TÖRVÉNYAZ ÜGYÉSZSÉGRŐL (A SZK Hivatalos Közlönye, 116/2008., 104/2009., 101/2010. sz., 78/2011. - másik törvény, 101/2011., 38/2012. - Alkotmánybírósági határozat, 121/2012. és 101/2013. szám) |
ALAPRENDELKEZÉSEK
1. szakasz
Jelen törvény az ügyészségek szervezetét, hatáskörét és illetékességét, az ügyész és az ügyészhelyettes megválasztásának és tisztsége megszűnésének feltételeit és rendjét, az ügyész és az ügyészhelyettes jogait és kötelezettségeit, az ügyész és az ügyészhelyettes munkájának értékelését, az ügyész és az ügyészhelyettes előmenetelét és fegyelmi felelősségét, az igazságügyi és ügyészségi intézőség teendőinek ellátását, az ügyészségek munkájához szükséges eszközök biztosítását, valamint az ügyészségek teendői szempontjából más jelentős kérdéseket szabályozza.
2. szakasz
Az ügyészség önálló állami szerv, amely üldözi a bűntetteknek és más büntetendő cselekményeknek az elkövetőit, és intézkedéseket foganatosít az alkotmányosság és a törvényesség védelmének érdekében.
Tisztségét az ügyészség az Alkotmány, a törvények, a megerősített nemzetközi szerződések és a törvény alapján meghozott jogszabályok alapján látja el.
Megalakulás és szervezeti felépítés
3. szakasz
A Köztársasági Ügyészség a Szerb Köztársaság legfelsőbb ügyészsége.
A Köztársasági Ügyészség székhelye Belgrád.
A többi ügyészség megalakulását, székhelyét és működési területét törvény szabályozza.
4. szakasz
Az ügyészségi tisztséget a köztársasági ügyész és más ügyészek látják el, a törvénnyel összhangban.
5. szakasz
Az ügyész és az ügyészhelyettes megbízásának ellátásában önálló.
Tilos az ügyészség munkájára és az ügykezelésre irányuló mindennemű befolyásolás a végrehajtó és törvényhozó hatalom által, a köztisztséggel és a tömegtájékoztatási eszközökkel való visszaélés útján, vagy bármilyen más módon, amely veszélyeztetheti az ügyészség munkájában való önállóságát.
Az ügyész és az ügyészhelyettes köteles megtagadni minden olyan cselekményt, amely az ügyészség önállóságára gyakorolt hatásnak minősül.
6. szakasz
Az ügyészségnek van pecsétje, amely az ügyészség nevét és székhelyét, valamint a Szerb Köztársaság nevét és címerét tartalmazza, a külön törvényekkel összhangban.
Az épületen, amelyben az ügyészség működik, fel kell tüntetni az ügyészség nevét, valamint ki kell tűzni a Szerb Köztársaság címerét és zászlaját.
Az ügyész és az ügyészhelyettes ügyészi tisztsége ellátása során szolgálati igazolványt és jelvényt használ.
A szolgálati igazolvány és jelvény mintáját, kinézését és használatának rendjét az ügyészségi intézőségről szóló szabályzatban kell részletesen meghatározni.
7. szakasz
A Szerb Köztársaság ügyészségein a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód van hivatalos használatban.
Más nyelvek és írásmódok hivatalos használatát törvény szabályozza, az Alkotmány alapján.
Az ügyészség iránti iratmegküldési kötelezettség
8. szakasz
A bíróságok, más állami szervek, a helyi önkormányzatok és az autonóm tartomány szervei, valamint más szervezetek és jogi személyek az ügyészség kérelmére kötelesek megküldeni mindazokat az iratokat és tájékoztatásokat, amelyek az ügyészség hatáskörébe tartozó teendők ellátásához szükségesek. Ha az ügyészséget törvényes határidő köti, akkor az iratokat haladéktalanul meg kell küldeni.
Az ügyészség iránti adat- és magyarázat-szolgáltatási kötelezettség
9. szakasz
Az ügyészség kérelmére, mindenki köteles neki közvetlenül olyan magyarázattal és adattal szolgálni, amely az ügyészségre törvényben ráruházott cselekmények foganatosításához szükséges.
Az ügyészség köteles átvenni a hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó beadványokat és nyilatkozatokat, és az átvett beadványokkal és nyilatkozatokkal kapcsolatban további kiegészítéseket és magyarázatokat kérhet.
10. szakasz
Az ügyészség tájékoztathatja a nyilvánosságot a bűnözésnek és más jelenségeknek a munkája során észlelt alakulásáról, az ügyészségi intézőségről szóló szabályzattal összhangban.
Törvényes meghatalmazásai keretében és az eljárás érdekeivel összhangban, gondot viselve az eljárás résztvevőinek magánéletéről, az ügyészség tájékozathatja a nyilvánosságot egyes ügyekről, amelyekben eljár.
Az ügyészi tisztség ellátásának elvei
10a. szakasz
Az ügyész és az ügyészhelyettes kötelesek szakszerűen, lelkiismeretesen, elfogulatlanul, méltányosan és felesleges halasztás nélkül végezni teendőiket, és különös figyelmet fordítani a sértettek védelmére és a bármilyen alapon történő hátrányos megkülönböztetés megakadályozására.
Jelen törvényben használt kifejezések értelmezése
11. szakasz
Egyes, jelen törvényben használt kifejezések értelmezése:
1. Ügyészi tisztség az ügyész tisztsége és az ügyészhelyettes tisztsége;
2. Ügyész a köztársasági ügyész és a többi ügyész;
3. Kötelező utasítás a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyészének az alacsonyabb fokú ügyészség ügyészéhez intézett meghagyása, valamint az ügyésznek az ügyészhelyetteshez intézett meghagyása, a törvényes megbízásába tartozó egyes cselekmények foganatosítása érdekében;
4. Az először megválasztott fogalom alatt az ügyészi tisztségre első ízben történő megválasztást kell érteni.
AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE
12. szakasz
Az ügyészség ügyészből, ügyészhelyettesekből és ügyészségi alkalmazottakból áll.
Az ügyészi tisztséget az ügyész látja el.
Az ügyészségen mindenki az ügyész alárendeltje.
13. szakasz
A Szerb Köztársaság ügyészsége a Köztársasági Ügyészségből, a fellebbviteli ügyészségekből, a felső ügyészségekből, az alapfokú ügyészségekből és a különös hatáskörű ügyészségekből áll.
A különös hatáskörű ügyészségek a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség és a Háborús Bűnökkel Megbízott Ügyészség.
Köztársasági Ügyészség, a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség és a Háborús Bűnökkel Megbízott Ügyészség a Szerb Köztársaság területére alakul.
A Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség és a Háborús Bűnökkel Megbízott Ügyészség székhelye Belgrád.
Fellebbviteli ügyészségek a fellebbviteli bíróságok működési területére alakulnak.
Felső ügyészségek a felső bíróságok, alapfokú ügyészségek pedig egy vagy több alapfokú bíróság működési területére alakulnak.
A fellebbviteli, a felső és az alapfokú ügyészségek megalakulását, székhelyeit és működési területét külön törvényben kell szabályozni.
Az ügyészségnek lehetnek székhelyen kívüli tagozatai is, valamint külön tagozatai, melyeket meghatározott bűncselekmények üldözésére alakítanak, a törvénnyel összhangban.
A Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészségnek lehetnek székhelyen kívüli tagozatai is, különtörvénnyel összhangban.
14. szakasz
Az ügyészség hatáskörét a bírósági hatáskör meghatározására vonatkozó törvény rendelkezéseivel összhangban kell megállapítani, ha törvény erről másként nem rendelkezik.
15. szakasz
Az ügyészség illetékességét az ügyészségek székhelyét és működési területét szabályozó törvénnyel összhangban kell megállapítani.
A közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyésze az alacsonyabb fokú ügyészség ügyészének a fölérendeltje
16. szakasz
Az alacsonyabb fokú ügyészség ügyészе a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyészének van alárendelve, az alacsonyabb fokú ügyészség pedig a közvetlenül magasabb fokú ügyészségnek.
Az alapfokú ügyészség a felső ügyészséghez viszonyítva alacsonyabb fokú, a felső ügyészség alacsonyabb fokú a fellebbviteli ügyészséghez viszonyítva. A különös hatáskörű ügyészség és a fellebbviteli ügyészség alacsonyabb fokú a Köztársasági Ügyészséghez viszonyítva.
Valamennyi ügyész a köztársasági ügyésznek, valamennyi ügyészség pedig a Köztársasági Ügyészségnek van alárendelve.
17. szakasz
Az ügyészségek közötti hatásköri összeütközésről a közvetlenül magasabb fokú, a hatásköri összeütközésben levő ügyészeknek fölérendelt ügyész dönt.
A különös hatáskörű ügyészek egymás közötti, valamit a különös hatáskörű ügyészek és más ügyészek közötti hatásköri összeütközésről a köztársasági ügyész dönt.
A közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyészének az alacsonyabb fokú ügyészség ügyészéhez intézett kötelező erejű utasításai
18. szakasz
A közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyésze kötelező erejű utasításokat adhat az alacsonyabb fokú ügyészség ügyészének, - a köztársasági ügyész pedig minden ügyésznek - az egyes ügyekben való eljárásmóddal kapcsolatban, amikor kétségessé válik eljárásának hatékonysága és törvényessége.
A kötelező erejű utasítást írásban kell kiadni, és annak tartalmaznia kell a kiadás okát és megindokolását.
A jelen szakasz 2. bekezdése alóli kivételként, az ügyész szóbeli kötelező erejű utasítást adhat, ha ez halasztást nem tűrő cselekmények megtétele érdekében szükséges. Ilyen esetben ki kell adni a kötelező erejű írásos utasítást a szóbeli utasítás kiadásától számított három napon belül.
A kötelező erejű utasítást törvénytelennek és alaptalannak vélő alacsonyabb fokú ügyészség ügyésze megindokolással ellátott kifogást emelhet a köztársasági ügyésznél, az utasítás átvételétől számított nyolc napos határidőn belül.
A kifogást a kötelező utasítást kiadó ügyész révén kell benyújtani, aki a kifogás átvételétől számított három napos határidőn belül az általa kiadott kötelező erejű utasítást felülvizsgálni köteles.
A kifogást benyújtó ügyész köteles az utasítás szerint eljárni a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyész, illetve a köztársasági ügyész döntésének meghozataláig.
A közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyésze saját kötelező erejű utasítását a felülvizsgálat során hatályon kívül helyezheti, és ilyen esetben a kifogást nem kell a köztársasági ügyészhez továbbítani.
A köztársasági ügyész a kötelező erejű utasítás ellen emelt kifogásról annak benyújtásától számított 15 napos határidőn belül dönteni köteles.
A köztársasági ügyész kötelező erejű utasítása ellen kifogásnak nincs helye.
19. szakasz
A közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyésze az alacsonyabb fokú ügyészség ügyészének jogosítványába tartozó valamennyi cselekményt foganatosíthatja, és ilyen esetben erről megindokolt határozatot köteles meghozni.
A közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyészének határozatát alaptalannak vélő alacsonyabb fokú ügyészség ügyésze kifogást emelhet a köztársasági ügyésznél, a határozat átvételétől számított nyolc napos határidőn belül.
A kifogást a határozatot meghozó ügyész révén kell benyújtani, aki a kifogás átvételétől számított három napos határidőn belül az általa kiadott határozatot felülvizsgálni köteles. A kifogásról való döntés meghozataláig az alacsonyabb fokú ügyészség ügyésze az ügyben cselekményeket nem foganatosíthat.
A közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyésze saját határozatát a felülvizsgálat során döntésével hatályon kívül helyezheti, és ilyen esetben a kifogást nem kell a köztársasági ügyészhez továbbítani.
A köztársasági ügyész a határozat ellen emelt kifogásról annak benyújtástól számított 15 napos határidőn belül dönteni köteles.
20. szakasz
A közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyésze feljogosíthatja az alacsonyabb fokú ügyészség ügyészét, hogy egy másik alacsonyabb fokú ügyészség ügyészének a hatáskörébe tartozó ügyben eljárjon, ha az eredeti hatáskörrel rendelkező ügyész jogi vagy tényleges okokból egyes ügyekben akadályoztatott eljárni, és ilyen esetben erről megindokolt határozatot köteles hozni.
Kivételesen, a köztársasági ügyész feljogosíthatja a szervezett bűnözés elleni ügyészt, hogy egy másik ügyész hatáskörébe tartozó ügyben eljárjon, az eljárás hatékonyabb lefolytatása érdekében vagy egyéb jelentős okok miatt, és ilyen esetben megindokolt határozatot köteles hozni. A köztársasági ügyész határozata ellen kifogásnak nincs helye.
Az alacsonyabb fokú ügyészség ügyészének ügyirataiba való betekintés
21. szakasz
A fölérendeltség megvalósítása érdekében, a köztársasági ügyész jogosult minden ügyiratba, a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyésze pedig az alacsonyabb fokú ügyészség ügyészének összes ügyiratába betekinteni.
A betekintési kérelmet az alacsonyabb fokú ügyészség ügyészének kell megküldeni, aki ezt követően az ügyiratokat haladéktalanul megküldi a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyészének.
22. szakasz
A köztársasági ügyész irányítja az ügyészség munkáját és képviseli az ügyészséget.
A köztársasági ügyész mind az ügyészség, mind pedig saját munkájáért a Nemzetgyűlésnek tartozik felelősséggel.
Az ügyész mind az ügyészség, mind pedig saját munkájáért a köztársasági ügyésznek és a Nemzetgyűlésnek tartozik felelősséggel, az alacsonyabb fokú ügyészség ügyésze viszont még a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyészének is.
Az ügyészhelyettesek munkájukért az ügyésznek tartoznak felelősséggel.
Az ügyész az ügyészhelyettes fölérendeltje
23. szakasz
Az ügyészhelyettes köteles megtenni minden cselekményt, amellyel az ügyész megbízza.
Az ügyészhelyettes az ügyész jogosítványába tartozó valamennyi cselekményt külön feljogosítás nélkül is foganatosíthatja.
Az ügyésznek az ügyészhelyetteshez intézett kötelező erejű utasításai
24. szakasz
Az ügyész az ügyészhelyettesnek kötelező erejű utasításokat adhat ki a munkával és az eljárással kapcsolatban.
A kötelező erejű utasítást az ügyész írásban adja ki, és ennek tartalmaznia kell a kiadás megindokolását.
A jelen szakasz 2. bekezdése alóli kivételként, az ügyész szóbeli kötelező erejű utasítást adhat, ha ez halasztást nem tűrő cselekmények megtétele érdekében szükséges. Ilyen esetben ki kell adni a kötelező erejű írásos utasítást a szóbeli utasítás kiadásától számított három napon belül.
A kötelező erejű utasítást törvényellenesnek és alaptalannak vélő ügyészhelyettes megindokolt kifogást emelhet a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyészénél, az utasítás átvételétől számított nyolc napos határidőn belül.
A kifogást a kötelező erejű utasítást kiadó ügyész révén kell benyújtani, aki a kifogás átvételétől számított három napos határidőn belül az általa kiadott kötelező erejű utasítást felülvizsgálni köteles.
Az ügyész saját kötelező erejű utasítását a felülvizsgálat során döntésével hatályon kívül helyezheti, és ilyen esetben a kifogást nem kell a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyészéhez továbbítani.
A kifogást benyújtó ügyészhelyettes köteles az utasítás szerint eljárni a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyészének döntése meghozataláig.
A közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyésze a kötelező erejű utasítás ellen emelt kifogásról annak benyújtásától számított nyolc napos határidőn belül dönteni köteles.
A közvetlenül magasabb fokú ügyésznek a kifogásról hozott határozata végleges.
A köztársasági ügyész általános jellegű utasításai
25. szakasz
A törvényesség, hatékonyság és az eljárásegység megvalósítása céljából a köztársasági ügyész kötelező érvényű általános utasításokat ad ki, írott formában.
A köztársasági ügyész kötelező érvényű általános utasításokat a Köztársasági Ügyészség Kollégiumának indítványozására is kiadhat.
26. szakasz
Az ügyész eljár a bűncselekmények, gazdasági kihágások és szabálysértések üldözésében a bíróságok és más állami szervek előtt, és eközben olyan cselekményeket foganatosít, melyekre a törvény feljogosítja.
Az ügyész polgári jogi-, büntetőjogi-, közigazgatási-, végrehajtási-, peren kívüli- és más eljárásban jár el, és eközben olyan cselekményeket foganatosít, melyekre különtörvény feljogosítja.
Az ügyész hatáskörének és illetékességének határán belül cselekszik, azon szerv hatáskörének keretében, amely előtt eljár.
A végrehajtás elnapolása és felfüggesztése iránti kérelem
27. szakasz
Az ügyész kérheti a végrehajtás elnapolását és felfüggesztését, ha véleménye szerint fennállnak a bírósági- vagy más eljárásban hozott határozat rendkívüli jogorvoslat általi megdöntésének az okai.
A rendkívüli jogorvoslat benyújtását igazoló bizonyítékokkal ellátott kérelmet a határozat végrehajtását jóváhagyó szervhez, ha pedig a végrehajtás már megkezdődött - a végrehajtást lefolytató szervhez kell benyújtani.
A kérelem elfogadásának következményei
28. szakasz
Ha helyt adnak az ügyész jelen törvény 27. szakaszában foglalt kérelmének, a végrehajtás elnapolása vagy felfüggesztése az ügyész rendkívüli jogorvoslatáról való határozat meghozataláig tart.
A végrehajtás elnapolásáról vagy felfüggesztéséről szóló határozat érvényét veszti, ha az ügyész annak átvételétől számított 30 napos határidőn belül rendkívüli jogorvoslatát nem nyújtja be.
A köztársasági ügyész hatásköre
29. szakasz
A köztársasági ügyész a Szerb Köztársaság jogai és kötelességei keretében az ügyészségi hatásköröket gyakorolja.
Hatásköre alapján, a köztársasági ügyész a Szerb Köztársaság valamennyi bírósága és más szervei előtt eljárhat, és az ügyészség hatáskörébe tartozó valamennyi cselekményt foganatosíthatja.
Az ügyész hatáskörébe tartozik még, hogy:
1. rendkívüli jogorvoslatot nyújtson be, a törvénnyel összhangban;
2. felügyeletet gyakoroljon az ügyészségek munkája és az utasítások alkalmazása felett, figyelemmel kísérje és tanulmányozza az ügyészségi és bírói gyakorlatot;
3. javasolja az ügyészek és ügyészhelyettesek szakmai továbbképzésének terveit;
4. rendes évi jelentést tegyen a Nemzetgyűlésnek a Szerb Köztársaság ügyészségeinek munkájáról, valamint olyan jelentéseket, melyeket a Nemzetgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottsága követel;
5. törvényben meghatározott egyéb teendőket is ellásson.
A hatáskörébe tartozó teendők ellátásában a köztársasági ügyész személyesen és helyettesei révén jár el.
A fellebbviteli és a különös hatáskörű ügyész hatásköre
30. szakasz
A fellebbviteli ügyész a fellebbviteli ügyészség hatáskörét gyakorolja, jogosítványába tartozik, hogy eljárjon a fellebbviteli bíróság valamint más bíróságok és szervek előtt, a törvényben előírt módon, továbbá, hogy felügyelje és irányitsa a működési területén levő alapfokú és felső ügyészségeket, jelen törvénnyel összhangban.
A Gazdasági Fellebbviteli Bíróság székhelyén illetékes fellebbviteli ügyész ezen bíróság előtt is eljár.
A szervezett bűnözés elleni ügyész és a háborús bűnökkel megbízott ügyész első- és másodfokon eljár a hatáskörrel rendelkező bíróságok előtt, valamint más teendőket is ellát, a törvénnyel összhangban.
A felső- és az alapfokú ügyészség ügyészének hatásköre
31. szakasz
A felső ügyészség ügyésze a felső ügyészség hatáskörét gyakorolja, hatáskörébe tartozik, hogy eljárjon a felső- és más bíróságok és szervek előtt, a törvényben előírt módon, valamint, hogy felügyelje és irányítsa a területén levő alapfokú ügyészségeket, jelen törvényben előírt módon.
Az alapfokú ügyészség ügyésze az alapfokú ügyészség hatéskörét gyakorolja, és eljár az alapfokú bíróság előtt.
A gazdasági bíróság székhelyén illetékes alapfokú ügyészség ügyésze ezen bíróság előtt is eljár.
32. szakasz
Ha az ügyészség feladatkörét képtelen ellátni, feladatkörét a köztársasági ügyész átruházhatja egy másik, azonos vagy magasabb fokú ügyészségre.
A feladatkör átruházása addig marad érvényben, amíg a hatáskörrel rendelkező ügyészség működéséhez nem teremtődnek meg a feltételek.
A kizárási kérelemről való döntéshozatal
33. szakasz
Az ügyészhelyettes kizárásáról szóló határozatot az ügyész, az ügyész kizárásáról szólót pedig a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyésze hozza meg.
A köztársasági ügyész kizárásáról az Állami Ügyészi Tanács dönt, a Köztársasági Ügyészség Kollégiuma véleményének megszerzését követően.
Az ügyészségi intézőség teendőinek irányítása
34. szakasz
Az ügyészségi intézőség letéteményese az ügyész, aki felelősséggel tartozik az ügyészség szabályos és idejében történő működéséért, a törvénnyel és az ügyészségi intézőségről szóló szabályzattal összhangban.
Az ügyész határozza meg az ügyészség szervezeti felépítését és működését, dönt az ügyészhelyettesek munkából eredő jogairól és az ügyészségi személyzet munkaviszonyáról, kiküszöböli a szabálytalanságokat és a munkakésleltetést, gondoskodik az ügyészség működési függetlenségnek és tekintélynek a fenntartásáról, valamint egyéb teendőket is ellát, amelyekre törvény vagy más jogszabály feljogosítja.
Az ügyész helyettesítése az intézőségben
35. szakasz
A távollevő vagy az ügyészség irányításában akadályoztatott ügyészt az évi munkaelosztási rendben kijelölt ügyészhelyettes helyettesíti.
Ha nem határozták meg az ügyész helyett az irányítással megbízott személyt, vagy nincsenek meg a feltételek ennek meghatározására, a vezetőt a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyésze jelöli ki, az ügyészhelyettesek közül.
36. szakasz
Ha az ügyész tisztsége megszűnik, a köztársasági ügyész megbízott ügyészt helyez tisztségbe.az új ügyész tisztségbe lépéséig, de legfeljebb egy éves időtartamra.
Megbízott köztársasági ügyészt az Állami Ügyészi Tanács helyez tisztségbe.
