TÖRVÉNYAZ EURÓPAI SZABADALMAK MEGADÁSÁRÓL SZÓLÓ 1973. OKTÓBER 5-I EGYEZMÉNY (EURÓPAI SZABADALMI EGYEZMÉNY) MEGERŐSÍTÉSÉRŐL, AZ EURÓPAI SZABADALMI EGYEZMÉNY 63. CIKKÉNEK 1991. DECEMBER 17-EI ÉS 2000. NOVEMBER 29-EI MÓDOSÍTÁSAIVAL(A SZK Hivatalos Közlönye - Nemzetközi szerződések, 5/2010. szám és a SZK Hivatalos Közlönye, 99/2011. - másik törvény) |
1. SZAKASZ
Megerősítésre kerül az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény), az Európai Szabadalmi Egyezmény 63. cikkének 1991. december 17-ei és 2000. november 29-ei módosításaival együtt, angol, francia és német nyelvű eredetiben.
2. SZAKASZ
Az európai szabadalmak megadásáról szóló egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) szövege angol nyelvű eredetiben és szerb nyelvű fordításban a következő:
AZ EURÓPAI SZABADALMAK MEGADÁSÁRÓL SZÓLÓ 1973. OKTÓBER 5-I EGYEZMÉNY (EURÓPAI SZABADALMI EGYEZMÉNY), AZ EURÓPAI SZABADALMI EGYEZMÉNY 63. CIKKÉNEK 1991. DECEMBER 17-EI ÉS 2000. NOVEMBER 29-EI MÓDOSÍTÁSAIVAL
PREAMBULUM
A Szerződő Államok,
attól az óhajtól vezérelve, hogy megszilárdítsák az együttműködést Európa államai között a találmányok oltalma terén,
attól az óhajtól vezérelve, hogy ezekben az államokban ilyen oltalmat lehessen szerezni a szabadalmak megadására irányuló egyetlen eljárásban, és az így megadott szabadalmakra vonatkozó, egyes kérdésekben egységesített szabályozás megteremtése révén,
attól az óhajtól vezérelve, hogy e célból egyezményt kössenek, amely létrehozza az Európai Szabadalmi Szervezetet, és amely külön megállapodást képez az ipari tulajdon oltalma tárgyában 1883. március 20-án Párizsban aláírt és legutóbb 1967. július 14-én felülvizsgált Egyezmény 19. Cikke értelmében, továbbá regionális szabadalmi szerződést képez az 1970. június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés 45. Cikkének 1. bekezdése értelmében,
a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
ÁLTALÁNOS ÉS INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
A szabadalmak megadására vonatkozó európai jog
Ezzel az Egyezménnyel a Szerződő Államoknak a találmányi szabadalmak megadására vonatkozó közös jogrendje jön létre.
2. cikk
(1) Azokat a szabadalmakat, amelyeket ennek az Egyezménynek az alapján adnak meg, európai szabadalmaknak kell nevezni.
(2) Az európai szabadalom mindegyik Szerződő Államban, amelyre kiterjedően azt megadták, ugyanazzal a hatállyal rendelkezik, és ugyanolyan feltételek alá esik, mint az ebben az államban megadott nemzeti szabadalom, kivéve, ha ez az Egyezmény eltérően rendelkezik.
3. cikk
Európai szabadalom megadását egy vagy több Szerződő Államra kiterjedő hatállyal lehet kérni.
4. cikk
(1) Ezzel az Egyezménnyel létrejön az Európai Szabadalmi Szervezet (a továbbiakban: Szervezet). A Szervezet igazgatási és pénzügyi önállósággal rendelkezik.
(2) A Szervezet szervei:
a) az Európai Szabadalmi Hivatal;
b) az Igazgatótanács.
(3) A Szervezet feladata az európai szabadalmak megadása. Ezt a feladatot - az Igazgatótanács felügyeletével - az Európai Szabadalmi Hivatal látja el.
4a. cikk
A Szerződő Államok minisztereinek értekezlete
A Szerződő Államok szabadalmi ügyekért felelős minisztereinek értekezlete ötévente legalább egyszer ülést tart, hogy megtárgyalja a Szervezettel és az európai szabadalmi rendszerrel kapcsolatos ügyeket.
AZ EURÓPAI SZABADALMI SZERVEZET
5. cikk
(1) A Szervezet jogi személy.
(2) A Szervezet mindegyik Szerződő Államban az irányadó nemzeti jog szerint a jogi személyek esetében lehetséges legszélesebb körű jogképességgel rendelkezik; így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet, azzal rendelkezhet, pert indíthat és perelhető.
(3) A Szervezetet az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke képviseli.
6. cikk
(1) A Szervezet székhelye München.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal Münchenben működik. Az Európai Szabadalmi Hivatal Hágában részleget működtet.
7. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal kirendeltségei
Az Igazgatótanács határozatával szükség szerint - a tájékoztatás és a kapcsolattartás céljaira - az Európai Szabadalmi Hivatal kirendeltségei hozhatók létre a Szerződő Államokban, illetve kormányközi iparjogvédelmi szervezeteknél, az érintett Szerződő Állam vagy szervezet beleegyezésével.
8. cikk
Az ehhez az Egyezményhez csatolt, a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv határozza meg azokat a feltételeket, amelyek szerint a Szervezet, az Igazgatótanács tagjai, az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai, valamint a Szervezet munkájában részt vevő további - az említett jegyzőkönyvben meghatározott - személyek mindegyik Szerződő Államban élvezik mindazokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyek szükségesek a feladataik ellátásához.
9. cikk
(1) A Szervezet szerződéses felelősségére az adott szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.
(2) A Szervezet szerződésen kívüli felelősségére - ha a Szervezet, továbbá az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai feladataik ellátása során kárt okoznak - a Német Szövetségi Köztársaság joga az irányadó. Ha a hágai részleg vagy valamely kirendeltség, illetve ezek alkalmazottai okoznak kárt, annak a Szerződő Államnak a joga az irányadó, amelyben a részleg, illetve a kirendeltség található.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottainak a Szervezettel szemben fennálló személyes felelősségére a Szolgálati Szabályzat, illetve az alkalmazási feltételek az irányadók.
(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti jogviták esetén a következő bíróságoknak van joghatósága:
a) Az (1) bekezdés szerinti jogviták esetén a Német Szövetségi Köztársaság bíróságai, kivéve, ha a felek szerződésükben más állam bíróságának joghatóságát kötik ki;
b) A (2) bekezdés szerinti jogviták esetén a Német Szövetségi Köztársaság bíróságai, illetve annak az államnak a bíróságai, amelyben a részleg vagy a kirendeltség található.
AZ EURÓPAI SZABADALMI HIVATAL
10. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatalt az elnök irányítja, aki a Hivatal tevékenységéért az Igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.
(2) E célból az elnök különösen a következő feladat- és hatáskörökkel rendelkezik:
a) megteszi az Európai Szabadalmi Hivatal működésének biztosításához szükséges valamennyi intézkedést, ideértve a belső igazgatási előírások megalkotását és a nyilvánosságnak szánt tájékoztatások kiadását;
b) ha az Egyezmény eltérően nem rendelkezik, határoz arról, hogy mely intézkedéseket kell az Európai Szabadalmi Hivatalnál Münchenben vagy annak hágai részlegénél megtenni;
c) javaslatot tehet az Igazgatótanács részére az Egyezménynek az Igazgatótanács hatáskörébe tartozó módosítására, valamint az Igazgatótanács hatáskörébe tartozó általános szabályzatokra, illetve határozatokra;
d) előkészíti és végrehajtja a költségvetést, illetve annak módosításait, valamint a pótköltségvetést;
e) a Hivatal tevékenységéről évente jelentést terjeszt az Igazgatótanács elé;
f) munkáltatói jogokat gyakorol az alkalmazottak felett;
g) kinevezi az alkalmazottakat és dönt előléptetésükről, kivéve, ha a 11. cikk eltérően rendelkezik;
h) a 11. cikk hatálya alá nem tartozó alkalmazottak tekintetében fegyelmi jogkört gyakorol; a 11. cikk (2) és (3) bekezdésének hatálya alá tartozó alkalmazottak tekintetében fegyelmi eljárást kezdeményezhet az Igazgatótanácsnál;
i) feladat- és hatáskörét átruházhatja.
(3) Az elnök munkáját több elnökhelyettes segíti. Az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén munkakörét az Igazgatótanács által megállapított eljárásnak megfelelően az egyik elnökhelyettes látja el.
11. cikk
Vezető tisztségviselők kinevezése
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnökét az Igazgatótanács nevezi ki.
(2) Az elnökhelyetteseket - az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének meghallgatását követően - az Igazgatótanács nevezi ki.
(3) A fellebbezési tanácsok és a Bővített Fellebbezési Tanács tagjait - ideértve ezek elnökeit is - az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének javaslatára az Igazgatótanács nevezi ki. Kinevezésüket - az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének meghallgatását követően - az Igazgatótanács megújíthatja.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben említett alkalmazottak felett az Igazgatótanács gyakorolja a fegyelmi jogkört.
(5) A Bővített Fellebbezési Tanács tagjává az Igazgatótanács - az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének meghallgatását követően - a Szerződő Államok nemzeti bíróságainak és bírósághoz hasonló testületeinek jogi végzettségű tagjait is kinevezheti, akik bírói tevékenységüket nemzeti szinten tovább folytathatják. Kinevezésük három évre szól és megújítható.
12. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai hivatali munkaviszonyuk megszűnése után sem hozhatják nyilvánosságra, illetve nem használhatják fel a jellegüknél fogva szakmai titkot képező információkat.
13. cikk
A Szervezet és az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai közötti jogviták
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai és volt alkalmazottai, illetve jogutódaik az Európai Szabadalmi Szervezettel szemben fennálló jogvitáik esetén a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Közigazgatási Bíróságához fordulhatnak, e bíróság alapszabályának megfelelően és az állandó alkalmazottakra vonatkozó Szolgálati Szabályzat, illetve a Nyugdíjszabályzat keretei között, az ezekben foglalt feltételek, valamint a más alkalmazottak alkalmazási feltételeiből eredő előírások szerint.
(2) Fellebbezésnek csak akkor van helye, ha az érintett személy kimerítette a Szolgálati Szabályzat, a Nyugdíjszabályzat, illetve az alkalmazási feltételek által számára biztosított egyéb jogorvoslati lehetőségeket.
14. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal, az európai szabadalmi bejelentés és az egyéb iratok nyelvei
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelvei: az angol, a francia és a német.
(2) Az európai szabadalmi bejelentést a hivatalos nyelvek egyikén kell benyújtani, vagy - bármely más nyelven történő benyújtás esetén - annak fordítását kell benyújtani a hivatalos nyelvek egyikén a Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelően. E fordítás az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárás során bármikor összhangba hozható az eredetileg benyújtott bejelentés szövegével. Ha az előírt fordítást nem nyújtják be kellő időben, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó valamennyi eljárás nyelve az Európai Szabadalmi Hivatalnak az a hivatalos nyelve, amelyen a bejelentést, illetve a fordítást benyújtották, kivéve, ha a Végrehajtási Szabályzat eltérően rendelkezik.
(4) Az olyan Szerződő Állam területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező természetes, illetve jogi személyek, amelynek hivatalos nyelve nem az angol, a francia vagy a német, valamint az ilyen állam külföldi lakóhellyel rendelkező állampolgárai az olyan iratokat, amelyeket egy adott határidőn belül kell benyújtani, benyújthatják ennek az államnak bármelyik hivatalos nyelvén. Ebben az esetben azonban a Végrehajtási Szabályzatban előírt határidőn belül fordítást kell benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén.
Ha az európai szabadalmi bejelentés részét nem képező iratot nem az előírt nyelven nyújtják be, vagy az előírt fordítást nem nyújtják be kellő időben, azt úgy kell tekinteni, mintha az iratot nem nyújtották volna be.
(5) Az európai szabadalmi bejelentést az eljárás nyelvén kell közzétenni.
(6) Az európai szabadalom szövegét az eljárás nyelvén kell közzétenni; a szabadalom szövegének az igénypontok fordítását az Európai Szabadalmi Hivatal másik két hivatalos nyelvén is tartalmaznia kell.
(7) Az Európai Szabadalmi Hivatal mindhárom hivatalos nyelvén közzé kell tenni
a) az Európai Szabadalmi Közlönyt;
b) az Európai Szabadalmi Hivatal Hivatalos Lapját.
(8) Az európai szabadalmi nyilvántartásba való bejegyzéseket az Európai Szabadalmi Hivatal mindhárom hivatalos nyelvén meg kell tenni. Kétség esetén az eljárás nyelvén tett bejegyzés a hiteles.
15. cikk
Az ebben az Egyezményben szabályozott eljárások lefolytatására az Európai Szabadalmi Hivatalon belül a következő szervezeti egységeket kell létrehozni:
a) Átvevő Iroda;
b) kutatási osztályok;
c) vizsgálati osztályok;
d) felszólalási osztályok;
e) Jogi Osztály;
f) fellebbezési tanácsok;
g) Bővített Fellebbezési Tanács.
16. cikk
Az Átvevő Iroda feladata a bejelentés benyújtását követő vizsgálat és az alaki vizsgálat az európai szabadalmi bejelentések tekintetében.
17. cikk
A kutatási osztályok feladata az európai kutatási jelentések elkészítése.
18. cikk
(1) A vizsgálati osztályok feladata az európai szabadalmi bejelentések vizsgálata.
(2) Mindegyik vizsgálati osztály három műszaki végzettségű elbírálóból áll. Az európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó határozat meghozatala előtt azonban a bejelentés vizsgálata általában a vizsgálati osztály egyik tagjára tartozik. A szóbeli eljárás a teljes vizsgálati osztály előtt folyik. Ha a vizsgálati osztály megítélése szerint a határozat jellege ezt indokolja, az osztály jogi végzettségű elbírálóval egészül ki. Szavazategyenlőség esetén az osztály vezetőjének szavazata dönt.
19. cikk
(1) A felszólalási osztályok feladata az európai szabadalmak ellen benyújtott felszólalások elbírálása.
(2) Mindegyik felszólalási osztály három műszaki végzettségű elbírálóból áll, akik közül legalább kettő nem vett részt annak a szabadalomnak a megadására irányuló eljárásban, amelyre a felszólalás vonatkozik. Az az elbíráló, aki részt vett az európai szabadalom megadására irányuló eljárásban, nem járhat el az osztály vezetőjeként. A felszólalással kapcsolatos határozat meghozatalát megelőzően a felszólalási osztály a felszólalás vizsgálatával megbízhatja egyik tagját. A szóbeli eljárás a teljes felszólalási osztály előtt folyik. Ha a felszólalási osztály megítélése szerint a határozat jellege ezt indokolja, az osztály olyan jogi végzettségű elbírálóval egészül ki, aki nem vett részt a szabadalom megadására irányuló eljárásban. Szavazategyenlőség esetén az osztály vezetőjének szavazata dönt.
20. cikk
(1) A Jogi Osztály feladata az európai szabadalmi nyilvántartásba való bejegyzésekre, illetve a hivatásos képviselők jegyzékébe való felvételre és az e jegyzékből való törlésre vonatkozó határozatok meghozatala.
(2) A Jogi Osztály határozatát annak egyik jogi végzettségű tagja hozza meg.
21. cikk
(1) A fellebbezési tanácsok feladata az Átvevő Iroda, a vizsgálati osztályok, a felszólalási osztályok, valamint a Jogi Osztály határozatai ellen irányuló fellebbezések elbírálása.
(2) Az Átvevő Iroda, valamint a Jogi Osztály határozatai ellen irányuló fellebbezések esetén a fellebbezési tanács három jogi végzettségű tagból áll.
(3) A vizsgálati osztály határozatai ellen irányuló fellebbezések esetén a fellebbezési tanács összetétele a következő:
a) két műszaki és egy jogi végzettségű tag, ha a határozat az európai szabadalmi bejelentés elutasítására vagy az európai szabadalom megadására, korlátozására vagy megvonására vonatkozik, és azt négynél kevesebb tagból álló vizsgálati osztály hozta;
b) három műszaki és két jogi végzettségű tag, ha a határozatot négy tagból álló vizsgálati osztály hozta, vagy ha a fellebbezési tanács megítélése szerint ez a fellebbezés jellegére tekintettel indokolt;
c) minden egyéb esetben három jogi végzettségű tag.
(4) A felszólalási osztály határozatai ellen irányuló fellebbezések esetén a fellebbezési tanács összetétele a következő:
a) két műszaki és egy jogi végzettségű tag, ha a határozatot három tagból álló felszólalási osztály hozta;
b) három műszaki és két jogi végzettségű tag, ha a határozatot négy tagból álló felszólalási osztály hozta, vagy ha a fellebbezési tanács megítélése szerint ez a fellebbezés jellegére tekintettel indokolt.
22. cikk
A Bővített Fellebbezési Tanács
(1) A Bővített Fellebbezési Tanács feladatai a következők:
a) határoz a fellebbezési tanács által a 112. cikk alapján elé terjesztett jogkérdésben;
b) véleményt ad az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által a 112. cikk alapján elé terjesztett jogkérdésben;
c) határoz a 112a. cikk alapján a fellebbezési tanácsok határozatainak felülvizsgálatára irányuló kérelmek tárgyában.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárásokban a Bővített Fellebbezési Tanács öt jogi és két műszaki végzettségű tagból áll. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásokban a Bővített Fellebbezési Tanács három vagy öt tagból áll a Végrehajtási Szabályzatban foglaltaknak megfelelően. Valamennyi eljárásban jogi végzettségű tag jár el a Tanács elnökeként.
23. cikk
A tanácsok tagjainak függetlensége
(1) A Bővített Fellebbezési Tanács és a fellebbezési tanácsok tagjait öt évre nevezik ki, és ez alatt az időtartam alatt hivatalukból nem mozdíthatók el, kivéve, ha elmozdításukat alapos ok indokolja, és az Igazgatótanács - a Bővített Fellebbezési Tanács javaslatára - ilyen értelmű határozatot hoz. Emellett a tanács tagjának megbízatása megszűnik akkor is, ha arról lemond, vagy nyugállományba vonul az Európai Szabadalmi Hivatalnak az állandó alkalmazottakra vonatkozó Szolgálati Szabályzata szerint.
(2) A tanácsok tagjai nem lehetnek az Átvevő Iroda, a vizsgálati osztályok, a felszólalási osztályok, illetve a Jogi Osztály tagjai.
(3) A tanácsok tagjait határozatuk meghozatala során semmilyen utasítás nem köti; kizárólag ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit betartva kell eljárniuk.
(4) A fellebbezési tanácsok és a Bővített Fellebbezési Tanács eljárási szabályzatait a Végrehajtási Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell elfogadni. E szabályzatokat az Igazgatótanács hagyja jóvá.
24. cikk
(1) A fellebbezési tanácsok és a Bővített Fellebbezési Tanács tagjai nem vehetnek részt olyan ügy elbírálásában, amelyhez személyes érdekük fűződik, vagy ha korábban valamelyik fél képviselőjeként az ügyben eljártak, vagy a fellebbezéssel megtámadott határozat meghozatalában részt vettek.
(2) Ha a fellebbezési tanács, illetve a Bővített Fellebbezési Tanács tagja az (1) bekezdésben említett okból vagy bármilyen más okból úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés elbírálásában nem vehet részt, erről tájékoztatja a tanácsot.
(3) A fellebbezési tanácsok és a Bővített Fellebbezési Tanács tagjai ellen bármelyik fél kifogást emelhet az (1) bekezdés szerinti okból vagy elfogultság gyanúja miatt. Kifogásnak nincs helye, ha a fél úgy tett meg egy eljárási cselekményt, hogy a kifogás alapját képező okról tudomása volt. A kifogás nem alapulhat a tanács tagjainak állampolgárságán.
(4) A fellebbezési tanácsok és a Bővített Fellebbezési Tanács a (2) és a (3) bekezdés szerinti esetekben a kifogásról az érintett tag részvétele nélkül határoznak. E határozat meghozatalának céljából a kifogással érintett tagot a helyettese váltja fel.
25. cikk
Bitorlási vagy megsemmisítési ügyben eljáró illetékes nemzeti bíróság megkeresésére az Európai Szabadalmi Hivatal - megfelelő díj ellenében - műszaki szakvéleményt ad a jogvita tárgyát képező európai szabadalom tekintetében. Az ilyen szakvélemények kiadása a vizsgálati osztályokra tartozik.
AZ IGAZGATÓTANÁCS
26. cikk
(1) Az Igazgatótanács a Szerződő Államok képviselőiből és azok helyetteseiből áll. Mindegyik Szerződő Állam jogosult egy képviselőt és egy helyettes képviselőt az Igazgatótanácsba kinevezni.
(2) Az Igazgatótanács tagjai - az Igazgatótanács ügyrendjében foglaltak szerint - tanácsadókat és szakértőket vehetnek igénybe.
27. cikk
(1) Az Igazgatótanács a Szerződő Államok képviselői és azok helyettesei közül elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt, ha az tevékenysége ellátásában akadályoztatva van.
(2) Az elnöki és az elnökhelyettesi megbízatás időtartama három év. Az elnök és az elnökhelyettes újraválasztható.
28. cikk
(1) Ha a Szerződő Államok száma legalább nyolc, az Igazgatótanács saját tagjaiból öttagú Elnökséget hozhat létre.
(2) Az Igazgatótanács elnöke és elnökhelyettese hivatalból tagja az Elnökségnek; a további három tagot az Igazgatótanács választja meg.
(3) Az Igazgatótanács által választott tagok megbízatásának időtartama három év. A tagok nem választhatók újra.
(4) Az Elnökség az Igazgatótanács által meghatározott feladatokat látja el, az ügyrendnek megfelelően.
29. cikk
(1) Az Igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke részt vesz az Igazgatótanács tanácskozásain.
(3) Az Igazgatótanács évente egyszer rendes ülést tart. Ezen felül ülést tart elnökének kezdeményezésére, valamint a Szerződő Államok egyharmadának kérelmére.
(4) Az Igazgatótanács napirend alapján és ügyrendjének megfelelően tartja üléseit.
(5) Az ideiglenes napirendnek tartalmaznia kell minden olyan kérdést, amelynek napirendre tűzését bármelyik Szerződő Állam az ügyrendnek megfelelően kéri.
30. cikk
(1) A Szellemi Tulajdon Világszervezete az Európai Szabadalmi Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezete közötti megállapodás rendelkezéseinek megfelelően képviselteti magát az Igazgatótanács ülésein.
(2) A szabadalmak területén nemzetközi eljárások lefolytatásával megbízott olyan egyéb kormányközi szervezet, amellyel a Szervezet megállapodást kötött, az Igazgatótanács ülésein e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően képviselteti magát.
(3) A Szervezet szempontjából jelentős tevékenységet folytató bármely más kormányközi szervezet vagy nemzetközi nemkormányzati szervezet meghívást kaphat az Igazgatótanácstól, hogy képviseltesse magát annak ülésein a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések megvitatása során.
31. cikk
(1) Az Igazgatótanács tanácskozásának nyelvei: az angol, a francia és a német.
(2) Az Igazgatótanács elé terjesztett iratokat és az üléseiről készült jegyzőkönyveket az (1) bekezdésben említett mindhárom nyelven el kell készíteni.
32. cikk
Személyzet, irodák és felszerelés
Az Európai Szabadalmi Hivatal az Igazgatótanács és az általa létrehozott bizottságok rendelkezésére bocsátja a feladataik elvégzéséhez szükséges személyzetet, irodákat és felszerelést.
33. cikk
Az Igazgatótanács hatásköre meghatározott esetekben
(1) Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik, hogy módosítsa a következőket:
a) az ebben az Egyezményben megállapított határidőket;
b) ennek az Egyezménynek a II-VIII. és X. részeit, annak érdekében, hogy összhangba hozza azokat a szabadalmakra vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal, illetve a szabadalmakra vonatkozó európai közösségi jogszabályokkal;
c) a Végrehajtási Szabályzatot.
(2) Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik - ezzel az Egyezménnyel összhangban - a következők elfogadása és módosítása:
a) a Pénzügyi Szabályzat;
b) az Európai Szabadalmi Hivatal állandó alkalmazottaira vonatkozó Szolgálati Szabályzat és az egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, az állandó, illetve az egyéb alkalmazottak illetménytáblája, valamint az egyéb kiegészítő juttatások természetével és odaítélésével kapcsolatos szabályok;
c) a Nyugdíjszabályzat és az illetmények növekedésével összhangban álló nyugdíjemelés;
d) a Díjszabályzat;
e) a saját ügyrendje.
(3) A 18. cikk (2) bekezdésétől eltérően az Igazgatótanács gyakorlati tapasztalatok alapján hozhat olyan határozatot, hogy bizonyos ügycsoportokban a vizsgálati osztályok egy műszaki végzettségű elbírálóból állnak. E határozat visszavonható.
(4) Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének felhatalmazása arra, hogy az Európai Szabadalmi Szervezet nevében tárgyalásokat folytasson és - az Igazgatótanács jóváhagyásával - megállapodást kössön államokkal, kormányközi szervezetekkel, valamint az utóbbiakkal kötött megállapodás alapján létrehozott dokumentációs központokkal.
(5) Az Igazgatótanács nem hozhat az (1) bekezdés b) pontja alapján határozatot
- nemzetközi szerződés vonatkozásában annak hatálybalépését megelőzően;
- európai közösségi jogszabály vonatkozásában annak hatálybalépését megelőzően, vagy ha e jogszabály az átültetésére határidőt állapít meg, ennek elteltéig.
34. cikk
(1) Az Igazgatótanácsban szavazati joggal kizárólag a Szerződő Államok rendelkeznek.
(2) Mindegyik Szerződő Állam egy-egy szavazattal rendelkezik, kivéve, ha a 36. cikket kell alkalmazni.
35. cikk
(1) Az Igazgatótanács a (2) és (3) bekezdésben nem említett határozatokat azon Szerződő Államok egyszerű többségének szavazata alapján hozza, amelyek képviseltetik magukat és részt vesznek a szavazáson.
(2) A magukat képviseltető és szavazó Szerződő Államok háromnegyedének szavazatára van szükség az olyan határozatokhoz, amelyek meghozatala a 7. cikk, a 11. cikk (1) bekezdése, a 33. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja és (2)-(4) bekezdései, a 39. cikk (1) bekezdése, a 40. cikk (2) és (4) bekezdése, a 46. cikk, a 134a. cikk, a 149a. cikk (2) bekezdése, a 152. cikk, a 153. cikk (7) bekezdése, a 166. cikk és a 172. cikk alapján tartozik az Igazgatótanács hatáskörébe.
(3) A szavazó Szerződő Államok egyhangú szavazatára van szükség az olyan határozatokhoz, amelyek meghozatala a 33. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján tartozik az Igazgatótanács hatáskörébe. Az Igazgatótanács csak abban az esetben hozhat ilyen határozatot, ha valamennyi Szerződő Állam képviselteti magát. A 33. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján hozott határozat nem lép hatályba, ha valamelyik Szerződő Állam a határozat keltétől számított tizenkét hónapon belül úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja, hogy a határozat reá nézve kötelező hatályúvá váljon.
(4) A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe.
36. cikk
(1) A Díjszabályzat elfogadása és módosítása, valamint - ha a Szerződő Államok pénzügyi hozzájárulása ez által növekszik - a Szervezet költségvetésének elfogadása és módosítása, illetve pótköltségvetés elfogadása esetén bármelyik Szerződő Állam kérheti az első szavazás után, ahol mindegyik Szerződő Állam egy szavazattal rendelkezik, bármi legyen is e szavazás eredménye, hogy azonnal második szavazásra kerüljön sor a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően. A határozathozatal e második szavazás eredménye alapján történik.
(2) Azoknak a szavazatoknak a számát, amelyekkel az egyes Szerződő Államok a második szavazás alkalmával rendelkeznek, a következők szerint kell kiszámítani:
a) a Szerződő Állam rendkívüli pénzügyi hozzájárulását meghatározó, a 40. cikk (3) és (4) bekezdései szerint kiszámított százalékos arányt meg kell szorozni a Szerződő Államok számával, és el kell osztani öttel;
b) az így kapott szavazati számot a soron következő egész számra kell felkerekíteni;
c) ehhez a számhoz további öt szavazatot kell hozzáadni;
d) mindazonáltal egyik Szerződő Állam szavazatainak száma sem haladhatja meg a harmincat.
PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK
37. cikk
A Szervezet költségvetésének fedezetéül a következők szolgálnak:
a) a Szervezet saját forrásai;
b) a Szerződő Államok befizetései az európai szabadalmak általuk beszedett fenntartási díjai után;
c) szükség esetén a Szerződő Államok rendkívüli pénzügyi hozzájárulásai;
d) adott esetben a 146. cikkben meghatározott bevételek;
e) adott esetben a harmadik személyektől kizárólag tárgyi eszközökre vonatkozóan felvett, földterülettel vagy épületekkel biztosított kölcsönök;
f) adott esetben meghatározott programok finanszírozására harmadik személyek által nyújtott pénzeszközök.
38. cikk
A Szervezet saját forrásai a következők:
a) a díjakból és egyéb forrásokból származó valamennyi bevétel, továbbá a Szervezet tartalékai;
b) a Nyugdíjtartalék-alap forrásai, amelyek - a Szervezet rendkívüli eszközeiként nyilvántartva - biztosítják a megfelelő tartalékot a Szervezet nyugdíjrendszerének támogatására.
39. cikk
A Szerződő Államok befizetései az európai szabadalmak fenntartási díjai után
(1) Mindegyik Szerződő Állam a területén fenntartott valamennyi európai szabadalom fenntartásáért beszedett díjak után a díjak összegének az Igazgatótanács által meghatározott részével megegyező összegű hozzájárulást fizet a Szervezetnek; e rész nem haladhatja meg a hetvenöt százalékot és valamennyi Szerződő Állam tekintetében azonos. Ha azonban az így számított hozzájárulás összege nem éri el az Igazgatótanács által meghatározott egységes minimumot, a Szerződő Állam e minimumösszeget fizeti meg a Szervezetnek.
(2) Mindegyik Szerződő Állam a Szervezet rendelkezésére bocsátja mindazokat az információkat, amelyek az Igazgatótanács megítélése szerint befizetése összegének megállapításához szükségesek.
(3) Az előzőekben említett befizetések esedékességének időpontját az Igazgatótanács állapítja meg.
(4) Ha a befizetés teljes összegét az esedékesség időpontjáig nem fizetik meg, a Szerződő Állam a be nem fizetett összeg után az esedékesség időpontjától kamatot fizet.
40. cikk
A díjak és befizetések mértéke - Rendkívüli pénzügyi hozzájárulások
(1) A 38. cikkben említett díjak és a 39. cikkben említett befizetések mértékét úgy kell megállapítani, hogy az azokból származó bevétel biztosítsa a Szervezet költségvetésének egyensúlyát.
(2) Ha azonban a Szervezet az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett költségvetési egyensúlyát nem tudja biztosítani, a Szerződő Államok rendkívüli pénzügyi hozzájárulást fizetnek a Szervezetnek, amelynek összegét a szóban forgó beszámolási időszakra az Igazgatótanács állapítja meg.
(3) E rendkívüli pénzügyi hozzájárulásokat valamennyi Szerződő Állam tekintetében az ennek az Egyezménynek a hatálybalépését megelőző utolsó előtti évben benyújtott szabadalmi bejelentések száma alapján, a következő módon kell kiszámítani:
a) az összeg egyik felét az adott Szerződő Államban benyújtott szabadalmi bejelentések számának arányában;
b) az összeg másik felét az adott Szerződő Államban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező természetes, illetve jogi személyek által más Szerződő Államokban a második legmagasabb számban benyújtott szabadalmi bejelentések számának arányában. Az olyan Szerződő Államok tekintetében azonban, amelyekben a benyújtott szabadalmi bejelentések száma meghaladja a huszonötezret, a fizetendő hozzájárulások egészét annak az új befizetési aránynak megfelelően kell kiszámítani, amelyet az ezekben az államokban benyújtott szabadalmi bejelentések összesített számához viszonyítva határoznak meg.
(4) Ha a Szerződő Állam hozzájárulásának összege a (3) bekezdés alapján nem állapítható meg, ezen állam hozzájárulásának összegét - az érintett állam egyetértésével - az Igazgatótanács állapítja meg.
(5) A rendkívüli pénzügyi hozzájárulásokra megfelelően alkalmazni kell a 39. cikk (3) és (4) bekezdését.
(6) A rendkívüli pénzügyi hozzájárulásokat - a valamennyi Szerződő Állam tekintetében azonos mértékű - kamattal együtt vissza kell fizetni. A visszafizetések teljesítésére annyiban kerül sor, amennyiben lehetőség van arra, hogy a költségvetés ezt előirányozza; az e célból rendelkezésre álló összeget a (3) és (4) bekezdésben meghatározott módon kiszámított arányban kell a Szerződő Államok között felosztani.
(7) Az adott beszámolási időszakban átutalt rendkívüli hozzájárulásokat teljes mértékben vissza kell fizetni, mielőtt a későbbi beszámolási időszakban átutalt hozzájárulás részben vagy egészben visszafizetésre kerül.
41. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének kérésére a Szerződő Államok a befizetéseik és hozzájárulásaik összegébe beszámítandó előleget fizetnek a Szervezetnek, az Igazgatótanács által meghatározott összeg mértékéig. Az előlegek összegét az adott beszámolási időszakban az egyes SzerződőÁllamok által teljesítendő hozzájárulások arányában kell megállapítani.
(2) Az előlegekre megfelelően alkalmazni kell a 39. cikk (3) és (4) bekezdését.
42. cikk
(1) A Szervezet költségvetésének kiegyensúlyozottnak kell lennie. A költségvetést a Pénzügyi Szabályzatban meghatározott, általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban kell elkészíteni. Szükség esetén a költségvetés módosítható, illetve pótköltségvetés készíthető.
(2) A költségvetést a Pénzügyi Szabályzatban meghatározott elszámolási egységben kell elkészíteni.
43. cikk
(1) A Pénzügyi Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési kiadások jóváhagyása egy beszámolási időszak tartamára vonatkozik.
(2) A Pénzügyi Szabályzatnak megfelelően, a bér- és más személyi jellegű kifizetések kivételével az a költségvetési előirányzat, amelyet az adott beszámolási időszak végéig nem használtak fel, legfeljebb csak az azt követő beszámolási időszak végéig vihető át.
(3) A költségvetési előirányzatokat a kiadások jellege és célja szerint elkülönülő fejezetenként, illetve - a szükséghez mérten, a Pénzügyi Szabályzatnak megfelelően - az egyes fejezeteken belül további tagolást alkalmazva kell feltüntetni.
44. cikk
Előre nem látható kiadásokra elkülönített előirányzatok
(1) A Szervezet költségvetése előre nem látható kiadásokra elkülönített előirányzatokat tartalmazhat.
(2) Az ilyen költségvetési előirányzatokat a Szervezet csak az Igazgatótanács előzetes jóváhagyásával használhatja fel.
45. cikk
A beszámolási időszak január 1-jétől december 31-ig tart.
46. cikk
A költségvetés előkészítése és elfogadása
(1) A költségvetés tervezetét az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a Pénzügyi Szabályzatban előírt határidőn belül terjeszti az Igazgatótanács elé.
(2) A költségvetést, illetve annak módosítását, valamint a pótköltségvetést az Igazgatótanács fogadja el.
47. cikk
(1) Ha a beszámolási időszak kezdetére az Igazgatótanács a költségvetést még nem fogadta el, a kiadások eszközlése havonta, költségvetési fejezetenként vagy a költségvetés más felosztási egysége szerint, a Pénzügyi Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően történik, legfeljebb a megelőző beszámolási időszak költségvetési előirányzatai egytizenkettedének összegéig, azzal, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének rendelkezésére ily módon bocsátott költségvetési tételek összege nem haladhatja meg a költségvetés tervezetében szereplő összegek egytizenkettedét.
(2) Az Igazgatótanács - az (1) bekezdés egyéb előírásainak betartásával - a költségvetési előirányzatok egytizenkettedét meghaladó kiadásokat is engedélyezhet.
(3) A 37. cikk b) pontjában említett befizetéseket - ideiglenes jelleggel - folytatni kell az azt megelőzőévre irányadó - a 39. cikkben meghatározott - feltételek szerint, mint amelyikre a költségvetés tervezete vonatkozik.
(4) A Szerződő Államok havonta - ideiglenes jelleggel, a 40. cikk (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - rendkívüli pénzügyi hozzájárulást fizetnek, amennyiben ez az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásának biztosítása érdekében szükséges. E hozzájárulásokra megfelelően alkalmazni kell a 39. cikk (4) bekezdését.
48. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a költségvetést, illetve annak módosítását, valamint a pótköltségvetést saját felelősségére, a kiutalt költségvetési előirányzatok keretein belül hajtja végre.
(2) A költségvetésen belül az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a költségvetési fejezetek, illetve alfejezetek között - a Pénzügyi Szabályzatban meghatározott korlátozásokkal és feltételekkel - átcsoportosításokat hajthat végre.
49. cikk
(1) A Szervezet mérlegét és eredménykimutatását olyan könyvvizsgálók ellenőrzik, akiknek a függetlenségéhez kétség nem férhet, és akiket az Igazgatótanács ötéves időtartamra nevez ki; a kinevezés időtartama megújítható, illetve meghosszabbítható.
(2) A könyvvizsgálat számlákon alapul, és azt - szükség esetén - a helyszínen kell elvégezni. A könyvvizsgálat annak megállapítására terjed ki, hogy valamennyi bevételre és kiadásra jogszerűen és megfelelő módon került-e sor, valamint, hogy a költségvetési gazdálkodás megalapozott-e. A könyvvizsgálók aláírt könyvvizsgálói véleményt tartalmazó jelentést készítenek a beszámolási időszak lezárását követően.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke évente az Igazgatótanács elé terjeszti az előző költségvetési időszakra vonatkozó beszámolót és a Szervezet eszközeit és forrásait tartalmazó mérleget, amelyhez csatolja a könyvvizsgálói jelentést.
(4) Az Igazgatótanács hagyja jóvá az éves beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint nyilvánítja az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének feladatát teljesítettnek a költségvetés végrehajtását illetően.
50. cikk
A Pénzügyi Szabályzat a következőket állapítja meg különösen:
a) a költségvetés megalkotásának és végrehajtásának rendjét, valamint a könyvvitel és a könyvvizsgálat rendjét;
b) a Szerződő Államok által a Szervezet rendelkezésére bocsátandó - 37. cikk szerinti - befizetések és hozzájárulások, valamint - 41. cikk szerinti - előlegek teljesítésének módját és rendjét;
c) az engedélyezésre jogosult, illetve a könyvvitellel megbízott alkalmazottak felelősségére vonatkozó szabályokat, valamint az ellenőrzésükkel kapcsolatos rendelkezéseket;
d) a 39., a 40. és a 47. cikkben előírt kamatok mértékét;
e) a 146. cikk értelmében fizetendő hozzájárulások kiszámításának módját;
f) az Igazgatótanács által létrehozandó Költségvetési és Pénzügyi Bizottság összetételét és feladatait;
g) az általánosan elfogadott számviteli elveket, amelyeken a költségvetés és az éves pénzügyi kimutatások alapulnak.
51. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal díjat róhat ki az ennek az Egyezménynek az alapján elvégzett hivatali feladatokért és eljárásokért.
(2) Az ebben az Egyezményben nem szabályozott díjfizetési határidőket a Végrehajtási Szabályzatban kell megállapítani.
(3) Ha a Végrehajtási Szabályzat díj megfizetését írja elő, egyidejűleg rendelkeznie kell az ilyen díj kellő időben történő megfizetésének elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről is.
(4) A Díjszabályzat meghatározza különösen a díjak összegét, valamint megfizetésük módját.
SZABADALMI ANYAGI JOG
SZABADALMAZHATÓSÁG
52. cikk
(1) Európai szabadalmat kell adni minden új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható találmányra a technika bármely területén.
(2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen:
a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;
b) az esztétikai alkotás;
c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program;
d) az információk megjelenítése.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom rájuk kizárólag e minőségükben vonatkozik.
53. cikk
A szabadalmi oltalomból kizárt találmányok
Nem részesülhet európai szabadalmi oltalomban
a) a találmány, ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; az ilyen hasznosítás nem tekinthető a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközőnek pusztán azért, mert azt egyes Szerződő Államokban vagy akár mindegyikben jogszabály tiltja;
b) a növény- vagy az állatfajta, valamint a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárás; e rendelkezés azonban a mikrobiológiai eljárásokra és az ilyen eljárásokkal előállított termékekre nem alkalmazható;
c) az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások; e rendelkezés azonban az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra és keverékre - nem alkalmazható.
