult, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1., 2. és 3. bekezdés szerinti cselekmény következtében a családtag meghalt, az elkövető három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Aki megszegi a családon belüli erőszak ellen a bíróság által a törvény alapján elrendelt védőintézkedéseket, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
195. szakasz
(1) Aki végrehajtható bírósági határozatban, illetve bíróság vagy más illetékes szerv előtti egyezségben meghatározott tartási kötelezettségét nem teljesíti az eltartandóval szemben olyan összegben és módon, ahogyan azt a határozat vagy az egyezség kiköti, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt indokolt okokból követte el, az elkövető nem büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény súlyos következményekkel járt az eltartandóra nézve, az elkövető három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha felfüggesztett büntetést szab ki, a bíróság kötelezheti az elkövetőt, hogy teljesítse elmaradt kötelezettségét, és rendszeresen folyósítsa a tartás összegét.
A családi kötelességek megszegése
196. szakasz
(1) Aki törvényben előírt családi kötelességeit megszegve súlyos helyzetben magára hagyja önmagáról gondoskodni képtelen családtagját, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény következtében a családtag egészsége súlyosan megromlik, az elkövető egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény következtében a családtag meghal, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény miatt a bíróság felfüggesztett büntetést szab ki, kötelezheti az elkövetőt törvényben előírt családi kötelességeinek a teljesítésére.
197. szakasz
Az a nagykorú személy, aki egyenes ági kiskorú rokonával vagy kiskorú testvérével közösül vagy fajtalankodik, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A SZELLEMI TULAJDON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
A szerző és az interpretátor erkölcsi jogainak megsértése
198. szakasz
(1) Aki saját vagy más neve alatt egészében vagy részben közzéteszi, forgalmazza más szerzői alkotásának vagy interpretációjának a példányait, vagy más módon nyilvánosan közli másnak a szerzői alkotását vagy interpretációját, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki a szerző engedélye nélkül megmásítja vagy átdolgozza másnak a szerzői alkotását vagy megmásítja másnak az interpretációfelvételét, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki más szerzői alkotásának vagy interpretációjának a példányait a szerző vagy az előadó becsületét vagy tekintélyét sértő módon árusítja, pénzbüntetéssel vagy hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Az 1-3. bekezdés szerinti tárgyakat el kell kobozni.
(5) A 2. bekezdés szerinti cselekmény indítványra, a 3. bekezdés szerinti cselekmény pedig magánindítványra üldözendő.
Szerzői alkotásnak vagy hasonló jog tárgyának a bitorlása
199. szakasz
(1) Aki szerzői alkotás, interpretáció, fonogram, videogram, műsor, számítógépes program vagy adatbázis egészét vagy egy részét jogosulatlanul közzéteszi, rögzíti, sokszorosítja vagy más módon nyilvánosságra hozza, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki szerzői alkotás, interpretáció, fonogram, videogram, műsor, számítógépes program vagy adatbázis sokszorosított vagy jogtalanul forgalomba hozott példányait forgalmazza vagy forgalmazás céljából jogosulatlanul tartja.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt magának vagy másnak való haszonszerzés céljából követte el, az elkövető három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki a szerzői vagy a szerzői joghoz kapcsolódó jogok technológiai védőintézkedésének a megkerüléséhez használatos vagy használható berendezést vagy eszközt készít, előállít, importál, forgalmaz, elad, bérbe ad, eladás vagy bérbeadás céljából reklámoz vagy kereskedelmi célokra tart, vagy aki ilyen berendezést vagy eszközt használ a szerzői vagy hasonló jog megsértéséhez, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Az 1-4. bekezdés szerinti tárgyakat el kell kobozni, és meg kell semmisíteni.
Az elektronikus szerzői vagy hasonló jogkezelési adat jogosulatlan eltávolítása vagy megváltoztatása
200. szakasz
(1) Aki jogosulatlanul eltávolítja vagy megváltoztatja az elektronikus szerzői vagy hasonló jogkezelési adatot, vagy olyan szerzői alkotást vagy hasonló jogvédelem alá vont tárgyat forgalmaz, importál, exportál, sugároz vagy más módon nyilvánosan közvetít, amelyről jogosulatlanul eltávolították vagy amelyen megváltoztatták az elektronikus jogkezelési adatot, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti tárgyakat el kell kobozni, és meg kell semmisíteni.
A találmányi-szabadalmi jog megsértése
201. szakasz
(1) Aki szabadalmi oltalom alatt álló terméket vagy eljárást jogosulatlanul gyárt, importál, exportál, forgalomba hozatalra kínál, forgalmaz, raktároz vagy használ a gazdasági forgalomban, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény vagyoni haszonszerzéssel, illetve vagyoni hátrány okozásával járt, s ennek összege meghaladja az egymillió dinárt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki jogosulatlanul közzéteszi vagy más módon hozzáférhetővé teszi más bejelentett találmányának a lényegét, mielőtt a találmányt a törvényben előírt módon közzéteszik, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki jogosulatlanul szabadalmat jelent be vagy a bejelentőben nem tünteti fel, vagy hamisan tünteti fel a feltalálót, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Az 1. és 2. bekezdés szerinti tárgyakat el kell kobozni, és meg kell semmisíteni.
Más dizájnjának jogosulatlan használata
202. szakasz
(1) Aki forgalomban levő termékén jogosulatlanul használja másnak a bejelentett vagy mintaoltalom alatt álló dizájnját vagy dizájnjának egy részét, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki jogosulatlanul közzéteszi vagy más módon hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára más bejelentett dizájnjának a tárgyát, mielőtt a törvényben előírt módon közzéteszik, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. bekezdés szerinti tárgyakat el kell kobozni.
A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
203. szakasz
(1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy eltulajdonítása révén magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti cselekmény kísérlete is büntetendő.
204. szakasz
(1) A lopás (203. szakasz) elkövetője egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő, ha a lopást:
1/ zárt épület, lakás, helyiség, kassza, szekrény vagy más bekerített hely feltörésével vagy betöréssel vagy mechanikus, elektronikus vagy egyéb akadályok leküzdésével;
2/ csoport;
3/ különösen veszélyes vagy vakmerő módon;
4/ fegyveresen vagy felfegyverkezve;
5/ tűzvész, árvíz, földrengés vagy más szerencsétlenség közben;
6/ más személy magatehetetlenségét vagy más súlyos állapotát kihasználva követte el.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő a lopás elkövetője akkor is, ha az ellopott dolgok értéke meghaladja a négyszázötvenezer dinárt, vagy ha az ellopott dolog a kulturális, illetve előzetes védelmet élvező javak vagy természeti javak közé tartozik.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt szervezett bűnszövetkezett követte el, vagy az ellopott dolgok értéke meghaladja a másfél millió dinárt, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
205. szakasz
(1) Akit lopás (203. szakasz) közben tetten érnek, és a lopott dolog megtartása érdekében valaki ellen erőszakot alkalmaz, vagy az élet vagy a testi épség elleni támadással fenyegetőzik, egy évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha a lopott dolgok értéke meghaladja a másfél millió dinárt, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1-3. bekezdés szerinti cselekményt csoport követte el, vagy valakinek a szándékosan okozott súlyos testi sértésével járt, az elkövető három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1-3. bekezdés szerinti cselekményt szervezett bűnszövetkezett követte el, az elkövető legalább öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
206. szakasz
(1) Aki valaki ellen erőszakot alkalmazva vagy az élet és a testi épség elleni támadással fenyegetőzve elveszi másnak az ingóságát azzal a szándékkal, hogy eltulajdonítása révén magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt csoport követte el, vagy valakinek a szándékosan okozott súlyos testi sértésével jár, vagy az elvett dolgok értéke meghaladja a másfél millió dinárt, az elkövető három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt szervezett bűnszövetkezet követte el, az elkövető legalább öt év börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. bekezdés szerint elvett dolgok értéke nem haladja meg a tizenötezer dinárt, és az elkövető csak csekély vagyoni haszonhoz akart jutni, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) A 4. szakasz szerinti cselekmény kísérlete is büntetendő.
207. szakasz
(1) Aki a rábízott idegen ingóságot szándékosan eltulajdonítja, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, két évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gyám, gondnok követi el, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az elsikkasztott dolgok értéke meghaladja a négyszázötvenezer dinárt, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az elsikkasztott dolgok értéke meghaladja a másfél millió dinárt, vagy a kulturális javak, az előzetes védelmet élvező javak közé tartoznak, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(5) Aki a talált vagy véletlenül hozzákerült idegen ingóságot jogtalanul eltulajdonítja, hogy ezáltal magának vagy másnak vagyoni hasznot szerezzen, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(6) Ha az 1-5. bekezdés szerinti cselekményekben elsikkasztott dolgok polgárok tulajdonában vannak, az eljárás indítványra indul.
208. szakasz
(1) Aki azzal a szándékkal, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, a tények hamis ismertetése vagy elhallgatása révén mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel ráveszi, hogy saját vagyonának vagy más vagyonának a kárára tegyen vagy ne tegyen valamit, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdés szerinti cselekményt csak azért követi el, hogy másnak kárt okozzon, hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény vagyoni haszonnal vagy károkozással járt, s ennek az összege meghaladja a négyszázötvenezer dinárt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény vagyoni haszonnal vagy károkozással járt, s ennek az összege meghaladja a másfél millió dinárt, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
208a. szakasz
(1) Aki azzal a szándékkal, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, a tények hamis ismertetése vagy elhallgatása, hamis véleménynyilvánítás és jelentések, hamis értékelés, hamis dokumentumok révén vagy más módon mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart a biztosítással kapcsolatban, és ezzel ráveszi, hogy a saját vagy más vagyonának a kárára tegyen vagy ne tegyen valamit, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdés szerinti cselekményt csak azért követi el, hogy másnak kárt okozzon, hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény vagyoni haszonnal vagy károkozással járt, s ennek az összege meghaladja a négyszázötvenezer dinárt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény vagyoni haszonnal vagy károkozással járt, s ennek az összege meghaladja a másfél millió dinárt, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
Hitel és egyéb kedvezmény alaptalan megszerzése és használata
209. szakasz
(1) Aki a tények hamis ismertetése vagy elhallgatása révén magának vagy másnak hitelt, szubvenciót vagy más kedvezményt szerez, habár nem tesz eleget az előírt feltételeknek, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki a kapott hitelt, szubvenciót vagy más kedvezményt rendeltetésével ellentétben használja fel, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény miatt az előírt büntetéssel büntetendő a vállalat vagy más gazdasági alany felelős személye is, ha a hitelt, szubvenciót vagy más kedvezményt a vállalat vagy más gazdasági alany számára szerezte vagy nem rendeltetésszerűen használta.
Kisebb értékű lopás, sikkasztás és csalás
210. szakasz
(1) Aki kisebb értékű lopást, sikkasztást vagy csalást követ el, pénzbüntetéssel vagy hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) A lopás, sikkasztás és csalás akkor tekintendő kisebb értékűnek, ha az ellopott vagy elsikkasztott dolognak, illetve a csalással okozott kárnak az értéke nem haladja meg a tizenötezer dinárt, az elkövető pedig csak kis vagyoni haszonra akart szert tenni, illetve kis kárt akart okozni.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény magántulajdonban okozott kárt, magánindítványra üldözhető.
211. szakasz
(1) Aki nem haszonszerzési szándékkal jogtalanul elvesz idegen dolgot, pénzbüntetéssel vagy hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az elvett dolog értéke meghaladja a másfél millió dinárt, vagy a kulturális javak közé tartozik, az elkövető három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az elvett dolog magántulajdonban van, az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény magánindítványra üldözhető.
212. szakasz
(1) Aki idegen dolgot megsemmisít, megrongál vagy használhatatlanná tesz, pénzbüntetéssel vagy hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény négyszázötvenezer dinárnál nagyobb kárt okoz, az elkövető pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény másfél millió dinárnál nagyobb kárt okozott, vagy a kulturális javak, ingatlan kulturális javak védett területe, illetve előzetes védelmet élvező java közé sorolt dolog ellen irányult, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Az 1-3. bekezdés szerinti cselekmény, ha a megrongált dolog magántulajdonban van, magánindítványra üldözhető.
Idegen jármű jogtalan használata
213. szakasz
(1) Aki a meghatalmazott személy jóváhagyása nélkül idegen gépjárművet használ, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt betöréssel, a gépjármű feltörésével, erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával követte el, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. bekezdés szerinti cselekmény kísérlete is büntetendő.
214. szakasz
(1) Aki azért, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy saját vagyonának vagy más vagyonának a kárára tegyen vagy ne tegyen valamit, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény révén négyszázötvenezer dinárt meghaladó vagyoni haszonra tett szert, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény révén másfél millió dinárt meghaladó vagyoni haszonra tett szert, az elkövető három évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki az 1-3. bekezdés szerinti cselekménnyel foglalkozik, vagy aki ezt csoportban teszi, öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha ez 1-3. bekezdés szerinti cselekményt szervezett bűnszövetkezet követte el, az elkövető legalább öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
215. szakasz
(1) Aki azért, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, azzal fenyeget meg valakit, hogy róla vagy hozzá közelálló személyről olyasmit fed fel, ami ártana becsületüknek vagy tekintélyüknek, és ezzel arra kényszeríti, hogy saját vagyonának vagy más vagyonának a kárára tegyen vagy ne tegyen valamit, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény révén négyszázötvenezer dinárt meghaladó vagyoni haszonra tett szert, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény révén másfél millió dinárt meghaladó vagyoni haszonra tett szert, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki az 1-3. bekezdés szerinti cselekménnyel foglalkozik, vagy aki ezt csoportban teszi, három évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha az 1-3. bekezdés szerinti cselekményt szervezett bűnszövetkezet követte el, az elkövető öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
216. szakasz
(1) Aki valakinek a vagyoni érdekeit képviselve vagy másnak a vagyonát kezelve visszaél megbízásával, hogy ezáltal magának vagy másnak vagyoni hasznot szerezzen vagy megkárosítsa azt, akinek a vagyoni érdekeit képviseli vagy akinek a vagyonát kezeli, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény négyszázötvenezer dinárnál nagyobb vagyoni haszonnal vagy hátránnyal járt, az elkövető egy évtől hat évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény másfél millió dinárnál nagyobb vagyoni haszonnal vagy hátránnyal járt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1-3. bekezdés szerinti cselekményt gyám, gondnok vagy ügyvéd követi el, az 1. bekezdés szerinti cselekmény esetén hat hónaptól öt évig, a 2. bekezdés szerinti cselekmény esetén egy évtől nyolc évig, a 3. bekezdés szerinti cselekmény esetén két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
217. szakasz
(1) Aki azért, mert másnak pénzt vagy egyéb fogyasztási cikket kölcsönöz, kihasználva a sértett súlyos anyagi helyzetét, nehéz körülményeit, szorult helyzetét, könnyelműségét vagy értelmi gyengeségét, magának vagy másnak aránytalan vagyoni előnyt szerez vagy köt ki szerződésben, három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény a sértett számára súlyos következményekkel járt, vagy ha az elkövető négyszázötvenezer dinárt meghaladó vagyoni haszonra tett szert, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény révén másfél millió dinárt meghaladó vagyoni haszonra tett szert vagy csoport követte el, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(4) Az 1. bekezdés szerinti cselekmény indítványra üldözhető.
218. szakasz
(1) Aki jogtalanul elfoglalja másnak a földjét, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az elfoglalt föld véderdő, nemzeti park vagy más külön rendeltetésű terület része, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. bekezdés szerinti cselekmény indítványra üldözhető.
219. szakasz
(1) Aki jogtalanul beköltözik másnak az épületébe, lakásába, üzlet- vagy más helyiségébe, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény miatt felfüggesztett büntetést szab ki, a bíróság kötelezi az elkövetőt, hogy záros határidőben hagyja el és ürítse ki a jogtalanul elfoglalt helyiségeket.
(3) Az 1. bekezdés szerinti cselekmény indítványra üldözhető.
Építési engedély nélküli építkezés
219a. szakasz
(1) Épülő létesítmény munkálatait, illetve meglevő létesítmény felújítási munkálatait építési engedély nélkül kivitelező vagy a munkálatokat kivitelező jogi személy felelős személye három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az építési engedély nélkül épülő létesítmény beruházója, vagy a beruházó jogi személy felelős személye hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti személy a munkálatok leállítására kiadott végzés ellenére is folytatja a megkezdett építési munkálatokat, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(4) A felelős tervező, illetve a műszaki ellenőrzést végző személy, aki a jogszabályokkal ellentétben aláírta az elvégzett ellenőrzésről szóló végleges jelentést, amely megállapítja, hogy a főtervre nincs észrevétel, vagy a terv elfogadásának jeléül a jogszabályokkal ellentétben pecséttel látta el a főtervet, vagy a jogszabályokkal ellentétben olyan nyilatkozatot tett, hogy a tervet a helykijelölési engedéllyel összhangban dolgozták ki, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
Az építési engedély nélkül épített létesítmény hálózatra kapcsolása
219b. szakasz
Az építés engedély nélkül épülő vagy felépült létesítmény villanyenergia, hőenergia vagy távközlési, vízvezeték és szennyvízelvezető hálózatra kapcsoló személy vagy a jogi személy felelős személye, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
220. szakasz
(1) Aki azzal a szándékkal, hogy meghiúsítsa más zálogjogának vagy élvezeti jogának a gyakorlását, elidegeníti, megsemmisíti, megrongálja vagy elveszi a kérdéses dolgot, és ezzel a jogosultnak kárt okoz, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki a hitelezőnek a kényszervégrehajtás során való kielégítését megakadályozandó, elidegeníti, megsemmisíti, megrongálja vagy elrejti vagyonának egyes részeit, és ezzel megkárosítja a hitelezőt.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény sértettje polgár, magánindítvány alapján indul eljárás.
221. szakasz
(1) Aki tudja, hogy a dolog bűncselekményből származik, vagy ilyen dolog eladásából vagy elcseréléséből ered, de ennek ellenére rejtegeti, továbbadja, megveszi, zálogba veszi vagy más módon megszerzi, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő, azzal, hogy büntetése nem lehet nagyobb a dologmegszerzés cselekményére előírt büntetésnél.
(2) Aki az 1. bekezdés szerinti cselekményt elköveti, habár tudhatta és tudnia kellett volna, hogy a dolog bűncselekményből származik, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki azzal a szándékkal, hogy magának vagy másnak jogellenes vagyoni előnyt szerezzen, a bűncselekményből származó dolog visszatérítéséért térítést követel, habár tudta, tudhatta vagy tudnia kellett volna, hogy a dolog bűncselekményből származik, és ha ezzel nem valósította meg másik súlyosabb bűncselekmény jellegét, az elkövető pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az elkövető az 1. és 3. bekezdés szerinti cselekménnyel foglalkozik, vagy ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt csoport követi el, vagy ha az orgazdaság tárgyát képező dolog a kivételes vagy nagy jelentőségű kulturális javakhoz tartozik, illetve előzetes védelmet élvező javak, vagy az orgazdaság tárgyát képező dolgok értéke meghaladja a másfél millió dinárt, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Kulturális javak jogtalan külföldre szállítása
221a. szakasz
(1) Aki kulturális javat vagy előzetes védelmet élvező javat az illetékes szerv előzetes jóváhagyása nélkül visz vagy szállít külföldre, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt kivételes vagy nagy jelentőségű kulturális javakkal követték el, a elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A sértettel közeli kapcsolatban álló elkövető büntethetősége
222. szakasz
Ha a 203., 204., 208. és 213. szakasz, a 216. szakasz 1-3. bekezdése és a 221. szakasz szerinti bűncselekményt az elkövető a házastársa, a vele életközösségben élő személy, egyenes ági vérrokona, testvére, örökbefogadója vagy örökbefogadottja, illetve a vele közös háztartásban élő más személy ellen követi el, magánindítványra indul eljárás.
GAZDASÁGI BŰNCSELEKMÉNYEK
223. szakasz
(1) Aki hamis pénzt készít, vagy valódi pénzt meghamisít, hogy valódiként hozza forgalomba, két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki valódiként való forgalomba hozatala céljából hamis pénzt szerez be, és aki hamis pénzt forgalmaz, egy évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény során készített, meghamisított, forgalomba hozott vagy megszerzett hamis pénz értéke meghaladja a másfél millió dinárt vagy külföldi valuta megfelelő értékét, az elkövető öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki a valódiként kapott pénzről megtudja, hogy hamis, mégis forgalomba hozza, vagy aki tudja, hogy hamis pénz készült vagy hogy hamis pénz került forgalomba, de ezt nem jelenti, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) A hamis pénzt el kell kobozni.
224. szakasz
(1) Aki hamis értékpapírt készít, vagy megmásítja a valódi értékpapírt, hogy valódiként használja fel, vagy másnak használatra adja, vagy aki ilyen hamis értékpapírt valódiként használ, vagy ilyen szándékkal megszerez, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti hamis értékpapírok teljes összege meghaladja a másfél millió dinárt, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki a valódiként kapott értékpapírról megtudja, hogy hamis, mégis forgalomba hozza, három évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(4) A hamis értékpapírt el kell kobozni.
Fizetőkártya hamisítása és visszaélés fizetőkártyával
225. szakasz
(1) Aki hamis fizetőkártyát készít, vagy valódi fizetőkártyát meghamisít, hogy valódiként használja, vagy aki ilyen hamis fizetőkártyát valódiként használ, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény elkövetője a kártya használata révén jogtalan vagyoni haszonra tett szert, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény elkövetője másfél millió dinárt meghaladó összegű jogtalan vagyoni haszonra tett szert, két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(4) A 2. és 3. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az az elkövető is, aki a bűncselekményt idegen kártya vagy e kártyát a fizetési forgalomban egységesen szabályozó bizalmas adatok jogtalan használatával követi el.
(5) Aki hamis fizetőkártyát szerez, hogy valódiként használhassa, vagy aki hamis fizetőkártya készítése érdekében adatokat szerez be, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(6) A hamis fizetőkártyát el kell kobozni.
