ÁLLAMIGAZGATÁSITÖRVÉNY(A SZK Hivatalos Közlönye, 79/2005., 101/2007. és 95/2010. szám) |
Az államigazgatás helyzete és felépítése
1. szakasz
Az államigazgatás a Szerb Köztársaság végrehajtó hatalmának a része, és a Szerb Köztársaság jogainak és kötelességeinek a keretében közigazgatási teendőket lát el (a továbbiakban: államigazgatási teendők).
Az államigazgatást minisztériumok, minisztériumok kötelékébe tartozó közigazgatási szervek és külön szervezetek (a továbbiakban: államigazgatási szervek) képezik.
Az államigazgatási szervek megalakítása és hatásköre
2. szakasz
Az államigazgatási szerveket törvény alakítja meg.
Az államigazgatási szervek hatáskörét törvény szabályozza.
Az államigazgatási szervek felügyelete
3. szakasz
Az államigazgatási szervek működése felett a kormány gyakorol felügyeletet.
A Nemzetgyűlés az államigazgatási szervek működése felett a kormány és a kormánytagok működésének ellenőrzése révén gyakorol felügyeletet.
A bíróságok közigazgatási perek által ellenőrzik az államigazgatási szervek közigazgatási ügyekben alkotott egyedi aktusainak a törvényességét.
Az államigazgatási teendők átruházása
4. szakasz
Egyes államigazgatási teendők törvényben átruházhatók autonóm tartományra, községre, városra, Belgrád városra, közvállalatra, intézményre, nyilvános ügynökségre és más szervezetre (a továbbiakban: közmegbízatás letéteményesei).
5. szakasz
Az államigazgatási szervek törvényellenes vagy szabálytalan munkája által természetes és jogi személyeknek okozott kárért a Szerb Köztársaság felel.
A közmegbízatás letéteményesei maguk felelnek az átruházott államigazgatási teendők ellátása során törvényellenes vagy szabálytalan munkájuk által természetes és jogi személyeknek okozott kárért.
5. a) szakasz
Az államigazgatási szervek az alkotmánnyal, a törvényekkel és egyéb jogszabályokkal összhangban gondoskodnak azoknak az intézkedéseknek a végrehajtásáról, amelyek elősegítik a többi polgárnál lényegesen rosszabb helyzetben levő személyeknek és csoportoknak a felzárkóztatását.
Az államigazgatási szervek működésének finanszírozása
6. szakasz
Az államigazgatási szervek működéséhez szükséges eszközöket a Szerb Köztársaság költségvetésében kell biztosítani.
II AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK MŰKÖDÉSÉNEK ELVEI
7. szakasz
Az államigazgatási szervek önállóak teendőik ellátásában, és az alkotmány, törvények, egyéb jogszabályok és aktusok keretében és alapján működnek.
Szakértelem, elfogulatlanság és politikai semlegesség
8. szakasz
Az államigazgatási szervek a szakmai szabályokkal összhangban, elfogulatlanul és politikailag semlegesen működnek, és kötelesek mindenkinek egyenlő jogvédelmet biztosítani jogainak, kötelezettségeinek és jogi érdekeinek valóra váltása terén.
Hatékonyság az ügyfelek jogérvényesítésében
9. szakasz
Az államigazgatási szervek kötelesek az ügyfelek számára lehetővé tenni jogaik és jogi érdekeik gyors és hatékony érvényesítését.
Arányosság. Az ügyfelek tiszteletben tartása
10. szakasz
A közigazgatási eljárásban való döntéshozatal és a közigazgatási cselekmények foganatosítása során az államigazgatási szervek kötelesek az ügyfél számára legkedvezőbb eszközöket igénybe venni, ha általuk is elérhető a törvény célja.
Az államigazgatási szervek kötelesek tiszteletben tartani az ügyfél személyiségét és méltóságát.
11. szakasz
Az államigazgatási szervek működése nyilvános.
Az államigazgatási szervek kötelesek lehetővé tenni a nyilvánosságnak a működésükbe való betekintést, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférést szabályozó törvénnyel összhangban.
1. A kormánypolitika alakításában való részvétel
12. szakasz
Az államigazgatási szervek törvénytervezeteket, egyéb jogszabályokat és általános aktusokat készítenek elő a kormány számára, javasolják a kormánynak a fejlesztési stratégiát, és egyéb, a kormánypolitikát alakító intézkedéseket javasolnak
A minisztérium kötelékébe tartozó közigazgatási szerv a kormánypolitika alakításában a minisztérium révén vesz részt.
2. A helyzet figyelemmel kísérése
13. szakasz
Az államigazgatási szervek figyelemmel kísérik és megállapítják a hatáskörükbe tartozó területeken uralkodó helyzetet, tanulmányozzák a megállapított helyzet következményeit, és meghatalmazásuktól függően vagy maguk intézkednek, vagy javasolják a kormánynak a meghatalmazása körébe tartozó jogszabályok meghozatalát és intézkedések megtételét.
3. Törvények, egyéb jogszabályok és általános aktusok végrehajtása
Fogalomértelmezés
14. szakasz
Az államigazgatási szervek oly módon hajtják végre a törvényeket, illetve a Nemzetgyűlés és a kormány egyéb jogszabályait és általános aktusait, hogy jogszabályokat alkotnak, közigazgatási ügyekben döntenek, nyilvántartásokat vezetnek, közokiratokat adnak ki, és közigazgatási cselekményeket hajtanak végre (a továbbiakban: végrehajtási teendők).
Minisztérium kötelékébe tartozó közigazgatási szerv nem alkothat jogszabályt.
Az olyan közigazgatási cselekmények foganatosításához, amelyek a személyi szabadságot és biztonságot, a testi és pszichikai integritást, a vagyont, illetve a többi emberi szabadságjogot és jogot érintik, az államigazgatási szerveknek törvényben meghatározott közvetlen alapból kell kiindulniuk.
Az államigazgatási szervek jogszabályai
15. szakasz
A minisztériumok és külön szervezetek szabályzatot, rendeletet és utasítást alkotnak.
A szabályzat egyes törvények vagy kormányjogszabályok rendelkezéseit dolgozza ki.
A rendelet általános jelentőségű helyzetben rendel el vagy tilt bizonyos magatartást.
Az utasítás meghatározza, hogy az államigazgatási szerveknek vagy a közmegbízatás letéteményeseinek hogyan kell végrehajtaniuk a törvények vagy egyéb jogszabályok egyes rendelkezéseit.