54. cikk
(1) A találmányt újnak kell tekinteni, ha az nem tartozik a technika állásához.
(2) A technika állásához tartozónak minősül mindaz, ami az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napja előtt írásbeli vagy szóbeli ismertetés, illetve használat útján vagy bármilyen más módon a nyilvánosság számára hozzáférhetővé vált.
(3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni továbbá az olyan európai szabadalmi bejelentések eredetileg benyújtott szövegének tartalmát is, amelyeknél a bejelentés napja megelőzi a (2) bekezdésben megjelölt napot, és amelyeket ezen a napon vagy azt követően tettek közzé.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag vagy keverék szabadalmazását az 53. cikk c) pontjában említett eljárásokban történő alkalmazásra, ha annak ilyen eljárásokban történő alkalmazása nem tartozik a technika állásához.
(5) A (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szintén nem zárják ki a (4) bekezdésben említett anyag vagy keverék szabadalmazhatóságát az 53. cikk c) pontjában említett eljárásokban történő meghatározott alkalmazásra, ha az ilyen alkalmazás nem tartozik a technika állásához.
55. cikk
Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás
(1) Az 54. cikk alkalmazásában nem vehető figyelembe a találmánynak az európai szabadalmi bejelentés benyújtását legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az közvetlenül vagy közvetve annak eredménye, hogy
a) a bejelentővel vagy a jogelődjével szemben nyilvánvaló visszaélést követtek el, vagy
b) a bejelentő vagy a jogelődje a találmányt a nemzetközi kiállításokról szóló, 1928. november 22-én, Párizsban aláírt és legutóbb 1972. november 30-án felülvizsgált Egyezmény értelmében hivatalos, illetve hivatalosan elismert nemzetközi kiállításnak minősülő kiállításon bemutatta.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében az (1) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha a bejelentő az európai szabadalmi bejelentés benyújtásakor úgy nyilatkozik, hogy a találmányt ilyen módon tették közszemlére, továbbá a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott határidőn belül és az ott előírt feltételeknek megfelelően csatolja a nyilatkozat alátámasztására szolgáló igazolást.
56. cikk
A találmányt feltalálói tevékenységen alapulónak kell tekinteni, ha az a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Ha a technika állásának az 54. cikk (3) bekezdése szerinti iratok is részét képezik, ezeket az iratokat nem lehet figyelembe venni annak megítélésekor, hogy a találmány feltalálói tevékenységen alapul-e.
57. cikk
Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar bármely ágában - ideértve a mezőgazdaságot - előállítható, illetve használható.
AZ EURÓPAI SZABADALMI BEJELENTÉS BENYÚJTÁSÁRA ÉS AZ EURÓPAI SZABADALOM MEGSZERZÉSÉRE JOGOSULT SZEMÉLYEK - A FELTALÁLÓ FELTÜNTETÉSE
58. cikk
Az európai szabadalmi bejelentés benyújtására való jogosultság
Európai szabadalmi bejelentés benyújtására jogosult bármely természetes személy, jogi személy vagy a reá irányadó jog szerint jogi személlyel egyenértékűnek minősülő bármely szervezet.
59. cikk
Európai szabadalmi bejelentést több bejelentő vagy közösen, vagy úgy nyújthat be, hogy az egyes bejelentők különböző Szerződő Államokat jelölnek meg.
60. cikk
Az európai szabadalomra való igényjogosultság
(1) Az európai szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Ha a feltaláló munkavállaló, az európai szabadalomra való igényjogosultság meghatározására annak az államnak a joga az irányadó, amelyben a munkavégzés fő helye van; ha a munkavégzés fő helye szerinti állam nem határozható meg, akkor annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelyben a munkáltatónak az a telephelye található, amelyikhez a munkavállaló tartozik.
(2) Ha többen egymástól függetlenül alkották meg a találmányt, az európai szabadalom azt a személyt illeti meg, akinek az európai szabadalmi bejelentése a legkorábbi bejelentési nappal rendelkezik, feltéve, hogy ezt az első bejelentést közzétették.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásban a bejelentőt kell jogosultnak tekinteni az európai szabadalomra való igényjogosultság gyakorlására.
61. cikk
Európai szabadalmi bejelentés benyújtása arra nem jogosult személy részéről
(1) Ha jogerős határozat azt állapítja meg, hogy az európai szabadalomra az igényjogosult más személy, mint a bejelentő, e személy a Végrehajtási Szabályzattal összhangban:
a) a bejelentést sajátjaként kezelve gyakorolhatja a bejelentéshez fűződő jogokat;
b) ugyanazon találmány tekintetében új európai szabadalmi bejelentést nyújthat be; vagy
c) kérheti az európai szabadalmi bejelentés elutasítását.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján benyújtott új európai szabadalmi bejelentésre megfelelően alkalmazni kell a 76. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit.
62. cikk
A feltaláló névfeltüntetési joga
A feltalálót a bejelentővel, illetve az európai szabadalom jogosultjával szemben megilleti az a jog, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban őt e minőségében feltüntessék.
AZ EURÓPAI SZABADALOM ÉS AZ EURÓPAI SZABADALMI BEJELENTÉS HATÁLYA
63. cikk
Az európai szabadalmi oltalom időtartama
(1) Az európai szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.
(2) Az (1) bekezdés nem érinti a Szerződő Államok jogát, hogy a nemzeti szabadalmakra alkalmazottakkal azonos feltételek szerint az európai szabadalmi oltalom időtartamát meghosszabbítsák, illetve az oltalom lejártát közvetlenül követő hatállyal azonos tartalmú oltalmat biztosítsanak, ha:
a) az érintett államban fennálló hadiállapot vagy rendkívüli állapot ezt indokolja;
b) az európai szabadalom tárgya olyan tennék, olyan termék előállítására szolgáló eljárás, illetve olyan termék alkalmazása, amelyet az érintett államban való forgalomba hozatalát megelőzően jogszabályban előírt hatósági engedélyezési eljárásnak kell alávetni.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan európai szabadalmakra is, amelyeket - a 142. cikknek megfelelően - a Szerződő Államok valamely csoportja tekintetében együttesen adtak meg.
(4) Ha a Szerződő Állam a (2) bekezdés b) pontja alapján meghosszabbítja az oltalom időtartamát, vagy ezzel egyező oltalmat biztosít, az irányadó rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos feladatokat - a Szervezettel kötött megállapodással összhangban - az Európai Szabadalmi Hivatalra ruházhatja át.
64. cikk
Az európai szabadalmi oltalom tartalma
(1) Az európai szabadalom alapján a szabadalom jogosultja - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a megadásról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetése napjától kezdve mindegyik Szerződő Államban, amelyre kiterjedő hatállyal a szabadalmat megadták, ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint amelyek az érintett államban nemzeti úton megadott szabadalomból erednének.
(2) Ha az európai szabadalom tárgya eljárás, a szabadalmi oltalom kiterjed az ilyen eljárással közvetlenül előállított termékre is.
(3) Az európai szabadalom bitorlása esetén a nemzeti jog szerint kell eljárni.
65. cikk
Az európai szabadalom fordítása
(1) Bármelyik Szerződő Állam előírhatja, hogy ha az Európai Szabadalmi Hivatal által megadott, módosított vagy korlátozott európai szabadalom nem a hivatalos nyelveinek egyikén készült, a szabadalmas nyújtsa be a központi iparjogvédelmi hatóságához a megadott, módosított vagy korlátozott szabadalom fordítását - választása szerint - hivatalos nyelveinek egyikén, vagy, ha az adott állam egy meghatározott hivatalos nyelv használatát írja elő, akkor ezen a nyelven. A fordítás benyújtására rendelkezésre álló határidő az európai szabadalom megadásáról, módosítással való fenntartásáról, illetve korlátozásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben történő meghirdetése napjától számított három hónap, kivéve, ha az érintett állam ennél hosszabb határidőt állapít meg.
(2) Bármelyik Szerződő Állam, amelyik az (1) bekezdésnek megfelelő rendelkezéseket fogadott el, előírhatja, hogy a szabadalmas fizesse meg - részben vagy egészben - a fordítás közzétételének költségeit az érintett állam által meghatározott határidőn belül.
(3) Bármelyik Szerződő Állam előírhatja, hogy az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban elfogadott rendelkezések betartásának elmulasztása esetén az európai szabadalmi oltalmat ebben az államban kezdettől fogva hatálytalannak kell tekinteni.
66. cikk
Az európai szabadalmi bejelentés nemzeti bejelentéssel megegyező hatálya
Azt az európai szabadalmi bejelentést, amelynek bejelentési napját elismerték, a megjelölt Szerződő Államokban azonos hatályúnak kell tekinteni egy szabályos nemzeti bejelentéssel, adott esetben az európai szabadalmi bejelentésre igényelt elsőbbség megtartása mellett.
67. cikk
Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével keletkező oltalom tartalma
(1) Az európai szabadalmi bejelentés a közzétételének napjától kezdve ideiglenesen a 64. cikk szerinti oltalommal azonos oltalmat biztosít a bejelentő számára a bejelentésben megjelölt valamennyi Szerződő Államban.
(2) Bármelyik Szerződő Állam előírhatja, hogy az európai szabadalmi bejelentés nem biztosít a 64. cikk szerinti oltalommal azonos oltalmat. Az európai szabadalmi bejelentés közzététele alapján keletkező oltalom azonban nem lehet kedvezőtlenebb, mint az az oltalom, amely az érintett állam jogszabályai alapján a vizsgálat mellőzésével kötelezően közzétett nemzeti szabadalmi bejelentés alapján keletkezik. Valamennyi Szerződő Állam köteles minden esetben legalább azt biztosítani, hogy a bejelentő az európai szabadalmi bejelentés közzétételének napjától a körülményekhez mérten ésszerű kártérítést követelhessen bárkitől, aki a találmányt az adott államban olyan körülmények között hasznosította, amelyek mellett a nemzeti jog alapján felelne a nemzeti szabadalom bitorlásáért.
(3) Bármelyik Szerződő Állam, amelynek egyik hivatalos nyelve sem az eljárás nyelve, előírhatja, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti ideiglenes oltalom nem hatályos mindaddig, amíg az igénypontok fordítását - a bejelentő választása szerint - hivatalos nyelvei egyikén, illetve kötelezően előírt hivatalos nyelv esetén ezen a nyelven:
a) a nemzeti jogban meghatározott módon bárki számára hozzáférhetővé nem teszik, vagy
b) nem közlik azzal a személlyel, aki az érintett Szerződő Államban a találmányt hasznosítja.
(4) Ha a bejelentést visszavonták, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni vagy a bejelentést jogerősen elutasították, az európai szabadalmi bejelentést úgy kell tekinteni, mintha ahhoz sohasem fűződött volna az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott hatály. Ugyanez vonatkozik az európai szabadalmi bejelentés hatályára abban a Szerződő Államban, amelynek megjelölését visszavonták, vagy amelynek megjelölését visszavontnak kell tekinteni.
68. cikk
Az európai szabadalom megvonásának, illetve korlátozásának hatálya
Ha a szabadalmat felszólalási, korlátozási vagy megsemmisítési eljárásban megvonták, megsemmisítették vagy korlátozták, az európai szabadalmat úgy kell tekinteni, mintha ahhoz sohasem fűződött volna a 64. és a 67. cikkben szabályozott hatály.
69. cikk
A szabadalmi oltalom terjedelme
(1) Az európai szabadalom, illetve az európai szabadalmi bejelentés alapján fennálló oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat mindazonáltal a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni.
(2) Az európai szabadalom megadásáig terjedő időszakban az európai szabadalmi bejelentés alapján fennálló oltalom terjedelmét a közzétett bejelentés igénypontjai határozzák meg. Az európai szabadalmi bejelentéssel létrejövő oltalom terjedelmét mindazonáltal a megadott európai szabadalom szövege, illetve annak a felszólalási, korlátozási vagy megsemmisítési eljárásban módosított szövege visszaható hatállyal határozza meg, feltéve, hogy ezáltal nem bővül az oltalom terjedelme.
70. cikk
Az európai szabadalmi bejelentés, illetve az európai szabadalom hiteles szövege
(1) Az európai szabadalmi bejelentés, illetve az európai szabadalom hiteles szövege az Európai Szabadalmi Hivatal előtti bármely eljárásban és bármely Szerződő Államban az eljárás nyelve szerinti szöveg.
(2) Ha azonban az európai szabadalmi bejelentést nem az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén nyújtották be, az ezen a nyelven benyújtott szöveg számít az eredetileg benyújtott bejelentésnek az Egyezmény értelmében.
(3) Bármelyik Szerződő Állam előírhatja, hogy ha az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom alapján fennálló oltalom terjedelmét az azon a hivatalos nyelven vagy hivatalos nyelveinek egyikén készült fordítás, amelyet ez az állam ezen Egyezmény alapján megkövetel, szűkebben határozza meg, mint az eljárás nyelve szerinti szöveg, az adott államban - a megsemmisítési eljárás esetét kivéve - e fordítás szövege minősüljön hitelesnek.
(4) A (3) bekezdés szerint rendelkező Szerződő Állam
a) köteles lehetővé tenni a bejelentő, illetve a szabadalmas számára az európai szabadalmi bejelentés, illetve az európai szabadalom kijavított fordításának benyújtását. A kijavított fordításhoz fűződő jogkövetkezmények csak akkor állnak be, ha a Szerződő Állam által a 65. cikk (2) bekezdése, valamint a 67. cikk (3) bekezdése alapján előírt feltételek teljesülnek;
b) előírhatja, hogy az, aki a területén jóhiszeműen, a szabadalmi bejelentés vagy a szabadalom eredeti fordítása szerint az oltalomba nem ütközően hasznosítja a találmányt, vagy ennek érdekében tényleges és komoly előkészületet tett, az ilyen hasznosítást üzleti tevékenysége körében vagy annak gyakorlása érdekében a kijavított fordításhoz fűződő jogkövetkezmények beállta után díjtalanul folytathatja.
AZ EURÓPAI SZABADALMI BEJELENTÉS MINTA VAGYONI FORGALOM TÁRGYA
71. cikk
Az európai szabadalmi bejelentést átruházni vagy arra jogokat alapítani egy vagy több megjelölt Szerződő Állam tekintetében lehet.
72. cikk
Az európai szabadalmi bejelentés átruházására irányuló szerződést írásban kell megkötni, és azt a feleknek alá kell írniuk.
73. cikk
A hasznosítás engedélyezése szerződéssel
Az európai szabadalmi bejelentés részben vagy egészben hasznosítási engedély tárgya lehet a megjelölt Szerződő Államok területének egésze vagy egy része tekintetében.
74. cikk
Ha ez az Egyezmény eltérően nem rendelkezik, mindegyik megjelölt Szerződő Államban - az érintett államra kiterjedő hatállyal - az európai szabadalmi bejelentésre, mint a tulajdon tárgyára az ebben az államban a nemzeti szabadalmi bejelentésekre irányadó jogot kell alkalmazni.
AZ EURÓPAI SZABADALMI BEJELENTÉS
AZ EURÓPAI SZABADALMI BEJELENTÉS BENYÚJTÁSA ÉS KELLÉKEI
75. cikk
Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása
(1) Az európai szabadalmi bejelentés benyújtható:
a) az Európai Szabadalmi Hivatalhoz; vagy
b) a 76. cikk (1) bekezdésében foglalt kivétellel, ha valamelyik Szerződő Állam joga ezt megengedi, ennek az államnak a központi iparjogvédelmi hatóságához vagy más illetékes szervéhez. Az így benyújtott bejelentésnek ugyanolyan hatálya van, mintha azt ugyanazon a napon az Európai Szabadalmi Hivatalhoz nyújtották volna be.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem zárják ki azoknak a törvényi vagy más jogszabályi előírásoknak az alkalmazását, amelyek valamelyik Szerződő Államban
a) olyan találmányokra vonatkoznak, amelyek - tárgyuk természetének tulajdoníthatóan - nem közölhetők külföldön az érintett állam illetékes hatóságának előzetes engedélye nélkül, illetve
b) előírják, hogy mindegyik bejelentést először a nemzeti hatósághoz kell benyújtani, vagy előzetes engedélyhez kötik a más hatósághoz való közvetlen bejelentést.
76. cikk
Megosztással keletkező európai bejelentés
(1) A megosztással keletkező európai bejelentést közvetlenül az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően. A megosztással keletkező bejelentés tárgya nem lehet bővebb a korábbi bejelentés eredetileg benyújtott szövege szerint igényelt oltalom tárgyánál; a megosztással keletkező bejelentést - feltéve, hogy ennek a követelménynek megfelel - úgy kell tekinteni, mintha a korábbi bejelentés bejelentési napján nyújtották volna be, és avval kapcsolatban érvényesíthető a korábbi bejelentésben igényelt elsőbbség.
(2) A korábbi bejelentésben megjelölt valamennyi Szerződő Államot, amelyek megjelölése a megosztással keletkező európai bejelentés benyújtásakor fennáll, a megosztott bejelentésben is megjelöltnek kell tekinteni.
77. cikk
Az európai szabadalmi bejelentés továbbítása
(1) A Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően továbbítja az Európai Szabadalmi Hivatalhoz a hozzá vagy az ugyanannak az államnak a más illetékes szervéhez benyújtott valamennyi európai szabadalmi bejelentést.
(2) Nem továbbítható az Európai Szabadalmi Hivatalhoz az az európai szabadalmi bejelentés, amelynek tárgyát titkosnak minősítették.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kellő időben nem továbbított európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
78. cikk
Az európai szabadalmi bejelentés kellékei
(1) Az európai szabadalmi bejelentésnek meg kell felelnie a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott követelményeknek, és annak tartalmaznia kell
a) az európai szabadalom megadására irányuló kérelmet;
b) a találmány leírását;
c) egy vagy több igénypontot;
d) a leírásban vagy az igénypontokban hivatkozott rajzokat;
e) a kivonatot.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés után bejelentési és kutatási díjat kell fizetni. Ha a bejelentési és kutatási díjat kellő időben nem fizetik meg, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
79. cikk
A Szerződő Államok megjelölése
(1) Az európai szabadalmi bejelentés benyújtásakor az Egyezményben részes valamennyi Szerződő Államot megjelöltnek kell tekinteni az európai szabadalom megadására irányuló kérelemben.
(2) A Szerződő Állam megjelölése díj fizetéséhez köthető.
(3) Valamely Szerződő Állam megjelölése az európai szabadalom megadásáig bármikor visszavonható.
80. cikk
Az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott követelmények teljesülnek.
81. cikk
A feltaláló nevének feltüntetése
Az európai szabadalmi bejelentésben fel kell tüntetni a feltaláló nevét. Ha a bejelentő nem azonos a feltalálóval, illetve nem ő az egyedüli feltaláló, a feltaláló nevének feltüntetésekor nyilatkozni kell az európai szabadalomra való jogosultság eredetéről.
82. cikk
Az európai szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra igényelhető szabadalom, vagy pedig olyan találmányok csoportjára, amelyek úgy kapcsolódnak össze, hogy egyetlen általános találmányi gondolatot alkotnak.
83. cikk
Az európai szabadalmi bejelentésnek kellően egyértelműen és teljes körűen kell feltárnia a találmányt, hogy azt szakember meg tudja valósítani.
84. cikk
Az igénypontokban kell meghatározni azt a tárgyat, amelyre oltalmat igényelnek. Az igénypontokat egyértelműen és tömören kell megfogalmazni, és azokat a leírásnak alá kell támasztania.
85. cikk
A kivonat kizárólag a műszaki tájékoztatás céljára szolgál; ettől eltérő célra - különösen az igényelt oltalom terjedelmének értelmezésére vagy az 54. cikk (3) bekezdésének alkalmazásakor - nem vehető figyelembe.
86. cikk
Az európai szabadalmi bejelentés fenntartási díjai
(1) Az európai szabadalmi bejelentés után - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - fenntartási díjat kell fizetni az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. A díjak a harmadik évtől kezdődően válnak esedékessé a harmadik, valamint az azt követő évekre, és kiszámításuk a bejelentés napjára visszamenőlegesen történik. Ha a fenntartási díjat kellő időben nem fizetik meg, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(2) Fenntartási díjat utoljára arra az évre kell fizetni, amelyben az európai szabadalom megadásáról szóló értesítést meghirdetik az Európai Szabadalmi Közlönyben.
ELSŐBBSÉG
87. cikk
(1) Azt, aki szabadalom, használati mintaoltalom vagy hasznossági bizonylat iránt szabályszerűbejelentést tett
a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezményben részes államban vagy ilyen államra kiterjedő hatállyal, vagy
b) a Kereskedelmi Világszervezet Tagjában vagy ilyen Tagra kiterjedő hatállyal, úgyszintén az ilyen bejelentő jogutódját elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy ugyanazon találmány tekintetében európai szabadalmi bejelentést tegyen az első bejelentés bejelentési napjától számított tizenkét hónapos időtartamon belül.
(2) Elsőbbségi jog alapítható minden olyan bejelentésre, amely a bejelentés helye szerinti állam nemzeti jogszabálya, vagy kétoldalú vagy többoldalú megállapodás - ideértve ezt az Egyezményt is - értelmében szabályszerű nemzeti bejelentésnek számít.
(3) Szabályszerű nemzeti bejelentésnek kell tekinteni azt a bejelentést, amely elégséges annak megállapítására, hogy azt melyik napon nyújtották be, függetlenül a bejelentés további sorsától.
(4) Az ugyanabban az államban, illetve államra kiterjedő hatállyal azonos tárgyban tett későbbi bejelentést akkor kell az elsőbbség meghatározása szempontjából első bejelentésnek tekinteni, ha a korábbi bejelentést a későbbi bejelentés bejelentési napja előtt visszavonták, arról lemondtak, vagy azt elutasították anélkül, hogy közzétették volna, ahhoz jogok fűződnének, vagy arra elsőbbségi igényt alapítottak volna. Az ilyen korábbi bejelentésre később sem lehet elsőbbséget alapítani.
(5) Ha az első bejelentést olyan iparjogvédelmi hatóságnál tették, amelyet nem kötelez sem az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény, sem a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény, az (1)-(4) bekezdések csak akkor alkalmazhatók, ha e hatóság - az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által kiadott közlemény szerint - elfogadja, hogy az Európai Szabadalmi Hivatalnál tett első bejelentésre a Párizsi Egyezményben foglaltakkal azonos feltételekkel és hatállyal elsőbbségi jogot lehet alapítani.
88. cikk
(1) Ha a bejelentő korábbi bejelentésen alapuló elsőbbséget igényel, a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően be kell nyújtania az elsőbbségi nyilatkozatot és minden egyéb előírt iratot.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés tekintetében több elsőbbség igényelhető, függetlenül attól, hogy azok különböző országokból származnak-e. Ha erre mód van, bármelyik igénypontra több elsőbbség igényelhető. Több elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napjától számított határidőket a legkorábbi elsőbbség napjától kell számítani.
(3) Ha az európai szabadalmi bejelentés tekintetében egy vagy több elsőbbséget igényelnek, az elsőbbségi jog az európai szabadalmi bejelentésnek csak azon elemeire terjed ki, amelyeket az elsőbbséget megalapozó bejelentés, illetve bejelentések is tartalmaznak.
(4) Ha a találmány egyes, elsőbbségi igénnyel érintett elemei a korábbi bejelentés igénypontjaiban nem szerepelnek, az elsőbbség ennek ellenére is megadható, feltéve, hogy a korábbi bejelentés iratai - azok egészét tekintve - az ilyen elemeket kifejezetten feltárják.
89. cikk
Az elsőbbségi jog hatása, hogy az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napjának az 54. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 60. cikk (2) bekezdése szempontjából az elsőbbség napja számít.
A MEGADÁSIG TERJEDŐ ELJÁRÁS
90. cikk
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat és alaki vizsgálat
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek.
(2) Ha a bejelentés napja nem ismerhető el az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően, a bejelentést nem lehet európai szabadalmi bejelentésként kezelni.
(3) Ha az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napját elismerték, az Európai Szabadalmi Hivatal a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a 14., a 78. és a 81. cikkben és - ha ez alkalmazható - a 88. cikk (1) bekezdésében és a 133. cikk (2) bekezdésében, valamint a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott egyéb követelményeknek.
(4) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal az (1) vagy a (3) bekezdés alapján végzett vizsgálat során olyan hiányokat állapít meg, amelyek pótolhatók, lehetőséget kell adnia a bejelentőnek a hiánypótlásra.
(5) Ha a (3) bekezdés alapján végzett vizsgálat során megállapított hiányokat nem pótolták, a bejelentést el kell utasítani, kivéve, ha ez az Egyezmény más jogkövetkezményt ír elő. Ha a hiány az elsőbbségi jogra vonatkozik, az azzal jár, hogy a bejelentés elveszti ezt a jogot.
91. cikk
(törölve)
92. cikk
Az európai kutatási jelentés elkészítése
Az Európai Szabadalmi Hivatal - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - az európai szabadalmi bejelentésre vonatkozóan az igénypontok alapján, a leírásra és a rajzokra is kellő figyelemmel elkészíti és közzéteszi az európai kutatási jelentést.
93. cikk
Az európai szabadalmi bejelentés közzététele
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalmi bejelentést a lehető legkorábbi időpontban közzéteszi
a) a bejelentés napjától, illetve - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltét követően, vagy
b) a bejelentő kérelmére az említett időtartam elteltét megelőzően.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés közzététele az európai szabadalom szövegének közzétételével egyidejűleg történik, ha az európai szabadalom megadásáról szóló határozat az (1) bekezdés a) pontjában említett határidő eltelte előtt hatályossá válik.
94. cikk
Az európai szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálata
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - külön kérelemre megvizsgálja, hogy az európai szabadalmi bejelentés és az annak tárgyát képező találmány megfelel-e ezen Egyezmény követelményeinek. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a vizsgálati díjat nem fizetik meg.
(2) Ha nem nyújtanak be kellő időben kérelmet az érdemi vizsgálat iránt, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(3) Ha a vizsgálat során azt állapítják meg, hogy a bejelentés vagy az annak tárgyát képező találmány nem felel meg ezen Egyezmény követelményeinek, a vizsgálati osztály - amilyen gyakran csak szükséges - felhívja a bejelentőt, hogy tegye meg észrevételeit és - a 123. cikk (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - módosítsa a bejelentést.
(4) Ha a bejelentő a vizsgálati osztály felhívására nem válaszol kellő időben, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
95. cikk
(törölve)
96. cikk
(törölve)
97. cikk
(1) Ha a vizsgálati osztály úgy ítéli meg, hogy az európai szabadalmi bejelentés és az annak tárgyát képező találmány ezen Egyezmény követelményeinek megfelel, határoz az európai szabadalom megadásáról, feltéve, hogy a Végrehajtási Szabályzatban megállapított követelmények teljesültek.
(2) Ha a vizsgálati osztály úgy ítéli meg, hogy az európai szabadalmi bejelentés vagy az annak tárgyát képező találmány nem felel meg ezen Egyezmény követelményeinek, a bejelentést elutasítja, kivéve, ha ez az Egyezmény más jogkövetkezményt ír elő.
(3) Az európai szabadalom megadásáról szóló határozat azon a napon válik hatályossá, amelyen a szabadalom megadását az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik.
98. cikk
Az európai szabadalom szövegének közzététele
Az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalom szövegét az európai szabadalom megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben történő, meghirdetését követő lehető legkorábbi időpontban közzéteszi.
FELSZÓLALÁSI ÉS KORLÁTOZÁSI ELJÁRÁS
99. cikk
(1) Az európai szabadalom megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított kilenc hónapon belül a szabadalom ellen bárki felszólalást nyújthat be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően. A felszólalás nem tekinthetőbenyújtottnak mindaddig, amíg a felszólalási díjat nem fizetik meg.
(2) A felszólalás az európai szabadalomra minden olyan Szerződő Államban vonatkozik, amelyben a szabadalom hatályos.
(3) A felszólaló és a szabadalmas a felszólalási eljárásban félként vesz részt.
(4) Bárki, aki igazolja, hogy valamelyik Szerződő Államban őt jogerős határozat alapján a korábbi jogosult helyett a szabadalmi lajstromba bejegyezték, kérelmére az érintett állam tekintetében a korábbi jogosult helyébe lép. A 118. cikkben foglaltaktól eltérően a korábbi jogosult és a kérelmező - hacsak ezt mindketten nem kérik - nem tekinthetők szabadalmas társaknak.
100. cikk
A felszólalás alapjául szolgáló okok
Felszólalást csak abból az okból lehet benyújtani, hogy
a) az európai szabadalom tárgya az 52-57. cikkek értelmében nem szabadalmazható;
b) az európai szabadalom a találmányt nem tárja fel olyan kellően egyértelműen és teljeskörűen, hogy azt szakember meg tudja valósítani;
c) az európai szabadalom tárgya bővebb az eredetileg benyújtott bejelentés tartalmánál, illetve - megosztással keletkező vagy a 61. cikkel összhangban benyújtott új bejelentés esetén - a korábbi bejelentés eredetileg benyújtott tartalmánál.
101. cikk
A felszólalás elbírálása, az európai szabadalom megvonása vagy fenntartása
(1) Ha a felszólalás elfogadható, a felszólalási osztály a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően megvizsgálja, hogy a 100. cikkben megállapított felszólalási okok közül legalább egy nem zárja-e ki az európai szabadalom fenntartását. E vizsgálat során a felszólalási osztály - amilyen gyakran csak szükséges - felhívja a feleket, hogy nyújtsák be az ellenérdekű fél nyilatkozatával vagy a felszólalási osztály felhívásával kapcsolatos észrevételeiket.
(2) Ha a felszólalási osztály úgy ítéli meg, hogy legalább egy felszólalási ok kizárja az európai szabadalom fenntartását, a szabadalmat megvonja. Ellenkező esetben a felszólalást elutasítja.
(3) Ha a felszólalási osztály úgy ítéli meg, hogy a szabadalmas által a felszólalási eljárás során tett módosításokra figyelemmel a szabadalom, illetve az annak tárgyát képező találmány
a) megfelel az ebben az Egyezményben meghatározott követelményeknek, a szabadalmat módosítással tartja fenn, feltéve, hogy a Végrehajtási Szabályzatban megállapított feltételek teljesültek;
b) nem felel meg az ebben az Egyezményben meghatározott követelményeknek, a szabadalmat megvonja.
102. cikk
(törölve)
103. cikk
Az európai szabadalom új szövegének közzététele
Ha az európai szabadalmat a 101. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján módosítással tartják fenn, az Európai Szabadalmi Hivatal a felszólalás tárgyában hozott határozatról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetését követő lehető legkorábbi időpontban közzéteszi az európai szabadalom új szövegét.
104. cikk
(1) A felszólalási eljárásban a felek költségeiket maguk viselik, kivéve, ha a felszólalási osztály méltányosságból - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - a költségek ettől eltérő arányú viseléséről határoz.
(2) A költségek megállapítására vonatkozó eljárást a Végrehajtási Szabályzatban kell meghatározni.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatalnak a költségek összegét megállapító jogerős határozata a Szerződő Államokban történő végrehajtás szempontjából ugyanolyan elbírálás alá esik, mint azon Szerződő Állam polgári bíróságának a jogerős határozata, amelyben a végrehajtást foganatosítják. Az ilyen jellegűhatározat felülvizsgálása csak annak hitelességére korlátozódhat.
105. cikk
Beavatkozás a vélelmezett szabadalombitorló részéről
(1) Bármely harmadik személy - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - a felszólalási határidő leteltét követően a felszólalási eljárásba beavatkozhat, ha igazolja, hogy
a) a felszólalási eljárás tárgyát képező szabadalom bitorlása miatt ellene eljárást indítottak, vagy
b) eljárást indított annak megállapítására, hogy a szabadalmat nem bitorolja, azt követően, hogy a szabadalmas felszólította őt a feltételezett bitorlás abbahagyására.
(2) Az elfogadható beavatkozást felszólalásként kell elbírálni.
105a. cikk
Korlátozás, illetve megvonás iránti kérelem
(1) A szabadalmas kérésére az európai szabadalom megvonható vagy az igénypontok módosításával korlátozható. A kérelmet az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a korlátozási, illetve megvonási díjat nem fizetik meg.
(2) A kérelem mindaddig nem nyújtható be, amíg az európai szabadalom tekintetében felszólalási eljárás van folyamatban.
105b. cikk
Az európai szabadalom korlátozása, illetve megvonása
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal megvizsgálja, hogy a Végrehajtási Szabályzatban az európai szabadalom korlátozására, illetve megvonására megállapított követelmények teljesültek-e.
(2) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy az európai szabadalom korlátozására, illetve megvonására irányuló kérelem megfelel ezeknek a követelményeknek, az európai szabadalmat a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően korlátozza, illetve megvonja. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.
(3) Az európai szabadalom korlátozása, illetve megvonása tárgyában hozott határozat vonatkozik az európai szabadalomra minden olyan Szerződő Államban, amelyekre kiterjedően azt megadták. A határozat azon a napon válik hatályossá, amelyen a határozatról szóló értesítést az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik.
105c. cikk
Az európai szabadalom módosított szövegének közzététele
Ha az európai szabadalmat a 105b. cikk (2) bekezdése alapján korlátozzák, az Európai Szabadalmi Hivatal a korlátozásnak az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetését követő lehető legkorábbi időpontban közzéteszi az európai szabadalom módosított szövegét.
FELLEBBEZÉSI ELJÁRÁS
106. cikk
Fellebbezéssel megtámadható határozatok
(1) Az Átvevő Iroda, a vizsgálati osztályok, a felszólalási osztályok, valamint a Jogi Osztály határozatai ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(2) Az olyan határozat, amellyel az eljárás valamelyik fél vonatkozásában nem fejeződik be, csak az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha a határozat az önálló fellebbezést megengedi.
(3) A felszólalási eljárás költségeinek összegét megállapító, illetve az azok viseléséről szóló határozat elleni fellebbezés joga a Végrehajtási Szabályzatban korlátozható.
107. cikk
Fellebbezésre, illetve a fellebbezési eljárásban való részvételre jogosult személyek
Az eljárásban részt vevő bármelyik fél, akit a határozat hátrányosan érint, fellebbezhet. Az eljárásban részt vevő bármely más fél a fellebbezési eljárásban félként vesz részt.
108. cikk
A fellebbezés határideje és alaki követelményei
A fellebbezést a határozat kézbesítésének napjától számított két hónapon belül, a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően kell benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. A fellebbezés nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a fellebbezési díjat nem fizetik meg. A határozat kézbesítésének napjától számított négy hónapon belül be kell nyújtani a fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozatot a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően.
109. cikk
(1) Ha az a szervezeti egység, amelynek a határozatát megtámadták, úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés megengedhető és megalapozott, a fellebbezésnek saját hatáskörben tesz eleget. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az eljárásban a fellebbezést benyújtóval szemben ellenérdekű fél is részt vesz.
(2) Ha a fellebbezésnek az alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozat beérkezésétől számított három hónapon belül nem adnak helyt, azt haladéktalanul, érdemi állásfoglalás nélkül továbbítani kell a fellebbezési tanácshoz.
110. cikk
(1) Ha a fellebbezés elfogadható, a fellebbezési tanács megvizsgálja, hogy a fellebbezés alapos-e. A fellebbezés vizsgálatát a Végrehajtási Szabályzattal összhangban kell lefolytatni.
111. cikk
A fellebbezés tárgyában hozott határozat
(1) A fellebbezés alaposságának vizsgálatát követően a fellebbezési tanács határoz a fellebbezésről. A fellebbezési tanács vagy eljár annak a szervezeti egységnek a hatáskörében, amely a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta, vagy az ügyet visszautalja további eljárásra ennek a szervezeti egységnek.
(2) Ha a fellebbezési tanács az ügyet további eljárásra visszautalja annak a szervezeti egységnek, amelynek a határozatát fellebbezéssel megtámadták, ez a szervezeti egység - azonos tényállás esetén - a fellebbezési tanács határozatának alapjául szolgáló jogértelmezéshez kötve van. Ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot az Átvevő Iroda hozta, a fellebbezési tanács határozatának alapjául szolgáló jogértelmezéshez a vizsgálati osztály is kötve van.
112. cikk
A Bővített Fellebbezési Tanács határozata vagy véleménye
(1) Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében, vagy ha elvi jelentőségű jogkérdés merül fel:
a) a fellebbezési tanács eljárása során - hivatalból vagy a fellebbezési eljárásban részt vevő fél kérelmére - bármely kérdést a Bővített Fellebbezési Tanács elé terjeszt, ha megítélése szerint e célokból arról határozni szükséges. Ha a fellebbezési tanács a fél ilyen kérelmét elutasítja, ügydöntő határozatában ezt külön meg kell indokolnia;
b) az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a Bővített Fellebbezési Tanács elé jogkérdést terjeszthet akkor, ha két fellebbezési tanács egy adott kérdésben egymástól eltérő határozatot hozott.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben a fellebbezési eljárásban félként részt vevő felek a Bővített Fellebbezési Tanács előtti eljárásban félként vesznek részt.
(3) A Bővített Fellebbezési Tanácsnak az (1) bekezdés a) pontjában említett határozata köti a fellebbezési tanácsot az adott fellebbezést illetően.
112a. cikk
A Bővített Fellebbezési Tanács általi felülvizsgálatra irányuló kérelem
(1) A fellebbezési eljárásban részt vevő bármelyik fél, akit a fellebbezési tanács határozata hátrányosan érint, a Bővített Fellebbezési Tanács általi felülvizsgálatra irányuló kérelmet nyújthat be.
(2) A kérelmet csak abból az okból lehet benyújtani, hogy:
a) a fellebbezési tanács tagja a határozat meghozatalában a 24. cikk (1) bekezdésének megsértésével, vagy annak ellenére vett részt, hogy a 24. cikk (4) bekezdése szerinti határozat értelmében ki volt zárva;
b) a fellebbezési tanács határozatának meghozatalában olyan személy vett részt, akit nem neveztek ki a fellebbezési tanács tagjává;
c) a 113. cikk rendelkezéseit lényegesen megsértették;
d) a fellebbezési eljárás során a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott más lényeges eljárási hiba történt; vagy
e) a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott feltételek alapján megállapított bűncselekmény befolyásolhatta a határozatot.
(3) A felülvizsgálatra irányuló kérelemnek nincs halasztó hatálya.
(4) A felülvizsgálatra irányuló kérelmet indokolással ellátott nyilatkozat formájában kell benyújtani a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően. Ha a kérelem a (2) bekezdés a)-d) pontjain alapul, azt a fellebbezési tanács határozatának kézbesítésétől számított két hónapon belül kell benyújtani. Ha a kérelem a (2) bekezdés e) pontján alapul, a kérelmet a bűncselekmény bekövetkezésének megállapításától számított két hónapon belül kell benyújtani; a kérelem ebben az esetben a fellebbezési tanács határozata kézbesítésének napjától számított öt év elteltét követően nem nyújtható be. A kérelem nem tekinthetőbenyújtottnak mindaddig, amíg az előírt díjat nem fizetik meg.
(5) A Bővített Fellebbezési Tanács a felülvizsgálatra irányuló kérelmet a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően megvizsgálja. Ha a kérelem alapos, a Bővített Fellebbezési Tanács a határozatot hatályon kívül helyezi, és - a Végrehajtási Szabályzattal összhangban - a fellebbezési tanácsot új eljárásra utasítja.
(6) Aki a megjelölt Szerződő Államban a közzétett európai szabadalmi bejelentés, illetve az európai szabadalom tárgyát képező találmányt a fellebbezési tanács határozata és a Bővített Fellebbezési Tanács által a felülvizsgálatra irányuló kérelem tárgyában hozott határozatról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetése közötti időszakban jóhiszeműen hasznosította, vagy annak érdekében tényleges és komoly előkészületeket tett, e hasznosítást üzleti tevékenysége körében vagy ennek gyakorlása érdekében díjtalanul folytathatja.
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
AZ ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
113. cikk
A meghallgatáshoz való jog és a határozathozatal alapja
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal határozatai csak olyan tényeken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjuk volt nyilatkozatot tenni.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalmi bejelentést, illetve az európai szabadalmat kizárólag a bejelentő vagy a szabadalmas által előterjesztett vagy jóváhagyott szöveg szerint vizsgálhatja, és arról csak e szöveg alapján határozhat.
114. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal az előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja; vizsgálata nem korlátozódhat csupán a felek állításaira, bizonyítékaira, érveire, valamint nincs kötve az előterjesztett kérelmekhez sem.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal figyelmen kívül hagyhatja azokat a tényeket vagy bizonyítékokat, amelyeket az érintett felek nem kellő időben terjesztettek elő.
115. cikk
Harmadik személyek észrevételei
Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően bármely harmadik személy észrevételt nyújthat be - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - a bejelentés vagy a szabadalom tárgyát képező találmány szabadalmazhatóságát illetően. Az észrevételt benyújtó személy az eljárásban nem ügyfél.