37. szakasz
Az Állami Ügyészi Tanács valamennyi ügyészről, ügyészhelyettesről és ügyészségi alkalmazottról személyi adatlapot vezet.
A személyi adatlapban foglalt adatokat az Állami Ügyészi Tanácshoz az ügyész továbbítja, és azok hitelességéért ő tartozik felelősséggel, csakúgy mint az a személy, akire az adatok vonatkoznak, ha személyesen közölte őket.
A személyi adatlapban foglalt adatok szolgálati titoknak minősülnek, és csak a jelen törvény érvényesítése céljából használhatók.
Az ügyészeknek a személyi adatlapok vezetéséhez szükséges adatok megküldésével kapcsolatos kötelezettségeit az Állami Ügyészi Tanács írja elő.
38. szakasz
Az ügyész és az ügyészhelyettes személyi adatlapja az utó- és családnevet, a szülő nevét, a születés helyet, napjot, hónapot és évet, a lakóhelyi adatokat, adatokat a befejezett jogi egyetemről, a tanulmányi eredményről, a gyakornoki tapasztalatról, az igazságügyi bírói vizsgáról, a szakmai előremenetelről, a munkakor betöltésének dátumáról, a munkanorma teljesítéséről, a más ügyeszségre való utalásáról, a tisztségből való eltávolításáról, a fegyelmi intézkedésekről, a tisztségének megszűnéséről, a megjelentetett szak- vagy tudományos munkákról, a munkaértékelésről, a szakmai továbbképzéseken való részvételről, az idegen nyelvek ismeretéről és egyéb különös képességekről, vagyoni helyzetéről, lakáskörülményeiről, valamint az ügyész és az ügyészhelyettes munkájával és jogállásával kapcsolatos más adatokat tartalmazza..
Az ügyészségi alkalmazott személyi adatlapja adatokat tartalmaz az utó- és családnévről, a születésről, a lakóhelyről, a befejezett iskoláról, a címről vagy foglalkozásról, munkaértékelésről, a szakmai előremenetelről, a megjelentetett munkákról, a szakmai továbbképzéseken való részvételről, az idegen nyelvek ismeretéről, a vagyoni helyzetről, a lakáskörülményeiről és egyebekről.
A személyi adatlapba bekerülő adatokkal rendelkező szervek kötelesek azokat az Állami Ügyészi Tanács kérésére megküldeni.
A jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében említett személyi adatlapok nyomtatványát és részletes tartalmát az Állami Ügyészi Tanács határozza meg.
Az ügyészi intézőségről szóló szabályzat
39. szakasz
Az ügyészi intézőségről szóló szabályzat az ügyészségnek a többi állami szerv-, a polgárok- és nyilvánosság iránti viszonyát, a nyilvántartás vezetését, az ügyek elosztási rendjét, az ügyintézést, az irattári anyag kezelését és az ügyészségek működése szempontjából más jelentős kérdéseket szabályozza.
Az ügyészi intézőségről szóló szabályzatot az igazságüggyel megbízott miniszter hozza meg, a köztársasági ügyész véleményének beszerzését követően.
Az ügyészi intézőségről szóló szabályzatot közzé kell tenni a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
A szabályzat alkalmazása feletti felügyelet
40. szakasz
A szabályzat alkalmazása feletti felügyelet az igazságüggyel megbízott minisztérium gyakorolja.
Az igazságüggyel megbízott miniszter a felügyeleti teendők gyakorlása során az ügyészségektől jelentéseket és adatokat kérhet.
Felügyeletet csak olyan személy gyakorolhat, aki az ellenőrzött ügyészségben az ügyészhelyettes megválasztására megszabott követelményeknek eleget tesz.
41. szakasz
A felügyeleti vizsgálatról készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni az ellenőrzött ügyészség ügyészének, a közvetlenül madasabb fokú ügyészség ügyészének és az igazságüggyel megbízott miniszternek.
Az ügyész köteles értesíteni a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyészét, a köztársasági ügyészt és az igazságüggyel megbízott minisztert az észlelt fogyatékosságok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekről, a fogyatékosságok kiküszöbölésének határidejéről, valamint a fogyatékosságok és mulasztások eredetének okairól.
Az értesítési határidőt az ügyészségi intézőségről szóló szabályzatában kell megszabni.
IGAZSÁGÜGYI INTÉZŐSÉG
Az igazságügyi intézőség teendői az ügyészségben
42. szakasz
Az igazságügyi intézőség azok a teendőket öleli fel, amelyek biztosítják az ügyészségek feladatainak az ellátását, különösen az ügyészség működéséhez szükséges anyagi, pénzügyi, irodahelyiségi és egyéb feltételeket, valamint az ügyészek, ügyészhelyettesek és az ügyészségi személyzet szakmai továbbképzésére szolgáló pénzeszközöket, továbbá, amelyek meghatározzák az ügyészség irodahelyiségeire és felszereltségükre vonatkozó mércék megszabását, és amelyek az ügyészség belső szervezeti felépítéséről és besorolásáról szóló aktus jóváhagyására és egyéb teendők végzésére vonatkoznak.
Az igazságügyi intézőség teendőinek ellátására való felhatalmazás
43. szakasz
Az igazságügyi intézőség teendőit az igazságüggyel megbízott minisztérium látja el, azon igazságügyi intézésőségi teendők kivételével, amelyek az ügyészség működéséhez szükséges anyagi eszközök biztosítására vonatkoznak, és amelyeket az Állami Ügyészi Tanács lát el, a jelen törvény 127. szakaszával összhangban.
Az igazságüggyel megbízott minisztérium az igazságügyi intézőség teendőinek ellátása során az ügyészségektől jelentéseket és adatokat kérhet.
Az ügyészég önálláságára gyakorolt befolyásolás tilalma
44. szakasz
Az igazságügyi intézőségnek az ügyészség önnállóságát érintő valamennyi egyedi aktusa semmis.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt aktus semmiségét az Alkotmánybíróság állapítja meg.
AZ ÜGYÉSZ ÉS AZ ÜGYÉSZHELYETTES JOGÁLLÁSA
1. ALAPVETŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
Az ügyész és az ügyészhelyettes önállósága
45. szakasz
Tisztsége ellátásában az ügyész és az ügyészhelyettes önálló a végrehajtó és a törvényhozó hatalommal szemben.
Az ügyész és az ügyészhelyettes köteles megőrizni a munkában való önnállóságába vetett hitet.
Ügyészségen kívüli személynek nincs joga elrendelni az ügyész és az ügyészhelyettesek feladatait, és nem gyakorolhat befolyást rájuk az ügyek eldöntése során.
Az ügyész és az ügyészhelyettesek csak a hatáskörrel rendelkező ügyésznek kötelesek megindokolni saját határozataikat.
46. szakasz
Az ügyészi tisztséget közérdekben kell ellátni, a törvény- és alkotmányalkalmazás biztosításának érdekében, miközben biztosítani kell az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását és védelmét.
Az ügyészi tisztséget elfogulatlanul kell ellátni.
47. szakasz
Tisztsége ellátása során, az ügyész és az ügyészhelyettes az etikai kódex-szel összhangban jár el, amelyet az Állami Ügyészi Tanács hoz meg.
48. szakasz
Az ügyész és az ügyészhelyettes munkája nyilvános, ha törvény másként nem rendelkezik.
Politikai tevékenység kifejtésének tilalma, és az ügyészi tisztséggel összeférhetetlen tisztségek
49. szakasz
Az ügyész és az ügyészhelyettes nem lehet politikai párt tagja, és más módon sem fejthet ki politikai tevékenységet.
Az ügyészi tisztséggel összeférhetetlen más hivatásokat, tisztségeket és magatartásokat törvény szabályozza.
Anyagi függetlenség és a munkaviszonyból eredő jogok
50. szakasz
Az ügyész és az ügyészhelyettes olyan illetményre jogosult, amely szavatolja önállóságát és családjának biztonságát.
Az ügyészi tisztség hordozói illetményének összhangban kell lennie az ügyészi tisztszség méltóságával és a felelősség súlyával.
Az ügyészi tisztség hordozóinak illetményét jelen törvény szabályozza.
Jogait az ügyész és az ügyészhelyettes a megválasztott személyek munkaviszonyból eredő jogait szabályozó előírásokkal összhangban gyakorolja, ha jelen törvény másként nem rendelkezik.
51. szakasz
Az ügyész és az ügyészhelyettes nem vonható felelősségre az ügyészi tisztség ellátása során kinyilvánított véleménye miatt, kivéve, ha az ügyész, illetve ügyészhelyettes által elkövetett törvényszegés bűncselekményéről van szó.
Az ügyész, illetve az ügyészhelyettes nem tartóztatható le az ügyészi tisztség, illetve hivatás végzése során elkövetett bűncselekmény miatt indított eljárásban a kérdésben hatáskörrel rendelkező nemzetgyűlési bizottság jóváhagyása nélkül.
52. szakasz
Az ügyész és az ügyészhelyettes törvénytelen vagy szabálytalan munkájával okozott kárért a Szerb Köztársaság tartozik felelősséggel.
Amikor az Alkotmánybíróság végleges határozatában, jogerős bírósági határozatban, illetve a bíróság előtt vagy más hatáskörében illetékes szerv előtt kötött egyezségben megállapítást nyert, hogy a károkozás szándékos volt vagy durva gondatlanságból történt, a Szerb Köztársaság követelheti az ügyésztől, illetve az ügyészhelyettestől a kifizetett összeg megtérítését.
53. szakasz
Az ügyészeket, ügyészhelyetteseket, ügyészsegédeket és gyakornokokat megilleti az a jog, hogy érdekeik védelme és a munkavégzésük közbeni függetlenségük és önállóságuk megőrzése céljából szakmai társulatokba tagosodjanak be.
A szakmai társulati jog felöleli a szakmai társulat működésében a munkaidő alatti részvételt is, ha ez nem zavarja az ügyészség munkáját.
54. szakasz
Az ügyésznek és az ügyészhelyettesnek joga és kötelessége szakmai továbbképzésben részesülni, a Szerb Köztársaság terhére, törvényben szabályozott módon.
Az ügyészi tisztség időtartama
55. szakasz
Az ügyészt az ügyészek vagy ügyészhelyettesek közül, illetve a megválasztási feltételeknek eleget tevő személyek közül választják hat éves időtartamra, és újraválasztható.
Azt az ügyészt, akinek tisztsége saját kérelmére szünt meg, vagy azáltal, hogy nem választották újra, kötelezően arra az ügyészhelyettesi tisztségre kell megválasztani, amelyet a megválasztás előtt töltött be. Ha alacsonyabb fokú ügyészségről magasabb fokú ügyészség ügyészének választották, akkor őt az ügyészi tisztség megszűnését követően kötelezően a magasabb fokú, az általa vezetett ügyészség ügyészhelyettesének kell kinevezni. Ha az ügyészt olyan személyek közül választották, akik nem voltak ügyészhelyettesek, az ilyen személyt a tisztség megszűnését követően kötelezően ügyészhelyettesi tisztségre kell kinevezni azon az ügyészségen, ahol ügyészi tisztséget látott el. A megválasztásról szóló határozatot az Állami Ügyészi Tanács hozza meg.
A megválasztási idő letelte előtt, vagy a munkakor betöltése előtt az ügyész tisztsége csak a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett és okokból szűnhet meg.
Az ügyészhelyettesi tisztség időtartama
56. szakasz
Az először megválasztott ügyészhelyettes megbízatása három évre szól, minden következő megválasztás viszont állandó jellegű.
