TÖRVÉNYAZ ISKOLÁSKOR ELŐTTI NEVELÉSRŐL ÉS OKTATÁSRÓL(Az SZK Hivatalos Közlönye, 18/2010. szám) |
1. szakasz
A jelen törvény az egységes oktatási és nevelési rendszer részét képező iskoláskor előtti nevelést és oktatást szabályozza.
Az iskoláskor előtti nevelés és oktatás az alkotmánnyal, az oktatási és nevelési rendszer alapjait szabályozó törvénnyel (a továbbiakban: Törvény), a ratifikált nemzetközi egyezményekkel és a jelen törvénnyel összhangban valósul meg, a gyermekek jogaiból, valamint a gyermekek és kisgyermekes családok fejlődési, oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális szükségleteiből kiindulva.
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység
2. szakasz
Az iskoláskor előtti nevelés és oktatás közvetlen társadalmi érdeket szolgáló tevékenység, amely közszolgálatként valósul meg.
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység, a jelen törvény értelmében az iskoláskor előtti korosztályú gyermekek nevelése és oktatása.
A jelen törvény értelmében iskoláskor előtti korosztályúnak tekintendők a gyermekek hat hónapos koruktól beiskolázásukig.
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység az óvodai intézményben folyik, de kivételesen folytatható az iskolában is, a Törvénnyel és a jelen törvénnyel összhangban.
Egyéb tevékenységek folytatása az óvodai intézményben
3. szakasz
Az óvodai intézmény olyan tevékenységeket is folytat, melyek révén biztosítja az iskoláskor előtti korosztályú gyermekek étkeztetését, gondozását, megelőző egészségügyi és szociális ellátását, a törvénnyel összhangban.
Az étkeztetés, gondozás és megelőző egészségügyi ellátás közelebbi feltételeit és módját az egészségügyi kérdésekkel megbízott miniszter és az oktatási ügyekkel megbízott miniszter (a továbbiakban: miniszter) írják elő közös megegyezéssel.
A szociális ellátás közelebbi feltételeit és módját a szociálpolitikai kérdésekkel megbízott miniszter és a miniszter írják elő közös megegyezéssel.
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység és az óvodai intézmény egyéb tevékenységeinek folytatása során tilos az erőszak, a zaklatás és a mellőzés bármilyen formájának alkalmazása, és minden olyan ténykedés, amellyel a gyermekek vagy gyermekek valamely csoportját veszélyeztetik, megkülönböztetik, illetve bármilyen alapon kirekesztik, a Törvénnyel összhangban.
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység céljai és elvei
4. szakasz
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység célja támogatást nyújtani:
1) az iskoláskor előtti korosztályú gyermek teljes körű fejlődéséhez és jólétéhez, feltételeket és ösztönzést nyújtva ahhoz, hogy fejlessze képességeit, gazdagítsa tapasztalatait és ismereteket szerezzen magáról, másokról és a világról;
2) a család nevelői szerepéhez;
3) a további oktatáshoz és neveléshez, és a közösségbe való bekapcsolódáshoz;
4) a gyermek képességeinek fejlesztéséhez, a társadalom továbbfejlődésének és előrehaladásának alapfeltételeként.
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység alapelvei:
1) hozzáférhetőség: az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység minden formája egyenlő jogon igénybe vehető és hozzáférhető, diszkrimináció, és nemi, szociális, kulturális, etnikai, vallási vagy egyéb hovatartozás, tartózkodási- vagy lakhely, anyagi helyzet vagy egészségügyi állapot szerinti, fejlődési nehézség vagy fogyatékosság és rokkantság miatti, illetve más alapon történő megkülönböztetés nélkül, a törvénnyel összhangban;
2) demokratikusság: a gyermekek és családok szükségleteinek és jogainak figyelembe vétele, beleértve a vélemény tiszteletben tartására, az aktív részvételre, a döntésre és a felelősségvállalásra való jogot;
3) nyitottság: kapcsolatteremtés a családokkal, az oktatási rendszer más intézményeivel (iskola), a közösséggel (művelődési, egészségügyi, szociális intézményekkel), a helyi önkormányzattal és a szélesebb társadalmi közösséggel;
4) hitelesség: a gyermek átfogó megközelítése, az iskoláskor előtti korosztály fejlődési jellegzetességeinek, a másságnak és egyediségeknek figyelembe vétele, a játék, mint az óvodás korú gyermek hiteles kifejezési módjának és tanulási eszközének ápolása és a kulturális sajátosságokra való támaszkodás;
5) fejlesztés: különböző formák és programok fejlesztése az iskoláskor előtti tevékenység keretében, a gyermekek és családok igényeinek megfelelően és a lokális közösség lehetőségeihez mérten, az értékelésen és önértékelésen alapuló folyamatos fejlesztés, és a pedagógiai újítások iránti nyitottság.
5. szakasz
A nevelés és oktatás szerb nyelven folyik.
A nemzeti kisebbségek tagjai számára a nevelés és oktatás anyanyelven történik, de lehet kétnyelvű vagy történhet szerb nyelven is, ha a szülők és gyámok legalább 50%-a úgy dönt.