116. cikk
(1) Szóbeli eljárást kell lefolytatni az Európai Szabadalmi Hivatal kezdeményezésére - ha a Hivatal ezt célszerűnek ítéli -, vagy az eljárásban részt vevő fél kérelmére. Az Európai Szabadalmi Hivatal azonban elutasíthatja a kérelmet, ha az arra irányul, hogy ugyanazon szervezeti egység előtt, azonos felek részvételével, azonos tárgyban újabb szóbeli eljárást folytassanak le.
(2) Az Átvevő Iroda előtt szóbeli eljárásra a bejelentő kérelme alapján azonban csak akkor kerülhet sor, ha az Átvevő Iroda úgy ítéli meg, hogy ez célszerű, vagy amikor az európai szabadalmi bejelentés elutasításáról kíván határozni.
(3) Az Átvevő Iroda, a vizsgálati osztályok és a Jogi Osztály előtti szóbeli eljárás nem nyilvános.
(4) A szóbeli eljárás - ideértve a határozat kihirdetését is - a fellebbezési tanácsok és a Bővített Fellebbezési Tanács előtt az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően, illetve a felszólalási osztályok előtt nyilvános, kivéve, ha az eljárást lefolytató szervezeti egység másként nem határoz arra tekintettel, hogy az eljárás nyilvánossága - különösen az eljárásban részt vevő fél számára - súlyos és indokolatlan hátrányt okozhat.
117. cikk
Bizonyítási eszközök és bizonyítási eljárás
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásokban különösen a következő bizonyítási eszközök megengedettek:
a) a felek meghallgatása;
b) tájékoztatás adására irányuló kérelem;
c) okiratok bemutatása;
d) tanúvallomás;
e) szakértői vélemény;
f) szemle;
g) eskü alatt tett írásbeli nyilatkozat.
(2) A bizonyítási eljárásra vonatkozó szabályokat a Végrehajtási Szabályzatban kell megállapítani.
118. cikk
Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom egysége
Ha az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultjai az egyes megjelölt Szerződő Államok tekintetében nem azonosak, az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban őket közös bejelentőknek vagy szabadalmas társaknak kell tekinteni. Ez a bejelentés, illetve a szabadalom egységét ezekben az eljárásokban nem érinti; így különösen a bejelentés, illetve a szabadalom szövege - ha ez az Egyezmény eltérően nem rendelkezik - valamennyi megjelölt Szerződő Állam tekintetében egységes.
119. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - kézbesítés útján hivatalból közli a határozatokat, az idézéseket, az értesítéseket és a tájékoztatásokat. Ha ezt rendkívüli körülmények indokolják, a kézbesítés a Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságán keresztül is történhet.
120. cikk
A Végrehajtási Szabályzat állapítja meg:
a) azokat a határidőket, amelyeket az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásokban be kell tartani, és amelyeket ez az Egyezmény nem állapít meg;
b) a határidők számításának módját, továbbá meghosszabbításuk feltételeit;
c) az Európai Szabadalmi Hivatal által kitűzhető határidők lehetséges legrövidebb, illetve leghosszabb időtartamát.
121. cikk
A bejelentési eljárás folytatása
(1) Ha a bejelentő az Európai Szabadalmi Hivatallal szemben valamely határidőt elmulaszt, kérheti a bejelentési eljárás folytatását.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott követelmények teljesülése esetén helyt ad a kérelemnek. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.
(3) Ha a kérelemnek helyt adnak, a határidő elmulasztásának jogkövetkezményeit úgy kell tekinteni, mintha azok nem álltak volna be.
(4) Az eljárás folytatása ki van zárva a 87. cikk (1) bekezdésében, a 108. cikkben és a 112a. cikk (4) bekezdésében említett határidők tekintetében, valamint az eljárás folytatására irányuló, illetve az igazolási kérelemre vonatkozó határidők tekintetében. A Végrehajtási Szabályzat más határidők tekintetében is kizárhatja az eljárás folytatását.
122. cikk
(1) Ha a bejelentő vagy az európai szabadalom jogosultja annak ellenére, hogy az adott körülmények között kellő gondossággal járt el, az Európai Szabadalmi Hivatallal szemben valamely határidőt elmulaszt, és ennek következtében az európai szabadalmi bejelentést, illetve valamely kérelmét elutasítják, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni, az európai szabadalmat megvonják, vagy a mulasztás egyéb jogvesztésre, illetve jogorvoslati jogosultság elvesztésére vezet, kérelmére őt jogaiba vissza kell helyezni.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal az (1) bekezdésben és a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott egyéb követelmények teljesülése esetén helyt ad a kérelemnek. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.
(3) Ha a kérelemnek helyt adnak, a határidő elmulasztásának jogkövetkezményeit úgy kell tekinteni, mintha azok nem álltak volna be.
(4) Az igazolás ki van zárva az igazolási kérelemre vonatkozó határidő tekintetében. A Végrehajtási Szabályzat más határidők tekintetében is kizárhatja az igazolást.
(5) Aki valamelyik megjelölt Szerződő Államban a közzétett európai szabadalmi bejelentés, illetve az európai szabadalom tárgyát képező találmányt az (1) bekezdésben említett jogvesztés és a jogokba való visszahelyezésről szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetése közötti időszakban jóhiszeműen hasznosította, vagy annak érdekében tényleges és komoly előkészületeket tett, e hasznosítást üzleti tevékenysége körében vagy ennek gyakorlása érdekében díjtalanul folytathatja.
(6) E cikk rendelkezései nem érintik a Szerződő Államoknak azt a jogát, hogy lehetővé tegyék az ebben az Egyezményben meghatározott, az érintett Szerződő Államok hatóságaival szemben betartandó határidők elmulasztásának igazolását.
123. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásban az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően módosítható. A bejelentő számára minden esetben legalább egy alkalommal lehetőséget kell adni arra, hogy a bejelentést saját kezdeményezésére módosíthassa.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom nem módosítható úgy, hogy az európai szabadalom tárgya bővebb legyen az eredetileg benyújtott bejelentés tartalmánál.
(3) Az európai szabadalom nem módosítható úgy, hogy ez az általa biztosított oltalmat kiterjessze.
124. cikk
A technika állásával kapcsolatos tájékoztatás
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - felhívhatja a bejelentőt, hogy adjon tájékoztatást a technikának a nemzeti vagy a regionális szabadalmi eljárásban figyelembe vett állásáról az európai szabadalmi bejelentés tárgyát képező találmány tekintetében.
(2) Ha a bejelentő az (1) bekezdés szerinti felhívásra kellő időben nem válaszol, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
125. cikk
Általános alapelvek alkalmazása
Ha ez az Egyezmény valamely kérdésben nem tartalmaz eljárási rendelkezéseket, az Európai Szabadalmi Hivatal a Szerződő Államokban általánosan elismert eljárásjogi elveket veszi figyelembe.
126. cikk
A NYILVÁNOSSÁG ÉS A HATÓSÁGOK TÁJÉKOZTATÁSA
127. cikk
Az európai szabadalmi nyilvántartás
Az Európai Szabadalmi Hivatal európai szabadalmi nyilvántartást vezet, amelybe be kell jegyezni a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott adatokat. Az európai szabadalmi bejelentés közzétételéig az európai szabadalmi nyilvántartásba nem tehető bejegyzés. Az európai szabadalmi nyilvántartást bárki megtekintheti.
128. cikk
(1) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételéig a bejelentés iratai csak a bejelentő hozzájárulásával tekinthetők meg.
(2) Aki igazolja, hogy a bejelentő vele szemben az európai szabadalmi bejelentésből eredő jogaira hivatkozott, a bejelentés közzétételét megelőzően is megtekintheti - a bejelentő hozzájárulása nélkül is - a bejelentés iratait.
(3) A megosztással keletkező európai bejelentés, valamint a 61. cikk (1) bekezdése alapján tett új európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően, a korábbi bejelentés közzétételét megelőzően is bárki megtekintheti - az érintett bejelentő hozzájárulása nélkül is - a korábbi bejelentés iratait.
(4) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően a bejelentés, illetve az annak alapján megadott európai szabadalom iratai - a Végrehajtási Szabályzatban megállapított korlátozásokkal - kérelemre megtekinthetők.
(5) Az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően is közölheti harmadik személyekkel, illetve közzéteheti a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott adatokat.
129. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal rendszeres időközönként kiadja
a) az Európai Szabadalmi Közlönyt, amely tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek meghirdetését ez az Egyezmény, a Végrehajtási Szabályzat vagy az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke előírja;
b) a Hivatalos Lapot, amely tartalmazza az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének közleményeit és általános jellegű tájékoztatásait, továbbá az erre az Egyezményre és az annak alkalmazására vonatkozó egyéb információkat.
130. cikk
(1) Ha ez az Egyezmény vagy a nemzeti jogszabályok eltérően nem rendelkeznek, az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága kérelemre kölcsönösen közli egymással az európai vagy nemzeti szabadalmi bejelentésekre és szabadalmakra, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó hasznos információkat.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kölcsönös tájékoztatás olyan együttműködési megállapodáson alapul, amely az Európai Szabadalmi Hivatal és a következők között jött létre:
a) egyéb államok központi iparjogvédelmi hatóságai;
b) szabadalmak megadására felhatalmazott kormányközi szervezet;
c) bármely egyéb szervezet.
(3) Az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti közlésekre a 128. cikkben foglalt korlátozások nem vonatkoznak. A (2) bekezdés c) pontja szerinti közlés esetében e korlátozások alól az Igazgatótanács felmentést adhat, feltéve, hogy az érintett szervezet a közölt adatokat az európai szabadalmi bejelentés közzétételéig bizalmasan kezeli.
131. cikk
Igazgatási és jogi együttműködés
(1) Ha ez az Egyezmény vagy a nemzeti jogszabályok eltérően nem rendelkeznek, az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szerződő Államok bíróságai vagy hatóságai kérelemre segítséget nyújtanak egymásnak tájékoztatás megadásával vagy iratbetekintés lehetővé tételével. Ha az Európai Szabadalmi Hivatal az iratok megtekintését bíróság, ügyészség vagy központi iparjogvédelmi hatóság számára teszi lehetővé, az iratok megtekintésére a 128. cikkben foglalt korlátozások nem vonatkoznak.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal kérelmére a Szerződő Államok bíróságai vagy más illetékes hatóságai a Hivatal nevében - saját hatáskörük keretei között - vizsgálatokat folytatnak, vagy egyéb jogi intézkedéseket foganatosítanak.
132. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságai kérelemre ingyenesen megküldik egymásnak - saját felhasználásra - kiadványaik egy vagy több példányát.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal a kiadványok cseréjéről vagy megküldéséről megállapodásokat köthet.
KÉPVISELET
133. cikk
(1) A (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel senki nem kötelezhető arra, hogy az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokban képviseletére hivatásos képviselőt bízzon meg.
(2) Az a természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye, illetve amelynek üzleti tevékenysége fő helye nem valamelyik Szerződő Államban van, az ebben az Egyezményben megállapított valamennyi eljárásban - az európai szabadalmi bejelentés benyújtását kivéve - hivatásos képviselőt köteles képviseletével megbízni, és e képviselő útján köteles eljárni; a Végrehajtási Szabályzat egyéb kivételeket is megállapíthat.
(3) Azt a természetes vagy jogi személyt, akinek lakóhelye, illetve amelynek üzleti tevékenysége főhelye valamelyik Szerződő Államban van, az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokban olyan alkalmazottja is képviselheti, aki nem szükségképpen hivatásos képviselő, azonban a Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelő képviseleti meghatalmazással rendelkezik. A Végrehajtási Szabályzat rendelkezhet arról, hogy a jogi személy alkalmazottja képviselhet-e, és ha igen, milyen feltételekkel, más, a Szerződő Államok valamelyikében székhellyel rendelkező olyan jogi személyt is, amely az adott jogi személlyel gazdasági kapcsolatban áll.
(4) A Végrehajtási Szabályzat különleges rendelkezéseket állapíthat meg a közösen eljáró felek közös képviseletét illetően.
134. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti képviselet
(1) Az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokban a természetes vagy jogi személy képviseletét csak olyan hivatásos képviselő láthatja el, akinek neve szerepel az Európai Szabadalmi Hivatal e célból vezetett jegyzékében.
(2) Bármely természetes személy felvehető a hivatásos képviselők jegyzékébe, feltéve, hogy:
a) valamelyik Szerződő Állam állampolgára,
b) tevékenysége gyakorlásának vagy alkalmazásának helye valamelyik Szerződő Államban található, és
c) sikeres európai képesítő vizsgát tett.
(3) A Szerződő Állam csatlakozása hatályossá válásának napjától számított egyéves határidőn belül az a természetes személy is kérheti a jegyzékbe történő felvételét, aki
a) valamelyik Szerződő Állam állampolgára,
b) tevékenysége gyakorlásának vagy alkalmazásának helye az Egyezményhez csatlakozott államban található, és
c) szabadalmi ügyekben az adott állam központi iparjogvédelmi hatósága előtt természetes vagy jogi személyek képviselőjeként eljárhat. Ha az ilyen jogosultság különleges szakmai képesítéshez nem kötött, e személynek legalább öt évig rendszeres képviseleti tevékenységet kell folytatnia az adott államban.
(4) A jegyzékbe történő felvétel kérelemre történik, amelyhez csatolni kell a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését igazoló okiratokat.
(5) A hivatásos képviselők jegyzékében szereplő személyek az ebben az Egyezményben megállapított valamennyi eljárásban eljárhatnak.
(6) A jegyzékben szereplő személy jogosult hivatásos képviseleti tevékenységének ellátása céljából letelepedni bármelyik olyan Szerződő Államban, amelyben az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokra sor kerülhet, figyelembe véve az ehhez az Egyezményhez csatolt, központosításról szóló jegyzőkönyv rendelkezéseit. E jogosultságot az adott állam hatóságai csak esetileg, a közrend és a közbiztonság védelmére elfogadott jogszabályok alkalmazásával vonhatják meg. Mielőtt ilyen intézkedést hoznának, véleményt kell kérniük az Európai Szabadalmi Hivatal elnökétől.
(7) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke felmentést adhat
a) a (2) bekezdés a) vagy a (3) bekezdés a) pontja szerinti követelmény teljesítése alól, kivételes esetben;
b) a (3) bekezdés c) pontjának második mondata szerinti követelmény teljesítése alól, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az előírt képesítést egyéb úton megszerezte.
(8) Az ebben az Egyezményben megállapított eljárásokban hivatásos képviseletet a hivatásos képviselővel azonos módon olyan ügyvéd is elláthat, aki képesítését valamelyik Szerződő Államban szerezte, és székhelye ebben az államban van, feltéve, hogy az adott államban szabadalmi ügyekben hivatásos képviselőként eljárhat. A (6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
134a. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal előtt eljáró Hivatásos Képviselők Intézete
(1) Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik a következőkre vonatkozó rendelkezések elfogadása és módosítása:
a) az Európai Szabadalmi Hivatal előtt eljáró Hivatásos Képviselők Intézete (a továbbiakban: Intézet);
b) az európai képesítő vizsgára bocsátáshoz szükséges képesítési és gyakorlati követelmények, valamint a vizsgázás rendje;
c) a hivatásos képviselők felett az Intézet vagy az Európai Szabadalmi Hivatal által gyakorolt fegyelmi jogkör;
d) a hivatásos képviselőt terhelő titoktartási kötelezettség, valamint a hivatásos képviselő és ügyfele, illetve bármely más személy közötti közlések mentesülése az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás során történő nyilvánosságra hozatal alól.
(2) Az, akit a hivatásos képviselőknek a 134. cikk (1) bekezdésében említett jegyzékébe felvettek, az Intézet tagjává válik.
A NEMZETI JOGRA GYAKOROLT HATÁSOK
NEMZETI BEJELENTÉSSÉ VALÓ ÁTALAKÍTÁS
135. cikk
(1) A megjelölt Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága a nemzeti szabadalom megadására irányuló eljárást az európai szabadalmi bejelentés bejelentőjének vagy az európai szabadalom jogosultjának kérelmére, a következő esetekben folytatja le:
a) ha az európai szabadalmi bejelentést a 77. cikk (3) bekezdése értelmében visszavontnak kell tekinteni;
b) mindazokban a nemzeti jog által előírt egyéb esetekben, amelyekben ezen Egyezmény alapján az európai szabadalmi bejelentést elutasították, visszavonták, vagy azt visszavontnak kellett tekinteni, vagy az európai szabadalmat megvonták.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az átalakítás iránti kérelmet ahhoz a központi iparjogvédelmi hatósághoz kell benyújtani, amelynél az európai szabadalmi bejelentést benyújtották. E hatóság - a nemzetbiztonságra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - a kérelmet közvetlenül továbbítja a kérelemben megjelölt Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságaihoz.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetekben az átalakítás iránti kérelmet az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően. A kérelem nem tekinthetőbenyújtottnak mindaddig, amíg az átalakítás díját nem fizetik meg. Az Európai Szabadalmi Hivatal a kérelmet az abban megjelölt Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságaihoz továbbítja.
(4) Ha az átalakítás iránti kérelmet kellő időben nem nyújtják be, az európai szabadalmi bejelentés cikkben említett hatálya megszűnik.
136. cikk
A kérelem benyújtása és továbbítása
(törölve)
137. cikk
Az átalakítás alaki követelményei
(1) A 135. cikk (2) vagy (3) bekezdése alapján továbbított európai szabadalmi bejelentést nem lehet alávetni a nemzeti jog olyan alaki követelményeinek, amelyek az ebben az Egyezményben előírtakhoz képest eltérőek vagy azokat meghaladják.
(2) Az a központi iparjogvédelmi hatóság, amelyhez a bejelentést továbbították, előírhatja a bejelentő számára, hogy nem kevesebb, mint két hónapon belül
a) fizesse meg a nemzeti bejelentési díjat, és
b) nyújtsa be az érintett állam hivatalos nyelveinek egyikén az európai szabadalmi bejelentés eredeti szövegének és - ha van ilyen - az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban módosított azon szövegének a fordítását, amelynek alapján a bejelentő a nemzeti eljárás lefolytatását kívánja.
MEGSEMMISÍTÉS ÉS KORÁBBI JOGOK
138. cikk
Az európai szabadalom megsemmisítése
(1) A 139. cikkben meghatározott kivételekkel az európai szabadalom a Szerződő Állam területére kiterjedő hatállyal csak a következő okok alapján semmisíthető meg:
a) az európai szabadalom tárgya az 52-57. cikkek értelmében nem szabadalmazható;
b) az európai szabadalom a találmányt nem tárja fel olyan kellően egyértelműen és teljes körűen, hogy azt szakember meg tudja valósítani;
c) az európai szabadalom tárgya bővebb az eredetileg benyújtott bejelentés tartalmánál, illetve - a megosztással keletkező vagy a 61. cikkel összhangban benyújtott új bejelentés esetén - a korábbi bejelentés eredetileg benyújtott tartalmánál;
d) az európai szabadalom oltalmi körét bővítették; vagy
e) az európai szabadalomra olyan személy szerzett jogosultságot, akit az a 60. cikk (1) bekezdése alapján nem illet meg.
(2) Ha a megsemmisítés alapjául szolgáló ok csak az európai szabadalom egy része tekintetében áll fenn, a szabadalmat az igénypontok megfelelő módosításával korlátozni kell, és részben kell megsemmisíteni.
(3) Az európai szabadalom érvényessége tárgyában az illetékes bíróság, illetve hatóság előtt folyó eljárásban a szabadalmas az igénypontok módosításával a szabadalmat korlátozhatja. Az eljárásban az így korlátozott szabadalmat kell alapul venni.
139. cikk
Korábbi vagy azonos napon keletkező jogok
(1) Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom a nemzeti szabadalmi bejelentések és a nemzeti szabadalmak tekintetében mindegyik megjelölt Szerződő Államban ugyanolyan korábbi jogokat keletkeztet, mint egy nemzeti szabadalmi bejelentés és egy nemzeti szabadalom.
(2) A megjelölt Szerződő Államra kiterjedő hatályú európai szabadalmak tekintetében a nemzeti szabadalmi bejelentések és a nemzeti szabadalmak abban a Szerződő Államban ugyanolyan korábbi jogokat keletkeztetnek, mintha az európai szabadalom nemzeti szabadalom volna.
(3) A Szerződő Államok rendelkezhetnek arról, hogy párhuzamos oltalomban részesíthető-e, és ha igen, milyen feltételekkel az olyan találmány, amelyet azonos bejelentési napon, illetve elsőbbségi igény érvényesítése esetén azonos elsőbbségi napra hivatkozással mind az európai szabadalmi bejelentésben vagy szabadalomban, mind pedig a nemzeti szabadalmi bejelentésben vagy szabadalomban feltártak.
EGYÉB HATÁSOK
140. cikk
Nemzeti használati minták és hasznossági bizonylatok
A 66., a 124., a 135., a 137. és a 139. cikket alkalmazni kell a használati mintákra, a hasznossági bizonylatokra, valamint az ezekre vonatkozó bejelentésekre azokban a Szerződő Államokban, amelyek joga ilyen mintákról vagy bizonylatokról rendelkezik.
141. cikk
Az európai szabadalom fenntartási díjai
(1) Az európai szabadalommal kapcsolatban fenntartási díj csak a 86. cikk (2) bekezdésében említett évet követő évekre állapítható meg.
(2) Az európai szabadalom megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetését követő két hónapon belül esedékessé váló fenntartási díjat akkor kell joghatályosan megfizetettnek tekinteni, ha azt ezen az időszakon belül megfizették. A nemzeti jog által előírt pótdíj nem szabható ki.
KÜLÖNMEGÁLLAPODÁSOK
142. cikk
(1) Ha a Szerződő Államok valamely csoportja különmegállapodásban úgy rendelkezik, hogy a területükre kiterjedő hatállyal megadott európai szabadalom egységes jellegű, előírhatja, hogy európai szabadalom csak az összes ilyen állam területére kiterjedő hatállyal, egységesen adható.
(2) Ha a Szerződő Államok valamely csoportja élt az (1) bekezdésben adott felhatalmazással, ennek a résznek a rendelkezéseit kell alkalmazni.
143. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal különleges szervezeti egységei
(1) A Szerződő Államok csoportja az Európai Szabadalmi Hivatalt további feladatokkal bízhatja meg.
(2) A további feladatok ellátása érdekében az Európai Szabadalmi Hivatalon belül a csoporthoz tartozó Szerződő Államok számára különleges szervezeti egységek hozhatók létre. E különleges szervezeti egységeket az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke irányítja; a 10. cikk (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
144. cikk
Képviselet a különleges szervezeti egységek előtt
A Szerződő Államok csoportja a 143. cikk (2) bekezdésében említett szervezeti egységek előtt eljáró felek képviseletére különleges rendelkezéseket állapíthat meg.
145. cikk
Az Igazgatótanács albizottsága
(1) A Szerződő Államok csoportja a 143. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott különleges szervezeti egységek tevékenységének felügyelete céljából az Igazgatótanács albizottságát hozhatja létre; az Európai Szabadalmi Hivatal az albizottság rendelkezésére bocsátja a feladatai ellátásához szükséges személyzetet, irodákat és felszerelést. Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a különleges szervezeti egységek tevékenységéért az Igazgatótanács albizottságának tartozik felelősséggel.
(2) Az albizottság összetételét, hatáskörét és feladatait a Szerződő Államok csoportja határozza meg.
146. cikk
A különleges feladatok ellátásához szükséges költségek fedezete
Ha az Európai Szabadalmi Hivatalt a 143. cikk értelmében további feladatokkal bízták meg, a Hivatalnak az e feladatok ellátásával kapcsolatban felmerült költségeit a Szerződő Államok csoportja fedezi. Ha e további feladatok ellátására az Európai Szabadalmi Hivatalon belül különleges szervezeti egységeket hoztak létre, az ezekkel a szervezeti egységekkel összefüggésben felmerülő - személyzettel, irodákkal és felszereléssel kapcsolatos - kiadásokat a csoport fedezi. A 39. cikk (3) és (4) bekezdését, valamint a 41. és a 47. cikket megfelelően alkalmazni kell.
147. cikk
Az egységes szabadalmak fenntartási díjaival kapcsolatos befizetések
Ha a Szerződő Államok csoportja az európai szabadalmak tekintetében egységes fenntartási díjakat állapított meg, a 39. cikk (1) bekezdésében említett részarányt az egységes díjakat alapul véve kell kiszámolni; a 39. cikk (1) bekezdésében említett minimális összeg az egységes szabadalomra vonatkozik. A 39. cikk (3) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
148. cikk
Az európai szabadalmi bejelentés, mint a vagyoni forgalom tárgya
(1) A 74. cikket alkalmazni kell, kivéve, ha a Szerződő Államok csoportja eltérően rendelkezett.
(2) A Szerződő Államok csoportja előírhatja, hogy az ezeket a Szerződő Államokat megjelölő európai szabadalmi bejelentés átruházására, megterhelésére és végrehajtás alá vonására csak a Szerződő Államok csoportjának egésze tekintetében, a különmegállapodás rendelkezéseinek megfelelően kerülhet sor.
149. cikk
(1) A Szerződő Államok csoportja előírhatja, hogy ezeknek az államoknak a megjelölése csak együttesen történhet, és az olyan megjelölést, amely csak a csoporthoz tartozó egyik vagy néhány ilyen államra vonatkozik, a csoporthoz tartozó valamennyi állam megjelölésének kell tekinteni.
(2) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal a 153. cikk (1) bekezdése alapján megjelölt hivatalként jár el, az (1) bekezdést kell alkalmazni, ha a bejelentő a nemzetközi bejelentésben utal arra, hogy a csoporthoz tartozó egy vagy több megjelölt államra kiterjedő hatályú európai szabadalmat igényel. Ugyanígy kell eljárni, ha a bejelentő a nemzetközi bejelentésben a csoporthoz tartozó olyan Szerződő Államot jelöl meg, amelynek nemzeti joga szerint az adott állam megjelölése következtében a bejelentést európai szabadalmi bejelentésnek kell tekinteni.
149a. cikk
Szerződő Államok közötti egyéb megállapodások
(1) Ebben az Egyezményben semmi sem értelmezhető úgy, hogy az korlátozná az egyes Szerződő Államok vagy akár mindegyikük jogát arra, hogy az európai szabadalmi bejelentéseket vagy az európai szabadalmakat érintő, az Egyezmény értelmében a nemzeti jog hatálya alá tartozó tárgyban egymással külön-megállapodást kössenek, így különösen
a) megállapodást az abban részes Szerződő Államok számára közös európai szabadalmi bíróság létrehozásáról;
b) megállapodást az abban részes Szerződő Államok számára közös intézmény létrehozásáról, amely - a nemzeti bíróságok és bírósághoz hasonló testületek kérésére - véleményt ad európai, illetve harmonizált nemzeti szabadalmi jogi kérdésekben;
c) megállapodást, amelynek értelmében, az abban részes Szerződő Államok teljes mértékben vagy részben lemondanak az európai szabadalom 65. cikk szerinti fordításáról;
d) megállapodást, amelynek értelmében, az abban részes Szerződő Államok arról rendelkeznek, hogy az európai szabadalomnak a 65. cikkben előírt fordítása benyújtható-e az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, illetve az Európai Szabadalmi Hivatal azt közzéteheti-e.
(2) Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik, hogy határozzon arról, hogy:
a) a fellebbezési tanácsok vagy a Bővített Fellebbezési Tanács tagjai működhetnek-e az európai szabadalmi bíróságon vagy a közös intézményben, és részt vehetnek-e az e bíróság vagy intézmény előtti eljárásban a vonatkozó megállapodásnak megfelelően;
b) az Európai Szabadalmi Hivatal a közös intézmény rendelkezésére bocsássa-e a feladatai ellátásához szükséges személyzetet, irodákat és felszerelést, továbbá, hogy az intézménnyel kapcsolatban felmerülő kiadásokat a Szervezet teljes mértékben vagy részben fedezze-e.
NEMZETKÖZI BEJELENTÉS A SZABADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS ALAPJÁN - EURO-PCT BEJELENTÉSEK
150. cikk
A Szabadalmi Együttműködési Szerződés alkalmazása
(1) Az 1970. június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződést (a továbbiakban: PCT) e rész rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
(2) A PCT alapján benyújtott nemzetközi bejelentések az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárások tárgyát képezhetik. Az ilyen eljárásokban a PCT és Végrehajtási Szabályzata rendelkezéseit ennek az Egyezménynek a rendelkezéseivel kiegészítve kell alkalmazni. Eltérés esetén a PCT és Végrehajtási Szabályzata rendelkezései az irányadók.
151. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal mint átvevő hivatal
Az Európai Szabadalmi Hivatal a PCT értelmében átvevő hivatalként jár el a Végrehajtási Szabályzattal összhangban. A 75. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell.
152. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal, mint nemzetközi kutatási szerv, illetve nemzetközi elővizsgálati szerv
Az Európai Szabadalmi Hivatal - a Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája között létrejött megállapodás szerint - a PCT értelmében nemzetközi kutatási szervként és nemzetközi elővizsgálati szervként jár el, ha a bejelentő lakóhelye, illetve székhelye az ebben az Egyezményben részes Szerződő Államban van, vagy a bejelentő az ebben az Egyezményben részes Szerződő Állam állampolgára. A megállapodás előírhatja, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal más bejelentők tekintetében is eljárhat.
153. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal mint megjelölt vagy kiválasztott hivatal
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal
a) megjelölt hivatalként jár el az ebben az Egyezményben részes olyan Szerződő Állam esetében, amelynek tekintetében a PCT hatályos, amelyet a nemzetközi bejelentésben megjelöltek, és amelyre kiterjedően a bejelentő európai szabadalmat igényel; és
b) kiválasztott hivatalként jár el, ha a bejelentő az a) pont szerint megjelölt államot választotta ki.
(2) Azt a nemzetközi bejelentést, amelynek tekintetében az Európai Szabadalmi Hivatal megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el, és amelynek nemzetközi bejelentési napját elismerték, azonos hatályúnak kell tekinteni egy szabályos európai bejelentéssel (euro-PCT bejelentés).
(3) Az euro-PCT bejelentésnek az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén történő nemzetközi közzététele az európai szabadalmi bejelentés közzétételét helyettesíti, és azt meg kell hirdetni az Európai Szabadalmi Közlönyben.
(4) Ha az euro-PCT bejelentést más nyelven tették közzé, fordítást kell benyújtani a hivatalos nyelvek egyikén az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, amely azt közzéteszi. A 67. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti ideiglenes oltalom - a 67. cikk (3) bekezdésében szabályozott eset kivételével - e közzététellel keletkezik.
(5) Az euro-PCT bejelentést európai szabadalmi bejelentésnek kell tekinteni, és tartalmát az 54. cikk (3) bekezdése értelmében a technika állásához tartozónak kell tekinteni, ha a (3), illetve a (4) bekezdésben, valamint a Végrehajtási Szabályzatban előírt feltételek teljesülnek.
(6) Az euro-PCT bejelentés tekintetében készített nemzetközi kutatási jelentés vagy az azt helyettesítő nyilatkozat, illetve ezek nemzetközi közzététele az európai kutatási jelentést, illetve az annak közzétételéről szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetését helyettesíti.
(7) Kiegészítő európai kutatási jelentést kell készíteni az (5) bekezdés szerinti valamennyi euro-PCT bejelentés tekintetében. Az Igazgatótanács határozhat arról, hogy nem követel meg kiegészítő kutatási jelentést, vagy csökkenti a kutatási díjat.
154. cikk
(törölve)
155. cikk
(törölve)
156. cikk
(törölve)
157. cikk
(törölve)
158. cikk
(törölve)
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
159. szakasz
(törölve)
160. szakasz
(törölve)
161. szakasz
(törölve)
162. szakasz
(törölve)
163. szakasz
(törölve)
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
164. cikk
A Végrehajtási Szabályzat és a jegyzőkönyvek
(1) A Végrehajtási Szabályzat, a határozatok elismeréséről szóló jegyzőkönyv, a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv, a központosításról szóló jegyzőkönyv, a 69. cikk értelmezéséről szóló jegyzőkönyv, valamint a személyi állományról szóló jegyzőkönyv ennek az Egyezménynek a szerves részét képezi.
(2) Ezen Egyezmény és a Végrehajtási Szabályzat rendelkezései közötti eltérés esetén az Egyezmény rendelkezései az irányadók.
165. cikk
(1) Ez az Egyezmény 1974. április 5-ig áll nyitva aláírásra azon államok számára, amelyek részt vettek a szabadalmak megadására vonatkozó európai rendszer létrehozását célzó kormányközi konferencián, vagy e konferencia megtartásáról értesítést kaptak, és a részvételt számukra felajánlották.
(2) Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni; a megerősítésről szóló okmányt a Német Szövetségi Köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni.
166. cikk
(1) Ez az Egyezmény csatlakozásra nyitva áll:
a) a 165. cikk (1) bekezdésében említett államok számára;
b) az Igazgatótanács meghívása folytán bármelyik európai állam számára.
(2) Bármelyik állam, amely az Egyezményben részes volt, és ez a 172. cikk (4) bekezdésének alkalmazása következtében megszűnt, csatlakozás útján újból az Egyezmény részesévé válhat.
(3) A csatlakozásról szóló okiratot a Német Szövetségi Köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni.
167. cikk
(törölve)
168. cikk
(1) A megerősítő vagy a csatlakozási okiratban bármelyik Szerződő Állam tehet olyan nyilatkozatot, vagy ezt követően a Német Szövetségi Köztársaság kormányát írásban értesítheti arról, hogy ezt az Egyezményt egy vagy több olyan területen is alkalmazni kell, amelynek külkapcsolataiért ő felel. Az ilyen Szerződő Állam területére kiterjedő hatállyal megadott európai szabadalom hatálya kiterjed azokra a területekre is, amelyekre a nyilatkozat hatályossá vált.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot a megerősítő vagy a csatlakozási okiratban tették, a nyilatkozat ugyanazon a napon válik hatályossá, mint amelyen a megerősítés vagy a csatlakozás; ha a nyilatkozatot a megerősítő vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezését követő értesítés formájában tették, az az értesítésnek a Német Szövetségi Köztársaság kormányához történő beérkezése napjától számított hat hónap elteltével válik hatályossá.
(3) Bármelyik Szerződő Állam bármikor nyilatkozhat úgy, hogy az Egyezmény a továbbiakban nem alkalmazható azokon a területeken, illetve egyes területeken, amelyek tekintetében az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tette. E nyilatkozat az arról szóló értesítésnek a Német Szövetségi Köztársaság kormányához történő beérkezése napjától számított egy év elteltével válik hatályossá.
169. cikk
(1) Ez az Egyezmény hat olyan állam megerősítő, illetve csatlakozási okirata közül az utolsó letétbe helyezését követő három hónap elteltével lép hatályba, amelyek területén az 1970-ben benyújtott összes szabadalmi bejelentés száma az összes ilyen államban elérte legalább a 180 000-t.
(2) Az ezen Egyezmény hatálybalépését követő megerősítés vagy csatlakozás a megerősítő vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján válik hatályossá.
170. cikk
(1) Valamennyi államnak, amely ezt az Egyezményt annak hatálybalépését követően erősíti meg, vagy ahhoz annak hatálybalépését követően csatlakozik, vissza nem térítendő kezdeti hozzájárulást kell fizetnie a Szervezetnek.
(2) A kezdeti hozzájárulás összege annak az összegnek az 5%-a, amelyet az adott állam esetében a megerősítés vagy a csatlakozás hatálybalépése napjának alapulvételével a 40. cikk (3) és (4) bekezdése alapján kiszámított százalékos aránynak megfelelően a többi Szerződő Állam esetében az említett időpontot megelőző beszámolási időszakokban esedékessé vált rendkívüli pénzügyi hozzájárulások összegére alkalmazva kell megállapítani.
(3) Ha rendkívüli pénzügyi hozzájárulást a (2) bekezdésben említett időpontot közvetlenül megelőző beszámolási időszakban nem kellett fizetni, a (2) bekezdésben említett százalékos aránynak azt a százalékos arányt kell tekinteni, amelyet az adott állam esetében az utolsó olyan évre kellett volna alkalmazni, amelyben rendkívüli pénzügyi hozzájárulásokat kellett fizetni.
171. cikk
Ez az Egyezmény határozatlan időre jön létre.
172. cikk
(1) Ezt az Egyezményt a Szerződő Államok konferenciája felülvizsgálhatja.
(2) A konferenciát az Igazgatótanács készíti elő, és hívja össze. A konferencia akkor határozatképes, ha azon legalább a Szerződő Államok háromnegyede képviselteti magát. A felülvizsgált szöveg elfogadásához a konferencián képviselt és szavazó Szerződő Államok háromnegyedének szavazata szükséges. A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe.
(3) A felülvizsgált szöveg a konferencia által meghatározott számú Szerződő Állam általi megerősítést vagy csatlakozást követően, a konferencia által meghatározott időpontban lép hatályba.
(4) Azok az államok, amelyek az Egyezmény felülvizsgált szövegét nem erősítik meg, vagy ahhoz nem csatlakoznak annak hatálybalépése időpontjáig, ettől az időponttól kezdve nem részesei ennek az Egyezménynek.
173. cikk
A Szerződő Államok közötti viták
(1) A Szerződő Államok között az ezen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tárgyában felmerülő minden vitát, amelyet tárgyalás útján nem sikerül rendezni, bármelyik érintett állam kérelmére az Igazgatótanács elé kell terjeszteni, amely törekszik arra, hogy az érintett államok között megegyezés jöjjön létre.
(2) Ha az Igazgatótanács megkeresésétől számított hat hónapon belül nem jön létre ilyen megegyezés, kötelező döntés meghozatala érdekében a vitát bármelyik érintett állam a Nemzetközi Bíróság elé terjesztheti.
174. cikk
Ezt az Egyezményt bármelyik Szerződő Állam bármikor felmondhatja. A felmondásról szóló értesítést a Német Szövetségi Köztársaság kormányának kell eljuttatni. A felmondás az arról szóló értesítés beérkezését követő egy év elteltével válik hatályossá.
175. cikk
(1) Ha valamely állam részessége ebben az Egyezményben a 172. cikk (4) bekezdésével vagy a 174. cikkel összhangban megszűnik, az nem érinti az ezen Egyezmény szerint már megszerzett jogokat.
(2) A megjelölt állam ezen Egyezményben való részességének megszűnésekor folyamatban lévő európai szabadalmi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatal ezen állam tekintetében továbbra is úgy kezeli, mintha az ezt követően hatályos Egyezményt az adott állam tekintetében is alkalmazni kellene.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az olyan európai szabadalmakra is, amelyek tekintetében az ott említett időpontban felszólalási eljárás van folyamatban, vagy amelyek tekintetében a felszólalásra nyitva álló határidő még nem járt le.
(4) E cikk rendelkezései nem érintik az ebben az Egyezményben már nem részes államok azon jogát, hogy bármelyik európai szabadalom tekintetében az Egyezmény azon szövege szerint járjanak el, amelynek részesei voltak.
176. cikk
A volt Szerződő Állam pénzügyi jogai és kötelezettségei
(1) Ha valamelyik állam ezen Egyezményben való részessége a 172. cikk (4) bekezdésével vagy a 174. cikkel összhangban megszűnt, a 40. cikk (2) bekezdése szerint általa teljesített rendkívüli pénzügyi hozzájárulást a Szervezet csak akkor és olyan feltételek mellett téríti vissza, amikor és ahogyan a többi állam által ugyanazon beszámolási időszakban teljesített rendkívüli pénzügyi hozzájárulásokat.
(2) Az (1) bekezdésben említett állam ezen Egyezményben való részességének megszűnését követően továbbra is köteles fizetni a területén hatályos európai szabadalmak fenntartási díjainak a 39. cikk szerinti hányadát, a részessége megszűnésének napján irányadó mértékben.
177. cikk
(1) Ezt az Egyezményt, amely egy-egy eredeti példányban angol, francia és német nyelven készült, és amelynek az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, a Német Szövetségi Köztársaság kormányának irattárában helyezik letétbe.
(2) Ezen Egyezmény szövegét a Szerződő Államoknak az (1) bekezdésben említett nyelvektől eltérő hivatalos nyelvein - az Igazgatótanács jóváhagyását követően - hivatalos szövegnek kell tekinteni. A különböző szövegek eltérő értelmezése esetén az (1) bekezdésben említett szövegek a hitelesek.
178. cikk
(1) A Német Szövetségi Köztársaság kormánya ezen Egyezményről hitelesített másolatokat készít, és azokat eljuttatja az Egyezményt aláíró vagy ahhoz csatlakozó valamennyi állam kormányának.