226. szakasz
(1) Aki hamis értékjelet készít, vagy valódi értékjelet meghamisít, hogy valódiként használja, vagy másnak használatra adja, vagy aki ilyen hamis jelet valódiként használ, vagy ilyen célból megszerez, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti jelek teljes értéke meghaladja a másfél millió dinárt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki az értékjel-megsemmisítő pecsét eltávolításával vagy más módon arra törekszik, hogy az értékjelet újbóli felhasználása érdekében nem használt kinézetűvé tegye, vagy aki a használt jelet újból használja, vagy érvényesként eladja, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) A hamis értékjeleket el kell kobozni.
Hamisításhoz szükséges eszközök készítése, beszerzése és másnak adása
227. szakasz
(1) Aki pénz vagy értékpapír hamisításához szükséges eszközöket készít, beszerez, árusít vagy másnak használatra ad, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki hamis fizetőkártya vagy hamis értékjel készítéséhez szükséges eszközöket készít, beszerez, árusít vagy másnak használatra ad, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti eszközöket el kell kobozni.
Fedezet nélküli csekk vagy fizetőkártya használata
228. szakasz
(1) Aki fedezet nélküli debit fizetőkártyát vagy olyan hitelkártyát használ, amelynek a fedezetét nem biztosítja a szerződéses határidőben, s ezzel magának vagy másnak tízezer dinárnál nagyobb összegű jogtalan vagyoni hasznot szerez, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki csekket, váltót, elfogadványt, valamilyen garanciát vagy valamilyen más fizetőeszközt és fizetési biztosítékot ad ki vagy forgalmaz, habár tudja, hogy nincs fedezete, és ezzel magának vagy másnak tízezer dinárnál nagyobb összegű jogtalan vagyoni hasznot szerez.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti esetben a vagyoni haszon értéke meghaladja a százezer dinárt, az elkövető egy évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
229. szakasz
(1) Aki azzal a szándékkal, hogy teljesen vagy részben elkerülje az adó, a járulékok vagy más közterhek fizetését, hamis adatokkal szolgál törvényesen szerzett bevételeiről, az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tárgyakról vagy más tényekről, vagy aki ugyanilyen célból kötelező adóbevallás esetén nem jelenti be törvényesen szerzett bevételeit, illetve az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tárgyakat vagy más tényeket, vagy aki ugyanilyen céllal más módon eltitkolja a kötelezettség megállapításához szükséges adatokat, s az adóbevételt ezáltal több mint százötvenezer dinárral csökkenti, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti bűncselekmény folytán az adóbevétel több mint másfél millió dinárral csökken, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti bűncselekmény folytán az adóbevétel több mint hét és fél millió dinárral csökken, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
229a. szakasz
(1) Az adófizető jogi személy felelős személye, valamint az adófizető vállalkozó, aki az adófizetés elkerülésének szándékával az előírt közbevételi számlára nem fizeti be a levonás után adó címén elszámolt összeget, három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti elszámolt és elmulasztott adó meghaladja a másfél millió dinárt, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti elszámolt és elmulasztott adó meghaladja a hét és fél millió dinárt, az elkövető egy évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(4) A vállalkozóra és az adókötelezett felelős személyére az 1-3. bekezdés szerinti bűncselekményért hivatása és tevékenysége folytatása és feladatai végzése egy évtől öt évig terjedő letiltásának biztonsági intézkedését szabják ki.
230. szakasz
(1) Aki árunak a vám vonalán a vámellenőrzés megkerülésével való átszállításával foglalkozik, vagy aki a vámellenőrzés megkerülésével fegyveresen, csoportban vagy erőszak, illetve fenyegetés alkalmazásával szállít át árut a vám vonalán, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki csempészett vámáru árusításával, terjesztésével vagy rejtegetésével foglalkozik, vagy ilyen áru terjesztésére viszonteladói vagy ügynöki hálózatot szervez, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény tárgyát képező árut el kell kobozni.
(4) Azt a járművet vagy más eszközt, amelynek titkos vagy nehezen hozzáférhető helyeit az 1. bekezdés szerinti cselekmény tárgyát képező áru behozatalára használták, vagy amelyet ilyen bűncselekmények elkövetésére szántak felhasználni, el kell kobozni, ha a jármű tulajdonosa vagy használója ezt tudta vagy tudhatta, illetve tudnia kellett volna, és ha a bűncselekmény tárgyát képező áru értéke a bűncselekmény elkövetésének idején meghaladja a jármű értékének egyharmadát.
231. szakasz
(1) Aki vagyont konvertál vagy utal át, habár tudja, hogy ez a vagyon bűncselekményből származik, de az a szándéka, hogy a vagyon törvénytelen eredetét elrejtse vagy hamisan tanúsítsa, vagy hogy eltitkolja vagy hamisan ismertesse a vagyonnal kapcsolatos tényeket, noha tudja, hogy az a vagyon bűncselekményből származik, vagy megszerez, megtart vagy használ olyan vagyont, amelyről megszerzésekor tudja, hogy bűncselekményből származik, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti pénz vagy vagyon értéke meghaladja a másfél millió dinárt, az elkövető egy évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt az általa bűncselekmény elkövetésével szerzett vagyonnal követi el, az 1. és 2. bekezdésben előírt büntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt csoportban követi el, két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(5) Aki az 1. és 2. bekezdés szerinti bűncselekményt elköveti, de tudhatta és tudnia kellett volna, hogy a pénz vagy a vagyon bűncselekményből eredő bevétel, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(6) A jogi személy felelős személye, aki elköveti az 1., 2. és 5. bekezdés szerinti cselekményt, az előírt büntetéssel büntetendő, ha tudta, ha tudhatta és tudnia kellett volna, hogy a pénz vagy a vagyon bűncselekményből eredő bevétel.
(7) Az 1-6. bekezdés szerinti pénzt és vagyont el kell kobozni.
232. szakasz
Az olyan vállalat vagy más jogi személyiségű gazdasági alany felelős személye vagy az a vállalkozó, amely, illetve aki piaci monopol- vagy domináns helyzetével visszaélve vagy monopolista szerződés kötésével zavarokat okoz a piacon, vagy vállalatát, alanyát, vállalkozását másokhoz képest kivételes helyzetbe juttatja úgy, hogy neki vagy más alanynak vagyoni hasznot szerez, vagy más gazdasági alanyoknak, a fogyasztóknak vagy a szolgáltatások igénybevevőinek kárt okoz, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
Idegen üzleti név és egyéb külön áru vagy szolgáltatásjel jogosulatlan használata
233. szakasz
(1) Aki a vásárlók vagy szolgáltatásigénylők megtévesztésének a szándékával idegen üzleti nevet, idegen földrajzi eredetet, idegen pecsétet vagy védjegyet vagy idegen külön áru- és szolgáltatásjelet használ, vagy pedig ezeknek a jelzéseknek bizonyos ismérveit beépíti saját üzleti nevébe, földrajzi eredetének jelébe, pecsétjébe, védjegyébe vagy külön áru- és szolgáltatásjelébe, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki eladásra nagyobb mennyiségben vagy nagyobb értékben beszerez, gyárt, átdolgoz, forgalmaz, bérbe ad vagy raktároz árut az 1. bekezdés értelmében, vagy idegen jelzést jogosulatlanul használva nyújt szolgáltatást, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a 2. bekezdés szerinti elkövető viszonteladói vagy ügynöki hálózatot szervezett, vagy másfél millió dinárnál nagyobb vagyoni haszonra tett szert, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Az 1-3. bekezdés szerinti tárgyakat el kell kobozni.
Hanyag ügykezelés a gazdasági életben
234. szakasz
(1) Ha a vállalatnak vagy más gazdasági alanynak a felelős személye tudatosan megszegi a törvényeket, más jogszabályokat vagy az üzletviteli általános aktusokat, vagy nyilvánvalóan hanyagul gazdálkodik, és ezzel a gondatlanságával a vállalatnak vagy más gazdasági alanynak négyszázötvenezer dinárt meghaladó kárt okoz, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény következtében másfél millió dinárnál nagyobb kár keletkezett, vagy ha kényszeregyezségi vagy csődeljárás indult, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
235. szakasz
(1) Ha a vállalat vagy más jogi személyiségű gazdasági alany felelős személye az eszközök ésszerűtlen használatával vagy áron aluli elidegenítésével, túlzott adósságvállalással, aránytalan kötelezettségek vállalásával, fizetőképtelen személyekkel való meggondolatlan szerződéskötéssel, a követelések idejében való behajtásának elmulasztásával, a vagyon megsemmisítésével vagy elrejtésével, illetve a lelkiismeretes ügyvitellel ellentétes egyéb cselekményekkel csődöt idéz elő, és ezzel mást megkárosít, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
236. szakasz
(1) Ha a vállalat vagy más jogi személyiségű gazdasági alany felelős személye, illetve a vállalkozó azzal a szándékkal, hogy a cég elkerülje a kötelezettségek fizetését, a cég vagyonának látszólagos vagy valós csökkentésével a cég csődjét idézi elő úgy, hogy:
1/ a cég egész vagyonát vagy vagyonának egy részét elrejti, látszólag eladja, piaci értéken alul eladja, vagy ingyen átengedi;
2/ adósságra vonatkozó fiktív szerződéseket köt, vagy nem létező követelést elismer;
3/ a cég által a törvény alapján kötelezően vezetett üzleti könyveket elrejti, megsemmisíti, vagy oly módon megmásítja, hogy belőlük nem lehet az üzleti eredményekre, az eszközök vagy a kötelezettségek állagára következtetni, vagy az állagot hamis dokumentumok készítésével vagy más módon úgy mutatja be, hogy ennek alapján csődeljárás indítható, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény a hitelezők számára súlyos következményekkel járt, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
237. szakasz
(1) Ha a vállalat vagy más jogi személyiségű gazdasági alany felelős személye, illetve a vállalkozó, aki tudja, hogy cége fizetőképtelenné vált, adósságának kifizetésével vagy más módon egyik hitelezőt szándékosan kedvezőbb helyzetbe hozza a többiekhez képest, és ezzel más hitelezőt jelentősen megkárosít, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az az 1. bekezdés szerinti felelős személy vagy vállalkozó, aki tudja, hogy cége fizetőképtelenné vált, a hitelező kijátszásának vagy megkárosításának a szándékával nem létező követelést ismer el, látszatszerződést köt vagy más csalással megkárosítja a hitelezőt, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény a hitelező nagy mértékű kárával járt, vagy ha a sértettel szemben emiatt kényszeregyezségi vagy csődeljárás indult, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Visszaélés gazdasági meghatalmazással
238. szakasz
(1) Ha a vállalat vagy más jogi személyiségű gazdasági alany felelős személye, illetve a vállalkozó az őt foglalkoztató jogi személy, más jogi személy vagy más jogi személyiségű gazdasági alany vagy vállalkozó számára való jogtalan vagyoni haszonszerzés szándékával:
1/ tiltott pénz-, áru- vagy más értékalapokat hoz létre vagy tart bel- vagy külföldön, vagy jogellenesen meggátolja a részvényesek tulajdonosi jogának az érvényesítését;
2/ valótlan tartalmú okirat összeállításával, hamis mérleggel, becsléssel vagy leltárral, illetve a tények meghamisításával vagy elrejtésével nem a valóságnak megfelelően mutatja be az eszközök állagát vagy alakulását, illetve a gazdálkodási eredményeket, és ezzel megtéveszti a vállalat vagy más jogi személy igazgatási szerveit az igazgatási teendőkről való döntéshozatalkor, vagy a vállalatot vagy más jogi személyt eszközök vagy más kedvezmények elnyerésekor kedvezőbb helyzetűnek tünteti fel, viszont a hatályos jogszabályok szerint nem lenne rájuk jogosult;
3/ a rendelkezésére álló eszközöket rendeltetésükkel ellentétben használja fel;
4/ más módon súlyosan megsérti a vagyon kezelésével, felhasználásával és a vele való rendelkezéssel kapcsolatos meghatalmazásait;
5/ a részvényesek akaratával ellentétben nem írja alá a részvényeknek a tőzsdén való forgalmazásához szükséges prospektust, a vevőket pedig hamis adatok szolgáltatásával megtéveszti a jogi személy tőkéjét illetően;
három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény révén szerzett vagyoni haszon értéke meghaladja az ötmillió dinárt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény révén szerzett vagyoni haszon értéke meghaladja a tizenöt millió dinárt, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Az üzleti tekintély és a hitelképesség rombolása
239. szakasz
(1) Aki azzal a szándékkal, hogy rombolja üzleti tekintélyét vagy hitelképességét, másról valótlan adatokat állít, vagy nem a valóságnak megfelelően mutatja be más gazdálkodását, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény súlyos következményekkel járt, az elkövető három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény magánindítványra üldözhető.
240. szakasz
(1) Aki üzleti titkot képező adatokat jogosulatlanul közöl mással, elad vagy más módon hozzáférhetővé tesz, vagy aki ilyen titkot megszerez, hogy illetéktelen személynek átadja, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt nyereségvágyból vagy különösen bizalmas adatok tekintetében követi el, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követi el, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Üzleti titoknak azok az adatok és dokumentumok tekintendők, amelyeket törvény, más jogszabály vagy az illetékes szerv törvényen alapuló határozata olyan üzleti titoknak nyilvánít, amelynek az elárulása káros következményekkel járna vagy járhatna a vállalat vagy más gazdasági alany számára.
241. szakasz
Aki megakadályozza az ellenőrző szervet abban, hogy betekintsen az üzleti könyvekbe vagy egyéb dokumentumokba, vagy megakadályozza a tárgyak, helyiségek vagy más objektumok átnézését, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
242. szakasz
(1) Aki jogosulatlanul olyan árut termel vagy dolgoz fel, amelynek a termeléséhez vagy feldolgozásához az illetékes szerv engedélye szükséges, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki olyan árut termel vagy dolgoz fel, amelynek a termelése vagy feldolgozása tilos, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az árut és a termelési vagy feldolgozási eszközöket el kell kobozni.
243. szakasz
(1) Aki kereskedelmi engedély nélkül eladás végett nagyobb értékben szerez be árut vagy más tárgyakat, vagy aki jogosulatlanul és nagyobb mértékben foglalkozik kereskedelemmel vagy kereskedelmi közvetítéssel, vagy aki bel- vagy külkereskedelmi áru- és szolgáltatásforgalmi szervezet képviselésével foglalkozik, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki olyan áru eladásával foglalkozik, amelynek a termelését jogosulatlanul szervezte meg, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) A 2. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki jogosulatlanul elad, vásárol vagy cserél olyan árut vagy tárgyakat, amelyeknek a forgalma tilos vagy korlátozott.
(4) Ha az 1-3. bekezdés szerinti cselekmény elkövetője viszonteladói vagy közvetítői hálózatot szervezett, vagy négyszázötvenezer dinárt meghaladó vagyoni haszonra tett szert, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) A tiltott kereskedelem áruját és tárgyait el kell kobozni.
244. szakasz
Aki a fogyasztók megtévesztésének a szándékával olyan jelzéssel ellátott termékeket forgalmaz, amely nem felel meg a termék tartalmának, fajtájának, eredetének vagy minőségének, vagy olyan termékeket forgalmaz, amelyek mennyiségük vagy minőségük tekintetében nem felelnek meg az ilyen termékektől rendszerint elvártaknak, vagy olyan termékeket forgalmaz, amelyeken nincs jelzés tartalmukról, fajtájukról, eredetükről vagy minőségükről, ha az ilyen jelzés kötelező, vagy a termékek forgalomba hozatalakor nyilvánvalóan hamis reklámot alkalmaz, három évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Az áru, a mérték és a súly megjelölésére szolgáló jelek meghamisítása
245. szakasz
(1) Aki azzal a szándékkal, hogy valódiként használja, hamis pecsétet, bélyegzőt, bélyeget vagy más, a bel- vagy külföldi áru, az arany vagy más nemesfém, fa, állat vagy más áru megjelölésére szolgáló jeleket készít, vagy aki ezzel a szándékkal megmásítja a valódi jeleket, vagy aki az ilyen hamis vagy megmásított jeleket valódiként használja, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) A hamis jeleket, mértékeket és súlyokat el kell kobozni.
A KÖZEGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Kábítószer jogosulatlan előállítása és forgalmazása
246. szakasz
(1) Aki jogosulatlanul kábítószernek nyilvánított anyagot vagy készítményt állít elő, dolgoz fel, árusít vagy eladásra kínál, vagy aki eladás végett ilyen anyagot vesz, tart vagy szállít, vagy aki ilyen anyag eladásában vagy vásárlásában közvetít, vagy más módon jogosulatlanul ilyen anyagot forgalmaz, három évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki jogosulatlanul mákot vagy pszichoaktív kendert vagy más olyan növényt termeszt, amelyből kábítószer nyerhető, vagy maga is kábítószert tartalmaz, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt csoport követte el, vagy a cselekmény elkövetője viszonteladói vagy közvetítői hálózatot szervezett, az elkövető öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt szervezett bűnszövetkezett követte el, az elkövető legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha az 1-4. bekezdés szerinti cselekmény elkövetője elárulja, hogy kitől szerzi be a kábítószert, mentesíthető a büntetés alól.
(6) Aki jogosulatlanul előállít, beszerez, tart vagy másnak használatra ad olyan felszerelést, anyagot vagy szubsztanciát, amelyről tudja, hogy kábítószer előállítására szolgál, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(7) A kábítószert és az előállítására és feldolgozására szolgáló eszközöket el kell kobozni.
246a. szakasz
(1) Aki saját szükségleteire kisebb mennyiségű kábítószernek minősülő szubsztanciákat vagy készítményeket tart, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő, de mentesíthető a büntetés alól.
(2) Az 1. bekezdés szerinti cselekmény elkövetője, aki elárulja, hogy kitől szerzi be a kábítószert, mentesíthető a büntetés alól.
(3) A kábítószert el kell kobozni.
Kábítószer élvezetének lehetővé tétele
247. szakasz
(1) Aki mást kábítószer élvezetére rábír, vagy aki kábítószert ad másnak, hogy ő vagy más személy élvezze, vagy aki helyiségeit kábítószer élvezésére átengedi, vagy aki más módon lehetővé teszi másnak, hogy kábítószert élvezzen, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt kiskorú vagy több személy ellen követte el, vagy ez különösen súlyos következményekkel járt, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény végrehajtása következtében valaki meghalt, az elkövető három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményért nem büntetendő az egészségügyi dolgozó, aki gyógyászati segítségnyújtás keretében teszi lehetővé a kábítószerélvezést.
(5) A kábítószert el kell kobozni.
Az egészségügyi jogszabályok alkalmazásának elmulasztása járvány idején
248. szakasz
Aki valamilyen komoly fertőző betegség járványa idején nem jár el az e fertőző betegség leküzdésére vagy megakadályozására vonatkozó intézkedéseket előíró jogszabályok, határozatok vagy rendeletek szerint, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
249. szakasz
Aki nem jár el a fertőző betegségek leküzdésére vagy megakadályozására vonatkozó jogszabályok, határozatok vagy rendeletek szerint, és emiatt a fertőző betegség terjed, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
250. szakasz
(1) Aki mást tudatosan kitesz a HIV vírussal való fertőzés veszélyének, két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki tudatosan nem tesz eleget a HIV vírussal való fertőzés terjedésének a megakadályozására vonatkozó jogszabályoknak és intézkedéseknek, és ezzel gondatlanságból hozzájárul a HIV vírus másra való átterjesztéséhez, egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki tudva, hogy HIV-fertőzése van, tudatosan megfertőz mást, két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha a 3. bekezdés szerinti cselekmény miatt a fertőzött meghalt, az elkövető öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha a 3. és 4. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető a 3. bekezdés szerinti cselekmény esetén három évig, a 4. bekezdés szerinti cselekmény esetén pedig hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Orvosi segítség lelkiismeretlen nyújtása
251. szakasz
(1) Az az orvos, aki orvosi segítségnyújtáskor nyilvánvalóan alkalmatlan szert vagy nyilvánvalóan alkalmatlan gyógymódot alkalmaz, vagy nem alkalmazza a megfelelő higiéniai intézkedéseket, vagy egyáltalán nyilvánvalóan lelkiismeretlenül jár el, és ezzel valaki egészségi állapotának a rosszabbodását idézi elő, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az a más egészségügyi dolgozó is, aki egészségügyi segítségnyújtáskor, ápoláskor vagy egyéb egészségügyi tevékenység ellátásakor nyilvánvalóan lelkiismeretlenül jár el, és ezzel valaki egészségi állapotának a rosszabbodását idézi elő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Jogosulatlan orvostudományi kísérletezés és gyógyszervizsgálat
252. szakasz
(1) Aki a jogszabályokkal ellentétben emberen végez orvostudományi vagy más hasonló kísérleteket, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki embert klónoz vagy e célból kísérleteket végez.
(3) Aki a jogszabályokkal ellentétben klinikai gyógyszervizsgálatot végez, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Az orvosi segítségnyújtás elmulasztása
253. szakasz
(1) Az az orvos, aki kötelességével ellentétben elutasítja, hogy orvosi segítséget nyújtson annak a rászorulónak, akit közvetlen életveszély, súlyos testi sérülés vagy súlyos egészségromlás veszélye fenyeget, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény következtében az orvosi segítség nélkül maradt személy súlyos testi sérülést szenved, vagy egészsége súlyosan károsodik, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény következtében az orvosi segítség nélkül maradt személy meghal, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Kuruzslás és zuggyógyszerészet
254. szakasz
(1) Aki megfelelő képzettség nélkül gyógyítással vagy más egészségügyi szolgáltatásnyújtással foglalkozik, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki megfelelő képzettség nélkül gyógyszerek előállításával vagy kiadásával foglalkozik.