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási program egy része vagy a teljes program megvalósítható idegen nyelven is.
Az idegen nyelvű nevelési-oktatási program módját és feltételeit a miniszter írja elő.
Az óvodai intézmény alapszabálya meghatározza a nevelői-oktatói munka nyelvét, az óvodai program pedig a megvalósítás módját.
6. szakasz
Az óvodai intézmény és az óvodai programot megvalósító iskola a törvénnyel összhangban nyilvántartást vezet munkájáról.
Az óvodai intézmény nevelő-oktató munkájáról a következő nyilvántartást vezeti: az iskola-előkészítő programra beiratkozott gyermekek törzskönyvét, munkanaplókat és évkönyvet.
Az óvodai programot megvalósító iskola nevelő-oktató munkájáról a következő nyilvántartást vezeti: az iskola-előkészítő programra beiratkozott gyermekek törzskönyvét és óvodai munkanaplót.
Nyilvántartásai alapján az óvodai intézmény, illetve az iskola előtti előkészítő programot (a továbbiakban iskola-előkészítő program) megvalósító iskola az iskola-előkészítő program elvégzéséről a következő közokiratokat állítja ki: átjelentkezési lapot a gyermek átiratkozásáról az egyik óvodai intézményből a másikba, illetve az iskola-előkészítő programot megvalósító iskolába, és az iskola-előkészítő program elvégzéséről szóló bizonylatot.
A jelen szakasz 2. és 3. bekezdésében foglalt nyilvántartást szerb nyelven, cirill írásmóddal kell vezetni. Ha a nevelő-oktató munka kisebbségi nyelven folyik, az óvodai intézmény illetve az iskola-előkészítő programot megvalósító iskola az adott nyelven is nyilvántartást vezet.
A jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt közokiratok formanyomtatványait szerb nyelven cirill írásmóddal és két nyelven, szerbül és a hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelven kell kinyomtatni.
A jelen szakasz 2. és 3. bekezdésében foglalt nyilvántartások vezetésének módját és a formanyomtatványok tartalmát, valamint a jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt közokiratok formanyomtatványának tartalmát a miniszter írja elő.
A jelen szakasz 2, 3. és 4. bekezdésében foglalt formanyomtatványok kiadását a miniszter hagyja jóvá.
7. szakasz
Az óvodai intézmény az évkönyvet tartósan megőrzi.
Az óvodai intézmény és az iskola-előkészítő programot megvalósító iskola a jelen törvény 6. szakaszának 2. és 3. bekezdésében foglalt nyilvántartásokat öt évig köteles megőrizni.
II AZ ÓVODAI INTÉZMÉNYEK ALAPÍTÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGÜK ELLÁTÁSA
8. szakasz
Óvodai intézményt alapíthat a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, helyi önkormányzat és más jogi vagy természetes személy, a Törvénnyel összhangban.
Az óvodai intézmény alapítására és működésére a közszolgálatokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
Több alapító esetén azok kölcsönös jogait és kötelezettségeit szerződéssel kell szabályozni.
A helyi önkormányzat által alapított óvodai intézmény
9. szakasz
A helyi önkormányzat legkevesebb öt és legfeljebb száz óvodai csoporttal alakíthat óvodai intézményt, az óvodai intézmények hálózatát szabályozó aktussal összhangban.
Kivételesen, ha hiányoznak a feltételek ahhoz, hogy az óvodai intézmény a jelen szakasz 1. bekezdésével összhangban megalakuljon, a helyi önkormányzat alapíthat óvodai intézményt kisebb, illetve nagyobb számú óvodai csoporttal is, az oktatási ügyekkel megbízott minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) jóváhagyásával.
Az autonóm tartomány területén a jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt jóváhagyást az autonóm tartomány hatáskörrel rendelkező szerve adja meg.
A más jogi vagy természetes személy által alapított óvodai intézmény
10. szakasz
Más jogi vagy természetes személy is alapíthat óvodai intézményt (a továbbiakban: magánóvoda), a Törvénnyel összhangban.
A külföldi állam, külföldi jogi vagy természetes személy által alapított óvodai intézmény
11. szakasz
Külföldi állam, külföldi jogi vagy természetes személy alapíthat óvodai intézményt az óvodai program megvalósítása céljából, a Törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézmény által kiadott okiratot a jelen törvény 9. és 10. szakaszában foglalt intézmény által kiadott közokirattal egyenértékűként kell elismerni - az egyenértékűség elismerésére irányuló külön eljárás lefolytatása nélkül.
A tevékenység gyakorlása az óvodai intézmény székhelyén kívül
12. szakasz
Az óvodai intézmény tevékenységét székhelyén gyakorolja.
A hitelesítő határozattal rendelkező óvodai intézmény tevékenységét székhelyén kívül, kihelyezett tagozatban - az óvodai intézmény épületében, iskolában vagy más helyen is gyakorolhatja, ha eleget tesz a Törvénnyel összhangban levő feltételeknek.
A tevékenység székhelyen kívüli gyakorlásáról szóló határozatot az igazgatóbizottság hozza meg, az intézmény pedig a jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt tevékenység gyakorlását a hitelesítő határozat kézhezvételét, illetve a Minisztérium jóváhagyását követően kezdheti meg.