A szabályzatokat, rendeleteket és utasításokat közzé kell tenni A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
Jogalkotási korlátok
16. szakasz
A minisztériumok és a külön szervezetek csak akkor alkothatnak jogszabályt, ha erre törvény vagy kormányjogszabály kimondottan meghatalmazza őket.
A minisztériumok és a külön szervezetek jogszabályban nem határozhatják meg önmaguk vagy mások hatáskörét, illetve illetékességét, továbbá természetes és jogi személyeknek nem állapíthatnak meg olyan jogokat és kötelezettségeket, amilyeneket törvény nem írt elő.
Döntés közigazgatási ügyekben
17. szakasz
Az államigazgatási szervek közigazgatási ügyekben döntenek, és közigazgatási aktusokat hoznak.
Az államigazgatási szervek döntenek az általuk vagy a közmegbízatás letéteményesei által alkotott közigazgatási aktusok elleni fellebbezésekről vagy rendkívüli jogorvoslatokról, a törvény szerint.
18. szakasz
Az államigazgatási szervek felügyelőségi felügyelet során, a természetes és jogi személyek gazdálkodásába és eljárásába való közvetlen betekintéssel vizsgálják a törvények és egyéb jogszabályok végrehajtását, és az ellenőrzés eredményeitől függően, meghatalmazásuk alapján intézkedéseket rónak ki.
A felügyelőségi felügyeletet külön törvény szabályozza.
5. Gondoskodás a közszolgálatokról
19. szakasz
Az államigazgatási szervek gondoskodnak arról, hogy a közszolgálatok a törvény szerint működjenek.
Ennek során az államigazgatási szervek törvényi meghatalmazásuk szerinti teendőket látnak el, és intézkedéseket foganatosítanak.
20. szakasz
Az államigazgatási szervek a kormány politikája alapján serkentik és irányítják a hatáskörükbe tartozó területek fejlődését.
21. szakasz
Az államigazgatási szervek gyűjtik és tanulmányozzák a hatáskörükbe tartozó területekre vonatkozó adatokat, elemzést, jelentést, információt és más anyagokat dolgoznak ki, és egyéb olyan szakteendőket látnak el, melyekkel hozzájárulnak a hatáskörükbe tartozó területek fejlődéséhez.
IV AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK RENDSZERE
A minisztériumok létesítése
22. szakasz
Minisztérium egy vagy több, egymással kapcsolatban levő terület államigazgatási teendőire létesül.
Miniszter
23. szakasz
A minisztériumot miniszter vezeti.
A miniszter képviseli a minisztériumot, jogszabályokat, határozatokat és végzéseket hoz közigazgatási és egyéb egyedi ügyekben, dönt a minisztérium hatáskörébe tartozó egyéb kérdésekben.
A miniszter a minisztérium munkájáért és a minisztérium hatáskörébe tartozó területeken uralkodó helyzetért a kormánynak és a Nemzetgyűlésnek tartozik felelősséggel.
Államtitkár
24. szakasz
A minisztériumnak lehet egy vagy több államtitkára, akik munkájukért a miniszternek és a kormánynak tartoznak felelősséggel.
Az államtitkár a minisztertől kapott meghatalmazása keretében segít a miniszternek. A miniszter nem hatalmazhatja meg az államtitkárt, hogy jogszabályokat alkosson, vagy hogy a kormány ülésén szavazzon.
Ha a minisztériumnak több államtitkára van, a miniszter egyiküket írásban hatalmazza meg, hogy távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesítse őt.
Az államtitkár tisztségviselő, a miniszter javaslatára a kormány helyezi tisztségébe és menti fel, tisztsége pedig a miniszter tisztségének megszűntekor megszűnik.
Az államtitkárra a kormány tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi és érdekütközési szabályok érvényesek.
Segédminiszter
25. szakasz
A minisztériumban vannak segédminiszterek, akik munkájukért a miniszternek tartoznak felelősséggel.
A segédminiszter a minisztérium főosztályban megtestesülő összefüggő munkaterületét vezeti.
A segédminisztert a miniszter javaslatára a kormány helyezi munkakörbe öt éves időtartamra az állami tisztviselők jogállását szabályozó törvény szerint.
Minisztériumi titkár
26. szakasz
A minisztériumnak lehet titkára, aki munkájáért a miniszternek tartozik felelősséggel.
A minisztérium titkára a személyzeti, pénzügyi, informatikai és egyéb kérdésekben, továbbá a minisztérium belső szervezeti egységei munkájának az összehangolásában segít a miniszternek, és együttműködik más szervekkel.
A minisztérium titkárát a miniszter javaslatára a kormány helyezi munkakörbe öt éves időtartamra az állami tisztviselők jogállását szabályozó törvény szerint.
Miniszteri külön tanácsos
27. szakasz
A miniszter legfeljebb három külön tanácsost nevezhet ki.
A miniszteri külön tanácsos a miniszter meghagyására javaslatokat, véleményezéseket dolgoz ki, és más teendőket lát el a miniszter számára.
A miniszteri külön tanácsos jogait és kötelezettségeit a polgári jog általános szabályai szerint kötött szerződés szabályozza, munkájáért pedig a kormány mércéi szerint kap juttatást.
A miniszteri külön tanácsosok számát minden egyes minisztériumra vonatkozóan a kormány aktusa határozza meg.
2. Minisztérium kötelékébe tartozó közigazgatási szervek
Megalakításuk feltételei
28. szakasz
A minisztérium kötelékében egy vagy több közigazgatási szerv lehet (a továbbiakban: minisztériumi szerv).
A minisztériumi szerv végrehajtó, felügyeleti vagy ezekhez kapcsolódó szakmai teendők ellátására alakul, ha e teendők jellege vagy terjedelme nagyobb önállóságot követel, mint amekkora a minisztériumi főosztálynak van.
A minisztériumi szerv jogi személyiséget nyerhet, ha törvény így rendelkezik.
A minisztériumi szervek fajtái
29. szakasz
A minisztériumi szervek fajtái: hivatal, felügyelőség és igazgatóság.
Hivatal a végrehajtó és velük kapcsolatos felügyeleti és szakteendőkre, felügyelőség a felügyeleti és velük kapcsolatos szakteendőkre, igazgatóság pedig a szakmai és a velük kapcsolatos végrehajtó, általában gazdasági teendőkre alakul.
Minisztériumi szerv igazgatója
30. szakasz
A minisztériumi szervet igazgató vezeti, aki munkájáért a miniszternek tartozik felelősséggel.