(2) A Német Szövetségi Köztársaság kormánya az (1) bekezdésben említett államok kormányait értesíti:
a) bármely megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;
b) a 168. cikk szerinti bármely nyilatkozatról, illetve értesítésről;
c) a 174. cikk szerinti bármely felmondásról, valamint arról a napról, amelyen az hatályossá válik.
(3) A Német Szövetségi Köztársaság kormánya intézkedik ennek az Egyezménynek az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkársága által történő nyilvántartásba vétele iránt.
AZ EURÓPAI SZABADALMI EGYEZMÉNY VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYZATA
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY ELSŐ RÉSZÉHEZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. szabály
Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti írásbeli eljárásban az írásbeli forma követelménye akkor teljesül, ha az iratok tartalma olvasható formában papíron sokszorosítható.
2. szabály
Az iratok benyújtása és alaki követelményeik
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban az iratok közvetlen átadással történő kézbesítés, posta vagy távközlési eszközök útján nyújthatók be. Az iratok benyújtásának részletes szabályait és feltételeit, valamint - adott esetben - különleges alaki vagy műszaki követelményeit az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke határozza meg. Előírhatja különösen, hogy megerősítést kell benyújtani. Ha a megerősítést nem nyújtják be kellő időben, az európai szabadalmi bejelentést el kell utasítani; az utólag benyújtott iratokat úgy kell tekinteni, hogy azokat nem nyújtották be.
(2) Ha az Egyezmény úgy rendelkezik, hogy az iratot alá kell írni, az irat hitelességének megerősítésetörténhet kézzel írott aláírással vagy más megfelelő - az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke általengedélyezett - módon. Az irat más ilyen módon történő hitelesítését úgy kell tekinteni, hogy az a kézzelírott aláírással ellátott, papíron benyújtott irattal azonos módon tesz eleget az aláírásra vonatkozójogszabályi követelményeknek.
3. szabály
Az írásbeli eljárásban használt nyelv
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti írásbeli eljárásban a felek az Európai Szabadalmi Hivatal bármelyik hivatalos nyelvét használhatják. A 14. cikk (4) bekezdésében említett fordítás az Európai Szabadalmi Hivatal bármelyik hivatalos nyelvén benyújtható.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom módosítását az eljárás nyelvén kell benyújtani.
(3) Az írásbeli bizonyítékok, így különösen a publikációk bármilyen nyelven benyújthatók. Az Európai Szabadalmi Hivatal azonban megkövetelheti, hogy a kitűzött határidőn belül hivatalos nyelveinek egyikén fordítást nyújtsanak be. Ha az előírt fordítást nem nyújtják be kellő időben, az Európai Szabadalmi Hivatal figyelmen kívül hagyhatja a szóban forgó iratot.
4. szabály
A szóbeli eljárásban használt nyelv
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti szóbeli eljárásban részt vevő fél az eljárás nyelve helyett az Európai Szabadalmi Hivatal másik hivatalos nyelvét használhatja, ha ezt a szóbeli tárgyalás időpontját legalább egy hónappal megelőzően közli az Európai Szabadalmi Hivatallal, vagy ha gondoskodik az eljárás nyelvére történő tolmácsolásról. A fél a Szerződő Államok hivatalos nyelveinek bármelyikét használhatja, ha gondoskodik az eljárás nyelvére történő tolmácsolásról. E bekezdés rendelkezései alól az Európai Szabadalmi Hivatal eltérést engedélyezhet.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai a szóbeli eljárásban az eljárás nyelve helyett használhatják az Európai Szabadalmi Hivatal másik hivatalos nyelvét.
(3) A bizonyítási eljárás során azok a meghallgatni kívánt felek, tanúk vagy szakértők, akik sem az Európai Szabadalmi Hivatal, sem a Szerződő Államok hivatalos nyelveinek egyikén sem tudják megfelelően kifejezni magukat, más nyelvet használhatnak. Ha a bizonyítást az eljárásban részt vevő fél kérelmére rendelték el, azok a meghallgatni kívánt felek, tanúk vagy szakértők, akik kizárólag az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveitől eltérő nyelveken tudják kifejezni magukat, csak akkor hallgathatók meg, ha a kérelmet előterjesztő fél gondoskodik az eljárás nyelvére történő tolmácsolásról; az Európai Szabadalmi Hivatal azonban engedélyezheti egy másik hivatalos nyelvére történő tolmácsolást is.
(4) A felek és az Európai Szabadalmi Hivatal egyetértése esetén bármelyik nyelv használható.
(5) Az Európai Szabadalmi Hivatal - szükség esetén - saját költségén gondoskodik az eljárás nyelvére vagy adott esetben más hivatalos nyelveire történő tolmácsolásról, kivéve, ha a tolmácsolás valamelyik fél kötelezettsége.
(6) Az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottainak, a feleknek, a tanúknak és a szakértőknek az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek valamelyikén tett nyilatkozatait azon a nyelven kell jegyzőkönyvbe venni, amelyen azokat megtették. A bármely más nyelven tett nyilatkozatot azon a hivatalos nyelven kell jegyzőkönyvbe venni, amelyre azt lefordították. Az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom módosítását az eljárás nyelvén kell jegyzőkönyvbe venni.
5. szabály
Ha az irat fordítását kell benyújtani, az Európai Szabadalmi Hivatal előírhatja, hogy a kitűzött határidőn belül hitelesítést nyújtsanak be arról, hogy a fordítás az eredeti szöveggel megegyezik. Ha a hitelesítést nem nyújtják be kellő időben, azt - eltérő rendelkezés hiányában - úgy kell tekinteni, hogy az iratot nem nyújtották be.
6. szabály
Fordítások benyújtása és díjcsökkentés
(1) A 14. cikk (2) bekezdésében említett fordítást az európai szabadalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell benyújtani.
(2) A 14. cikk (4) bekezdésében említett fordítást az irat benyújtásától számított egy hónapon belül kell benyújtani. Ezt a 105a. cikk szerinti kérelmekre is alkalmazni kell. Ha az irat maga a felszólalás, a fellebbezés, a fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozat vagy a felülvizsgálatra irányuló kérelem, a fordítás a felszólalás, a fellebbezés, a nyilatkozat, illetve a kérelem benyújtására előírt határidőn belül nyújtható be, ha ez a határidő később jár le.
(3) Ha a 14. cikk (4) bekezdésében meghatározott személy európai szabadalmi bejelentést, érdemi vizsgálat iránti kérelmet, felszólalást, fellebbezést, felülvizsgálatra irányuló kérelmet vagy korlátozás, illetve megvonás iránti kérelmet nyújt be az említett rendelkezésben engedélyezett nyelven, a bejelentési díjat, a vizsgálati díjat, a felszólalási díjat, a fellebbezési díjat, a felülvizsgálatra irányuló, valamint a korlátozás, illetve megvonás iránti kérelem díját a Díjszabályzattal összhangban csökkenteni kell.
7. szabály
Az európai szabadalmi bejelentés fordításának hitelessége
Az Európai Szabadalmi Hivatal annak megállapításánál, hogy az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom tárgya bővebb-e az eredetileg benyújtott bejelentés tartalmánál, az ellenkező bizonyításáig úgy tekinti, hogy a 14. cikk (2) bekezdésében, illetve a 40. szabály (3) bekezdésében említett fordítás megegyezik a bejelentés eredeti szövegével.
AZ EURÓPAI SZABADALMI HIVATAL SZERVEZETE
Általános rendelkezések
8. szabály
Az Európai Szabadalmi Hivatal a szabadalmak nemzetközi osztályozásáról szóló, 1971. március 24-i Strasbourgi Megállapodás 1. cikke szerinti osztályozást (a továbbiakban: nemzetközi osztályozás) alkalmazza.
9. szabály
Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezeti felépítése
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatalt igazgatási szempontból főigazgatóságok alkotják, amelyekhez a 15. cikkben meghatározott szervezeti egységek, valamint a jogi ügyek és a Hivatal belső igazgatása intézésére felállított szolgálatok tartoznak.
(2) Minden egyes főigazgatóságot egy elnökhelyettes irányít. Az elnökhelyetteseknek a főigazgatóságok élére történő kinevezéséről az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének meghallgatását követően az Igazgatótanács határoz.
10. szabály
Az Átvevő Iroda és a vizsgálati osztály feladatai
(1) Az Átvevő Iroda felel az európai szabadalmi bejelentés benyújtását követő vizsgálatért és az alaki vizsgálatért addig az időpontig, amelytől az európai szabadalmi bejelentés vizsgálatáért a 94. cikk (1) bekezdése értelmében a vizsgálati osztály felel.
(2) A (3) és a (4) bekezdés figyelembevételével a vizsgálati osztály felel az európai szabadalmi bejelentésnek a 94. cikk (1) bekezdése szerinti vizsgálatáért attól kezdve, hogy az érdemi vizsgálat iránt kérelmet nyújtanak be.
(3) Ha az érdemi vizsgálat iránti kérelmet az európai kutatási jelentésnek a bejelentőhöz történő továbbítását megelőzően nyújtják be, a vizsgálati osztály - a (4) bekezdés figyelembevételével - attól az időponttól kezdve jár el, amikor az Európai Szabadalmi Hivatal a 70. szabály (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot kézhez veszi.
(4) Ha az érdemi vizsgálat iránti kérelmet az európai kutatási jelentésnek a bejelentőhöz történő továbbítását megelőzően nyújtják be, és a bejelentő lemond a 70. szabály (2) bekezdése szerinti jogáról, a vizsgálati osztály attól az időponttól kezdve jár el, amikor a kutatási jelentést a bejelentőnek megküldik.
11. szabály
Ügyek elosztása az első fokon eljáró szervezeti egységek között
(1) A kutatási, a vizsgálati, illetve a felszólalási osztályok tagjaként eljáró, műszaki végzettséggelrendelkező elbírálókat igazgatóságoknak rendelik alá. Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a nemzetközi osztályozás alapján megállapítja az ezeknek az igazgatóságoknak a hatáskörébe tartozó ügyeket.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke az Átvevő Iroda, a kutatási, a vizsgálati és a felszólalási osztályok, valamint a Jogi Osztály számára az Egyezmény alapján előírt feladataikon túl további feladatokat állapíthat meg.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a kutatási, a vizsgálati vagy a felszólalási osztályok hatáskörébe tartozó, műszaki vagy jogi nehézséggel nem járó egyes feladatok végrehajtásával megbízhat olyan alkalmazottakat is, akik nem műszaki vagy jogi végzettséggel rendelkező elbírálók.
A fellebbezési tanácsok és a bővített fellebbezési tanács szervezeti felépítése
12. szabály
(1) A fellebbezési tanácsokból álló szervezeti egységen belül működő önálló szerv (a fellebbezési tanácsok Elnöksége) a fellebbezési tanácsok tevékenységéért felelős elnökhelyettesből - aki az Elnökség elnöke - és a fellebbezési tanácsok tizenkét tagjából áll, akik közül hatan elnökök és hatan egyéb tagok.
(2) Az Elnökség valamennyi tagját a fellebbezési tanácsok elnökei és tagjai választják két hivatali évre. Ha teljes létszámú Elnökség nem érhető el, az üres helyeket a rangidős elnökök, illetve tagok kijelölésével kell betölteni.
(3) Az Elnökség elfogadja a fellebbezési tanácsok ügyrendjét és a saját tagjainak megválasztására és kijelölésére vonatkozó ügyrendet. Az Elnökség tanácsot ad továbbá a fellebbezési tanácsok tevékenységéért felelős elnökhelyettesnek a fellebbezési tanácsok működését érintő általános kérdésekben.
(4) Minden egyes hivatali év kezdetét megelőzően az összes elnökkel kibővített Elnökség dönt az ügyeknek a fellebbezési tanácsok közötti elosztásáról. Ugyanilyen összetételben dönt azokban a vitás kérdésekben, amelyek az ügyek két vagy több fellebbezési tanács közötti elosztására vonatkoznak. A kibővített Elnökség kijelöli az egyes fellebbezési tanácsok rendes tagjait és azok helyetteseit. Egy fellebbezési tanács tagja több fellebbezési tanács tagjának is kijelölhető. Ezek az intézkedések - szükség esetén - az adott hivatali év során módosíthatók.
(5) Az Elnökség határozatképességéhez legalább öt tagjának, köztük a fellebbezési tanácsok tevékenységéért felelős elnökhelyettesnek vagy helyettesének és két fellebbezési tanács elnökének a jelenléte szükséges. A (4) bekezdésben említett ügyek tekintetében kilenc tag, köztük a fellebbezési tanácsok tevékenységéért felelős elnökhelyettesnek vagy helyettesének és három fellebbezési tanács elnökének a jelenléte szükséges. A határozatokat egyszerű többséggel kell meghozni; szavazategyenlőség esetén az elnöknek vagy helyettesének a szavazata dönt. A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe.
(6) Az Igazgatótanács a 134a. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti feladatokat a fellebbezési tanácsokra ruházhatja.
13. szabály
A Bővített Fellebbezési Tanács feladatmegosztási rendje és ügyrendjének elfogadása
(1) Minden egyes hivatali év kezdetét megelőzően a Bővített Fellebbezési Tanácsnak azok a tagjai, akiket a 11. cikk (3) bekezdése alapján neveztek ki, kijelölik a Bővített Fellebbezési Tanács rendes tagjait és azok helyetteseit a 22. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti eljárások céljaira, illetve a rendes tagokat és azok helyetteseit a 22. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti eljárások céljaira.
(2) A Bővített Fellebbezési Tanácsnak azok a tagjai, akiket a 11. cikk (3) bekezdése alapján neveztek ki, elfogadják a Bővített Fellebbezési Tanács ügyrendjét.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett ügyekben határozathozatalra csak akkor kerülhet sor, ha legalább öt tag, köztük a Bővített Fellebbezési Tanács elnöke vagy helyettese jelen van; szavazategyenlőség esetén az elnöknek vagy helyettesének a szavazata dönt. A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe.
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY MÁSODIK RÉSZÉHEZ
ELJÁRÁS A BEJELENTÉS BENYÚJTÁSÁRA NEM JOGOSULT BEJELENTŐ ESETÉBEN
14. szabály
(1) Ha harmadik személy igazolja, hogy a bejelentővel szemben eljárást indított a 61. cikk (1) bekezdése szerinti határozat iránt, a szabadalom megadására irányuló eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha a harmadik személy írásban közli az Európai Szabadalmi Hivatallal, hogy az eljárás folytatásához hozzájárul. Az ilyen hozzájárulás nem vonható vissza. Az európai szabadalmi bejelentés közzététele előtt azonban a szabadalom megadására irányuló eljárás nem függeszthető fel.
(2) Ha igazolják, hogy a 61. cikk (1) bekezdése szerinti jogerős határozat született, az Európai Szabadalmi Hivatal közli a bejelentővel és a többi féllel, hogy a szabadalom megadására irányuló eljárás a közlésben megjelölt naptól folytatódik, kivéve, ha a 61. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint új európai szabadalmi bejelentést nyújtottak be az összes megjelölt Szerződő Állam tekintetében. Ha a határozat a harmadik fél számára kedvező, az eljárás csak e határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltével folytatható, kivéve, ha a harmadik személy a szabadalom megadására irányuló eljárás folytatását kéri.
(3) A szabadalom megadására irányuló eljárás felfüggesztésével egyidejűleg vagy azt követően az Európai Szabadalmi Hivatal meghatározhatja azt az időpontot, amelytől a szabadalom megadására irányuló eljárást folytatni kívánja, tekintet nélkül az (1) bekezdésben említett nemzeti eljárás állására. Az időpontot közölni kell a harmadik személlyel, a bejelentővel és a többi féllel. Ha eddig az időpontig nem igazolják, hogy jogerős határozat született, az Európai Szabadalmi Hivatal az eljárást folytathatja.
(4) A felfüggesztés időpontjában folyamatban lévő határidők - a fenntartási díj megfizetésére vonatkozó határidők kivételével - a felfüggesztéssel megszakadnak. A határidő még le nem járt része az eljárás folytatásának kezdő napját követően folytatódik. A folytatástól számítva még nyitva álló határidő azonban nem lehet kevesebb két hónapnál.
15. szabály
Sem az európai szabadalmi bejelentés, sem pedig egy Szerződő Állam megjelölése nem vonható vissza attól a naptól fogva, amelyen egy harmadik személy igazolja, hogy a 14. szabály (1) bekezdése szerint nemzeti eljárást indított, addig a napig, amelyen a szabadalom megadására irányuló eljárást folytatják.
16. szabály
A 61. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás
(1) Az európai szabadalomra jogosult személy csak abban az esetben veheti igénybe a 61. cikk (1) bekezdésében említett jogorvoslatokat, ha
a) ezt a jogosultságát megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül teszi; és
b) az európai szabadalmat még nem adták meg.
(2) E jogorvoslatok csak az európai szabadalmi bejelentésben megjelölt olyan Szerződő Államok vonatkozásában alkalmazhatók, ahol a határozatot hozták, azt elismerték vagy azt a határozatok elismeréséről szóló jegyzőkönyv alapján el kell ismerni.
17. szabály
Új európai szabadalmi bejelentés benyújtása az arra jogosult személy által
(1) Ha az a személy, akinek az európai szabadalomra való jogosultságát jogerős határozat állapította meg, a 61. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében új európai szabadalmi bejelentést nyújt be, a korábbi európai szabadalmi bejelentést az abban megjelölt azon Szerződő Államok vonatkozásában, ahol a határozatot hozták, azt elismerték, vagy azt a határozatok elismeréséről szóló jegyzőkönyv alapján el kell ismerni, az új európai szabadalmi bejelentés bejelentési napjával visszavontnak kell tekinteni.
(2) A bejelentési és kutatási díjat az új bejelentés benyújtásától számított egy hónapon belül kell megfizetni. Ha a bejelentési és kutatási díjat nem fizetik meg kellő időben, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(3) A megjelölési díjat attól a naptól számított hat hónapon belül kell megfizetni, amelyen az új európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó európai kutatási jelentés közzétételét az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik. A 39. szabály (2) és (3) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.
18. szabály
Az európai szabadalomra való igényjogosultság részleges átszállása
(1) Ha jogerős határozat azt állapítja meg, hogy egy harmadik személyt az európai szabadalmi igény csak az eredeti európai szabadalmi bejelentésben feltártak egy részére illeti meg, a 61. cikket, valamint a 16. és a 17. szabályt erre a részre kell alkalmazni.
(2) Az eredeti európai szabadalmi bejelentés azon megjelölt Szerződő Államok tekintetében, ahol a határozatot hozták, azt elismerték, vagy azt a határozatok elismeréséről szóló jegyzőkönyv alapján el kell ismerni, adott esetben eltérő igénypontokat, leírást és rajzokat tartalmaz, mint a többi megjelölt Szerződő Állam tekintetében.
A FELTALÁLÓ FELTÜNTETÉSE
19. szabály
(1) Az európai szabadalom megadására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a feltaláló megnevezését. Ha azonban a bejelentő nem azonos a feltalálóval, illetve nem ő az egyedüli feltaláló, a feltaláló megnevezését külön iratban kell benyújtani; a megnevezésnek tartalmaznia kell a feltaláló vezetéknevét, utóneveit és teljes címét, a 81. cikkben említett nyilatkozatot, valamint a feltalálónak vagy képviselőjének az aláírását.
(2) A feltaláló megnevezésének helyességét az Európai Szabadalmi Hivatal nem vizsgálja.
(3) Ha a bejelentő nem azonos a feltalálóval, illetve nem ő az egyedüli feltaláló, az Európai Szabadalmi Hivatal tájékoztatja a megnevezett feltalálót a megnevezését tartalmazó iratban található, valamint a következő adatokról:
a) az európai szabadalmi bejelentés száma;
b) az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napja, valamint - elsőbbség igénylése esetén - a korábbi bejelentés napja, benyújtásának állama és a bejelentés ügyszáma;
c) a bejelentő neve;
d) a találmány címe;
e) a megjelölt Szerződő Államok.
(4) A bejelentő és a feltaláló sem a (3) bekezdés szerinti értesítés elmaradására, sem az abban előforduló hibákra nem hivatkozhat.
20. szabály
A feltaláló feltüntetésének közzététele
(1) A megnevezett feltalálót a közzétett európai szabadalmi bejelentésben és az európai szabadalom szövegében fel kell tüntetni, kivéve, ha az Európai Szabadalmi Hivatalhoz intézett írásbeli beadványban e személy lemond arról a jogáról, hogy őt e minőségében feltüntessék.
(2) Ha harmadik személy az Európai Szabadalmi Hivatalhoz olyan jogerős határozatot nyújt be, amely kötelezi a bejelentőt vagy a szabadalmast arra, hogy őt feltalálóként feltüntessék, az (1) bekezdést kell alkalmazni.
21. szabály
A feltaláló megnevezésének kijavítása
(1) A feltaláló megnevezése kérelemre és csak akkor javítható ki, ha a helytelenül feltüntetett személy, illetve, ha a kérelmet harmadik személy nyújtja be, a bejelentő vagy az európai szabadalom jogosultja ehhez hozzájárult. A 19. szabályt megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha a feltaláló nevét az európai szabadalmi nyilvántartásba hibásan jegyezték be, vagy az Európai Szabadalmi Közlönyben hibásan tették közzé, a kijavítást vagy a törlést is be kell jegyezni, illetve közzé kell tenni.
ÁTRUHÁZÁSOK, HASZNOSÍTÁSI ÉS EGYÉB JOGOK BEJEGYZÉSE
22. szabály
(1) Az európai szabadalmi bejelentés átruházását az érdekelt fél kérelmére és az átruházást igazoló iratok benyújtása alapján az európai szabadalmi nyilvántartásba be kell jegyezni.
(2) A bejegyzésre irányuló kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg az igazgatási díjat meg nem fizetik. A kérelem csak akkor utasítható el, ha az (1) bekezdésben említett feltételek nem teljesülnek.
(3) Az átruházás az Európai Szabadalmi Hivatallal szemben csak akkor és csak olyan mértékben hatályos, amilyen mértékben azt az iratoknak az (1) bekezdés szerinti benyújtásával igazolják.
23. szabály
Hasznosítási és egyéb jogok bejegyzése
(1) A 22. szabály (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell a hasznosítási jog adásának vagy átruházásának a bejegyzésére, továbbá az európai szabadalmi bejelentéshez fűződő dologi jog alapításának vagy átruházásának és az ilyen bejelentéssel kapcsolatos végrehajtási intézkedéseknek a bejegyzésére.
(2) Az (1) bekezdésben említett bejegyzést kérelemre törölni kell; a kérelemhez csatolni kell a jog megszűnését igazoló iratokat vagy annak a személynek a bejegyzés törléséhez való írásbeli hozzájárulását, akit a jog megillet. A 22. szabály (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
24. szabály
Különleges adatok a hasznosítási jog bejegyzése esetén
Az európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó hasznosítási jogot:
a) kizárólagos hasznosítási jogként kell bejegyezni, ha azt a bejelentő és a hasznosító kéri;
b) alhasznosításként kell bejegyezni, ha azt az európai szabadalmi nyilvántartásba bejegyzett hasznosító adja.
KIÁLLÍTÁSI IGAZOLÁS
25. szabály
A bejelentőnek az európai szabadalmi bejelentés benyújtásától számított négy hónapon belül be kell nyújtania az 55. cikk (2) bekezdésében említett igazolást,
a) amelyet a kiállításon az a hatóság állít ki, amely ott az iparjogvédelemért felel;
b) amely igazolja, hogy a találmányt ott ténylegesen kiállították;
c) amely megjelöli a kiállítás megnyitásának napját és - ha a találmány ennél a napnál később került nyilvánosságra - az első nyilvánosságra jutás napját; és
d) amelyhez csatolni kell a találmányt azonosító, a fent említett hatóság által hitelesített iratot.
BIOTECHNOLÓGIAI TALÁLMÁNYOK
26. szabály
Általános rendelkezések és fogalommeghatározások
(1) A biotechnológiai találmányokra vonatkozó európai szabadalmi bejelentésekre és szabadalmakra az Egyezmény irányadó rendelkezéseit e fejezet rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni és értelmezni. A biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK irányelvet az értelmezés során kiegészítő jelleggel kell alkalmazni.
(2) Biotechnológiai találmány: az olyan találmány, amelynek tárgya biológiai anyagból álló vagy ezt tartalmazó termék, vagy olyan eljárás, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy alkalmaznak.
(3) Biológiai anyag: bármely olyan - genetikai információt tartalmazó - anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható.
(4) Növényfajta: az a legkisebb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli növénycsoportosítás, amely csoportosítás - függetlenül attól, hogy kielégíti-e az oltalmazhatósági feltételeket:
a) adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzők által meghatározható,
b) bármely más növénycsoportosítástól legalább egy ilyen kifejeződött jellemző tekintetében megkülönböztethető, és
c) jellemzőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot.
(5) A növények vagy állatok előállítására szolgáló eljárás lényegében biológiai, ha egészében természeti folyamatokból - mint például keresztezésből vagy szelekcióból - áll.
(6) Mikrobiológiai eljárás: bármely olyan eljárás, amelyet mikrobiológiai anyag felhasználásával vagy ilyen anyagon hajtanak végre, vagy amely mikrobiológiai anyagot eredményez.
27. szabály
A szabadalmazható biotechnológiai találmány
A biotechnológiai találmány is szabadalmazható akkor, ha tárgya:
a) olyan biológiai anyag, amelyet természetes környezetéből izolálnak vagy műszaki eljárással állítanak elő, akkor is, ha a természetben korábban már előfordult;
b) növény vagy állat, ha a találmány műszaki megvalósíthatósága nem korlátozódik valamely meghatározott növény- vagy állatfajtára;
c) mikrobiológiai vagy más műszaki eljárás, illetve ilyen eljárással előállított termék, ha az nem minősül növény- vagy állatfajtának.
28. szabály
Kivételek a szabadalmazhatóság alól
Az 53. cikk a) pontja értelmében nem részesülhet európai szabadalmi oltalomban különösen az olyan biotechnológiai találmány, amelynek tárgya:
a) az ember klónozására szolgáló eljárás;
b) az ember csíravonálának genetikai azonosságát módosító eljárás;
c) az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célokra;
d) az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára, valamint az ilyen eljárással létrejövő állatok.
29. szabály
(1) Kialakulásának és fejlődésének semelyik szakaszában sem lehet szabadalmazható találmány tárgya az emberi test, sem pedig az emberi test valamely részének puszta felfedezése, ideértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését.
(2) Az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított rész, ideértve a gén szekvenciáját vagy részszekvenciáját is, szabadalmazható találmány tárgya lehet akkor is, ha az ilyen rész szerkezete megegyezik valamely természetben előforduló rész szerkezetével.
(3) A gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának ipari alkalmazhatóságát fel kell tárni a szabadalmi bejelentésben.
30. szabály
Az európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó követelmények a nukleotid- és aminosav-szekvenciákkal összefüggésben
(1) Ha az európai szabadalmi bejelentésben nukleotid- vagy aminosav-szekvenciákat tárnak fel, a leírásnak olyan szekvencialistát kell tartalmaznia, amely megfelel az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által előírt, a nukleotid- és aminosav-szekvenciák szabványosított bemutatására vonatkozó szabályoknak.
(2) A bejelentés napját követően benyújtott szekvencialista nem képezi a leírás részét.
(3) Ha a bejelentő a bejelentés napján nem nyújtotta be az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő szekvencialistát, az Európai Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt arra, hogy nyújtsa be a szekvencialistát, és fizesse meg a késedelmes benyújtás díját. Ha a bejelentő a felhívástól számított két hónapon belül nem nyújtja be az előírt szekvencialistát és nem fizeti meg a késedelmes benyújtás előírt díját, a bejelentést el kell utasítani.
31. szabály
Biológiai anyag letétbe helyezése
(1) Ha a találmány tárgya a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyag vagy annak alkalmazása, és a találmány az európai szabadalmi bejelentésben nem tárható fel oly módon, hogy annak alapján szakember azt meg tudja valósítani, a találmány a 83. cikk értelmében csak akkor tekinthető feltártnak, ha:
a) a biológiai anyag mintáját legkésőbb a bejelentés napján valamely elismert letéteményes szervnél - a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló, 1977. április 28-i Budapesti Szerződésben foglaltakkal azonos feltételek mellett - letétbe helyezték;
b) az eredetileg benyújtott bejelentés tartalmazza mindazt a lényeges információt, amely a letétbe helyezett biológiai anyag jellemzőiről a bejelentő rendelkezésére áll;
c) a bejelentésben feltüntetik a letéteményes szervet és a letétbe helyezett biológiai anyag letétbe helyezési számát; és
d) a letétbe helyező nevét és címét a bejelentésben feltüntetik, ha a biológiai anyagot nem a bejelentő helyezte letétbe, és az Európai Szabadalmi Hivatal előtt irat benyújtásával igazolják, hogy a letétbe helyező hozzájárult ahhoz, hogy a bejelentő a bejelentésben a letétbe helyezett biológiai anyagra hivatkozzon, és hogy a letétbe helyező feltétlen hozzájárulását adta - a hozzájárulás visszavonásáról való lemondás mellett - ahhoz, hogy a letétbe helyezett anyagot a 33. szabállyal összhangban a köz számára hozzáférhetővé tegyék.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett adatok utólag benyújthatók
a) a bejelentés bejelentési napjától vagy - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül; e határidőt akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az adatokat az európai szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületek befejezéséig közölték;
b) a 93. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti kérelem benyújtásának napjáig;
c) egy hónapon belül azt követően, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal a bejelentővel közölte, hogy a 128. cikk (2) bekezdése szerinti iratbetekintési jog fennáll.
A fentiek közül azt az időpontot kell irányadónak tekinteni, amelyik elsőként jár le. Az ilyen adatok közlését úgy kell tekinteni, hogy azzal a bejelentő hozzájárulását adta - a hozzájárulás visszavonásáról való lemondás mellett - ahhoz, hogy az általa letétbe helyezett biológiai anyagot a 33. szabállyal összhangban a köz számára hozzáférhetővé tegyék.
32. szabály
(1) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületek befejezéséig a bejelentő tájékoztathatja az Európai Szabadalmi Hivatalt arról, hogy a 33. szabályban említett hozzáférés csak a mintának a kérelmező által megnevezett szakértő számára történő kiadásával valósulhat meg:
a) az európai szabadalom megadásáról szóló értesítés közzétételéig, vagy
b) adott esetben a szabadalmi bejelentés benyújtásának napjától számított húsz évig, ha a bejelentést elutasították, visszavonták, vagy azt visszavontnak kell tekinteni.
(2) Szakértőként megnevezhető:
a) bármely természetes személy, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor igazolja, hogy a szakértő megnevezéséhez a bejelentő hozzájárult;
b) bármely természetes személy, akit az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke szakértőként elismert. A megnevezéshez csatolni kell a szakértőnek a bejelentővel szemben tett azt a nyilatkozatát, amelyben elfogadja a 33. szabályban említett kötelezettségeket az európai szabadalomnak az összes megjelölt Szerződő Államban való lejártáig vagy - ha a szabadalmi bejelentést elutasították, visszavonták, vagy azt visszavontnak kell tekinteni - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig azzal, hogy a kérelmezőt harmadik személynek kell tekinteni.
33. szabály
A biológiai anyaghoz való hozzáférés
(1) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételének napjától a 31. szabálynak megfelelően letétbe helyezett biológiai anyag kérelemre bárki számára, e napot megelőzően pedig bármely olyan személy számára hozzáférhető, aki a 128. cikk (2) bekezdése szerinti iratbetekintési joggal rendelkezik. A 32. szabály rendelkezéseinek figyelembevételével a hozzáférés a letétbe helyezett biológiai anyag mintájának az ezt kérelmező számára történő kiadásával valósul meg.
(2) A kiadásra csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező a bejelentővel vagy a szabadalmassal szemben kötelezettséget vállalt arra, hogy a szabadalmi bejelentés elutasításáig, visszavonásáig vagy visszavontnak tekintéséig, illetve addig az időpontig, amelyen az európai szabadalom valamennyi megjelölt Szerződő Államban lejár, a biológiai anyagot vagy az abból származtatott biológiai anyagot harmadik személy számára nem teszi hozzáférhetővé, és azt csak kísérleti célokra használja fel, kivéve, ha a bejelentő vagy a szabadalmas e kötelezettségvállalásról kifejezetten lemond.
A biológiai anyag kizárólag kísérleti célú felhasználására vonatkozó kötelezettségvállalás nem alkalmazható, ha a kérelmező az anyagot kényszerengedély alapján használja. Kényszerengedélyen a hivatalból adott hasznosítási engedélyeket és a szabadalmazott találmány közérdekből történő hasznosítására vonatkozó jogot is érteni kell.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában származtatott biológiai anyagnak kell tekinteni bármely olyan anyagot, amely a találmány megvalósítása szempontjából még a letétbe helyezett anyag lényeges jellemzőivel rendelkezik. A (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás nem akadályozhatja a származtatott biológiai anyag szabadalmi eljárás céljára szükséges letétbe helyezését.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az Európai Szabadalmi Hivatalhoz a Hivatal által elismert formanyomtatványon kell benyújtani. Az Európai Szabadalmi Hivatal a formanyomtatványon igazolja, hogy olyan európai szabadalmi bejelentést nyújtottak be, amely biológiai anyag letétbe helyezésére hivatkozik, és a kérelmező, illetve a 32. szabály szerint általa megnevezett szakértő jogosult arra, hogy e biológiai anyag mintájának kiadását kérje. A kérelmet az európai szabadalom megadása után is az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani.
(5) Az Európai Szabadalmi Hivatal a kérelem másolatát a (4) bekezdés szerinti igazolással együtt továbbítja a letéteményes szervnek, valamint a bejelentőnek, illetve a szabadalmasnak.
(6) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke közzéteszi az Európai Szabadalmi Hivatal Hivatalos Lapjában a 31-34. szabályok alkalmazásának céljaira elismert letéteményes szervek és szakértők jegyzékét.
34. szabály
Biológiai anyag újbóli letétbe helyezése
Ha a 31. szabály alapján letétbe helyezett biológiai anyag többé nem férhető hozzá az elismert letéteményes szervnél, a hozzáférhetőség megszakadását úgy kell tekinteni, mintha az nem következett volna be, ha ezt az anyagot újból letétbe helyezik valamely elismert letéteményes szervnél a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló, 1977. április 28-i Budapesti Szerződésben foglaltakkal azonos feltételek mellett, és ha a letéteményes szerv által kiállított átvételi elismervény egy másolatát az újabb letétbe helyezés napjától számított négy hónapon belül az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom számának megjelölésével továbbítják az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY HARMADIK RÉSZÉHEZ
AZ EURÓPAI SZABADALMI BEJELENTÉS BENYÚJTÁSA
35. szabály
(1) Az európai szabadalmi bejelentéseket az Európai Szabadalmi Hivatalhoz Münchenben, Hágában vagy Berlinben, illetve a 75. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hatóságokhoz írásban lehet benyújtani.
(2) Annak a hatóságnak, amelynél az európai szabadalmi bejelentést benyújtják, a bejelentést képező iratokon fel kell tüntetnie az iratok átvételének napját, és a bejelentő számára haladéktalanul átvételi elismervényt kell adnia, amelynek tartalmaznia kell legalább a bejelentés számát, az iratok típusát és számát, valamint beérkezésük napját.
(3) Ha az európai szabadalmi bejelentést a 75. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hatósághoz nyújtják be, e hatóság haladéktalanul értesíti az Európai Szabadalmi Hivatalt a bejelentést képező iratok átvételéről, és közli különösen az iratok típusát és átvételük napját, a bejelentés számát, valamint az igényelt elsőbbség napját.
(4) Ha az Európai Szabadalmi Hivatalhoz valamely Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága által továbbított európai szabadalmi bejelentés érkezik, a Hivatalnak erről - a beérkezés napjának megjelölésével - értesítenie kell a bejelentőt.
36. szabály
A megosztással keletkező európai bejelentés
(1) A bejelentő bármely függőben lévő korábbi európai szabadalmi bejelentéssel kapcsolatban megosztással keletkező európai bejelentést nyújthat be.
(2) A megosztással keletkező bejelentést a korábbi bejelentés eljárásának nyelvén kell benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalhoz Münchenben, Hágában vagy Berlinben.
(3) A megosztással keletkező európai bejelentés után fizetendő bejelentési és kutatási díjat a benyújtás napját követő egy hónapon belül kell megfizetni. Ha a bejelentési és kutatási díjat nem fizetik meg kellő időben, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(4) A megjelölési díjat attól a naptól számított hat hónapon belül kell megfizetni, amelyen a megosztással keletkező európai bejelentésre vonatkozó kutatási jelentés közzétételét az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik. A 39. szabály (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.
37. szabály
Az európai szabadalmi bejelentés továbbítása
(1) A Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága - a találmányok államérdekből történő titokban tartásáról szóló nemzeti jogszabályok szerint lehetséges legrövidebb időn belül - valamennyi európai szabadalmi bejelentést továbbítja az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, és megtesz minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy:
a) az olyan európai szabadalmi bejelentést, amelynek tárgyát a nemzeti jogszabályok szerint nyilvánvalóan nem kell titokban tartani, a bejelentés benyújtásától számított hat héten belül, illetve
b) a titokban tartás szükségessége tekintetében további vizsgálatot igénylő európai szabadalmi bejelentést a bejelentés napjától számított négy hónapon belül, illetve - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizennégy hónapon belül továbbítsa az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
(2) Ha az európai szabadalmi bejelentés a bejelentés napjától, illetve - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizennégy hónapon belül nem érkezik be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni. A bejelentés tekintetében megfizetett díjakat vissza kell téríteni.
38. szabály
A bejelentési és kutatási díjat az európai szabadalmi bejelentés benyújtásától számított egy hónapon belül kell megfizetni.
39. szabály
(1) A megjelölési díjat attól a naptól számított hat hónapon belül kell megfizetni, amelyen az európai kutatási jelentés közzétételét az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik.
(2) Bármelyik Szerződő Állam megjelölését, amelyre nézve a megjelölési díjat kellő időben nem fizették meg, visszavontnak kell tekinteni.
(3) Ha a megjelölési díjat nem fizetik meg kellő időben, vagy valamennyi Szerződő Állam megjelölését visszavonják, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(4) A megjelölési díj - a 37. szabály (2) bekezdésének második mondatában foglaltak sérelme nélkül - nem téríthető vissza.
40. szabály
(1) Az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a bejelentő által benyújtott iratok tartalmazzák a következőket:
a) utalást az európai szabadalom iránti igényre;
b) a bejelentő azonosítására alkalmas vagy a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat; és
c) leírást vagy hivatkozást korábbi bejelentésre.
(2) A korábban benyújtott bejelentésre az (1) bekezdés c) pontja szerint történő hivatkozásban fel kell tüntetni a korábbi bejelentés napját és számát, valamint azt a hivatalt, amelyhez azt benyújtották. Az ilyen hivatkozásnak tartalmaznia kell, hogy az helyettesíti a leírást és a rajzokat.
(3) Ha a bejelentés a (2) bekezdés szerinti hivatkozást tartalmaz, a korábbi bejelentés hitelesített másolatát a bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül be kell nyújtani. Ha a korábbi bejelentés nem az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén készült, ugyanezen a határidőn belül fordítást kell benyújtani e nyelvek egyikén. Az 53. szabály (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
A BEJELENTÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
41. szabály
Az európai szabadalom megadására irányuló kérelem
(1) Az európai szabadalom megadására irányuló kérelmet az Európai Szabadalmi Hivatal által kiadott formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az európai szabadalom megadására irányuló kérést;
b) a találmány címét, amelynek a találmány világos és tömör műszaki megjelöléséből kell állnia, és nem tartalmazhat fantázianevet;
c) a bejelentő nevét, címét, állampolgárságát, valamint lakóhelyének vagy üzleti tevékenysége fő helyének államát. Természetes személyek esetén először a vezetéknevet, majd az utónevet (utóneveket) kell feltüntetni. A jogi személyek és az olyan szervezetek nevét, amelyek a reájuk irányadó jog szerint jogi személyiséggel rendelkeznek, hivatalos elnevezésük szerint kell feltüntetni. A címeket úgy kell feltüntetni, hogy eleget lehessen tenni az adott címre történő haladéktalan postai kézbesítés szokásos követelményeinek. A címnek minden esetben tartalmaznia kell az összes lényeges közigazgatási egységet, ideértve a házszámot is, ha van ilyen. Javasolt feltüntetni a telefax- és a telefonszámot;
d) képviselő megbízása esetén a képviselő nevét és a tevékenysége gyakorlásának helyét megjelölő címet, a c) pontban foglaltak szerint;
e) adott esetben nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a bejelentés megosztással keletkező európai bejelentés, és a korábbi európai szabadalmi bejelentés számát;
f) a 61. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetekben az eredeti európai szabadalmi bejelentés számát;
g) adott esetben valamely korábbi bejelentés elsőbbségének igénylésére vonatkozó nyilatkozatot, amelyben fel kell tüntetni a bejelentés benyújtásának napját és azt az államot, ahol vagy amely tekintetében azt benyújtották;
h) a bejelentő vagy képviselője aláírását;
i) a kérelemhez csatolt iratok listáját. E listában fel kell tüntetni a kérelemmel együtt benyújtott leírás, igénypontok, rajzok és kivonat lapjainak számát is;
j) a feltaláló megnevezését, ha a bejelentő maga a feltaláló.