A székhelyen kívüli nevelő-oktató munka az óvodai intézménytől való fizikai távolságból eredő sajátosságok figyelembevételével valósul meg.
13. szakasz
A gyermekek felvétele az óvodai intézménybe a Törvénnyel összhangban történik.
A gyermekeknek a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által alapított óvodai intézménybe történő felvétele során a sérülékeny csoportokba tartozó gyermekek elsőbbséget élveznek.
A gyermekek óvodai intézménybe történő felvételének módját és eljárását részletesen az alapszabályzatban kell szabályozni, az alapító jóváhagyásával.
14. szakasz
A külföldi állampolgárságú és állampolgárság nélküli gyermekek, a sérülékeny csoportba tartozó, lakcímigazolással és egyéb személyes okmányokkal nem rendelkező gyermekek, a menekültek és kitelepítettek az óvodai intézménybe, illetve az iskola-előkészítő programot megvalósító iskolába a Szerb Köztársaság állampolgáraira érvényes feltételekkel és módon iratkoznak be.
Az óvodai intézményben illetve iskolában nyújtott ellátásért a külföldi állampolgárságú gyermek szülei piaci árat fizetnek minden gyermek után, az állampolgárság nélküli, illetve menekült és kitelepített státusszal rendelkező gyermekek szülei pedig az alapító által megszabott árat fizetik gyermekenként, a gyermekes családok pénzügyi támogatását szabályozó törvénnyel összhangban.
III AZ ISKOLÁSKOR ELŐTTI NEVELÉSI-OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG PROGRAMJAI
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység programjának alapjai
15. szakasz
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység gyakorlása az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység programjának alapjaival összhangban történik.
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység programjának alapjait a Törvénnyel összhangban kell meghozni.
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység programjának alapjai a következőket tartalmazzák: a hat hónapostól három évesig terjedő korosztály gondozási-nevelési programjának alapjai, és a három évestől a beiskolázásig terjedő korosztály iskoláskor előtti nevelési-oktatási programjának alapjai, beleértve az iskola-előkészítő program alapjait is.
16. szakasz
Az óvodai intézményben a nevelő-oktató munka az óvodai program szerint folyik.
Az óvodai programot az óvodai intézmény, illetve az óvodai programot megvalósító iskola hozza meg, az iskoláskor előtti nevelési-oktatási program alapjaival összhangban.
Az óvodai program tartalmazza az intézményre és környezetére vonatkozó általános adatokat, a nevelő-oktató programok fajtáit és időtartamukat, a munka más formáit és az egyéb szolgáltatásokat, a családdal és a lokális közösséggel folytatott együttműködés formáit, a nevelési és oktatási célok és alapelvek megvalósításának módját, valamint az óvodai intézmény munkájának figyelemmel követését és önértékelésének módját.
Az óvodai programban ki kell dolgozni a nevelő-oktató munka egyéniesített formái fejlesztésének módját, a gyermekeknek, különösen a fejlődési nehézségekkel küzdő, a kórházi kezelés alatt álló és a szociális-gazdasági vagy más szempontból hátrányos helyzetű gyermekeknek nyújtott készítő támogatás nyújtása érdekében, a gyermekek fejlődési, oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális igényeinek figyelembe vételével.
17. szakasz
Az óvodai programot a megfelelő szakmai szervezetek készítik elő és az óvodai intézmény illetve az óvodai programot megvalósító iskola igazgatási szerve hozza meg, a szülők tanácsának véleményezését és az alapító hatáskörrel rendelkező szervének a program megvalósítására előirányzott anyagi eszközökre adott jóváhagyását követően, a Törvénnyel összhangban.
Ha a nevelési-oktatási program vagy annak egy része idegen nyelven valósul meg, a program meghozatala előtt jóváhagyást kell szerezni a minisztertől.
Az óvodai programot határozatlan időre kell meghozni, az óvodai intézmény illetve az óvodai programot megvalósító iskola általános aktusával összhangban kell közzétenni, és szükség szerint módosítani, az alkalmazása során felmerült változásokkal történő összehangolás érdekében.
Az óvodai program keretében alkalmazott programok fajtái
18. szakasz
Az óvodai program keretében rendes nevelői-oktatói programok valósulnak meg egész napos és félnapos időtartamban, de megvalósíthatók más, különleges és szakosított programok is, a gyermekek, szülők illetve gyámok igényeinek és érdeklődésének megfelelően, és az óvodai intézmény és a helyi önkormányzat lehetőségeihez mérten.
Kivételesen az óvodai program keretében teljesíthető más országok nevelő-oktatói programjaiból adaptált vagy átvett program is, melynek alkalmazásához bizonyítani kell annak eredetét, illetve hogy azt a megfelelő nemzetközi társulás elismerte.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt programot a miniszter hagyja jóvá.
