TÖRVÉNYA BÍRÓSÁGOK SZERVEZETÉRŐL (A SZK Hivatalos Közlönye, 116/2008., 104/2009., 101/2010., 31/2011. - másik törvény, 78/2011. - másik törvény és 101/2011. és 101/2013. szám) |
ALAPELVEK
1. szakasz
A bíróságok önálló és független állami szervek, amelyek védelmezik polgárok szabadságjogait és jogait, a jogi alanyok törvényben meghatározott jogait és érdekeit, valamint biztosítják az alkotmányosságot és törvényességet.
A bíróságok az alkotmány, a törvények és más általános aktusok alapján ítélkeznek, amikor ezt törvény előirányozza, a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai és a megerősített nemzetközi szerződések szerint.
2. szakasz
A bíróságokat törvény létesíti és szűnteti meg.
Nem létesíthetők ideiglenes, rögtönítélő és rendkívüli bíróságok.
Békéltető tanácsok, döntőbíróságok és más választott bíróságok létesítését külön jogszabályok rendezik.
3. szakasz
A bírói hatalom a bíróságokat illeti meg, és független a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól.
A bírósági határozatok mindenkire kötelezők, és nem képezhetik bíróságon kívüli ellenőrzés tárgyát.
A bírósági határozatot csak a hatáskörrel rendelkező bíróság vizsgálhatja felül, törvényben előírt eljárás szerint.
A végrehajtható bírósági határozatot mindenki köteles tiszteletben tartani.
4. szakasz
A bírósági hatáskört az alkotmány és a törvény állapítja meg.
A bíróság nem tagadhatja meg a hatáskörébe tartozó ügyben való eljárást és döntéshozatalt.
Az ügyben eljáró bíró elrendelése
5. szakasz
Az ügyben eljáró bírót az ügyfelek kilététől és az ügy jogi vonatkozásaitól függetlenül kell kijelölni.
A bíráknak csak a bírósági hatalom oszthatja el az ügyeket, előre megállapított szabályok szerint.
A bíróságra gyakorolt hatás tilalma
6. szakasz
A bíróság tekintélyének és elfogulatlanságának megőrzése céljából tilos a köztisztséggel való visszaélés és minden olyan nyilvános fellépés, amely kihatással van a bírósági eljárás folyamatára és kimenetelére.
Tilos a bíróság mindennemű egyéb befolyásolása és az eljárás résztvevőire gyakorolt nyomás.
7. szakasz
A bíróság tárgyalása nyilvános, és ez csak törvényben korlátozható, az alkotmánnyal összhangban.
8. szakasz
Az ügyfelek és a bírósági eljárás egyéb részvevői panaszt emelhetnek a bíróság munkája ellen, ha véleményük szerint az eljárás elhúzódik, szabálytalanul folyik vagy folyamatára és eredményére nézve bármilyen tiltott befolyásolás forog fenn.
Az ésszerű határidőben történő bíráskodáshoz való jog védelme
8a. szakasz
Ha úgy véli, hogy az ésszerű határidőben történő bíráskodáshoz való jogát megsértették, az eljárásban résztvevő ügyfél benyújthatja az ésszerű határidőben történő bíráskodáshoz való jogának védelme iránti kérelmét a közvetlenül magasabb fokú bíróságnak.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt kérelemmel követelhető az ésszerű határidőben történő bíráskodáshoz való jog megsértése után járó térítés is.
Ha a kérelem a Gazdasági Fellebbviteli Bíróság, a Szabálysértési Fellebbviteli Bíróság vagy a Közigazgatási Bíróság előtt folyó eljárásra vonatkozik, a kérelemről a Legfelsőbb Semmítőszék dönt.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt kérelemről sürgősségi eljárásban kell dönteni.
Az ésszerű határidőben történő bíráskodáshoz való jog védelme iránti kérelemről hozott határozat
8b. szakasz
Ha a közvetlenül magasabb fokú bíróság a beterjesztő kérelmét megalapozottnak találja, megfelelő térítést rendelhet el az ésszerű határidőben történő bíráskodáshoz való jog megsértése miatt, és határidőt szabhat az alacsonyabb fokú bíróságnak, annak az eljárásnak a befejezésére, melyben megsértették az ésszerű határidőben történő bíráskodáshoz való jogot.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt térítést a Szerb Köztársaságnak a bíróságok működésére szánt költségvetési eszközeiből fedezik, az ügyfél kérelmének benyújtásától számított három hónapon belül.
Az ésszerű határidőben történő bíráskodáshoz való jog megsértése iránti kérelem ellen fellebbezésnek van helye, melyet a Legfelsőbb Semmítőszéknek 15 napos határidőben lehet benyújtani.
A nemperes eljárásról szóló törvény értelemszerű alkalmazása
8v. szakasz
Az ésszerű határidőben történő bíráskodáshoz való jog védelmével kapcsolatos eljárásban és az ésszerű határidőben történő bíráskodáshoz való jog megsértése után járó térítésre értelemszerűen kell alkalmazni a nemperes eljárást szabályozó törvény rendelkezéseit.
A bíróságok és más szervek együttműködése
9. szakasz
A bíróságok kötelesek egymást jogsegélyben részesíteni és együttműködni, más állami szervek és szervezetek pedig kötelesek megküldeni a bíróságoknak a szükséges adatokat.
A bíróságok más állami szerveknek csak akkor küldhetik meg az eljárás lefolytatásához szükséges iratokat és okiratokat, illetve azok másolatait, külön jogszabályokkal összhangban, ha ezzel nem akadályozzák a bírósági eljárást.
Az államhatalom jelképei, a hivatalos nyelv- és íráshasználat
10. szakasz
A bíróságnak van pecsétje, amely tartalmazza a bíróság elnevezését és székhelyét, valamint a Szerb Köztársaság nevét és címerét, külön törvényekkel összhangban.
A bíróság elnevezését és székhelyét, valamint a Szerb Köztársaság címerét és zászlaját a bíróság épületén látható helyen kell kifüggeszteni.
A Szerb Köztársaság zászlaját és címerét a tárgyalóteremben is ki kell függeszteni.
A Szerb Köztársaság bíróságain a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód van hivatalos használatban.
A bíróságokon, a bíróság székhelyén kívüli tagozatokban és szervezeti egységekben más nyelvek és írásmódok is hivatalos használatban vannak, a törvénnyel összhangban.
KÜLSŐ BÍRÓSÁGI SZERVEZET
11. szakasz
A Szerb Köztársaság területén a bírói hatalom egységes.
A Szerb Köztársaság területén a bírói hatalmat az általános és különös hatáskörű bíróságok gyakorolják.
Az általános hatáskörű bíróságok az alapfokú, a felső, a fellebbviteli bíróságok és a Legfelsőbb Semmítőszék.
A különös hatáskörű bíróságok a gazdasági bíróságok, a Gazdasági Fellebbviteli Bíróság, a szabálysértési bíróságok, a Szabálysértési Fellebbviteli Bíróság és a Közigazgatási Bíróság.
12. szakasz
A Szerb Köztársaság legfőbb bírói szerve a Legfelsőbb Semmítőszék.
A Legfelsőbb Semmítőszék székhelye Belgrád.
A többi köztársasági szintű bíróság
13. szakasz
A Gazdasági Fellebbviteli Bíróság, a Szabálysértési Fellebbviteli Bíróság és a Közigazgatási Bíróság a Szerb Köztársaság területére alakul, belgrádi székhellyel.
A törvénnyel összhangban, a Szabálysértési Fellebbviteli Bíróságnak és a Közigazgatási Bíróságnak székhelyen kívüli tagozatai is alakulhatnak, melyekben állandó jelleggel ítélkeznek és ellátják az egyéb bírósági teendőket.
Az alapfokú, a felső, a fellebbviteli, a gazdasági és a szabálysértési bíróságok
14. szakasz
Alapfokú bíróság a város, illetve egy vagy több község területére, felső bíróság pedig egy vagy több alapfokú bíróság területére alakul.
Gazdasági bíróság egy vagy több város, illetve község területére alakul.
Fellebbviteli bíróság több felső bíróság területére alakul.
Szabálysértési bíróság a város, illetve több község területére alakul.
Az alapfokú, felső, fellebbviteli, gazdasági és szabálysértési bíróságok létesítését, székhelyét és illetékességét külön törvény szabályozza.
A szabálysértési bíróságok tagozatait, valamint az alapfokú és gazdasági bíróságok szervezeti egységeit külön törvény határozza meg.
A közvetlenül magasabb fokú bíróság
15. szakasz
A Gazdasági Fellebbviteli-, a Szabálysértési Fellebbviteli, a Közigazgatási és a Fellebbviteli Bíróság esetében a Legfelsőbb Semmítőszék a közvetlenül magasabb fokú bíróság.