(3) Több bejelentő esetén a kérelemnek lehetőség szerint tartalmaznia kell az egyik bejelentő vagy egy képviselő közös képviselőként való kijelölését.
42. szabály
(1) A leírásban
a) meg kell határozni azt a műszaki területet, amelyre a találmány vonatkozik;
b) be kell mutatni a bejelentő által megismert technika állását, amely hasznosnak tekinthető a találmány megértéséhez, az európai kutatási jelentés elkészítéséhez és az érdemi vizsgálathoz, valamint - lehetőség szerint - utalni kell az említett technika állását bemutató iratokra;
c) fel kell tárni az igényelt találmányt oly módon, hogy annak alapján a műszaki feladat - még ha azt kifejezetten nem nevezik is így - és annak megoldása megérthető legyen, továbbá meg kell nevezni a találmány előnyös hatásait a technika állásához képest;
d) röviden ismertetni kell a rajzok ábráit, ha vannak;
e) részletesen ismertetni kell az igényelt találmány megvalósításának legalább egy módját, szükség esetén példák segítségével és utalva a rajzokra, ha vannak;
f) ha az a találmány ismertetéséből vagy jellegéből nem nyilvánvaló, kifejezetten meg kell jelölni, hogy a találmány tárgya iparilag milyen módon alkalmazható.
(2) A leírást az (1) bekezdésben meghatározott módon és sorrend szerint kell benyújtani, kivéve, ha a találmány jellegénél fogva valamely más mód vagy sorrend jobb érthetőséget tenne lehetővé vagy tömörebb lenne.
43. szabály
Az igénypontok formája és tartalma
(1) A szabadalmi igénypontokban a találmány műszaki jellemzőinek megadásával kell meghatározni azt a tárgyat, amelyre oltalmat igényelnek. Ha ennek helye van, a szabadalmi igénypontoknak tartalmazniuk kell:
a) a találmány tárgyának megnevezését és azokat a műszaki jellemzőket, amelyek az igényelt tárgy meghatározásához szükségesek, azonban egymással összekapcsolva a technika állásához tartoznak;
b) a jellemző részt az "amelyre jellemző" vagy az "azzal jellemezve" kifejezésekkel bevezetve, amely azokat a műszaki jellemzőket nevezi meg, amelyekre az a) pontban említett jellemzőkkel összekapcsolva igényelnek oltalmat.
(2) A 82. cikkben foglaltak sérelme nélkül az európai szabadalmi bejelentés egyazon kategórián belül (termék, eljárás, berendezés vagy alkalmazás) egynél több főigénypontot csak akkor tartalmazhat, ha a bejelentés a következők valamelyikét tartalmazza:
a) egymással összefüggő termékek;
b) termék vagy berendezés különböző alkalmazásai;
c) valamely feladat megoldását célzó megoldásváltozatok, ha a különböző megoldások egy igénypontba foglalása nem volna célszerű.
(3) A találmány elengedhetetlenül szükséges jellemzőit megnevező szabadalmi igénypontot követhet egy vagy több olyan szabadalmi igénypont, amely e találmány különleges megvalósításaira vonatkozik.
(4) Bármelyik igénypontnak, amely egy másik igénypont összes jellemzőjét tartalmazza (aligénypont), lehetőség szerint az igénypont elején utalnia kell a másik igénypontra, majd meg kell neveznie a további jellemzőket. Egy másik aligénypontra közvetlenül utaló aligénypont is elfogadható. Minden olyan aligénypontot, amely egyetlen előző igénypontra utal, és minden olyan aligénypontot, amely több előző igénypontra utal, a lehetséges mértékben és a legmegfelelőbb módon csoportba kell foglalni.
(5) A igénypontok számának az igényelt találmány jellegét figyelembe véve ésszerűnek kell lennie. Az igénypontokat folyamatos arab számozással kell ellátni.
(6) Az igénypontokban - hacsak ez feltétlenül nem szükséges - a találmány műszaki jellemzőit nem lehet helyettesíteni a leírásra vagy a rajzokra történő hivatkozással. Különösen nem tartalmazhatnak olyan kifejezéseket, mint "amint az a leírás... részében le van írva" vagy "amint azt a rajzok... ábrája szemlélteti".
(7) Ha az európai szabadalmi bejelentés hivatkozási jelekkel ellátott rajzokat tartalmaz, az igénypontokban említett jellemzőket lehetőleg a reájuk vonatkozó, zárójelbe tett hivatkozási jeleknek kell követniük, ha azok segítségével az igénypont jobban érthető. A hivatkozási jeleknek nem lehet az igénypontokat korlátozó értelmezést tulajdonítani.
44. szabály
(1) Ha egy európai szabadalmi bejelentésben találmányok csoportjára igényelnek oltalmat, a találmány egységére vonatkozó - a 82. cikkben említett - követelmény csak akkor teljesül, ha az egy vagy több azonos vagy hasonló különleges műszaki jellemzőt tartalmazó találmányok között műszaki összefüggés van. Különleges műszaki jellemzőkön olyan jellemzőket kell érteni, amelyek meghatározzák, hogy az egyes igényelt találmányok mint egészek mennyiben járulnak hozzá a technika állásának megváltoztatásához.
(2) Azt, hogy a találmányok csoportként egyetlen általános találmányi gondolatot alkotnak-e, attól függetlenül kell megállapítani, hogy a találmányok oltalmát külön szabadalmi igénypontokban vagy egyetlen szabadalmi igénypont változataiként igénylik-e.
45. szabály
Díjköteles szabadalmi igénypontok
(1) Az olyan európai szabadalmi bejelentés esetén, amely tíznél több igénypontot tartalmaz, a tizenegyedik és minden egyes további szabadalmi igénypont után díjat kell fizetni.
(2) Az igénypontdíjat az első igénypontsorozat benyújtásától számított egy hónapon belül kell megfizetni. Ha az igénypontdíjat kellő időben nem fizették meg, az a határidő elmulasztására vonatkozó értesítéstől számított egy hónapon belül megfizethető.
(3) Ha az igénypontdíjat kellő időben nem fizették meg, azt úgy kell tekinteni, hogy az adott igénypontról lemondtak.
46. szabály
(1) A rajzokat tartalmazó lapokon a felhasználható terület nem haladhatja meg a 26,2 x 17 cm-t. A lapok a felhasználható vagy felhasznált terület körül nem tartalmazhatnak keretezést. A legkisebb szegélyméretek a következők:
felső lapszél 2,5 cm
bal oldali lapszél 2,5 cm
jobb oldali lapszél 1,5 cm
alsó lapszél 1,0 cm
(2) A rajzokat a következők szerint kell elkészíteni:
a) a rajzokat tartós, fekete, kellőképpen erős és sötét, egyenletes vastagságú és jól kivehető vonalakkal és vonásokkal, színezés nélkül kell elkészíteni;
b) a metszeteket vonalkázással kell jelölni úgy, hogy az ne akadályozza a hivatkozási jelek és a jelzővonalak olvashatóságát;
c) a rajzok méreteinek és grafikai kivitelezésének olyannak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék a kétharmados méretarányos kicsinyítéssel készült elektronikus vagy fényképmásolaton valamennyi részlet nehézség nélküli felismerhetőségét. Kivételes esetekben, amikor a rajzon méret szerepel, ezt grafikusan kell ábrázolni;
d) a rajzokon szereplő valamennyi számnak, betűnek és hivatkozási jelnek egyszerűnek és egyértelműnek kell lennie. Számok és betűk mellett nem alkalmazhatók zárójelek, körök vagy idézőjelek;
e) a rajzokon minden vonalat főszabályként műszaki rajzeszközök segítségével kell meghúzni;
f) minden egyes ábraelemnek megfelelő arányban kell állnia az ábra többi elemével, kivéve, ha az eltérő arány alkalmazása az ábra egyértelműségéhez elengedhetetlenül szükséges;
g) a számjegyek és a betűk magasságának legalább 0,32 cm-nek kell lennie. A rajzokon a latin vagy - ha ez a szokásos - a görög ábécé betűi is használhatók;
h) egy lapon több ábra is elhelyezhető. Ha a két vagy több lapon elhelyezett ábrák egyetlen teljes ábrát alkotnak, az ábrákat az egyes lapokon úgy kell elrendezni, hogy a teljes ábra bármelyik ábra bármelyik részének a letakarása nélkül összeállítható legyen. A különböző ábrákat a lapon vagy lapokon szabad hely kihagyása nélkül, lehetőleg álló helyzetben, egymástól világosan elhatárolva kell elhelyezni; ha az ábrákat nem álló helyzetben helyezték el, azokat fekvő helyzetben, az ábrák felső részével a lap bal oldalán kell elhelyezni. A különböző ábrákat - a lapok számozásától függetlenül - arab számokkal folyamatosan kell számozni;
i) a leírásban és az igénypontokban nem említett hivatkozási jeleket nem szabad feltüntetni a rajzokon és fordítva. Ugyanazokat az alkotóelemeket az egész bejelentésben azonos hivatkozási jelekkel kell ellátni;
j) a rajzok nem tartalmazhatnak szöveget. Ha a rajzok megértéséhez feltétlenül szükséges, tartalmazhatnak néhány rövid kulcsszót, mint pl. "víz", "gőz", "nyitva", "zárva", "A-B metszet". Ezeket a szavakat ügy kell elhelyezni, hogy - ha szükséges - lefordításuk esetén a lefordított szavakkal kicserélhetők legyenek anélkül, hogy a rajzok vonalait zavarnák.
(3) A folyamatábrákat és diagramokat rajzoknak kell tekinteni.
47. szabály
(1) A kivonatnak tartalmaznia kell a találmány címét.
(2) A kivonatnak tartalmaznia kell a leírásban, az igénypontokban és a rajzokon szereplő feltárás tömör összefoglalását. Az összefoglalásban fel kell tüntetni azt a műszaki területet, amelyre a találmány tartozik, és azt úgy kell megfogalmazni, hogy abból világosan megérthető legyen a műszaki feladat, a találmány szerinti megoldás lényege és annak fő alkalmazási módja vagy módjai. Szükség esetén a kivonatnak tartalmaznia kell azt a vegyi képletet, amely az európai szabadalmi bejelentésben szereplő vegyi képletek közül a találmányt a legjobban jellemzi. Nem tartalmazhat megállapításokat a találmány állítólagos előnyeiről vagy értékéről, illetve annak feltételezett alkalmazásáról.
(3) A kivonat lehetőleg ne tartalmazzon 150 szónál többet.
(4) Ha az európai szabadalmi bejelentés rajzokat tartalmaz, a bejelentőnek meg kell jelölnie azt az ábrát vagy - kivételesen - azokat az ábrákat, amelyeket a kivonattal együtt kellene közzétenni. Az Európai Szabadalmi Hivatal egy vagy több más ábrát is közzétehet, ha úgy ítéli meg, hogy ezek jobban jellemzik a találmányt. A kivonatban említett és a rajzokon ábrázolt valamennyi lényeges jellemzőt zárójelbe tett hivatkozási jelnek kell követnie.
(5) A kivonatot úgy kell megfogalmazni, hogy az az érintett műszaki területen történő kutatáshoz hatékony eszközként szolgáljon, különösen lehetővé téve annak eldöntését, hogy szükséges-e magának az európai szabadalmi bejelentésnek az áttanulmányozása.
48. szabály
(1) Az európai szabadalmi bejelentés nem tartalmazhat:
a) olyan kijelentéseket vagy más olyan elemet, amelyek a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütköznek;
b) becsmérlő kijelentéseket harmadik személyek termékeiről, illetve eljárásairól, vagy ilyen személyek bejelentéseinek vagy szabadalmainak értékéről vagy érvényességéről. A technika állásával való puszta összehasonlítás önmagában nem tekinthető becsmérlésnek;
c) olyan kijelentéseket vagy más olyan elemet, amelyeknek az adott körülmények között nyilvánvalóan nincs jelentőségük vagy szükségtelenek.
(2) Ha a bejelentés az (1) bekezdés a) pontja értelmében meg nem engedett elemet tartalmaz, az Európai Szabadalmi Hivatal kihagyhatja ezeket az elemeket a közzétett bejelentésből, feltüntetve a kihagyott szavak vagy rajzok helyét és számát.
(3) Ha a bejelentés az (1) bekezdés b) pontja szerinti kijelentéseket tartalmaz, az Európai Szabadalmi Hivatal a közzétett bejelentésből ezeket kihagyhatja, feltüntetve a kihagyott szavak helyét és számát. Kérelemre az Európai Szabadalmi Hivatal másolatot ad a kihagyott részekről.
49. szabály
A bejelentési iratok benyújtására vonatkozó általános rendelkezések
(1) A 14. cikk (2) bekezdésében, illetve a 40. szabály (3) bekezdésében említett fordításokat az európai szabadalmi bejelentés részét képező iratnak kell tekinteni.
(2) A bejelentés részét képező iratokat olyan formában kell benyújtani, amely lehetővé teszi, hogy az elektronikus, valamint a közvetlen sokszorosítás - különösen szkenneléssel, fényképezéssel, elektrosztatikus eljárásokkal, foto-ofszetnyomással és mikrofilmezéssel - korlátlan példányszámban elvégezhető legyen. A lapoknak gyűrődéstől, hasadástól és behajtástól menteseknek kell lenniük. A lapoknak csak az egyik oldalát lehet felhasználni.
(3) A bejelentést képező iratoknak hajlítható, erős, fehér, sima, fénytelen és tartós, A4-es méretű (29,7 cm x 21 cm) lapokból kell állniuk. A 46. szabály (2) bekezdésének h) pontjában és e szabály (10) bekezdésében foglalt rendelkezéseket figyelembe véve valamennyi lapot úgy kell felhasználni, hogy a rövidebb oldaluk legyen fent és lent (álló nézet).
(4) A bejelentés valamennyi iratának (kérelem, leírás, igénypontok, rajzok és kivonat) új lapon kell kezdődnie. A lapokat úgy kell egymással összefűzni, hogy könnyen lapozhatók, szétválaszthatók és ismét összefűzhetők legyenek.
(5) A 46. szabály (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a legkisebb szegélyek a következők:
felső lapszél 2,0 cm
bal oldali lapszél 2,5 cm
jobb oldali lapszél 2,0 cm
alsó lapszél 2,0 cm
A szegélyek legnagyobb javasolt méretei a következők:
felső lapszél 4 cm
bal oldali lapszél 4 cm
jobb oldali lapszél
3 cm alsó lapszél 3 cm
(6) Az európai szabadalmi bejelentés valamennyi lapját folyamatos arab számozással kell ellátni. A számokat a lap tetején középen, de a felső szegélyen kívül kell elhelyezni.
(7) A leírás és az igénypontok valamennyi lapjának lehetőleg minden ötödik sorát be kell számozni úgy, hogy a számok baloldalt, a szegélytől jobbra helyezkedjenek el.
(8) Az európai szabadalom megadására irányuló kérelmet, a leírást, az igénypontokat és a kivonatot gépírással vagy nyomtatással kell elkészíteni. Csak a grafikai jeleket és az írásjeleket, a vegyi vagy a matematikai képleteket lehet - ha ez szükséges - kézzel írni vagy rajzolni. Másfeles sortávolságot kell alkalmazni. A szöveges részeket betűkkel - amelyek közül a nagybetűk 0,21 cm-nél nem lehetnek kisebbek - és sötét, kitörölhetetlen színnel kell írni.
(9) Az európai szabadalom megadására irányuló kérelem, a leírás, az igénypontok és a kivonat nem tartalmazhatnak rajzokat. A leírás, az igénypontok és a kivonat tartalmazhatnak vegyi vagy matematikai képleteket. A leírás és a kivonat tartalmazhat táblázatokat. Az igénypontok csak akkor tartalmazhatnak táblázatokat, ha tárgyuk táblázatok alkalmazását szükségessé teszi. Táblázatok, továbbá vegyi vagy matematikai képletek fekvő helyzetben akkor helyezhetők el, ha azok álló alakban megfelelő módon nem ábrázolhatók. A fekvő helyzetben ábrázolt táblázatokat és vegyi vagy matematikai képleteket úgy kell elhelyezni, hogy a táblázatok vagy a képletek felső része a lap bal oldalán legyen.
(10) Értékeket a nemzetközi szabványoknak megfelelő egységekben - ha ennek helye van, az SIegységeket alkalmazó metrikus rendszer szerint - kell megadni. Ha bármely adat e követelménynek nem felel meg, azt a nemzetközi szabványoknak megfelelő egységekben is ki kell fejezni. Csak az adott szakterületen általánosan elfogadott műszaki fogalmak, bevett megoldások, képletek jelölések és jelek alkalmazhatók.
(11) A szóhasználatnak és a jelöléseknek az európai szabadalmi bejelentés egészében egységesnek kell lenniük.
(12) Egyetlen lapon sem lehet semmiféle törlés vagy módosítás. E rendelkezésektől való eltérés megengedhető, ha ez a szöveg hitelességét nem vonja kétségbe, és nem veszélyezteti a jól sokszorosíthatóságot.
50. szabály
(1) A 42. és a 43. szabály és a 46-49. szabályok rendelkezéseit kell alkalmazni azokra az iratokra, amelyek az európai szabadalmi bejelentést képező iratokat helyettesítik. A 49. szabály (2)-(12) bekezdéseit az igénypontok 71. szabályban említett fordítására is alkalmazni kell.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés részét nem képező iratokat gépírással vagy nyomtatással kell elkészíteni. Mindegyik lap bal oldalán kb. 2,5 cm szélességű szegélyt kell hagyni.
(3) A bejelentés benyújtását követően benyújtott valamennyi iratot - a mellékletek kivételével - alá kell írni. Ha az iratot nem írták alá, az Európai Szabadalmi Hivatal felhívja az érintett felet arra, hogy az iratot a Hivatal által kitűzött határidőn belül írja alá. Ha az iratot kellő időben aláírják, az megőrzi eredeti beérkezési időpontját; ellenkező esetben úgy kell tekinteni, hogy az iratot nem nyújtották be.
FENNTARTÁSI DÍJAK
51. szabály
A fenntartási díjak megfizetése
(1) Az európai szabadalmi bejelentéssel kapcsolatos következő évi fenntartási díjak megfizetése annak a hónapnak az utolsó napján válik esedékessé, amelyben az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napjának évfordulója van. A fenntartási díjakat az esedékessé válást megelőző egy évnél korábban nem lehet joghatályosan megfizetni.
(2) Ha a fenntartási díjat kellő időben nem fizetik meg, a díj az esedékességtől számított hat hónapon belül megfizethető, feltéve, hogy e határidőn belül a pótdíjat is megfizetik.
(3) Azokat a fenntartási díjakat, amelyek egy korábbi szabadalmi bejelentés tekintetében a megosztással keletkező európai bejelentés benyújtásának napján esedékesek, a megosztással keletkező bejelentésre vonatkozóan is meg kell fizetni, és azok a megosztással keletkező bejelentés benyújtásakor válnak esedékessé. Ezek a díjak, továbbá azok a fenntartási díjak, amelyek a megosztással keletkező bejelentés benyújtásától számított négy hónapon belül válnak esedékessé, e határidőn belül pótdíj nélkül megfizethetők. A (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell.
(4) Ha az európai szabadalmi bejelentést határidő elmulasztása miatt elutasítják vagy azt visszavontnak kell tekinteni, és a bejelentőt a 122. cikkel összhangban jogaiba visszahelyezik, az a fenntartási díj, amely
a) a jogvesztés bekövetkeztének napja és a jogokba való visszahelyezésről szóló határozat kézbesítése közötti időszakban - ideértve a kézbesítés napját is - lenne esedékes az (1) bekezdés értelmében, az utóbbi napon válik esedékessé. Ez a díj, továbbá azok a fenntartási díjak, amelyek ez utóbbi naptól számított négy hónapon belül válnak esedékessé, ez utóbbi naptól számított négy hónapon belül pótdíj nélkül megfizethetők. A (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell,
b) a jogvesztés bekövetkeztének napján már esedékes volt, de a (2) bekezdésben meghatározott időszak még nem járt le, a jogokba való visszahelyezésről szóló határozat kézbesítésétől számított hat hónapon belül megfizethető, feltéve, hogy a (2) bekezdés szerinti pótdíjat ugyanezen az időszakon belül megfizetik.
(5) Ha a Bővített Fellebbezési Tanács a 112a. cikk (5) bekezdése második mondatának megfelelően új eljárásra utasítja a fellebbezési tanácsot, az a fenntartási díj, amely
a) a fellebbezési tanács felülvizsgálatra irányuló kérelem tárgyát képező határozatának napja és a Bővített Fellebbezési Tanács fellebbezési tanácsot új eljárásra utasító határozatának kézbesítése közötti időszakban - ideértve a kézbesítés napját is - lenne esedékes az (1) bekezdés értelmében, az utóbbi napon válik esedékessé.
Ez a díj, továbbá azok a fenntartási díjak, amelyek ez utóbbi naptól számított négy hónapon belül válnak esedékessé, ez utóbbi naptól számított négy hónapon belül pótdíj nélkül megfizethetők. A (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell.
b) a fellebbezési tanács határozatának meghozatala napján már esedékes volt, de a (2) bekezdésben meghatározott időszak még nem járt le, a Bővített Fellebbezési Tanács fellebbezési tanácsot új eljárásra utasító határozatának kézbesítésétől számított hat hónapon belül megfizethető, feltéve, hogy a (2) bekezdés szerinti pótdíjat ugyanezen az időszakon belül megfizetik.
(6) Nem kell fenntartási díjat fizetni a 61. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint benyújtott új európai szabadalmi bejelentés tekintetében a benyújtás évére és az ezt megelőző évekre vonatkozóan.
ELSŐBBSÉG
52. szabály
(1) A 88. cikk (1) bekezdésében említett elsőbbségi nyilatkozatban meg kell jelölni a korábbi bejelentés napját és a Párizsi Egyezménynek azt a tagállamát vagy a Kereskedelmi Világszervezetnek azt a Tagját, ahol vagy amelyre nézve azt benyújtották, továbbá meg kell jelölni az ügyszámot is. A 87. cikk (5) bekezdésében említett esetben az első mondat rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
(2) Az elsőbbségi nyilatkozatot lehetőleg az európai szabadalmi bejelentés benyújtásakor kell benyújtani, de az benyújtható a legkorábbi igényelt elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül is.
(3) A bejelentő az elsőbbségi nyilatkozatot a legkorábbi igényelt elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül, vagy - ha a kijavítás módosítaná a legkorábbi igényelt elsőbbség napját, és ez az időszak korábban jár le - a legkorábbi elsőbbség kijavított napjától számított tizenhat hónapon belül kijavíthatja, feltéve, hogy a kijavítást az európai szabadalmi bejelentés elismert bejelentési napjától számított négy hónap letelte előtt kérik.
(4) Az elsőbbségi nyilatkozat nem nyújtható be és nem javítható ki a 93. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti kérelem benyújtását követően.
(5) Az elsőbbségi nyilatkozattal kapcsolatos adatoknak meg kell jelenniük a közzétett európai szabadalmi bejelentésben, valamint az európai szabadalom szövegében.
53. szabály
(1) Az elsőbbséget igénylő bejelentőnek a korábbi bejelentés másolatát a legkorábbi igényelt elsőbbség napjától számított tizenhat hónap lejárta előtt kell benyújtania. E másolatot és a korábbi bejelentés napját annak a hatóságnak kell hitelesítenie, ahol a korábbi bejelentést benyújtották.
(2) A korábbi bejelentés másolatát szabályszerűen benyújtottnak kell tekinteni, ha e bejelentésnek az Európai Szabadalmi Hivatal számára hozzáférhető másolatát az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által meghatározott feltételek szerint az európai szabadalmi bejelentés iratai közé fel kell venni.
(3) Ha a korábbi bejelentés nem az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén készült, és az elsőbbségi igény érvényessége lényeges a szóban forgó találmány szabadalmazhatóságának megállapításához, az Európai Szabadalmi Hivatal felhívja az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultját, hogy nyújtsa be a bejelentés fordítását a hivatalos nyelvek egyikén a kitűzött határidőn belül. A fordítás helyett nyilatkozat nyújtható be arra vonatkozóan, hogy az európai szabadalmi bejelentés a korábbi bejelentés teljes fordítása. A (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
54. szabály
Az Európai Szabadalmi Hivatal kérelemre az európai szabadalmi bejelentésről mint elsőbbségi iratról hitelesített másolatot bocsát a bejelentő rendelkezésére, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által meghatározott feltételek mellett, ideértve az elsőbbségi irat alakját és azokat a körülményeket, amelyek esetén igazgatási díj megfizetésének van helye.
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY NEGYEDIK RÉSZÉHEZ
AZ ÁTVEVŐ IRODA ÁLTAL VÉGZETT VIZSGÁLAT
55. szabály
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat
Ha a 90. cikk (1) bekezdése alapján végzett vizsgálat során megállapítják, hogy a bejelentés nem felel meg a 40. szabály (1) bekezdésének a) vagy c) pontjában, (2) bekezdésében vagy (3) bekezdésének első mondatában foglalt követelményeknek, az Európai Szabadalmi Hivatal a feltárt hiányokat közli a bejelentővel, és figyelmezteti, hogy ha a hiányokat két hónapon belül nem pótolják, a bejelentést nem kezelik európai szabadalmi bejelentésként. Ha a bejelentő a feltárt hiányokat e határidőn belül pótolja, a Hivatal értesíti őt az elismert bejelentési napról.
56. szabály
A leírás hiányzó részei vagy hiányzó rajzok
(1) Ha a 90. cikk (1) bekezdésében meghatározott vizsgálat során azt állapítják meg, hogy a leírás részei, illetve a leírásban vagy az igénypontokban említett rajzok hiányozni látszanak, az Európai Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt, hogy a hiányzó részeket két hónapon belül nyújtsa be. A bejelentő nem hivatkozhat e felhívás elmaradására.
(2) Ha a leírás hiányzó részeit vagy a hiányzó rajzokat a bejelentés napját követően, de e naptól vagy - felhívás kiadása esetén - az (1) bekezdés alapján kiadott felhívástól számított két hónapon belül nyújtják be, a bejelentés napja a leírás hiányzó részei vagy a hiányzó rajzok benyújtásának napjára módosul. Az Európai Szabadalmi Hivatal a bejelentőt erről megfelelően értesíti.
(3) Ha a leírás hiányzó részeit, illetve a hiányzó rajzokat a (2) bekezdés szerinti határidőn belül benyújtják, és a bejelentésben egy korábbi bejelentés elsőbbségét igénylik, a bejelentés napja, feltéve, hogy a leírás hiányzó részeit, illetve a hiányzó rajzokat a korábbi bejelentés teljes mértékben tartalmazza, az a nap marad, amelyen a 40. szabály (1) bekezdésében meghatározott követelmények teljesültek, ha a bejelentő ezt kéri és a (2) bekezdés szerinti határidőn belül benyújtja:
a) a korábbi bejelentés másolatát, kivéve, ha az az Európai Szabadalmi Hivatal számára az 53. szabály (2) bekezdésének megfelelően hozzáférhető;
b) ha a korábbi bejelentés nem az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén készült, e bejelentés fordítását a hivatalos nyelvek egyikén, kivéve, ha az az Európai Szabadalmi Hivatal számára az 53. szabály (3) bekezdésének megfelelően hozzáférhető; és
c) annak megjelölését, hogy a hiányzó leírásrészek vagy rajzok a korábbi bejelentésben, illetve adott esetben annak fordításában hol található meg teljes egészében.
(4) Ha a bejelentő:
a) elmulasztja a hiányzó leírásrészek vagy rajzok benyújtását az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti határidőn belül, vagy
b) a (6) bekezdésnek megfelelően visszavonja a (2) bekezdés szerint benyújtott bármelyik hiányzó leírásrészt vagy rajzot, az (1) bekezdésben említett, e részekre, illetve rajzokra vonatkozó hivatkozásokat töröltnek kell tekinteni, és a hiányzó leírásrészeket, illetve rajzokat be nem nyújtottnak kell tekinteni. Az Európai Szabadalmi Hivatal a bejelentőt erről megfelelően értesíti.
(5) Ha a bejelentő a (3) bekezdés a) (c) pontjaiban említett követelményeknek nem tesz eleget a (2) bekezdés szerinti határidőn belül, a bejelentés napja a hiányzó leírásrészek vagy rajzok benyújtásának napjára módosul. Az Európai Szabadalmi Hivatal a bejelentőt erről megfelelően értesíti.
(6) A (2), illetve az (5) bekezdés utolsó mondatában említett értesítéstől számított egy hónapon belül a bejelentő visszavonhatja a hiányzó leírásrészeket vagy rajzokat; ebben az esetben a bejelentési nap módosulását meg nem történtnek kell tekinteni. Az Európai Szabadalmi Hivatal a bejelentőt erről megfelelően értesíti.
57. szabály
Ha az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napját elismerték, az Európai Szabadalmi Hivatal a 90. cikk (3) bekezdésével összhangban megvizsgálja, hogy:
a) kellő időben benyújtották-e a bejelentésnek a 14. cikk (2) bekezdésében vagy a 40. szabály (3) bekezdésének második mondatában előírt fordítását;
b) az európai szabadalom megadására irányuló kérelem megfelel-e a 41. szabályban megállapított követelményeknek;
c) a bejelentés tartalmaz-e egy vagy több igénypontot a 78. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően vagy korábbi bejelentésre történő hivatkozást a 40. szabály (1) bekezdése c) pontjának, valamint (2) és (3) bekezdésének megfelelően, feltüntetve, hogy az az igénypontokat is helyettesíti;
d) a bejelentés tartalmaz-e kivonatot a 78. cikk (1) bekezdése e) pontjának megfelelően;
e) megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat a 17. szabály (2) bekezdésének, a 36. szabály (3) bekezdésének vagy a 38. szabálynak megfelelően;
f) megnevezték-e a feltalálót a 19. szabály (1) bekezdésének megfelelően;
g) adott esetben eleget tettek-e az elsőbbség igénylésére az 52. és az 53. szabályban meghatározott követelményeknek;
h) adott esetben eleget tettek-e a 133. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek;
i) a bejelentés megfelel-e a 46. szabályban és a 49. szabály (1)-(9) és (12) bekezdéseiben foglalt követelményeknek;
j) a bejelentés megfelel-e a 30. szabályban vagy a 163. szabály (3) bekezdésében foglalt követelményeknek.
58. szabály
A bejelentési iratok hiányainak pótlása
Ha az európai szabadalmi bejelentés nem felel meg az 57. szabály a)-d), h) és i) pontjaiban meghatározott követelményeknek, az Európai Szabadalmi Hivatal erről értesíti a bejelentőt, és felhívja őt a feltárt hiányok két hónapon belül történő pótlására. A leírás, az igénypontok és a rajzok csak olyan mértékben módosíthatók, amely szükséges ahhoz, hogy ezeket a hiányokat pótolják.
59. szabály
Hiányok az elsőbbség igénylése esetén
Ha nem nyújtották be kellő időben a korábbi bejelentés ügyszámát az 52. szabály (1) bekezdésének megfelelően, vagy e bejelentés másolatát az 53. szabály (1) bekezdésének megfelelően, az Európai Szabadalmi Hivatal erről értesíti a bejelentőt, és felhívja őt a hiányok kitűzött határidőn belül történő pótlására.
60. szabály
A feltaláló megnevezésének pótlása
(1) Ha a feltalálót nem nevezték meg a 19. szabálynak megfelelően, az Európai Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt, hogy az európai szabadalmi bejelentést elutasítják, ha a feltalálót nem nevezik meg a bejelentés bejelentési napjától vagy - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül; e határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha az adatot az európai szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületek befejezése előtt közölték.
(2) Ha megosztással keletkező bejelentés vagy a 61. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint benyújtott új bejelentés esetén a feltalálót nem nevezték meg a 19. szabálynak megfelelően, az Európai Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt, hogy nevezze meg a feltalálót a kitűzött határidőn belül.
EURÓPAI KUTATÁSI JELENTÉS
61. szabály
Az európai kutatási jelentés tartalma
(1) Az európai kutatási jelentésnek utalnia kell a jelentés elkészítésének időpontjában az Európai Szabadalmi Hivatal számára hozzáférhető olyan iratokra, amelyek figyelembe vehetők annak eldöntésénél, hogy az európai szabadalmi bejelentés tárgyát képező találmány új-e, illetve feltalálói tevékenységen alapul-e.
(2) Az iratokra azokkal a szabadalmi igénypontokkal összefüggésben kell utalni, amelyekre azok vonatkoznak. Ha ennek helye van, azonosítani kell az utalásban említett iratok érintett részeit.
(3) Az európai kutatási jelentésben meg kell különböztetni azokat az iratokat, amelyeket az igényelt elsőbbség napját megelőzően, az elsőbbség napja és a bejelentés napja között, illetve a bejelentési napon vagy azt követően tettek közzé.
(4) Azokat az iratokat, amelyek az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napja előtt történt szóbeli ismertetésre, gyakorlatbavételre vagy más módon bárki számára való hozzáférhetővé válásra utalnak, az európai kutatási jelentésben az irat közzététele napjának - ha van ilyen - és a nem írásban történt hozzáférhetővé válás napjának megjelölésével együtt kell megemlíteni.
(5) Az európai kutatási jelentést az eljárás nyelvén kell elkészíteni.
(6) Az európai kutatási jelentésnek tartalmaznia kell az európai szabadalmi bejelentés tárgyának osztályozását a nemzetközi osztályozásnak megfelelően.
62. szabály
Kiterjesztett európai kutatási jelentés
(1) Az európai kutatási jelentéshez véleményt kell csatolni arról, hogy a bejelentés és az annak tárgyát képező találmány kielégítheti-e ennek az Egyezménynek a követelményeit, kivéve, ha a 71. szabály (1) vagy (3) bekezdése szerint felhívás bocsátható ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vélemény nem tehető közzé a kutatási jelentéssel együtt.
63. szabály
Ha az Európai Szabadalmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy az európai szabadalmi bejelentés olyan mértékben nem felel meg az Egyezmény rendelkezéseinek, hogy az igényelt találmány egésze vannak egy része alapján a technika állásával kapcsolatban nem végezhető érdemleges kutatás, ilyen értelmű, indokolással ellátott nyilatkozatot ad ki, vagy - ha ez a gyakorlatban kivitelezhető - részleges európai kutatási jelentést készít. Ezt a nyilatkozatot és az említett részleges jelentést a további eljárás során európai kutatási jelentésnek kell tekinteni.
64. szabály
Európai kutatási jelentés a találmány egységének hiánya esetén
(1) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy az európai szabadalmi bejelentés nem elégíti ki a találmány egységével kapcsolatban előírt követelményeket, részleges kutatási jelentést készít a bejelentés azon részei tekintetében, amelyek az igénypontokban először említett találmányokra vagy a találmányok 82. cikk szerinti csoportjára vonatkoznak. A Hivatal felhívja a bejelentőt, hogy ahhoz, hogy az európai kutatási jelentés a további találmányokra is kiterjedjen, minden egyes további találmányra az általa kitűzött határidőn belül, amely nem lehet két hétnél rövidebb és hat hónapnál hosszabb, további kutatási díjat kell fizetni. Az európai kutatási jelentést a bejelentésnek azokra a részeire kell elkészíteni, amelyek olyan találmányokra vonatkoznak, amelyekre nézve a kutatási díjat megfizették.
(2) Az (1) bekezdés szerint megfizetett kutatási díjat vissza kell fizetni, ha a bejelentő az európai szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálata során ezt kéri, és a vizsgálati osztály megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti felhívás nem volt indokolt.
65. szabály
Az európai kutatási jelentés megküldése
Amint az európai kutatási jelentés elkészült, azt a bejelentőnek haladéktalanul meg kell küldeni az abban hivatkozott iratok másolataival együtt.
66. szabály
Az európai kutatási jelentés elkészítésével egyidejűleg az Európai Szabadalmi Hivatal meghatározza a kivonat végleges tartalmát és azt a kutatási jelentéssel együtt megküldi a bejelentőnek.
AZ EURÓPAI SZABADALMI BEJELENTÉS KÖZZÉTÉTELE
67. szabály
A közzététel technikai előkészítése
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke határozza meg, hogy az európai szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületeket mikor kell befejezettnek tekinteni.
(2) Az európai szabadalmi bejelentést nem teszik közzé, ha azt a közzétételre irányuló technikai előkészületek befejezése előtt jogerősen elutasították, visszavonták, vagy azt visszavontnak kell tekinteni.
68. szabály
Az európai szabadalmi bejelentések és az európai kutatási jelentések közzétételének formája
(1) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételének az eredetileg benyújtott leírást, igénypontokat és rajzokat, valamint a kivonatot kell tartalmaznia, vagy - ha a bejelentés részét képező ezeket az iratokat nem az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén nyújtották be - fordítást az eljárás nyelvén, valamint mellékletként az európai kutatási jelentést, ha az a közzétételre irányuló technikai előkészületek befejezése előtt rendelkezésre áll. Ha a kutatási jelentés vagy a kivonat közzététele nem a bejelentés közzétételével egyidejűleg történik, azt külön kell közzétenni.
(2) A bejelentések közzétételének formáját és az abban feltüntetendő adatok körét az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke határozza meg. E szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha az európai kutatási jelentést és a kivonatot külön teszik közzé.
(3) A közzétett európai szabadalmi bejelentésben fel kell tüntetni a megjelölt Szerződő Államokat.
(4) Ha a szabadalmi igénypontokat nem nyújtották be a bejelentés bejelentési napján, ezt a bejelentés közzétételekor fel kell tüntetni. Ha a bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületek befejezése előtt az igénypontokat a 137. szabály (2) bekezdése szerint módosították, a közzététel során az eredetileg benyújtott szabadalmi igénypontokon kívül az új vagy a módosított szabadalmi igénypontokat is fel kell tüntetni.
69. szabály
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal értesíti a bejelentőt arról a napról, amelyen az európai kutatási jelentés közzétételét az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik, és az értesítésben utal a 70. szabály (1) bekezdésének és a 94. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseire.
(2) A bejelentő az (1) bekezdés szerinti értesítés elmulasztására nem hivatkozhat. Ha az értesítésben tévedésből a közzététel meghirdetésének napjánál későbbi napot jelöltek meg, az érdemi vizsgálat iránti kérelem benyújtásának határideje szempontjából ez a későbbi nap az irányadó, kivéve, ha a tévedés nyilvánvaló volt.
70. szabály
Érdemi vizsgálat iránti kérelem
(1) Az érdemi vizsgálat iránti kérelmet a bejelentő az attól a naptól számított hat hónapon belül nyújthatja be, amelyen az európai kutatási jelentés közzétételét az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik. A kérelem nem vonható vissza.
(2) Ha az érdemi vizsgálat iránti kérelmet azelőtt nyújtották be, hogy az európai kutatási jelentést a bejelentőnek megküldték, az Európai Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt, hogy a kitűzött határidőn belül nyilatkozzon arról: folytatni kívánja-e a bejelentési eljárást, továbbá lehetőséget ad a bejelentőnek arra, hogy a kutatási jelentéssel kapcsolatban nyilatkozzon és - adott esetben - módosítsa a leírást, az igénypontokat és a rajzokat.
(3) Ha a bejelentő kellő időben nem válaszol a (2) bekezdés szerinti felhívásra, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
A VIZSGÁLATI OSZTÁLY ÁLTAL VÉGZETT ÉRDEMI VIZSGÁLAT
71. szabály
(1) A 94. cikk (3) bekezdése szerinti felhívásban a vizsgálati osztály - ha ez alkalmazható - felhívja a bejelentőt arra, hogy a kitűzött határidőn belül pótolja a megállapított hiányokat, és módosítsa a leírást, az igénypontokat és a rajzokat.
(2) A 94. cikk (3) bekezdése szerinti felhívást indokolással kell ellátni, amely - ha ennek helye van - tartalmazza az európai szabadalom megadását kizáró valamennyi okot.