Az igazgató a minisztériumi szerv hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekről, továbbá a minisztériumi szervben alkalmazottak jogairól és kötelességeiről dönt.
Az igazgatót a miniszter javaslatára a kormány helyezi munkakörbe öt éves időtartamra az állami tisztviselők jogállását szabályozó törvény szerint.
A minisztériumi szerv segédigazgatója
31. szakasz
A minisztériumi szervnek a teendők jellegétől és terjedelmétől függően egy vagy több segédigazgatója lehet.
A segédigazgató a minisztériumi szerv egy vagy több összekapcsolódó munkaterületének a teendőit vezeti, s munkájáért az igazgatónak és a miniszternek tartozik felelősséggel.
A segédigazgatót a miniszter javaslatára a kormány helyezi munkakörbe öt éves időtartamra az állami tisztviselők jogállását szabályozó törvény szerint.
A minisztérium és a minisztériumi szerv viszonya.
A kormány és a Nemzetgyűlés viszonya a minisztériumi szervekhez
32. szakasz
A minisztériumi szerv a hatáskörébe tartozó teendőket önállóan látja el.
A minisztériumi szerv működését mégis a miniszter irányítja, aki jogszabályokat hoz hatáskörében.
A minisztériumi szervet a kormány és a Nemzetgyűlés előtt a miniszter képviseli.
A kormány és a Nemzetgyűlés az államigazgatási szervekkel kapcsolatos meghatalmazásait a minisztériumi szerv vonatkozásában az adott minisztérium révén gyakorolja.
Megalakításuk feltételei
33. szakasz
Külön szervezet olyan szakmai és velük kapcsolatos végrehajtó teendőkre alakul, amelyeknek az ellátása nagyobb önállóságot követel, mint amekkora a minisztériumi szerveknek van.
A külön szervezetek fajtái
34. szakasz
A külön szervezetek fajtái: titkárság és intézet, de törvényben más névvel is alakítható külön szervezet.
Titkárság az összes államigazgatási szerv számára fontos szakmai és velük kapcsolatos végrehajtó teendőkre, intézet pedig különleges módszerek és ismeretek alkalmazását követelő szakmai és velük kapcsolatos végrehajtó teendőkre alakul.
A külön szervezet jogi személyiséget nyerhet, ha törvény így rendelkezik.
A külön szervezet igazgatója
35. szakasz
A külön szervezetet igazgató vezeti, aki munkájáért a kormánynak tartozik felelősséggel.
Az igazgatót a kormányfő javaslatára a kormány helyezi munkakörbe öt éves időtartamra az állami tisztviselők jogállását szabályozó törvény szerint.
A külön szervezet igazgatóhelyettese
36. szakasz
A külön szervezetnek lehet igazgatóhelyettese, aki munkájáért az igazgatónak tartozik felelősséggel.
Az igazgatóhelyettes segít az igazgatónak a tőle kapott meghatalmazások keretében, és távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti őt. Az igazgató nem hatalmazhatja fel helyettesét jogszabályalkotásra.
Az igazgatóhelyettest az igazgató javaslatára a kormány helyezi munkakörbe öt éves időtartamra az állami tisztviselők jogállását szabályozó törvény szerint.
A külön szervezet segédigazgatója
37. szakasz
A külön szervezetnek egy vagy több segédigazgatója van, aki munkájáért az igazgatónak tartozik felelősséggel.
A segédigazgató a külön szervezet főosztályban megtestesülő kerek munkaterületét vezeti.
A segédigazgatót az igazgató javaslatára a kormány helyezi munkakörbe öt éves időtartamra az állami tisztviselők jogállását szabályozó törvény szerint.
A közigazgatási körzet fogalma
38. szakasz
Közigazgatási körzet az államigazgatási teendőknek az államigazgatási szervek székhelyén kívüli ellátására alakul.
Az államigazgatási szervek a közigazgatási körzetben saját döntésük alapján egyet vagy többet láthatnak el a következő közigazgatási teendőkből: első fokon döntenek közigazgatási ügyekben, illetve a fellebbezésről, ha első fokon a közmegbízatás letéteményesei döntöttek, felügyelnek a közmegbízatás letéteményeseinek a működésére, és felügyelőségi felügyelett gyakorolnak.
Az az államigazgatási szerv, amely eldönti, hogy közigazgatási körzetben egy vagy több államigazgatási teendőt lát el, a belső szervezeti felépítéséről és munkaköreinek besorolásáról szóló aktusában megalakítja körzeti területi egységét.
A közigazgatási körzetek kialakítási módja
39. szakasz
A közigazgatási körzeteket rendelettel a kormány alakítja meg, s a rendeletben kijelöli a közigazgatási körzetek területét és székhelyét is.
A kormány a közigazgatási körzetek területét köteles úgy kijelölni, hogy lehetővé váljon az államigazgatási szervek körzeti területi egységeinek ésszerű és hatékony működése.
A kormány a közigazgatási körzeteket kialakító rendeletben azt is kijelöli, hogy az államigazgatási szervek milyen feltételekkel alakíthatnak egy vagy több közigazgatási körzetre, egy vagy több községre, városra vagy autonóm tartományra illetékes körzeti területi egységet.
A közigazgatási körzet elöljárója
40. szakasz
A közigazgatási körzet élén elöljáró áll, aki munkájáért a közigazgatási teendőkkel megbízott miniszternek és a kormánynak tartozik felelősséggel.
A közigazgatási körzet elöljárója összehangolja a körzeti területi egységek működését, figyelemmel kíséri az adott utasítások végrehajtását; figyelemmel kíséri a körzeti területi egységek munkaprogramjának a valóra váltását, és gondoskodik a működésükhöz szükséges feltételekről; figyelemmel kíséri a körzeti területi egységekben alkalmazottak munkáját, és fegyelmi eljárás indítását javasolja ellenük; együttműködik az államigazgatási szerveknek nem körzet területére alakított területi egységeivel; együttműködik a községekkel és városokkal, továbbá törvényben kijelölt egyéb teendőket lát el.
A közigazgatási körzet elöljáróját a közigazgatási teendőkkel megbízott miniszter javaslatára a kormány nevezi ki öt éves időtartamra az állami tisztviselők jogállását szabályozó törvény szerint.