A megválasztási idő letelte előtt, vagy a munkakor betöltése előtt az ügyészhelyettes tisztsége csak a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett és okokból szűnhet meg.
A tisztség betöltésének folytatása
57. szakasz
Ha az ügyészség megszűnik, az ügyész illetve az ügyészhelyettes az ügyészhelyettesi tisztség betöltését azon ügyészségen folytatja, amelyet az Állami Ügyészi Tanács határoz meg, a köztársasági ügyész előterjesztése alapján.
Az ügyészség megszűnésének kell tekinteni azt is, ha a működési területet két vagy több ügyészség területére osztották.
Ha az ügyészségen sor kerül az ügyészhelyettesek létszámának csökkentésére, az ügyészhelyettes azon ügyészségen folytatja tisztségének betöltését, amelyet az Állami Ügyészi Tanács határoz meg, a köztársasági ügyész előterjesztése alapján.
3. A TISZTSÉGBŐL VALÓ FELFÜGGESZTÉS
58. szakasz
Az ügyészt és az ügyészhelyettest tisztségéből fel kell függeszteni, ha előzetes letartóztatásba helyezték.
Az ügyész és az ügyészhelyettes tisztségéből felfüggeszthető, ha ellene felmentési eljárás vagy olyan büntetőeljárás indult, amely felmentést eredményezhet.
A felfüggesztésről szóló határozat
59. szakasz
Az ügyészhelyettes kötelező felfüggesztéséről az ügyész határoz, az ügyész felfüggesztéséről pedig a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyésze.
Ha a felfüggesztés nem kötelező, a köztársasági ügyész dönt róla.
A köztársasági ügyész felfüggesztéséről az Állami Ügyészi Tanács dönt.
60. szakasz
Ha a felfüggesztés nem kötelező, a köztársasági ügyész felfüggesztési határozata ellen az ügyész, illetve az ügyészhelyettes az Állami Ügyészi Tanácshoz kifogást nyújthat be.
Ha a felfüggesztés nem kötelező, az Állami Ügyészi Tanács felfüggesztési határozata ellen a köztársasági ügyész kifogást nyújthat be a hatáskörrel rendelkező nemzetgyűlési bizottsághoz.
Jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében foglalt kifogás benyújtási határideje három nap, a hatáskörrel rendelkező szerv pedig a kifogásról harminc napos határidőn belül dönt.
A jelen szaksz 1. és 2. bekezdésében említett kifogása határozat végrehajtására nincs halasztó hatállyal.
61. szakasz
A felfüggesztés az előzetes letartóztatás megszűntetéséig, a felmentési eljárás jogerős befejezéséig vagy a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart.
A köztársasági ügyész vagy az Állami Ügyészi Tanács a felmentési eljárás befejezése előtt megsemmisítheti a felfüggesztésről szóló határozatot.
62. szakasz
Az ügyészhelyettes tartósan csak írásos hozzájárulásával helyezhető át egy másik, azonos fokú ügyészségre.
Az áthelyezésről szóló határozatot a köztásrsasági ügyész hozza meg.
A jelen törvény 57. szakaszában említett esetben az ügyészhelyettes írásos hozzájárulásának hiányában is áthelyezhető, az Állami Ügyészi Tanács határozata alapján.
Az ügyészhelyettes az áthelyezési ügyészségen folytatja tisztségének tartós ellátását.
63. szakasz
Az ügyészhelyettes, írásos hozzájárulásával, legfeljebb egy éves időtartamra más ügyészséghez rendelhető ki. A különös hatáskörű ügyészség ügyészének előterjesztése alapján, az ügyészhelyettes, írásos hozzájárulásával, legfeljebb négy éves időtartamra más különös hatáskörű ügyészséghez rendelhető ki.
Ha az ügyészhelyettest magasabb fokú ügyészséghez rendelik ki, eleget kell tennie a kirendelési ügyészség ügyészhelyettesére vonatkozó megválasztási feltételeknek.
Kivételesen, az ügyészhelyettes hozzájárulásának hiányában is kirendelhető más azonos vagy alacsonyabb fokú ügyészséghez, az ügyészségen alkalmazott ügyészhelyettesek elégtelen létszáma okán.
Jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt kirendelés időtartama legfeljebb egy év.
A kirendelésről szóló határozatot a köztársasági ügyész hozza meg.
Más állami szervhez, az igazságszolgáltatási kiképzéssel megbízott intézményhez vagy nemzetközi szervhez való kirendelés
64. szakasz
Szakteendők ellátása céljából az ügyészhelyettes kirendelhető az Állami Ügyészi Tanácshoz, az igazságüggyel megbízott minisztériumhoz, igazságszolgáltatási kiképzéssel megbízott intézményhez vagy igazságügyi jellegű nemzetközi szervhez.
Az ügyészhelyettes jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt kirendelését a kirendelés szerve, illetve intézménye vagy szervezete vezetőjének javaslatára kell foganatosítani, az ügyészhelyettes beosztási ügyészsége ügyészének jóváhagyása beszerzésével és az ügyészhelyettes írásos hozzájárulásával.
A kirendelés időtartama legfeljebb 3 év.
A kirendelésről szóló határozatot az Állami Ügyészi Tanács hozza meg.
5. A BÍRÓI TISZTSÉG ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGE MÁS TISZTSÉGEKKEL, HIVATÁSOKKAL ÉS MAGÁNÉRDEKEKKEL
Más tisztségek, hivatások vagy magánérdekek viszonya az ügyészi és ügyészhelyettesi tisztség iránt
65. szakasz
Az ügyész és az ügyészhelyettes nem tölthet be tisztséget jogszabályokat meghozó szervekben, a végreható hatalom szerveiben, közszolgálatokban, sem a tartományi autonómia vagy a helyi önkormányzat szerveiben, nem lehet tagja politikai pártnak, és nem fejthet ki bármilyen más politikai tevékenységet, nem végezhet semmilyen fizetett köz- vagy magánhivatást, nem nyújthat térítéses jogi szolgáltatást és tanácsokat.
Jelen szakasza 1. bekezdésétől függetlenül az ügyész, valamint az ügyészhelyettes tagja lehet az igazságszolgáltatási kiképzéssel megbízott intézmények igazgatási szerveinek az Állami Ügyészi Tanács határozata alapján, külön törvénnyel összhangban.
Az ügyészi tisztséggel összeférhetetlenek az olyan más tisztségek, hivatások és magánérdekek is, amelyek ellentétben állnak az ügyészi méltósággal és függetlenséggel, vagy csorbítják az ügyészség tekintélyét.
Az Állami Ügyészi Tanács határozza meg azt a többi tisztséget és hivatást, amelyek ellentétben állnak az ügyészi méltósággal, illetve sértik annak függetlenségét, vagy csorbítják tekintélyét.
Az ügyész és az ügyészhelyettes, munkaidején kívül, külön engedély nélkül, térítéses oktatási és tudományos tevékenységet folytathat.
Törvényben meghatározott esetekben, az ügyész és az ügyészhelyettes munkaideje alatt is folytathat oktatási és tudományos tevékenységet.
Az ügyész és az ügyészhelyettes külföldi tanulmányi, illetve más szakmai útra az Állami Ügyészi Tanácsnak, a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyésze, illetve az ügyész előzetes véleményének beszerzése után hozott határozata alapján utalható, miközben különösen figyelembe kell venni az ügyész, illetve ügyészhelyettes személyi adatlapjában szereplő munkaértékelését, valamint idegennyelv-ismeretét.
66. szakasz
Az ügyészhelyettes köteles értesíteni az ügyészt olyan más tisztségekről, hivatásokról vagy magánérdekekről, amelyeknél fennforog a tisztségével való üsszeférhetetlenség lehetősége, ugyanígy szűkebb családtagjainak hivatásáról vagy magánérdekeiről, amelyek esetében fennforog a tisztségével való összeférhetetlenség lehetősége.
Efajta tisztségéről, hivatásáról vagy magánérdekéről az ügyész a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyészét, a köztársasági ügyész pedig az Állami Ügyészi Tanácsot értesíti.
67. szakasz
Az ügyész köteles a köztársasági ügyész előtt megindítani az alacsonyabb ügyészség ügyésze vagy ügyészhelyettese tisztségének összeférhetetlenségét megállaptó eljárást, ha ilyesmiről tudomást szerez, és úgy véli, hogy fennforognak a jelen törvény 65. szakasza 1., 3. és 4. bekezdésében foglalt okok.
A köztársasági ügyész tisztségének más tisztségekkel, hivatásokkal vagy magánérdekekkel való összeférhetetlenségét megállapító eljárást az Állami Ügyészi Tanács indítja és folytatja le.
Az összeférhetetlenségről való döntéshozatal
68. szakasz
Amikor a köztársasági ügyész megállapítja, hogy az ügyész vagy az ügyészhelyettes által betöltött más tisztség vagy hivatás, vagy megvalósuló magánérdek az ügyészi tisztséggel összeférhetetlen, de felmentési okok nem forognak fenn, erről a tényről értesíti a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyészét, valamint az öszzeférhetetlenségről szóló határozattal érintett ügyészt vagy ügyészhelyettest.
Amikor az Állami Ügyészi Tanács megállapítja, hogy a köztársasági ügyész által betöltött tisztség vagy hivatás, illetve megvalósuló magánérdek az ügyészi tisztséggel összeférhetetlen, erről értesíti a köztársasági ügyészt, ha pedig ezek felmentési okot képeznek, akkor a kormányt is.
A jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében foglalt esetekben az Állami Ügyészi Tanács, illetve a köztársasági ügyész köteles fegyelmi feljelentést tenni.
69. szakasz
Az ügyész és az ügyészhelyettes illetményét az alapilletmény szerint kell meghatározni.
Az alapilletményt az illetményelszámolási és -kifizetési alap együtthatójának az illetményelszámolási és -kifizetési alappal való beszorzásával kell meghatározni.
Az ügyész és ügyészhelyettes illetményelszámolási és -kifizetési alapja azonos a bírákra vonatkozó illetményelszámolási és -kifizetési alappal.
Az illetményelszámolási és -kifizetési alap együtthatóját úgy határozzák meg, hogy minden ügyészhelyettest az öt fizetési fokozat egyikébe sorolják be.
Jelen törvény értelmében, az alapilletmény az az érték, amely nem tartalmazza a holt munka értékelését kifejező százalékot.
Az ügyész és az ügyészhelyettes az illetménye mellett nem kaphat külön előírásokkal összhangban megvalósított nyugdíjat is.
70. szakasz
Az ügyészhelyetteseket négy fizetési fokozatba sorolják, melyeket együtthatókkal kell kifejezni.
Az első fizetési fokozatba az alapfokú ügyészségek ügyészhelyettesei tartoznak.
A második fizetési fokozatba a felső ügyészségek és a különös hatáskörű ügyészek helyettesei tartoznak.
A harmadik fizetési fokozatba a fellebviteli ügyészek ügyészhelyettesei tartoznak.
A negyedik fizetési fokozatba a köztársasági ügyész helyettesei tartoznak.
Az ötödik fizetési fokozatba a köztársasági ügyész tartozik.
71. szakasz
Az első fizetési fokozatra vonatkozó együttható 3,00.
A második fizetési fokozatra vonatkozó együttható 3,50.
A harmadik fizetési fokozatra vonatkozó együttható 4,00.
A negyedik fizetési fokozatra vonatkozó együttható 5,00.
Az ötödik fizetési fokozatra vonatkozó együttható 6,00.