Különleges és szakosított programok
19. szakasz
Az óvodai program keretében az alábbi különleges és szakosított programok is megvalósíthatók:
1) a nevelő-oktató munka különleges területein alkalmazott programok;
2) a nemzeti kisebbségek nyelvének és kultúrájának ápolását célzó programok;
3) alkalmi és időszaki programok kulturális és szabadidős tevékenységek megvalósítása, illetve a gyermekek pihenése céljából;
4) családsegítő programok;
5) családon belüli gyermekfoglalkozási programok (családi bölcsőde, "bébi-szolgálat");
6) egyéb programok, foglalkozások és szolgáltatások.
Az óvodai intézmény által megvalósított különleges és szakosított programok, egyéb foglalkozások és szolgáltatások fajtáinak, megvalósításuk és finanszírozásuk módjának közelebbi feltételeit a miniszter írja elő.
20. szakasz
A kórházi kezelés alatt álló gyermekeknek iskola-előkészítő programot kell szervezni a megfelelő egészségügyi intézményekben, a miniszter által előírt külön program szerint.
Kivételesen azoknak a gyermekeknek, akik betegség miatt vagy más indokolt okokból nem tudják az óvodai intézményt látogatni, az iskola-előkészítő program megszervezhető a családban is.
21. szakasz
Az óvodai intézmény, ha nem rendelkezik megfelelő helyiséggel, vagy ha nincs elegendő számú gyermek az óvodai csoport kialakításához, az óvodai programot megvalósíthatja utazó óvoda (a célnak megfelelően berendezett autóbusz) vagy utazó óvónő révén is, a négy éves és az iskolás kor közötti korosztály részére.
22. szakasz
Az iskola-előkészítő program az óvodai intézmény rendes programjának része, amely egész napos vagy félnapos időtartamban valósul meg a gyermekek beiskolázását megelőző évben.
Azoknak a gyermekeknek a részére, akik az óvodai intézmény rendes programjában nem vettek részt, iskola-előkészítő programot az óvodai intézményben kell megszervezni, kivételesen az iskolában, a Törvénnyel és az óvodai intézmény illetve iskola alapszabályával összhangban.
Kivételesen, a családban lévő gyermekek számára az iskola-előkészítő program rövidebb időtartamban is megszervezhető.
Az iskola-előkészítő program megvalósításának közelebbi feltételeit a miniszter írja elő.
23. szakasz
A helyi önkormányzat nyilvántartást vezet azokról a gyermekekről, akik elérték a kort az iskola-előkészítő programhoz, és értesíti az óvodai intézményt illetve az iskola-előkészítő programot megvalósító iskolát és a szülőt illetve gyámot, legkésőbb folyó év április 1-ig a következő évre vonatkozóan.
Az óvodai intézmény illetve az iskola-előkészítő programot megvalósító iskola köteles értesíteni a szülőt illetve gyámot és a helyi önkormányzatot azokról a gyermekekről, akik nem iratkoztak be, akik nem járnak rendszeresen illetve akik megszűntek járni az iskola-előkészítőbe, legkésőbb 15 nappal az iratkozási határidő letelte, illetve az iskola-előkészítő rendszeres látogatásának megszűnte után.
24. szakasz
A szülő köteles a gyermeket beíratni az óvodába illetve iskolába az iskola-előkészítő program teljesítése céljából, a Törvénnyel összhangban.
A helyi önkormányzat hatáskörrel rendelkező szerve szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezi azon szülő illetve gyám ellen, kinek gyermeke nem lett időben beíratva, illetve aki nem jár iskola-előkészítőbe, legkésőbb az erről történt értesítését követő 15 napon belül.
25. szakasz
A gyermek csak indokolt esetben hiányozhat az iskola-előkészítő program foglalkozásairól.
A szülő n illetve gyám legkésőbb nyolc napon belül köteles igazolni a gyermek kimaradását.
26. szakasz
Az átjelentkezési lap alapján a gyermek átiratkozhat másik óvodai intézménybe illetve iskola-előkészítő programot megvalósító iskolába.
Az óvodai intézmény illetve iskola, amelyből a gyermek átiratkozik köteles átjelentkezési lapot kiadni, a gyermek másik óvodai intézménybe illetve iskolába történő beiratkozására vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított hét napon belül.
Az óvodai intézmény illetve iskola, amelybe a gyermek átiratkozik, köteles az átjelentkezési lap kézhezvételétől számított hét napon belül értesíteni az óvodai intézményt illetve iskolát, amelyből a gyermek kiiratkozott, hogy az átjelentkezési lapot kézhez vette.
Az óvodai program megvalósítása
27. szakasz
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység programja különböző időtartamban teljesíthető, éspedig:
- egész napos időtartamban - napi 9-től 12 órában;
- félnapos időtartamban - iskola-előkészítő program - napi 4 órában;
- félnapos időtartamban - legfeljebb napi 6 órában;
- félnapos időtartamban - legfeljebb napi 6 órában, heti legfeljebb három alkalommal;
- többnapos időtartamban - 24 óránál hosszabb időtartamban.
28. szakasz
Az óvodai programot a nevelési év során kell megvalósítani, folyó év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig.
29. szakasz
Az óvodai intézmény mintaközpont státuszt szerezhet, ha:
1) kísérleti központként részt vett olyan tudományos kutatási projektben, amely újításokat eredményezett a nevelési és oktatási gyakorlatban, vagy amellyel az óvodai nevelőprogramok új modelljét fejlesztették ki;
2) adottak a személyi és tárgyi feltételek az óvónők és szakmunkatársak szakmai továbbképzésének megszervezéséhez.