A közigazgatási körzet szakszolgálata
41. szakasz
A közigazgatási körzetnek van szakszolgálata, melynek az a feladata, hogy szakmailag és technikailag támogassa a közigazgatási körzet elöljáróját, és ellássa az államigazgatási szervek összes körzeti területi egységének a közös teendőit.
A közigazgatási körzet szakszolgálatát a közigazgatási körzet elöljárója vezeti, és ő dönt a szakszolgálat alkalmazottainak jogairól és kötelességeiről is.
A közigazgatási teendőkkel megbízott minisztérium ellenőrzi a közigazgatási körzet szakszolgálata által végzett munka célszerűségét, figyelemmel kíséri az alkalmazottak képesítését, és utasításokat ad.
A közigazgatási körzet szakszolgálatára az államigazgatásra vonatkozó jogszabályok érvényesek.
A közigazgatási körzet tanácsa
42. szakasz
A közigazgatási körzetnek van tanácsa, mely összehangolja az államigazgatási szervek által a közigazgatási körzet területén alakított körzeti területi egységeknek, a községeknek és a városoknak a viszonyát, javaslatokat ad a közigazgatási körzet, illetve a területén levő körzeti és más területi egységek működésének a javítására.
A közigazgatási körzet tanácsát a közigazgatási körzet elöljárója, továbbá a közigazgatási körzet területén levő községek elnöke és városok polgármestere alkotja.
A közigazgatási körzet elöljárója köteles a tanács minden egyes javaslatát továbbítani a közigazgatási teendőkkel megbízott miniszterhez és azoknak az államigazgatási szerveknek a vezetőihez, amelyeknek területi egységük van a közigazgatási körzet területén.
A közigazgatási körzet tanácsának a munkamódját a kormány szabályozza rendeletben.
5. Az államigazgatási szervek belső szervezeti felépítése
A belső szervezeti felépítésről és a munkakörök besorolásáról szóló aktus
43. szakasz
Az államigazgatási szervek belső szervezeti felépítése és munkaköreik besorolása a kormány által rendeletben megállapított elveken alapul.
A belső szervezeti felépítésről és a munkakörök besorolásáról szóló aktust a minisztériumban és a minisztériumi szervben a miniszter, a külön szervezetben az igazgató, a közigazgatási körzet szakszolgálatában pedig a közigazgatási körzet elöljárója hozza meg.
A belső szervezeti felépítésről és a munkakörök besorolásáról szóló aktus nem léphet hatályba, amíg a kormány jóvá nem hagyja.
Utasítások
44. szakasz
Az államigazgatási szerv vezetője utasításokat adhat ki, melyekkel megszabja az államigazgatási szervek alkalmazottainak munkamódját, eljárását és magatartását.
Az utasítás nem határozhatja meg a közigazgatási ügyben való eljárás és döntéshozatal módját.
1. A belső ellenőrzés fogalma és formái
45. szakasz
A belső ellenőrzés olyan ellenőrzés, melyet az államigazgatási szervek gyakorolnak más államigazgatási szerveknek és a közmegbízatás letéteményeseinek a rájuk bízott államigazgatási teendők ellátásában végzett munkája felett.
A belső ellenőrzés a munka ellenőrzéséből, a közigazgatási felügyelőség révén való felügyelőségi felügyeletből és külön törvényben szabályozott egyéb ellenőrzési formákból áll.
A közigazgatási felügyeletet külön törvény szabályozza.
A munka ellenőrzésének fogalma és tárgya
46. szakasz
A munka ellenőrzése az államigazgatási szervek és a közmegbízatás letéteményesei munkája törvényességének és célszerűségének az ellenőrzéséből áll a rájuk ruházott államigazgatási teendők ellátása során.
A munka törvényességének ellenőrzése a törvények és más általános aktusok végrehajtásának, a munka célszerűségének az ellenőrzése pedig a munka hatékonyságának és gazdaságosságának, továbbá a munkaszervezés célszerűségének a vizsgálatára tejed ki.
Minisztérium nem ellenőrizheti másik minisztérium munkáját.
A munka ellenérzése során érvényes általános meghatalmazások
47. szakasz
Az államigazgatási szerv a munka ellenőrzése során:
1) jelentést és adatokat kérhet a munkáról;
2) megállapíthatja, milyen a teendők ellátásának a helyzete, figyelmeztethet az észlelt szabálytalanságokra, határidős intézkedéseket rendelhet el;
3) utasításokat adhat;
4) elrendelheti a szükségesnek vélt teendők ellátását;
5) eljárást indíthat a felelősség megállapítására;
6) közvetlenül is elvégezhet valamilyen teendőt, ha úgy értékeli, hogy másként nem oldható meg a törvény vagy más általános aktus végrehajtása;
7) javasolhatja a kormánynak, hogy tegyen intézkedéseket meghatalmazásai keretében.
A munkáról szóló jelentés a törvények, más általános aktusok és kormányhatározatok végrehajtásának a helyzetét, a tett intézkedéseket és hatásukat, továbbá egyéb adatokat tartalmaz.
Utasítás
48. szakasz
Az utasítás az államigazgatási teendők ellátása érdekében megszabja az államigazgatási szerveknek és a közmegbízatás letéteményeseinek a munkaszervezését és az alkalmazottak munkamódját.
Az utasítás nem szabhatja meg a közigazgatási ügyben való eljárás és döntéshozatal módját.
A minisztériumi szerv munkájának ellenőrzése
49. szakasz
A minisztériumi szerv munkáját az a minisztérium ellenőrzi, amelynek a kötelékébe a szerv tartozik.
A minisztériumnak az ellenőrzés során megvannak mindazok az általános meghatalmazásai, melyeket e törvény ír elő.
A külön szervezet munkájának ellenőrzése
50. szakasz
Törvényben kijelölhető az a minisztérium, amely a külön szervezet munkáját ellenőrzi.
A minisztériumnak a külön szervezet munkájának ellenőrzése során csak arra van meghatalmazása, hogy jelentést és adatokat kérjen a külön szervezet munkájáról, hogy megállapítsa a teendők ellátásának helyzetét, és felhívja a figyelmet az észlelt szabálytalanságokra, hogy utasításokat adjon, és hogy intézkedéseket javasoljon a kormánynak.
VI A KÖZMEGBÍZATÁS LETÉTEMÉNYESEIRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK
1. Alaprendelkezések az átruházott államigazgatási teendők ellátásáról
A közmegbízatás letéteményeseinek jogállása
51. szakasz
A közmegbízatás letéteményeseinek az átruházott államigazgatási teendők ellátása során ugyanolyan jogaik és kötelességeik vannak, mint az államigazgatási szerveknek.