A fellebbviteli bíróság a közvetlenül magasabb fokú bíróság a felső és az alapfokú bíróságra, a Gazdasági Fellebbviteli Bíróság a gazdasági bíróságra, a Szabálysértési Fellebbviteli Bíróság pedig a szabálysértési bíróságokra nézve.
A felső bíróság közvetlenül magasabb fokú bíróság az alapfokú bíróságra nézve, a jelen törvényben meghatározott esetekben, valamint a bíróságok belső szervezetének kérdéseiben és a Bírákról szóló törvény alkalmazásának tekintetében.
II A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRI ILLETÉKESSÉGE ÉS ÁLLANDÓSÁGA
A bíróság székhelye és illetékessége
16. szakasz
A bíróság székhelye az az épület, amelyben a bíróság van.
A bíróság területe az a térség, amelyre illetékessége kiterjed.
A bírósági cselekmények foganatosításának helyszíne
17. szakasz
A bírósági cselekményeket a bíróság székhelyén foganatosítják, székhelyén kívül pedig csak ha azt törvény előirányozza.
Az alapfokú, a felső, a gazdasági és a szabálysértési bíróság székhelyén kívül is szervezhet tárgyalási napokat.
A tárgyalási napok
18. szakasz
A tárgyalási napokon a jelen törvény 17. szakaszának 2. bekezdésében említett bíróság ítélkezik és egyéb bírósági cselekményeket foganatosít.
A tárgyalási napok helyszínét, napját és időpontját a bíróság elnöke határozza meg, a bírósági ügyrenddel összhangban.
A tárgyalási napokat ki kell hirdetni abban a helységben, ahol megszervezik őket.
A szabálysértési bíróság székhelyén kívüli tagozata, illetve az alapfokú és gazdasági bíróságok székhelyén kívüli szervezeti egységei
19. szakasz
A szabálysértési bíróságnak székhelyen kívüli tagozata is működhet, melyben ítélkezik és egyéb bírósági cselekményeket is foganatosít.
A szabálysértési bíróság székhelyen kívüli tagozatát a bíróság illetékességébe tartozó város, illetve egy vagy több község területére létesítik.
Az alapfokú és a gazdasági bíróságnak lehetnek székhelyen kívüli szervezeti egységei, melyek révén ítélkezik és egyéb bírósági cselekményeket foganatosít, a bíróság évi ügyelosztásával összhangban.
A bírósági cselekmények foganatosításának ideje
20. szakasz
A bírósági cselekményeket munkanapokon végzik, de a halasztást nem tűrő cselekmények munkaidőn túl és bírósági szünnapokon is foganatosíthatók.
A bírósági munkaidőn túl és szünnapokon foganatosítható cselekményeket a bírósági ügyrend szabályozza.
A bírósági ügyrend határozza meg azokat a bírósági cselekményeket, amelyeket az alapfokú valamint a gazdasági bíróságok székhelyen kívüli szervezeti egységeiben foganatosítanak.
21. szakasz
(Törölve)
A BÍRÓSÁGOK HATÁSKÖRI ILLETÉKESSÉGE
1. Az alapfokú bíróság hatásköre
22. szakasz
Az alapfokú bíróság első fokon dönt azokról a bűncselekményekről, melyeknél főbüntetésként pénzbüntetés, tíz évig terjedő és tíz éves börtönbüntetés róható ki, ha közülük valamelyik nem más bíróság hatáskörébe tartozik, valamint dönt a biztonsági intézkedésnek vagy a hatáskörébe tartozó bűncselekményekért való elítélés jogi következményeinek megszüntetésére vonatkozó kérelmekről.
Az alapfokú bíróság első fokon jár el a polgárjogi perekben, ha közülük valamelyik nem más bíróság hatáskörébe tartozik, valamint végrehatási és peren kívüli eljárásokat folytat, ha ezek nem valamely más bíróság hatáskörébe tartoznak.
Az alapfokú bíróság első fokon jár el a lakásügyi perekben; a munkaviszony létesítésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó jogvitákban; a munkaviszonyból eredő jogokról, kötelességekről és felelősségről; a munkán vagy a munkával kapcsolatban elszenvedett kár megtérítéséről; a lakásszükségletek munkán alapuló kielégítése során kialakult jogvitákban.
Az alapfokú bíróság jogsegélyt nyújt a polgárok részére, nemzetközi jogsegélyt végez, ha nem tartozik másik bíróság hatáskörébe és más, törvényben meghatározott feladatokat is ellát.
Törvényben előirányozható, hogy meghatározott jogi ügyekben csak egyes, ugyanazon felső bíróság területén levő alapfokú bíróságok járnak el.
23. szakasz
A felső bíróság első fokon:
1. dönt a tíz évet meghaladó börtönbüntetéssel, mint főbüntetéssel, büntetendő bűncselekményekről;
2. dönt az emberiség és nemzetközi jogvédelmet élvező egyéb javak elleni bűncselekményekről, a Szerb Hadsereg elleni bűncselekményekről; államtitoksértésről; hivatali titoksértésről; az adatok titkosságát szabályozó törvényben foglalt bűncselekményről; az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére való felhívás; nemzeti, faji és vallási gyűlölet és türelmetlenség keltése; a területi szuverenitás megsértése; alkotmányellenes tevékenység érdekében való szervezkedés; a Szerb Köztársaság tekintélyének csorbítása; külföldi állam vagy nemzetközi szervezet tekintélyének csorbítása; a pénzmosás; biró, ügyész és ügyészhelyettes által elkövetett törvényszegés; a légi forgalom biztonságának veszélyeztetése; felindulásból elkövetett emberölés; erőszakos közösülés; védelemre képtelen személlyel való közösülés; helyzettel való visszaéléssel történő közösülés; emberrablás; fiatalkorú személyekkel örökbefogadás céljából való kereskedelem; sportrendezvényeken és nyilvános összejövetelen tanúsított erőszakos viselkedés; csúszópénz elfogadása; felelős személy helyzetével való visszaélése (a Büntető törvénykönyv 234. szakaszának 3. bekezdése); közbeszerzéseknél elkövetett visszaélés (a Büntető törvénykönyv 234a. szakaszának 3. bekezdése) bűncselekményekről;
3. dönt a bűncselekményt elkövető fiatalkorúak ellen indított eljárásban;
4. dönt a biztonsági intézkedés vagy a hatáskörébe tartozó bűncselekményekért való elítélés jogi következményeinek megszüntetése iránti kérelmekről;
5. dönt a rehabilitációs kérelmekről;
6. dönt a sajtótermékek terjesztésének valamint az információk tömegtájékoztatási eszközök révén történő terjesztésének megtiltásáról;
7. eljár olyan polgári jogi perekben, melyekben a pertárgy értéke helyt ad a felülvizsgálati kérelemnek; a szerzői- és vele szomszédos jogok védelme iránti perekben, a találmányok, ipari formatervezés, modellek, minták, árujelzők, földrajzi eredet, integrált körök topográfiájának (félvezető termékek topográfiájának) és növényi fajok nemesítésének védelme és alkalmazása iránti perekben, ha ezek nem tartoznak más bíróságok hatáskörébe; az apaság és anyaság megállapítására vagy megdöntésére vonatkozó perekben; a munkahelyi hátrányos megkülönböztetéstől és bántalmazástól való védelem iránti perekben; az információ kiigazításának közzétételére és az információra adott válaszra vonatkozó perekben, amelyek a gyűlöletbeszéd tilalmának megsértésével, a magánélethez, illetve a személyes adatvédelemhez való jog védelmével, az információ közzétételének elmulasztásával, és az információ közzététele miatti kártérítéssel kapcsolatosak;
8. eljár a sztrájkkal kapcsolatos jogvitákban; a kollektív szerződésekből eredő jogvitákban, ha ezeket választott bíróság előtt nem rendezték; a kötelező szociális biztosításból eredő jogvitákban, ha ezek nem más bíróság hatáskörébe tartoznak; a törzsnyilvántartással kapcsolatos vitákban; jogi személyek szerveinek megválasztásával és felmentésével kapcsolatos vitákban, ha ezek nem más bíróság hatáskörébe tartoznak;
A felső bíróság másodfokon elbírálja az alapfokú bíróságok olyan határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, melyek:
1. a terhelt jelenlétét biztosító intézkedésére vonatkoznak;
2. pénzbüntetéssel vagy öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtandó bűncselekményekre vonatkoznak;
3. a polgári jogi perekben meghozott végzések; a kis perértékű ügyekben meghozott ítéletek; nemperes eljárásban meghozott határozatok.