Lelkiismeretlen eljárás gyógyszer készítésekor és kiadásakor
255. szakasz
(1) Az az orvostudományban használatos gyógyszerek kiadására meghatalmazott személy, aki az előírt vagy kért gyógyszer helyett másikat ad ki, a csere pedig tilos, vagy aki a gyógyszert nem az előírt összetételben vagy mennyiségben állítja össze, vagy aki nyilvánvalóan lelkiismeretlenül jár el a gyógyszerek kiadásakor, és ezzel valaki egészségi állapotának a rosszabbodását okozza, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követi el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Ártalmas termékek előállítása és forgalmazása
256. szakasz
(1) Aki ártalmas élelmiszert, ételt, italt, gyógyszert vagy gyógyászati eszközt vagy más ártalmas terméket eladás végett előállít, elad vagy forgalmaz, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki élelmiszert, ételt és italt, gyógyszert vagy gyógyászati eszközt a meghatalmazott személy általi előzetes vizsgálata nélkül hoz forgalomba, ha a jogszabályok ilyen vizsgálatot irányoznak elő, vagy ha szavatossági idejük lejárta után hozza őket forgalomba, három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Az 1. és 2. bekezdés szerinti termékeket el kell kobozni.
Lelkiismeretlen élelmiszervizsgálat
257. szakasz
(1) Az a meghatalmazott személy, aki lelkiismeretlenül vizsgálja meg a vágóállatokat, az élelmezésre szánt húst és más élelmiszert, vagy a jogszabályokkal ellentétben nem végzi el a vizsgálatot, és ezzel lehetővé teszi egészségre ártalmas hús vagy más élelmiszer forgalmazását, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Ivóvíz- és élelmiszerszennyezés
258. szakasz
(1) Aki az ivóvizet vagy az élelmiszereket valamilyen ártalmas anyaggal szennyezi, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A közegészség ellen elkövetett bűncselekmények minősített esetei
259. szakasz
(1) Ha a 249. szakasz, a 251. szakasz 1. és 2. bekezdése, a 252. és 254. szakasz, a 255. szakasz 1. bekezdése, a 256. szakasz 1. és 2. bekezdése, a 257. szakasz 1. bekezdése és a 258. szakasz 1. bekezdése szerinti cselekmény következtében valaki súlyos testi sérülést vagy súlyos egészségkárosodást szenved, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha a 249. szakasz, a 251. szakasz 1. és 2. bekezdése, a 252. és 254. szakasz, a 255. szakasz 1. bekezdése, a 256. szakasz 1. és 2. bekezdése, a 257. szakasz 1. bekezdése és a 258. szakasz 1. bekezdése szerinti cselekmény következtében egy vagy több személy meghal, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a 251. szakasz 3. bekezdése, a 255. szakasz 2. bekezdése, a 256. szakasz 3. bekezdése, a 257. szakasz 2. bekezdése és a 258. szakasz 2. bekezdése szerinti cselekmény következtében valaki súlyos testi sérülést vagy súlyos egészségkárosodást szenved, az elkövető három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha a 251. szakasz 3. bekezdése, a 255. szakasz 2. bekezdése, a 256. szakasz 3. bekezdése, a 257. szakasz 2. bekezdése és a 258. szakasz 2. bekezdése szerinti cselekmény következtében valaki meghal, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A KÖRNYEZET ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
260. szakasz
(1) Aki a környezet védelméről, megóvásáról és előmozdításáról szóló jogszabályokat megszegve nagyobb mértékben vagy nagyobb területen szennyezi a levegőt, a vizet vagy a talajt, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követi el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény következtében az állat- vagy növényvilág elpusztul vagy nagyobb mértékben károsodik, vagy a környezet olyan mértékben szennyeződik, hogy az elhárítás hosszú ideig tart vagy nagy költségekkel jár, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha a 2. bekezdés szerinti cselekmény következtében az állat- vagy növényvilág elpusztul vagy nagyobb mértékben károsodik, vagy a környezet olyan mértékben szennyeződik, hogy az elhárítás hosszú ideig tart vagy nagy költségekkel jár, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha a bíróság az 1-4. bekezdés szerinti cselekmények esetén felfüggeszti a büntetés végrehajtását, kötelezheti az elkövetőt, hogy a megszabott határidőben tegye meg a környezet védelmére, megóvására és előmozdítására előírt intézkedéseket.
A környezetvédelmi intézkedések elhanyagolása
261. szakasz
(1) Az a hivatalos vagy felelős személy, aki nem teszi meg az előírt környezetvédelmi intézkedéseket, vagy nem jár el az illetékes szervnek a környezetvédelmi intézkedések megtételéről szóló határozata szerint, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény következtében szennyeződött a környezet, az elkövető a 260. szakasz szerinti büntetéssel büntetendő.
(4) Ha a bíróság az 1-2. bekezdés szerinti cselekmények esetén felfüggeszti a büntetés végrehajtását, kötelezheti az elkövetőt, hogy a megszabott határidőben tegye meg a környezet védelmére, megóvására és előmozdítására előírt intézkedéseket.
Környezetszennyező objektumok és berendezések jogellenes építése és üzembe helyezése
262. szakasz
(1) Az a hivatalos vagy felelős személy, aki a környezet védelméről, megóvásáról és előmozdításáról szóló jogszabályokkal ellentétben engedélyezi a környezetet nagyobb mértékben vagy nagyobb területen szennyező objektum vagy berendezés építését, üzembe helyezését vagy használatát, illetve ilyen technológia alkalmazását, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény miatt nagyobb mértékben elpusztult az állat- vagy növényvilág, vagy a környezet olyan mértékben szennyeződött, hogy az elhárításhoz hosszabb időre vagy nagy költségekre lesz szükség, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a bíróság az 1-2. bekezdés szerinti cselekmények esetén felfüggeszti a büntetés végrehajtását, kötelezheti az elkövetőt, hogy a megszabott határidőben tegye meg a környezet védelmére, megóvására és előmozdítására előírt intézkedéseket.
Környezetvédelmi objektumok és berendezések rongálása
263. szakasz
(1) Aki környezetvédelmi objektumot vagy berendezést megrongál, megsemmisít, eltávolít vagy más módon használhatatlanná tesz, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény miatt nagyobb mértékben vagy nagyobb területen szennyeződött a levegő, a víz vagy a talaj, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha a 2. bekezdés szerinti cselekmény miatt nagyobb mértékben vagy nagyobb területen szennyeződött a levegő, a víz vagy a talaj, az elkövető három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha az 1. és 3. bekezdés szerinti cselekmény következtében az állat- vagy növényvilág elpusztul vagy nagyobb mértékben károsodik, vagy a környezet olyan mértékben szennyeződik, hogy az elhárítás hosszú ideig tart vagy nagy költségekkel jár, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(6) Ha a 2. és 4. bekezdés szerinti cselekmény következtében az állat- vagy növényvilág elpusztul vagy nagyobb mértékben károsodik, vagy a környezet olyan mértékben szennyeződik, hogy az elhárítás hosszú ideig tart vagy nagy költségekkel jár, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(7) Ha a bíróság az 1-6. bekezdés szerinti cselekmények esetén felfüggeszti a büntetés végrehajtását, kötelezheti az elkövetőt, hogy a megszabott határidőben tegye meg a környezet védelmére, megóvására és előmozdítására előírt intézkedéseket.
264. szakasz
(1) Aki a jogszabályokat megsértve, a természeti javak kihasználásával, objektumok emelésével, munkálatok kivitelezésével vagy más módon nagyobb mértékben vagy nagyobb területen károsítja a környezetet, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a bíróság az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmények esetén felfüggeszti a büntetés végrehajtását, kötelezheti az elkövetőt, hogy a megszabott határidőben tegyen intézkedéseket a környezetkárosítás következményeinek az elhárítására.
Védett természeti érték megsemmisítése, károsítása, külföldre szállítása és Szerbiába való behozatala
265. szakasz
(1) Aki fokozottan védett természeti kincset megsemmisít vagy károsít, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követi el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki a jogszabályokkal ellentétben külföldre szállít vagy külföldre visz fokozottan védett, illetve védett növény- vagy állatfajt, Szerbiába beszállít vagy behoz nemzetközi szerződéssel és dokumentumokkal védett külföldi növény vagy állatfajt, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(4) A 3. bekezdés szerinti cselekmény kísérlete is büntetendő.
(5) A 3 bekezdés szerinti fokozottan védett, illetve védett növény vagy állatfajt el kell kobozni.
Veszélyes anyag behozatala Szerbiába, veszélyes anyag tiltott feldolgozása, elhelyezése és tárolása
266. szakasz
(1) Aki a jogszabályokkal ellentétben radioaktív vagy más veszélyes anyagot vagy veszélyes hulladékot hoz be Szerbiába, vagy aki ilyen anyagot vagy hulladékot szállít, dolgoz fel, helyez el, gyűjt vagy raktároz, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki hivatali helyzetével vagy meghatalmazásával visszaélve engedélyezi vagy lehetővé teszi az 1. bekezdés szerinti anyag vagy hulladék Szerbiába hozatalát, vagy lehetővé teszi az ilyen anyag vagy hulladék szállítását, feldolgozását, elhelyezését, gyűjtését vagy tárolását, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény következtében az állat- vagy növényvilág elpusztul vagy nagyobb mértékben károsodik, vagy a környezet olyan mértékben szennyeződik, hogy az elhárítás hosszú ideig tart vagy nagy költségekkel jár, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha a bíróság az 1-3. bekezdés szerinti cselekmény esetén felfüggeszti a büntetés végrehajtását, kötelezheti az elkövetőt, hogy a megszabott határidőben tegye meg az előírt ionizáló sugárzás elleni védőintézkedéseket vagy más előírt védőintézkedéseket.
(5) Aki az 1. bekezdés szerinti cselekmény elkövetését megszervezi, három évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
Nukleáris berendezések tiltott építése
267. szakasz
Aki a jogszabályokkal ellentétben atomerőmű, atomenergia mint üzemanyag előállítására szolgáló berendezés vagy fáradt nukleáris hulladék feldolgozására szolgáló berendezés építését engedélyezi vagy megkezdi, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A környezeti állapotról való tájékoztatási jog megsértése
268. szakasz
Aki a jogszabályokkal ellentétben megvonja a környezeti veszély felméréséhez és a környezet és az emberek egészségének védelmére foganatosítandó intézkedésekhez szükséges környezeti állapotra vonatkozó adatok szolgáltatását vagy valótlan adatokat szolgáltat a környezeti állapotról és jelenségekről pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Állat megölése és bántalmazása
269. szakasz
(1) Aki a jogszabályok megsértésével állatot öl, megsebesít, kínoz, vagy más módon bántalmaz, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény következtében több állat leölésére, kínzására vagy megsebesítésére került sor, vagy ha a cselekmény fokozottan védett állatfajhoz tartozó állat ellen irányult, az elkövető pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki nyereségvágyból szervez, pénzel vagy házigazdája azonos vagy különböző fajú állatok viadalának, vagy aki ilyen viadalok fogadását szervezi vagy azon részt vesz, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
Fertőző növény- és állatbetegségek terjesztése
270. szakasz
(1) Aki valamilyen, az állattenyésztést veszélyeztető állatbetegség járványos megjelenése esetén nem jár el a betegség leküzdésére vagy megakadályozására vonatkozó intézkedéseket előíró jogszabályok, határozatok vagy rendeletek szerint, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki a növényvilágra ártalmas betegség vagy kártevő megjelenésének a veszélye esetén nem jár el a betegség vagy a kártevő leküzdésére vagy megakadályozására vonatkozó intézkedéseket előíró jogszabályok, határozatok vagy rendeletek szerint.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény állatok vagy növények pusztulásával vagy más jelentős kárral járt, az elkövető három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1-3. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Lelkiismeretlen állategészségügyi segítségnyújtás
271. szakasz
(1) Az az állatorvos vagy meghatalmazott állategészségügyi dolgozó, aki állategészségügyi segítségnyújtáskor nyilvánvalóan nem megfelelő szert írt fel vagy alkalmaz, vagy nem megfelelő gyógymódot alkalmaz, vagy általában lelkiismeretlenül jár el állat gyógykezelésekor, és ezzel az állat pusztulását vagy más jelentős kárt okoz, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Ártalmas állategészségügyi szerek előállítása
272. szakasz
(1) Aki olyan állategészségügyi vagy járványmegelőző szereket állít elő eladás végett vagy hoz forgalomba, melyek ártalmasak az állatok életére vagy egészségére nézve, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény állatok elhullásával vagy más jelentős kárral járt, az elkövető pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Takarmány és állatok itatására szolgáló víz szennyezése
273. szakasz
(1) Aki valamilyen ártalmas anyaggal szennyezi a takarmányt vagy az állatok itatására szolgáló vizet, és ezzel veszélyezteti az állatok életét vagy egészségét, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki valamilyen ártalmas anyaggal szennyezi a halastó, tó, folyó vagy csatorna vizét, vagy szennyezett vízből való halasítással veszélyezteti a halak és más víziállatok fennmaradását.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény állatok elhullásával vagy más jelentős kárral járt, az elkövető pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
274. szakasz
(1) Aki a jogszabályokkal vagy az illetékes szerv rendeleteivel ellentétben erdőt vág ki vagy irt, vagy aki károsítja a fatörzseket, vagy más módon irtja az erdőt, vagy aki parkban, fasorban vagy más favágási tilalommal érintett területen egy vagy több fatörzset kivág, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdés szerinti cselekményt védett erdőben, nemzeti parkban vagy más külön rendeltetésű erdőben követi el, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
275. szakasz
(1) Aki lopás végett erdőben, parkban vagy fasorban kidönt egy vagy több fatörzset, a kidöntött fa mennyisége pedig meghaladja az egy köbmétert, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt azzal a szándékkal követte el, hogy a fát eladja, vagy ha a kidöntött fa mennyisége meghaladja az öt köbmétert, vagy ha a cselekmény védett erdőben, nemzeti parkban vagy más külön rendeletetésű erdőben történt, az elkövető pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény kísérlete is büntetendő.
276. szakasz
(1) Aki vadászati tilalom idején vagy olyan területen vadászik, ahol tilos a vadászat, pénzbüntetéssel vagy hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki jogosulatlanul másnak a vadászterületén vadászik, és vadat ejt el, sebesít meg vagy fog el élve, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 2. bekezdés szerinti cselekmény nagyvad ellen irányult, az elkövető pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki olyan vadra vadászik, amelynek tilos a vadászata, vagy aki bizonyos állatfajra vonatkozó külön engedély nélkül vadászik, ha az ilyen engedély kötelező, vagy aki a vad tömeges pusztítására alkalmas módon vagy eszközzel vadászik, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Az elejtett vadat és a vadászati eszközöket el kell kobozni.
277. szakasz
(1) Aki halat vagy más víziállatot fog ki tilalom idején, vagy olyan vízen, ahol a halászat tilos, pénzbüntetéssel vagy hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki halra vagy más víziállatra robbanószerrel, árammal, méreggel, bódító eszközökkel vagy az állatok szaporodására nézve ártalmas vagy az állatok tömeges pusztítására alkalmas más módon halászik, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) A 2. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki nagyobb biológiai értékű vagy nagyobb mennyiségű halat vagy más víziállatot fog ki, vagy aki halászat közben nagyobb mennyiségű halat vagy más víziállatot pusztít el.
(4) A fogást és a halászati eszközöket el kell kobozni.
A KÖZBIZTONSÁG ÉS A KÖZVAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
278. szakasz
(1) Aki tűzvész, árvíz, robbanás előidézésével, méreggel vagy mérgező gázzal, radioaktív vagy más ionizáló sugárzással, villamos energiával, gépi erővel vagy más közveszélyes cselekménnyel vagy közveszélyes eszközzel nagyobb mértékben veszélyezteti az emberek életét és testi épségét, illetve vagyonát, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az a hivatalos vagy felelős személy is, aki nem gondoskodik a tűzvész, árvíz, robbanás, méreg vagy mérgező gáz, radioaktív vagy más ionizáló sugárzás, villamos energia vagy más veszélyes eszköz elleni védelemhez szükséges előírásos védőberendezésekről, vagy ezeket a berendezéseket nem tartja használható állapotban, vagy szükség esetén nem helyezi őket üzembe, vagy általában nem a védelmi intézkedésekre vonatkozó jogszabályokkal vagy műszaki szabályokkal összhangban jár el, és ezzel nagyobb mértékben veszélyezteti az emberek életét vagy egészségét, illetve vagyonát.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt olyan helyen követi el, ahol több ember tartózkodik, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt tűzfegyverrel követték el, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha az 1-3. és 4. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követik el, az elkövető három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Közérdekű berendezések megsemmisítése és megrongálása
279. szakasz
(1) Aki a vizet, hőenergiát, gázt, villamos vagy más energiát szolgáltató közérdekű berendezéseket vagy a kommunikációs rendszer berendezéseit megsemmisíti, megrongálja, megmásítja, használhatatlanná teszi vagy eltávolítja, és ezzel megzavarja a polgárok életét vagy a gazdaság működését, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Veszélyeztetés a munkavédelmi intézkedések elhanyagolásával
280. szakasz
(1) Aki bányában, gyárban, műhelyben, építőhelyen vagy más munkahelyen megrongálja vagy eltávolítja a védőberendezéseket, és ezzel nagyobb mértékben veszélyezteti az emberek életét vagy testi épségét, illetve vagyonát, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő a bánya, gyár, műhely, építőhely vagy más munkahely felelős személye is, ha nem helyezi el a védőberendezéseket, vagy nem tartja őket üzemképes állapotban, vagy szükség esetén nem helyezi üzembe, vagy egyáltalán nem a munkavédelmi intézkedésekre vonatkozó jogszabályokkal vagy műszaki szabályokkal összhangban jár el, és ezzel nagyobb mértékben veszélyezteti az emberek életét vagy testi épségét, illetve vagyonát.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha a bíróság a 2. bekezdés szerinti cselekmény esetében felfüggeszti a büntetés végrehajtását, kötelezheti az elkövetőt, hogy a megszabott határidőben biztosítsa a védőberendezések elhelyezését, karbantartását vagy használatát.
Építőipari munkálatok szabálytalan kivitelezése
281. szakasz
(1) Az a tervezésért, az építés vagy az építési munkálatok vezetéséért vagy kivitelezéséért felelős személy, aki a munkálatok kivitelezésekor nem a jogszabályok vagy az általánosan elfogadott műszaki szabályok szerint jár el, és ezzel nagyobb mértékben veszélyezteti az emberek életét vagy egészségét, illetve vagyonát, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Gát, töltés és más vízgazdálkodási műtárgy megrongálása
282. szakasz
(1) Aki gátat, töltést vagy más vízgazdálkodási műtárgyat vagy természeti csapás ellen védő berendezést megrongál, megsemmisít vagy használhatatlanná tesz, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény nagyobb jelentőségű műtárgy vagy berendezés ellen irányul, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a 2. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Veszélyre figyelmeztető jel megsemmisítése, megrongálása és eltávolítása
283. szakasz
Aki valamilyen veszélyre figyelmeztető jelet megsemmisít, megrongál vagy eltávolít, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Visszaélés telekommunikációs jelekkel
284. szakasz
(1) Aki visszaél a nemzetközi segélykérő jellel vagy vészjelzéssel, és szükségtelenül elküldi, vagy aki telekommunikációs jellel hamis biztonságérzetet kelt, vagy aki visszaél a nemzetközi kommunikációs jellel, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény nagyobb mértékben veszélyezteti az emberek életét vagy egészségét, illetve vagyonát, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Veszély elhárításának elmulasztása
285. szakasz
(1) Aki nem jelenti az illetékes szervnek, illetve más illetékes alanynak, hogy tűz, árvíz, robbanás, közlekedési baleset vagy az emberek életét vagy testi épségét, illetve vagyonát nagyobb mértékben fenyegető veszély van, vagy nem tesz intézkedéseket a veszély elhárítására, pedig ezt önmagára vagy másra nézve veszély nélkül megtehette volna, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki mást megakadályoz a tűz, árvíz, robbanás, közlekedési baleset vagy az emberek életét vagy testi épségét, illetve vagyonát nagyobb mértékben fenyegető veszély elhárításához szükséges intézkedések megtételében, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Robbanékony és gyúlékony anyag tiltott kezelése
286. szakasz
(1) Aki a jogszabályokkal ellentétben raktároz, tart, szállít vagy tömegközeledési eszközzel való szállításra átad robbanékony vagy gyúlékony anyagot, vagy ilyen anyagot maga visz tömegközlekedési eszközön, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki olyan helyiségbe vagy más létesítménybe, ahol több ember tartózkodik, engedély nélkül robbanékony vagy gyúlékony anyagot visz be, vagy aki ilyen anyagot olyan helyre visz, ahol már több ember összegyűlt vagy ahol gyülekezés várható.
(3) Aki metánnal vagy más gyúlékony gázzal vagy veszélyes szénporral teli gödörbe vagy kőolaj- vagy gázmezőn levő létesítménybe gyúlékony anyagot vagy ilyen gödörben, illetve létesítményben tilos más dolgot visz be vagy kísérel meg bevinni, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) A 3. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki robbanóanyag- raktárba vagy -lerakatba belépve nem tartja magát az előírt védőintézkedésekhez.