A kormány és az államigazgatási szervek az államigazgatási teendők átruházását követően is felelősséggel tartoznak e teendők ellátásáért.
Az átruházott teendők finanszírozása
52. szakasz
Az átruházott államigazgatási teendők ellátásához szükséges eszközöket a Szerb Köztársaság költségvetésében kell biztosítani.
Jogszabályalkotás
53. szakasz
Ha a közmegbízatás letéteményeseire átruházott teendők között jogszabályalkotás is szerepel, e jogszabályoknak jellegük és elnevezésük szerint meg kell felelniük az államigazgatási szervek által alkotott jogszabályoknak.
Rábízott teendők keretében alkotott jogszabályaikat a közmegbízatás letéteményesei kötelesek közzétenni A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
2. Korlátozások az államigazgatási teendők átruházásában
54. szakasz
A kormánypolitika alakításával kapcsolatos államigazgatási teendők nem ruházhatók át.
A felügyelőségi felügyelet teendői kizárólag autonóm tartomány, község, város és Belgrád város szerveire ruházhatók át.
3. A közmegbízatás letéteményeseinek az átruházott államigazgatási teendők ellátásával kapcsolatos munkája feletti felügyelet
a) A felügyeleti szerv általános meghatalmazásai
55. szakasz
Azt az államigazgatási szervet, amely a közmegbízatás letéteményeseinek az átruházott államigazgatási teendők ellátásával kapcsolatos munkája feletti felügyeletet gyakorolja, törvény jelöli ki (a továbbiakban: államigazgatási felügyeleti szerv).
Az ellenőrzés során az államigazgatási felügyeleti szervet az e törvényben előírt minden általános meghatalmazás megilleti.
b) Az államigazgatási felügyeleti szerv külön meghatalmazásai
Az átruházott teendő átvétele
56. szakasz
Az államigazgatási felügyeleti szerv köteles közvetlenül elvégezni az átruházott teendőt, ha a teendő ellátásának elmulasztása káros következményekkel járna az emberek életére vagy egészségére, a környezetre, a gazdaságra vagy nagyobb értékű vagyonra nézve.
Ha a közmegbízatás letéteményese többszöri figyelmeztetésre sem kezdi el végezni az átruházott teendőt, vagy ha azt szabálytalanul vagy nem kellő időben végzi, az államigazgatási felügyeleti szerv legfeljebb 120 napra átveszi a teendő ellátását.
A közmegbízatás letéteményesei által alkotott jogszabályok törvényességének ellenőrzése
57. szakasz
Az általa alkotott jogszabály közzététele előtt a közmegbízatás köteles kikérni az illetékes minisztérium véleményét a jogszabály alkotmányosságáról és törvényességéről, a minisztérium pedig megindokolt javaslatban köteles rámutatni, hogyan kell a jogszabályt összehangolni az alkotmánnyal, törvénnyel, egyéb jogszabállyal, a Nemzetgyűlés és a kormány általános aktusával.
Ha a közmegbízatás letéteményese nem jár el a minisztérium javaslata szerint, a minisztérium köteles javasolni a kormánynak, hogy határozatban nyilvánítsa semmissé vagy függessze fel a közmegbízatás letéteményesének a Nemzetgyűlés vagy a kormány más jogszabályával vagy általános aktusával összehangolatlan jogszabályát; ha pedig a jogszabály az alkotmánnyal vagy törvénnyel nincs összhangban, akkor köteles javasolni a kormánynak, hogy állítsa le a végrehajtását, s az Alkotmánybíróság előtt indítson eljárást a jogszabály alkotmányosságának vagy törvényességének az elbírálására.
A kormánynak a jogszabály semmissé nyilvánításáról, felfüggesztéséről, végrehajtásának leállításáról szóló határozata A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételekor lép hatályba.
VII HATÁSKÖRI ÖSSZEÜTKÖZÉS, FELLEBBEZÉSRŐL VALÓ DÖNTÉS, KIZÁRÁS
Illetékesség a hatásköri összeütközés megoldására
58. szakasz
Az államigazgatási szervek közötti, az államigazgatási szervek és a közmegbízatás letéteményesei közötti, illetve a közmegbízatás letéteményesei közötti hatásköri összeütközést a kormány oldja meg.
Az államigazgatási szerv területi egységei közötti hatásköri összeütközést az államigazgatási szerv vezetője oldja meg.
Illetékesség a fellebbezésről való döntésre
59. szakasz
Az államigazgatási szerv területi egységének elsőfokú végzése elleni fellebbezésről a miniszter, illetve a minisztériumi szerv hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyben a minisztériumi szerv igazgatója, illetve a külön szervezet igazgatója dönt.
A minisztériumi szerv elsőfokú végzése elleni fellebbezésről a miniszter dönt.
A minisztérium és a külön szervezet elsőfokú végzése ellen csak akkor nyújtható be fellebbezés, ha ezt törvény kifejezetten engedélyezi. A fellebbezésről a kormány dönt.
A közmegbízatás letéteményesei által az átruházott államigazgatási teendők körében alkotott elsőfokú végzés elleni fellebbezésről a miniszter, illetve minisztériumi szerv hatáskörébe tartozó közigazgatási teendő esetén a minisztériumi szerv igazgatója, illetve a külön szervezet igazgatója dönt, ha törvény másként nem rendelkezik.
Döntés a hivatalos személy kizárásáról
60. szakasz
Hivatalos személy kizárásáról a minisztériumban a miniszter, a minisztériumi szervben és külön szervezetben az igazgató dönt.
Minisztériumi szerv igazgatójának a kizárásáról a miniszter, miniszter és a külön szervezeti igazgatójának a kizárásáról a kormány dönt.
Közmegbízatás letéteményeseinél hivatalos személy kizárásáról a közmegbízatás letéteményese illetékes szervének a vezetője dönt.
VIII AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK ÉS MÁS SZERVEK VISZONYA
1. Az államigazgatási szervek és a kormány viszonya
A kormány útmutatásai
61. szakasz
A kormány határozatokban ad útmutatást az államigazgatási szerveknek a politika érvényesítéséhez, továbbá a törvények és más általános aktusok végrehajtásához, összehangolja tevékenységüket, valamint a minisztériumoknak és külön szervezeteknek határidőt szab a jogszabályalkotáshoz, ha törvény vagy általános kormányaktus nem határozza meg.