A felső bíróság folytatja le a terheltek és elítéltek kiadatási eljárását, nemzetközi jogsegélyt nyújt a hatáskörébe tartozó bűncselekmények miatt indított eljárásában, végrehajtja a külföldi bíróságok büntetőítéleteit, dönt a külföldi bíróságok és választott bíróságok határozatainak elismeréséről és végrehajtásáról, ha ez nem más bíróság hatáskörébe tartozik, dönt a területén levő alapfokú bíróságok hatásköri összeütközéséről, segélyt és támogatást biztosít és nyújt a tanúk és sértettek számára, valamint más, törvényben meghatározott feladatokat lát el.
Törvényben előirányozható, hogy egyes jogi ügyekben csak meghatározott felső bíróság jár el.
3. A fellebbviteli bíróság hatásköre
24. szakasz
A fellebbviteli bíróság dönt:
1. a felső bíróságok határozatai;
2. ha nem tartozik a felső bíróság hatáskörébe, az alapfokú bíróságok büntetőeljárásban hozott határozatai;
3. ha nem tartozik a felső bíróság hatáskörébe, az alapfokú bíróságok polgárjogi perekben meghozott ítéletei ellen benyújtott fellebbezésekről.
A fellebbviteli bíróság dönt a területén levő alacsonyabb fokú bíróságok hatásköri összeütközéseiről, ha ez nem a felső bíróság hatáskörébe tartozik, az alapfokú és felső bíróságok hatáskörének átruházásáról, amikor akadályoztatottak vagy egy jogi ügyben nem tudnak eljárni, és más, törvényben meghatározott feladatokat lát el.
A fellebbviteli bíróságok együttes üléseket tartanak, és tájékoztatják a Legfelsőbb Semmítőszéket a Szerb Köztársaságbeli bíróságok működése és a bírói gyakorlat egységesítése szempontjából jelentős vitás kérdésekről.
4. A gazdasági bíróság hatásköre
25. szakasz
A gazdasági bíróság első fokon eljár:
1. a hazai és külföldi gazdasági társaságok, vállalatok, szövetkezetek, vállalkozók és ezek társulásai (gazdasági alanyok) közötti jogvitákban, a gazdasági alanyok és más jogi személyek között a gazdasági alanyok tevékenysége folytán keletkezett jogvitákban, valamint akkor, ha az említett jogvitában az egyik fél természetes személy, amennyiben a féllel anyagi pertársasági viszonyban áll;
2. a szerzői- és szomszédos jogokra, a talámányok, ipari formatervezés, modellek, minták, árujelek, földrajzi eredet jelzései, integrált körök topográfiája, illetve félvezető termékek topográfiája és növényi fajok nemesítése védelmére és használatára vonatkozó perekben, melyek a jelen bekezdés 1. pontjában említett alanyok között keletkeznek; a gazdasági bíróságok hatáskörébe tartozó végrehajtással és biztosítással kapcsolatos perekben, a választott bíróságok határozataival kapcsolatos perekben viszont csak akkor, ha ezeket a jelen bekezdés 1. pontjában foglalt perekben hozták meg;
3. a gazdasági társaságokról szóló törvény vagy a gazdasági társaságok szervezeti felépítését és jogállását szabályozó más jogszabályok alkalmazásából, valamint a privatizációra és értékpapírokra vonatkozó jogszabályok alkalmazásából eredő perekben;
4. a külföldi beruházásokra vonatkozó perekben; a hajókra és légi járművekre, a tengeri- és belvízi hajózásra vonatkozó perekben, valamint azokban a perekben, amelyeknél a hajózást és a légi forgalmat szabályozó jogot alkalmazzák, az utasszállítással kapcsolatos perek kivételével; a cégvédelemre; cégjegyzésre; átszervezésre, bírósági vagy önkéntes felszámolásra és csődre vonatkozó perekben, a munkaviszony létesítésével és megszűnésével kapcsolatos, a csődeljárás megkezdése előtt indított perek kivételével.
A gazdasági bíróság első fokon lefolytatja a jogi személyek és más alanyok cégjegyzési eljárását, ha ez nem más szerv hatáskörébe tartozik; lefolytatja a csőd- és az átszervezési eljárást; elrendeli és lefolytatja a hiteles okirat alapján történő végrehajtást, ha az a jelen szakasz 1. bekezdésének 1. pontjában foglalt személyekre vonatkozik; elrendeli és lefolytatja a gazdasági bíróságok határozatainak végrehajtását és biztosítását, a választott bíróságok határozataiét pedig csak a jelen szakasz 1. bekezdésének 1. pontjában foglalt perek esetében; dönt a külföldi bíróságok és választott bíróságok a jelen szakasz 1. bekezdésének 1. pontjában foglalt perekben meghozott határozatainak elismeréséről és végrehajtásáról; elrendeli és lefolytatja a végrehajtást és biztosítást a hajók és légi járművek esetében; lefolytatja a gazdasági társaságokról szóló törvény alkalmazásából eredő nemperes eljárásokat.
A gazdasági bíróság első fokon dönt a gazdasági vétségekről, és ezzel kapcsolatban a védőintézkedések és az ítélet jogi következményeinek megszűnéséről.
A gazdasági bíróság törvényben meghatározott más feladatokat is ellát.
Törvényben előirányozható, hogy egyes jogi ügyekben csak meghatározott gazdasági bíróság jár el.
5. A Gazdasági Fellebbviteli Bíróság hatásköre
26. szakasz
A Gazdasági Fellebbviteli Bíróság elbírálja a gazdasági bíróságok és más szervek határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, a törvénnyel összhangban.
A Gazdasági Fellebbviteli bíróság dönt a gazdasági bíróságok hatásköri összeütközéséről és hatáskörük átruházásáról, jogi álláspontokat határoz meg a gazdasági bíróságok hatáskörébe tartozó törvények alkalmazásával kapcsolatban, és törvényben meghatározott más feladatokat is ellát.
6. A szabálysértési bíróság hatásköre
27. szakasz
A szabálysértési bíróság első fokon a szabálysértési eljárásban ítélkezik, ha ez nem közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, nemzetközi jogsegélyt nyújt hatáskörének keretében és törvényben meghatározott más feladatokat is ellát.
7. A Szabálysértési Fellebbviteli Bíróság hatásköre
28. szakasz
A Szabálysértési Fellebbviteli Bíróság dönt a szabálysértési bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezésekről, a közigazgatási szervek szabálysértési eljárásban meghozott határozatai ellen benyújtott fellebbezésekről, a szabálysértési bíróságok illetékességi összeütközéséről és illetékesség-átruházásáról, valamint törvényben meghatározott más feladatokat is ellát.
8. A Közigazgatási Bíróság hatásköre
29. szakasz
A Közigazgatási Bíróság közigazgatási perekben ítélkezik.
A Közigazgatási Bíróság nemzetközi jogsegélyt nyújt hatáskörének keretében, valamint törvényben meghatározott más feladatokat is ellát.
9. A Legfelsőbb Semmítőszék hatásköre
Ítélkezési hatáskör
30. szakasz
A Legfelsőbb Semmítőszék a Szerb Köztársaság bíróságainak határozatai ellen benyújtott rendkívüli jogorvoslatokról és törvényben meghatározott más ügyekről dönt.
A Legfelsőbb Semmítőszék dönt a bíróságok hatásköri összeütközéséről, ha ez nem más bíróság hatáskörébe tartozik, valamint az eljárás könnyebb lefolytatása vagy más fontos okokból foganatosított bírósági hatáskör átruházásáról.
Ítélkezésen túli hatáskör
31. szakasz
A Legfelsőbb Semmítőszék biztosítja az egységes bírói jogalkalmazást és az ügyfelek egyenlőségét a bírósági eljárásokban; megvitatja a törvények és más jogszabályok alkalmazását és a bíróságok munkáját; kinevezi az Alkotmánybíróság bíráit, véleményezi a Legfelsőbb Semmítőszék elnökjelöltjét és más, törvényben meghatározott feladatokat is ellát.
A tanács összetétele
32. szakasz
Ha törvény másként nem rendelkezik, a Legfelsőbb Semmítőszék a jogi ügyekben öt bírából álló tanácsban hozza meg döntéseit.
A Legfelsőbb Semmítőszék határozatainak közzététele
33. szakasz
A Legfelsőbb Semmítőszéknek a bírói gyakorlat szempontjából jelentős határozatait külön gyűjteményben közzé kell tenni.
A Legfelsőbb Semmítőszéknek a jelen törvény 30. szakasza 1. bekezdésében foglalt valamennyi határozatát a Legfelsőbb Semmítőszék internetes weboldalán kell közzétenni.
A BÍRÓSÁGOK BELSŐ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
34. szakasz
A bírák véleményének megszerzése után a bíróság elnöke írásban meghatározza a következő tárgyévre szóló ügyelosztási rendet, és december 1-jéig közli azt az összbírói értekezleten. A bíró évi munkarendjét az eljáró bíró jogi ügyköre szerint kell meghatározni.