(3) Az európai szabadalom megadása előtt a vizsgálati osztály értesíti a bejelentőt a megadás alapjául szolgáló szövegről, és felhívja őt arra, hogy négy hónapon belül fizesse meg a megadási és kinyomtatási díjat, továbbá nyújtsa be az igénypontok fordítását az Európai Szabadalmi Hivatalnak az eljárás nyelvétől eltérő másik két hivatalos nyelvén. Ha a bejelentő e határidőn belül megfizeti a díjakat és benyújtja a fordítást, azt úgy kell tekinteni, hogy a megadás alapjául szolgáló szöveggel egyetért.
(4) Ha a bejelentő a (3) bekezdésben előírt határidőn belül a 137. szabály (3) bekezdése alapján módosítást kezdeményez, vagy kéri a 139. szabály alapján a hibák kijavítását, az igénypontok módosítása vagy kijavítása esetén be kell nyújtania a módosított vagy kijavított igénypontok fordítását. Ha a bejelentő e határidőn belül megfizeti a díjakat és benyújtja a fordítást, azt úgy kell tekinteni, hogy a szabadalomnak a módosított vagy kijavított szöveg szerinti megadásához hozzájárult.
(5) Ha a vizsgálati osztály a (4) bekezdés szerint kezdeményezett bármely módosításhoz vagy kijavításhoz nem járul hozzá, a határozathozatal előtt lehetőséget ad a bejelentőnek, hogy a kitűzött határidőn belül benyújtsa észrevételeit és a vizsgálati osztály által szükségesnek vélt módosításokat, valamint - ha az igénypontokat módosították - a módosított igénypontok fordítását. Ha a bejelentő benyújtja a módosításokat, azt úgy kell tekinteni, hogy a szabadalomnak a módosított szöveg szerinti megadásához hozzájárult. Ha az európai szabadalmi bejelentést elutasítják, visszavonják, vagy azt visszavontnak kell tekinteni, a megadási és kinyomtatási díjat, továbbá a (6) bekezdés alapján az igénypontok után befizetett díjat vissza kell fizetni.
(6) Ha az európai szabadalmi bejelentésnek a megadás alapjául szolgáló szövege tíznél több igénypontot tartalmaz, a vizsgálati osztály felhívja a bejelentőt, hogy a (3) bekezdésben és adott esetben az (5) bekezdésben előírt határidőn belül az igénypontdíjakat minden további szabadalmi igénypont után fizesse meg, kivéve, ha azokat a 45. vagy a 162. szabály alapján már megfizették.
(7) Ha a megadási és kinyomtatási díjat vagy az igénypontdíjat nem fizetik meg kellő időben, vagy a fordítást nem nyújtják be kellő időben, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(8) Ha a megjelölési díjak a (3) bekezdés szerinti felhívást követően válnak esedékessé, az európai szabadalom megadásáról szóló értesítés csak a megjelölési díjak megfizetését követően tehető közzé. A bejelentőt erről értesíteni kell.
(9) Ha a fenntartási díj a (3) bekezdés szerinti felhívást követően és az európai szabadalom megadásáról szóló értesítés lehetséges legkorábbi meghirdetése előtt válik esedékessé, az értesítés csak akkor tehető közzé, ha a fenntartási díjat megfizették. A bejelentőt erről értesíteni kell.
(10) A (3) bekezdés szerinti felhívásban fel kell tüntetni azokat a megjelölt Szerződő Államokat, amelyek a 65. cikk (1) bekezdése alapján fordítás benyújtását írják elő.
(11) Az európai szabadalmat megadó határozatban meg kell jelölni az európai szabadalmi bejelentésnek azt a szövegét, amely a határozat alapjául szolgál.
72. szabály
Az európai szabadalom megadása különböző bejelentők számára
Ha különböző Szerződő Államokra vonatkozóan bejelentőként különböző személyeket jegyeztek be az európai szabadalmi nyilvántartásba, az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalmat az érintett Szerződő Államokra nézve ennek megfelelően adja meg.
AZ EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGE
73. szabály
A szabadalom szövegének tartalma és formája
(1) Az európai szabadalom szövege a leírást, az igénypontokat és a rajzokat tartalmazza. A szabadalom szövegében meg kell jelölni a felszólalás előterjesztésére nyitva álló határidőt is.
(2) A szabadalom szövege közzétételének formáját és az abban feltüntetendő adatok körét az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke határozza meg.
(3) A szabadalom szövegében fel kell tüntetni a megjelölt Szerződő Államokat.
74. szabály
Az európai szabadalom szövegének közzétételét követően az Európai Szabadalmi Hivatal a szabadalmas számára európai szabadalmi okiratot állít ki. Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke határozza meg az okirat tartalmát, alakját és az okirat közléséhez használt eszközt, valamint azokat a körülményeket, amelyek esetén igazgatási díj megfizetésének van helye.
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY ÖTÖDIK RÉSZÉHEZ
FELSZÓLALÁSI ELJÁRÁS
75. szabály
Lemondás a szabadalomról vagy az oltalom megszűnése
Felszólalás akkor is benyújtható, ha az európai szabadalomról valamennyi megjelölt Szerződő Állam tekintetében lemondtak, vagy ha az oltalom valamennyi megjelölt Szerződő Államban megszűnt.
76. szabály
A felszólalás formája és tartalma
(1) A felszólalást indokolással ellátott írásbeli nyilatkozat formájában kell benyújtani.
(2) A felszólalásnak tartalmaznia kell:
a) a felszólaló adatait a 41. szabály (2) bekezdésének c) pontjával összhangban;
b) annak az európai szabadalomnak a lajstromszámát, amely ellen a felszólalást benyújtják, továbbá e szabadalom jogosultjának nevét és a találmány címét;
c) nyilatkozatot arról, hogy a felszólalás az európai szabadalom mely részére vonatkozik, továbbá, hogy melyek a felszólalás alapjául szolgáló okok, valamint az azokat alátámasztó tények és bizonyítékok;
d) a képviselő adatait a 41. szabály (2) bekezdésének d) pontjával összhangban, ha a felszólalást benyújtó személy képviselőt bíz meg.
(3) A felszólalásra a Végrehajtási Szabályzat harmadik részének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
77. szabály
A nem elfogadható felszólalás elutasítása
(1) Ha a felszólalási osztály megállapítja, hogy a felszólalás nem felel meg a 99. cikk (1) bekezdésében vagy a 76. szabály (2) bekezdésének c) pontjában foglalt előírásoknak, vagy az nem azonosítja megfelelően azt az európai szabadalmat, amely ellen felszólalást nyújtanak be, a felszólalást mint nem elfogadhatót elutasítja, kivéve, ha a hiányt a felszólalási határidő lejárta előtt pótolják.
(2) Ha a felszólalási osztály megállapítja, hogy a felszólalás nem felel meg az (1) bekezdésben említetteken kívüli valamely egyéb előírásnak, erről értesíti a felszólalót, és felhívja őt a feltárt hiányoknak a kitűzött határidőn belül történő pótlására. Ha a hiányokat kellő időben nem pótolják, a felszólalási osztály a felszólalást mint nem elfogadhatót elutasítja.
(3) A nem elfogadható felszólalást elutasító határozatot a felszólalás másolatával együtt meg kell küldeni a szabadalmasnak.
78. szabály
Eljárás a szabadalomra nem jogosult szabadalmas esetén
(1) Ha harmadik személy a felszólalási eljárás során vagy a felszólalásra nyitva álló határidőn belül igazolja, hogy az európai szabadalom jogosultjával szemben eljárást indított a 61. cikk (1) bekezdése szerinti határozat iránt, a felszólalási eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha a harmadik személy írásban közli az Európai Szabadalmi Hivatallal, hogy az eljárás folytatásához hozzájárul. A hozzájárulás nem vonható vissza. Az eljárást azonban nem lehet felfüggeszteni mindaddig, amíg a felszólalási osztály meg nem állapítja, hogy a felszólalás elfogadható. A 14. szabály (2)-(4) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha harmadik személy - a 99. cikk (4) bekezdésével összhangban - egy vagy több Szerződő Állam tekintetében - a korábbi jogosult helyébe lépett, a szabadalomnak a felszólalási eljárás alapján fenntartott szövege ezen állam vagy államok tekintetében eltérő igénypontokat, leírást és rajzokat tartalmazhat, mint a többi Szerződő Állam tekintetében.
79. szabály
A felszólalás elbírálásának előkészítése
(1) A felszólalási osztály értesíti a szabadalmast a felszólalásról, és lehetőséget ad arra, hogy a kitűzött határidőn belül nyújtsa be észrevételeit, továbbá, hogy adott esetben módosítsa a leírást, az igénypontokat és a rajzokat.
(2) Több felszólalás benyújtása esetén a felszólalási osztály az (1) bekezdésben említett értesítéssel egyidejűleg a felszólalásokat megküldi a többi felszólalónak is.
(3) A felszólalási osztály közli a többi érdekelt féllel a szabadalmas észrevételeit és szükség esetén a módosításokat, továbbá - ha ezt célszerűnek tartja - felhívja őket, hogy a kitűzött határidőn belül ezekre nézve nyilatkozzanak.
(4) A 105. cikk szerinti beavatkozás esetén a felszólalási osztály eltekinthet az (1)-(3) bekezdések alkalmazásától.
80. szabály
Az európai szabadalom módosítása
A 138. szabály sérelme nélkül a leírás, a szabadalmi igénypontok és a rajzok módosíthatók, ha a módosítások a 100. cikkben meghatározott felszólalási okokon alapulnak, még akkor is, ha a felszólaló ezekre az okokra nem hivatkozott.
81. szabály
(1) A felszólalási osztály megvizsgálja azokat a felszólalási okokat, amelyekre a felszólaló a 76. szabály
(2) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozatában hivatkozott. Azokat a felszólalási okokat, amelyekre a felszólaló nem hivatkozott, a felszólalási osztály hivatalból vizsgálhatja, ha azok az európai szabadalom fenntartását kizárnák.(2) A 101. cikk (1) bekezdésének második mondata szerinti valamennyi felhívást és az azokra tett valamennyi nyilatkozatot meg kell küldeni a feleknek. Ha a felszólalási osztály célszerűnek tartja, felhívja a feleket, hogy a kitűzött határidőn belül nyilatkozzanak.
(3) Az európai szabadalom jogosultjának a 101. cikk (1) bekezdésének második mondata alapján hozzá intézett felhívásban - ha ez szükséges - lehetőséget kell adni arra, hogy ha ez alkalmazható, módosítsa a leírást, az igénypontokat és a rajzokat. A felhívást szükség esetén indokolással kell ellátni, amelynek tartalmaznia kell az európai szabadalom fenntartását kizáró okokat.
82. szabály
Az európai szabadalommódosítással történő fenntartása
(1) Ha a felszólalási osztály az európai szabadalommódosítással történő fenntartásáról határoz, a határozat meghozatala előtt értesíti a feleket a szabadalom fenntartásának alapjául szolgáló szövegről, és felhívja őket arra, hogy ha a szöveggel nem értenek egyet, két hónapon belül tegyék meg észrevételeiket.
(2) Ha valamelyik fél a felszólalási osztály által közölt szöveggel nem ért egyet, a felszólalás elbírálását folytatni lehet. Ellenkező esetben az (1) bekezdésben említett határidő lejártát követően a felszólalási osztály felhívja a szabadalmast, hogy három hónapon belül fizesse meg az előírt díjat, és nyújtsa be az Európai Szabadalmi Hivatalnak az eljárás nyelvétől eltérő két hivatalos nyelvén a módosított szabadalmi igénypontok fordítását. A felhívásban fel kell tüntetni azokat a megjelölt Szerződő Államokat, amelyek a 65. cikk (1) bekezdése alapján fordítás benyújtását írják elő.
(3) Ha a (2) bekezdésben előírtakat kellő időben nem teljesítik, azok a határidő elmulasztására vonatkozó felhívás kézbesítésétől számított két hónapon belül joghatályosan teljesíthetők, ha e határidőn belül megfizetik a pótdíjat. Ellenkező esetben a szabadalmat meg kell vonni.
(4) Az európai szabadalom módosítással történő fenntartására vonatkozó határozatban meg kell jelölni a szabadalom fenntartásának alapjául szolgáló szöveget.
83. szabály
A felszólalási eljárásban félként részt vevő személyek által hivatkozott iratokat a felszólalással vagy az írásos nyilatkozatokkal együtt kell benyújtani. Ha az iratokat nem csatolták, illetve az Európai Szabadalmi Hivatal felhívására sem pótolták kellő időben, az Európai Szabadalmi Hivatal figyelmen kívül hagyhatja az azokon alapuló érveket.
84. szabály
A felszólalási eljárás hivatalból való folytatása
(1) Ha az európai szabadalomról valamennyi megjelölt Szerződő Állam tekintetében lemondtak, illetve az oltalom valamennyi megjelölt Szerződő Államban megszűnt, a felszólalási eljárás a felszólaló kérelmére folytatható; a kérelmet az Európai Szabadalmi Hivatalnak a lemondásról vagy a megszűnésről szóló értesítésétől számított két hónapon belül kell benyújtani.
(2) A felszólaló halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén a felszólalási eljárást az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalból, az örökösök vagy a törvényes képviselők részvétele nélkül is folytathatja. Az eljárás akkor is folytatható, ha a felszólalást visszavonták.
85. szabály
Az európai szabadalom átruházása
A 22. szabályt az európai szabadalomnak a felszólalásra nyitva álló határidőn belül vagy a felszólalási eljárás során történő átruházására alkalmazni kell.
86. szabály
A felszólalási eljárás során benyújtott iratok
A Végrehajtási Szabályzat harmadik részének rendelkezéseit a felszólalási eljárás során benyújtott iratokra megfelelően alkalmazni kell.
87. szabály
Az európai szabadalom új szövegének tartalma és formája
Az európai szabadalom új szövege a módosított leírást, igénypontokat és rajzokat tartalmazza. A 73. szabály (2) és (3) bekezdését, valamint a 74. szabályt alkalmazni kell.
88. szabály
(1) A költségek viseléséről a felszólalás tárgyában hozott határozatban kell rendelkezni. A költségek megállapításakor csak azok a költségek vehetők figyelembe, amelyek az érintett jogok megfelelő védelméhez szükségesek voltak. A költségekhez tartozik a felek képviselőinek díjazása is.
(2) A felszólalási osztály kérelemre megállapítja a fizetendő költségek összegét az azok viseléséről szóló jogerős határozat alapján. A kérelemhez csatolni kell a költségek jegyzékét és az azokat alátámasztó bizonyítékokat is. A költségek megállapításához elegendő, ha azokat valószínűsítik.
(3) A felszólalási osztály által meghozandó határozat iránti kérelmet a (2) bekezdés szerinti költségmegállapítás kézbesítésétől számított egy hónapon belül lehet benyújtani. A kérelmet írásban kell benyújtani, és abban meg kell jelölni az alapul szolgáló okokat. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg az előírt díjat nem fizetik meg.
(4) A felszólalási osztály a (3) bekezdés szerinti kérelemről szóbeli tárgyalás nélkül határoz.
89. szabály
Beavatkozás a vélelmezett szabadalombitorló részéről
(1) A beavatkozást a 105. cikkben említett eljárás megindításának napjától számított három hónapon belül kell benyújtani.
(2) A beavatkozást indokolással ellátott írásbeli nyilatkozat formájában kell benyújtani. A 76. és a 77. szabályt megfelelően alkalmazni kell. A beavatkozás nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a felszólalás díját nem fizetik meg.
KORLÁTOZÁSI, ILLETVE MEGVONÁSI ELJÁRÁS
90. szabály
A 105a. cikk szerinti korlátozási, illetve megvonási eljárás tárgya az európai szabadalom megadott vagy az Európai Szabadalmi Hivatal előtti felszólalási vagy korlátozási eljárásban módosított változata.
91. szabály
Az európai szabadalom 105a. cikk szerinti korlátozása, illetve megvonása iránti kérelem tárgyában a vizsgálati osztály hoz határozatot. A 18. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
92. szabály
A kérelemre vonatkozó követelmények
(1) Az európai szabadalom korlátozása, illetve megvonása iránti kérelmet írásban kell benyújtani. A korlátozási, illetve megvonási eljárásban benyújtott iratokra a Végrehajtási Szabályzat harmadik részének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az európai szabadalom kérelmet benyújtó jogosultjának (kérelmező) adatait a 41. szabály (2) bekezdésének c) pontja szerint, továbbá azoknak a Szerződő Államoknak a feltüntetését, amelyekre nézve a kérelmező a szabadalmas;
b) annak a szabadalomnak a lajstromszámát, amelynek a korlátozását vagy megvonását kérik, és azoknak a Szerződő Államoknak a feltüntetését, amelyekben a szabadalom hatályos;
c) adott esetben a szabadalmasok nevét és címét azon Szerződő Államok tekintetében, amelyekre nézve a kérelmező nem szabadalmas, valamint igazolást arról, hogy a kérelmező jogosult az eljárásban a nevükben eljárni;
d) a módosított igénypontok teljes szövegét és adott esetben a módosított leírást és rajzokat, ha a szabadalom korlátozását kérik;
e) a 41. szabály (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott adatokat, ha a kérelmező képviselőt bíz meg.
93. szabály
A felszólalási eljárás elsőbbsége
(1) A korlátozás, illetve a megvonás iránti kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a szabadalommal kapcsolatban felszólalási eljárás van folyamatban.
(2) Ha az európai szabadalom elleni felszólalás benyújtásának időpontjában e szabadalom tekintetében korlátozási eljárás van folyamatban, a vizsgálati osztály befejezi a korlátozási eljárást és elrendeli a korlátozás díjának visszafizetését. A visszafizetést a 95. szabály (3) bekezdésének első mondatában említett díj tekintetében is el kell rendelni, ha a kérelmező ezt a díjat már megfizette. '
94. szabály
A nem elfogadható kérelem elutasítása
Ha a vizsgálati osztály megállapítja, hogy a korlátozás, illetve a megvonás iránti kérelem nem felel meg a 92. szabályban foglalt rendelkezéseknek, felhívja a kérelmezőt, hogy a feltárt hiányokat a kitűzött határidőn belül pótolja. Ha a hiányokat kellő időben nem pótolják, a vizsgálati osztály a kérelmet mint nem elfogadhatót elutasítja.
95. szabály
(1) Ha a megvonás iránti kérelem elfogadható, a vizsgálati osztály megvonja a szabadalmat, és erről értesíti a kérelmezőt.
(2) Ha a korlátozás iránti kérelem elfogadható, a vizsgálati osztály megvizsgálja, hogy a módosított igénypontok az igénypontok megadott vagy a felszólalási, illetve a korlátozási eljárásban módosított változatához képest korlátozást jelentenek-e, és hogy megfelelnek-e a 84. cikkben és a 123. cikk (2) és (3) bekezdésében előírtaknak. Ha a kérelem nem felel meg ezeknek a követelményeknek, a vizsgálati osztály egy alkalommal lehetőséget ad a kérelmezőnek arra, hogy pótolja a megállapított hiányokat és módosítsa az igénypontokat és adott esetben a leírást és a rajzokat a kitűzött határidőn belül.
(3) Ha a korlátozás iránti kérelem a (2) bekezdés értelmében megalapozott, a vizsgálati osztály erről értesíti a kérelmezőt, és felhívja őt arra, hogy három hónapon belül fizesse meg az előírt díjat és nyújtsa be a módosított igénypontok fordítását az Európai Szabadalmi Hivatalnak az eljárás nyelvétől eltérő hivatalos nyelvein; a 82. szabály (3) bekezdésének első mondatát megfelelően alkalmazni kell. Ha a kérelmező az előírtakat kellő időben teljesíti, a vizsgálati osztály korlátozza a szabadalmat.
(4) Ha a kérelmező a (2) bekezdés szerinti felhívásra nem válaszol kellő időben, ha a korlátozás iránti kérelem nem alapos, vagy ha a kérelmező elmulasztja a (3) bekezdésben előírtak kellő időben történő teljesítését, a vizsgálati osztály a kérelmet elutasítja.
96. szabály
A módosított európai szabadalom szövegének tartalma és formája
A módosított európai szabadalom szövege a módosított leírást, igénypontokat és rajzokat tartalmazza. A 73. szabály (2) és (3) bekezdését és a 74. szabály megfelelően alkalmazni kell.
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY HATODIK RÉSZÉHEZ
FELLEBBEZÉSI ELJÁRÁS
97. szabály
Fellebbezés a költségek viselése és azok összegének megállapítása ellen
(1) A fellebbezés tárgya nem lehet kizárólag a felszólalási eljárás költségeinek viselése.
(2) A felszólalási eljárás költségeinek összegét megállapító határozat ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha a megállapított összeg a fellebbezés díjának összegét meghaladja.
98. szabály
Lemondás a szabadalomról, illetve az oltalom megszűnése
A felszólalási osztály határozata ellen fellebbezésnek akkor is helye van, ha az európai szabadalomról valamennyi megjelölt Szerződő Állam tekintetében lemondtak, vagy ha az oltalom valamennyi megjelölt Szerződő Államban megszűnt.
99. szabály
A fellebbezés tartalma és az annak alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozat
(1) A fellebbezésnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és címét a 41. szabály (2) bekezdésének c) pontjával összhangban;
b) a megtámadott határozat megjelölését; és
c) a fellebbezés tárgyát meghatározó kérelmet.
(2) A fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozatban a kérelmezőnek fel kell tüntetnie a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésének indokait, illetve a határozat kívánt módosításának terjedelmét, valamint a fellebbezést alátámasztó tényeket és bizonyítékokat.
(3) A fellebbezésre, az annak alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozatra és a fellebbezési eljárásban benyújtott iratokra a Végrehajtási Szabályzat harmadik részének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
100. szabály
(1) Eltérő rendelkezés hiányában a fellebbezési eljárásban alkalmazni kell annak a szervezeti egységnek az eljárására vonatkozó előírásokat, amely a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta.
(2) A fellebbezés vizsgálata során a fellebbezési tanács - ahányszor csak szükséges - felhívja a feleket, hogy a kitűzött határidőn belül nyújtsák be a fellebbezési tanács felhívásával vagy az ellenérdekű fél észrevételeivel kapcsolatos észrevételeiket.
(3) Ha a bejelentő a (2) bekezdés szerinti felhívásra kellő időben nem válaszol, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni, kivéve, ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot a Jogi Osztály hozta.
101. szabály
A nem elfogadható fellebbezés elutasítása
(1) Ha a fellebbezés nem felel meg a 106-108. cikkekben, a 97. szabályban, a 99. szabály (1) bekezdése b) vagy c) pontjában, vagy (2) bekezdésében foglaltaknak, a fellebbezési tanács azt mint nem elfogadható fellebbezést elutasítja, kivéve, ha a hiányokat a 108. cikkben előírt határidőn belül pótolják.
(2) Ha a fellebbezési tanács megállapítja, hogy a fellebbezés nem felel meg a 99. szabály (1) bekezdése a) pontjának, erről értesíti a kérelmezőt, és felhívja őt arra, hogy a feltárt hiányokat a kitűzött határidőn belül pótolja. Ha a hiányokat kellő időben nem pótolják, a fellebbezési tanács a fellebbezést mint nem elfogadhatót elutasítja.
102. szabály
A fellebbezési tanács határozatának formája
A határozatot a fellebbezési tanács elnökének és a fellebbezési tanács irodája adott ügyért felelős alkalmazottjának aláírásukkal vagy bármely más megfelelő módon hitelesíteniük kell. A határozatnak tartalmaznia kell:
a) annak megjelölését, hogy a határozatot a fellebbezési tanács hozta;
b) a határozathozatal napját;
c) a fellebbezési tanács elnökének és a határozat meghozatalában részt vevő többi tanácstagnak a nevét;
d) a felek és képviselőik nevét;
e) a felek kérelmeit;
f) a tényállás ismertetését;
g) az indokolást;
h) a fellebbezési tanács döntését, amely adott esetben a költségek viselését is tartalmazza.
103. szabály
A fellebbezés díjának visszafizetése
(1) A fellebbezés díját abban az esetben lehet visszafizetni, ha
a) a fellebbezésnek saját hatáskörben eleget tettek, vagy a fellebbezési tanács a fellebbezést alaposnaktalálta, és a visszafizetés - lényeges eljárási hibára tekintettel - méltányos, vagy
b) a fellebbezést visszavonják az alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozat benyújtása és a nyilatkozat benyújtására nyitva álló határidő lejárata előtt.
(2) Ha a fellebbezésnek saját hatáskörben tettek eleget, a visszatérítést a megtámadott határozatot hozó szervezeti egység rendeli el, ha a visszafizetést lényeges eljárási hibára tekintettel méltányosnak ítéli. Egyéb esetekben a visszafizetésről a fellebbezési tanács határoz.
A BŐVÍTETT FELLEBBEZÉSI TANÁCS ÁLTALI FELÜLVIZSGÁLATRA IRÁNYULÓ KÉRELEM
104. szabály
További lényeges eljárási hibák
A 112a. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti lényeges eljárási hiba bekövetkezése állapítható meg, ha a fellebbezési tanács
a) a 116. cikk megsértésével elmulasztotta a kérelmező által kért szóbeli eljárás megtartását; vagy
b) anélkül hozott határozatot a fellebbezésről, hogy valamely, a határozattal kapcsolatos kérelem tárgyában döntött volna.
105. szabály
A 112a. cikk (2) bekezdésének e) pontjára felülvizsgálatra irányuló kérelem alapítható, ha a hatáskörrel rendelkező és illetékes bíróság vagy hatóság jogerősen megállapította, hogy bűncselekményt követtek el; büntető ítélet nem szükséges.
106. szabály
Kifogás emelésének kötelezettsége
A 112a. cikk (2) bekezdésének a)-d) pontjai alapján benyújtott kérelem csak akkor fogadható el, ha a fellebbezési eljárás során az eljárási hiba ellen kifogást emeltek és azt a fellebbezési tanács elutasította, kivéve, ha a kifogást nem lehetett megtenni a fellebbezési eljárás során.
107. szabály
A felülvizsgálatra irányuló kérelem tartalma
(1) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és címét a 41. szabály (2) bekezdésének c) pontjával összhangban;
b) a felülvizsgálandó határozat megjelölését.
(2) A kérelemben fel kell tüntetni a fellebbezési tanács határozata hatályon kívül helyezésének indokait, valamint a kérelmet alátámasztó tényeket és bizonyítékokat.
(3) A felülvizsgálatra irányuló kérelemre és az eljárásban benyújtott iratokra a Végrehajtási Szabályzat harmadik részének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
108. szabály
(1) Ha a kérelem nem felel meg a 112a. cikk (1), (2) vagy (4) bekezdésében, a 106. szabályban, vagy a 107. szabály (1) bekezdése b) pontjában vagy (2) bekezdésében foglaltaknak, a Bővített Fellebbezési Tanács azt mint nem elfogadható kérelmet elutasítja, kivéve, ha a hiányokat a 112a. cikk (4) bekezdésében előírt határidőn belül pótolják.
(2) Ha a Bővített Fellebbezési Tanács megállapítja, hogy a kérelem nem felel meg a 107. szabály (1) bekezdése a) pontjának, erről értesíti a kérelmezőt, és felhívja őt arra, hogy a feltárt hiányokat a kitűzött határidőn belül pótolja. Ha a hiányokat kellő időben nem pótolják, a Bővített Fellebbezési Tanács a kérelmet mint nem elfogadhatót elutasítja.
(3) Ha a kérelem megalapozott, a Bővített Fellebbezési Tanács hatályon kívül helyezi a fellebbezési tanács határozatát, és új eljárásra utasítja a 12. szabály (4) bekezdése szerint eljáró fellebbezési tanácsot. A Bővített Fellebbezési Tanács elrendelheti, hogy a hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett tanácstagok helyett más tagok járjanak el.
109. szabály
Eljárás felülvizsgálatra irányuló kérelem esetében
(1) A 112a. cikk szerinti eljárásokban eltérő rendelkezés hiányában a fellebbezési tanácsok előtti eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A 115. szabály (1) bekezdésének második mondata, a 118. szabály (2) bekezdésének első mondata és a 132. szabály (2) bekezdése nem alkalmazható. A Bővített Fellebbezési Tanács a 4. szabály (1) bekezdése első mondatától eltérő határidőt is meghatározhat.
(2) A Bővített Fellebbezési Tanács, amely
a) két jogi és egy műszaki végzettségű tagból áll, valamennyi felülvizsgálatra irányuló kérelmet megvizsgálja, és elutasítja azokat, amelyek nyilvánvalóan megalapozatlanok vagy nem elfogadhatók; az ilyen határozathoz egyhangúság szükséges;
b) négy jogi és egy műszaki végzettségű tagból áll, határoz az a) pont szerint el nem utasított kérelmekről.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának megfelelő összetételű Bővített Fellebbezési Tanács más felek bevonása nélkül, a kérelem alapján hoz határozatot.
110. szabály
A felülvizsgálatra irányuló kérelem díjának visszafizetése
A Bővített Fellebbezési Tanács elrendeli a felülvizsgálatra irányuló kérelem díjának visszafizetését, ha új eljárás indul a fellebbezési tanács előtt.
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY HETEDIK RÉSZÉHEZ
AZ EURÓPAI SZABADALMI HIVATAL HATÁROZATAI ÉS KÖZLÉSEI
111. szabály
(1) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtt szóbeli eljárás folyik, a határozatok szóban kihirdethetők. Ezt követően az írásba foglalt határozatot a feleknek meg kell küldeni.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal fellebbezéssel megtámadható határozatait indokolással kell ellátni, azoknak tartalmazniuk kell a fellebbezés lehetőségéről való tájékoztatást, és fel kell hívniuk a felek figyelmét a 106-108. cikkek rendelkezéseire, amelyek szövegét csatolni kell. A felek a jogorvoslatról való tájékoztatás elmulasztására nem hivatkozhatnak.
112. szabály
(1) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal megállapítja, hogy jogvesztés következett be anélkül, hogy határozatot hoztak volna az európai szabadalmi bejelentés elutasításáról vagy az európai szabadalom megadásáról, megvonásáról vagy fenntartásáról, illetve bizonyítás felvételéről, erről értesíti az érintett felet.
(2) Ha az érintett fél megítélése szerint az Európai Szabadalmi Hivatal megállapítása nem megalapozott, az (1) bekezdés szerinti értesítéstől számított két hónapon belül kérheti, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal hozzon határozatot a kérdésben. Ilyen határozat meghozatalára csak akkor kerül sor, ha az Európai Szabadalmi Hivatal álláspontja nem egyezik a kérelmet benyújtó félével; ellenkező esetben az Európai Szabadalmi Hivatal értesíti a határozat meghozatalát kérő felet.
113. szabály
Aláírás, név, hivatalos pecsét
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal határozatait, idézéseit, értesítéseit és közléseit az ügyért felelős alkalmazott nevével és aláírásával kell ellátni.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti iratokat az alkalmazott számítógéppel készíti el, az aláírás hivatalos pecséttel helyettesíthető. Ha az iratokat számítógéppel automatikusan állítják elő, az alkalmazott nevének feltüntetése mellőzhető; ezt a szabályt az előnyomott közlésekre és értesítésekre is alkalmazni kell.
HARMADIK FELEK ÉSZREVÉTELEI
114. szabály
(1) Harmadik felek észrevételeit írásban kell benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén, és meg kell jelölni az alapul szolgáló okokat. A 3. szabály (3) bekezdését alkalmazni kell.
(2) Az észrevételt közölni kell a bejelentővel vagy a szabadalmassal, aki az észrevételre nyilatkozhat.
SZÓBELI ELJÁRÁS ÉS BIZONYÍTÁS
115. szabály
(1) A feleket a 116. cikk szerinti szóbeli eljárásra meg kell idézni, és az idézésben fel kell hívni figyelmüket e szabály (2) bekezdésére. Az idézést legalább két hónappal korábban kell közölni, kivéve, ha a felek a rövidebb időközhöz hozzájárulnak.
(2) Ha a szóbeli eljárásra szabályszerűen megidézett fél az Európai Szabadalmi Hivatal előtt az idézésnek megfelelően nem jelenik meg, az eljárás nélküle is folytatható.
116. szabály
A szóbeli eljárás előkészítése
(1) Az idézésben az Európai Szabadalmi Hivatal megjelöli azokat a kérdéseket, amelyek megvitatását a határozat meghozatalához szükségesnek tartja. Ezzel egyidejűleg meghatározza azt a napot, ameddig a szóbeli eljárás előkészítéséhez szükséges írásbeli beadványok benyújthatók. A 132. szabály nem alkalmazható. Az előbb említett napot követően előterjesztett új tények és bizonyítékok figyelmen kívül hagyhatók, kivéve, ha azok az eljárás tárgyának megváltozására tekintettel megengedhetők.
(2) Ha a bejelentővel vagy a szabadalmassal közölték a szabadalom megadását vagy fenntartását kizáró okokat, a bejelentőt, illetve a szabadalmast fel lehet hívni az Egyezmény előírásainak megfelelő iratoknak az (1) bekezdés második mondatában megjelölt napig történő benyújtására. Az (1) bekezdés harmadik és negyedik mondatát megfelelően alkalmazni kell.
117. szabály
Bizonyítást elrendelő határozat
Ha az Európai Szabadalmi Hivatal a felek, tanúk vagy szakértők meghallgatását vagy szemle lefolytatását tartja szükségesnek, erről határozatot hoz, amelyben megjelöli az alkalmazni kívánt bizonyítási eszközt, a bizonyítandó tényeket, továbbá a bizonyítás lefolytatásának napját, idejét és helyét. Ha a fél tanú vagy szakértő meghallgatását kéri, az Európai Szabadalmi Hivatal határozatában kitűzi azt a határidőt, ameddig a kérelmező félnek közölnie kell az érintett tanúk és szakértők nevét és címét.
118. szabály
Idézés az Európai Szabadalmi Hivatal előtti bizonyításra
(1) Az érintett feleknek, tanúknak vagy szakértőknek idézést kell küldeni az Európai Szabadalmi Hivatal előtti bizonyításra.
(2) A megidézett féllel, tanúval és szakértővel az idézést legalább két hónappal korábban közölni kell, kivéve, ha a rövidebb időközhöz hozzájárulnak. Az idézésnek tartalmaznia kell:
a) a 117. szabály szerinti határozat kivonatát, megjelölve az elrendelt bizonyítás lefolytatásának napját, idejét, helyét és a tényeket, amelyekkel kapcsolatban a feleket, a tanúkat és a szakértőket meg kell hallgatni;
b) az eljárásban részt vevő felek nevét, továbbá a tanúkat és a szakértőket a 122. szabály (2)-(4) bekezdései alapján megillető jogokat;
c) utalást arra, hogy a fél, a tanú vagy a szakértő a lakóhelye szerinti ország illetékes bírósága által történő meghallgatását kérheti a 120. szabálynak megfelelően, továbbá felhívást arra vonatkozóan, hogy a kitűzött határidőn belül tájékoztatnia kell az Európai Szabadalmi Hivatalt arról, hogy készen áll-e az előtte történő megjelenésre.
119. szabály
A bizonyíték vizsgálata az Európai Szabadalmi Hivatal előtt
(1) A vizsgálati osztály, a felszólalási osztály vagy a fellebbezési tanács a felhozott bizonyítékok vizsgálatával megbízhatja egyik tagját is.
(2) A felet, a tanút vagy a szakértőt meghallgatása előtt tájékoztatni kell arról, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal megkeresheti az érintett személy lakóhelye szerinti ország illetékes bíróságát, hogy ismét vegye fel az érintett személy vallomását eskü alatt vagy ezzel azonos kötőerővel rendelkező módon.
(3) A felek a bizonyítás során jelen lehetnek, és a meghallgatott felekhez, tanúkhoz és szakértőkhöz kérdéseket intézhetnek.
120. szabály
Meghallgatás az illetékes nemzeti bíróság előtt
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal elé idézett fél, tanú vagy szakértő kérheti a Hivataltól annak engedélyezését, hogy őt a lakóhelye szerinti ország illetékes bírósága hallgassa meg. Ilyen kérelem beérkezését követően, valamint, ha az idézésben kitűzött határidőn belül az idézésre válasz nem érkezik, az Európai Szabadalmi Hivatal - a 131. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban - megkeresheti az illetékes bíróságot az érintett személy meghallgatása végett.
(2) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtt a felet, a tanút vagy a szakértőt meghallgatták, az Európai Szabadalmi Hivatal, ha célszerűnek tartja a nyilatkozat eskü alatti vagy ezzel azonos kötőerővel járó módon történő felvételét, a 131. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban megkeresheti az érintett személy lakóhelye szerinti ország illetékes bíróságát az érintett személynek az ilyen feltételekkel történő újbóli meghallgatása végett.
(3) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal a bizonyítás lefolytatása végett az illetékes bíróságot megkeresi, kérheti a bizonyítás eskü alatt vagy ezzel azonos kötőerővel járó módon történő felvételét, továbbá, hogy az érintett szervezeti egység egyik tagja a meghallgatáson jelen lehessen és a félhez, a tanúhoz vagy a szakértőhöz kérdést intézhessen, illetve hozzájuk kérdés feltételét indítványozhassa.
121. szabály
(1) Az általa megbízott szakértő szakvéleményének formáját az Európai Szabadalmi Hivatal határozza meg.
(2) A szakértői megbízásnak tartalmaznia kell:
a) a megbízás pontos leírását;
b) a szakvélemény elkészítésére megállapított határidőt;
c) az eljárásban részt vevő felek nevét;
d) utalást azokra a jogokra, amelyek a szakértőt a 122. szabály (2)-(4) bekezdései alapján megilletik.
(3) Az írásba foglalt szakvélemény másolatát a feleknek át kell adni.
(4) A felek a szakértők személyével kapcsolatban kifogást emelhetnek. A kifogás kérdésében az Európai Szabadalmi Hivatal érintett egysége határoz.
122. szabály
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal a bizonyítás lefolytatását előlegnek a bizonyítást kérő fél részéről az Európai Szabadalmi Hivatalnál történő letétbe helyezésétől teheti függővé, amelynek összegét a várható költségek alapján határozza meg.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal által az elé idézett és az előtte megjelent tanúk és szakértők utazásuk és tartózkodásuk költségeinek megfelelő megtérítésére jogosultak. E költségek fedezésére részükre előleg adható. Ezt azokra a személyekre is alkalmazni kell, akik idézés nélkül jelennek meg az Európai Szabadalmi Hivatal előtt, és akiket tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg.
(3) Azok a tanúk, akik a (2) bekezdés szerint költségtérítési igénnyel léphetnek fel, keresetkiesésük megfelelő megtérítésére, a szakértők pedig tevékenységük díjazására is jogosultak. E kifizetéseket a tanúk és a szakértők részére feladataik ellátását követően kell teljesíteni.
(4) A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásának részletes szabályait az Igazgatótanács állapítja meg. A (2) és a (3) bekezdés szerinti összegek kifizetését az Európai Szabadalmi Hivatal teljesíti.
123. szabály
(1) Olyan tényekkel kapcsolatos bizonyíték biztosítása érdekében, amelyek az Európai Szabadalmi Hivatalnak valamely európai szabadalmi bejelentésre vagy európai szabadalomra vonatkozó határozata szempontjából jelentősek lehetnek, és alappal feltételezhető, hogy a későbbiekben a bizonyítás lefolytatása nagyobb nehézséggel járna vagy akár lehetetlenné válna, az Európai Szabadalmi Hivatal kérelemre haladéktalanul bizonyítást folytathat le. A bizonyítás időpontját a bejelentővel vagy a szabadalmassal kellő időben úgy kell közölni, hogy a bizonyítás során jelen lehessen. A bejelentő vagy a szabadalmas kérdéseket tehet fel.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező adatait a 41. szabály (2) bekezdése c) pontjával összhangban;
b) az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom kielégítő azonosítását;
c) azoknak a tényeknek a felsorolását, amelyekkel kapcsolatban a bizonyítást le kell folytatni;
d) a bizonyítási eszköz megnevezését;
e) annak az oknak a megnevezését, amely valószínűsíti, hogy a bizonyítás lefolytatása a későbbiekben nagyobb nehézséggel járna vagy lehetetlenné válna.
(3) A kérelmet csak akkor lehet benyújtottnak tekinteni, ha az előírt díjat megfizették.
(4) A kérelem tárgyában a határozat meghozatala és a bizonyítás lefolytatása az Európai Szabadalmi Hivatal azon szervezeti egységének a hatáskörébe tartozik, amely a bizonyítandó tények által befolyásolt határozatért felelős. Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban lefolytatott bizonyításra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell.
124. szabály
A szóbeli eljárásról és a bizonyítási eljárásról készült jegyzőkönyv
(1) A szóbeli eljárásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szóbeli eljárás vagy a bizonyítási eljárás lényeges mozzanatait, a felek érdemi nyilatkozatait, a felek, a tanúk vagy a szakértők által előadottakat, továbbá a szemle eredményét.