A kormány az államigazgatási szerv kérésére köteles határozatban állást foglalni a hatáskörébe tartozó kérdésről.
A kormány határozatban rendelheti el államigazgatási szervnek, hogy tanulmányozzon bizonyos kérdést, vagy lásson el valamilyen teendőt, és erről külön jelentésben számoljon be.
Koordinációs testületek
62. szakasz
Több államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó egyes teendők irányítása érdekében a kormány koordinációs testületeket hozhat létre.
A koordinációs testület feladatait, vezetését és a működésével kapcsolatos többi kérdést a kormány határozza meg.
A munkaterv benyújtása a kormányhoz.
A munkáról szóló jelentés benyújtása a kormányhoz
63. szakasz
A minisztériumok és a külön szervezetek a kormány éves munkatervének az előkészítése érdekében kötelesek éves munkatervet készíteni.
A minisztériumok és a külön szervezetek munkájukról évente legalább egyszer jelentést nyújtanak be a kormányhoz, mely a hatáskörükbe tartozó területek helyzetleírását, a törvények, más általános aktusok és kormányhatározatok végrehajtásának az adatait, továbbá a megtett intézkedések és hatásuk adatait tartalmazza.
Az éves munkaterv és a munkáról szóló jelentés beterjesztésének a határidejét a kormány ügyrendje határozza meg.
2. Az államigazgatási szervek viszonya egymással
Együttműködés
64. szakasz
Az államigazgatási szervek kötelesek együttműködni minden közös kérdésben, és eljuttatni egymáshoz a munkához szükséges adatokat és információkat.
Több államigazgatási szerv részvételét követelő egyes teendők végrehajtása érdekében az államigazgatási szervek közös testületeket és projektumcsoportokat alakítanak.
A közös testületek és projektumcsoportok megalakítását és munkáját kormányrendelet részletezi.
Általános aktusok előkészítése
65. szakasz
A minisztériumok és a külön szervezetek a törvények és más általános aktusok előkészítse során kikérik azoknak a minisztériumoknak és külön szervezeteknek a véleményét, amelyeknek a hatásköréhez a szabályozott kérdés kapcsolódik.
A törvények és más általános aktusok előkészítésének az eljárását a kormány ügyrendje szabályozza.
Több államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó teendők
66. szakasz
Ha egy teendő kettő vagy több államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, akkor az az államigazgatási szerv látja el, amelynek a hatáskörébe a teendő zöme tartozik.
Vitás kérdések megoldása
67. szakasz
Ha egy aktust egyetértésben két vagy több államigazgatási szerv vagy egy szerv a másik szerv jóváhagyásával hoz meg, és nincs meg a jóváhagyás, a vitát a kormány dönti el.
A kormány dönti el mindazokat a kérdéseket, amelyekben az államigazgatási szervek nem tudnak egyetértésre jutni.
3. Az államigazgatási szerveknek a Nemzetgyűléshez és a köztársasági elnökhöz való viszonya
68. szakasz
A minisztériumoknak és a külön szervezeteknek a Nemzetgyűléshez és a köztársasági elnökhöz való viszonya az alkotmányban, törvényben és más általános aktusokban meghatározott jogokon és kötelességeken alapul.
A minisztériumok és a külön szervezetek a kormány révén kötelesek továbbítani a Nemzetgyűléshez és a köztársasági elnökhöz a feladatkörüket érintő értesítéseket, magyarázatokat és adatokat.
4. Az államigazgatási szerveknek más állami szervekhez való viszonya
69. szakasz
Az államigazgatási szerveknek a bíróságokhoz, ügyészségekhez és más állami szervekhez való viszonya az alkotmányban, törvényben és más általános aktusokban meghatározott jogokon és kötelességeken alapul.
5. Az államigazgatási szerveknek az autonóm tartomány szerveihez való viszonya
Együttműködés és tájékoztatás
70. szakasz
Az államigazgatási szerveknek az autonóm tartomány szerveihez való viszonya az együttműködésen és a tájékoztatáson alapul, az alkotmány, törvények és más általános aktusok keretében.
Gondoskodás az autonóm tartomány hatáskörében alkotott határozatok törvényességéről
71. szakasz
A minisztériumok figyelemmel kísérik az autonóm tartomány hatáskörében alkotott határozatok alkotmányosságát és törvényességét.
Az autonóm tartomány szerve köteles az általa alkotott határozatot 24 órás határidőn belül megküldeni az illetékes minisztériumnak, amely - ha úgy értékeli, hogy a határozat nincs összhangban az alkotmánnyal és törvénnyel - 48 órás határidőn belül köteles javasolni a kormánynak, hogy indítson eljárást a határozat alkotmányosságának és törvényességének az elbírálására.
Ha a kormány 72 órás határidőn belül megindítja az eljárást az Alkotmánybíróság előtt a határozat alkotmányosságának és törvényességének az elbírálására, az Alkotmánybíróság saját határozathozataláig elhalaszthatja a vitatott határozat hatálybalépését.
Az autonóm tartomány hatáskörében alkotott általános aktusok végrehajtása feletti felügyelet
72. szakasz
Ha az autonóm tartomány szerve nem hajtja végre a hatáskörében alkotott általános aktust, az illetékes minisztérium elrendeli, hogy legfeljebb 30 napos határidőn belül tegye meg az általános aktus végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
Ha az autonóm tartomány szerve nem teszi meg az elrendelt intézkedéseket, az illetékes minisztérium elrendelheti, hogy az autonóm tartomány másik szerve hajtsa végre az általános aktust, vagy legfeljebb 120 napra maga veheti át az általános aktus végrehajtását.
Az illetékes minisztérium minden esetben köteles felvetni az autonóm tartományi szerv vezetője felelősségének a kérdését.
Az autonóm tartományra átruházott államigazgatási teendők végrehajtása feletti felügyelet
73. szakasz
Az autonóm tartomány szerveinek az átruházott államigazgatási teendők végrehajtásával kapcsolatos munkája feletti felügyelet gyakorlása során az államigazgatási szervek mindazon általános és különös meghatalmazással rendelkeznek, amelyeket e törvény a közmegbízatás egyéb letéteményesei feletti felügyelet gyakorlása esetére előír.
Az autonóm tartomány jogainak bírói védelme
74. szakasz
Az autonóm tartomány statútumában kijelölt szerv panaszt nyújthat be az Alkotmánybírósághoz az autonóm tartomány jogainak a védelme érdekében, ha úgy ítéli meg, hogy államigazgatási szerv, illetve községi, városi vagy Belgrád városi szerv egyedi aktusa vagy cselekménye megsértette az autonóm tartomány valamely, alkotmány vagy törvény szavatolta jogát.