Az évi munkarend ellen a bíró kifogást emelhet az összbírói értekezleten való közlést követő három napos határidőn belül.
A bíró kifogásáról a közvetlenül magasabb fokú bíróság elnöke dönt, a benyújtást követő nyolc napos határidőn belül.
A Legfelsőbb Semmítőszék évi munkarendje elleni bírói kifogásról bíróság teljes ülése dönt.
II BÍRÓSÁGI TANÁCSOK ÉS AZ ÖSSZBÍRÓI ÉRTEKEZLET
Létesítése és irányítása
35. szakasz
Bírósági tanácsok olyan bíróságon alakulnak, amelyben több csoport vagy egyesbíró azonos jogi szakágban jár el.
A bírósági tanácsot a tanács elnöke irányítja, akit a tanács bírái véleményének megszerzése alapján a bíróság elnöke helyez tisztségbe.
Hatáskör
36. szakasz
A bírósági tanács ülésén megvitatásra kerülnek a tanács munkája, jogi kérdések, a bírák, bírósegédek és a bírói gyakornokok munkája és szaktudása előmozdításának módja, valamint a tanács munkája szempontjából egyéb fontos kérdések.
A fellebbviteli bíróság, a Gazdasági Fellebbviteli Bíróság és a Szabálysértési Fellebbviteli Bíróság tanácsai a területi bíróságok munkája szempontjából fontos kérdéseket is megvitatják.
Az ülés összehívása és irányítása
37. szakasz
A bírósági tanács ülését a tanács elnöke vagy a bíróság elnöke hívhatja össze.
A bíróság tagozati tanácsának ülését a tagozat bírái egy harmadának indítványa alapján is össze kell hívni.
A bíróság elnöke mindenkor részt vehet a tanács ülésén és annak döntéshozatala során.
38. szakasz
Bírói gyakorlati tanács a számosabb bírával rendelkező bíróságon alakul, a bírósági ügyrenddel összhangban.
A bírói gyakorlati tanács figyelemmel kíséri és tanulmányozza a bíróságok valamint a nemzetközi bíráskodási szervek munkáját, és tájékoztatja a bírákat, a bírósegédeket és a bírói gyakornokokat a bíróságok jogkérdési állásfoglalásairól.
A bírói gyakorlati tanácsot a bíróság elnöke által kijelölt bíró irányítja.
3. Különtanácsok a felső, fellebbviteli, szabálysértési bíróságokon és a Szabálysértési Fellebbviteli Bíróságon
39. szakasz
A felső és a fellebbviteli bíróságokon fiatalkorúak büntetőeljárásával és háborús perekkel megbízott különtanácsok léteznek.
Egyes felső és fellebbviteli bíróságokon a Szerb Hadsereg elleni bűncselekményekkel, a szervezett bűnözéssel, háborús bűnökkel és a magas technológiával kapcsolatos bűnözéssel megbízott különtanács létesíthető, a törvénnyel összhangban.
A szabálysértési bíróságokon és a Szabálysértési Fellebbviteli Bíróságon a közbevételi, vámügyi, külkereskedelmi és devizaügyleti szabálysértésekre vonatkozó szabálysértési eljárás levezetésével megbízott tanácsok alakíthatók ki, a bírósági ügyrenddel összhangban.
40. szakasz
A tanácsok együttes ülését akkor kell összehívni, amikor egy jogi kérdés megvitatásához legalább két tanács együttműködése szükséges.
A tanácsok együttes ülését egyetemben a tanácsok elnökei vagy a bíróság elnöke hívja össze, munkáját a bíróság elnöke vagy annak a tanácsnak az elnöke irányítja, amelynek hatáskörébe tartozik az ügy megvitatása.
41. szakasz
Az összbírói értekezleten megvitatják a bíróság és a bírák munkáját, döntenek a törvények alkotmányosságát valamint a jogszabályok és más általános aktusok törvényességét megállapító eljárás megindításáról, megvitatják a bírósági hatáskörbe tartozó ügyeket rendező törvények alkalmazását, véleményezik a bírák és ülnökbírák személyére tett javaslatokat, és döntenek az egész bíróság szempontjából fontos egyéb kérdésekről.
Az összbírói értekezletet a bíróság elnöke irányítja, szükség szerint, illetve a bírósági tanács vagy az összes bíró legalább egy harmadának kérésére hívja azt össze.
III A LEGFELSŐBB SEMMÍTŐSZÉK BELSŐ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
1. A Legfelsőbb Semmítőszék tanácsai
42. szakasz
A Legfelsőbb Semmítőszéknek a Legfelsőbb Semmítőszék szervezetéről és munkájáról szóló ügyrendben meghatározott tanácsai lehetnek.
2. A Legfelsőbb Semmítőszék tanácsainak ülése
43. szakasz
A Legfelsőbb Semmítőszék tanácsainak ülése a tanácsok hatáskörébe tartozó kérdéseket vitatja meg.
A tanácsok ülését akkor is össze kell hívni, ha az egyes tanácsok között ellentmondásos a jogszabályok alkalmazása, vagy ha egy tanács eltér a saját gyakorlatában, vagy az összes tanács által elfogadott jogi állásponttól.
A tanácsok ülésén elfogadott jogi álláspont kötelező erejű a tanács kötelékébe tartozó valamennyi csoportra nézve.
3. A Legfelsőbb Semmítőszék teljes ülése
Ügykör
44. szakasz
A Legfelsőbb Semmítőszék megvitatja a törvények valamint más jogszabályok alkalmazását és a bíróságok munkáját; kinevezi az alkotmánybírákat; véleményezi a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke személyére tett javaslatot; meghozza a Legfelsőbb Semmítőszék szervezetéről és munkájáról szóló ügyrendet, valamint törvényben és a Legfelsőbb Semmítőszék szervezetéről és munkájáról szóló ügyrendben meghatározott más teendőket is ellát.
A teljes ülés az összbírói értekezletének ügykörébe tartozó más kérdéseket is megvitat.
45. szakasz
(Törölve)
Összetétel és döntéshozatal
46. szakasz
A teljes ülés a Legfelsőbb Semmítőszék elnökéből és bíráiból áll.
A teljes ülés érvényes határozathozatalához az összes bírák többségének jelenléte szükséges.
A határozatokat a Legfelsőbb Semmítőszék jelen levő bíráinak szótöbbségével hozzák meg.
Az ülés összehívása és menetének irányítása
47. szakasz
A teljes ülést a bíróság elnöke hívja össze, szükség szerint, illetve a bírósági tanács vagy az összes bírák legalább egy harmadának indítványozására.
A teljes ülés menetét a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke irányítja.
Hatáskör
48. szakasz
A Legfelsőbb Semmítőszéknek van titkársága.
A titkárság a bíróság elnökének segédkezik a bírósági intézőségénél, a teljes ülés számára adminisztratív teendőket lát el, valamint a Legfelsőbb Semmítőszék szervezetéről és munkájáról szóló ügyrendben az ügykörébe utalt egyéb feladatokat is elvégzi.
A titkár
49. szakasz
A titkárságot a bíróság titkára irányítja, akit a bírósági elnök javaslata alapján a teljes ülés helyez tisztségbe.
A Legfelsőbb Semmítőszék titkárát tisztségen levő állami köztisztviselő jogállása illeti meg.
A Legfelsőbb Semmítőszék titkárának teljesítenie kell a fellebbviteli bírákra vonatkozó követelményeket.
5. A Legfelsőbb Semmítőszék ügyrendje
50. szakasz
A Legfelsőbb Semmítőszéknek van ügyrendje, amely részletesen szabályozza a bíróság belső szervezeti felépítését és munkáját.
A Legfelsőbb Semmítőszék szervezetéről és munkájáról szóló ügyrendjét közzé kell tenni a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
A bírósági intézőséghez tartozó ügyek
51. szakasz
A bírósági intézőséghez a bírói hatalom gyakorlását szolgáló ügyek tartoznak, mindenek előtt: a bíróság belső ügyintézésének a megszervezése; az ülnökök idézése és beosztása; az állandó bírósági szakértőkkel és tolmácsokkal kapcsolatos ügyek; a panaszok és folyamodványok megvitatása; statisztika vezetése és jelentések kidolgozása; a büntető- és szabálysértési büntetések végrehajtása; a bíróság pénzügyi- és anyagi ügyvitele, valamint a külföldi használatra szolgáló okiratok hitelesítése.
A felső bíróságok, valamint a Bírósági Főtanács által meghatározott bíróságok bírósági intézősége keretében alakítható tanúkat és károsultakat támogató és megsegítő szolgálat.
A bírósági intézőséget a bíróság ügyrendje szabályozza részletesebben.