72. szakasz
Az ügyész alapilletménye azonos azon általános hatáskörű bíróság elnökének alapilletményével, amely előtt az ügyész eljár.
A különös hatáskörű ügyész alapilletménye azonos azon felső bíróság elnökének illetményével, amely előtt ez az ügyész eljár.
A köztársasági ügyész alapilletménye azonos a Legfelsőbb Semmítőszék elnökének illetményével.
Áthelyezés, illetve kirendelés esetén járó illetmény és az alapilletmény növelése
73. szakasz
A más ügyészségre, az igazságüggyel megbízott minisztériumba, intézménybe vagy nemzetközi szervezetbe áthelyezett ügyészhelyettes az áthelyezési, illetve kirendelési ügyészség ügyészhelyettésének járó, illetve, az igazságüggyel megbízott minisztériumra, a kirendelési intézményre vagy nemzetközi szervezetre vonatkozó alapilletményre jogosult, ha ez számára kedvezőbb.
A más ügyészségre, az igazságüggyel megbízott minisztériumba, intézménybe vagy nemzetközi szervezetbe áthelyezett, illetve kirendelt ügyészhelyettesnek járó térítéseket és egyéb járandóságokat az Állami Ügyészi Tanács szabja meg, az igazságüggyel megbízott minisztérium jóváhagyása alapján.
Ha az ügyészhelyettes olyan ügyészségen látja el tisztségét, ahol nincs lehetőség az ügyészhelyettesi állások betöltésére, alapilletménye 50%-kal növelhető, az Állami Ügyészi Tanács határozata alapján.
A szervezett bűnözés és a háborús bűncselekmények ügyeiben eljáró ügyész, illetve ügyészhelyettes alapilletménye 100%-kal növelhető, az Állami Ügyészi Tanács határozata alapján.
A különélési pótlékra való jog a Köztársasági Ügyészség, a különös hatáskörű ügyészségek és fellebbviteli ügyészségek ügyészeit, illetve ügyészhelyetteseit illeti meg.
Jelen szakasz 5. bekezdésében foglalt pótlékra való jogosultságot az Állami Ügyészi Tanács állapítja meg.
MEGVÁLASZTÁS
Az ügyész megválasztására vonatkozó alapszabályok
74. szakasz
Az ügyészt, a Kormány előterjesztése alapján a Nemzetgyűlés választja meg hat éves időtartamra, és újraválasztható. A köztársasági ügyész személyére előterjesztett jelöltekről be kell szerezni a hatáskörrel rendelkező nemzetgyűlési bizottság véleményét.
A Kormány az ügyészi tisztség betöltésére a Nemzetgyűlésnek egy vagy több jelöltet terjeszt elő.
A jelen szakasz 2. bekezdésében említett jelölteket a Kormány az Állami Ügyészi Tanács által véglegesített jelöltek listájáról terjeszti elő.
Az Állami Ügyészi Tanács az ügyészi tisztség betöltésére a Kormányhoz egy vagy több jelöltet tartalmazó listát továbbít. Ha az Állami Ügyészi Tanács csak egy jelöltet terjeszt elő, a Kormány az előterjesztést viszaküldheti az Állami Ügyészi Tanácsnak.
Ha a köztársasági ügyészt ugyanannak a tisztségnek betöltésére nem választják újra, miután megbízatási ideje lejárt vagy tisztsége saját kérelmére szűnik meg, őt kötelezően köztásasági ügyészhelyettesnek kell megválasztani. A megválasztásról szóló határozatot az Állami Ügyészi Tanács hozza meg.
Ha a megbízatási idő leteltét követően az ügyészt nem választják meg újra ugyanannak a tisztségnek a betöltésére, vagy ha ügyészi tisztsége saját kérelmére szűnt meg, őt a jelen törvény 55. szakasza 2. bekezdése alapján ügyészhelyettesnek kell megválasztani.
Az ügyészhelyettes megválasztására vonatkozó alapszabályok
75. szakasz
Az ügyészhelyettesi tisztséget első alkalommal betöltő ügyészhelyettest a Nemzetgyűlés az Állami Ügyészi Tanács előterjesztése alapján három éves időtartamra választja meg.
Az Állami Ügyészi Tanács a Nemzetgyűlésnek egy ügyészhelyettesi helyre javasol jelöltet. Az Állami Ügyészi Tanács köteles olyan jelöltet javasolni, aki az Igazságügyi Akadémián befejezte a kezdő képzést, külön törvénnyel összhangban.
Az Állami Ügyészi Tanács választja meg az ügyészhelyettesi tisztséget ugyanabban vagy más ügyészségben állandó jelleggel ellátó ügyészhelyetteseket.
Az Állami Ügyészi Tanács határoz az állandó ügyészi tisztséget betöltő ügyészhelyettesek másik vagy magasabb fokú ügyészségbe való megválasztásáról.
Minden ügyészség ügyészhelyetteseinek számát az Állami Ügyészi Tanács szabja meg, az igazságüggyel megbízott minisztérium előzetes véleményének beszerzése alapján.
76. szakasz
Ügyésznek és ügyészhelyettesnek a Szerb Köztársaság állampolgára, az állami szervekben való munkavállalás általános feltételeit teljesítő, jogi egyetemet végzett, bírói vizsgával rendelkező és az ügyészi tisztséghez méltó személy választható.
77. szakasz
Ügyésznek és ügyészhelyettesnek az a személy választható, aki az általános feltételeken túl a bírói vizsga letételét követően, jogi munkakörben szerzett alábbi időtartamú munkatapasztalattal rendelkezik:
- az alapfokú ügyészség ügyészének négy, az alapfokú ügyészség ügyészhelyettesének három év;
- a felső ügyészség ügyészének hét, a felső ügyészség ügyészhelyettesének hat év;
- a fellebbviteli ügyészség és a különös hatáskörű ügyészség ügyészének tíz, a felebbviteli ügyészség és a különös hatáskörű ügyészség ügyészhelyettesének nyolc év;
- a köztársasági ügyésznek tizenkét, a köztársasági ügyészhelyettesnek tizenegy év.
78. szakasz
Az ügyészek és ügyészhelyettesek megválasztását az Állami Ügyészi Tanács hirdeti meg.
A hirdetést a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében és a Szerb Köztársaság egész területét fedő más tömegtájékoztatási eszközökben kell közzétenni.
79. szakasz
A jelentkezőlapokat az Állami Ügyészi Tanácshoz kell benyújtani, a hidetés közzétételétől számított 15 napos határidőn belül.
A jelentkezőlaphoz mellékelni kell a megválasztás feltételeinek teljesítését igazoló bizonyítékokat is, ha azok már nincsenek az ügyészség birtokában.
Adatok és vélemények beszerzése
80. szakasz
Az Állami Ügyészi Tanács adatokat gyűjt és véleményeket szerez be a jelölt szaktudásáról, képesítéséről és méltóságáról.
Az adatokat és véleményeket azoktól a szervektől és szervezetektől kell begyűjteni, amelyeknél a jelölt jogi munkakörben dolgozott.
A jelöltekkel való beszélgetés
81. szakasz
A megválasztásről szóló határozat meghozatala előtt az Állami Ügyészi Tanács beszélgetést folytat a jelölttel.
82. szakasz
A jelöltek előterjesztése és az ügyészi tisztség ellátására való megválasztása során az Állami Ügyészi Tanács elkészíti a jelöltek rangsorát, szaktudásuk, képesítésük és méltóságuk alapján, éspedig a szaktudás, képesítés és méltóságosság mérlegelésének ismérvei és mércéi szerint, melyeket az Állami Ügyészi Tanács irányoz elő, a törvénnyel összhangban.
Szaktudás alatt az ügyészi tisztség ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati tudást kell érteni.
Képesítés alatt azt a jártasságot kell érteni, mely lehetővé teszi a jellegzetes jogi ismeretek alkalmazását az ügyészségi ügyek megoldása során.
Méltóság alatt azokat az erkölcsi tulajdonságokat kell érteni, melyekkel az ügyésznek illetve ügyészhelyettesnek rendelkeznie kell, valamint az ezekkel összhangban való magatartást. Erkölcsi tulajdonság: a becsületesség, lelkiismeretesség, igazságosság, méltóság, kitartás és példamutatóság, az ezekkel összhangban való magatartás pedig magába foglalja az ügyészség tekintélyének őrzését szolgálat közben és azon kívül is, a társadalmi felelősségtudatot, az önállóság és elfogulatlanság, megbízhatóság és méltóság szolgálati és azon kívüli megőrzését, a felelősségvállalást az ügyészség belső szervezetrendszeréért, valamint az ügyészségről a nyilvánosságban alkotott pozitív képért.
Az ügyészi és ügyészhelyettesi tisztség ellátására való megválasztás és előterjesztés során figyelembe kell venni a lakosság nemzeti összetételét, a nemzeti kisebbségekhez tartozók arányos képviseletét, valamint a bíróságon hivatalos használatban levő nemzeti kisebbségi nyelv jogi szakterminológiájának ismeretét.
Az ügyészi tisztség ellátására való megválasztás és előterjesztés során tilos minden, bármilyen alapon történő megkülönböztetés.
Jelen szakasz 1. bekezdésében említett rangsort közzé kell tenni az Állami Ügyészi Tanács internetes honlapján.
Az Állami Ügyészi Tanács megindokolja az ügyészi tisztség betöltésére tett javaslatát, valamint a megválasztásról szóló határozatát.
3. AZ ESKÜ ÉS A TISZTSÉGBE LÉPÉS
83. szakasz
A köztársasági ügyész esküt tesz a Nemzetgyűlés előtt.
Az először megválasztott ügyész és ügyészhelyettes tisztségbe lépését megelőzően a Nemzetgyülés elnöke előtt tesz esküt.
Az ügyészek és ügyészhelyettesek közül megválasztott ügyész és ügyészhelyettes nem tesz újabb esküt.
84. szakasz
A eskü szövege: "Becsületemre esküszöm, hogy ügyészi tisztségemet odaadóan, lelkiismeretesen és elfogulatlanul fogom ellátni, és óvni az alkotmányosságot, a törvényességet, az emberi jogokat és polgári szabadságjogokat."
85. szakasz
A megválasztott ügyész és ügyészhelyettes a megválasztási ügyészség díszértekezletén lép tisztségbe.
Tisztségbe lépésükkel az ügyészségen betöltött más tisztségük megszűnik.
Mikor tekinthető, hogy a megválasztásra nem került sor
86. szakasz
Úgy kell tekinteni, hogy az ügyészt és az ügyészhelyettest nem választották meg, ha a megválasztástól számított 30 napos határidőn belül indokolatlan okokból nem lép tisztségbe, amely tényről a köztársasági ügyész hoz határozatot.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt határozat ellen nyolc napos határidőn belül kifogás emelhető az Állami Ügyészi Tanácsnál.
A köztársasági ügyész és az Állami Ügyészi Tanács határozatáról értesíteni kell a Nemzetgyűlést, abban az esetben amikor az ügyészek és ügyészhelyettesek megválasztása annak hatáskörébe tartozik.
A Köztársasági Főügyész hivatalba lépése elmaradásának okairól szóló határozatot az Állami Ügyészi Tanács, a kifogásról szóló döntést pedig a Nemzetgyűlés illetékes bizottság hozza meg.
A TISZTSÉG MEGSZŰNÉSE
A tisztség megszűnésének valamennyi oka
87. szakasz
Az ügyészi és az ügyészhelyettesi tisztség saját kérelemre, a munkakor betöltésével, a munkaképesség tartós elvesztésével, vagy felmentéssel szűnik meg.