(2) A tanú, a szakértő vagy a fél előadásait tartalmazó jegyzőkönyvet az említetteknek fel kell olvasni és elolvasásra át kell adni, illetve, ha a jegyzőkönyv technikai eszközök segítségével készül, vissza kell számukra játszani, kivéve, ha erről a jogukról lemondanak. A jegyzőkönyvben ennek megtörténtét, továbbá azt, hogy a fél, a tanú, illetve a szakértő a jegyzőkönyvben foglaltakat jóváhagyta, fel kell tüntetni. Jóváhagyás hiányában a kifogást kell feltüntetni. Nem szükséges a jegyzőkönyv visszajátszása vagy jóváhagyása, ha az előadottakat szó szerint és közvetlenül technikai eszközök segítségével rögzítették.
(3) A jegyzőkönyvet az azt felvevő és a szóbeli tárgyalást vagy a bizonyítást lefolytató alkalmazottaknak alá kell írniuk.
(4) A jegyzőkönyv másolatát a feleknek át kell adni.
KÉZBESÍTÉS
125. szabály
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásokban az eredeti iratot vagy annak hitelesített, illetve az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos pecsétjével ellátott másolatát, vagy számítógépes dokumentum ilyen pecséttel ellátott nyomtatott példányát kell kézbesíteni. A felektől származó és általuk készített iratok másolatának ily módon történő hitelesítése nem szükséges.
(2) A kézbesítés módjai a következők:
a) postai úton a 126. szabálynak megfelelően;
b) távközlési eszközök útján a 127. szabálynak megfelelően;
c) az Európai Szabadalmi Hivatal helyiségeiben történő átadással a 128. szabálynak megfelelően; vagy
d) hirdetményi kézbesítés útján a 129. szabálynak megfelelően.
(3) A Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatóságán keresztül történő kézbesítésre az e hivatalra a nemzeti eljárásban irányadó jogot kell alkalmazni.
(4) A címzett részére kézbesített iratok esetén, ha az Európai Szabadalmi Hivatal nem tudja bizonyítani az irat szabályszerű kézbesítését, vagy az irat kézbesítése során az arra vonatkozó szabályokat nem tartották be, az iratot azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amelyet az Európai Szabadalmi Hivatal az átvétel napjaként igazol.
126. szabály
(1) A fellebbezés vagy a felülvizsgálatra irányuló kérelem benyújtásának határidejét megindító határozatokat, az idézéseket és az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által meghatározott egyéb iratokat ajánlott levélben, tértivevénnyel kell kézbesíteni. A többi postai kézbesítés ajánlott levél útján történik.
(2) A tértivevénnyel vagy anélkül feladott ajánlott levél útján történő kézbesítés esetén a levelet a postára adástól számított tizedik nap elteltével kell kézbesítettnek tekinteni, kivéve, ha az irat nem, vagy csak később érkezett a címzetthez; vita esetén az Európai Szabadalmi Hivatalnak kell bizonyítania - az esettől függően - a levél rendeltetési helyre történő megérkezését vagy a levél címzett részére történő kézbesítésének napját.
(3) A tértivevénnyel vagy anélkül feladott ajánlott levél útján történő kézbesítést akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a levél átvételét megtagadják.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben nem szabályozott postai úton történő kézbesítésre annak az államnak a joga az irányadó, amelynek területén a kézbesítés történik.
127. szabály
Távközlési eszközök útján történő kézbesítés
A kézbesítés távközlési eszközök útján az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által meghatározott és az általa előírt feltételek szerint történhet.
128. szabály
Közvetlen átadással történő kézbesítés
A kézbesítés az iratoknak a címzett számára az Európai Szabadalmi Hivatal helyiségeiben való közvetlen átadásával is történhet; az átadáskor a címzettnek az átvételt igazolnia kell. A kézbesítést akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az irat átvételét vagy az átvétel igazolását megtagadja.
129. szabály
(1) Ha a címzett tartózkodási helye nem állapítható meg, vagy a 126. szabály (1) bekezdése szerinti kézbesítés a második kísérlet után is eredménytelennek bizonyult, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke meghatározza a hirdetményi kézbesítés módját, továbbá annak az egy hónapos határidőnek a kezdetét, amelynek lejártát követően az iratot kézbesítettnek kell tekinteni.
130. szabály
Kézbesítés a képviselők részére
(1) Ha képviselőt bíztak meg, az értesítéseket neki kell címezni.
(2) Ha egy fél több képviselőt bíz meg, bármelyik képviselő részére történő kézbesítés elegendő.
(3) Ha több félnek egy közös képviselője van, elegendő a kézbesítést a közös képviselő részére teljesíteni.
HATÁRIDŐK
131. szabály
(1) A határidőket napok, hetek, hónapok vagy évek szerint kell számítani.
(2) A határidő számításának kezdete az azt a napot követő nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó esemény bekövetkezik, amely esemény lehet eljárási cselekmény vagy egy másik határidő lejárta. Ha az eljárási cselekmény kézbesítés, az irányadó esemény - eltérő rendelkezés hiányában - a kézbesített irat átvétele.
(3) Az egy vagy meghatározott számú évben megállapított határidő a megfelelő következő évnek abban a hónapjában és azon a napján jár le, amely hónapban és amely napon az említett esemény bekövetkezett; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(4) Az egy vagy meghatározott számú hónapban megállapított határidő a megfelelő következő hónapnak azon a napján jár le, amely napon az említett esemény bekövetkezett; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(5) Az egy vagy meghatározott számú hétben megállapított határidő a megfelelő következő hétnek azon a napján jár le, amelyen az említett esemény bekövetkezett.
132. szabály
Az Európai Szabadalmi Hivatal által kitűzött határidők
(1) Ahol az Egyezmény vagy e Végrehajtási Szabályzat "kitűzött határidő"-re utal, a határidőt az Európai Szabadalmi Hivatalnak kell kitűznie.
(2) Eltérő rendelkezés hiányában az Európai Szabadalmi Hivatal által kitűzött határidő nem lehet két hónapnál rövidebb és négy hónapnál, illetve - különös körülmények fennállása esetén - hat hónapnál hosszabb. Különösen indokolt esetben a határidő a lejárat előtt kérelemre meghosszabbítható.
133. szabály
Az iratok késedelmes beérkezése
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz késve érkező iratot időben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által meghatározott feltételek szerint a határidő lejárta előtt kellő időben postára adták vagy elismert kézbesítő szolgálatnak átadták, kivéve, ha az irat a határidő lejártát követő több mint három hónap eltelte után érkezett be.
(2) Az (1) bekezdést azokra a határidőkre is megfelelően alkalmazni kell, amelyek - a 75. cikk (1) bekezdésének b) pontjával vagy (2) bekezdésének b) pontjával összhangban - az illetékes hatóság előtt teljesítendő cselekményekre vonatkoznak.
134. szabály
(1) Ha egy határidő azon a napon jár le, amelyen az Európai Szabadalmi Hivatalnak a 35. szabály (1) bekezdése szerinti átvevő helyei iratok átvétele céljából nem tartanak nyitva, vagy amelyek a (2) bekezdésben említetteken kívüli okokból szokásos postai küldeményeket nem fogadnak, a határidő meghosszabbodik az azt a napot követő első napra, amelyen az iratok átvételére szolgáló átvevő helyek kinyitnak, és amelyen szokásos postai küldeményeket már fogadnak. Az első mondatot megfelelően alkalmazni kell, ha az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által a 2. szabály (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban engedélyezett távközlési eszközök segítségével benyújtott iratokat nem fogadják.
(2) Ha egy határidő azon a napon jár le, amelyen a postai kézbesítésben vagy továbbításban egy Szerződő Államban általános zavar keletkezett, azon felek tekintetében, akiknek székhelye, lakóhelye vagy képviselőjük tevékenységgyakorlásának fő helye ebben az államban van, a határidő meghosszabbodik a zavar megszűnését követő első napra. Ha az érintett állam az az állam, ahol az Európai Szabadalmi Hivatal székhelye található, e rendelkezést az összes félre és képviselőjükre alkalmazni kell. E bekezdést a 37. szabály (2) bekezdésében említett határidőre megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az (1) és a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell, ha - a 75. cikk (1) bekezdésének b) pontjával vagy (2) bekezdésének b) pontjával összhangban - az illetékes hatóság előtt teljesítenek cselekményeket.
(4) A (2) bekezdés szerinti zavar kezdetét és végét az Európai Szabadalmi Hivatal közzéteszi.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak sérelme nélkül az érintett fél igazolhatja, hogy a határidő lejártának napját megelőző tíz nap bármelyikén a postai kézbesítésben vagy továbbításban zavar keletkezett rendkívüli esemény, mint például természeti katasztrófa, háború, belső zavargások, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által a 2. szabály (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban engedélyezett távközlési eszközök általános üzemzavara, vagy más hasonló okok miatt, amelyek azt a helységet érintik, ahol a fél vagy képviselője lakik, vagy ahol székhelye, illetve tevékenységgyakorlásának fő helye található. Ha ezt az igazolást az Európai Szabadalmi Hivatal kielégítőnek találja, a késedelmesen beérkezett iratot kellő időben beérkezettnek kell tekinteni, feltéve, hogy az irat postázására vagy továbbítására a zavar befejeződésétől számított öt napon belül sor kerül.
135. szabály
(1) Az eljárás 121. cikk (1) bekezdése szerinti folytatását az előírt díj megfizetésével kell kérni, határidő elmulasztásáról vagy a jogvesztésről szóló értesítéstől számított két hónapon belül. Az elmulasztott cselekményt e határidőn belül pótolni kell.
(2) Az eljárás folytatásának nincs helye a 121. cikk (4) bekezdésében, illetve a 6. szabály (1) bekezdésében, a 16. szabály (1) bekezdésének a) pontjában, a 31. szabály (2) bekezdésében, a 40. szabály (3) bekezdésében, az 51. szabály (2)-(5) bekezdéseiben, az 52. szabály (2) és (3) bekezdésében, az 55., 56., 58., 59. és 64. szabályban, valamint a 112. szabály (2) bekezdésében említett határidők tekintetében.
(3) Az eljárás folytatása iránti kérelemről az a szervezeti egység határoz, amelynek az elmulasztott cselekményről való határozathozatal a hatáskörébe tartozik.
136. szabály
(1) Az igazolási kérelmet - a 122. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban - a határidő elmulasztásának okát képező akadály elhárulásától számított két hónapon belül, de legkésőbb az elmulasztott határidő lejártát követő egy éven belül, írásban kell benyújtani. A 87. cikk (1) bekezdésében és a 112a. cikk (4) bekezdésében meghatározott határidők tekintetében az igazolási kérelmet az e határidő lejártát követő két hónapon belül kell benyújtani. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg az előírt díjat nem fizetik meg.
(2) A kérelemben meg kell jelölni annak okát és elő kell adni a kérelmet alátámasztó tényeket. Az elmulasztott cselekményt a kérelem benyújtására az (1) bekezdésben előírt, megfelelő határidőn belül pótolni kell.
(3) Az igazolásnak nincs helye az olyan határidők tekintetében, amelyekre vonatkozóan az eljárás folytatása a 121. cikk rendelkezéseivel összhangban kérhető, valamint az igazolási kérelem benyújtására vonatkozó határidő tekintetében.
(4) Az igazolási kérelemről az a szervezeti egység határoz, amelynek az elmulasztott cselekményről való határozathozatal a hatáskörébe tartozik.
MÓDOSÍTÁS ÉS KIJAVÍTÁS
137. szabály
Az európai szabadalmi bejelentés módosítása
(1) Eltérő rendelkezés hiányában az európai kutatási jelentés kézhezvétele előtt a bejelentő az európai szabadalmi bejelentés leírását, igénypontjait vagy rajzait nem módosíthatja.
(2) Az európai kutatási jelentés kézhezvételét követően a bejelentő saját kezdeményezésére módosíthatja a leírást, az igénypontokat és a rajzokat.
(3) A vizsgálati osztály első értesítésének kézhezvételét követően a bejelentő saját kezdeményezésére egy alkalommal módosíthatja a leírást, az igénypontokat és a rajzokat, feltéve, hogy a módosítást az értesítés megválaszolásával együtt benyújtja. További módosítások csak a vizsgálati osztály hozzájárulásával tehetők.
(4) A módosított szabadalmi igénypontok nem vonatkozhatnak olyan nem vizsgált tárgyra, amely az eredetileg oltalmazni kívánt találmánnyal vagy találmányok csoportjával nem úgy kapcsolódik össze, hogy avval egyetlen általános találmányi gondolatot alkot.
138. szabály
Különböző államokra vonatkozó eltérő szabadalmi igénypontok, leírások és rajzok
Ha az Európai Szabadalmi Hivatal a 139. cikk (2) bekezdése szerinti korábbi jogról tudomást szerez, az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom ezen államra vagy államokra nézve a többi megjelölt Szerződő Államra vonatkozótól eltérő szabadalmi igénypontokat, valamint - adott esetben - eltérő leírásokat és rajzokat tartalmazhat.
139. szabály
Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott iratokban előforduló hibák kijavítása
Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott iratokban előforduló nyelvi és átírási hibák, valamint elírások kérelemre kijavíthatók. Ha azonban a kijavításra irányuló kérelem a leírásra, az igénypontokra vagy a rajzokra vonatkozik, a kijavításnak oly módon kell egyértelműnek lennie, hogy azonnal nyilvánvaló legyen, hogy a szándék nem másra, mint a javasolt kijavításra irányult.
140. szabály
A határozatokban előforduló hibák kijavítása
Az Európai Szabadalmi Hivatal határozataiban csak a nyelvi és átírási hibák, valamint a nyilvánvaló hibák javíthatók ki.
A TECHNIKA ÁLLÁSÁVAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS
141. szabály
A technika állásával kapcsolatos tájékoztatás
Az Európai Szabadalmi Hivatal felhívhatja a bejelentőt, hogy a kitűzött határidőn belül adjon tájékoztatást a nemzeti vagy regionális szabadalmi bejelentések vizsgálata során figyelembe vett technika állásáról, amely az európai szabadalmi bejelentés tárgyát képező találmányra vonatkozik.
AZ ELJÁRÁS FÉLBESZAKADÁSA
142. szabály
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás félbeszakad:
a) az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultja, illetve a nemzeti jog szerint az ő képviseletükre jogosult személy halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén. Ha az előbb említett események a 134. cikk alapján megbízott képviselő képviseleti jogosultságát nem érintik, az eljárás félbeszakadása csak e képviselő indítványára következik be;
b) ha az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultja a vagyona ellen indított eljárás miatt jogi okokból akadályoztatva van abban, hogy az eljárást folytassa;
c) az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultja képviselőjének halála, cselekvőképességének elvesztése esetén, vagy ha a képviselő a vagyona ellen indított eljárás miatt jogi okokból akadályoztatva van abban, hogy az eljárást folytassa.
(2) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben tudomást szerez az eljárás folytatására jogosult személy azonosságáról, közli e személlyel és - adott esetben - valamennyi érdekelt harmadik személlyel, hogy az eljárás a Hivatal által megjelölt naptól folytatódik.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az eljárás akkor folytatódik, amikor az Európai Szabadalmi Hivatalt értesítették a bejelentő új képviselőjének megbízásáról, vagy amikor az Európai Szabadalmi Hivatal értesítette a többi érdekelt felet a szabadalmas új képviselőjének megbízásáról. Ha az Európai Szabadalmi Hivatalt az eljárás félbeszakadásának kezdetétől számított három hónapon belül nem értesítik új képviselő megbízásáról, a bejelentővel vagy a szabadalmassal közli, hogy
a) ha a 133. cikk (2) bekezdése alkalmazásának van helye - amennyiben az értesítés benyújtására e közlés kézbesítésétől számított két hónapon belül nem kerül sor, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni vagy az európai szabadalmat megvonják, vagy
b) minden egyéb esetben - e közlés kézbesítését követően az eljárás a bejelentővel vagy a szabadalmassal folytatódik.
(4) A félbeszakadás napján a folyamatban lévő határidők - az érdemi vizsgálat iránti kérelem benyújtására és a fenntartási díjak megfizetésére vonatkozó határidők kivételével - az eljárás folytatásának napján újrakezdődnek. Ha ez a nap az érdemi vizsgálat iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidőt megelőző két hónapon belüli, a kérelem ettől a naptól számított két hónapon belül benyújtható.
A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA
143. szabály
Bejegyzések az európai szabadalmi nyilvántartásba
(1) Az európai szabadalmi nyilvántartásban fel kell tüntetni:
a) az európai szabadalmi bejelentés számát;
b) a bejelentés bejelentési napját;
c) a találmány címét;
d) azt az osztályjelzetet, amellyel a bejelentést ellátták;
e) a megjelölt Szerződő Államokat;
f) a bejelentő vagy a szabadalmas adatait a 41. szabály (2) bekezdése c) pontjának megfelelően;
g) a bejelentő vagy a szabadalmas által megnevezett feltaláló vezetéknevét, utónevét (utóneveit) és címét, kivéve, ha a 20. szabály (1) bekezdése szerint lemondott arról a jogáról, hogy őt e minőségében feltüntessék;
h) a bejelentő vagy a szabadalmas képviselőjének adatait a 41. szabály (2) bekezdése d) pontjának megfelelően; több képviselő esetén csak az elsőként megnevezett képviselő adatait kell feltüntetni, amelyet ezt követően az "és mások" szavakkal kell kiegészíteni; a 152. szabály (11) bekezdése szerinti társulás esetén csak a társulás nevét és címét kell feltüntetni;
i) az elsőbbségi adatokat (a korábbi bejelentés napját, országát és számát);
j) megosztással keletkező bejelentés esetén a megosztással keletkező valamennyi bejelentés számát;
k) megosztással keletkező bejelentések és a 61. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően benyújtott új bejelentések esetén a korábbi bejelentésekre vonatkozóan az a), a b) és az i) pontban előírt adatokat;
l) a bejelentés közzétételének és - adott esetben - az európai kutatási jelentés külön alkalommal történő közzétételének napját;
m) az érdemi vizsgálat iránti kérelem benyújtásának napját;
n) azt a napot, amelyen a bejelentést elutasították, visszavonták, vagy azt visszavontnak kell tekinteni;
o) az európai szabadalom megadásáról szóló értesítés meghirdetésének napját;
p) az európai szabadalomnak valamely Szerződő Államban a felszólalásra nyitva álló időszakban és - adott esetben - a felszólalásra vonatkozó jogerős határozat meghozataláig tartó időszakban való megszűnését;
q) a felszólalás benyújtásának napját;
r) a felszólalásra vonatkozó határozat meghozatalának napját és jellegét;
s) a 14. és a 78. szabályban említett esetekben az eljárás felfüggesztésének és folytatásának napját;
t) a 142. szabályban említett esetben az eljárás félbeszakadásának és folytatásának napját;
u) az n) vagy az r) pont szerinti bejegyzés esetén a jogokba való visszahelyezés napját;
v) a 135. cikk (3) bekezdése szerinti, átalakítás iránti kérelem benyújtását;
w) a bejelentéshez vagy az európai szabadalomhoz fűződő jogokat és e jogok átruházását, ha e Végrehajtási Szabályzat azok bejegyzését előírja;
x) az európai szabadalom korlátozására vagy megvonására vonatkozó határozat meghozatalának napját és jellegét;
y) a Bővített Fellebbezési Tanács felülvizsgálatra irányuló kérelemre vonatkozó határozatának keltét és jellegét.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke elrendelheti az európai szabadalmi nyilvántartásba az (1) bekezdésben említettektől eltérő adatok bejegyezését is.
144. szabály
A bejelentés meg nem tekinthető részei
A bejelentés 128. cikk (4) bekezdése alapján meg nem tekinthető iratai a következők:
a) a fellebbezési tanácsok vagy a Bővített Fellebbezési Tanács tagjainak kizárásával vagy az ellenük felhozott kifogásokkal kapcsolatos iratok;
b) a határozatok és az értesítések tervezetei, továbbá a határozatokat és az értesítéseket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok;
c) a feltaláló megnevezése, ha a feltaláló a 20. szabály (1) bekezdése alapján lemondott arról, hogy őt e minőségben feltüntessék;
d) egyéb olyan iratok, amelyek megtekinthetőségét az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke kizárja azon az alapon, hogy az ilyen iratok megtekintése a nyilvánosságnak az európai szabadalmi bejelentésről vagy az annak alapján megadott európai szabadalomról való tájékoztatását nem szolgálja.
145. szabály
(1) Az európai szabadalmi bejelentések és az európai szabadalmak irataiba való betekintés az eredeti példányokba, azok másolataiba, illetve, ha az iratokat műszaki hordozókon tárolják, az ilyen hordozókba való betekintés útján történik.
(2) A betekintés módját és azokat a körülményeket, amelyek esetén igazgatási díj megfizetésének van helye, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke határozza meg.
146. szabály
Az iratok tartalmáról szóló tájékoztatás
Az Európai Szabadalmi Hivatal a 128. cikk (1)-(4) bekezdéseiben és a 144. szabályban foglalt korlátozások figyelembevételével kérelemre és igazgatási díj ellenében az európai szabadalmi bejelentések vagy az európai szabadalmak iratairól tájékoztatást adhat. Ha azonban ez a tájékoztatás alapján szolgáltatandó iratok terjedelmére tekintettel célszerűnek látszik, az Európai Szabadalmi Hivatal jelezheti az iratokba való betekintés lehetőségét.
147. szabály
Az iratok aktába rendezése, kezelése és megőrzése
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal aktába rendezi, kezeli és megőrzi az európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak iratait.
(2) Az iratok aktába rendezésének, kezelésének és megőrzésének módját az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke határozza meg.
(3) Az elektronikus formában tárolt iratokat eredetinek kell tekinteni.
(4) Minden iratot annak az évnek a végétől számított legalább öt évig kell megőrizni, amelyben:
a) a bejelentést elutasították vagy visszavonták, vagy azt visszavontnak kellett tekinteni;
b) a szabadalmat az Európai Szabadalmi Hivatal megvonta; vagy
c) a szabadalom vagy az ezzel a 63. cikk (2) bekezdése szerint azonos tartalmú oltalom az utolsó megjelölt államban megszűnt.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül a bejelentéseknek azokat az iratait, amelyek a 76. cikk szerinti megosztással keletkező bejelentések, vagy amelyek a 61. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti új bejelentések tárgyát képezik, legalább addig meg kell őrizni, ameddig a későbbi bejelentések iratainak bármelyikét. Ezt a szabályt alkalmazni kell az említett bejelentések alapján megadott szabadalmak irataira is.
JOGI ÉS IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
148. szabály
Az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szerződő Államok hatóságai közötti tájékoztatások
(1) Az Egyezmény végrehajtásából adódó tájékoztatásokat az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságai közvetlenül adják meg egymásnak. Az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szerződő Államok bíróságai és más hatóságai ezen államok központi iparjogvédelmi hatóságainak közvetítésével adhatnak tájékoztatást egymásnak.
(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatásokkal kapcsolatos költségeket az a hatóság viseli, amely a közlést tette; e közlések díjmentesek.
149. szabály
Az iratokba való betekintés a Szerződő Államok bíróságai vagy hatóságai által vagy azok közvetítésével
(1) A Szerződő Államok bíróságai vagy hatóságai számára az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom irataiba történő betekintést az iratok eredeti példánya vagy másolata megtekinthetőségével kell biztosítani; a 145. szabály nem alkalmazható.
(2) A Szerződő Államok bíróságai vagy ügyészségei az előttük folyamatban lévő eljárásokban az Európai Szabadalmi Hivatal által részükre átadott iratok vagy azok másolatának tartalmát harmadik személyekkel közölhetik. Az iratokba való betekintést a 128. cikk rendelkezéseivel összhangban kell biztosítani; az iratokba való betekintésért igazgatási díjat nem kell fizetni.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatalnak az iratok átadásakor fel kell hívnia a figyelmet az iratokba a harmadik személyek által történő betekintéssel kapcsolatos, a 128. cikk (1) és (4) bekezdése alapján alkalmazható korlátozásokra.
150. szabály
Eljárás jogsegély iránti kérelem esetén
(1) Valamennyi Szerződő Állam kijelöli azt a központi hatóságot, amely az Európai Szabadalmi Hivataltól érkező jogsegély iránti kérelmeket átveszi, és azokat elintézés céljából az illetékes bírósághoz vagy hatósághoz továbbítja.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal a jogsegély iránti kérelmeket az illetékes bíróság vagy hatóság nyelvén készíti el, vagy a kérelem mellé csatolja annak fordítását.
(3) Az (5) és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az illetékes bíróság vagy hatóság nemzeti jogát alkalmazza az ilyen kérelem elintézésére, így különösen a megfelelő kényszerítő eszközökre vonatkozóan.
(4) Ha az a bíróság vagy hatóság, amelyhez a jogsegély iránti kérelmet továbbították, nem illetékes, a jogsegély iránti kérelmet az (1) bekezdésben említett központi hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. A központi hatóság a jogsegély iránti kérelmet megküldi az állam illetékes bíróságának vagy hatóságának, vagy - ilyen bíróság vagy hatóság hiányában - az Európai Szabadalmi Hivatalnak.
(5) Az Európai Szabadalmi Hivatalt értesíteni kell a vizsgálatok vagy egyéb jogi intézkedések foganatosításának idejéről és helyéről; az Európai Szabadalmi Hivatal ezt követően tájékoztatja az érintett feleket, tanúkat és szakértőket.
(6) Az Európai Szabadalmi Hivatal kérelmére az illetékes bíróság vagy hatóság engedélyezi, hogy az érintett szervezeti egység tagjai a vizsgálatok vagy egyéb jogi intézkedések során jelen lehessenek, és a meghallgatott személyekhez közvetlenül vagy rajta keresztül kérdéseket intézzenek.
(7) A jogsegély iránti kérelem elintézéséért díj vagy költség nem számítható fel. Az az állam azonban, ahol a jogsegélyt teljesítik, jogosult arra, hogy a Szervezettől kérje a szakértő és a tolmács számára megfizetett díjak, továbbá a (6) bekezdés szerinti eljárás során felmerült költségek megtérítését.
(8) Ha az illetékes bíróság vagy hatóság által alkalmazott jog szerint a bizonyítékok biztosításáról a feleknek kell gondoskodniuk, és a bíróság vagy a hatóság a jogsegély iránti kérelmet maga nem tudja elintézni, e bíróság vagy hatóság az Európai Szabadalmi Hivatal hozzájárulásával a kérelem elintézésével arra alkalmas személyt bízhat meg. A hozzájáruláshoz az illetékes bíróságnak vagy hatóságnak meg kell jelölnie az eljárás során felmerülő költségek várható összegét. Ha az Európai Szabadalmi Hivatal a hozzájárulását megadja, a Szervezet köteles a felmerülő költségeket megtéríteni; ilyen hozzájárulás hiányában a Szervezet erre nem kötelezhető.
KÉPVISELET
151. szabály
(1) Több bejelentő esetén, ha az európai szabadalom megadására irányuló kérelemben nem jelölnek meg közös képviselőt, a kérelemben elsőként megnevezett bejelentőt kell közös képviselőnek tekinteni. Ha azonban a bejelentők valamelyike köteles hivatásos képviselőt megbízni, az általa megbízott képviselőt kell közös képviselőnek tekinteni, kivéve, ha a bejelentésben első helyen megnevezett bejelentő hivatásos képviselőt bízott meg. E rendelkezést alkalmazni kell azokra a harmadik személyekre, akik közösen nyújtanak be felszólalást vagy végeznek beavatkozást, valamint a szabadalmastársakra.
(2) Ha az európai szabadalmi bejelentést több személyre ruházzák át, és e személyek nem bíznak meg közös képviselőt, az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell. Ha erre nincs lehetőség, az Európai Szabadalmi Hivatal felhívja az előbb említett személyeket, hogy a kitűzött határidőn belül bízzanak meg közös képviselőt. Ha e felhívásnak nem tesznek eleget, a közös képviselőt az Európai Szabadalmi Hivatal nevezi ki.
152. szabály
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke határozza meg azokat az eseteket, amikor az Európai Szabadalmi Hivatal előtt eljáró képviselőnek aláírt meghatalmazást kell benyújtania.
(2) Ha a képviselő elmulasztja az ilyen meghatalmazás benyújtását, az Európai Szabadalmi Hivatal felhívja őt arra, hogy azt pótolja a kitűzött határidőn belül. A meghatalmazás egy vagy több európai szabadalmi bejelentésre vagy európai szabadalomra vonatkozhat, és azt megfelelő példányszámban kell benyújtani.
(3) Ha a 133. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelmények nem teljesülnek, a képviselő megbízására és a meghatalmazás benyújtására azonos határidőt kell kitűzni.
(4) Bármelyik fél benyújthat általános meghatalmazást, amely a képviselőt feljogosítja arra, hogy a fél valamennyi szabadalmi ügyében képviselőként járjon el. Az általános meghatalmazást elegendő egy példányban benyújtani.
(5) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke meghatározhatja:
a) a 133. cikk (2) bekezdésében meghatározott személyek képviseletére vonatkozó meghatalmazás, valamint
b) az általános meghatalmazás alaki követelményeit és tartalmát.
(6) Ha az előírt meghatalmazást nem nyújtják be kellő időben, az Egyezményben előírt jogkövetkezmények sérelme nélkül azt úgy kell tekinteni, hogy a képviselő eljárási cselekményeit - az európai szabadalmi bejelentés benyújtásának kivételével - nem tette meg.
(7) A (2) és a (4) bekezdést a meghatalmazás visszavonására alkalmazni kell.
(8) A képviselőt mindaddig meghatalmazottnak kell tekinteni, amíg képviseleti jogosultságának megszűnését az Európai Szabadalmi Hivatallal nem közlik.
(9) Ha a meghatalmazásban kifejezetten másképp nem rendelkeznek, az Európai Szabadalmi Hivatal előtti képviseleti jogosultság a meghatalmazó halálával nem szűnik meg.
(10) Több képviselő megbízása esetén - ha a meghatalmazásról szóló értesítés vagy a meghatalmazás eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a képviselők mind közösen, mind egyénileg eljárhatnak.
(11) A társulás keretében működő képviselők meghatalmazását bármelyik olyan képviselő megbízásának is kell tekinteni, aki igazolja, hogy e társulás keretében tevékenykedik.
153. szabály
A képviselő joga a tanúvallomás megtagadására
(1) Ha hivatásos képviselő véleményét ilyen minőségében kérik, a hivatásos képviselő és ügyfele, valamint harmadik személyek között e célból történő valamennyi közlés, amely a hivatásos képviselők fegyelmi szabályzata 2. cikkének hatálya alá tartozik, állandó jelleggel mentesül az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás során való nyilvánosságra hozatal alól, kivéve, ha az ügyfél erről a mentességről kifejezetten lemond.
(2) A nyilvánosságra hozatal alóli mentességet különösen a következőkre vonatkozó közlésekre és iratokra kell alkalmazni:
a) a találmány szabadalmazhatóságának megítélése;
b) az európai szabadalmi bejelentés előkészítése és intézése;
c) az európai szabadalom vagy az európai szabadalmi bejelentés érvényességére, oltalmának terjedelmére vagy bitorlására vonatkozó bármely vélemény.
154. szabály
A hivatásos képviselők jegyzékének módosítása
(1) A hivatásos képviselőt törölni kell a hivatásos képviselők jegyzékéből, ha a képviselő ezt kéri, vagy ha az Intézet részére a tagsági díjat az esedékesség évének szeptembere végéig ismételt felhívás ellenére sem fizeti meg.
(2) A hivatásos képviselő a jegyzékből - a 134a. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti fegyelmi intézkedések sérelme nélkül - hivatalból csak a következő esetekben törölhető:
a) halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén;
b) ha megszűnik valamelyik Szerződő Állam állampolgára lenni, kivéve, ha a 134. cikk (7) bekezdésének a) pontjával összhangban mentességet kapott;
c) ha a Szerződő Államok egyikében sincs többé székhelye vagy alkalmazási helye.
(3) A hivatásos képviselők jegyzékébe a 134. cikk (2) vagy (3) bekezdésével összhangban felvett bármely személyt, akit abból töröltek, kérelemre a jegyzékbe újra fel kell venni, ha a törlés feltételei már nem állnak fenn.
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY NYOLCADIK RÉSZÉHEZ
155. szabály
Nemzeti bejelentéssé való átalakítás iránti kérelem benyújtása és továbbítása
(1) A 135. cikk (1) bekezdésének a), illetve b) pontjában említett átalakítás iránti kérelmet az európai szabadalmi bejelentés visszavonásától vagy a bejelentés visszavontnak tekintéséről szóló értesítéstől, illetve a bejelentés elutasításáról vagy az európai szabadalom megvonásáról szóló határozat kézbesítésétől számított három hónapon belül kell benyújtani. Ha a kérelmet nem nyújtják be kellő időben, a 66. cikkben említett joghatás megszűnik.
(2) Az átalakítás iránti kérelemnek az abban megjelölt Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságaihoz való továbbításakor az érintett központi iparjogvédelmi hatóság vagy az Európai Szabadalmi Hivatal a kérelemhez mellékeli az európai szabadalmi bejelentésre vagy az európai szabadalomra vonatkozó iratok másolatát.
(3) A 135. cikk (4) bekezdését alkalmazni kell, ha a 135. cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy (2) bekezdésében említett átalakítás iránti kérelem továbbítására a bejelentés napjától vagy - ha elsőbbséget igényeltek - az elsőbbség napjától számított húsz hónapon belül nem kerül sor.
156. szabály
A nyilvánosság tájékoztatása nemzeti bejelentéssé való átalakítás esetén
(1) Az átalakítás iránti kérelemhez csatolt, a 155. szabály (2) bekezdése szerinti iratokat a központi iparjogvédelmi hatóság ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, mint a nemzeti eljárással kapcsolatos iratokat.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés átalakításából keletkező nemzeti szabadalom szövegében fel kell tüntetni az európai szabadalmi bejelentést.
VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK AZ EGYEZMÉNY TIZEDIK RÉSZÉHEZ
157. szabály
Az Európai Szabadalmi Hivatal mint átvevő hivatal
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal a Szabadalmi Együttműködési Szerződés értelmében átvevő hivatalként járhat el, ha a bejelentő lakóhelye vagy székhelye olyan Szerződő Államban található, vagy a bejelentő olyan Szerződő Állam állampolgára, amely mind ebben az Egyezményben, mind pedig a Szabadalmi Együttműködési Szerződésben részes. Ha a bejelentő az Európai Szabadalmi Hivatalt választja átvevő hivatalként, a nemzetközi bejelentést - a (3) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül - közvetlenül az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani. A 75. cikk (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal a Szabadalmi Együttműködési Szerződés értelmében átvevő hivatalként jár el, a nemzetközi bejelentést angol, francia vagy német nyelven kell benyújtani. Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke rendelkezhet úgy, hogy a nemzetközi bejelentést és az azzal kapcsolatos iratokat egynél több példányban kell benyújtani.
(3) Ha a nemzetközi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatalhoz mint átvevő hivatalhoz történő továbbítás céljából a Szerződő Állam hatóságánál nyújtják be, a Szerződő Államnak gondoskodnia kell arról, hogy a bejelentés az Európai Szabadalmi Hivatalhoz legkésőbb a benyújtását vagy - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbségi napot követő tizenharmadik hónap lejárta előtt két héttel beérkezzen.
(4) A nemzetközi bejelentés továbbításának díját a bejelentés benyújtását követő egy hónapon belül kell megfizetni.
158. szabály
Az Európai Szabadalmi Hivatal mint nemzetközi kutatási vagy nemzetközi elővizsgálati szerv
(1) A Szabadalmi Együttműködési Szerződés 17. cikke (3) bekezdésének a) pontja esetén minden olyan további találmány után, amelyre nézve nemzetközi kutatást kell végezni, nemzetközi kutatási pótilletéket kell fizetni.
(2) A Szabadalmi Együttműködési Szerződés 34. cikke (3) bekezdésének a) pontja esetén minden olyan további találmány után, amelyre nézve elővizsgálatot kell végezni, nemzetközi elővizsgálati pótilletéket kell fizetni.
(3) Ha a pótilletéket kifogással együtt fizették meg, az Európai Szabadalmi Hivatal a kifogást a Szabadalmi Együttműködési Szerződés 40.2 szabálya c)-e) pontjainak vagy 68.3 szabálya c)-e) pontjainak megfelelően megvizsgálja a kifogás vizsgálatáért előírt díj megfizetése ellenében. Az eljárás további részletes szabályait az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke állapítja meg.
159. szabály
Az Európai Szabadalmi Hivatal mint megjelölt vagy kiválasztott hivatal - az európai szakaszba lépés követelményei
(1) A 153. cikk szerinti nemzetközi bejelentés esetén a bejelentőnek a bejelentés napjától vagy - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított harmincegy hónapon belül a következőket kell teljesítenie:
a) adott esetben be kell nyújtania a nemzetközi bejelentésnek az Egyezmény 153. cikkének (4) bekezdése szerinti fordítását;
b) meg kell jelölnie a bejelentésnek az eredetileg vagy módosított formában benyújtott azokat az iratait, amelyek az európai szabadalom megadására irányuló eljárás alapját képezik;
c) meg kell fizetnie a 78. cikk (2) bekezdése szerinti bejelentési díjat;
d) meg kell fizetnie a megjelölési díjakat, ha a 39. szabály szerinti határidő már korábban lejárt;
e) meg kell fizetnie a kutatási díjat, ha kiegészítő európai kutatási jelentést kell készíteni;
f) be kell nyújtania a 94. cikk szerinti érdemi vizsgálat iránti kérelmet, ha a 70. szabály (1) bekezdésében megjelölt határidő már korábban lejárt;
g) meg kell fizetnie a harmadik évre vonatkozó, a 86. cikk (1) bekezdése szerinti fenntartási díjat, ha ez a díj az 51. szabály (1) bekezdése alapján korábban válik esedékessé;
h) adott esetben be kell nyújtania az 55. cikk (2) bekezdése és a 25. szabály szerinti kiállítási igazolást.
(2) A Szabadalmi Együttműködési Szerződés 25. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt határozatok meghozatala a vizsgálati osztály hatáskörébe tartozik.
160. szabály
Meghatározott követelmények elmulasztásának következményei
(1) Ha a nemzetközi bejelentés fordítását vagy az érdemi vizsgálat iránti kérelmet kellő időben nem nyújtják be, illetve a bejelentési díjat, a kutatási díjat vagy a megjelölési díjat kellő időben nem fizetik meg, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(2) Bármelyik Szerződő Állam megjelölését, amelyre nézve a megjelölési díjat kellő időben nem fizették meg, visszavontnak kell tekinteni.
(3) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal megállapítja, hogy a bejelentést vagy a Szerződő Állam megjelölését az (1) vagy a (2) bekezdés alapján visszavontnak kell tekinteni, ezt közli a bejelentővel. A 112. szabály (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
161. szabály
A 137. szabály (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak sérelme nélkül a bejelentés egy alkalommal, a bejelentőt erről értesítő közlés kézbesítésétől számított egy hónapon belül módosítható. A módosított bejelentés szolgál alapul a 153. cikk (7) bekezdése szerinti bármely kiegészítő kutatáshoz.
162. szabály
Díjköteles szabadalmi igénypontok
(1) Ha az európai szabadalom megadására irányuló eljárás alapját képező bejelentési iratok tíznél több igénypontot tartalmaznak, a tizenegyedik és minden további igénypont után igénypontdíjat kell fizetni a 159. szabály (1) bekezdése szerinti határidőn belül.
(2) A kellő időben meg nem fizetett igénypontdíjat a megfizetés elmulasztásáról szóló értesítéstől számított egy hónapon belül is meg lehet fizetni. Ha e határidőn belül módosított igénypontokat nyújtanak be, az igénypontdíj számítása a módosított igénypontok alapján történik.
(3) Bármely olyan igénypontdíjat, amelyet az (1) bekezdésben említett határidőn belül megfizettek, és amely a (2) bekezdés második mondata szerint esedékes díjaknál magasabb, vissza kell fizetni.
(4) Ha az igénypontdíjat kellő időben nem fizették meg, azt úgy kell tekinteni, hogy az érintett szabadalmi igénypontról lemondtak.
163. szabály
Egyes alaki követelmények vizsgálata az Európai Szabadalmi Hivatal által
(1) Ha a feltalálót a 19. szabály (1) bekezdésének megfelelően még nem nevezték meg a 159. szabály (1) bekezdésében említett határidő lejártakor, az Európai Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt a feltaláló két hónapon belül történő megnevezésére.
(2) Ha korábbi bejelentés elsőbbségét igénylik, és a korábbi bejelentés ügyszámát vagy másolatát az 52. szabály (1) bekezdése és az 53. szabály szerint a 159. szabály (1) bekezdésben említett határidő lejártakor még nem nyújtották be, az Európai Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt az ügyszám vagy a másolat két hónapon belül történő benyújtására. Az 53. szabály (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.