A bírósági elnök jogai és kötelességei
52. szakasz
A bíróság elnöke képviseli a bíróságot, irányítja a bírósági intézőséget, és felelősséggel tartozik a bíróság jogszerű és határidőt betartó munkájáért.
A bíróság elnöke biztosítja a törvényszerűséget, a rendet és a pontosságot a bíróságon, elrendeli a szabálytalanságok kiküszöbölését és megakadályozza a munka késleltetését, az ügyvédi kamara által megküldött ügyvédi listáról a szerb betűrend szerint kijelöli a kirendelt védőt, gondoskodik a bírák függetlenségének és a bíróság tekintélyének megőrzéséről valamint ellátja a törvényben és a bíróság ügyrendjében meghatározott más feladatokat is.
A bíróságnak egy vagy több bírósági elnökhelyettese van, aki helyettesíti a bíróság elnökét annak akadályoztatása vagy távolléte esetén.
Amikor a bíróságnak egynél több bírósági elnökhelyettese van, a bíróság elnöke határozza meg, melyikük helyettesíti őt.
A bírósági intézőségi teendők átruházása
53. szakasz
A bírósági intézőség egyes teendőinek ellátásával a bíróság elnöke a bírósági elnökhelyettest, a bírósági tagozat elnökeit vagy a bírósági intézőt bízhatja meg.
A bíróság elnöke nem ruházhatja át a bírának a munkából eredő jogaira vonatkozó döntéshozatalt, az éves ügyelosztási rend meghatározását, a bírósági alkalmazottak munkaviszonyáról való döntéshozatalt, ha ezt törvény szabályozza, sem a bírák vagy ülnökök tisztségből való eltávolítását.
A közvetlenül magasabb fokú bíróság elnökének feljogosítása
54. szakasz
A közvetlenül magasabb fokú bíróság elnöke jogosult az alacsonyabb fokú bíróság intézőségének felügyeletére, valamint - az alacsonyabb fokú bíróság elnökének mulasztása esetén - az annak a hatáskörébe tartozó aktus meghozatalára.
A közvetlenül magasabb fokú bíróság elnöke az alacsonyabb fokú bíróságtól értesítéséket kérhet a jogszabályok alkalmazásáról, az eljárás menetéről, valamint a munkával kapcsolatos valamennyi részletről.
A közvetlenül magasabb fokú bíróság elnöke elrendelheti az alacsonyabb fokú bíróság munkájába való betekintést, amelyről írásos jelentést kell készítenie.
A panaszok ügyében való eljárás
55. szakasz
Amikor az ügyfél vagy az eljárás más résztvevője panaszt nyújtott be, a bíróság elnöke köteles azt megvitatni, nyilatkozattétel céljából eljuttatni annak a bírának, akire vonatkozik, és a panasz megalapozottságáról és a megtett intézkedésekről értesíteni a panasztevőt, valamint a közvetlenül magasabb fokú bíróság elnökét, a panasz átvételétől számított 15 napon belül.
A bíróság elnöke a panaszt elvetheti, teljes egészében vagy részben, ha megállapítja, hogy a panasztevő visszaél a panaszjoggal.
Panaszjoggal való visszaélésnek kell tekinteni, ha a panasz tartalma sértő, vagy ha a panasztevő egy előzővel azonos vagy hasonló panaszt nyújt be, amelyről már korábban döntöttek.
Ha a panasz érthetetlen, a bíróság elnöke elrendeli a panasztevőnek, hogy az elrendelés átvételétől számított nyolc napon belül hárítsa el a hibákat, ha pedig erre nem kerül sor, a panaszt el fogja vetni.
Ha a panaszt az igazságüggyel megbízott minisztérium, a közvetlenül magasabb fokú bíróság vagy a Bírósági Főtanács révén nyújtották be, a panasz megalapozottságáról és a megtett intézkedésekről azt a szervet is értesíteni kell, amely révén a panaszt benyújtották.
55a. szakasz
A köztársasági rangú bíróságnak, a fellebbviteli bíróságnak, valamint a 30 és ennél több bíróval rendelkező bíróságnak van intézője.
Ha egy helységben van a székhelye több olyan bíróságnak is, amely nem teljesítik a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt feltételeket, ezen bíróságoknak egy közös intézője van, akit az adott helység legmagasabb rangú általános hatáskörű bíróságához osztanak be.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglaltak kivételeként, ha egy épületben több bíróság is működik, lehet közös intézőjük, akit a bíróságok elnökeinek megállapodásával összhangban kell kijelölni.
A bíróság elnöke az anyagi-pénzügyi és szervezési-technikai feladatok ellátásával bízza meg az intézőt.
Az intéző teendőit a bíróság ügyrendjében kell részletesen szabályozni.
A ráruházott teendők ellátásáért az intéző a bíróság elnökének tartozik felelősséggel.
56. szakasz
A bíróságnak van titkára.
A titkár a bíróság elnökének segítkezik a bírósági intézőség teendői ellátásában, a bíróság ügyrendjével összhangban.
Ha a bíróságnak nincs intézője, a szervezési-technikai feladatok ellátását az elnök a bíróság titkárára bízhatja.
BÍRÓSÁGI ALKALMAZOTTAK
1. A bírósági személyzet összetétele és létszáma
57. szakasz
A bírósági személyzet bírósegédekből, bírói gyakornokokból, állami köztisztviselőkből és az adminisztratív, műszaki, számviteli, informatikai és a bírói hatalom gyakorlásával kapcsolatos egyéb fontos teendőket ellátó közalkalmazottból áll.
A bírósági személyzet létszámát a bíróság elnöke szabja meg a bíróság belső szervezetéről és munkahelyi rendszerezéséről szóló aktusban, a káderügyi tervvel összhangban.
A bírósági személyzet létszámának megszabására vonatkozó mércéket az igazságüggyel megbízott miniszter határozza meg.
A bírósegédek feladatai
58. szakasz
A bírósegéd a bírának segédkezik, kidolgozza a bírósági határozatok tervezeteit, tanulmányozza a jogi kérdéseket, a bírói gyakorlatot és jogirodalmat, kidolgozza a jogi álláspontok tervezetét, közzétételre előkészíti az elfogadott jogi állásfoglalásokat, valamint önállóan, vagy a bíró felügyeletével és utasításai alapján ellátja a törvényben és a bírósági ügyrendben meghatározott feladatokat.
A bírósegédek felvételét az igazságüggyel megbízott miniszter aktusában kell részletesen szabályozni.
A bírósegédi címek
59. szakasz
A bírósegédek a következő címeket szerzik: bírói munkatárs, bírói főmunkatárs és bírósági tanácsos.
A bírói munkatárs címét az igazságügyi vizsgával rendelkező személy, a bírói főmunkatársi címet pedig az igazságügyi vizsga letételét követően legalább két éves jogi szakmunka-tapasztalatot szerzett személy szerezheti meg.
Bírósági tanácsosi címet olyan személy szerezhet, aki teljesíti a felső bíróság bírájára vonatkozó követelményeket.
Bírósági tanácsos
60. szakasz
A bírósági tanácsos a bíróságnak vagy egyes tanácsainak szempontjából jelentős szakteendőket lát el.
Bírósági tanácsosi cím a köztársasági szintű és a fellebbviteli bíróságokon létezik.
A Legfelsőbb Semmítőszéken létezik a Legfelsőbb Semmítőszék tanácsosa cím, mely a Legfelsőbb Semmítőszék szervezetéről és munkájáról szóló ügyrenddel összhangban érhető el.
3. A bírósegéd munkájának osztályozása
Osztályozási időszak
61. szakasz
A bírósegéd munkáját évente egyszer kell osztályozni.
Annak a bírósegédnek a munkáját, aki a naptári év folyamán hat hónapnál rövidebb ideig dolgozott, a vonatkozó évre nem kell értékelni.
Az osztályzással megbízott személyek
62. szakasz
A bírósegéd munkáját a bíróság elnöke osztályozza, miután megszerezte azon tanács ülésének véleményét, amelybe a bírósegédet beosztották.
Ha a bírósegédet nem osztották be a bíróság valamely tanácsába, a véleményt attól a bírótól, illetve csoporttól kell beszerezni, amellyel a bírósegéd dolgozik.
Osztályzatok
63. szakasz
Az osztályzásnál a munka terjedelmét és minőségét, a lelkiismeretességet, a vállalkozókészséget, valamint a megjelentetett szak- és tudományos munkákat kell értékelni.
A bírósegédek munkájának osztályzását a Bírósági Főtanács által megállapított objektív és egységes mércék alapján kell elvégezni.
Az osztályzatok: "elégtelen", "elégséges", "jó", "kitűnik" és "különösen kitűnik".
Az egymást követő két évben "különösen kitűnik" osztályzattal értékelt bírósegéd megszerezheti a bírósági tanácsosi címet akkor is, ha nem teljesíti a felső bíróság bírájára vonatkozó követelményeket.