A projektet vezető felsőoktatási intézmény vagy tudományos kutatóintézet véleményezi a mintaközpont státuszának elnyerését a bevezetett újításért illetve modellért, öt éves időszakra.
A mintaközpontok működésének és finanszírozásának módját közelebbről a miniszter írja elő.
IV A GYERMEKEKKEL TÖRTÉNŐ FOGLALKOZÁS MEGSZERVEZÉSE
30. szakasz
A gyermekekkel folytatott nevelő-oktató munkát óvodai csoportokban kell megszervezni. Az óvodai csoportok lehetnek bölcsődés csoportok, a hat hónapostól három éves korosztály részére és óvodás csoportok a három évestől az iskolás korú korosztály részére.
Az óvodai csoportok kialakíthatók azonos korosztályú vagy vegyes korosztályú gyermekekből.
Az azonos korosztályú óvodai csoportba iratkozó gyermekek száma:
- 6 hónapostól 1 éves korig |
7 |
- 1 évestől 2 éves korig |
12 |
- 2 évestől 3 éves korig |
16 |
- 3 évestől 4 éves korig |
20 |
- 4 évestől az iskolás korig |
24 |
Az iskola-előkészítő csoportban a gyermekek száma |
26. |
A jelen szakasz 3. bekezdésében foglaltaktól eltérően a beiratkozó gyermekek száma:
- a kórházi kezelésen |
legfeljebb 15 |
- fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekek - fejlesztő csoport |
4 - 6 |
Ha az óvodai csoportokat nem lehet a jelen szakasz 3. bekezdésében foglaltakkal összhangban kialakítani, az alapító meghatározhatja a csoportba iratkozó gyermekek kisebb, illetve legfeljebb 20%-kal nagyobb létszámát is, a miniszter által előírt kritériumoknak megfelelően.
Ha az óvodai intézmény, illetve az óvodai programot megvalósító iskola alapítója a Szerb Köztársaság, a gyermekek számát, a jelen szakasz 6. bekezdésének értelmében az óvodai intézmény, illetve az iskola szabja meg, a Minisztérium jóváhagyásával.
Ha az óvodai intézmény, illetve az óvodai programot megvalósító iskola alapítója az autonóm tartomány, a gyermekek számát, a jelen szakasz 6. bekezdésének értelmében az óvodai intézmény, illetve az iskola szabja meg, az autonóm tartomány oktatási ügyekkel megbízott szervének jóváhagyásával.
31. szakasz
A vegyes korosztályú óvodai csoportba iratkozó gyermekek száma:
- 1 évestől 3 éves korig |
12 |
- 3 évestől az iskolás korig |
20 |
- 2 évestől az iskolás korig |
15 |
Az óvodai intézmény alakíthat vegyes csoportokat más korosztályú gyermekekből is.
32. szakasz
A kétnyelvű óvodai csoportokban a nevelő-oktató munka a jelen törvénnyel megszabott létszámtól 10%-kal kevesebb gyermekkel folytatható.
33. szakasz
Az óvodai intézmény, illetve az óvodai programot megvalósító iskola óvodai csoportjainak számát és összetételét az igazgató határozza meg, a szakmai szervek javaslatára, a gyermekek száma, a munkafeltételek és a megvalósítandó program alapján.
Az óvodai csoportok összetételének kialakítására vonatkozó kritériumokat az óvodai intézmény illetve az óvodai programot megvalósító iskola alapszabályában kell meghatározni.
A fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekek
34. szakasz
A fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekek iskoláskor előtti nevelésben és oktatásban részesülhetnek óvodai csoportban, óvodai csoportban kiegészítő támogatással és egyéni nevelési-oktatási terv alkalmazásával, és fejlesztő csoportban, egyéni nevelési-oktatási terv alapján, a Törvénnyel összhangban.
Az óvodai intézmény, amely fejlődési nehézségekkel küzdő gyermeket vett fel igényelhet kiegészítő oktatási, egészségügyi vagy szociális támogatást, mely esetben kérelemmel kell fordulnia az illetékes egészségház kiválasztott orvosához, illetve osztályközi bizottsághoz, az igények felmérésére és a kiegészítő oktatási, egészségügyi vagy szociális támogatás nyújtására, amit az osztályközi bizottság határoz meg.
Egy óvodai csoportban a fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekek száma nem lehet kettőnél több.
Abban az óvodai csoportban, amelybe egy fejlődési nehézségekkel küzdő gyermek jár, a gyermekek számát a jelen törvénnyel megszabott létszámhoz viszonyítva három gyermekkel kell csökkenteni.
A fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekek az iratkozáskor vehetők fel az óvodai csoportba. Az óvodai program teljesítése során figyelemmel kell kísérni a gyermek fejlődését, és a pedagógiai kollégium és az inkluzív oktatással megbízott szakmai csoport javaslata alapján a fejlődési nehézségekkel küzdő gyermek a fejlesztő csoportból áthelyezhető az óvodai csoportba, a Törvénnyel összhangban.