Az ügyész tisztsége akkor is megszűnik, ha nem választják újra, az ügyészhelyettesé pedig akkor, ha nem választják állandó tisztségre.
1. A TISZTSÉG MEGSZŰNÉSE OKAINAK MEGÁLLAPÍTÁSA
A tisztség megszűnése saját kérelem alapján
88. szakasz
Az ügyész tisztségének megszűnésére vonatkozó írásos kérelmét a Nemzetgyűléshez nyújtja be, és erről értesíti az Állami Ügyészi Tanácsot.
Az ügyészhelyettes tisztségének megszűnésére vonatkozó írásos kérelmét az Állami Ügyészi Tanácshoz nyújtja be.
A kérelem mindaddig visszavonható, amíg az ügyész vagy az ügyészhelyettes tisztsége meg nem szűnt a Nemzetgyűlés, illetve az Állami Ügyészi Tanács határozata alapján.
Ha a tisztség megszűnésére vonatkozó kérelemről 30 napos határidőn belül nem születik döntés, úgy kell tekinteni, hogy az ügyész, illetve az ügyészhelyettes tisztsége a kérelem benyújtásától számított 30 napos határidő lejártával megszűnt.
89. szakasz
Az ügyész és az ügyészhelyettes munkakora a 65. életév vagy 40 évi biztosítási idő betöltésével a törvény erejénél fogva megszűnik.
Kivételesen, a köztársasági ügyész kérelmére, az Állami Ügyészi Tanács még két évvel meghosszabbíthatja az ügyész és az ügyészhelyettes munkakorát, az érintett egyetértésével.
Az ügyész és az ügyészhelyettes munkakora csak a megkezdett ügyek befejezése érdekében hosszabítható meg.
A munkaképesség tartós elvesztése
90. szakasz
Az ügyész és az ügyészhelyettes ügyészi és ügyészhelyettesi tisztsége megszűnik, ha az illetékes szerv szakbizottságának véleménye alapján megállapítást nyer, hogy egészségügyi állapota miatt tisztségét képtelen ellátni.
A kötelező egészségügyi vizsgálatra utasító határozatot az Állami Ügyészi Tanács hozza meg, az ügyész, a közvetlénül magasabb fokó ügyészség ügyésze, vagy az ügyész, illetve az ügyészhelyettes személyes előterjesztése alapján.
Hatáskör és az eljárás megindítása
91. szakasz
Az ügyész kérelmére, a munkakor betöltlésével vagy a munkaképesség tartós elvesztésével történő ügyészi tisztség megszűnési okait megállapító eljárást az Állami Ügyészi Tanács folytatja le.
Az Állami Ügyészi Tanács a megállapított okokról határozatot hoz, és ezt megküldi a Nemzetgyűlések, az ügyészi tisztség megszűnéséről való döntés érdekében.
Az ügyészhelyettes kérelmére, a munkakor betöltésével vagy a munkaképesség tartós elvesztésével történő ügyészhelyettesi tisztség megszűnési okait az Állami Ügyészi Tanács állapítja meg, és erről határozatot hoz.
A jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt határozat tartalmazza a tisztség megszűnésének okait és a tisztség megszűnésének dátumát.
2. A FELMENTÉSI OKOK MEGÁLLAPÍTÁSA
Felmentési okok
92. szakasz
Az ügyészt és az ügyészhelyettest fel kell menteni, ha bűncselekmény miatt vele szemben hat hónapnál tovább tartó feltétlen börtönbüntetést szabtak ki, vagy az ügyészi tisztség betöltétéséhez méltatlanná tevő büntethető cselekmény miatt ítélték el, ha szakszerűtlenül látja el tisztségét, vagy súlyos fegyelmi vétséget követ el.
Külön a tisztség szakszerűtlen ellátásáról
93. szakasz
Szakszerűtlennek kell tekinteni az ügyészi tisztség nem kielégítően sikeres ellátását, ha az ügyész, illetve az ügyészhelyettes, az ügyészek és ügyészhelyettesek munkaértékelési ismérveinek és mércéinek megfelelően az "alkalmatlan" minősítésben részesül.
Hatáskör és a felmentési eljárás megindítása
94. szakasz
Az ügyész, illetve az ügyészhelyettes felmentését bárki kezdeményezheti.
A felmentési eljárást az ügyésznek, a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyészének, a köztársasági ügyésznek, az igazságüggyel megbízott miniszternek, a munkaértékeléssel megbízott szervnek vagy a fegyelmi bizottságnak az előterjesztése alapján kell megindítani. Az ügyész és az ügyészhelyettes felmentési eljárását az Állami Ügyészi Tanács hivatalból is megindíthatja.
A felmentési okokat az Állami Ügyészi Tanács állapítja meg.
Az Állami Ügyészi Tanács előtti eljárás
95. szakasz
Az Állami Ügyészi Tanács a nyilvánosság előtt zárt eljárásban deríti ki a tényeket és határoz. Az eljárás nyilvános lehet, az eljárás alá vont ügyész vagy az ügyészhelyettes kérelmére.
Az Állami Ügyészi Tanács az eljárást megindító aktus megküldésétől számított 45 napos határidőn belül köteles az eljárást lefolytatni és határozatát meghozni.
Az Állami Ügyészi Tanács határozatát indokolással kell ellátni.
A felmentés okati megállapító Állami Ügyészi Tanács határozata az ügyész, valamint az ügyészhelyettes a határozat kézbesítésétől számított 15 napos határidőn belül belül kifogást emelhet az Állami Ügyészi Tanácsnál.
Az Állami Ügyészi Tanács a határidőn kívül benyújtott kifogást elvetheti, helyt adhat neki és módosíthatja a határozatot, vagy elutasíthatja a kifogást és megerősítheti a határozatot.
A felmentés okait megállapító határozat jogerőre emelkedik, amennyiben azt a kifogás alapján lefolytatott eljárásban megerősítik vagy a kifogás benyújtási határidejének lejárta után, ha kifogást nem nyújtottak be.
Az ügyész felmentésének okait megállapító határozatát az Állami Ügyészi Tanács megküldi a Kormánynak.
Az ügyész, illetve az ügyészhelyettes jogállása az eljárásban
96. szakasz
Az ügyészt, illetve az ügyészhelyetest megilleti az a jog, hogy azonnal értesüljön az eljárás megindításának okairól, tudomást szerezzen az ügyről, a kísérő dokumentációról, az eljárás menetéről, valamint, hogy személyesen vagy képviselője révén állításaihoz magyarázatot fűzzön és bizonyítékokat terjesszen elő.
Az ügyésznek, illetve az ügyészhelyettesnek joga van állításait szóban előadni az Állami Ügyészi Tanács előtt.
3. A TISZTSÉG MEGSZŰNÉSÉRŐL SZÓLÓ HATÁROZAT
97. szakasz
Az ügyész tisztségének megszűnéséről a Nemzetgyűlés határoz, miközben a felmentésről szóló határozatot a Kormány előterjesztése alapján kell meghozni.
A Kormány az ügyész felmentését az Állami Ügyészi Tanács által megállapított felmetési okok alapján terjeszti elő.
Az ügyészhelyettes tisztségének megszűnéséről az Állami Ügyészi Tanács határoz.
Az ügyészi tisztség a Nemzetgyűlés, illetve az Állami Ügyészi Tanács határozatában feltüntetett napon szűnik meg, a jelen törvény 88. szakaszának 4. bekezdésében és 89. szakaszának 1. bekezdésében foglalt esetek kivételével.
A tisztség megszűnéséről szóló határozatot közzé kell tenni a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott panasz
98. szakasz
A Nemzetgyűlésnek, illetve az Állami Ügyészi Tanácsnak a tisztség megszűnéséről szóló határozata ellen az ügyésznek, illetve az ügyészhelyettesnek joga van panaszt emelni az Alkotmánybíróságnál, a határozat kézhezvételétől számított 30 napos határidőn belül.
Az Alkotmánybíróság határozatában a panaszt elutasítja, vagy a panasznak helyt ad és a tisztség megszűnéséről szóló határozatot megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság határozata végleges és közzé kell tenni a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
AZ ÜGYÉSZ ÉS AZ ÜGYÉSZHELYETTES MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE
99. szakasz
Az ügyész és az ügyészhelyettes munkájának az értékelése a megválasztás, a kötelező kiképzés és a felmentés alapjául szolgál.
Az értékelés nyilvánosan közzétett, objektív és egységes ismérvek szerint történik, melyek az Állami Ügyészi Tanács által a munkaértékelési ismérvekről és mércékről szóló szabályzatban megállapított alkalmazható és összehasonlítható mércéken alapszanak.
100. szakasz
Az állandó tisztséget betöltő ügyész és ügyészhelyettes munkája három évente egyszer, az először megválasztott ügyészhelyettesé pedig évente egyszer képezi rendes értékelés tárgyát.
Kivételesen, az Állami Ügyészi Tanács határozata alapján az ügyész és az ügyészhelyettes munkája rendkívül is értékelhető.
101. szakasz
Az értékelést minősítéssel kell kifejezni.
A minősítések: kivállóan végzi ügyészi tisztségét, sikeresen végzi ügyészi tisztségét, vagy alkalmatlan.
A minősítést be kell jegyezni az ügyész, illetve az ügyészhelyettes személyi adatlapjába.
Az ügyész, illetve az ügyészhelyettes kifogást emelhet az Állami Ügyészi Tanácsnál, a munkaértékelésről szóló, kötelezően indokolást is tartalmazó határozat kézbesítésétől számított 15 napos határidőn belül.
102. szakasz
Az ügyész munkáját a közvetlenül magasabb fokú ügyészség ügyésze értékeli, a közvetlenül magasabb fokú ügyészség kollégiumától beszerzett vélemény alapján.
Az ügyészhelyettes munkáját az ügyész értékeli, az ügyészség kollégiumától beszerzett vélemény alapján.
A munkaértékelés során figyelembe kell venni az ügyészségek munkájának áttekintését tartalmazó időszakos jelentéseket.
FEGYELMI FELELŐSSÉG ÉS FEGYELMI ELJÁRÁS
103. szakasz
Fegyelmi vétség az ügyészi tisztség lelkiismeretlen ellátása, vagy az ügyésznek, illetve az ügyészhelyettesnek az ügyészi tisztséghez nem méltó magatartása, amelyet jelen törvény előír.