A panasz az aktus kézbesítésétől, illetve a cselekménytől számított 30 napos határidőn belül nyújtható be, az alkotmánybírósági eljárásra pedig a közigazgatási pereket szabályozó törvény rendelkezései alkalmazandók.
6. Az államigazgatási szerveknek a községi, városi és Belgrád városi szervekhez való viszonya
75. szakasz
Az államigazgatási szerveknek a községi, városi és Belgrád városi szervekhez való viszonya a hatáskörüket érintő kérdésekben a törvényben meghatározott jogokon és kötelességeken alapul.
Község, város és Belgrád város szerveinek az átruházott államigazgatási teendők végrehajtásával kapcsolatos munkája feletti felügyelet gyakorlása során az államigazgatási szervek mindazon általános és különös meghatalmazással rendelkeznek, amelyeket e törvény a közmegbízatás egyéb letéteményesei feletti felügyelet gyakorlása esetére előír.
7. Az államigazgatási szervek egymás közötti viszonya, illetve más szervekhez és közmegbízatás letéteményeseihez való viszonya az ügyfelek jogairól, kötelezettségeiről vagy jogi érdekeiről való döntéshozatal során
75. a) szakasz
Az államigazgatási szerv a természetes vagy jogi személy, illetve más ügyfél jogairól, kötelezettségeiről vagy jogi érdekeiről való döntéshozatal során hivatalból, a törvénnyel összhangban betekint a más államigazgatási szervek, illetve más állami szervek, területi autonómia szervei, helyi önkormányzati egységek és közmegbízatás letéteményesei által külön jogszabályokkal összhangban vezetett nyilvántartásokba és lajstromokba, illetve adatokat gyűjt és dolgoz fel belőlük.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti betekintés, adatgyűjtés és adatfeldolgozás, ha a nyilvántartást és lajstromot elektronikus formában vezetik, a személyes adatok biztonságát és védelmét szavatoló információs rendszer útján történik.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti eljárás során az államigazgatási szerv csak azokba az adatokba tekinthet be, illetve csak olyan adatokat gyűjthet és dolgozhat fel, amelyek törvény vagy külön jogszabály értelmében nélkülözhetetlenek a bizonyos jogról, kötelezettségről vagy jogi érdekről való döntéshez.
IX A MUNKA NYILVÁNOSSÁGA ÉS A POLGÁROKHOZ VALÓ VISZONY
A nyilvánosság tájékoztatása az államigazgatási szervek munkájáról
76. szakasz
Az államigazgatási szervek a tömegtájékoztatási eszközök útján és más alkalmas módon kötelesek tájékoztatni a nyilvánosságot munkájukról.
A nyilvánosság tájékoztatására szánt információk és adatok előkészítésére meghatalmazott alkalmazottak felelősséggel tartoznak az adatok pontosságáért és időszerűségéért.
Nyilvános vita törvény előkészítése során
77. szakasz
A minisztérium és a külön szervezet a jogrendszert egy területen lényegesen megváltoztató vagy a nyilvánosságot különösen érdeklő kérdésekre vonatkozó törvény előkészítése során köteles nyilvános vitát szervezni.
A törvény-előkészítési nyilvános vita lebonyolítását a kormány ügyrendje szabályozza.
78. szakasz
Az államigazgatási szervek közigazgatási napok keretében egyes teendőiket székhelyükön és a területi egység székhelyén kívül is végezhetik.
A közigazgatási napok keretében elvégzendő teendőket, a közigazgatási napok idejét és helyét az államigazgatási szervek vezetője határozza meg.
A közigazgatási napokat be kell jelenteni az adott helységekben.
Az ügyfelek és a polgárok tájékoztatására vonatkozó kötelesség
79. szakasz
Az államigazgatási szerv köteles alkalmas módon, elsősorban az ügyfelek fogadására szolgáló helyiségekben tájékoztatni az ügyfeleket jogaikról és kötelezettségeikről, illetve jogaik és kötelezettségeik érvényesítési módjáról, a szerv hatásköréről, a munkájára felügyelő államigazgatási szervről, elérhetőségének módjairól és a munka nyilvánossága, illetve az ügyfelekhez való viszony szempontjából fontos más adatokról.
Az államigazgatási szervek telefonon és a rendelkezésükre álló más technikai eszközök révén is kötelesek információt adni.
80. szakasz
Az államigazgatási szervek természetes vagy jogi személy kérésére 30 napos határidőn belül kötelesek véleményt nyilvánítani a törvények és más általános aktusok rendelkezéseinek alkalmazásáról.
Az államigazgatási szervek véleménye nem kötelező jellegű.
81. szakasz
Az államigazgatási szervek kötelesek mindenki számára lehetővé tenni, hogy alkalmas módon panasszal élhessenek a szerv munkájával vagy az alkalmazottak szabálytalan viselkedésével kapcsolatban.
Ha a panasz benyújtója választ vár, az államigazgatási szerv a panasz tudomásul vételétől számított 15 napos határidőn belül köteles válaszolni.
Az államigazgatási szerv 30 naponként legalább egyszer köteles megvitatni a panaszokban felvetett kérdéseket.
Az ügyfelekhez való viszonyulás
82. szakasz
Az államigazgatási szerveknek megfelelő módon kell viszonyulniuk az ügyfelekhez, és munkaidőben fogadniuk kell őket.
Az államigazgatási szervek heti és napi munkaidő-beosztását, továbbá a munkaidővel kapcsolatos egyéb kérdéseket a kormány szabályozza.
Az államigazgatási szervek megjelölése
83. szakasz
Azokon az épületeken, amelyekben államigazgatási szervek működnek, fel kell tüntetni a szervek nevét, valamint kitűzni a Szerb Köztársaság címerét és zászlaját.
A hivatali helyiség bejáratán fel kell tüntetni az ott dolgozó személyek nevét, tisztségét és munkakörét, az épület belsejében pedig arra alkalmas helyen fel kell tüntetni az államigazgatási szervek helyiségeinek az elhelyezkedését.
84. szakasz
Az államigazgatási szervek hatáskörébe tartozó teendőket állami tisztviselők látják el.
Az állami tisztviselő akkor láthat el államigazgatási teendőket, ha letette az állami tisztviselők jogállását szabályozó törvény szerinti állami szakvizsgát.