(5) Ha a 3. és 4. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Nukleáris anyag jogosulatlan beszerzése és a közbiztonság veszélyeztetése
287. szakasz
(1) Aki erőszakkal, fenyegetéssel, bűncselekmény elkövetésével vagy más jogellenes módon nukleáris anyagot szerez be, birtokol, használ, szállít, másnak ad, vagy másnak lehetővé teszi, hogy ilyen anyaghoz jusson, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki nukleáris anyag felhasználásával fenyegetőzik annak érdekében, hogy valakit arra kényszerítsen, hogy tegyen vagy ne tegyen valamit, és ezzel veszélyezteti az emberek biztonságát, egy évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény súlyos testi sérüléssel vagy nagy mértékű vagyoni kárral járt, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény egy vagy több ember halálával járt, az elkövető három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Minősített közbiztonság elleni bűncselekmények
288. szakasz
(1) Ha a 278. szakasz 1-3. bekezdése, a 279. szakasz 1. bekezdése, a 280. szakasz 1. és 2. bekezdése, a 281. szakasz 1. bekezdése és a 284. szakasz szerinti cselekmény valakinek a súlyos testi sérülésével vagy nagy mértékű vagyoni kárral járt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha a 278. szakasz 1-4. bekezdése, a 279. szakasz 1. és 2. bekezdése, a 280. szakasz 1. és 2. bekezdése, a 281. szakasz 1. bekezdése és a 284. szakasz szerinti cselekmény egy vagy több ember halálát okozta, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a 278. szakasz 5. bekezdése, a 279. szakasz 2. bekezdése, a 280. szakasz 3. bekezdése és a 281. szakasz 2. bekezdése szerinti cselekmény valakinek a súlyos testi sérülésével vagy nagy mértékű vagyoni kárral járt, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha a 278. szakasz 5. bekezdése, a 279. szakasz 2. bekezdése, a 280. szakasz 3. bekezdése és a 281. szakasz 2. bekezdése szerinti cselekmény egy vagy több ember halálát okozta, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
289. szakasz
(1) A közúti közlekedésnek az a részvevője, aki nem tartja magát a közlekedési szabályokhoz, úgy veszélyeztetve a közlekedést, hogy nagyobb veszélybe kerül az emberek élete vagy testi épsége, illetve vagyona, és ezáltal másnak könnyebb testi sérülést vagy kétszázezer dinárnál nagyobb vagyoni kárt okoz, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki nem tartja magát a közlekedési szabályokhoz, ezzel úgy veszélyeztetve a vasúti, hajó-, villamos-, trolibusz-, autóbusz- és drótkötélpálya-közlekedést, hogy nagyobb veszélybe kerül az emberek élete vagy testi épsége, illetve vagyona, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A közlekedés veszélyeztetése veszélyes cselekménnyel vagy veszélyes eszközzel
290. szakasz
(1) Aki a közlekedési berendezések, eszközök, jelek, jelzőberendezések, közúti közlekedésbiztonsági védő- vagy ütközőkorlátok megsemmisítésével, eltávolításával vagy nagyobb mértékű megrongálásával, téves jelek vagy jelzések adásával, akadályoknak az úton való felállításával vagy más hasonló módon úgy veszélyezteti a közlekedést, hogy ezáltal az emberek élete vagy testi épsége, illetve vagyona nagyobb veszélybe kerül, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A légi közlekedés biztonságának veszélyeztetése
291. szakasz
(1) Aki a légi közlekedési eszköz meg nem engedett módon és szabálytalanul való irányításával, a légi közlekedés biztonságával kapcsolatos kötelességének vagy az ellenőrzésnek az elmulasztásával, a légi közlekedési eszköz biztonságos közlekedése szempontjából fontos, de pontatlan információk megadásával vagy más módon veszélyezteti a légi közlekedés biztonságát, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból, vagy a navigációs eszközök gondatlan megsemmisítésével vagy megrongálásával, vagy a légi közlekedési eszközön való gondatlan károkozással követte el, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A légi közlekedés biztonságának veszélyeztetése erőszakkal
292. szakasz
(1) Aki a légi közlekedési eszközön levő személy elleni erőszakkal, robbanó- vagy egyéb veszélyes szerkezetnek vagy anyagnak a légi közlekedési eszközbe való elhelyezésével vagy bevitelével, vagy a navigációs berendezés megsemmisítésével vagy megrongálásával, illetve a légi közlekedési eszközben való más kártevéssel veszélyezteti a légi közlekedés biztonságát, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény valakinek a súlyos testi sérülésével vagy nagyobb mértékű kárral járt, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény következtében egy vagy több személy meghalt, az elkövető öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Repülőgép, hajó vagy más közlekedési eszköz elrablása
293. szakasz
(1) Aki erőszakkal vagy erőszakkal fenyegetve átveszi a levegőben levő légi közlekedési eszköz, a menet közben levő hajó vagy más tömegközlekedési eszköz irányítását, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény valakinek a súlyos testi sérülésével vagy nagyobb mértékű kárral járt, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény következtében egy vagy több személy meghalt, az elkövető öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
294. szakasz
(1) A hajó legénységének az a tagja, illetve a hajónak az az utasa, aki nyílt tengeren vagy olyan helyen, amely nem tartozik egyetlen állam fennhatósága alá sem, erőszakot alkalmaz vagy rablást követ el másik hajón levő személyek ellen, feltartóztat, elvesz, megrongál vagy megsemmisít másik hajót vagy rajta levő javakat, vagy nagy mértékű kárt okoz, két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény következtében egy vagy több személy meghalt, az elkövető öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A közlekedés lelkiismeretlen ellenőrzése
295. szakasz
(1) Ha az a hivatalos vagy felelős személy, akire az utak és műtárgyaik, illetve a közlekedési eszközök állapotának és karbantartásának, a közlekedésnek, a járművezetők munkájára vonatkozóan előírt feltételek meglétének az ellenőrzése vagy a vezetés irányítása van bízva, kötelességének lelkiismeretlen teljesítése révén nagyobb mértékben veszélyezteti az emberek életét vagy testi épségét, illetve vagyonát, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az a felelős személy is, aki elrendeli vagy engedélyezi a vezetést, noha tudja, hogy a járművezető fáradtság, alkoholos befolyásoltság vagy más ok miatt képtelen biztonságosan vezetni, vagy hogy a jármű nem kifogástalan, és ezzel nagyobb mértékben veszélyezteti az emberek életét vagy testi épségét, illetve vagyonát.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Közúti baleset sérültjének való segítségnyújtás elmulasztása
296. szakasz
(1) Az a gépjárművezető vagy más közlekedési eszköz vezetője, aki nem nyújt segítséget annak a sérültnek, akit a közlekedési eszköz sértett meg, vagy akinek a sérülését ő okozta a közlekedési eszközzel, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha a sérült a segítségnyújtás elmulasztása miatt súlyos testi sérülést szenvedett, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a sérült a segítségnyújtás elmulasztása miatt meghalt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Minősített közlekedésbiztonsági bűncselekmények
297. szakasz
(1) Ha a 289. szakasz 1. és 2. bekezdése, a 290. szakasz 1. és 2. bekezdése, a 291. szakasz 1. bekezdése és a 295. szakasz 1. és 2. bekezdése szerinti cselekmény valakinek a súlyos testi sérülésével vagy nagy mértékű vagyoni kárral járt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha a 289. szakasz 1. és 2. bekezdése, a 290. szakasz 1. és 2. bekezdése, a 291. szakasz 1. bekezdése és a 295. szakasz 1. és 2. bekezdése szerinti cselekmény egy vagy több személy halálával járt, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a 289. szakasz 3. bekezdése, a 290. szakasz 3. bekezdése, a 291. szakasz 2. bekezdése és a 295. szakasz 3. bekezdése szerinti cselekmény valakinek a súlyos testi sérülésével vagy nagy mértékű vagyoni kárral járt, az elkövető négy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha a 289. szakasz 2. bekezdése, a 290. szakasz 3. bekezdése, a 291. szakasz 2. bekezdése és a 295. szakasz 3. bekezdése szerinti cselekmény egy vagy több személy halálával járt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Az 1-4. bekezdés szerinti esetben kötelező a gépjárművezetéstől való eltiltás biztonsági intézkedése.
A SZÁMÍTÓGÉPES ADATOK BIZTONSÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
A számítógépes adatok és programok elleni bűncselekmények
298. szakasz
(1) Aki jogosulatlanul kitörli, megváltoztatja, megsérti, elrejti vagy más módon használhatatlanná teszi a számítógépes adatot vagy programot, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény négyszázötvenezer dinárt meghaladó kárt okoz, az elkövető három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény másfél millió dinárt meghaladó kárt okoz, az elkövető három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az elkövető birtokában vannak az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény elkövetésére használt berendezések és eszközök, el kell kobozni őket.
299. szakasz
Aki bevisz, megsemmisít, kitöröl, megváltoztat, megsért, elrejt vagy más módon használhatatlanná tesz számítógépes adatot vagy programot, vagy megsemmisíti vagy elrontja a számítógépet vagy az adatok elektronikus feldolgozására és átvitelére szolgáló más berendezést azzal a szándékkal, hogy lehetetlenné tegye vagy jelentősen akadályozza az állami szervek, közszolgálatok, intézmények, vállalatok vagy más alanyok számára fontos adatok elektronikus feldolgozását és átvitelét, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Számítógépes vírus készítése és bevitele
300. szakasz
(1) Aki számítógépes vírust készít azzal a szándékkal, hogy átviszi másnak a számítógépébe vagy számítógépes hálózatba, pénzbüntetéssel vagy hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki másnak a számítógépébe vagy számítógépes hálózatba számítógépes vírust visz át, és ezzel kárt okoz, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény elkövetéséhez használt berendezést és eszközöket el kell kobozni.
301. szakasz
(1) Aki pontatlan adatot visz be, elmulasztja a pontos adat bevitelét, vagy más módon elrejti vagy tévesen mutatja be az adatot, és ezzel befolyásolja az adatok elektronikus feldolgozásának és átvitelének az eredményeit, hogy magának vagy valaki másnak jogtalan vagyon hasznot szerezzen, illetve másnak vagyoni kárt okozzon, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény négyszázötvenezer dinárt meghaladó vagyoni haszonnal járt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény másfél millió dinárt meghaladó vagyoni haszonnal járt, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki az 1. bekezdés szerinti cselekményt csak más megkárosításának a szándékával követi el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Jogosulatlan belépés védett számítógépbe, számítógépes hálózatba vagy elektronikus adatfeldolgozásba
302. szakasz
(1) Aki a védelmi intézkedések megsértésével jogosulatlanul belép számítógépbe vagy számítógépes hálózatba, vagy jogosulatlanul belép az elektronikus adatfeldolgozásba, pénzbüntetéssel vagy hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdésben leírt módon szerzett adatot felveszi vagy felhasználja, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény leállítja vagy jelentős mértékben zavarja az elektronikus adatfeldolgozást és átvitelt vagy a hálózatot, vagy más súlyosabb következményekkel jár, az elkövető három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A közszolgálati számítógépes hálózathoz való csatlakozás megakadályozása és korlátozása
303. szakasz
(1) Aki jogosulatlanul megakadályozza vagy zavarja a közszolgálati számítógépes hálózathoz való csatlakozást, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt hivatalos személy követi el szolgálat közben, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Számítógép vagy számítógépes hálózat jogosulatlan használata
304. szakasz
(1) Aki jogosulatlanul használ számítógépes szolgáltatást vagy számítógépes hálózatot azzal a szándékkal, hogy magának vagy másnak jogellenes vagyoni hasznot szerezzen, pénzbüntetéssel vagy három hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti cselekmény magánindítványra üldözendő.
A számítógépes adatok biztonsága elleni bűncselekmény elkövetésére alkalmas eszközök készítése, beszerzése és átadása másoknak
304a. szakasz
(1) Aki számítógépet, számítógépes rendszert, számítógépes adatokat és programokat birtokol, készít, beszerez, elad vagy másnak használatra ad a jelen törvény 298-303. szakasza szerinti bűncselekmény elkövetése céljából, hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. szakasz szerinti tárgyakat el kell kobozni.
A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS RENDJE ÉS BIZTONSÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
A függetlenség veszélyeztetése
305. szakasz
Aki alkotmányellenes módon megkísérli Szerbiát más államtól függő vagy alárendelt helyzetbe juttatni, három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Fegyverletétel vagy megszállás elismerése
306. szakasz
Az a szerbiai állampolgár, aki aláírja vagy elismeri a fegyverletételt, vagy elfogadja vagy elismeri Szerbiának vagy bizonyos részének a megszállását, legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A területi épség veszélyeztetése
307. szakasz
(1) Aki erőszakkal vagy más alkotmányellenes módon megkísérli Szerbia területének egy részét elcsatolni, vagy a terület egy részét más államhoz csatolni, három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Az alkotmányos rend elleni támadás
308. szakasz
Aki erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megkísérli Szerbia alkotmányos államberendezését megváltoztatni vagy leváltani a legfőbb állami szerveket, három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Felhívás az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására
309. szakasz
(1) Aki Szerbia alkotmányos rendje vagy biztonsága veszélyeztetésének a szándékával alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatására, a legfőbb állami szerveknek vagy e szervek képviselőinek a leváltására szólít fel vagy erre bujtogat, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdés szerinti cselekményt külföldi segítséggel követi el, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki terjesztés szándékával olyan anyagot dolgoz ki vagy nyomtat, amely tartalmánál fogva az 1. bekezdés szerinti cselekményre szólít fel vagy bujtogat, vagy aki Szerbia és Montenegró területére ilyen anyagot küld vagy juttat, vagy aki önmaga vagy mások általi terjesztés végett nagyobb mennyiségű ilyen anyagot tart magánál, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A legmagasabb rangú állami szervek képviselőinek meggyilkolása
310. szakasz
Aki Szerbia alkotmányos rendje vagy biztonsága veszélyeztetésének szándékával kioltja a Szerb Köztársaság elnökének, a népképviselő, a Kormány elnökének, a kormánytag, az Alkotmánybíróság elnökének, a Szerb Köztársaság legfelső bírósága elnökének vagy a köztársasági ügyész életét, legalább tíz évig vagy harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
311. szakasz
(1) Aki Szerbia alkotmányos rendjének, biztonságának vagy területi épségének a veszélyeztetésére irányuló fegyveres lázadásban vesz részt, három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) A lázadás szervezője legalább öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
312. szakasz
Aki Szerbia alkotmányos rendje vagy biztonsága veszélyeztetésének a szándékával robbanást vagy tűzvészt idéz elő, valamilyen más közveszélyes dolgot cselekszik, elrabol valakit, túszt ejt vagy önkényesen szabadságától megfoszt vagy más erőszakot alkalmaz, valamilyen közveszélyes cselekmény elkövetésével vagy nukleáris, kémiai, bakteriológiai vagy más közveszélyes eszköz bevetésével fenyegetőzik, és ezáltal a polgárokban félelmet és bizonytalanságot kelt, öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
313. szakasz
Aki Szerbia alkotmányos rendje vagy biztonsága veszélyeztetésének a szándékával ipari, mezőgazdasági vagy más gazdasági objektumot, közlekedési eszközt, berendezést, távközlési berendezést, közfogyasztási víz-, hő-, gáz- vagy energiaszolgáltató berendezést, gátat, raktárt, épületet vagy a polgárok biztonsága és ellátása, a gazdaság vagy a közszolgálatok működése szempontjából jelentősebb más objektumot lerombol, felgyújt vagy más módon megsemmisít vagy elront, öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
314. szakasz
Aki Szerbia alkotmányos rendje vagy biztonsága veszélyeztetésének a szándékával rejtve, alattomosan vagy hasonló módon szolgálata vagy munkaköri kötelességteljesítése közben másfél millió dinárt meghaladó kárt okoz az állami szervnek vagy szervezetnek, melyben dolgozik, vagy más állami szervnek vagy más szervezetnek, öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
315. szakasz
(1) Aki titkos katonai, gazdasági vagy hivatali adatokat vagy dokumentumokat külföldi államnak, szervezetnek vagy nekik szolgáló személynek a tudomására hoz, átad vagy hozzáférhetővé tesz, három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki külföldi állam vagy szervezet számára hírszerző szolgálatot szervez vagy irányít Szerbiában, öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki külföldi hírszerző szolgálatba belép, adatokat gyűjt számára, vagy más módon segíti munkáját, egy évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki titkos adatokat vagy dokumentumokat azzal a szándékkal szerez meg, hogy átadja őket külföldi államnak, külföldi szervezetnek vagy nekik szolgáló személynek, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény az ország biztonságára, gazdasági vagy katonai erejére nézve súlyos következményekkel járt, az elkövető legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(6) Titkosnak azok a katonai, gazdasági vagy hivatalos adatok és dokumentumok tekintendők, amelyeket törvény, más jogszabály vagy az illetékes szerv törvényen alapuló határozata olyan titoknak nyilvánít, amelynek az elárulása káros következményekkel járna vagy járhatna az ország biztonsága, védelme vagy politikai, katonai vagy gazdasági érdekei szempontjából.
316. szakasz
(1) Aki jogosulatlanul illetéktelen személynek tudomására hozza, átadja vagy hozzáférhetővé teszi a rábízott vagy más módon megszerzett, államtitkot képező adatokat vagy dokumentumokat, egy évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki másnak átadja azokat az adatokat vagy dokumentumokat, amelyeket jogellenesen szerzett meg, s amelyekről tudja, hogy államtitkot képeznek, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt hadiállapot vagy rendkívüli állapot idején követi el, vagy ha ezzel veszélyeztette Szerbia biztonságát, gazdasági vagy katonai hatalmát, az elkövető három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Államtitoknak azok az adatok vagy dokumentumok tekintendők, amelyeket törvény, más jogszabály vagy az illetékes szerv törvényen alapuló határozata államtitoknak minősít, s amelyeknek az elárulása káros következményekkel járna vagy járhatna Szerbia biztonságára, védelmére, politikai, katonai vagy gazdasági érdekeire nézve.
(6) Az 5. bekezdés szerint nem minősülnek államtitoknak azok az adatok vagy dokumentumok, amelyek az alapvető emberi jogokat súlyosan sértik, vagy veszélyeztetik Szerbia alkotmányos rendjét és biztonságát, vagy amelyeknek olyan bűncselekmény eltitkolása a céljuk, amely a törvény szerint ötévi vagy súlyosabb börtönbüntetéssel büntetendő.
Nemzeti, faji és vallási gyűlölet és türelmetlenség keltése
317. szakasz
(1) Aki nemzeti, faji vagy vallási gyűlöletet vagy türelmetlenséget kelt vagy szít a Szerbiában élő népek vagy etnikai közösségek között, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt kényszerrel, bántalmazással, a biztonság veszélyeztetésével, a nemzeti, etnikai vagy vallási szimbólumok gyalázásával, mások dolgainak a rongálásával, emlékművek, emlékjelek vagy sírok meggyalázásával követte el, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2, bekezdés szerinti cselekményt helyzetével vagy meghatalmazásával visszaélve követi el, vagy ha a cselekmény zavargásokkal, erőszakkal vagy a Szerbiában élő népek, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok együttélése szempontjából más súlyos következményekkel járt, az elkövető az 1. bekezdés szerinti cselekmény esetén egy évtől nyolc évig, a 2. bekezdés szerinti cselekmény esetén pedig két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
318. szakasz
Aki a nemzetközi jog szabályait megsértve behatol Szerbia területére, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Alkotmányellenes tevékenység érdekében való szervezkedés
319. szakasz
(1) Aki a 305-310. és a 312-314. szakasz szerinti bűncselekmények elkövetése érdekében csoportot vagy szervezett bűnszövetkezetet hoz létre, annak a bűncselekménynek a büntetésével büntetendő, amelynek az elkövetésére a csoportot vagy a szervezett bűnszövetkezetet szervezte.
(2) Aki az 1. bekezdés szerinti csoport vagy szervezett bűnszövetkezet tagjává válik, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. bekezdés szerinti cselekménynek az az elkövetője, aki az 1. bekezdés szerinti cselekmények elkövetését a csoport vagy a szervezett bűnszövetkezet felfedésével vagy más módon megakadályozza, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő, de mentesíthető is a büntetés alól.
(4) Az 1. bekezdés szerinti csoportnak vagy szervezett bűnszövetkezetnek az a tagja, aki felfedi a szervezetet még mielőtt keretében vagy részére elkövette volna az 1. bekezdés szerinti bűncselekmények valamelyikét, egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő, de mentesíthető is a büntetés alól.
A Szerbia alkotmányos rendje és biztonsága elleni bűncselekmények előkészítése
320. szakasz
(1) Aki a 305-314. szakasz vagy a 315. szakasz 1. és 2. bekezdése szerinti bűncselekmények elkövetésére előkészületeket tesz, egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti előkészület a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges eszközök beszerzéséből vagy használhatóvá tételéből, a bűncselekmény akadályainak az elhárításából, a bűncselekmény másokkal való megbeszéléséből, tervezéséből vagy szervezéséből, vagy más olyan cselekedetekből áll, amelyek feltételeket teremtenek a bűncselekmény közvetlen elkövetéséhez.
(3) Aki Szerbia területére embereket, fegyvert, robbanóanyagot, mérget, felszerelést, töltényt vagy más anyagot küld vagy juttat be az e fejezetben felsorolt bűncselekmények egyikének vagy többjének az elkövetése érdekében, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Minősített bűncselekmények Szerbi alkotmányos rendje és biztonsága ellen
321. szakasz
(1) Ha a 307-309. és a 312-315. szakasz szerinti bűncselekmények egy vagy több személy halálával jártak, vagy veszélyeztették az emberek életét, vagy súlyos erőszakkal vagy nagyobb rombolással jártak, vagy veszélyeztették az ország biztonságát, gazdasági vagy katonai erejét, az elkövető legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetésekor az elkövető szándékosan megölt egy vagy több személyt, legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel vagy harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) A 2. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki a 307., 309-312., 314-319. szakasz vagy a 320. szakasz 2. bekezdése szerinti bűncselekményt hadiállapot, fegyveres összetűzés vagy rendkívüli állapot idején követi el.
AZ ÁLLAMI SZERVEK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Hivatalos személy eljárásának akadályozása
322. szakasz
(1) Aki erőszakkal vagy közvetlen erőszakkal fenyegetve akadályozza a hivatalos személyt meghatalmazása szerinti eljárásában, vagy pedig ugyanígy hivatalos eljárásra kényszeríti, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény elkövetése közben az elkövető megsérti vagy bántalmazza a hivatalos személyt, vagy ha könnyebb testi sérülést okoz neki, vagy ha fegyverhasználattal fenyegeti, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt közbiztonsági, állambiztonsági, közrend- és békevédelmi, bűncselekmény-megakadályozási vagy -felfedési, bűnelkövető-elfogási vagy őrizetesőrzési feladatot teljesítő hivatalos személy ellen követi el, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. és 3. bekezdés szerinti cselekmény elkövetője a hivatalos személynek súlyos testi sérülést okozott, az 1. bekezdés szerinti cselekményért egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő, a 3. bekezdés szerinti cselekményért pedig két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Az 1. bekezdés szerinti cselekmény kísérlete is büntetendő.