104. szakasz
Az ügyész, illetve az ügyészhelyettes fegyelmi vétséget követ el, ha:
- nem dolgozza ki az ügyészségi határozatokat, valamint elmulasztja a rendes és redkívüli jogorvoslatok előírt időben történő benyújtását;
- gyakran késve érkezik a kitűzött tárgyalási határnapokra és tárgyalásokra, vagy elmulasztja azokat és az egyéb eljárási cselekményeket, a feladatkörébe osztott ügyekben;
- nem kéri a kizárását azokban az ügyekben, amelyekben kizárásának törvényes okai forognak fenn;
- elutasítja a rábízott teendők és feladatok ellátását;
- nem hajtja végre a fölérendelt ügyész írásos utasításait;
- nyilvánvalóan megszegi az eljáró bírák, az ügyfelek, azok jogi képviselői, a tanúk, az alkalmazottak vagy a munkatársak iránti szabályos magatartási kötelezettséget;
- az általa folytatott eljárásban nem megfelelő viszonyt alakít ki az ügyfelekkel vagy azok jogi képviselőivel;
- az Állami Ügyészi Tanáccsal az ügyészek és ügyészhelyettesek megválasztása és felmentése, a fegyelmi felelősség megállapítása és a hatáskörébe tartozó más kérdések szempontjából fontos adatokat hiányosan vagy pontatlanul közöl;
- megszegi az elfogulatlanság elvét és veszélyezteti a polgároknak az ügyészségbe vetett bizalmát;
- az ügyészi tisztséggel törvényben összeférhetetlennek minősített aktivitásokat fejt ki;
- az érdekösszeütközést szabályozó előírásokkal ellentétben ajándékokat fogad el;
- nem tartja tiszteletben a munkaidőt;
- nagyobb mértékben megszegi az Etikai Kódex rendelkezéseit;
- indokolatlanul távolmarad a kötelező tanfolyamokról;
Súlyosabb fegyelmi vétségnek minősül, ha a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt fegyelmi vétség következtében az ügyészi tisztség gyakorlásában vagy az ügyészségi feladatok ellátásában komoly zavar állt be, vagy az súlyosan megingatta a nyilvánosságnak az ügyészség tekintélyébe és megbízhatóságába vetett bizalmát, különösen ha az ügy elévülését eredményezte, valamint megismételt fegyelmi vétség esetén.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt megismételt fegyelmi vétségnek kell tekinteni, ha az ügyésznek, illetve ügyészhelyettesnek a fegyelmi vétségért való felelősségét három ízben jogerősen megállapították.
105. szakasz
Fegyelmi büntetések: a nyilvános intés, az illetmény legfeljebb egy évig tartó 50%-ig terjedő csökkentése, valamint a legfeljebb három évig tartó előremeneteli tilalom.
A fegyelmi büntetést az elkövetett fegyelmi vétség súlyával arányosan kell kiróni.
Nyilvános intést csak akkor lehet kiróni, ha az ügyész, illetve az ügyészhelyettes fegyelmi vétségért való felelősségét első alkalommal állapították meg.
106. szakasz
Fegyelmi szervek a fegyelmi vádló és helyettesei, valamint az Állami Ügyészi Tanács által alakított Fegyelmi Bizottság.
A fegyelmi szevek tagjait az Állami Ügyészi Tanács nevezi ki az ügyészek, illetve az ügyészhelyettesek közül.
A fegyelmi szervek összetételét, a kinevezési feltételeket, a megbízatás időtartamát és megszűnésének módját, a munka- és döntéshozatal módját az Állami Ügyészi Tanács határozza meg saját aktusában, melyet közzé kell tenni a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
107. szakasz
A fegyelmi eljárást a Fegyelmi Bizottság folytatja le, a fegyelmi vádló indítványa alapján.
A fegyelmi vádló a fegyelmi eljárás lefolytatására vonatkozó indítványát a fegyelmi feljelentés alapján nyújtja be.
A fegyelmi eljárás sürgős, a nyilvánosság előtt zárt jellegű, kivéve, ha az eljárás alá vont ügyész, illetve ügyészhelyettes nem követeli az eljárás nyilvánosságát.
A fegyelmi eljárás lefolytatása a fegyelmi vétség elkövetésének napjától számított két éves határidőn belül évül el.
108. szakasz
A fegyelmi vádló a fegyelmi feljelentést elvetheti, ha az alaptalan, vagy helyt adhat neki, és benyújthatja a fegyelmi eljárás lefolytatására vonatkozó indítványát.
Az ügyész, illetve az ügyészhelyettes jogállása a fegyelmi eljárásban
109. szakasz
Az ügyész, illetve az ügyészhelyettes jogosult azonnal értesülni a fegyelmi vádló indítványáról, megismerkedni az üggyel és a kísérő dokumentációval, valamint egyedül vagy képviselője által állításaihoz magyarázatot fűzni és bizonyítékokat benyújtani.
Az ügyész, illetve az ügyészhelyettes jogosult saját állításait szóban előadni a Fegyelmi Bizottság előtt.
A Fegyelmi Bizottság határozatai
110. szakasz
A lefolytatott fegyelmi eljárást követően a Fegyelmi Bizottság elutasíthatja a fegyelmi vádló indítványát, vagy helyt adtat annak és kiróhatja a fegyelmi büntetést.
A Fegyelmi Bizottság határozata ellen a fegyelmi vádló és az eljárás alá vont ügyész az Állami Ügyészi Tanácshoz fellebbezést nyújthat be, a határozat kézbesítésétől számított nyolc napos határidőn belül.
Az Állami Ügyészi Tanács határozatai
111. szakasz
A fellebbezés elbírálásakor az Állami Ügyészi Tanács megerősítheti a Fegyelmi Bizottság határozatát, vagy módosíthatja azt.
Az Állami Ügyészi Tanács a fellebbezés átvételétől számított 30 napos határidőn belül köteles a fellebbezésről dönteni.
Az Állami Ügyészi Tanács határozata végleges.
A fegyelmi büntetéssel sújtott ügyész és ügyészhelyettes közigazgatási pert indíthat.
A fegyelmi büntetést kiróvó jogerős határozatot be kell írni az ügyész, illetve az ügyészhelyettes személyi adatlapjába.
AZ ÜGYÉSZSÉG KOLLÉGIUMA
Az ügyészség kollégiumának összetétele
112. szakasz
Az ügyészség kollégiuma az ügyészből és az adott ügyészség összes ügyészhelyetteséből áll.
Az ügyészség kollégiumának összehívása
113. szakasz
Az ügyészség kollégiumát az ügyész, vagy az általa meghatározott ügyészhelyettes hívja össze és irányítja munkáját.
Az ügyész köteles összehívni az ügyészség kollégiumát, ha azt helyetteseinek legalább egy harmada követeli.
A munka- és határozathozatal módja
114. szakasz
A kollégium határozatképes, ha az ügyészhelyetteseknek legalább két harmada jelen van, a határozat pedig akkor teljes érvényű, ha a jelenlevők többsége mellette szavazott.
Az ügyészség kollégiumának hatásköre
115. szakasz
Az ügyészség kollégiuma:
- az Állami Ügyészi Tanács számára véleményezi a saját ügyészségének, vagy a közvetlenül alacsonyabb fokú ügyészségnek az ügyészhelyettesi jelöltjeit;
- az Állami Ügyészi Tanács számára véleményezi a közvetlenül alacsonyabb fokú ügyészség ügyészjelöltjeit;
- megvitatja az ügyészségnek az előző évi munkájáról szóló jelentését;
- megvitatja a szakmai továbbképzés és az ügyészség szervezeti felépítése szempontjából fontos kérdéseket;
- egyéb teendőket is ellát, az ügyészségi intézőségről szóló szabályzattal összhangban.
A Köztársasági Ügyészség Kollégiuma
116. szakasz
A Köztársasági Ügyészség Kollégiuma a köztársasági ügyészből és a köztársasági ügyész összes helyetteséből áll.
A jelen törvény 115. szakaszában foglalt hatáskörön túl, a Köztársasági Ügyészség Kollégiuma:
- véleményezi az ügyészség munkája vagy az ügyészi tiszstség ellátása szempontjából fontos törvények vagy más jogszabályok tervezeteit;
- az Állami Ügyészi Tanács számára véleményt nyilvánít a köztársasági ügyész kizárására irányuló kérelem elbírálása során;
- egyéb teendőket is ellát, az ügyészségi intézőségről szóló szabályzattal összhangban.
Az ügyészség munkája szempontjából jelentős kérdések megvitatása végett a köztársasági ügyész összehívhatja a köztársasági ügyészség bővített összetételű kollégiumát, amely a köztársasági ügyészből, a köztársasági ügyész helyetteseiből, a fellebviteli ügyészekből, különös hatáskörű ügyészekből és felső ügyészekből áll.
AZ ÜGYÉSZSÉGI SZEMÉLYZET
Az ügyészségi személyzet összetétele és létszáma
117. szakasz
Az ügyészségi személyzet ügyészsegédekből, ügyészi gyakornokokból, állami köztisztviselőkből és az adminisztratív, műszaki, számviteli, informatikai és az ügyészség szempontjából fontos egyéb teendőket ellátó közalkalmazottakból áll.
Az ügyészségi személyzet létszámát az ügyész szabja meg a belső szervezetről és munkahelyi rendszerezésről szóló aktusban, az igazságüggyel megbízott miniszter jóváhagyásával összhangban.
Az ügyészségi személyzet létszámának megszabására vonatkozó mércéket az igazságüggyel megbízott miniszter határozza meg.
118. szakasz
A Köztársasági Ügyészségnek van titkára, aki a köztársasági ügyésznek segítkezik az ügyészségi intézőség teendőinek ellátásában.
A Köztársasági Ügyészség titkára tisztségébe olyan személy helyezhető, aki eleget tesz a fellebbviteli ügyészhelyettes megválasztására vonatkozó feltételeknek.
A Köztársasági Ügyészség titkárának státusa azonos a tisztségen levő állami köztisztviselő státusával.
Az ügyészségnek lehet titkára, aki az ügyésznek segítkezik az ügyészségi intézőség teendőinek ellátásában.
Az ügyészség titkárát az ügyész osztja be tisztségébe.
119. szakasz
Az ügyészsegéd az ügyésznek és az ügyészhelyettesnek segítkezik, kidolgozza a határozatok tervezeteit, jegyzőkönyvbe veszi a polgárok feljelentéseit, beadványait és nyiltkozattételeit, valamint önállóan, vagy felügyelet mellett ellátja a törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat.
Az ügyészsegéd munkája felett az ügyész, vagy az általa meghatározott ügyészhelyettes gyakorol felügyeletet.
Az ügyészsegédek felvételével kapcsolatos eljárást bővebben az igazságüggyel megbízott miniszter aktusában kell szabályozni.
120. szakasz
Az ügyészsegédek a következő címeket szerzik: ügyészségi munkatárs, ügyszégi főmunkatárs, tanácsos és főtanácsos.
Az ügyészi munkatárs címet igazságügyi vizsgával rendlekező személy, az ügyészségi főmunkatársi címet pedig az igazságügyi vizsga letételét követően legalább két éves jogi szakmunkatapasztalattal rendelkező személy szerezhet.
Tanácsosi címet olyan személy szerezhet, aki teljesíti a felső ügyészség ügyészhelyettesére vonatkozó követelményeket. Tanácsosi cím a Köztársasági Ügyészségen, a különös hatáskörű ügyészségen, valamint a fellebbviteli ügyészségen létezik.
A Köztársasági Ügyészségen a főtanácsosi cím is létezik, melyet a Köztársasági Ügyészség Kollégiumának határozata alapján lehet megkapni, és azt a tanácsosi címmel rendelkező személy szerezheti meg.
Az ügyészsegédek munkájának osztályozása
121. szakasz
Az ügyészsegéd munkáját az ügyész osztályozza, miután megszerezte annak az ügyészhelyettesnek a véleményét, aki mellet az ügyészsegéd dolgozik.
Az ügyészsegéd munkájának értékelésére és annak következményeire értelemszerűen kell alakalmazni a bírósegédek értékeléseire vontkozó szabályokat.
122. szakasz
Ügyészi gyakornoknak olyan személyt vesznek fel, aki befejezte a jogi egyetemet és teljesíti az állami szervekben való foglalkoztatáshoz szükséges általános feltételeket.
Ügyészi gyakornokot az alapfokú és a felső ügyészségre vesznek fel.
Az ügyészi gyakornokok felvételénél külön figyelmet kell fordítani a lakosság nemzeti összetételére, a nemzeti kisebbséghez tartozók megfelelő képviseletére és a jogi szakterminológia ismeretére azon a nemzeti kisebbségi nyelven, amely a bíróságon hivatalos használatban van.