A kiegészítő oktatási, egészségügyi vagy szociális támogatás iránti igények felmérésének és az osztályközi bizottság összetételének és munkamódszerének közelebbi feltételeit az egészségügyi kérdésekkel megbízott miniszter, a szociálpolitikai ügyekkel megbízott miniszter és a miniszter írják elő, közös megegyezéssel.
Az óvodai intézmény munkaideje
35. szakasz
Az óvodai intézmény munkaidejének kezdetét és végét az intézmény határozza meg, az óvodai intézmény szülői tanácsának véleményezésével, a gyermekek és a szülők illetve gyámok igényeinek megfelelően, az alapító jóváhagyásával.
V AZ ÓVODAPEDAGÓGUS, A SZAKMUNKATÁRS, A MUNKATÁRS ÉS A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS
36. szakasz
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenységet az óvodapedagógus és a szakmunkatárs látják el, az óvodai intézmény azon tevékenységeit pedig, amelyek révén az étkeztetést, a gondozást, a megelőző egészségügyi és szociális ellátást biztosítják, a munkatársak látják el.
37. szakasz
A nevelő-oktató munkát a nevelők: az óvodai pedagógus, a bölcsődei gondozó - nevelő és az óvodai gyógypedagógus végzik.
Az óvodapedagógus és a bölcsődei gondozó - nevelő feladatai
38. szakasz
Az óvodapedagógus feladata, hogy biztosítsa az oktatás és nevelés általános alapelveinek érvényesülését, a nevelés és oktatás céljainak megvalósulását, és a nevelő-oktató munka ellátását és fejlesztését.
A bölcsődei gondozó - nevelő feladata, hogy biztosítsa az oktatás és nevelés általános alapelveinek érvényesülését, a nevelés és oktatás céljainak megvalósulását, és a nevelő munka és gondozás ellátását és fejlesztését.
Az óvodapedagógusok képzettsége
39. szakasz
Az óvodapedagógusi teendőket az a személy láthatja el, aki eleget tesz a Törvényben előírt feltételeknek és megfelelő képzettséggel rendelkezik, az alábbiak szerint:
1) a hat hónapostól két éves korú gyermekekkel foglalkozhat - középfokú végzettséggel rendelkező személy - bölcsődei gondozó - nevelő, a két évestől három éves korú gyermekekkel foglalkozhat középfokú végzettséggel rendelkező személy - bölcsődei gondozó - nevelő és a megfelelő főiskolai végzettséggel, illetve megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, aki alapfokozaton (alapképzésen) szerzett szakmai képesítést a bölcsődés korosztályú gyermekkel való foglalkozásra - óvodapedagógus;
2) a három évestől az iskolás korig terjedő korosztállyal foglalkozhat - megfelelő főiskolai végzettséggel, illetve megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, aki alapfokozaton, három éves képzés során (szakirányú alapképzésen vagy akadémiai alapképzésen), vagy a tanulmányok második fokozatán (akadémiai mesterképzés - master, szakosított akadémiai képzésen vagy szakosított szakirányú képzésen) szerzett szakmai képesítést mint óvodapedagógus, a Törvénnyel összhangban;
3) a vegyes korosztályú csoportban (a két évestől az iskolás korig terjedő korosztállyal) foglalkozhat - az a személy, aki eleget tesz a jelen bekezdés 1) és 2) pontjában foglalt feltételeknek - óvodapedagógus;
4) a kórházi kezelés alatt álló gyermekekkel foglalkozhat az a személy, aki eleget tesz a jelen bekezdés 2) pontjában foglalt feltételeknek - óvodapedagógus;
5) a fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekekkel óvodai csoportban foglalkozhat az a személy, aki eleget tesz a jelen bekezdés 1) és 2) pontjában foglalt feltételeknek, és aki szakmai továbbképzéssel vagy az előírt program szerint képesítést szerzett a fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekekkel való foglalkozásra - óvodapedagógus;
6) a fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekekkel fejlesztő csoportban foglalkozhat - megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, aki a tanulmányok második fokozatán (akadémiai mesterképzés - master és szakosított akadémiai képzésen), illetve megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, aki legkevesebb négy éves alapképzésen szerzett szakmai képesítést mint gyógypedagógus - óvodapedagógus, a Törvénnyel összhangban.
7) a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekekkel foglalkozhat az a személy, aki eleget tesz a jelen bekezdés 1)-től 6)-ig terjedő pontjaiban foglalt feltételeknek, ha a megfelelő képzettséget azon a nyelven szerezte, amelyen a nevelő-oktató munka folyik, vagy vizsgát tett abból a nyelvből és módszertanból a megfelelő felsőoktatási intézményben - óvodapedagógus, a Törvénnyel összhangban.
Kivételesen, az olyan óvodapedagógusok hiányában, akik beszélik a nemzeti kisebbség nyelvét, az óvodapedagógus mellé, aki a nyelvismeret hiányában nem tesz eleget a feltételeknek, alkalmazható segéd óvodapedagógus, aki ismeri a nyelvet és legalább középfokú végzettséggel rendelkezik az óvóképző szakon, a pályázati eljárás lebonyolításáig, de legkésőbb a következő év augusztus 31-éig.