(6) Ha az 1-3. bekezdés szerinti cselekmény elkövetője a hivatalos személy törvénytelen vagy durva magatartására reagált, mentesíthető a büntetés alól.
Támadás feladatát teljesítő hivatalos személy ellen
323. szakasz
(1) Aki a feladatát teljesítő hivatalos személyt megtámadja vagy támadással fenyegeti, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény elkövetésekor a hivatalos személynek könnyű testi sérülést okoz, vagy ha fegyverrel fenyegeti, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt közbiztonsági vagy állambiztonsági feladatot teljesítő hivatalos személy ellen követi el, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. és 3. bekezdés szerinti cselekmény elkövetése alkalmával az elkövető a hivatalos személynek súlyos testi sérülést okoz, az 1. bekezdés szerinti cselekményért egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő, a 3. bekezdés szerinti cselekményért pedig két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Az 1. bekezdés szerinti cselekmény kísérlete is büntetendő.
(5) Ha az 1-3. bekezdés szerinti cselekmény elkövetője a hivatalos személy törvénytelen vagy durva magatartására reagált, mentesíthető a büntetés alól.
Részvétel a hivatalos személy feladatteljesítését akadályozó csoportban
324. szakasz
(1) Aki részt vesz abban a csoportban, mely együttes ténykedéssel akadályozza a hivatalos személyt feladatteljesítésében, vagy ugyanígy hivatalos eljárásra kényszeríti, maga a részvétel miatt két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) A kísérlet is büntetendő.
(3) Az 1. bekezdés szerinti cselekményt elkövető csoport vezére hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
325. szakasz
(Hatályon kívül helyezve)
Közveszély elhárításából való kimaradás
326. szakasz
Aki az illetékes szerv, illetve más illetékes alany rendeletével ellentétben alapos ok nélkül elutasítja a tűzvész, árvíz, földrengés vagy más katasztrófa következtében keletkezett veszély elhárításában való részvételt, pénzbüntetéssel vagy három hónapig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Hivatalos pecsét és jel eltávolítása és megsértése
327. szakasz
(1) Aki leveszi vagy megsérti azt a hivatalos pecsétet vagy jelet, amelyet a hivatalos személy tárgy vagy hely biztosítása végett alkalmazott, vagy aki a pecsét vagy a jel eltávolítása vagy megsértése nélkül bemegy az így biztosított helyiségbe vagy kinyitja a hivatalos pecséttel vagy jellel lezárt tárgyat, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) A kísérlet is büntetendő.
Hivatalos pecsét és hivatalos irat elvétele és megsemmisítése
328. szakasz
(1) Aki jogellenesen elveszi, elrejti, megsemmisíti vagy más módon használhatatlanná teszi az állami szerv, vállalat, intézmény vagy más közfeladatot ellátó alany tulajdonában vagy birtokában levő hivatalos pecsétet, könyvet, iratot vagy okiratot, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) A kísérlet is büntetendő.
329. szakasz
(1) Aki azzal a szándékkal, hogy magának vagy másnak hasznot szerezzen, vagy másnak kárt okozzon, hamisan hivatalos vagy katonai személyként mutatkozik be, vagy jogosulatlanul hivatalos vagy katonai személy jelzéseit viseli, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki olyasmit tesz meg, amit csak a meghatalmazott hivatalos vagy katonai személy tehetne meg.
330. szakasz
(1) Aki önbíráskodás révén szerez érvényt valamely jogos vagy jogosnak vélt igényének, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdés szerinti cselekményt másnak az érdekében követi el, az e bűncselekményre előírt büntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény polgárt károsít, az eljárás magánindítványra indul meg.
AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Bűncselekmény előkészülete bejelentésének elmulasztása
331. szakasz
(1) Aki tudja, hogy olyan bűncselekmény előkészületei folynak, amely a törvény szerint öt évig terjedő vagy súlyosabb börtönbüntetéssel büntetendő, és addig, amíg elkövetését meg lehetne akadályozni, nem jelenti, a bűncselekményt pedig megkísérlik vagy elkövetik, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha olyan bűncselekmény előkészületeit nem jelentette, amely a törvény szerint harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő, az elkövető három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Nem büntetendő az 1. bekezdés szerinti bűncselekmény miatt az a személy, aki az elkövetőnek házastársa, élettársa, egyenes ági rokona, testvére, örökbefogadója vagy örökbefogadottja, illetve a felsoroltak valamelyikének házastársa vagy élettársa.
Bűncselekmény és elkövető feljelentésének elmulasztása
332. szakasz
(1) Aki tudja, hogy valaki olyan bűncselekményt követett el, amely a törvény szerint harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő, vagy csak azt, hogy ilyen bűncselekményre sor került, és ezt nem jelenti a bűncselekmény vagy az elkövető felfedése előtt, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) A hivatalos vagy felelős személy, aki tudatosan elmulasztja annak a bűncselekménynek a jelentését, amelyről feladatteljesítése során szerzett tudomást, ha az illető bűncselekmény a törvény szerint öt év börtönbüntetéssel vagy súlyosabb büntetéssel büntetendő, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az a hivatalos vagy felelős személy, aki tudatosan elmulasztja a beosztottja által hivatali, katonai vagy munkakötelezettsége körében elkövetett, a törvény szerint harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntethető bűncselekmény bejelentését, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) A bűncselekmény vagy az elkövető feljelentésének az 1. és 2. bekezdés szerinti elmulasztása miatt nem büntethető az a személy, aki az elkövetőnek házastársa, élettársa, egyenes ági rokona, testvére, örökbefogadója vagy örökbefogadottja, illetve a felsoroltak valamelyikének házastársa vagy élettársa, illetve az elkövető védője, orvosa vagy gyóntatója.
Bűnsegély a bűncselekmény elkövetése után
333. szakasz
(1) Aki bűncselekmény elkövetőjét rejtegeti, vagy a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszköz vagy a nyomok elrejtésével segít neki, hogy ne fedjék fel, vagy aki elítéltet rejteget, vagy aki más olyan cselekményt követ el, amellyel a kiszabott büntetésnek, biztonsági intézkedésnek vagy nevelő-, illetve javító-nevelő intézeti elhelyezés nevelőintézkedésének a végrehajtását akarja megakadályozni, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki olyan bűncselekmény elkövetőjének nyújt segítséget, amely a törvény szerint több mint öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntethető, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki olyan bűncselekmény elkövetőjének nyújt segítséget, amely a törvény szerint harminctól negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntethető, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Az 1. bekezdés szerinti bűncselekmény miatt kiszabott büntetés sem fajtájában, sem mértékében nem haladhatja meg a bűnsegélyezett elkövető által elkövetett bűncselekmény esetére előírt büntetést.
(5) Az 1-3. bekezdés szerinti cselekmény miatt nem büntethető az a személy, aki az elkövetőnek házastársa, élettársa, egyenes ági rokona, testvére, örökbefogadója vagy örökbefogadottja, illetve a felsoroltak valamelyikének házastársa vagy élettársa.
334. szakasz
(1) Aki mást hivatalból üldözendő bűncselekmény elkövetésével vádol, habár tudja, hogy nem követte el azt a bűncselekményt, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki bűncselekmény nyomainak hamis elhelyezésével vagy más módon eléri, hogy hivatalból üldözendő bűncselekmény miatt büntetőeljárás induljon olyan személy ellen, akiről tudja, hogy nem ő a bűncselekmény elkövetője, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki feljelenti magát hivatalból üldözendő bűncselekmény elkövetése miatt, habár tudja, hogy nem követte el azt a bűncselekményt, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) A 3. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki hivatalból üldözendő bűncselekményt jelent be, habár tudja, hogy nem került sor ilyen bűncselekményre.
335. szakasz
(1) Az a tanú, szakértő, fordító vagy tolmács, aki a bíróságon, fegyelmi, szabálysértési, közigazgatási vagy más, törvényben előírt eljárásban hamisan tanúzik, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az az ügyfél is, aki a bírósági vagy közigazgatási eljárásban folyó, ügyfél meghallgatásán alapuló bizonyítás során hamisan tanúzik, és az eljárásban meghozott döntés ezen a tanúzáson alapul.
(3) Ha a hamis tanúzásra büntetőeljárásban vagy eskü alatt kerül sor, az elkövető három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha a 3. bekezdés szerinti cselekmény különösen súlyos következményekkel járt a terheltre nézve, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Az az elkövető, aki a végleges döntés meghozatala előtt önként visszavonja hamis tanúzását, mentesíthető a büntetés alól.
A bizonyítás megakadályozása és zavarása
336. szakasz
(1) Aki a tanúnak, a szakértőnek vagy a bíróság vagy más állami szerv előtt folyó eljárás más részvevőjének ajándékot vagy más hasznot ad vagy ígér, vagy erőszakot, fenyegetést vagy más kényszert alkalmaz azzal a szándékkal, hogy hamis tanúzásra vagy a tanúzás megtagadására bírja, s ezáltal befolyásolja az eljárás végeredményét, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki a bizonyítás megakadályozásának vagy megnehezítésének a szándékával elrejti, megsemmisíti, kárt okoz, részben vagy teljesen használhatatlanná teszi okmányát vagy a bizonyítás más tárgyát, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) A 2. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki valamilyen határjelölő követ, földmérési jelet vagy bármilyen, ingatlan tulajdonjogára vagy víz használati jogára vonatkozó jelet eltávolít, megsemmisít, elront, elmozdít vagy áthelyez, vagy aki ugyanilyen szándékkal ilyen jelet hamisan elhelyez.
(4) Ha a 2. bekezdés szerinti cselekményt büntetőeljárásban követte el, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
A bírósági eljárások meg nem engedett nyilvános kommentálása
336a. szakasz
A bíróság előtt folyó eljárás tartama alatt, és a jogerős bírósági ítélet meghozatal előtt, a feltételezett ártatlanság vagy a bíróság függetlensége megsértésének szándékával, a tömegtájékoztatási eszközökben nyilvánosan nyilatkozik, hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
336b. szakasz
(1) Aki másokat ellenállásra vagy a bírósági határozat végre nem hajtására szólít fel, vagy más módon zavarja a bírósági eljárás folytatását, három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki sértéssel, erőszakkal, fenyegetéssel vagy más módon zavarja vagy akadályozza a bírót, az ügyészt vagy az ügyészhelyettest bírói, illetve ügyészi kötelességének végzésében, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a 2. bekezdés szerinti cselekmény végrehajtása alkalmával az elkövető könnyű testi sérülést okoz a bírónak, ügyésznek vagy ügyészhelyettesnek, vagy fegyverrel fenyegeti, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha a 2. bekezdés szerinti cselekmény végrehajtása alkalmával az elkövető súlyos testi sértést okoz a bírónak, ügyésznek vagy ügyészhelyettesnek, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Az eljárás titkosságának megsértése
337. szakasz
(1) Aki jogosulatlanul felfedi, amit bírósági, szabálysértési, közigazgatási vagy más, törvényben előírt eljárás során megtudott, s ami a törvény szerint nem tehető közzé, vagy amit a bíróság vagy más illetékes szerv határozata titoknak minősített, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki a bíróság határozata nélkül közzéteszi a nyilvánosság kizárásával megtartott büntető eljárás menetét vagy a kiskorú ellen folyó büntetőeljárás során hozott határozatot, vagy aki közzéteszi annak a kiskorúnak a nevét, aki ellen az eljárás folyt, illetve olyan adatokat tesz közzé, melyekből a kiskorú személyazonosságára lehet következtetni, két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki jogosulatlanul felfedi a büntetőeljárásban vagy védelmi programmal kapcsolatos védett személy személyazonossági vagy személyi adatait, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha a 3. bekezdés szerinti cselekmény súlyos következményekkel járt a védett személyre nézve, vagy meghiúsította vagy megnehezítette a büntetőeljárást, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
338. szakasz
(1) Azok a törvény alapján szabadságuktól megfosztott személyek, akik azzal a szándékkal gyűlnek össze, hogy erőszakkal megszabaduljanak, vagy hogy együttesen megtámadják felügyelőiket, vagy hogy erőszakkal vagy közvetlen kényszerítő erővel való fenyegetőzéssel rábírják őket, hogy kötelességükkel ellentétben tegyenek vagy mulasszanak el valamit, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendők.
(2) Az 1. bekezdés szerinti cselekménynek az az elkövetője, aki erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Fogolyszökés és fogolyszöktetés
339. szakasz
(1) Az a törvény alapján szabadságától megfosztott személy, aki más elleni erőszak vagy az élet, illetve a testi épség elleni közvetlen támadással való fenyegetés révén megszökik, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy más módon lehetővé teszi a törvény alapján szabadságától megfosztott személy szökését.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt csoport követi el együttesen, vagy ha csoport szökése válik lehetővé, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A bírósági határozat végrehajtásának elmulasztása
340. szakasz
(1) Az a hivatalos vagy felelős személy, aki megtagadja a jogerős bírósági határozat végrehajtását, vagy nem a törvényes vagy a határozatban megszabott határidőben hajtja végre, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti személy végrehajtja a jogerős bírósági határozatot, mentesíthető a büntetéstől.
Bizonyos hivatás, tisztség, szolgálat, teendők és tevékenység folytatásának jogellenes lehetővé tétele
341. szakasz
Aki másnak lehetővé teszi hivatás, tisztség, szolgálat, teendők és tevékenység folytatását, noha tudja, hogy az illető személyt a megfelelő biztonsági vagy védőintézkedést kimondó jogerős határozat ettől eltiltotta, vagy hogy a tilalom az elítélés jogi következménye, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
342. szakasz
Aki jogosulatlanul üzletszerűen jogtanácsosi tevékenységet végez, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A KÖZREND ÉS A NYUGALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
343. szakasz
(1) Aki álhírek vagy hamis állítások közlésével vagy terjesztésével pánikot kelt, vagy nagyobb mértékben megsérti a közrendet és nyugalmat, vagy meghiúsítja vagy gátolja az állami szervek vagy közhatalmi jogosítvány alapján eljáró szervezetek határozatainak és intézkedéseinek a végrehajtását, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt tömegtájékoztatási vagy más hasonló eszköz útján vagy nyilvános összejövetelen követte el, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
344. szakasz
(1) Aki másnak a durva sértegetésével vagy bántalmazásával, erőszakoskodással, verekedés kezdeményezésével, arcátlan vagy tapintatlan magatartásával jelentősebb mértékben veszélyezteti a polgárok nyugalmát vagy megbontja a közrendet és nyugalmat, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt csoportban követi el, vagy ha valaki enyhe testi sérülést szenved, vagy ha durván megalázta a polgárokat, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Garázdaság sportrendezvényen vagy nyilvános összejövetelen
344a. szakasz
(1) Aki tettlegesen bántalmazza vagy leszámol a sportrendezvény vagy nyilvános összejövetel részvevőivel, sportrendezvényre vagy nyilvános összejövetelre érkezése vagy onnan való távozása alkalmával erőszakoskodik, vagy nagyobb értékű vagyont megrongál, tárgyakat, pirotechnikai eszközöket vagy testi sérülést okozható vagy a sportrendezvény vagy nyilvános összejövetel részvevőinek egészségét veszélyeztethető más robbanékony, gyúlékony vagy káros anyagokat visz be a sportlétesítménybe, vagy dobál a sportpályára a közönség vagy a nyilvános összejövetel részvevői közé, jogosulatlanul bemegy a sportpályára vagy a nézőtérnek az ellenfél szurkolói számára fenntartott részébe, és ott erőszakot vált ki, megrongálja a sportlétesítményt, felszerelését és berendezéseit, viselkedésével vagy jelszavaival a sportrendezvényen vagy a nyilvános összejövetelen valamely diszkrimináló alapon nemzeti, faji, vallási vagy más gyűlöletet vagy türelmetlenséget szít, mely erőszakot vagy tettleges leszámolást vált ki a részvevőkkel, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbírsággal büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt csoport követte el, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő
(3) A csoport vezére az 1. bekezdés szerinti cselekményért három évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény elkövetése rendbontással járt, melyben valamelyik személy súlyos testi sértést szenvedett, vagy nagyobb értékű vagyon rongálódott meg, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) A hivatalos vagy felelős személy, aki sportrendezvény vagy nyilvános összejövetel megszervezése alkalmával nem tesz biztonsági intézkedéseket, hogy meghiúsítsa vagy megakadályozza a rendbontást, és ennek következtében nagyobb számú ember élete vagy testi épsége vagy nagyobb értékű vagyon kerül veszélybe, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(6) Sportrendezvényen elkövetett az 1-4. bekezdés szerinti cselekményért kötelezően meghatározott sportrendezvényeken való jelenlét tilalma biztonsági intézkedést kell elrendelni.
Bűncselekmény elkövetésének megbeszélése
345. szakasz
Aki mással megbeszéli, hogy olyan bűncselekményt követnek el, amely öt évig terjedő vagy súlyosabb börtönbüntetéssel büntethető, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Szövetkezés bűncselekmények elkövetése céljából
346. szakasz
(1) Aki három évig terjedő vagy súlyosabb börtönbüntetéssel büntethető bűncselekmények elkövetésére csoportot szervez, ha a törvény ilyen szervezkedésre nem irányoz elő súlyosabb büntetést, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki szervezett bűnszövetkezetet szervez, ha a törvény az ilyen szervezkedésre nem irányoz elő súlyosabb büntetést, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. bekezdés szerinti csoport tagja három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) A 2. bekezdés szerinti szervezett bűnszövetkezet tagja hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény olyan csoportot vagy bűnszövetkezetet hoz létre, melynek célja húsz évig vagy harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntethető bűncselekmények elkövetése, a csoport vagy a szervezett bűnszövetkezet szervezője legalább tíz évig terjedő vagy harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel, a csoport vagy a szervezett bűnszövetkezet tagja pedig hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(6) Ha az 1., 2. és 5. bekezdés szerinti csoport vagy szervezett bűnszövetkezet szervezője a csoport vagy a szervezett bűnszövetkezet felfedésével vagy más módon megakadályozza a tervezett bűncselekmények végrehajtását, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő, de mentesíthető is a büntetés alól.
(7) Ha a 3-5. bekezdés szerinti csoport vagy szervezett bűnszövetkezet tagja felfedi a csoportot vagy a szervezett bűnszövetkezetet, még mielőtt keretében vagy részére elkövette volna a 3-5. bekezdés szerint tervezett bűncselekmények valamelyikét, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Bűncselekmény elkövetésére fordítandó fegyver és eszközök készítése és beszerzése
347. szakasz
(1) Aki tudja, hogy a fegyver, a robbanóanyag, a készítésükhöz szükséges eszköz vagy szer, illetve a méreg bűncselekmény elkövetéséhez kell, mégis elkészíti, beszerzi vagy másnak a beszerzésükhöz segítséget nyújt, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Tiltott lőfegyver és robbanóanyag gyártása, tartása, viselése és forgalmazása
348. szakasz
(1) Aki engedély nélkül készít, elad, beszerez, cserél vagy tart lőfegyvert, fegyveralkatrészeket, lőszert vagy robbanóanyagot, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény tárgya olyan lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, ilyen alapanyagú eszköz, vegyi- vagy gázlövedék, melyek gyártása, árusítása, beszerzése, cseréje vagy tartása polgárok számára tilos, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény tárgya nagyobb mennyiségű fegyver, lőszer vagy más szer vagy eszköz, illetve tömegpusztító fegyver vagy a cselekményt a nemzetközi joggal ellentétben követik el, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény tárgyait jogosulatlanul viseli, két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) A lőfegyvert, alkatrészeit, lőszerét vagy a robbanóanyagot el kell kobozni.
Részvétel csoportos bűnelkövetésben
349. szakasz
(1) Aki olyan csoportban vesz részt, amely közös cselekvéssel emberölést követ el, vagy valakinek súlyos testi sértést vagy nagyobb mértékű kárt okoz, vagy más olyan bűncselekményt követ el, amely öt évig terjedő vagy súlyosabb börtönbüntetéssel büntethető, vagy megkísérli egy ilyen bűncselekmény elkövetését, magáért a részvételért három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti cselekményt elkövető csoport vezére egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Tiltott határátlépés és embercsempészet
350. szakasz
(1) Aki előírásos engedély nélkül, fegyveresen vagy erőszak alkalmazásával átlépi vagy megkísérli átlépni Szerbia határát, egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki azzal a szándékkal, hogy magának vagy másnak hasznot szerezzen, másnak, nem Szerbia állampolgárának lehetővé teszi Szerbia határának tiltott átlépését, vagy az országban való tiltott tartózkodását vagy áthaladását, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a 2. bekezdés szerinti cselekményt csoport követte el, hivatali visszaéléssel vagy oly módon, amely veszélyezteti azoknak az embereknek az életét vagy testi épségét, akiknek a Szerbia határán való tiltott átlépését, az országban való tartózkodását vagy átutazását megszervezik, vagy ha több embert csempésznek, az elkövetők egy évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendők.
(4) Ha a 2. bekezdés szerinti cselekményt szervezett külföldi bűnszövetkezet követi el, az elkövető három évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Az 1-3. bekezdés szerinti cselekmény elkövetéséhez tervezett vagy használt eszközöket el kell kobozni.