Az osztályzatról szóló határozat
64. szakasz
A bírósegéd osztályzatáról a bíróság elnöke határozattal dönt.
Az osztályzatról szóló határozat ellen a bírósegéd kifogást emelhet a Bírósági Főtanács munkatestületénél, az osztályzatról szóló határozat kézhezvételének napjától számított 15 napos határidőn belül.
A bíró gyakornok felvétele
65. szakasz
Bírói gyakornoknak olyan személyt vesznek fel, aki befejezte a jogi egyetemet és teljesíti az állami szervekben való foglalkoztatás feltételeit.
Bírói gyakornokot az alapfokú, a felső, a gazdasági és a szabálysértési bíróságra vesznek fel.
A bírói gyakornokok felvételénél külön figyelmet kell fordítani a lakosság nemzeti összetételére, a nemzeti kisebbséghez tartozók megfelelő képviseletére és a jogi szakterminológia ismeretére azon a nemzeti kisebbségi nyelven, amely a bíróságon hivatalos használatban van.
A bírósági gyakornokok felvételét az igazságüggyel megbízott miniszter aktusában kell részletesen szabályozni.
A bírói gyakornok munkaviszonya
66. szakasz
A bírói gyakornokot három évre szóló munkaviszonyba veszik fel.
Azt a bírói gyakornokot, aki a bírói vizsgát dicséretes osztályzattal tette le, határozatlan időre szóló munkaviszonyba kell felvenni, bírói munkatársként.
A volontőr
67. szakasz
Munkatapasztalat szerzése és a bírói vizsgához szükséges feltételek teljesítése céljából bírósági kiképzésre fel lehet venni okleveles jogászt, munkaviszony létesítése nélkül (volontőr).
68. szakasz
A bírói gyakornokok és bírósegédek kiképzési programját az igazságügyi kiképzéssel megbízott intézmény írja elő, a Bírósági Főtanács jóváhagyása alapján.
A bírói gyakornok és a bírósegéd meghatározott időre másik bíróságba, állami szervbe vagy helyi önkormányzati szervbe utalható kiképzésre.
6. A bírósági alkalmazottakra vonatkozó egyéb szabályok
69. szakasz
A bírósági alkalmazottak kötelesek lelkiismeretesen és elfogulatlanul végezni feladataikat, és őrizni a bíróság tekintélyét.
A bírósági alkalmazottak munkaviszony-létesítése, jogai, kötelességei, továbbképzése, osztályozása és felelőssége vonatkozásában értelemszerűen kell alkalmazni az állami tisztviselők és köztisztviselők munkaviszonyát szabályozó előírásokat, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.
AZ IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁS
Az igazságügyi igazgatáshoz tartozó ügyek
70. szakasz
Az igazságügyi igazgatás gondoskodik a bíróság berendezésével és munkájával kapcsolatos törvények és más jogszabályok alkalmazásáról.
Az igazságügyi igazgatás feladatait a Bírósági Főtanács és az igazságüggyel megbízott minisztérium látja el.
A Bírósági Főtanács által ellátott igazságügyi intézőségi feladatok a következők: a bíróságok munkajelentésének megírására vonatkozó útmutatás meghozatala; a bíróságok belső szervezetrendszerére vonatkozó általános irányelvek meghatározása; a bírák, ülnökök és a bírósági személyzet személyi adatlapjainak vezetése; a bíróságok működése során jelentkező folyó kiadásokra szolgáló költségvetési eszközök egy részének előterjesztése, a bírósági személyzetre és a berendezések és létesítmények fenntartására vonatkozó kiadások kivételével, valamint ezen eszközök elosztása; a költségvetési eszközök rendeltetésszerű használata feletti felügyelet gyakorlása, valamint a bíróságok pénzügyi és anyagi ügyvitele feletti felügyelet gyakorlása.
Az igazságüggyel megbízott minisztérium által ellátott igazságügyi intézőségi feladatok a következők: a bíróságok munkájának figyelemmel kísérése; statisztikai és egyéb adatok begyűjtése; a bíróságok belső szervezetrendszeréről és munkahelyi rendszerezéséről szóló szabályzatok jóváhagyása; felügyelet gyakorlása az ügyekben való eljárás lefolytatása és a panaszok és folyamodványok előírt határidőben történő elbírálása felett; az igazságügyi szervek munkájához fűződő beruházásokra, projektumokra és más programokra szolgáló költségvetési eszközök egy részének előterjesztése; gondoskodás a bíróságok elhelyezési feltételeiről, ellátásáról és biztonságáról; a bíróságok és a Bírósági Főtanács pénzügyi és anyagi ügyvitele feletti felügyelet gyakorlása; az igazságügyi informatikai rendszer megszervezése és fejlesztése; az igazságügyi szervek nagyprojektumainak és más programjainak fejlesztése és végrehajtása; bírósági szakértők és tolmácsok kinevezése és felmentése.
A jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt nagykiadásokat az igazságüggyel megbízott minisztérium, illetve az igazságüggyel megbízott minisztérium jóváhagyása alapján az igazságügyi szerv hajtja végre.
A bíróság és a bírák önállóságára és függetlenségére gyakorolt befolyás tilalma
71. szakasz
Az igazságügyi igazgatás minden olyan egyedi aktusa semmis, amely a bíróság és a bírák önállóságát és függetlenségét érinti.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett aktus semmisségét a Közigazgatási Bíróság állapítja meg.
72. szakasz
A Bírósági Főtanács minden bíráról, ülnökről és valamennyi bírósági alkalmazottról személyi adatlapot vezet.
A személyi adatlapba foglalt adatokat a Bírósági Főtanácshoz a bíróság elnöke továbbítja, és felelősséggel tartozik azok hitelességéért, ugyanúgy mint az a személy, akire az adatok vonatkoznak, ha személyesen közölte azokat.
A személyi adatlapba foglalt adatok szolgálati titoknak minősülnek, és csak a jelen törvény, valamint a bírák jogállását szabályozó törvény alkalmazása céljából dolgozhatók és használhatók fel, a személyi adatok védelmét szabályozó előírásokkal összhangban.
73. szakasz
A bíró személyi adatlapja tartalmazza az utó- és családnevet, a szülő nevét, a születés helyét, napját, hónapját és évét, a lakóhelyi adatokat, adatokat a befejezett jogi egyetemről, tanulmányi eredményről, gyakornoki gyakorlatról, szakmai előmenetelről, a munkakor betöltésének dátumáról, munkájának osztályzásáról, más bíróságra való utalásáról, tisztségből való eltávolításáról, fegyelmi intézkedésekről, büntetőeljárásokról, tisztségének megszűnéséről, a megjelentetett szak- és tudományos munkákról, idegen nyelvek ismeretéről, vagyoni helyzetéről, lakáskörülményeiről, valamint egyéb adatokat a bíró munkájával és jogállásával kapcsolatban.
Az ülnök és a bírósági alkalmazott személyi adatlapja tartalmazza az utó- és családnevet, a születési adatokat, adatokat a lakóhelyről, befejezett iskoláról, címről vagy foglalkozásról, munkájának osztályozásáról, szakmai előmeneteléről és idegen nyelvek ismeretéről.
Az a szerv, amely rendelkezik a személyi adatlapba bekerülő adatokkal, köteles azokat a Bírósági Főtanácsnak megküldeni.
A bírának betekintési joga van a személyi adatlapjába, és tartalmát illetően kifogást emelhet a Bírósági Főtanácsnál.
A jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében említett személyi adatlapok tartalmát és nyomtatványát részletesebben a Bírósági Főtanács határozza meg.
74. szakasz
A bírósági ügyrendben szabályozni kell a bíróság belső szervezetrendszerét és működését, mindenekelőtt: a bíróság tanácsainak és egyéb belső egységeinek felépítését és működését; a tanácsok együttes ülésének és az összbírói értekezletnek működését; a nyilvánosságnak a bíróság működéséről való tájékoztatását; a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó eljárásokat és az ilyen nyelvű határozatok kézbesítését; a jogsegélynyújtást és a tárgyalási napok megtartását; a nemzetközi jogsegélynyújtást; az ülnökök nyilvántartását, beidézését és beosztását; a gyakornoki gyakorlatot; a bírósági alkalmazottak viszonyulását a felekhez; az iktató- és egyéb segédkönyvek vezetését; az ügyiratok kezelési rendjét; a folyamodványok és panaszok kezelését; statisztikák vezetését és a munkajelentés kidolgozását; a pénzbüntetéseknek, a büntetőeljárás költségeinek beszedését és a vagyoni előny elkobzását; a bírósági letétek kezelését; közös szolgálat létrehozását a több bírósággal vagy egyéb igazságügyi szervvel rendelkező helységekben; a bírák, a bírósági alkalmazottak, a bírósági eljárás egyéb résztvevőinek és ügyeiket a bíróságon rendező más személyeknek az öltözködésmódját, valamint a bíróság szervezetrendszerével és működésével kapcsolatos más kérdéseket, melyekre törvény írja elő, hogy a bírósági ügyrendben kell szabályozni őket.