(3) Ha a 159. szabály (1) bekezdésében említett határidő lejártakor a Szabadalmi Együttműködési Szerződés Ügyintézési Utasításaiban előírt szabványnak megfelelő szekvencialista az Európai Szabadalmi Hivatal számára nem hozzáférhető, a bejelentőt fel kell hívni arra, hogy két hónapon belül nyújtsa be az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által előírt szabályoknak megfelelő szekvencialistát. A 30. szabály (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha a 159. szabály (1) bekezdésében említett határidő lejártakor bármelyik bejelentő vonatkozásában hiányzik a cím, állampolgárság, valamint a lakóhely vagy az üzleti tevékenység fő helye szerinti állam megjelölése, az Európai Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt, hogy két hónapon belül nyújtsa be ezeket az adatokat.
(5) Ha a 159. szabály (1) bekezdésében említett határidő lejártakor a 133. cikk (2) bekezdésében előírt követelmények nem teljesültek, az Európai Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt, hogy két hónapon belül bízzon meg hivatásos képviselőt.
(6) Ha az (1), a (4) vagy az (5) bekezdésben említett hiányokat kellő időben nem pótolják, az európai szabadalmi bejelentést el kell utasítani. Ha a (2) bekezdésben feltárt hiányt kellő időben nem pótolják, az elsőbbségi jog a bejelentés tekintetében nem érvényesíthető.
164. szabály
Az egység vizsgálata az Európai Szabadalmi Hivatal részéről
(1) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy a kiegészítő kutatás alapjául szolgáló bejelentési iratok nem elégítik ki a találmány egységére vonatkozó követelményeket, kiegészítő kutatási jelentést kell készíteni a bejelentés azon részeire nézve, amelyek a szabadalmi igénypontokban elsőként említett találmányra vagy a találmányok 82. cikk szerinti csoportjára vonatkoznak.
(2) Ha a vizsgálati osztály úgy találja, hogy az európai szabadalom megadására irányuló eljárás alapjául szolgáló bejelentési iratok nem elégítik ki a találmány egységére vonatkozó követelményeket, vagy olyan találmányra igényelnek oltalmat, amely nem képezi a nemzetközi kutatási jelentés vagy - az esettől függően - a kiegészítő kutatási jelentés tárgyát, a bejelentőt fel kell hívni, hogy bejelentését a nemzetközi kutatási jelentés vagy a kiegészítő kutatási jelentés által érintett tárgyra korlátozza.
165. szabály
Az Euro-PCT bejelentés mint az 54. cikk (3) bekezdése szerint újdonságrontó bejelentés
Az Euro-PCT bejelentést az 54. cikk (3) bekezdése értelmében a technika állásához tartozónak kell tekinteni, ha a 153. cikk (3) vagy (4) bekezdésében előírt feltételeken kívül a 159. szabály (1) bekezdésének c) pontja szerinti bejelentési díjat is megfizették.
JEGYZŐKÖNYV AZ 1973. OKTÓBER 5-EI EURÓPAI SZABADALMI EGYEZMÉNY 69. CIKKÉNEK ÉRTELMEZÉSÉRŐL
1. cikk
Általános elvek
A 69. cikk nem értelmezhető oly módon, hogy az európai szabadalom alapján fennálló oltalom terjedelmét az igénypontokban használt szavak pontos, szó szerinti jelentése alapján kell érteni, és hogy a leírás és a rajzok kizárólag az igénypontokban található ellentmondások feloldására szolgálnak. Nem értelmezhető oly módon sem, hogy az igénypontok csupán iránymutatást adnának, és hogy a tényleges oltalmi kör kiterjedhet arra, ami a szakember számára a leírás és a rajzok vizsgálata után a szabadalmas igényeként megjelenik. Ezzel ellentétben az értelmezésnek e két magyarázat között oly módon kell állást foglalnia, hogy egyaránt biztosítsa a szabadalmas megfelelő védelmét, valamint a jogbiztonságot harmadik személyek számára.
2. cikk
Egyenértékűség
Az európai szabadalom alapján fennálló oltalom terjedelmének meghatározásakor megfelelően figyelembe kell venni az igénypontban foglalt jellemzővel egyenértékű jellemzőt.
1973. OKTÓBER 5-EI JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI SZABADALMI RENDSZER KÖZPONTOSÍTÁSÁRÓL ÉS ANNAK BEVEZETÉSÉRŐL (A KÖZPONTOSÍTÁSRÓL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYV)
I. fejezet
(1) a) Az Egyezmény hatálybalépésével az Egyezményben részes azon államok, amelyek egyúttal a Hágai Megállapodással 1947. június 6-án létesített Nemzetközi Szabadalmi Intézetnek is tagjai, az összes szükséges intézkedést megteszik annak biztosítására, hogy legkésőbb az Egyezmény 162. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időpontban az Európai Szabadalmi Hivatalra ruházzák át a Nemzetközi Szabadalmi Intézet összes vagyonát és terhét, továbbá teljes személyzetét. Ez az átruházás a Nemzetközi Szabadalmi Intézet és az Európai Szabadalmi Szervezet közötti megállapodással válik hatályossá. Az előzőekben említett államok és az Egyezményben részes más államok megteszik az összes szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy e megállapodás legkésőbb a 162. cikk (1) bekezdésében előírt időpontban végrehajtásra kerüljön. A megállapodás végrehajtásának időpontjában a Nemzetközi Szabadalmi Intézet azon tagállamai, amelyek egyúttal az Egyezmény részesei is, a továbbiakban vállalják a Hágai Megállapodásban való részvételük megszüntetését.
b) Az Egyezményben részes államok megteszik az összes szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az a) pontban említett megállapodással összhangban az Európai Szabadalmi Hivatal átvegye a Nemzetközi Szabadalmi Intézet összes vagyonát és terhét, továbbá teljes személyzetét. Az Európai Szabadalmi Hivatal e megállapodás végrehajtását követően átvállalja azokat a feladatokat, amelyek a Nemzetközi Szabadalmi Intézetre hárulnak azon a napon, amelyen az Egyezményt aláírásra megnyitják, különösen azokat, amelyeket tagállamai vonatkozásában ellát, függetlenül attól, hogy ezek az államok az Egyezmény részeseivé válnak-e, továbbá azokat a feladatokat, amelyeknek elvégzésére az Egyezmény hatálybalépésének napján azoknak az államoknak a tekintetében kötelezte el magát, amelyek mind a Nemzetközi Szabadalmi Intézet tagjai, mind az Egyezmény részesei. Ezen túlmenően az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsa az Európai Szabadalmi Hivatalra további kutatási feladatokat ruházhat.
c) E kötelezettségeket - a Nemzetközi Szabadalmi Intézet és az érintett Szerződő Állam kormánya közötti megállapodásban előírt feltételek szerint - megfelelően alkalmazni kell a Hágai Megállapodás alapján létrehozott kirendeltségre is. E kormány kötelezettséget vállal arra, hogy az Európai Szabadalmi Szervezettel a Nemzetközi Szabadalmi Intézettel már meglévő megállapodás helyébe lépő új megállapodást köt annak érdekében, hogy a kirendeltség szervezetére, működésére és finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket ezzel a jegyzőkönyvvel összhangba hozza.
(2) A III. szakasz rendelkezéseinek figyelembevételével az Egyezményben részes államok központi iparjogvédelmi hatóságaik nevében az Egyezmény 162. cikkének (1) bekezdésében említett naptól kezdve az Európai Szabadalmi Hivatal javára lemondanak a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi kutatási szervként folytatott bármely tevékenységről.
(3) a) Az Egyezmény 162. cikkének (1) bekezdésében említett naptól kezdve Berlinben létrejön az Európai Szabadalmi Hivatal kirendeltsége. E kirendeltség a hágai részleg irányítása alatt működik.
b) Az Igazgatótanács a berlini kirendeltség feladatait az általános megfontolások és az Európai Szabadalmi Hivatal igényeinek figyelembevételével határozza meg.
c) Legalább az Európai Szabadalmi Hivatal tevékenységi körének fokozatos kibővülését követő időszak kezdetén az erre a kirendeltségre ruházott munka mennyiségének elegendőnek kell lennie a Német Szabadalmi Hivatal berlini részlegénél foglalkoztatott vizsgáló személyzet munkával való teljes mértékűellátására azon a napon, amelyen az Egyezményt aláírásra megnyitják.
d) A Német Szövetségi Köztársaság viseli az Európai Szabadalmi Szervezetnél a berlini kirendeltség felállításával és fenntartásával kapcsolatban felmerült egyéb költségeket.
II. fejezet
A III. és a IV. szakasz rendelkezéseinek figyelembevételével, az Egyezményben részes államok központi iparjogvédelmi hatóságaik nevében lemondanak az Európai Szabadalmi Hivatal javára a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi elővizsgálati szervként folytatott bármely tevékenységről. E kötelezettség csak addig a mértékig áll fenn, ameddig az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalmi bejelentéseket az Egyezmény 162. cikkének (2) bekezdésével összhangban vizsgálhatja; e kötelezettség attól a naptól számított két év elteltével keletkezik, amikor az Európai Szabadalmi Hivatal vizsgáló tevékenységét az érintett műszaki területeken megkezdte egy olyan ötéves terv alapján, amely a Hivatal tevékenységét valamennyi műszaki területre fokozatosan terjeszti ki, és amely csak az Igazgatótanács határozatával módosítható. Az említett kötelezettség teljesítésének részleteit az Igazgatótanács határozatban rögzíti.
III. fejezet
(1) Az Egyezményben részes bármely olyan állam központi iparjogvédelmi hatósága, amelynek hivatalos nyelve nem az Európai Szabadalmi Hivatal valamely hivatalos nyelve, jogosult arra, hogy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi kutatási szervként és nemzetközi elővizsgálati szervként működjön. Az ilyen felhatalmazás kötelezettségvállalást jelent arra, hogy az érintett állam tevékenységét az olyan nemzetközi bejelentésekre korlátozza, amelyeket az érintett állam állampolgárai vagy ebben az államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek, továbbá ezzel az állammal az Egyezményben részes bármely szomszédos államnak állampolgárai vagy ott lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek nyújtanak be. Az Igazgatótanács felhatalmazhatja az Egyezményben részes bármely állam központi iparjogvédelmi hatóságát arra, hogy az említett tevékenységet kiterjessze olyan nemzetközi bejelentésekre, amelyeket az Egyezményben nem részes bármely olyan állam állampolgárai vagy ott lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek nyújtanak be, amelynek hivatalos nyelve megegyezik az érintett Szerződő Állam nyelvével, és e bejelentéseket ezen a nyelven készítettek el.
(2) A Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti kutatási tevékenységek összehangolása céljából, a szabadalmak megadására vonatkozó európai rendszer keretében együttműködés jön létre az Európai Szabadalmi Hivatal és az e szakasz szerint felhatalmazott bármely központi iparjogvédelmi hatóság között. Ez az együttműködés különmegállapodáson alapul, amely többek között kiterjedhet kutatási eljárásokra és módszerekre, a vizsgálók alkalmazására és képzésére vonatkozó minősítésekre, a hivatalok közötti kutatások és egyéb szolgáltatások közötti cserét szabályozó iránymutatásokra, továbbá a kívánt ellenőrzés és felügyelet létrehozásához szükséges valamennyi egyéb intézkedésre.
IV. fejezet
(1) a) Az Egyezményben részes államok nemzeti szabadalmi hivatalai számára az európai szabadalmi rendszerhez való alkalmazkodás megkönnyítése céljából az Igazgatótanács, amennyiben azt kívánatosnak találja, a következőkben meghatározott feltételek mellett azon államok központi iparjogvédelmi hatóságait, ahol az eljárás az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén folytatható, megbízhatja az e nyelven elkészített olyan európai szabadalmi bejelentések vizsgálatával kapcsolatos feladatokkal, amelyek vizsgálata az Egyezmény 18. cikkének (2) bekezdése szerint általában a vizsgálati osztály tagjára tartozik. E feladatokat az Egyezményben megállapított megadási eljárás keretein belül kell ellátni; az ilyen bejelentésekkel kapcsolatban a határozatokat a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban a vizsgálati osztály hozza meg.
b) Az a) pont szerinti feladatok nem haladhatják meg a benyújtott európai szabadalmi bejelentések teljes mennyiségének 40%-át; az államok bármelyikére bízott feladatok nem haladhatják meg a benyújtott európai szabadalmi bejelentések teljes mennyiségének egyharmadát. E feladatokat az Európai Szabadalmi Hivatal megnyitásától számított 15 éves időtartamra kell kiadni, és fokozatosan (főszabályként évi 20%-kal) az utolsó öt évben nullára kell csökkenteni.
c) A b) pontban foglalt rendelkezések figyelembevételével az Igazgatótanácsnak határoznia kell azon európai szabadalmi bejelentések természetéről, eredetéről és számáról, amelyeknek vizsgálata az említett Szerződő Államok valamelyikének központi iparjogvédelmi hatóságára bízható.
d) E végrehajtási rendelkezéseket az érintett Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága és az Európai Szabadalmi Hivatal közötti különmegállapodásba kell foglalni.
e) Az a hivatal, amellyel ilyen különmegállapodást kötöttek, a 15 éves időtartam lejártáig a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi elővizsgálati szervként működhet.
(2) a) Ha az Igazgatótanács úgy ítéli meg, hogy ez az Európai Szabadalmi Hivatal megfelelőműködésével összeegyeztethető, illetve meghatározott Szerződő Államokra nézve az I. szakasz (2) bekezdésének alkalmazásából adódó nehézségek kiküszöbölése céljából azoknak az államoknak a központi iparjogvédelmi hatóságait, amelyeknek hivatalos nyelve az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyike, európai szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos kutatás végzésével bízhatja meg, ha e hatóságok a Szabadalmi Együttműködési Szerződésben előírt feltételekkel összhangban alkalmasak a nemzetközi kutatási szervvé történő kijelölésre.
b) Az Európai Szabadalmi Hivatal felelősségével vállalt ilyen feladatok ellátása során az érintett központi iparjogvédelmi hatóságnak be kell tartania az európai kutatási jelentés elkészítésére alkalmazandó iránymutatásokat.
c) E szakasz (1) bekezdése b) pontja második mondatának és d) pontjának rendelkezéseit e bekezdésre alkalmazni kell.
V. fejezet
(1) Az I. szakasz (1) bekezdésének c) pontjában említett kirendeltség jogosult arra, hogy az olyan európai szabadalmi bejelentések tekintetében, amelyeket a kirendeltség székhelye szerinti állam állampolgárai vagy olyan személyek nyújtanak be, akiknek lakóhelye vagy székhelye ebben az államban van, kutatást végezzen az állam hivatalos nyelvén rendelkezésére álló iratokban. E jogosultságnak az a feltétele, hogy az európai szabadalom megadására irányuló eljárás nem szenvedhet késedelmet, és az Európai Szabadalmi Szervezetre nézve járulékos költségek nem keletkezhetnek.
(2) Az (1) bekezdésben említett kirendeltség jogosult arra, hogy az európai szabadalom bejelentőjének kérelmére és költségére szabadalmi bejelentése tekintetében az (1) bekezdésben említett iratokban kutatást végezzen. E jogosultság addig érvényes, ameddig az Egyezmény 92. cikkében meghatározott kutatást a VI. szakasszal összhangban ezekre az iratokra ki nem terjesztik; e jogosultságnak az a feltétele, hogy az európai szabadalom megadásával kapcsolatos eljárás nem szenvedhet késedelmet.
(3) Az Igazgatótanács az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságokat - e bekezdésekben előírt feltételekkel - kiterjesztheti az olyan Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatóságára is, amelynek hivatalos nyelve nem az Európai Szabadalmi Hivatal valamely hivatalos nyelve.
VI. fejezet
Az Egyezmény 92. cikkében meghatározott kutatás főszabályként valamennyi európai szabadalmi bejelentés tekintetében kiterjeszthető a közzétett szabadalmakra és szabadalmi bejelentésekre, továbbá a Szerződő Államok egyéb olyan lényeges irataira, amelyeket az Egyezmény 162. cikkének (1) bekezdésében említett időpontban az Európai Szabadalmi Hivatal kutatási dokumentációja nem tartalmaz. Az Igazgatótanács egy, különösen a műszaki és pénzügyi szempontokra is kiterjedő tanulmány alapján meghatározza a kiterjesztés terjedelmét, feltételeit és menetrendjét.
VII. fejezet
E jegyzőkönyv rendelkezései az Egyezmény ellentétes előírásaival szemben elsőbbséget élveznek.
VIII. fejezet
Az Igazgatótanács az erre a jegyzőkönyvre vonatkozó határozatait háromnegyedes többséggel hozza [az Egyezmény 35. cikkének (2) bekezdése]. A szavazatok súlyozására vonatkozó rendelkezéseket (az Egyezmény 36. cikke) alkalmazni kell.
JEGYZŐKÖNYV A JOGHATÓSÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI SZABADALOMMAL KAPCSOLATOS HATÁROZATOK ELISMERÉSÉRŐL (A HATÁROZATOK ELISMERÉSÉRŐL SZÓLÓ 1973. OKTÓBER 5-EI JEGYZŐKÖNYV)
I. fejezet
HATÁSKÖR
1. cikk
(1) A Szerződő Államok bíróságainak joghatósága alá tartozik - a 2-6. cikkekkel összhangban - a bejelentővel szemben indított olyan perek tekintetében történő határozathozatal, amelyekkel az európai szabadalmi bejelentésben megjelölt egy vagy több Szerződő Államra vonatkozóan az európai szabadalom megadására vonatkozó igényt érvényesítenek.
(2) E jegyzőkönyv értelmében bíróságokon mindazokat a hatóságokat kell érteni, amelyek egy SzerződőÁllam nemzeti joga szerint az (1) bekezdésben említett perekkel kapcsolatban hatáskörrel rendelkeznek. A Szerződő Államoknak közölniük kell az Európai Szabadalmi Hivatallal mindazoknak a hatóságoknak az elnevezését, amelyek számára ilyen hatáskört biztosítanak; az Európai Szabadalmi Hivatalnak erről megfelelően tájékoztatnia kell a többi Szerződő Államot.
(3) E jegyzőkönyv értelmében "Szerződő Állam" az olyan Szerződő Állam, amely nem zárta ki e jegyzőkönyv alkalmazását az Egyezmény 167. cikke alapján.
2. cikk
A 4. és az 5. cikkben foglaltak figyelembevételével, ha az európai szabadalom bejelentőjének lakóhelye vagy üzleti tevékenységének fő helye valamelyik Szerződő Állam területén van, a pert ellene e SzerződőÁllam bíróságai előtt kell megindítani.
3. cikk
Ha az európai szabadalom bejelentőjének lakóhelye vagy üzleti tevékenységének fő helye a SzerződőÁllamokon kívül van, az európai szabadalom megadására vonatkozó igényt érvényesítő személy lakóhelye vagy üzleti tevékenységének fő helye pedig a Szerződő Államok egyikének területén van, a 4. és az 5. cikkben foglaltak figyelembevételével ez utóbbi állam bíróságai rendelkeznek kizárólagos joghatósággal.
4. cikk
Ha az európai szabadalmi bejelentés tárgya szolgálati találmány, az 5. cikkben foglaltak figyelembevételével a munkáltató és a munkavállaló közötti perek tekintetében kizárólag annak a Szerződő Államnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek joga az Egyezmény 60. cikke (1) bekezdésének második mondata szerint az európai szabadalomra való igényjogosultságot meghatározza.
5. cikk
(1) Ha egy európai szabadalom megadására vonatkozó igényjogosultsággal kapcsolatos vitában részes felek írásbeli vagy írásban megerősített szóbeli megállapodást kötnek arról, hogy egy meghatározott Szerződő Állam bíróságának vagy bíróságainak kell döntenie egy ilyen jogvitában, ezen állam bírósága vagy bíróságai rendelkeznek kizárólagos joghatósággal.
(2) Ha a felek a munkavállaló és annak munkáltatója, az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha a munkaszerződést szabályozó nemzeti jog e megállapodást lehetővé teszi.
6. cikk
Azokban az esetekben, amikor sem a 2-4. cikkek, sem pedig az 5. cikk (1) bekezdése nem alkalmazhatók, a Német Szövetségi Köztársaság bíróságainak van kizárólagos joghatósága.
7. cikk
A Szerződő Államoknak azok a bíróságai, amelyek előtt az 1. cikkben meghatározott pereket indítják, hivatalból vizsgálják, hogy rendelkeznek-e a 2-6. cikkek szerinti joghatósággal.
8. cikk
(1) A különböző Szerződő Államok bíróságai előtt ugyanazon jog iránt ugyanazon felek között indított perek esetében az a bíróság, ahová a kérelmet később nyújtották be, joghatóságának hiányát hivatalból állapítja meg azon bíróság javára, amely előtt a per korábban megindult.
(2) Ha annak a bíróságnak, amely előtt a pert korábban indították meg, a joghatóságát vitatják, az a bíróság, amelyhez a kérelmet később nyújtották be, a másik bíróság jogerős döntéséig az eljárást felfüggeszti.
II. fejezet
ELISMERÉS
9. cikk
(1) A 11. cikk (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az európai szabadalmi bejelentésben megjelölt egy vagy több Szerződő Államra nézve az európai szabadalom megadására vonatkozó, gényjogosultságról szóló, bármelyik Szerződő Államban hozott jogerős határozatot a többi SzerződőÁllamban külön eljárás nélkül el kell ismerni.
(2) Annak a bíróságnak a joghatósága, amelynek határozatát el kell ismerni, valamint a határozat érvényessége nem vizsgálható felül.
10. cikk
A 9. cikk (1) bekezdése nem alkalmazható, ha:
a) a bejelentő, aki a kérelmet nem vitatta, bizonyítja, hogy számára az eljárást kezdeményező iratot nem szabályszerűen és nem kellő időben kézbesítették, hogy védekezését előterjeszthesse;
b) a bejelentő bizonyítja, hogy a határozat ellentétes egy másik, valamely Szerződő Államban, ugyanazon felek közötti olyan eljárásban hozott határozattal, amely eljárás korábban indult annál, mint amelyben az elismerendő határozatot hozták.
11. cikk
(1) A Szerződő Államok egymás közötti viszonyában e jegyzőkönyv előírásai elsőbbséget élveznek más, a joghatóságra és a határozatok elismerésére vonatkozó megállapodások ellentétes rendelkezéseivel szemben.
(2) E jegyzőkönyv nem érinti valamely Szerződő Állam és egy olyan állam közötti bármely megállapodás alkalmazását, amely e jegyzőkönyvnek nem részese.
JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI SZABADALMI SZERVEZET KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL (A KIVÁLTSÁGOKRÓL ÉS MENTESSÉGEKRŐL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYV)
1. cikk
(1) A Szervezet helyiségei sérthetetlenek.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének hozzájárulása nélkül a Szervezet helyiségeibe nem léphetnek be azoknak az államoknak a hatóságai, amelyek területén a helyiségek találhatók. E hozzájárulást megadottnak kell tekinteni tűz vagy azonnali védőintézkedést igénylő egyéb elemi csapás esetén.
(3) Nem jelenti a sérthetetlenség megszegését, ha a Szervezet helyiségeiben periratot és a Szervezet ellen indított eljárással kapcsolatos egyéb iratot kézbesítenek.
2. cikk
A Szervezet irattára, valamint az általa tárolt, illetve a hozzá tartozó összes dokumentumsérthetetlen.
3. cikk
(1) A Szervezet hivatali tevékenységének ellátása során mentességet élvez a joghatóság és a végrehajtás alól, kivéve
a) ha a Szervezet erről meghatározott esetben kifejezetten lemond, annak mértékéig;
b) olyan polgári peres eljárás esetén, amelyet harmadik fél indított a Szervezet tulajdonát képező vagy az általa üzemeltetett jármű által okozott balesetből származó kár megtérítése, vagy a közúti közlekedés szabályainak e jármű részvételével történő megsértése miatt;
c) a 23. cikk alapján hozott választottbírósági ítélet végrehajtása esetén.
(2) A Szervezet vagyona és követelései, bárhol is legyenek, mentesek bármilyen igénybevétel, elkobzás, kisajátítás és lefoglalás alól.
(3) A Szervezet vagyona és követelései mentesek bármilyen kényszerítő közigazgatási vagy bírósági intézkedés alól, kivéve, ha azokra olyan balesetek megelőzésével vagy vizsgálatával kapcsolatban van átmenetileg szükség, amelyekben a Szervezet tulajdonát képező vagy az általa üzemeltetett járművek részt vesznek.
(4) E jegyzőkönyv értelmében a Szervezet hivatali tevékenysége minden olyan tevékenység, amelyre az Egyezményben előírt igazgatási és technikai működéséhez feltétlenül szükség van.
4. cikk
(1) Hivatali tevékenységének ellátása során a Szervezet, annak vagyona és bevételei mentesek mindenfajta közvetlen adó alól.
(2) Mindazokban az esetekben, amikor a Szervezet hivatali tevékenységének ellátása érdekében jelentős összegű beszerzéseket hajt végre, és ezek ára adókat vagy egyéb közterheket tartalmaz, a SzerződőÁllamok lehetőség szerint kötelesek megfelelő intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy a Szervezet számára az ilyen adók vagy közterhek összegét elengedjék vagy visszatérítsék.
(3) Nem adható mentesség olyan adók és közterhek alól, amelyek csupán közüzemi szolgáltatások díjainak felelnek meg.
5. cikk
A Szervezet által hivatali tevékenységeinek ellátására behozott vagy kivitt árucikkek - a nyújtott szolgáltatások díjainak és adójának kivételével - mentességet élveznek minden behozatali vagy kiviteli vám vagy egyéb díj, továbbá mindenfajta behozatali és kiviteli tilalom és korlátozás alól.
6. cikk
Nem adható a 4. és az 5. cikk szerinti mentesség olyan árucikkekre, amelyeket az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottainak személyes szükségleteire vásárolnak vagy hoznak be.
7. cikk
(1) A Szervezet tulajdonát képező, a 4. és az 5. cikk szerint beszerzett vagy behozott árucikkek csak olyan feltételekkel összhangban adhatók el vagy ruházhatók át, amelyeket a mentességet biztosító Szerződő Államok állapítottak meg.
(2) A Szervezet különböző hivatali épületei között történő áruszállítás és szolgáltatásnyújtás mentes minden díj és korlátozás alól; adott esetben a Szerződő Államok megfelelő intézkedéseket tesznek az ilyen díjak összegének elengedése vagy visszatérítése, vagy az ilyen korlátozások megszüntetése iránt.
8. cikk
Kiadványoknak és egyéb tájékoztató anyagoknak a Szervezet által vagy a Szervezet számára történőtovábbítása semmilyen módon nem korlátozható.
9. cikk
A Szerződő Államok megadják a Szervezetnek a hivatali tevékenysége ellátásához szükséges devizajogi mentességeket.
10. cikk
(1) A Szervezet - hivatalos közlései, valamint iratainak továbbítása tekintetében - minden egyes Szerződő Államban ugyanabban a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesül, mint amelyben az illető állam bármely más nemzetközi szervezetet részesít.
(2) A Szervezet hivatalos közlései, bármilyen módon továbbították is azokat, nem cenzúrázhatók.
11. cikk
A Szerződő Államok minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottainak beutazását, tartózkodását és kiutazását megkönnyítsék.
12. cikk
(1) A Szerződő Államok képviselői, helyetteseik és amennyiben ilyenek vannak, tanácsadóik vagy szakértőik az Igazgatótanács vagy az Igazgatótanács által létrehozott szervek üléseinek, továbbá az ülések helyszínére való utazás vagy az onnan történő visszatérés ideje alatt a következő kiváltságokat és mentességeket élvezik:
a) mentesek az őrizetbe vétel vagy a letartóztatás, valamint személyes poggyászuk elkobzása alól, a tettenérés esetét kivéve;
b) hivataluk megszűnését követően is mentességet élveznek a joghatóság alól hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, ideértve az általuk szóban vagy írásban közölteket; e mentesség azonban nem alkalmazható, ha e személy megsérti a közúti közlekedés szabályait, továbbá, ha a tulajdonát képező vagy általa vezetett járművel kárt okoz;
c) valamennyi hivatalos iratuk vagy dokumentumuk sérthetetlen;
d) joguk van kódokat használni, valamint különleges futár által kézbesített vagy pecséttel ellátott postát fogadni;
e) saját maguk és házastársaik tekintetében mentesek minden beutazási korlátozás, valamint a külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályok alól;
f) a valuta- és devizaszabályozást illetően a külföldi kormányok ideiglenes hivatali kiküldetésben lévőképviselői számára megadott könnyítéseket élvezik.
(2) Az (1) bekezdésben említett személyek a kiváltságokat és a mentességeket nem személyes előnyök szerzése érdekében, hanem a Szervezettel összefüggő feladataik ellátásának teljes függetlensége biztosítása céljából kapják. Ennek folytán a Szerződő Állam köteles a mentességet visszavonni minden olyan esetben, amikor - megítélése szerint - az akadályozná az igazságszolgáltatást, és amikor az visszavonható azoknak a céloknak a sérelme nélkül, amelyekre nézve azt megadták.
13. cikk
(1) A 6. cikkben foglaltak kivételével, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke élvezi a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés szerint a diplomáciai képviselőket megillető kiváltságokat és mentességeket.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnökét nem illeti meg a joghatóság alóli mentesség, ha megsérti a közúti közlekedés szabályait, vagy, ha a tulajdonát képező vagy az általa vezetett járművel kárt okoz.
14. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai:
a) hivataluk megszűnését követően is mentességet élveznek a joghatóság alól hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, ideértve az általuk szóban vagy írásban közölteket; e mentesség azonban nem alkalmazható, ha az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottja megsérti a közúti közlekedés szabályait, vagy, ha a tulajdonát képező vagy általa vezetett járművel kárt okoz;
b) mentességet élveznek mindenfajta katonai szolgálat alól;
c) valamennyi hivatalos iratuk vagy dokumentumuk sérthetetlen;
d) a bevándorlási korlátozásokra és a külföldiek nyilvántartására vonatkozóan ugyanazokat a könnyítéseket élvezik, mint amelyek a nemzetközi szervezetek tisztviselőit általában megilletik; ugyanez vonatkozik a velük egy háztartásban élő családtagokra;
e) a devizaszabályozást illetően ugyanazokat a kiváltságokat élvezik, mint amelyek a nemzetközi szervezetek tisztviselőit általában megilletik;
f) nemzetközi válságok esetén ugyanazokat a könnyítéseket élvezik a hazatelepedés során, mint a diplomáciai képviselők; ugyanez vonatkozik a velük egy háztartásban élő családtagokra is;
g) vámmentesen hozhatják be berendezési és személyes használati tárgyaikat működésük megkezdésekor, továbbá vámmentesen vihetik ki azokat hivataluk megszűnésekor, annak az államnak a kormánya által szükségesnek ítélt feltételeknek megfelelően, amelyben e jogokat gyakorolják, kivéve az olyan tulajdont, amelyet ebben az államban szereztek, és amely ott kiviteli tilalom tárgyát képezi.
15. cikk
A Szervezet nevében feladatot ellátó vagy annak részére megbízást teljesítő szakértők a feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben - ideértve a feladataik ellátása vagy megbízásaik teljesítése során tett utazásokat - a következő kiváltságokat és mentességeket élvezik:
a) mentesség a joghatóság alól hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, ideértve az általuk szóban vagy írásban közölteket, kivéve, ha a szakértő megsérti a közúti közlekedés szabályait, vagy, ha a tulajdonát képező vagy általa vezetett járművel kárt okoz; a szakértőket e mentesség akkor is megilleti, ha alkalmazásuk a Szervezetnél megszűnik;
b) valamennyi hivatalos iratuk és dokumentumuk sérthetetlen;
c) megilletik őket a járandóságaik átutalásához szükséges devizajogi kedvezmények.
16. cikk
(1) A 13. és a 14. cikkben említett személyek a Szervezet által részükre fizetett bérek és járandóságok után - az Igazgatótanács által az Egyezmény hatálybalépésétől számított egy éven belül meghatározott feltételeknek és eljárásnak megfelelően - a Szervezet javára kötelesek adót fizetni. Ezen adók kivetésének napjától az ilyen bérek és járandóságok mentesek a nemzeti jövedelemadó alól. A Szerződő Államok figyelembe vehetik azonban a mentességet élvező béreket és járandóságokat az egyéb forrásból származó jövedelem utáni adóösszeg megállapításánál.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni azokra a nyugdíjakra és életjáradékokra, amelyeket a Szervezet az Európai Szabadalmi Hivatal korábbi alkalmazottai számára fizet.
17. cikk
Az Igazgatótanács meghatározza az alkalmazottak azon körét, akikre a 14. cikket - részben vagy egészben - és a 16. cikket alkalmazni kell, továbbá a szakértők azon körét, akikre a 15. cikket alkalmazni kell. Az e körbe tartozó alkalmazottak és szakértők nevét, besorolását és lakcímét időről időre a SzerződőÁllamok részére továbbítani kell.
18. cikk
A Szerződő Államokkal a 25. cikk rendelkezéseivel összhangban kötött megállapodások kivételével a Szervezet és az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai mentesek a nemzeti társadalombiztosítási intézmények számára teljesítendő valamennyi kötelező befizetés alól abban az esetben, ha a Szervezet saját társadalombiztosítási rendszert hoz létre.
19. cikk
(1) Az ebben a jegyzőkönyvben előírt kiváltságok és mentességek nem arra szolgálnak, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottainak vagy a Szervezet számára, illetve annak nevében dolgozó szakértők részére személyes előnyöket biztosítsanak, hanem kizárólag azt a célt szolgálják, hogy minden körülmények között biztosítsák a Szervezet akadálytalan működését és azoknak a személyeknek a teljes függetlenségét, akiket e kiváltságok és mentességek megilletnek.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke köteles visszavonni a mentességet, ha megítélése szerint a mentesség akadályozná a megfelelő igazságszolgáltatást, és ha az a Szervezet érdekeinek sérelme nélkül visszavonható. Az Igazgatótanács ugyanezen okokból visszavonhatja az elnök mentességét.
20. cikk
(1) A Szervezet minden esetben köteles együttműködni a Szerződő Államok hatáskörrel rendelkezőhatóságaival az igazságszolgáltatás megkönnyítése, a rendőrhatósági, továbbá a közegészségügyre és a munkavédelemre vonatkozó előírások és más hasonló nemzeti jogszabályok betartásának biztosítása és az e jegyzőkönyvben előírt kiváltságokkal, mentességekkel és könnyítésekkel szembeni bármely visszaélés megakadályozása érdekében.
(2) Az (1) bekezdésben említett együttműködés részletei a 25. cikkben említett kiegészítőmegállapodásokban határozhatók meg.
21. cikk
Mindegyik Szerződő Állam fenntartja magának a jogot, hogy a biztonsága érdekében szükséges óvintézkedéseket megtegye.
22. cikk
Egyetlen Szerződő Állam sem köteles a 12. cikkben, a 13. cikkben, a 14. cikk b), e) és g) pontjaiban, továbbá a 15. cikk c) pontjában meghatározott kiváltságokat és mentességeket biztosítani.
a) saját állampolgárainak;
b) bármely személynek, aki működésének a Szervezetnél történő megkezdésekor ebben az államban állandó lakóhellyel rendelkezik és nem más olyan kormányközi szervezet alkalmazottja, amelynek személyzete a Szervezethez kerül.
23. cikk
(1) Bármely Szerződő Állam bármely olyan vitát nemzetközi választottbíróság elé vihet, amely a Szervezettel, az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottjával vagy olyan szakértővel kapcsolatos, aki a Szervezet számára vagy nevében fejt ki tevékenységet, ha a Szervezet, vagy az alkalmazottak és a szakértők e jegyzőkönyv szerinti kiváltságot vagy mentességet vettek igénybe olyan körülmények között, amikor e mentességet nem függesztették fel.
(2) Ha a Szerződő Államnak az a szándéka, hogy valamely vitát választottbíróság elé vigyen, értesítenie kell az Igazgatótanács elnökét, aki erről valamennyi Szerződő Államot haladéktalanul tájékoztatja.
(3) Az e cikk (1) bekezdése szerinti eljárást nem kell alkalmazni a Szervezet és az alkalmazottak vagy a szakértők közötti, a Szolgálati Szabályzattal vagy az alkalmazási feltételekkel kapcsolatos, vagy - az alkalmazottak vonatkozásában - a Nyugdíjszabályzattal kapcsolatos viták esetén.
(4) A választottbíróság ítélete ellen, amely jogerős, nincs helye jogorvoslatnak, és az a felekre nézve kötelező. Ha az ítélet tartalma vagy terjedelme vitás, azt a választottbíróság bármely fél kérésére értelmezi.
24. cikk
(1) A 23. cikkben említett választottbíróság három tagból áll; egy választottbírót a választottbírósági eljárásban részt vevő állam vagy államok, egy továbbit az Igazgatótanács jelöl ki; e két választottbíró jelöli ki a harmadik választottbírót, aki a választottbíróság elnöke.
(2) A választottbírók kijelölése olyan jegyzékből történik, amely az egyes Szerződő Államok által megjelölt legfeljebb hat és az Igazgatótanács által megjelölt további hat választottbíróból áll. E jegyzéket a jegyzőkönyv hatálybalépése után haladéktalanul el kell készíteni és a továbbiakban szükség szerint felül kell vizsgálni.
(3) Ha a 23. cikk (2) bekezdésében említett értesítés napjától számított három hónapon belül az (1) bekezdés szerinti kijelölés egyik fél részéről sem történik meg, a választottbírót a másik fél kérelmére az említett jegyzékben felsorolt személyek közül a Nemzetközi Bíróság elnöke jelöli ki. E rendelkezés alkalmazandó bármelyik fél kérelmére, ha a második választottbíró kijelölését követő egy hónapon belül az első két választottbíró a harmadik választottbíró kijelölését illetően nem tud egyetértésre jutni. E két esetben, ha a Nemzetközi Bíróság elnöke a választottbírók kijelölésében akadályoztatva van, vagy ha a vitában részt vevő államok valamelyikének állampolgára, a választottbírókat a Nemzetközi Bíróság elnökhelyettese jelöli ki, feltéve, hogy nem állampolgára a vitában részes egyik államnak sem. Ez utóbbi esetben a választottbírókat a Nemzetközi Bíróság azon tagja jelöli ki, aki valamely vitában részes államnak nem állampolgára, és akit az elnök vagy az elnökhelyettes választ ki. Nem választható meg választottbírónak a választottbírósági eljárást kérelmező állam olyan állampolgára, akinek kijelölése az Igazgatótanácsra tartozik, továbbá az Igazgatótanács javaslatára a jegyzékbe felvett olyan személy sem, akinek kijelölése a kérelmező államra tartozik. E két kategória valamelyikébe tartozó egyetlen személy sem választható meg a választottbíróság elnökének.
25. cikk
A Szervezet az Igazgatótanács határozata alapján egy vagy több Szerződő Állammal e jegyzőkönyv ezen állam vagy államok vonatkozásában történő végrehajtása céljából kiegészítő megállapodásokat, továbbá hatékony működése és érdekeinek védelme céljából egyéb megállapodásokat köthet.
JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI SZABADALMI HIVATAL HÁGAI RÉSZLEGÉNEK SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁNAK BŐVÍTÉSÉRŐL
Az Európai Szabadalmi Szervezetnek biztosítania kell, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal hágai részlegénél a 2000. évi létszámtervben és szervezeti felépítésben meghatározott álláshelyek aránya lényegében változatlan marad. A hágai részleg álláshelyei számának olyan módosításáról, amely az említett arányt több mint 10%-kal meghaladja, és amely az Európai Szabadalmi Hivatal megfelelőműködéséhez szükségesnek bizonyul, a Szervezet Igazgatótanácsa hoz határozatot az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének javaslatára és a Német Szövetségi Köztársaság és a Holland Királyság kormányai véleményének meghallgatását követően.
3.-13. SZAKASZ*
(Hatályon kívül helyezve)
14. SZAKASZ
Jelen törvény hatályba lépésének napján hatályát veszti az európai szabadalmak megadásáról szóló egyezményt megerősítő törvény (JSZK Hivatalos Lapja - Nemzetközi szerződések, 3/96. sz.).
15. SZAKASZ
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében - Nemzetközi szerződések való közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
MEGJEGYZÉS:
* Az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) megerősítéséről szóló törvény, az Európai Szabadalmi Egyezmény 63. cikkének 1991. december 17-ei és 2000. november 29-ei módosításaival együtt (SZK Hivatalos Közlönye - Nemzetközi szerződések, 5/2010. sz.) 3-13. szakaszainak rendelkezései 2012. január 4-én hatályukat veszítik a szabadalmakról szóló törvény hatályba lépésével (SZK Hivatalos Közlönye, 99/2011. sz.).