Közigazgatási eljárás lefolytatására, természetes és jogi személyek jogairól és kötelezettségeiről való döntéshozatalra csak olyan állami tisztviselő hatalmazható meg, akinek másodfokú egyetemi végzettsége, mesterképzésen szerzett akadémiai fokozata vagy a felsőoktatási törvény hatálybalépése előtti jogszabályok szerinti, olyan egyetemi végzettsége van, amelyet a törvény kiegyenlít a mesterfokozattal.
A jelen szakasz 2. és 3. bekezdése szerinti feltételnek eleget kell tennie a közmegbízatás letéteményesénél dolgozó alkalmazottnak is, ha a meghatalmazása közigazgatási eljárás lefolytatására és döntéshozatalra szól.
Az állami tisztviselők jogállását külön törvény szabályozza.
XI IRODAI ÜGYVITEL. E TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEINEK ALKALMAZÁSA
Az államigazgatási szervek irodai ügyvitele
85. szakasz
Az irodai ügyvitel az államigazgatási szervek munkája során beérkezett vagy létrejött anyagok nyilvántartását, őrzését, válogatását és irattárba, illetve levéltárba helyezését, továbbá az államigazgatási szervek ügyvitelével kapcsolatos többi kérdést öleli fel.
Az irodai ügyvitelt kormányrendelet szabályozza.
E törvény rendelkezéseinek alkalmazása
86. szakasz
E törvénynek az irodai ügyvitelre és az államigazgatási teendők ellátásához szükséges állami szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseit a Nemzetgyűlés szolgálataira, a köztársaság elnökére és a kormányfőre is alkalmazni kell.
E törvénynek az államigazgatási szervek működési elveire, munkájuk nyilvánosságára és az ügyfelekhez való viszonyulására, az államigazgatási teendők ellátásához szükséges állami szakvizsgára, a közigazgatási eljárás lefolytatására és az eljárási döntéshozatalra való meghatalmazáshoz szükséges iskolai végzettségre, továbbá az irodai ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a közmegbízatás letéteményeseire átruházott államigazgatási teendők ellátása során, valamint az autonóm tartomány, község, város és Belgrád város szerveire is saját hatáskörükben.
XII ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A jelen törvény hatálybalépéséig alkotott kormányaktusok alkalmazása
87. szakasz
Addig, amíg a kormány megalkotja az ebben a törvényben előirányzott aktusokat, az e törvény hatálybalépésének napja előtt alkotott kormányaktusokat kell alkalmazni, a jelen törvénnyel ellentétes rendelkezések kivételével.
88. szakasz
E törvény hatálybalépésének napján az eddigi miniszterhelyettesek államtitkárrá, a külön szervezetek vezetői pedig a külön szervezetek igazgatóivá válnak.
Az állami tisztviselők jogállását szabályozó törvény hatálybalépéséig a kormány helyezi munkakörbe és menti fel:
1) a segédminisztereket, a minisztériumi titkárokat, a minisztériumi szervek igazgatóját és a minisztériumi szervek segédigazgatóját - a miniszter javaslatára;
2) a külön szervezetek igazgatóját - a kormányfő javaslatára;
3) a külön szervezetek igazgatóhelyettesét és segédigazgatóját - a külön szervezetek igazgatójának a javaslatára;
4) a közigazgatási körzetek elöljáróját - a közigazgatási teendőkkel megbízott miniszter javaslatára.
89. szakasz
Az állami tisztviselők jogállását szabályozó törvény hatálybalépéséig az államigazgatási szervekben való munkavégzéshez szükséges szakvizsgát az államigazgatási szervek alkalmazottainak szakvizsgájáról szóló rendelet (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 80/92. és 62/01. szám) szerint kell letenni.
A szakvizsgázási kötelezettség alól mentesülnek az igazságügyi vizsgát és a más szervekben való munkához szükséges szakvizsgát tett személyek, ha e vizsgák programja megfelel az államigazgatási szervekben alkalmazottak szakvizsga-programjának.
Az állami tisztviselők jogállását szabályozó törvény hatálybalépéséig államigazgatási szervben munkaviszonyt létesíthet olyan személy is, aki nem szakvizsgázott, azzal, hogy munkaviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a munkaviszony létesítésének napjától számított egyéves határidőn belül nem teszi le a szakvizsgát.
Az átruházott államigazgatási teendők folytatása
90. szakasz
A közmegbízatás letéteményesei folytatják az e törvény hatálybalépéséig átruházott államigazgatási teendők ellátását.
A közigazgatási körzetek szakszolgálatainak megalakítása
91. szakasz
A közigazgatási körzetek elöljárói az e törvény hatálybalépését követő 30 napos határidőn belül kötelesek meghozni a közigazgatási körzetek szakszolgálatainak a belső szervezeti felépítéséről és munkaköreinek besorolásáról szóló aktusokat.
A közigazgatási körzetek szakszolgálatai átveszik a köztársasági szervek közös ügyintéző hivatalától a körzetek központjában a körzet szükségleteire teendőket ellátó alkalmazottakat, a megfelelő jogokat és kötelezettségeket, ügyeket, irattárat, felszerelést és eszközöket, az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériumtól pedig a megfelelő eszközöket.
Közigazgatási eljárás folytatása főiskolai végzettséggel
92. szakasz
Az államigazgatási szervekben, közmegbízatás letéteményeseinél, autonóm tartományi, községi, városi és Belgrád városi szervekben főiskolai végzettséggel dolgozó alkalmazottak e törvény hatálybalépésétől legfeljebb öt évig folytathatnak közigazgatási eljárást és dönthetnek ebben az eljárásban.
Az államigazgatási törvény érvényének megszűnése
93. szakasz
E törvény hatálybalépésének napján a 22-37. és a 92. szakasz rendelkezéseinek kivételével megszűnik az államigazgatási törvény (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 20/92., 6/93., 48/93., 53/93., 67/93., 48/94. és 49/99. szám) érvénye.
94. szakasz
Ez a törvény A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napját követő nyolcadik napon lép hatályba.
Az államigazgatási törvényt módosító és kiegészítő törvény önálló szakaszai
(A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 101/2007. szám)
6. szakasz
A Nemzetgyűlés Törvényalkotási Bizottsága meghatalmazást kap, hogy elkészítse az államigazgatási törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegét.
7. szakasz
Ez a törvény A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napját követő nyolcadik napon lép hatályba.