A bírósági ügyrendet az igazságüggyel megbízott miniszter hozza meg, a Legfelsőbb Semmítőszék elnökének előzetesen megszerzett véleménye alapján.
A bírósági ügyrend alkalmazása felett gyakorolt felügyelet
75. szakasz
A bírósági ügyrend alkalmazása felett az igazságüggyel megbízott minisztérium gyakorol felügyeletet.
Felügyeletet csak olyan személy gyakorolhat, aki teljesíti az általa felügyelt bíróság bíráinak megválasztásához követelt feltételeket.
76. szakasz
A felügyelet elvégzése után jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyet meg kell küldeni a felügyelt bíróság elnökének, a közvetlenül magasabb fokú bíróság elnökének, a Legfelsőbb Semmítőszék elnökének és az igazságüggyel megbízott miniszternek.
A közvetlenül magasabb fokú bíróság elnöke köteles értesíteni a Legfelsőbb Semmítőszék elnökét valamint az igazságüggyel megbízott minisztert az észlelt hibák elhárítása érdekében megtett intézkedésekről, a hibaelhárításra kiszabott határidőről, valamint a hibák és mulasztások fellépésének okairól.
Az értesítési határidőt a bírósági ügyrendben kell megszabni.
A BÍRÓSÁGI BIZTONSÁG
77. szakasz
Az igazságügyi rendészet felfegyverezett és egyenruhás szolgálat, amely az igazságügyi szervek épületében gondot visel az emberek és a vagyon biztonságáról, a rendről és biztonságról, valamint a hivatali intézkedések zavartalan foganatosításáról.
Az igazságügyi rendészet felhatalmazásai
78. szakasz
Az igazságügyi rendész jogosult megállapítani az igazságügyi szerv épületébe látogató személy kilétét és jövetelének okát; szükség szerint személymotozást és átkutatást végezni, valamint megtiltani a fegyvert vagy veszélyes eszközt viselő, ittas vagy kábítószer hatása alatt levő személy belépését; az épületből eltávolítani a rendet és biztonságot zavaró személyt, a nem megfelelően öltözött személyeket, éspedig olyan módon, amely megőrzi a bíróság tekintélyét és méltóságát, valamint, hogy egyéb intézkedéseivel a bíróságon védelmezze a személyeket és a vagyont.
Az igazságügyi rendész jogosult a fizikai erő és gumibot használatára, tűzfegyver használatára pedig akkor, ha más módon nem tudja megvédeni az emberi életet, vagy elhárítani az igazságügyi szerv épülete elleni támadást.
Az igazságügyi rendészet szervezete
79. szakasz
Az igazságügyi rendészet szervezetét, tagjainak egyenruháját, fegyverzetét és hivatali igazolványát részletesen az igazságüggyel megbízott miniszter szabályozza.
Az igazságügyi rendészet kisegítése és biztonság
80. szakasz
Az igazságügyi szerv vezetőjének kérésére, a belügyi szervek kötelesek segítséget nyújtani az igazságügyi rendészetnek.
Az igazságügyi szerv vezetője jogosult a belügyi kérdésekkel megbízott minisztériumtól bírája, ülnöke, ügyésze, ügyészhelyettese, szabálysértési bírája és családtagjai vagy vagyona számára külön védelmet követelni.
Más előírások értelemszerű alkalmazása
81. szakasz
Az igazságügyi rendészet tagjainak munkaviszony-létesítésére, jogaira, kötelességeire, osztályozására és felelősségére az állami tisztviselők és köztisztviselők munkaviszonyát rendező előírásokat kell alkalmazni, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.
A BÍRÓSÁG MUNKÁJÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK
82. szakasz
A bíróságok munkájához szükséges eszközöket a Szerb Köztársaság költségvetésében kell biztosítani.
A bíróságok munkájához szükséges eszközök összegének és beáramlási ütemének biztosítania kell az igazságszolgáltatási hatalom függetlenségét és a bíróságok zavartalan működését.
A költségvetési eszközök előterjesztése és végrehajtása
83. szakasz
A Bírósági Főtanács javaslatot tesz a folyó kiadások fedezéséhez szükséges költségvetési eszközök összegére és megoszlására, az igazságüggyel megbízott minisztérium előzetes véleményének megszerzése alapján, és elosztja az eszközöket az egyes bíróságok között.
A költségvetési eszközök használata feletti felügyelet
84. szakasz
A bíróságok munkájára szánt költségvetési eszközök használata feletti felügyeletet a Bírósági Főtanács, az igazságüggyel megbízott és a pénzügyekkel megbízott minisztérium gyakorolja.
Az eszközök és a saját bevételek használata
85. szakasz
A Szerb Köztársaság költségvetésében külön ki kell mutatni a bíróságok munkájából eredő bevételeket, amelyeket az igazságügyi szervek rendes tevékenységének folytatására kell fordítani, a törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt eszközök összegét és rendeltetését a költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni.
86. szakasz
A bírósági eljárás költségeinek fedezésére szolgáló - az ügyfelek és az eljárás egyéb részvevői által fizetendő - térítéseknek a részletes feltételeit, összegét és térítési módját az igazságüggyel megbízott miniszter szabja meg.
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A meglévő bíróságok munkájának folytatása
87. szakasz
A korábbi törvényekkel alapított Szerbia Legfelsőbb Bírósága és a Felsőbb Kereskedelmi Bíróság 2009. december 31-ig folytatja munkáját.
A meglévő szabálysértési szervek munkájának folytatása
88. szakasz
A szabálysértési tanácsok, a községi szabálysértési szervek, a pénzügyekkel megbízott minisztérium szabálysértési bizottsága, a pénzügyekkel megbízott minisztérium másodfokú szabálysértési eljárási tanácsai, az első- és másodfokú adószabálysértési szervek a szabálysértésekről szóló törvénnyel (az SZSZK Hivatalos Közlönye, 44/89. szám és az SZK Hivatalos Közlönye, 21/90, 11/92, 6/93, 20/93, 53/93, 67/93, 28/94, 16/97, 37/97, 36/98, 44/98, 62/01, 65/01. és 55/04. szám), a hatásköri illetékességüket szabályozó különtörvénnyel valamint a községi szabálysértési szervek létesítéséről és a szabálysértési szervek bírái számának megállapításáról szóló határozattal (az SZK Hivatalos Közlönye, 72/93, 9/94, 30/94, 5/95, 12/95, 50/95, 27/96, 47/96, 9/97, 3/98, 6/98, 17/98, 41/98, 91/02, 37/03, 76/03, 115/03, 97/05. és 91/07. szám) összhangban 2009. december 31-ig folytatják munkájukat.
A Legfelsőbb Semmítőszék, a Gazdasági Fellebbviteli Bíróság, a Közigazgatási Bíróság és a Szabálysértési Felső Bíróság munkájának kezdete
89. szakasz
A Legfelsőbb Semmítőszék, a Gazdasági Fellebbviteli Bíróság, a Közigazgatási Bíróság és a Szabálysértési Felső Bíróság 2010. január 1-jén kezdik munkájukat.
Szerbia Legfelsőbb Bírósága ügyeinek átengedése
90. szakasz
Azokat az ügyeket, melyekben 2009. december 31-ig nem születik végleges határozat, Szerbia Legfelsőbb Bírósága a Legfelsőbb Semmítőszéknek, illetve azoknak a bíróságoknak engedi át, melyeknek a jelen törvény és a bíróságok székhelyét és területét szabályozó törvény szerinti hatáskörébe az ügyek tárgyalása tartozik.
Ha a jogorvoslatról való döntéskor a Legfelsőbb Semmítőszék az ügyet 2010. január 1-je után újbóli megtárgyalásra utalja vissza, akkor ahhoz a bírósághoz kell utalni, amelynek a jelen törvény és a bíróságok székhelyét és területét szabályozó törvény szerinti hatáskörébe az ügy tartozik.
91. szakasz
A szabálysértési tanácsok, a pénzügyekkel megbízott minisztérium másodfokú szabálysértési eljárási tanácsai valamint a másodfokú adószabálysértési szervek előtt 2009. december 31-ig be nem fejezett ügyeket a Szabálysértési Felső Bíróság veszi át, a jelen törvényben meghatározott hatásköri illetékességével összhangban.
Ha a jogorvoslatról való döntéskor a Szabálysértési Felső Bíróság az ügyet 2010. január 1-je után újbóli megtárgyalásra utalja vissza, az ügyet az a szabálysértési bíróság veszi át, melynek a bíróságok székhelyét és területét szabályozó törvény szerinti hatáskörébe az ügy tartozik.