Visszaélés a segélykérő vagy vészjelző jellel
351. szakasz
Aki visszaél a segélykérő vagy vészjelző jellel, vagy indokolatlanul segítséget kér, és emiatt az állami szerveket, a tűzvédelmi vagy más illetékes szervezeteket szükségtelen intézkedésekre készteti, vagy fennakadásokat okoz a közlekedésben, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Szerencsejáték jogosulatlan szervezése
352. szakasz
(1) Aki az illetékes szerv engedélye nélkül szerencsejátékot szervez, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti szerencsejáték szervezője vagy részvevője megtévesztéssel él, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény elkövetésére szánt vagy felhasznált eszközöket, valamint a pénzt és a szerencsejáték tárgyait el kell kobozni.
Tevékenység jogosulatlan folytatása
353. szakasz
Aki jogosulatlanul, üzletszerűen olyan tevékenységet folytat, amelynek a végzéséhez a törvény vagy törvényen alapuló más jogszabály szerint az illetékes szerv, illetve az illetékes alany engedélye szükséges, pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Régészeti munkálatok engedély nélküli folytatása
353a. szakasz
(1) Aki jogosulatlanul végez régészeti ásatásokat és kutatásokat, három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdés szerinti cselekményt régészeti lelőhelyen vagy más ingatlan kulturális értéknek minősülő helyen, illetve előzetes védelmet élvező javakon végzi, vagy ha ez alkalommal a régészeti lelőhelyet vagy az ingatlan kulturális értéket, illetve az előzetes védelmet élvező javat tönkreteszi, vagy a munkálatok végzése alkalmával régészeti tárgyak felfedésére és fellelésére szolgáló felszerelést vagy berendezést használ, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. és a 2. bekezdés szerinti cselekmények végrehajtása során talált tárgyakat el kell kobozni.
354. szakasz
(1) Aki jogosulatlanul felás, feldúl, megkárosít vagy durván meggyaláz sírt vagy más temetkezési helyet, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki jogosulatlanul megsemmisít, megkárosít vagy durván meggyaláz síremléket vagy halottnak állított más emlékjelet.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény súlyosabb bűncselekmény ismérveit is tartalmazza, az elkövető azért a bűncselekményért büntetendő.
A JOGFORGALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
355. szakasz
(1) Aki hamis okiratot készít, vagy valódi okiratot megmásít azzal a szándékkal, hogy valódiként használja, vagy aki hamis vagy valótlan okiratot valódiként használ, vagy aki ilyent szerez használat végett, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény hivatalos okirattal, végrendelettel, váltóval, csekkel, nyilván- vagy közkönyvvel, illetve törvény alapján vezetendő más könyvvel kapcsolatos, az elkövető három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. bekezdés szerinti cselekmény kísérlete is büntetendő.
Az okirat-hamisítás minősített esetei
356. szakasz
Úgy tekintendő, hogy okirat-hamisítást követ el, és a 355. szakasz szerint büntetendő az az elkövető, aki:
1/ olyan papírt, űrlapot vagy más tárgyat, amelyet valaki aláírt, jogosulatlanul a jogi viszonyok szempontjából értékes tartalommal tölt meg;
2/ mást megtéveszt az okirat tartalmát illetően, és az abban a meggyőződésben írja alá az okiratot, hogy másmilyen vagy másmilyen tartalmú okiratot ír alá;
3/ okiratot ad ki másnak a nevében az illető személy meghatalmazása nélkül, vagy nem létező személy nevében;
4/ okirat kiadójaként aláírása mellett olyan címet, rangot vagy hivatalt tüntet fel, amivel nem rendelkezik, ez pedig döntően befolyásolja az okirat bizonyító erejét;
5/ úgy készít okiratot, hogy jogosulatlanul valódi pecsétet vagy jelet használ.
357. szakasz
(1) Az a hivatalos személy, aki hivatalos okiratba, könyvbe vagy aktába valótlan adatokat jegyez be, vagy valamilyen fontos adatot nem jegyez be, vagy aláírásával, illetve hivatalos pecséttel hitelesíti a valótlan tartalmú hivatalos okiratot, könyvet vagy aktát, vagy aláírásával, illetve hivatalos pecséttel lehetővé teszi valótlan tartalmú hivatalos okirat, könyv vagy akta készítését, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az a hivatalos személy is, aki hivatalában valótlan hivatalos okiratot, könyvet vagy aktát valódiként használ, vagy aki a hivatalos okiratot, könyvet vagy aktát megsemmisíti, elrejti, nagyobb mértékben károsítja vagy más módon használhatatlanná teszi.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt vállalat, intézmény vagy más alany felelős személye követi el, az e bűncselekményre előírt büntetéssel büntetendő.
Valótlan tartalom hitelesítésére való rábírás
358. szakasz
(1) Aki megtévesztéssel ráveszi az illetékes szervet, hogy közokiratban, jegyzőkönyvben vagy könyvben jogforgalomban bizonyítékként használható valótlanságot hitelesítsen, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki ilyen okiratot, jegyzőkönyvet vagy könyvet használ, habár tudja, hogy valótlan.
HIVATALI BŰNCSELEKMÉNYEK
359. szakasz
(1) Az a hivatalos vagy felelős személy, aki hivatalával vagy meghatalmazásával visszaélve, hatáskörét túllépve vagy hivatali kötelességét megszegve magának vagy más természetes vagy jogi személynek hasznot szerez, másnak kárt okoz, vagy súlyosan megsérti másnak a jogait, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény négyszázötvenezer dinárt meghaladó vagyoni haszonnal járt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a vagyoni haszon értéke meghaladja a másfél millió dinárt, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Bírói, ügyészi vagy ügyészhelyettesi törvénysértés
360. szakasz
(1) Ha a bíró, ülnök, ügyész vagy ügyészhelyettes a bírósági eljárásban azzal a szándékkal, hogy másnak hasznot szerezzen vagy kárt okozzon, törvényellenes döntést hoz, vagy más módon megsérti a törvényt, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény elkövetésével vagyoni előnyt szereztek vagy az okozott kár meghaladja a négyszázötvenezer dinárt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a szerzett vagyoni előny vagy az okozott kár meghaladja a másfél millió dináros összeget, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
361. szakasz
(1) Az a hivatalos személy, aki törvény, más jogszabály vagy aktus megsértésével, felügyeleti kötelességének elhanyagolásával vagy más módon nyilvánvalóan hanyagul viszonyul hivatalához, noha tudatában volt vagy tudatában kellett volna lennie, hogy emiatt másnak a jogai súlyosan sérülhetnek, vagy vagyoni kár keletkezhet, ha a beállt jogsértés vagy vagyoni kár értéke meghaladja a négyszázötvenezer dinárt, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény következtében másnak a jogai súlyosan sérültek, vagy ha másfél millió dinárt meghaladó vagyoni kár keletkezett, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt intézmény vagy - a gazdasági tevékenységet folytató alanyok kivételével - más alany felelős személye követi el, az e bűncselekményre előírt büntetéssel büntetendő.
Törvényellenes megfizettetés és kifizetés
362. szakasz
Az a hivatalos személy, aki mással megfizettet valamit, amiért nem köteles fizetni, vagy többet fizettet meg vele, mint amennyit köteles fizetni, vagy aki kifizetéskor vagy valamilyen dolgok átadásakor nem fizet, kevesebbet fizet, illetve nem ad át vagy kevesebbet ad át, pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A költségvetési eszközök nem rendeltetésszerű használata
362a. szakasz
A költségvetési eszközök igénybe vevőjének felelős személye vagy a kötelező szociális biztosítási szervezet felelős személye, aki kötelezettségeket teremt, vagy a költségvetés terhére a költségvetésben, a pénzügyi tervben vagy a Kormánynak a kölcsönösszeget megállapító aktusában megállapított összeghez viszonyított egy millió dinárt meghaladó kiadások és költségek kifizetését hagyja jóvá, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
363. szakasz
(1) Az a hivatalos vagy felelős személy, aki munkavégzésével kapcsolatban azzal a szándékkal, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, hamis elszámolás benyújtásával vagy más módon megtéveszti és törvényellenes kifizetésre bírja a meghatalmazott személyt, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény négyszázötvenezer dinárt meghaladó vagyoni haszonnal járt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény másfél millió dinárt meghaladó vagyoni haszonnal járt, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
364. szakasz
(1) Aki azzal a szándékkal, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, eltulajdonítja a hivatalában, állami szervben, vállalatban, intézményben, más alanyban, üzletben vagy műhelyben rábízott pénzt, értékpapírt vagy más ingóságot, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény négyszázötvenezer dinárt meghaladó vagyoni haszonnal járt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény másfél millió dinárt meghaladó vagyoni haszonnal járt, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
365. szakasz
Aki jogosulatlanul kölcsönveszi a hivatalában, állami szervben, vállalatban, intézményben, más alanyban, üzletben vagy műhelyben rábízott pénzt, értékpapírt vagy más dolgot, vagy ezeket a dolgokat másnak jogosulatlanul odakölcsönzi, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
366. szakasz
(1) Aki jutalmat vagy más hasznot követel vagy fogad el a maga vagy más részére, közvetlenül vagy harmadik személy révén azért, hogy hivatali vagy társadalmi helyzetét vagy tényleges vagy feltételezett befolyását kihasználva közvetítsen bizonyos hivatalos cselekmény megtételében vagy elmulasztásában, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki másnak közvetlenül vagy harmadik személy révén jutalmat vagy más hasznot ígér, kínál vagy ad azért, hogy hivatali vagy társadalmi helyzetét vagy tényleges vagy feltételezett befolyását kihasználva közvetítsen bizonyos hivatalos cselekmény megtételében vagy elmulasztásában, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki hivatali vagy társadalmi helyzetét vagy tényleges vagy feltételezett befolyását kihasználva közvetít olyan hivatalos cselekmény megtételében, melyet nem lenne szabad megtenni, vagy olyan hivatalos cselekmény elmulasztásában, melyet meg kellene tenni, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki másnak közvetlenül vagy harmadik személy révén jutalmat vagy más hasznot ígér, kínál vagy ad azért, hogy hivatali vagy társadalmi helyzetét vagy tényleges vagy feltételezett befolyását kihasználva közvetítsen olyan hivatalos cselekmény megtételében, amelyet nem lenne szabad megtenni, vagy olyan hivatalos cselekmény elmulasztásában, amelyet meg kellene tenni, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha a 3. bekezdés szerinti közvetítésért jutalmat vagy más hasznot kért vagy kapott, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(6) Az a külföldi hivatalos személy, aki az 1-4. bekezdés szerinti cselekményt követi el, az előírt büntetéssel büntetendő.
(7) A jutalmat és vagyoni hasznot el kell kobozni.
367. szakasz
(1) Az a hivatalos személy, aki közvetlenül vagy közvetve ajándékot vagy más hasznot kér vagy fogad el, vagy aki ajándékot vagy más hasznot ígértet magának vagy másnak azért, hogy meghatalmazása keretében elvégezzen olyan hivatalos cselekményt, melyet nem lenne szabad elvégeznie, vagy hogy ne tegyen meg olyan hivatalos cselekményt, melyet meg kellene tennie, két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az a hivatalos személy, aki közvetve vagy közvetlenül ajándékot vagy más hasznot kér vagy fogad el, vagy aki ajándékot vagy más hasznot ígértet magának vagy másnak azért, hogy meghatalmazása keretében elvégezzen olyan hivatalos cselekményt, melyet el kellene elvégeznie, vagy hogy ne tegyen meg olyan hivatalos cselekményt, melyet nem lenne szabad megtennie, két évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a hivatalos személy az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt bűncselekmény felfedésével, büntetőeljárás indításával vagy lefolytatásával, büntetőszankció kiszabásával vagy végrehajtásával kapcsolatban követi el, három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha a hivatalos személy az 1-3. bekezdés szerinti hivatalos cselekmény elvégzése, illetve elmulasztása után ezzel kapcsolatban ajándékot vagy más hasznot kér vagy fogad el, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha az 1-4. bekezdés szerinti cselekményt külföldi hivatalos személy követi el, az e bűncselekményre előírt büntetéssel büntetendő.
(6) Ha az 1., 2. és 4. bekezdés szerinti cselekményt vállalat, intézmény vagy más alany felelős személye követi el, az e bűncselekményre előírt büntetéssel büntetendő.
(7) Az ajándékot és a vagyoni hasznot el kell kobozni.
368. szakasz
(1) Aki hivatalos vagy más személynek ajándékot vagy más hasznot ad vagy ígér azért, hogy a hivatalos személy meghatalmazása keretében elvégezzen olyan hivatalos cselekményt, melyet nem lenne szabad elvégeznie, vagy hogy ne tegyen meg olyan hivatalos cselekményt, melyet meg kellene tennie, vagy aki hivatalos személy ilyen megvesztegetésében közvetít, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki hivatalos vagy más személynek ajándékot vagy más hasznot ad vagy ígér azért, hogy a hivatalos személy meghatalmazása keretében elvégezzen olyan hivatalos cselekményt, melyet el kellene elvégeznie, vagy hogy ne tegyen meg olyan hivatalos cselekményt, melyet nem lenne szabad megtennie, vagy aki hivatalos személy ilyen megvesztegetésében közvetít, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. és 2. bekezdés rendelkezését kell alkalmazni akkor is, ha a csúszópénzt külföldi hivatalos személynek adják vagy ígérik.
(4) Ha az 1-3. bekezdés szerinti cselekmény elkövetője feljelenti tettét, még mielőtt megtudná, hogy leleplezték, mentesíthető a büntetés alól.
(5) Az 1., 2. és 4. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a csúszópénzt vállalat, intézmény vagy más alany felelős személyének adták, kínálták vagy ígérték.
(6) A megvesztegetett személy által kapott, majd elkobzott ajándék vagy más haszon a 4. bekezdés szerinti esetben visszaadható annak, aki adta.
369. szakasz
(1) Az a hivatalos személy, aki jogosulatlanul másnak elárul, átad vagy más módon hozzáférhetővé tesz hivatali titoknak minősített adatokat, vagy aki ilyen adatokat azzal a szándékkal szerez meg, hogy illetéktelen személynek átadja, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt nyereségvágyból vagy kiemelten bizalmas adatokkal kapcsolatban, vagy az adatok külföldön való közzététele vagy felhasználása érdekében követte el, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Hivatali titoknak a törvény, más jogszabály vagy az illetékes szerv törvényen alapuló határozata szerint hivatali titoknak minősített adatok és dokumentumok tekintendők, amelyek elárulása a hivatal számára káros következménnyel jár vagy járhat.
(5) A 4. bekezdés értelmében nem tekintendők hivatali titoknak azok az adatok vagy dokumentumok, amelyek az alapvető emberi jogok megsértésére, Szerbia alkotmányos rendjének és biztonságának a veszélyeztetésére, illetve öt évig terjedő vagy súlyosabb börtönbüntetéssel büntethető bűncselekmény eltitkolására vonatkoznak.
(6) Az 1-4. bekezdés rendelkezései azzal a személlyel szemben is alkalmazandók, aki hivatalának megszűnése után árul el hivatali titkot.
AZ EMBERIESSÉG ÉS NEMZETKÖZI JOGVÉDELMET ÉLVEZŐ MÁS ÉRTÉKEK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
370. szakasz
Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából elrendeli a csoport tagjainak a megölését, súlyos testi bántalmazását, testi vagy lelki egészségük súlyos veszélyeztetését, vagy a csoport olyan életkörülmények közé kényszerítését, amely végül a csoport teljes vagy részbeni fizikai megsemmisüléséhez vezet, vagy olyan intézkedések megtételét, amelyek meggátolják a csoport szaporodását, vagy a gyermekeknek más csoportba való áthelyezését, vagy aki ugyanazzal a szándékkal elköveti a felsorolt bűncselekmények valamelyikét, legalább öt évig vagy harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Az emberiesség elleni bűncselekmény
371. szakasz
Aki a nemzetközi jog szabályait megsértve a polgári lakosság elleni nagyobb méretű vagy rendszeres támadás keretében elrendeli: az öldöklést; a lakosságnak vagy egy részének olyan életkörülmények közé kényszerítését, melyek teljes vagy részbeni fizikai megsemmisüléséhez vezetnek; a leigázást; a kényszerű áttelepítést; a kínzást; a nemi erőszakot; az üzletszerű kéjelgésre kényszerítést; a terhességre vagy a sterilizálásra kényszerítést a népesség etnikai összetételének a megváltoztatása érdekében; a politikai, vallási, faji, nemzeti, etnikai, kulturális, nemi vagy más alapon való üldözést vagy kiutasítást; az emberek titokban való bezárását vagy elrablását a jogsegély megvonása miatt; valamely faji csoport elnyomását vagy egyik ilyen csoportnak a másikon való uralkodását; vagy más hasonló embertelen bánásmódot, amelyek szándékosan nagy szenvedést okoznak, vagy komolyan veszélyeztetik az egészséget, illetve aki a felsorolt bűncselekmények valamelyikét elköveti, legalább öt évig vagy harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A polgári lakosság elleni háborús bűncselekmény
372. szakasz
(1) Aki a nemzetközi jog szabályait megsértve háború, fegyveres összetűzés vagy megszállás idején elrendeli: a polgári lakosság, település, egyes polgári személyek, harcképtelen személyek, humanitárius szervezetek vagy békekövetségek tagjai vagy létesítményei elleni támadást; a cél nélküli támadást, mely kiemelt nemzetközi jogvédelem alatt álló polgári lakosságot vagy polgári létesítményeket sújt; a katonai célpontok elleni támadást, tudva, hogy ez a polgári lakosságban vagy a polgári létesítményekben a várt katonai sikernél aránytalanul nagyobb károkat okoz; a polgári lakossággal szemben a testi fenyítést, kínzást, embertelen bánásmódot, biológiai, orvosi vagy más tudományos kísérleteket, kényszersterilizálást, szövet vagy szerv átültetés végett való műtéti eltávolítását, más, egészségkárosító vagy nagy szenvedést okozó cselekményeket; a szét- vagy áttelepítést, a nemzeti vagy vallási hovatartozás megváltoztatását; a terhességre vagy üzletszerű kéjelgésre való kényszerítést, a nemi erőszakot; a félelemkeltés és terror intézkedéseit, túszejtést, kollektív büntetést, szabadságtól való jogellenes megfosztást és bezárást; a szabályos és pártatlan ítélkezésre való jog megsértését; az ellenség állampolgára jogainak és cselekményeinek a bírósági eljárásban tilossá, felfüggesztetté vagy meg nem engedetté való nyilvánítását; az ellenség fegyveres erőiben, hírszerző szolgálatában vagy adminisztrációjában való szolgálatra kényszerítést; a tizennyolc évesnél fiatalabb személynek a fegyveres erőkben való szolgálatra kényszerítését; a kényszermunkát; a lakosság kiéheztetését; a vagyon jogellenes elkobzását, eltulajdonítását vagy megsemmisítését a katonai igényeket jóval meghaladó mértékben; a jogellenes és aránytalanul magas kontribúciót és rekvirálást; a hazai pénz értékének csökkentését vagy a jogellenes pénzkibocsátást; vagy aki a felsorolt bűncselekmények valamelyikét elköveti, legalább öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki a nemzetközi jog szabályait megszegve háború, fegyveres összetűzés vagy megszállás idején elrendeli: a nemzetközi joggal kiemelten védett létesítmények, illetve a különösen veszélyes létesítmények és berendezések, pl. gátak, töltések és atomerőművek elleni támadást; a kiemelt nemzetközi jogvédelem alatt álló polgári létesítmények, a védtelen helyek és a fegyvermentes övezetek lövetését; a lakosság egészségét vagy fennmaradását veszélyeztető, hosszan tartó vagy nagy mértékű környezetszennyezést, vagy aki a felsorolt bűncselekmények valamelyikét elköveti.
(3) Aki háború, fegyveres összetűzés vagy megszállás idején elrendeli a polgári lakosság ölését, vagy aki ezt elköveti, legalább tíz évig vagy harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki a nemzetközi jog szabályait megszegve háború, fegyveres összetűzés vagy megszállás idején megszállóként elrendeli vagy maga végrehajtja saját polgári lakossága egy részének a megszállt területre való áttelepítését, legalább öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Aki az 1. és 2. bekezdés szerinti bűncselekmények valamelyikével fenyegetőzik, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Sebesültek és betegek elleni háborús bűncselekmény
373. szakasz
(1) Aki a nemzetközi jog szabályait megszegve háború vagy fegyveres összetűzés idején elrendeli a sebesültek, betegek, hajótöröttek, egészségügyi vagy vallásfelekezeti személyek testi fenyítését, kínzását, az embertelen bánásmódot, a biológiai, orvosi vagy más tudományos kísérleteket, a szövet vagy szerv átültetés céljára való műtéti eltávolítását vagy egyéb, az egészséget károsító, nagy szenvedést okozó cselekményt, vagy aki elrendeli az egészségügyi szállítmányban levő anyagnak és eszközöknek, illetve az egészségügyi intézmények és egységek készletének a jogellenes megsemmisítését vagy nagyobb mennyiségben való, a katonai igényekkel nem indokolható eltulajdonítását, vagy aki a felsorolt bűncselekmények valamelyikét elköveti, legalább öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki háború, fegyveres összetűzés vagy megszállás idején elrendeli a sebesültek vagy a betegek leölését, vagy aki ezt elköveti, legalább tíz évig vagy harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A hadifoglyok elleni háborús bűncselekmény
374. szakasz
(1) Aki a nemzetközi jog szabályait megszegve elrendeli a hadifoglyok testi fenyítését, kínzását, az embertelen bánásmódot, a biológiai, orvosi vagy más tudományos kísérleteket, a szövet vagy szerv átültetés céljára való műtéti eltávolítását vagy egyéb, az egészséget károsító, nagy szenvedést okozó cselekményt, vagy elrendeli az ellenség fegyveres erőiben való szolgálatteljesítésüket, vagy a szabályos és pártatlan ítélkezésre való joguk megsértését, vagy aki a felsorolt bűncselekmények valamelyikét elköveti, legalább öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki elrendeli a hadifoglyok leölését, vagy aki ezt elköveti, legalább tíz évig vagy harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Népirtás és háborús bűncselekmények megszervezése, elkövetésükre való felbujtás
375. szakasz
(1) Aki mással megegyezik a 370-374. szakasz szerinti bűncselekmények valamelyikének az elkövetésében, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdés szerinti bűncselekmények elkövetésére csoportot szervez, öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki az 1. bekezdés szerinti bűncselekmények elkövetésére szervezett bűnszövetkezetet szervez, legalább öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki a 2. bekezdés szerinti csoport tagjává válik, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Aki a 3. bekezdés szerinti szervezett bűnszövetkezet tagjává válik, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(6) Ha az 1., 4. és 5. bekezdés szerinti cselekmény elkövetője felfedi az egyezséget, a csoportot vagy a szervezett bűnszövetkezetet, még mielőtt a keretében vagy részére valamilyen bűncselekményt követett volna el, illetve ha a 2. és 3. bekezdés szerinti cselekmény elkövetője megakadályozza az 1. bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetését, a büntetése enyhíthető.