A nyelvismereti vizsga teljesítésének programját a megfelelő felsőoktatási intézmény határozza meg, a Törvénnyel összhangban.
40. szakasz
A nevelő-oktató munka fejlesztésére irányuló szakmai teendőket a szakmunkatársak látják el.
Szakmunkatársak: a pedagógus, pszichológus, a képzőművészet, zene- és tornatanár és a logopédus.
41. szakasz
A szakmunkatárs feladata, hogy tanácsadással és a munka más formáival fellendítse a nevelő-oktató munkát, továbbá hogy a gyermekeknek, szülőknek, gyámoknak és az óvodapedagógusoknak szaksegítséget nyújtson a nevelés és oktatás tekintetében jelentős kérdésekben, és egyéb teendőket lásson el a Törvénnyel összhangban.
42. szakasz
A szakmunkatárs feladatait megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy láthatja el, aki a tanulmányok második fokozatán (akadémiai mesterképzés - master, szakosított akadémiai képzésen vagy szakosított szakirányú képzésen), illetve megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, aki legkevesebb négy éves alapképzésen szerzett szakmai képesítést, a Törvénnyel összhangban.
43. szakasz
Az óvodai intézményben a gondozás, étkeztetés, megelőző egészségügyi és szociális védelem fejlesztésére irányuló teendőket a munkatársak látják el.
A különleges és szakosított programokat teljesítő óvodai intézménynek lehetnek más munkatársai is, az alapító jóváhagyásával.
Ha az óvodai intézmény alapítója a Szerb Köztársaság, a jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt jóváhagyást a Minisztérium adja.
44. szakasz
A munkatárs feladata, hogy tudásával, tanácsadói és szakmai munkájával biztosítsa a gondozás, étkeztetés, megelőző egészségügyi és szociális védelem minőségesebb ellátását.
Az egyéb munkatársak feladata, hogy biztosítsák a nevelő-oktató munka minőséges ellátását és annak fejlesztését.
45. szakasz
A munkatárs teendőit a következő személyek láthatják el:
1) a szociális védelem fejlesztésével kapcsolatos teendőket - megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, aki a tanulmányok második fokozatán (akadémiai mesterképzés - master, szakosított akadémiai képzésen vagy szakosított szakirányú képzésen), illetve megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, aki legkevesebb négy éves alapképzésen szerzett szakmai képesítést, a Törvénnyel összhangban;
2) a megelőző egészségügyi védelem fejlesztésével és az étkeztetés fejlesztésével, megtervezésével és megszervezésével kapcsolatos teendőket - megfelelő végzettséggel rendelkező személy, aki alapfokozaton (szakirányú alapképzésen vagy akadémiai alapképzésen)illetve három éves képzés során szerzett képesítést vagy főiskolai végzettséget egészségügyi szakterületen, a Törvénnyel összhangban;
3) a gondozással és megelőző egészségügyi védelemmel kapcsolatos teendőket - a megfelelő, egészségügyi szakterületen szerzett középfokú végzettséggel rendelkező személy.
46. szakasz
A pedagógiai asszisztens segítséget és kiegészítő támogatást nyújt a gyermekeknek, szükségleteiknek megfelelően, együttműködik az óvodapedagógusokkal és szakmunkatársakkal, szülőkkel illetve gyámokkal, és az igazgatóval közösen együttműködik az illetékes intézményekkel, szervezetekkel, egyesületekkel és a helyi önkormányzattal, és egyéb teendőket lát el, a Törvénnyel összhangban.
47. szakasz
Az óvodai intézmény alkalmazottai a sztrájkhoz való jogukat a Törvénnyel összhangban gyakorolhatják, azzal, hogy biztosítani kell a minimális munkafolyamatok ellátását.
VII AZ ÓVODAI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE FELETT GYAKOROLT FELÜGYELET
48. szakasz
Az óvodai intézmények működése feletti felügyelőségi és szakmai-pedagógiai felügyeletet a Törvénnyel összhangban kell gyakorolni.
49. szakasz
Az óvodai intézmény tevékenységének finanszírozására szolgáló eszközöket a Törvénnyel összhangban kell biztosítani.
50. szakasz
A gyermekek szülei illetve gyámjai a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által alapított óvodai intézmény tevékenységének ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításában gyermekenként a piaci ár 20%-ának megfelelő mértékben vesznek részt, a Törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt ár mértékéről az alapító dönt.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt fizetési kötelezettség alól, az egész napos és félnapos ellátásért, mentesülnek az állami gondozott gyermekek, a fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekek és az anyagilag rászoruló családok gyermekei.
51. szakasz
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység ellátásához szükséges pénzeszközöket a magánóvodákban az alapító biztosítja.
52. szakasz
A munkabérek, térítések és egyéb járandóságok mértékét a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által alapított óvodai intézményekben dolgozó valamennyi alkalmazottra egységesen kell meghatározni, a közszolgálatokban foglalkoztatottak munkabérét, térítéseit és a munkaviszonyból eredő egyéb járandóságait szabályozó előírásokkal összhangban.