A Felsőbb Kereskedelmi Bíróság ügyeit 2010. január 1-jén a Gazdasági Fellebbviteli Bíróság veszi át.
A Legfelsőbb Semmítőszék, a Gazdasági Fellebbviteli Bíróság, a Közigazgatási Bíróság, fellebbviteli bíróságok és a Szabálysértési Felső Bíróság belső szervezetéről és a munkahelyi rendszerezéséről szóló időleges aktusainak meghozatala
92. szakasz
A Legfelsőbb Semmítőszék, a Gazdasági Fellebbviteli Bíróság, a Közigazgatási Bíróság, fellebbviteli bíróságok és a Szabálysértési Felső Bíróság belső szervezetéről és a munkahelyi rendszerezéséről szóló időleges aktusait az igazságüggyel megbízott miniszter hozza meg 2009. szeptember 1-jéig.
A Legfelsőbb Semmítőszék, a Gazdasági Fellebbviteli Bíróság, a Közigazgatási Bíróság, fellebbviteli bíróságok és a Szabálysértési Felső Bíróság belső szervezetéről és a munkahelyi rendszerezéséről szóló aktusait ezen bíróságok elnökei hozzák meg, a megválasztásuk napjától számított hat hónapos határidőn belül.
A munkaeszközök, berendezés, irattár és alkalmazottak átvétele
93. szakasz
Szerbia Legfelsőbb Bíróságának a munkához szükséges eszközeit, berendezését, irattárát és alkalmazottait a Legfelsőbb Semmítőszék, a Közigazgatási Bíróság és a fellebbviteli bíróságok veszik át, a jelen törvényben meghatározott hatásköri illetékességükkel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt munkaeszközök, berendezés és irattár elosztására az igazságüggyel megbízott miniszter bizottságot alakít.
A Bírósági Főtanács bizottságot alakít, amely határozatot kell, hogy hozzon Szerbia Legfelsőbb Bírósága alkalmazottainak a Legfelsőbb Semmítőszékbe, Közigazgatási Bíróságra és fellebbviteli bíróságokra való beosztásáról, a belső szervezetről és a munkahelyi rendszerezésről szóló időleges aktussal összhangban.
A meglévő szabálysértési tanácsok, a pénzügyekkel megbízott minisztérium másodfokú szabálysértési eljárási tanácsok és a másodfokú adószabálysértési szervek munkájához szükséges eszközöket, berendezését, irattárát és alkalmazottait a Szabálysértési Felső Bíróság veszi át, a jelen törvényben meghatározott hatáskörével összhangban.
A jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt munkaeszközök, berendezés és irattár elosztására az igazságüggyel megbízott miniszter bizottságot alakít.
A Bírósági Főtanács bizottságot alakít, amely a jelen szakasz 4. bekezdésében említett alkalmazottakat a Szabálysértési Felső Bíróság és a szabálysértési bíróságok munkahelyeire osztja be, a belső szervezetről és a munkahelyi rendszerezésről szóló időleges aktussal összhangban.
A pénzügyekkel megbízott minisztérium másodfokú szabálysértési eljárási tanácsai valamint a másodfokú adószabálysértési tanácsok munkaeszközeinek, berendezésének, irattárának és alkalmazottainak elosztására a pénzügyekkel megbízott minisztériummal való együttműködés alapján kerül sor.
A Kereskedelmi Felső Bíróság munkájához szükséges eszközeit, berendezését, irattárát és alkalmazottait a Gazdasági Fellebbviteli Bíróság veszi át.
Szerbia Legfelsőbb Bírósága, a Kereskedelmi Felső Bíróság és a szabálysértési szervek alkalmazottainak jogai
94. szakasz
Szerbia Legfelsőbb Bíróságának, a Kereskedelmi Felső Bíróságnak, a szabálysértési tanácsoknak, a pénzügyekkel megbízott minisztérium másodfokú szabálysértési eljárási tanácsainak valamint a másodfokú adószabálysértési tanácsoknak az alkalmazottaira az állami tisztviselőknek és köztisztviselőknek az állami szervek szervezeti változásával kapcsolatos jogait szabályozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Bírósági Főtanácsnak a bíróságok munkaeszközeivel kapcsolatos hatásköre
95. szakasz**
(Hatályon kívül helyezve)
A törvénynél alacsonyabb rangú jogszabályok
96. szakasz
A jelen törvénnyel előirányozott, törvénynél alacsonyabb rangú jogszabályokat jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónapos határidőn belül kell meghozni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett, törvénynél alacsonyabb rangú jogszabályok meghozataláig a bíróságok szervezetéről szóló törvény alapján hozott előírások rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a jelen törvénnyel nincsenek ellentétben.
97. szakasz
A jelen törvény alkalmazásának napján hatályát veszti A bíróságok szervezetéről szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 63/01, 42/02, 27/03, 29/04, 101/05. és 46/06. szám) és A bíróságokról szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 46/91, 60/91. - kiigazítás, 18/92. - kiigazítás, 71/92, 63/01, 42/02, 27/03. és 29/04. szám) 12-20. szakaszának rendelkezései.
Hatályba lépés és az alkalmazás kezdete
98. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba, és 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.
A bíróságok szervezetéről szóló törvényt módosító törvény önálló szakasza
(A SZK Hivatalos Közlönye, 101/2010. sz.)
3[s1] szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében történő megjelentetését követő napon lép hatályba.
A bíróságok szervezetéről szóló törvényt módosító törvény önálló szakasza
(A SZK Hivatalos Közlönye, 101/2011. sz.)
3[s2] szakasz
Jelen törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
A bíróságok szervezetéről szóló törvényt módosító törvény önálló szakasza
(A SZK Hivatalos Közlönye, 101/2013. sz.)
31[s3] szakasz
A jelen törvény alkalmazásának napjáig beérkezett ügyek elbíráslásában első fokon a felső bíróságok járnak el.
Ha a jelen szakasz 1. bekezdésében említett ügyekben meghozott határozatot a jelen törvény alkalmazásának napja után felfüggesztik, az eljárást a jelen törvény rendelkezéseinek értelmében hatáskörrel rendelkező bíróságon kell folytatni.
A fellebbviteli bíróságok mosodfokon folytatják a jelen törvény alkalmazásának napja előtt beérkezett ügyek elbíráslását.
Ha a jelen szakasz 3. bekezdésében említett ügyekben meghozott határozatot a jelen törvény alkalmazásának napja után felfüggesztik, az eljárást a jelen törvény rendelkezéseinek értelmében hatáskörrel rendelkező bíróságon kell folytatni.
A szabálysértésekről szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 65/13. sz.) alkalmazásának napjáig a szabálysértési bíróságok fogják elbírálni a közigazgatási szervek által szabálysértési eljárásban meghozott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket.
Jelen törvény alkalmazásának napján a Szabálysértési Felső Bíróság Szabálysértési Fellebbviteli Bíróságként folytatja működését.
A bírósági intézőket a jelen törvény alkalmazásától számított hat hónapos határidőben kell megválasztani.
32[s3] szakasz
Az igazságüggyel megbízott minisztériumnak az 57. szakasz 3. bekezdésében, a 70. szakasz 2, 4. és 5. bekezdésében, a 74. szakasz 2. bekezdésében és a 75. szakasz 1. bekezdésében foglalt hatásköreit 2016. június 1-jétől a Bírósági Főtanács veszi át.
Az igazságüggyel megbízott minisztériumnak a 83. és 84. szakaszban foglalt hatáskörei 2016. június 1-jén megszűnnek.
A Bírósági Főtanács 2016. június 1-jén átveszi az igazságüggyel megbízott minisztérium jogosítványait, kötelességeit, tárgyait és irattárát, amelyek a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt átvett teendők ellátásához szükségesek.
A Bírósági Főtanács 2016. június 1-jén átveszi az igazságüggyel megbízott minisztériumnak azon köztisztviselőit és közalkalmazottait, akik az átvett hatáskörbe tartozó teendőket látták el.
33[s3] szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételt követő napon lép hatályba, és 2014. január 1-jétől kell alkalmazni, a 2. szakasz kivételével, melyet a jelen törvény hatályba lépése utáni hat hónap elteltével kell alkalmazni.
MEGJEGYZÉS:
** A bíróságok szervezetéről szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlönye, 116/2008., 104/2009., 101/2010. sz. és 31/2011. - másik törvény) 95. szakaszának rendelkezését 2011. szeptember 1-jétől hatályon kívül helyezték a Szerb Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényt módosító és kiegészítő törvény (A SZK Hivatalos Közlöny, 78/2011. sz.) 10. és 11. szakasza alapján, mely 2011. október 20-án lépett hatályba.