(7) Aki a 370-374. szakasz szerinti bűncselekmények valamelyikének az elkövetésére szólít fel vagy bujtogat, egy évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Tiltott harceszközök alkalmazása
376. szakasz
(1) Aki háború vagy fegyveres összetűzés idején elrendeli a nemzetközi jog szabályai szerint tiltott harceszközök vagy harcmodor alkalmazását, vagy aki maga alkalmazza őket, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény következtében több ember meghalt, az elkövető legalább öt évig vagy harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki az 1. bekezdés szerinti eszközök használatára szólít fel, vagy ilyen eszközöket készít elő használatra, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Tiltott fegyver gyártása, forgalmazása és tartása
377. szakasz
(1) Aki a törvénnyel, más jogszabállyal vagy a nemzetközi jog szabályaival ellentétben olyan fegyvert vagy a gyártásához szükséges eszközt gyárt, vásárol, elad, exportál, importál vagy más módon beszerez vagy másnak ad, tart vagy szállít, amelynek a gyártása vagy alkalmazása tilos, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az a hivatalos vagy felelős személy, aki elrendeli vagy lehetővé teszi, hogy jogi személy az 1. bekezdés szerinti tevékenységgel foglalkozzon, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Az ellenség jogellenes megölése és megsebesítése
378. szakasz
(1) Aki a nemzetközi jog szabályait megsértve háború vagy fegyveres összetűzés idején megöli vagy megsebesíti azt az ellenséget, aki letette fegyverét, vagy feltétel nélkül megadta magát, vagy akinek nincs a védekezéshez eszköze, egy évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti emberölést alattomosan és aljas indokból követte el, az elkövető legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti emberölést kegyetlenül vagy nyereségvágyból követte el, vagy ha több személy meghalt, az elkövető legalább tíz évig vagy harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) A 3. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki a nemzetközi jog szabályait megsértve háború vagy fegyveres összetűzés idején elrendeli, hogy a harcban ne maradjon élő ellenség, vagy aki az ellenséggel ilyen alapon harcol.
379. szakasz
(1) Aki elrendeli a harctéren elesettek vagy sebesültek dolgainak jogellenes eltulajdonítását, vagy aki ezt maga követi el, egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt kegyetlenül követte el, vagy ha az elvett dolgok értéke meghaladja a négyszázötvenezer dinárt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti dolgok értéke meghaladja az egymillió dinárt, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
380. szakasz
Aki a nemzetközi jog szabályait megsértve háború vagy fegyveres összetűzés idején sértegeti, bántalmazza vagy visszatartja a hadikövetet vagy kíséretét, vagy gátolja visszatérését, vagy más módon sérti sérthetetlenségét, vagy elrendeli ilyen cselekmény elkövetését, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Kegyetlen bánásmód a sebesültekkel, betegekkel, hadifoglyokkal
381. szakasz
Aki a nemzetközi jog szabályait megsértve kegyetlenül bánik a sebesültekkel, a betegekkel vagy a hadifoglyokkal, vagy megakadályozza vagy gátolja a szabályok értelmében őket megillető jogok gyakorlását, vagy elrendeli ilyen cselekmények elkövetését, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A hadifoglyok hazaszállításának indokolatlan halogatása
382. szakasz
Aki a nemzetközi jog szabályait megsértve a háború vagy a fegyveres összetűzés befejeztével indokolatlanul halogatja a hadifoglyok vagy polgári személyek hazaszállítását, vagy ilyen halogatást rendel el, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Kulturális javak megsemmisítése
383. szakasz
(1) Aki a nemzetközi jog szabályait megsértve háború vagy fegyveres összetűzés idején kulturális vagy történelmi emlékeket, más kulturális javakat, vallási létesítményeket vagy intézményeket, tudományos, művészeti, nevelési vagy emberbaráti létesítményeket semmisít meg, vagy aki elrendeli ilyen bűncselekmények elkövetését, három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény a nemzetközi jog különleges védelme alatt álló kulturális javak közé sorolt létesítmény megsemmisülésével járt, az elkövető öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Az emberiesség és nemzetközi jogvédelmet élvező más értékek elleni bűncselekmények elkövetésének meg nem akadályozása
384. szakasz
(1) Az a katonai parancsnok vagy az a ténylegesen paracsnokló személy, aki tudja, hogy a parancsnoksága vagy felügyelete alá tartozó erők előkészületeket tesznek a 370-374., a 376., a 378-381. és a 383. szakasz szerinti bűncselekmények elkövetésére, vagy már el is kezdték az elkövetésüket, de nem teszi meg a bűncselekmény elkövetésének a megakadályozására általa megtehető és kötelezően megteendő intézkedéseket, s emiatt sor kerül a bűncselekményre, az illető bűncselekményre előírt büntetéssel büntetendő.
(2) Az a más elöljáró, aki tudja, hogy alárendeltjei vagy beosztottjai előkészületeket tesznek a 370-374., a 376., a 378-381. és a 383. szakasz szerinti bűncselekmények elkövetésére, vagy már el is kezdték az elkövetésüket, de a vezetése alá tartozó teendők ellátása közben nem teszi meg a bűncselekmény elkövetésének a megakadályozására általa megtehető és kötelezően megteendő intézkedéseket, s emiatt sor kerül a bűncselekményre, az illető bűncselekményre előírt büntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Nemzetközi szervezetek által bevezetett szankciók megszegése
384a. szakasz
(1) Aki az egyes államokkal vagy területekkel a gazdasági ügyvitel tekintetében meghatározott tilalmat bevezető nemzetközi szerveztek döntésével ellentétben, amelyeknek Szerbia is tagja és döntései Szerbia állampolgárai és a területén bejegyzett jogi személyek számára is kötelező érvényűek, javakat importál, exportál, átszállít vagy annak szállításában közvetít, műszaki támogatást nyújt, technológia és tudásátadást folytat, vagy más módon jár el a megállapított tilalmakkal ellentétben, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény végrehajtása miatt Szerbiára nézve anyagi kár keletkezett, vagy a keletkezett kár káros következményekkel jár Szerbia tekintélyére és érdekeire, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel büntetendő.
Visszaélés nemzetközi jelekkel
385. szakasz
(1) Aki visszaél az Egyesült Nemzetek Szervezetének vagy a Vöröskeresztnek a zászlajával vagy jelével, vagy más megfelelő jelekkel, vagy más nemzetközileg elismert, bizonyos létesítményeknek a katonai műveletektől való védelmére szolgáló jelekkel, vagy jogosulatlanul viseli ezeket, vagy elrendeli az ilyen bűncselekmények elkövetését, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdés szerinti cselekményt hadműveleti területen követi el, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
386. szakasz
(1) Aki agresszív háborúra szólít fel vagy bujtogat, két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki agresszív háború folytatását rendeli el, legalább tíz évig vagy harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
387. szakasz
(1) Aki a fajban, a bőr színében, a vallási hovatartozásban, a nemzetiségben, az etnikai hovatartozásban vagy más személyi tulajdonságban levő különbség miatt megsérti a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaiban, illetve a Szerbia által becikkelyezett nemzetközi szerződésekben szavatolt alapvető emberi jogokat és szabadságjogokat, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az is, aki az emberek egyenlőségéért küzdő szervezetet vagy egyént üldözi.
(3) Aki az egyik fajnak a másik feletti uralmát hirdeti, vagy faji gyűlöletet szít, vagy faji megkülönböztetésre bujtogat, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki a fajban, bőr színében, vallási hovatartozásban, nemzetiségben, etnikai hovatartozásban vagy más személyi tulajdonságban levő különbség miatt bármely személy vagy személyek csoportja ellen gyűlöletet, hátrányos megkülönböztetést vagy erőszakot hirdető vagy arra buzdító szöveget, képet vagy eszmét vagy elméletet nyilvánosan hozzáférhetővé tesz, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Aki nyilvánosan fenyegetőzik, hogy meghatározott fajhoz tartozása, bőr színe, vallása, nemzetisége, etnikai szárzmazása vagy valamely más személyi tulajdonsága miatt személyek vagy személyek csoportja ellen négy évet meghaladó börtönbüntetéssel büntetendő bűncselekményt követ el, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
388. szakasz
(1) Aki erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy tévedésben tartással; meghatalmazással, bizalommal, függőségi viszonnyal, másnak a súlyos helyzetével visszaélve; személyi dokumentumok visszatartásával, pénz vagy egyéb haszon adásával vagy elfogadásával más személyt munkájának kizsákmányolása, kényszermunka, bűncselekmény elkövetése, üzletszerű kéjelgés vagy másmilyen nemi kizsákmányolás, koldulás, pornográf célokra való kihasználás, rabszolgasors vagy ahhoz hasonló viszony kialakítása, szerv vagy testrész felhasználása vagy fegyveres összetűzésben való részvétel miatt kihasznál, toboroz, szállít, más helyre visz, átad, elad, vesz, rejteget vagy tart, illetve eladásában közvetít, három évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt kiskorú sérelmére követi el, az elkövető az e bűncselekményre előírt büntetéssel büntetendő akkor is, ha nem alkalmazott erőszakot, fenyegetést vagy más felsorolt elkövetési módot.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt kiskorú sérelmére követte el, az elkövető legalább öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. és 3. bekezdés szerinti cselekmény következtében valaki súlyos testi sértést szenved, az elkövető öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha az 1. és 3. bekezdés szerinti cselekmény következtében egy vagy több személy meghal, az elkövető legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(6) Aki az 1-3. bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetésével foglalkozik, vagy aki csoportban követi el, legalább öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(7) Ha az 1-3. bekezdés szerinti cselekményt szervezett bűnszövetkezet követte el, az elkövető legalább tíz év börtönbüntetéssel büntetendő.
(8) Aki tudja, vagy tudhatta, hogy a személy emberkereskedelem áldozata, és visszaél helyzetével vagy másnak lehetővé teszi az áldozat helyzetével való visszaélést az 1. bekezdés szerinti kizsákmányolás céljából, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(9) Ha a 8. bekezdés szerinti cselekményt olyan személlyel szemben követték el, akiről az elkövető tudta, vagy tudhatta, hogy kiskorú, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(10) A személynek a kizsákmányolásba vagy rabszolgasorsba vagy az 1. bekezdés szerinti hasonló viszonyba való beleegyezése nem befolyásolja az 1., 2. és 6. bekezdés szerinti bűncselekmény meglétére.
Kiskorúakkal való kereskedelem örökbefogadás végett
389. szakasz
(1) Aki tizenhat évesnél fiatalabb személyt a hatályos törvényekkel ellentétes örökbefogadása végett elvesz, vagy aki ilyen személyt örökbe fogad, vagy aki ilyen örökbefogadásban közvetít, vagy aki e célból tizennégy évesnél fiatalabb személyt vesz, elad, másnak átad, szállít, elszállásol vagy rejteget, egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdés szerinti tevékenységgel foglalkozik, vagy ha csoport követi el, legalább három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt szervezett bűnszövetkezet követte el, az elkövető legalább öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Rabszolgasorsban tartás és rabszolgasorsú személy szállítása
390. szakasz
(1) Aki a nemzetközi jog szabályait megsértve mást rabszolgasorsba vagy ahhoz hasonló viszonyba kényszerít, vagy ilyen viszonyban tart, vesz, elad, másnak átad, ilyen személy vételében, eladásában vagy átadásában közvetít, vagy mást arra bujtogat, hogy eladja saját szabadságát vagy az általa tartott vagy gondjaira bízott személy szabadságát, egy évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki rabszolgasorsban vagy ahhoz hasonló viszonyban levő személyt egyik országból másik országba szállít, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt kiskorú sérelmére követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Nemzetközi védelmet élvező személy veszélyeztetése
390a. szakasz
Aki nemzetközi jogvédelmet élvező személy ellen erőszakot alkalmaz, vagy támadást intéz hivatalos helyiségei, magánlakása vagy járműve ellen, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
391. szakasz
(1) Aki azzal a szándékkal, hogy külföldi államnak vagy nemzetközi szervezetnek kárt okozzon, elrabol valakit, vagy erőszakot alkalmaz, robbant, tüzet okoz, más közveszélyes dolgot tesz, nukleáris, vegyi, bakteriológiai vagy más hasonló eszköz használatával fenyegetőzik, három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény következtében egy vagy több személy meghalt, vagy ha szervezett bűnszövetkezet követte el, az elkövető öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény elkövetése közben az elkövető szándékosan embert ölt, vagy ha az elkövető szervezett bűnszövetkezet szervezője, legalább tíz évig terjedő vagy harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki az 1-3. szakasz szerinti bűncselekményt előkészíti, egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) A 4. bekezdés szerinti előkészítés a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges eszközök beszerzéséből vagy alkalmassá tételéből, a bűncselekmény elkövetése akadályainak elhárításából, másokkal való megbeszéléséből, tervezéséből vagy megszervezéséből vagy más olyan cselekményekből tevődik össze, amelyekkel megteremtődnek a feltételek a bűncselekmény közvetlen végrehajtásához.
392. szakasz
(1) Aki mást elrabol, és azzal fenyegeti, hogy megöli, bántalmazza vagy túszként tartja, hogy valamely államot vagy nemzetközi szervezetet rákényszerítsen arra, hogy valamit megtegyen vagy ne tegyen meg, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény elkövetője önként szabadon bocsátja az elrabolt személyt, habár nem valósult meg az emberrablás célja, mentesíthető a büntetés alól.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény következtében az elrabolt személy meghalt, az elkövető három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény elkövetésekor az elkövető szándékosan ölte meg az elrabolt személyt, legalább tíz évig terjedő vagy harminc évtől negyven évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
393. szakasz
(1) Aki a 312., 391. és 392. szakasz szerinti bűncselekmények elkövetésének a teljes egészében vagy részbeni pénzelésére közvetlenül vagy közvetve biztosít vagy gyűjt eszközöket, egy évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki a 312., 391. és 392. szakasz szerinti bűncselekmények elkövetésére bujtogat és segít a végrehajtásához szükséges eszközök biztosításában és összegyűjtésében, tekintet nélkül arra, hogy a cselekményt elkövették-e vagy sem, illetve hogy az eszközöket az adott cselekmények végrehajtására használták-e, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. bekezdés szerinti eszközöket el kell kobozni.
A SZERBIA KATONASÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Kibúvás a katonai szolgálat alól
394. szakasz
(1) Aki indokolt ok nélkül nem jelenik meg a sorozáson, a sorkatonai szolgálaton vagy a tartalékos szolgálaton, vagy kibúvik az ilyen kötelezettség teljesítésére felszólító behívó átvétele alól, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdés szerinti kötelezettsége alóli kibúvás érdekében rejtőzködik, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki elhagyja az országot vagy külföldön marad, hogy kibújjon az 1. bekezdés szerinti katonai kötelezettsége alól, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Aki több személyt az 1-3. bekezdés szerinti cselekmény elkövetésére szólít fel vagy bujtogat, az 1. bekezdés szerinti esetben három évig, a 2. és 3. bekezdés szerinti esetben két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha az 1-3. bekezdés szerinti cselekmény elkövetője önként jelentkezik az illetékes állami szervnél, mentesíthető a büntetés alól.
Kibúvás az összeírás és vizsgálat alól
395. szakasz
Aki törvénnyel megállapított kötelezettségével ellentétben, indokolt ok nélkül nem tesz eleget az illetékes szerv összeírási és vizsgálati behívójának, vagy ellenzi az ország védelméhez szükséges emberek és anyagi eszközök összeírását vagy vizsgálatát, vagy aki ilyen összeírás és vizsgálat esetén pontatlan adatokat közöl, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Anyagi kötelezettség teljesítésének elmulasztása
396. szakasz
(1) Aki törvénnyel megállapított kötelezettségével ellentétben, indokolt ok nélkül nem szállítja el a meghatározott helyre, a meghatározott időben vagy nem a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban szállítja az anyagi eszközöket, vagy nem tereli be a jószágot, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt hadiállapot, fegyveres összetűzés vagy rendkívüli állapot idején követi el, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Kibúvás a katonai szolgálat alól szolgálatképtelenné tétel és megtévesztés révén
397. szakasz
(1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól kivonja magát, vagy könnyebb beosztást kapjon, megsérti vagy más módon ideiglenesen szolgálatképtelenné teszi magát, vagy megengedi másnak, hogy őt ideiglenesen szolgálatképtelenné tegye, valamint az, aki mást engedélyével vagy anélkül ugyanilyen célból ideiglenesen szolgálatképtelenné tesz, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény következménye tartós katonai szolgálatképtelenség, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Aki az 1. bekezdés szerinti szándékkal betegnek tetteti magát, maga vagy más számára hamis iratot használ, vagy más megtévesztő magatartást tanúsít, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Jogellenes mentesítés a katonai szolgálat alól
398. szakasz
Az a katonai személy vagy katonai szolgálat alá vont személy, aki hivatalával vagy meghatalmazásával visszaélve eléri, hogy mentesítsék kötelességei alól, vagy könnyebb beosztást kapjon, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Önkényes eltávozás és szökés Szerbia Katonaságából
399. szakasz
(1) Az a katonai személy, aki önkényesen eltávozik egységéből vagy szolgálatából, és legalább öt napig, vagy egy év folyamán többször rövidebb ideig távol marad, vagy aki egységét vagy szolgálatát fontos feladat közben vagy az egység fokozott harckészültsége idején önkényesen elhagyja, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az a katonai személy, aki rejtőzködik, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól kivonja magát, vagy aki önkényesen harminc napnál hosszabb ideig távol marad egységéből vagy szolgálatából, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az a katonai személy, aki elhagyja az országot, vagy külföldön marad, hogy kivonja magát katonai szolgálatának teljesítése alól, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Az a katonai személy, aki külföldre való szökést készít elő, hogy kivonja magát katonai szolgálatának teljesítése alól, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Aki több személyt szólít fel vagy bujtogat az 1. bekezdés szerinti cselekmény elkövetésére, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(6) Aki több személyt szólít fel vagy bujtogat a 2. és 3. bekezdés szerinti cselekmény elkövetésére, két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(7) Ha a 2. és 3. bekezdés szerinti cselekmény elkövetője önként jelentkezik az illetékes állami szervnél katonai szolgálatteljesítésre, a felmenthető a büntetés alól.
Parancs iránti engedetlenség és parancsmegtagadás
400. szakasz
(1) Az a katonai személy, aki nem teljesíti elöljárójának a szolgálattal kapcsolatos parancsát, vagy megtagadja a parancs teljesítését, és ez a szolgálatra nézve súlyosabb következményekkel jár, vagy a szolgálat nagyobb veszélybe kerül, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény a szolgálatra nézve súlyos következményekkel járt, vagy ha a parancs fegyver átvételére vagy használatára vonatkozott, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető az 1. bekezdés szerinti cselekmény esetén pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel, a 2. bekezdés szerinti cselekmény esetén pedig három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
401. szakasz
(1) Az a katonai személy, aki más katonai személyekkel együtt ellenszegül az elöljárója által a szolgálattal kapcsolatban adott parancsnak, és megtagadja a parancsot vagy a szolgálatteljesítést, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt szervezetten követik el, az elkövető egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt fegyverhasználattal követte el, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Az a katonai személy, aki az 1-3. bekezdés szerinti cselekmény elkövetése közben gondatlanságból embert öl, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) A 2. bekezdés szerinti cselekmény kezdeményezője és szervezője két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(6) Aki a 2. bekezdés szerinti cselekmény elkövetésére előkészületeket tesz, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(7) Az a katonai elöljáró, aki az 1-4. bekezdés szerinti cselekmények esetén nem teszi meg hatáskörében a rend helyreállítására előírt, elrendelt vagy nyilvánvalóan szükséges intézkedéseket, egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Ellenszegülés külön katonai szolgálatot teljesítő személynek
402. szakasz
Aki ellenszegül az őr-, járőr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatot teljesítő katonai személynek, vagy nem tesz eleget felszólításának, vagy nem teljesíti vagy megtagadja parancsát, s ez a szolgálatra nézve súlyosabb következményekkel jár, vagy a szolgálat nagyobb veszélybe kerül, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Erőszak szolgálatát teljesítő katonai személy ellen
403. szakasz
(1) Aki erőszakkal vagy közvetlen erőszakkal fenyegetve megakadályozza a katonai személyt szolgálatának teljesítésében, vagy ily módon arra kényszeríti, hogy szolgálati kötelességével ellentétben járjon el, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény súlyos következményekkel járt a szolgálatra nézve, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. bekezdés szerinti cselekmény kísérlete is büntetendő.
Támadás szolgálatát teljesítő katonai személy ellen
404. szakasz
(1) Aki szolgálatát teljesítő katonai személyt megtámad vagy támadással fenyeget, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény elkövetése a katonai személy könnyebb testi sérülésével vagy fegyverhasználattal való fenyegetéssel járt, az elkövető három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény elkövetésekor az elkövető a katonai személynek súlyos testi sérülést okozott, vagy gondatlansága súlyos következményekkel járt a szolgálatra nézve, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény elkövetésekor az elkövető gondatlanságból megöli a katonai személyt, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Mentesítés a 400-404. szakasz szerinti bűncselekmények büntetése alól
405. szakasz
Ha a 400. szakasz, a 401. szakasz 1. bekezdése, a 402. szakasz, a 403. szakasz 1. bekezdése és a 404. szakasz 1. és 2. bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetője a katonai személy törvényellenes és durva eljárására reagált, mentesíthető a büntetés alól.