Az alapbér az óvodai intézményekben nem lehet alacsonyabb az általános oktatásban kifizetett alapbérnél, de megnövelhető az intézmény vagy a helyi önkormányzat által megvalósított eszközökből.
53. szakasz
Szabálysértésért 10.000-től 1.000.000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtható az óvodai intézmény illetve az óvodai programot megvalósító iskola, ha:
1) nem leszi lehetővé a szülők számára, hogy nyilatkozzanak arról, gyermekük milyen nyelven részesüljön iskoláskor előtti nevelésben és oktatásban (5. szakasz 2. bekezdés);
2) nem vezet, rendszertelenül vezeti vagy nem őrzi a nevelő-oktató munkáról vezetendő előírt nyilvántartást (6. és 7. szakasz);
3) az előírt határidőn belül nem értesíti a szülőt és a helyi önkormányzatot azokról a gyermekekről, akik nem iratkoztak be, illetve akik nem járnak iskola-előkészítőbe (23. szakasz 2. bekezdése);
4) nem a jelen törvény 30. és 31. szakaszával összhangban alakít óvodai csoportokat;
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt szabálysértésért 500-tól 50.000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtható az igazgató, illetve az óvodai intézmény és az iskola-előkészítő programot megvalósító iskola felelős személye is.
X ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
54. szakasz
Az óvodai intézményben, amely a jelen törvény hatálybalépésének napján eleget tesz a jelen törvény 9. szakaszában foglalt feltételeknek, a jelen törvény hatálybalépésének napjáig kinevezett igazgatóbizottság, illetve a jelen törvény hatálybalépésének napjáig megválasztott szülők tanácsa a hatáskörébe tartozó teendőket megbízatási idejének lejártáig látja el.
55. szakasz
Az óvodai intézményben, amely a jelen törvény hatálybalépésének napján eleget tesz a jelen törvény 9. szakaszában foglalt feltételeknek, a jelen törvény hatálybalépésének napjáig megválasztott igazgató tisztségét megbízatási idejének lejártáig tölti be, amennyiben eleget tesz a Törvényben és a jelen törvényben előírt feltételeknek.
56. szakasz
Az óvodai intézmény, amely a jelen törvény hatálybalépésének napján nem tesz eleget a jelen törvény 9. szakaszában foglalt feltételeknek, a jelen törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül köteles jogállását megváltoztatni.
Az alapító köteles a jogállás megváltoztatását követő 30 napon belül kinevezni az óvodai intézmény igazgatóbizottságát.
57. szakasz
Az óvodai intézmény jelen törvény 56. szakaszában foglalt igazgatóbizottsága köteles a megalakítását követő 60 napon belül pályázatot hirdetni és igazgatót választani a Törvénnyel és a jelen törvénnyel összhangban.
58. szakasz
Az alapító, amely nem határozta meg az óvodai intézményben alkalmazottak sztrájkja idején teljesítendő minimális munkafolyamatokat, köteles azt a jelen törvény hatálybalépésének napjától számított 30 napon belül meghatározni.
59. szakasz
Azok a bölcsődei gondozók, óvodapedagógusok, szakmunkatársak és munkatársak - nevelők, akik a jelen törvény hatálybalépésének napján az óvodai intézmény alkalmazásában állnak, és akik a jelen törvény hatálybalépésének napjáig érvényes előírások szerint eleget tettek a nevelő-oktató munka ellátásához szükséges feltételeknek a képzettség fajtája és foka tekintetében, továbbra is elláthatják a nevelő-oktató munkát az óvodai intézményben.
A nevelő-oktató munkát az óvodai intézményben elláthatják a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt azon személyek is, akik a jelen törvény hatálybalépésének napján nincsenek munkaviszonyban az óvodai intézményben, ha több mint 20 év munkatapasztalattal rendelkeznek óvodai nevelő-oktató munkakörben.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt bölcsődei gondozók, akik nevelői-oktatói munkát végeznek, a jelen törvény hatálybalépésének napjától számított három éven belül kötelesek a Törvénnyel előírt munkaengedélyt megszerezni.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt bölcsődei gondozók a Törvénnyel előírt munkaengedélyt az óvodai intézményben történő alkalmazásuk napjától számított három éven belül kötelesek megszerezni.
60. szakasz
A jelen törvény végrehajtását szolgáló törvénynél alacsonyabb rangú jogszabályokat a jelen törvény hatálybalépésének napjától számított két éven belül meg kell hozni, kivéve a jelen törvény 6. szakaszának 7. bekezdésében foglalt aktust, melyet a jelen törvény hatálybalépésének napjától számított 60 napon belül kell meghozni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt jogszabályok meghozataláig a jelen törvény hatálybalépéséig érvényben lévő jogszabályokat kell alkalmazni, feltéve ha azok nem állnak ellentétben a jelen törvénnyel.
61. szakasz
A jelen törvény hatálybalépésének napjával a társadalmi gyermekellátásról szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye 49/92, 29/93, 53/93, 67/93, 28/94, 47/94, 48/94, 25/96, 29/01, 16/02, 62/03 és 101/05 sz.) 2. szakaszának 5) pontja és 11. szakaszának 5) pontja érvényét veszti.
62. szakasz
A jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.