Alárendelt és alacsonyabb rangú bántalmazása
406. szakasz
(1) Az a katonai elöljáró, aki szolgálatban vagy a szolgálattal kapcsolatban bántalmazza alárendeltjét vagy a nála alacsonyabb rangú személyt, vagy ha emberi méltóságukat sértő módon bánik velük, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény az alárendelt vagy az alacsonyabb rangú személy súlyos testi sértésével vagy súlyos egészségkárosodásával járt, vagy ha több személy sérelmére követte el, az elkövető egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A külön katonai szolgálat megsértése
407. szakasz
(1) Az a katonai személy, aki az őr-, járőr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatra vonatkozó szabályokkal ellentétben jár el, s ez a szolgálatra nézve súlyos következményekkel jár vagy nagyobb veszélyt jelent, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény fegyver-, lőszer- vagy robbanóanyag-raktárnál vagy más különösen jelentős létesítménynél történt, az elkövető három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény súlyos testi sértéssel, nagyobb méretű vagyoni kárral vagy egyéb súlyosabb következményekkel járt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény következtében egy vagy több ember meghalt, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha az 1-4. bekezdés szerinti cselekményeket gondatlanságból követte el, az elkövető az 1. bekezdés szerinti cselekmény esetében pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel, a 2. bekezdés szerinti cselekmény esetében pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel, a 3. bekezdés szerinti cselekmény esetében három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel, a 4. bekezdés szerinti cselekmény esetében pedig egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Az államhatár biztonságának a megsértése
408. szakasz
(1) A hivatalos személy, aki a határon szolgálatot teljesítve az államhatár őrzésére vonatkozó jogszabályokkal ellentétben jár el, s ez súlyosabb következményekkel vagy a szolgálat nagyobb veszélyeztetésével jár, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt különleges körülményekben való szolgálatteljesítés közben követte el, vagy ha a cselekmény súlyos testi sértéssel, nagyobb mértékű vagyoni kárral vagy egyéb súlyos következményekkel járt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény egy vagy több ember halálával járt, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha a 4. bekezdés szerinti cselekmény a 2. bekezdés szerinti következményekkel járt, az elkövető három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel, ha pedig a 3. bekezdés szerinti következményekkel járt, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Jelentési kötelezettség megszegése
409. szakasz
(1) Az a katonai személy, aki feljebbvalójának szóban vagy írásban benyújtott hivatalos jelentésében a szolgálatra nézve fontos, de valótlan adatokat közöl, vagy elhallgat valamilyen fontos tényt, vagy ilyen jelentést továbbít, noha tudja, hogy a benne foglalt adatok valótlanok, s ez a szolgálatra nézve súlyosabb következményekkel vagy nagyobb veszéllyel jár, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt különösen nagy jelentőségű jelentés benyújtásával követte el, vagy ha ez súlyos következményekkel járt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető az 1. bekezdés szerinti cselekmény esetén pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel, a 2. bekezdés szerinti cselekmény esetén pedig három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A katonai egység biztonsági intézkedéseinek elmulasztása
410. szakasz
(1) Az a katonai elöljáró, aki feladatkörében elmulasztja az egység biztosítására, a rábízott emberek életének és egészségének a védelmére, a harckészültséget biztosító létesítmények, tárgyak és eszközök biztosítására és kifogástalan állapotban való tartására, az élelmiszerrel és katonai anyaggal való rendszeres ellátásra vagy a jószág őrzésére és gondozására előírt, elrendelt vagy más, nyilvánvalóan szükséges intézkedéseket, illetve az arról való gondoskodást, hogy a rábízott létesítmények biztonságát szavatoló intézkedéseket idejében és rendesen elvégezzék, s ez veszélyezteti az emberek életét vagy egészségét, illetve a nagy értékű vagyont, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény súlyos testi sértéssel, nagyobb mértékű vagyoni kárral vagy más súlyos következményekkel járt, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény egy vagy több személy halálával járt, az elkövető egy évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha az elkövető 4. bekezdés szerinti cselekménye a 2. bekezdés szerinti következményekkel járt, három évig terjedő, ha pedig a 3. bekezdés szerinti következménnyel járt, öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A fegyverzet és más katonai felszerelés lelkiismeretlen kidolgozása és átvétele
411. szakasz
(1) Ha az a katonai vagy más személy, akire honvédelmi szükségletekre működő vállalatban vagy más jogi személyben a termelési vagy más technológiai folyamat irányítását vagy ellenőrzését bízták, lelkiismeretlenül végzi szolgálatát vagy kötelezettségeit, és emiatt a fegyver, lőszer vagy más katonai felszerelés nem készül el idejében, vagy nem felel meg az előírt minőségnek, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az a katonai vagy más személy is, aki lelkiismeretlenül végezve szolgálatát átveszi a feltételeknek vagy szerződésnek meg nem felelő fegyverzetet vagy más katonai felszerelést.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény súlyos következményekkel járt, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha a 4. bekezdés szerinti cselekmény a 3. bekezdés szerinti következményekkel járt, az elkövető három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A szolgálati fegyver szabálytalan kezelése
412. szakasz
(1) Aki a katonai egység vagy katonai intézmény által rábízott fegyvert, lőszert vagy robbanóanyagot szabálytalanul tartja, őrzi vagy kezeli, s az emiatt nagyobb mértékben károsodik, megsemmisül vagy eltűnik, egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) A fegyver, lőszer, robbanóanyag és más harci eszközök raktárának az a vezetője, aki nem teszi meg a kellő biztonsági vagy karbantartási intézkedéseket, s ez az eszközök nagyobb mértékű károsodásával, megsemmisülésével vagy eltűnésével jár, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény nagy mértékű vagyoni kárral járt, az elkövető egy évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha a 4. bekezdés szerinti cselekmény a 3. bekezdés szerinti kárral járt, az elkövető három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Visszaélés a szolgálati fegyverrel
413. szakasz
Aki eltulajdonítja, elidegeníti, zálogba teszi, másnak használatra adja, megkárosítja vagy tönkreteszi a használatra kapott, honvédelmi célokra szolgáló fegyvert, lőszert vagy robbanóanyagot, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
414. szakasz
(1) Aki honvédelmi célokra szolgáló fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, harceszközt vagy harceszköz-részt lop, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti dolgok értéke meghaladja a négyszázötvenezer dinárt, vagy ha a lopás zárt épület, helyiség, kassza, szekrény vagy más zárt helyiség feltörésével járt, vagy ha a lopást csoport követte el, vagy ha a lopást különösen veszélyes vagy aljas módon, támadásra vagy védekezésre szánt fegyverrel vagy veszélyes eszközzel, vagy tűzvész, árvíz, földrengés vagy más katasztrófa idején követték el, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti dolgok értéke meghaladja a másfél millió dinárt, az elkövető két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
415. szakasz
(1) Aki katonai titoknak minősített adatokat jogosulatlanul közöl, másnak átad vagy más módon hozzáférhetővé tesz, vagy ilyen adatokat szerez, hogy illetéktelen személynek átadja, hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt nyereségvágyból, vagy kiemelten bizalmas adatokkal kapcsolatban, vagy az adatok külföldön való közzététele vagy felhasználása érdekében követte el, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Katonai titoknak azok az adatok minősülnek, amelyeket törvény, más jogszabály vagy az illetékes szerv törvényen alapuló határozata katonai titoknak nyilvánít, és amelyeknek a kiszolgáltatása Szerbia Katonaságára vagy az ország védelmére és biztonságára nézve káros következményekkel járna vagy járhatna.
(5) A 4. bekezdés értelmében nem minősülnek katonai titoknak azok az adatok vagy dokumentumok, melyek az alapvető emberi jogok súlyos megsértésére, Szerbia vagy Szerbia alkotmányos rendjének és biztonságának a veszélyeztetésére, illetve olyan bűncselekmény eltitkolására irányulnak, amelynek az elkövetője a törvény szerint öt évig terjedő vagy súlyosabb börtönbüntetéssel büntethető.
Katonai létesítmény jogosulatlan megközelítése
416. szakasz
Aki jogosulatlanul belép egy katonai létesítménybe, vagy katonai létesítményekről vagy harceszközökről vázlatot, rajzot, fényképet vagy más felvételt készít, noha tudja, hogy ez tilos, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Hadiállapot, fegyveres összetűzés és rendkívüli állapot idején elkövetett bűncselekmények büntetése
417. szakasz
(1) Ha a 394. szakasz 1. bekezdése, a 399. szakasz 1. és 4. bekezdése, a 400. szakasz 1. és 3. bekezdése, a 401. szakasz 1., 6. és 7. bekezdése, a 402. szakasz, a 403. szakasz, a 404. szakasz 1. és 2. bekezdése, a 406. szakasz, a 407. szakasz 1., 2. és 5. bekezdése, a 408. szakasz 1., 4. és 5. bekezdése, a 409. szakasz, a 410. szakasz 1. és 4. bekezdése, a 411. szakasz 1., 2., 4. és 5. bekezdése, a 412. szakasz 1. 2., 4. és 5. bekezdése, a 413. szakasz, a 414. szakasz 1. bekezdése, a 415. szakasz 1. és 3. bekezdése és a 416. szakasz szerinti bűncselekményeket hadiállapot, fegyveres összetűzés vagy rendkívüli állapot idején követte el, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha a 394. szakasz 2-4. bekezdése, a 397. szakasz, a 398. szakasz, a 399. szakasz 2., 3., 5. és 6. bekezdése, a 400. szakasz 2. bekezdése, a 401. szakasz 2-5. bekezdése, a 404. szakasz 3. és 4. bekezdése, a 407. szakasz 3. bekezdése, a 408. szakasz 2. bekezdése, a 410. szakasz 2. és 5. bekezdése, a 411. szakasz 3. bekezdése, a 412. szakasz 3. bekezdése, a 414. szakasz 2. és 3. bekezdése és a 415. szakasz 2. bekezdése szerinti bűncselekményeket hadiállapot, fegyveres összetűzés vagy rendkívüli állapot idején követte el, az elkövető három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha a 407. szakasz 4. bekezdése, a 408. szakasz 3. bekezdése és a 410. szakasz 3. bekezdése szerinti bűncselekményeket hadiállapot, fegyveres összetűzés vagy rendkívüli állapot idején követte el, az elkövető legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Kötelességszegés mozgósításkor
418. szakasz
(1) Az a katonai vagy hivatalos személy, aki hadiállapot, fegyveres összetűzés vagy rendkívüli állapot idején való mozgósításkor kötelességével ellentétben nem biztosítja a mozgósított emberek, szállító- és egyéb eszközök, illetve a jószág fogadását, beosztását és elhelyezését, vagy nem biztosítja a mozgósított emberek és állatok ellátását, vagy a mozgósítással kapcsolatban elmulasztja bármilyen kötelességét, és ez káros következményekkel járt vagy járhatott volna, egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény súlyos következményekkel járt, az elkövető legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha a 3. bekezdés szerinti cselekmény a 2. bekezdés szerinti következményekkel járt, az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
419. szakasz
(1) Aki megsemmisíti, használhatatlanná teszi vagy az ellenség kezére juttatja a védelmi berendezéseket, létesítményeket, állásokat, fegyverzetet vagy más katonai és védőeszközt, hajót vagy légi járművet, vagy az alakulatot harc nélkül vagy az összes védőeszköz felhasználása előtt átadja az ellenségnek, vagy más módon zavarja vagy veszélyezteti a katonai vagy védelmi intézkedéseket, három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az 1. bekezdés szerinti cselekményt azért követi el, hogy az ellenségnek segítsen, öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény előkészítése egy évtől hat évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(4) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt gondatlanságból követte el, az elkövető egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(5) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény egy vagy több személy halálával járt, veszélyeztette az emberek életét, súlyos erőszakkal vagy nagy rombolással járt, vagy veszélyeztette az ország biztonságát, gazdasági vagy katonai erejét, az elkövető legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Az ellenség elleni harc akadályozása
420. szakasz
(1) Aki háború vagy fegyveres összetűzés idején gátolja Szerbia polgárait vagy a szövetséges állam polgárait az ellenség elleni harcban, öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki háború vagy fegyveres összetűzés idején propagandával vagy más módon eltéríti Szerbia polgárait vagy a szövetséges állam polgárait az ellenség elleni harctól, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Átállás az ellenséghez, megadás
421. szakasz
(1) Az a katonai személy, aki háború vagy fegyveres összetűzés idején átáll az ellenséges katonasághoz, legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az a katonai személy, aki háború vagy fegyveres összetűzés idején megadja magát az ellenségnek, még mielőtt az összes védekezési lehetőséget kihasználta volna, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Az ellenséges katonaság kiszolgálása
422. szakasz
(1) Szerbia polgára, aki háború vagy fegyveres összetűzés idején az ellenséges katonaságot vagy más ellenséges fegyveres alakulatot szolgálja, vagy a háborúban vagy fegyveres összetűzésben Szerbia és szövetségesei ellen harcol, három évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki Szerbia polgárait az ellenséges katonaság vagy más ellenséges fegyveres alakulat szolgálatába, illetve a Szerbia és szövetségesei elleni háborúban vagy fegyveres összetűzésben való részvételre toborozza, öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
423. szakasz
(1) Szerbiának az a polgára, aki háború vagy fegyveres összetűzés idején segít az ellenségnek a rekvirálásban, az élelmiszer vagy más javak begyűjtésében vagy a lakossággal szembeni bármilyen kényszerítő intézkedések végrehajtásában, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő Szerbiának az a polgára is, aki háború idején politikailag vagy gazdaságilag együttműködik az ellenséggel.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény egy vagy több személy halálával járt, veszélyeztette az emberek életét, súlyos erőszakkal vagy nagy rombolással járt, vagy veszélyeztette az ország biztonságát, gazdasági vagy katonai erejét, az elkövető legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A kötelesség megszegése és elmulasztása harc közben
424. szakasz
(1) Az a katonai személy, aki harc közben vagy közvetlenül a harc előtt nem teljesíti kötelességét, és ez a katonai alakulatra vagy a hadi helyzetre nézve káros következményekkel jár, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az 1. bekezdés szerinti büntetéssel büntetendő az a katonai személy is, aki harc közben vagy közvetlenül a harc előtt önkényesen vagy megtévesztő módon elmulasztja kötelességét.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény súlyos következményekkel járt, az elkövető legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Az állás parancs ellenére való elhagyása
425. szakasz
(1) Az a katonai elöljáró, aki a rábízott alakulattal a parancs ellenére az összes védekezési lehetőség kihasználása előtt elhagyja állását, két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény súlyos következményekkel járt, az elkövető legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A sérült hajó vagy légi jármű korai elhagyása
426. szakasz
(1) Az a hadihajó-parancsnok, aki háború vagy fegyveres összetűzés idején elhagyja a sérült hajót, mielőtt eleget tett volna a hajózási szabályok szerinti kötelességének, két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) A hadihajó legénységének az a tagja, aki háború vagy fegyveres összetűzés idején elhagyja a sérült hajót, mielőtt a hajó parancsnoka kiadta volna a hajó elhagyására vonatkozó parancsot, vagy a katonai repülő legénységének az a tagja, aki háború vagy fegyveres összetűzés idején elhagyja a sérült repülőt, mielőtt eleget tett volna a repülési és a repülőgép-használati szabályok szerinti kötelességének, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény súlyos következményekkel járt, az elkövető az 1. bekezdés szerinti esetben legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel, a 2. bekezdés szerinti esetben pedig két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
427. szakasz
(1) Aki közvetlenül harc előtt vagy harc közben elégedetlenséget szítva a katonai személyek között, riasztó hírt terjesztve, szökéssel, a fegyver vagy lőszer eldobásával, félelemkeltéssel vagy más módon bomlasztja az alakulat harci szellemét vagy kárt okoz a hadi helyzetben, két évtől tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Az a katonai elöljáró, aki nem teszi meg a szükséges intézkedéseket azzal az alárendelt vagy alacsonyabb rangú személlyel szemben, aki harc közben vagy közvetlenül harc előtt félelmet kelt a katonákban, vagy más módon bomlasztja a harci szellemet, vagy kárt okoz a hadi helyzetben, egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(3) Ha az 1. és 2. bekezdés szerinti cselekmény súlyos következményekkel járt, az elkövető legalább tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
Jelentési kötelezettség elmulasztása
428. szakasz
(1) Aki hadiállapot, fegyveres összetűzés vagy rendkívüli állapot idején nem jelenti felettesének, a rangban felette állónak vagy a katonai parancsnokságnak azt az eseményt, amely nyilvánvalóan azonnali katonai intézkedést követel, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekmény súlyos következményekkel járt, az elkövető két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.
A fegyelmi büntetés vagy intézkedés kiszabásának a feltételei
429. szakasz
A Szerbia Katonasága elleni olyan bűncselekmény esetében, amely legfeljebb három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő, a katonai személyre büntetőjogi büntetés helyett törvényben megállapított fegyelmi büntetés vagy intézkedés is kiszabható, ha a bűncselekmény jelentéktelen volt, s a szolgálat érdekei így kívánják.
Elöljáró parancsára elkövetett bűncselekmény
430. szakasz
Nem büntetendő az az alárendelt, aki felettesének a szolgálattal kapcsolatos parancsa alapján követ el bűncselekményt, kivéve, ha a parancs olyan bűncselekmény elkövetésére vonatkozott, amely öt évig terjedő vagy súlyosabb börtönbüntetéssel büntethető, az alárendelt pedig tudta, hogy a parancs teljesítése bűncselekmény.
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
431. szakasz
(1) E törvénykönyv hatálybalépésének napján a büntetőjogi alaptörvény (A JSZSZK Hivatalos Lapja, 44/76., 46/77., 34/84., 37/84., 74/87., 57/89., 3/90., 38/90., 45/90. és 54/90. szám, illetve A JSZK Hivatalos Lapja, 35/92., 16/93., 31/93., 37/93., 24/94. és 61/01. szám, illetve A SZK Hivatalos Közlönye, 39/03. szám) és a Szerb Köztársaság Büntető Törvénye (Az SZSZK Hivatalos Közlönye, 26/77., 28/77., 43/77., 20/79., 24/84., 39/86., 51/87., 6/89. és 42/89. szám, illetve Az SZK Hivatalos Közlönye, 21/90., 16/90., 26/91., 75/91., 9/92., 49/92., 51/92., 23/93., 67/93., 47/94., 17/95., 44/98., 10/02., 11/02., 80/02., 39/03. és 67/03. szám) hatályát veszti.
(2) E törvénykönyv hatálybalépésének napján hatályukat vesztik az alábbi törvények büntetőjogi rendelkezései:
- a népképviselők megválasztásáról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 35/00., 57/03. és 18/04. szám) 105. és 107. szakasza;
- az ionizáló sugárzás elleni védelemről szóló törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 46/96. szám) 45. szakasza;
- az atomerőművek JSZK-ban való építésének a tilalmáról szóló törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 12/95. szám) 3. szakasza;
- a bányászati törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 44/95. szám) 92. szakasza;
- a monopóliumellenes törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 29/96. szám) 12. szakasza;
- az adóhatósági eljárásról és az adóhivatalról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 80/02., 84/02., 23/03., 70/03., 55/04. és 61/05. szám) 172. és 174. szakasza;
- a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 53/01. szám) 27. szakasza;
- a Szerbiai Nemzeti Bankról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 72/03. és 55/04. szám) 87. szakasza;
- a vámtörvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 73/03. és 61/05. szám) 330. szakasza;
- a csődeljárásról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 84/04. szám) 179., 181. és 182. szakasza;
- a gyógyszerekről és egészségügyi eszközökről szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 84/04. szám) 141. szakasza;
- a közrendről és nyugalomról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 5/92., 53/93., 67/93. és 48/94. szám) 24. szakasz;
- a fegyverről és a lőszerről szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 9/92., 53/93., 67/93., 48/94., 44/98. és 39/03. szám) 33. szakasza;
- a szerencsejátékokról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 84/04. szám) 97. szakasza;
- a tengeri és a belvízi hajózásról szóló törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 12/98., 44/99., 74/99. és 73/00. szám) 1052. szakasza;
- a kereskedelmi törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 32/93., 41/93., 50/93., 41/94., 29/96. és 37/02. szám) 46.a/ szakasza;
- az értékpapírok és más pénzügyi eszközök piacáról szóló törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 65/02. szám, illetve Az SZK Hivatalos Közlönye, 57/03., 55/04. és 45/05. szám) 244. szakasza;
- a fegyverzet és katonai felszerelés gyártásáról és forgalmazásáról szóló törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 41/96. szám) 31. szakasza;
- a biztosítási törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 55/04., 70/04. és 61/05. szám) 221. szakasza.
432. szakasz
E törvénykönyv 2006. január 1-jén lép hatályba.
A Büntető törvénykönyvet módosító és kiegészítő törvény önálló szakaszai
(A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2009. sz.)
189. szakasz
Jelen törvény hatályba lépését követően hatályukat vesztik:
- a tervezésről és építkezésről szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 47/03. és 34/06. szám) 149. és 150. szakasza;
- az adóeljárásról és adóügyvitelről szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 80/02., 84/02. - jav., 23/03. - jav., 70/03., 55/04., 61/05., 85/05. - másik törvény, 62/06. - másik törvény, 63/06. - másik törvény jav., 61/07. és 20/09. sz.) 173. szakasza;
- az erőszak és méltatlan viselkedés sportrendezvényeken történő megfékezéséről szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 67/03., 101/05. - másik törvény és 90/07. sz.) 20. szakasza.
190. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való megjelenését követő nyolcadik napon lép hatályba.