Az ügyészi gyakornokok felvételével kapcsolatos eljárást az igazságüggyel megbízott miniszter aktusában kell szabályozni.
Az ügyészi gyakornok munkaviszonya
123. szakasz
Az ügyészi gyakornokot három évre szóló munkaviszonyba veszik fel.
Az a bírói gyakornok, aki az igazságügyi vizsgát dicséretes minősítéssel tette le, elsőbbséget élvez az ügyészségi munkatárskénti határozatlan időre szóló munkaviszony létesítése során.
124. szakasz
Okleveles jogászt munkaviszony létesítése nélkül fel lehet venni ügyészségi kiképzésre, munkatapasztalat szerzése és az igazságügyi vizsgához szükséges feltételek teljesítése céljából (volontőr).
125. szakasz
Az ügyészi gyakornokok és ügyészsegédek kiképzési programját az Állami Ügyészi Tanács írja elő.
Az ügyészi gyakornok és az ügyészsegéd meghatározott időre másik ügyészségre, állami szervbe vagy helyi önkormányzati szervbe utalható kiképzésre.
Az ügyészségi alkalmazottakra vonatkozó egyéb szabályok
126. szakasz
Az ügyészségi alkalmazottak kötelesek lelkiismeretesen és elfogulatlanul végezni feladataikat, és őrizni az ügyészség tekintélyét.
Az ügyészségi alkalmazottak munkaviszony-létesítésére, jogaira, kötelezettségeire, szakmai továbbképzésére, osztályozására és felelősségére vonatkozóan értelemszerűen kell alkalmazni az állami köztisztviselők és közalkalmazottak munkaviszonyát szabályozó előirásokat, ha jelen törvény másként nem rendelkezik.
AZ ÜGYÉSZSÉGEK MUNKÁJÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK
127. szakasz
Az ügyészségek munkájához szükséges eszközöket a Szerb Köztársaság költségvetésében kell biztosítani.
Az ügyészségek munkájához szükséges eszközök összegének és beáramlási ütemének biztosítania kell az ügyészség függetlenségét és zavartalan működését.
A folyó kiadások fedezéséhez szükséges költségvetési eszközök összegére és összetételére, kivéve az ügyészségek alkalmazottjaira vonatkozó kiadásokra, az Állami Ügyészi Tanács tesz javaslatot, az igazságüggyel megbízott minisztérium előzetes véleményének megszerzése alapján, és elosztja ezeket az eszközöket az egyes ügyészségek között.
Az ügyészségek munkájára szánt költségvetési eszközök használata feletti felügyeletet az Állami Ügyészi Tanács, az igazságüggyel megbízott és a pénzügyekkel megbízott minisztérium gyakorolja.
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Az ügyészi és az ügyészhelyettesi tisztség folytatása
128. szakasz
Az ügyészek és ügyészhelyettesek 2009. december 31-ig azokon az ügyészségeken folytatják tisztségüket, amelyekre őket Az ügyészségről szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlönye, 63/01, 42/02, 39/03, 44/04, 51/04, 61/05, 46/06. és 106/06. sz.) és A háborús bűnök ügyében eljáró állami szervek szervezeti felépítéséről és hatásköréről szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlönye, 67/03, 135/04, 61/05. és 101/07. sz.) alapján megválasztották vagy beosztották.
Az ügyészhelyettesek megválasztása
129. szakasz
Az ügyészhelyettesek számáról szóló határozatot az Állami Ügyészi Tanács hozza meg, az Állami Ügyészi Tanács első összetételének megválasztásától számított 30 napos határidőn belül, az igazságüggyel megbízott miniszter jóváhagyásának előzetes beszerzésével.
Az ügyészhelyettesek jelen törvénnyel összhangban történő megválasztására legkésőbb 2009. december 1-jéig sor kerül.
A jelen törvénnyel összhangban megválasztott ügyészhelyettesek 2010. január 1-jén lépnek tisztségbe.
Az ügyészi tisztségre való első megválasztásának a korábban hatályos törvénnyekkel összhangban történt ügyészi, illetve ügyészhelyettesi tisztségre való megválasztást kell tekinteni.
Az ügyészhelyettesek állandó tisztségre történő megválasztása
129a szakasz
Jelen törvény 99. és 100. szakaszába foglaltaktól eltérően, az ügyészhelyetteseket, akiket először az ügyészhelyettesek megválasztásáról szóló határozat (Az SZK Hivatalos Közlönye, 111/09. sz.) és az ügyészhelyettesek megválasztásáról szóló határozat (Az SZK Hivatalos Közlönye, 52/10. sz.) alapján választottak meg, és akik munkáját a hároméves megbízatásuk ideje alatt a jelen törvény 100. szakaszával összhangban nem értékelték, az Állami Ügyészi Tanács állandó jellegre választ meg.
Jelen szakasz 1. bekezdése szerinti határozatot az ügyészhelyettesek megválasztásáról az Állami Ügyészi Tanács legkésőbb 2012. december 31-éig hozza meg.
Jelen szakasz 1. bekezdése szerinti ügyészhelyettesek állandó tisztségüket a hároméves megbízatásuk, amelyre először választották meg őket, lejártának napjától töltik be.
Jelen szakasz 2. bekezdése szerinti határozatot a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében teszik közzé.
A korábbi törvényekkel összhangban megválasztott ügyészek és ügyészhelyettesek tisztségének megszűnése és jogai
130. szakasz
A nem ezzel a törvénnyel összhangban választott ügyészek és ügyészhelyettesek tisztsége 2009. december 31-én megszűnik.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett ügyészek és ügyészhelyettesek hat hónapig jogosultak illetményük megtérítésére, az őket tisztségük megszűnése pillanatában megillető járandóság összegében.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt illetménytérítési jog a hat hónapos határidő letelte előtt is megszűnik, ha az ügyész vagy az ügyészhelyettes, akinek tisztsége megszűnt, munkaviszonyt létesít, vagy nyugdíjjogot szerez, azonban még hat havi időtartamra meg is hosszabbítható, ha ő ez alatt a hat hónap alatt szerez nyugdíjjogot.
131. szakasz
A köztársasági ügyészt a jelen törvény hatályba lépésétől számított 90 napos határidőn belül, a többi ügyészt pedig a jelen törvény hatályba lépésétől számított hat hónapos határidőn belül kell megválasztani.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett ügyészek 2010. január 1-jén lépnek tisztségbe.
132. szakasz
Azokat a nem befejezett ügyeket, melyekben 2009. december 31-ig az ügyész Az ügyészségről szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlönye, 63/01, 42/02, 39/03, 44/04, 51/04, 61/05, 46/06. és 106/06. sz.) és A bíróságok és az ügyészségek székhelyéről és területéről szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlönye, 63/01. és 42/02. sz.) alapján eljárt, azoknak az ügyészeknek kell átengedni, akiknek a hatáskörébe tartoznak, a jelen törvény és az ügyészségek székhelyét és területét szabályozó törvény értelmében.
Azokat a nem befejezett ügyeket, amelyek 2009. december 31-ig a belgrádi Kerületi Ügyészségen létesített Szervezett Bűnözés Elleni Különtagozat hatáskörébe tartoznak, A szervezett bűnözés ügyében eljáró állami szervek szervezeti felépítéséről és hatásköreiről szóló törvénnyel (A SZK Hivatalos Közlönye, 42/02, 27/03, 39/03, 67/03, 29/04, 58/04, 45/05. és 61/05. sz.) összhangban, a 2010. január 1-jén működni kezdő Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészségnek kell átengedni.
A Köztársasági Ügyészség, a fellebbviteli ügyészségek és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség belső szervezetéről és munkahelyi rendszerezéséről szóló időleges aktusának meghozatala
133. szakasz
A Köztársasági Ügyészség, a fellebbviteli ügyészségek és a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség belső szervezetéről és munkahelyi rendszerezéséről szóló időleges aktusát az igazságüggyel megbízott miniszter hozza meg, 2009. szeptember 1-jéig.
A Köztársasági Ügyészség, a fellebbviteli ügyészségek és a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség belső szervezetéről és munkahelyi rendszerezéséről szóló aktusát ezen ügyészségek ügyészei hozzák meg, a jelen törvénnyel összhangban történő tisztségbe lépésüket követő hat hónapos határidőn belül.
A munkaeszközök, a berendezés, az irattár és az alkalmazottak átvétele
134. szakasz
A Köztársasági Ügyészség munkához szükséges eszközeit, berendezését, irattárát és alkalmazottait a Köztársasági Ügyészség és a fellebbviteli ügyészségek veszik át, jelen törvényben meghatározott hatásköri illetékességükkel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt munkaeszközök, berendezés és irattár elosztására az igazságüggyel megbízott miniszter bizottságot alakít.
Az Állami Ügyészi Tanács bizottságot alakít, amely határozatot kell, hogy hozzon a Köztársasági Ügyészség alkalmazottainak a fellebbviteli ügyészségekre történő beosztásáról, a belső szervezetről és a munkahelyi rendszerezésről szóló időlenes aktussal összhangban.
A belgrádi Kerületi Ügyészségen létesített Szervezett Bűnözés Elleni Különtagozat munkához szükséges eszközeit, berendezését, irattárát és alkalmazottait a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség fogja átvenni.
A jelen szakasz 4. bekezdésében említett alkalmazottakat a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség a belső szervezetről és a munkahelyi rendszerezésről szóló időleges aktussal összhangban fogja átvenni.
A Kötársasági Ügyészség alkalmazottainak jogai
135. szakasz
A Köztársasági Ügyészség alkalmazottai jogaira az állami köztisztviselőket és közalkalmazottakat az állami szervek szervezeti változásakor megillető jogait szabályozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Állami Ügyészi Tanácsnak az ügyészségek munkaeszközeivel kapcsolatos hatásköre
136. szakasz*
(Hatályon kívül helyezve)
A törvénynél alacsonyabb rangú jogszabályok
137. szakasz
A jelen törvényben előirányozott, törvénynél alacsonyabb rangú jogszabályokat jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónapos határidőn belül kell meghozni, a jelen törvény 82. szakaszának 1. bekezdésében foglalt aktus kivételével, melyet az Állami Ügyészi Tanács meglalakulásától számtott 60 napos határidőn belül kell meghozni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett, törvénynél alacsonyabb rangú jogszabályok meghozataláig Az ügyészségekről szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlönye, 63/01, 42/02, 39/03, 44/04, 51/04, 61/05, 46/06. és 106/06. sz.) alapján meghozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha jelen törvény rendelkezéseivel nincsenek ellentétben.
138. szakasz
Jelen törvény alkalmazásának napján hatályát veszti Az ügyészségekről szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlönye, 63/01, 42/02, 39/03, 44/04, 51/04, 61/05, 46/06. és 106/06. sz.).
Hatályukat vesztő egyéb törvények
139. szakasz
Jelen törvény alakalmazásának napján hatályukat veszti Az állami szervekben és közszolgálatokban meghatározott fizetésekről szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlonye 34/01, 62/06 - más tv. és 63/06 - más tv. kiigazítása) az ügyészek és ügyészhelyettesek illetményei, pótlékai és térítményei meghatározásának módjára vonatkozó része.
A törvény hatályba lépése és alkalmazásának kezdete
140. szakasz
Jelen törvény az Állami Ügyészi Tanács megalakulásának napján lép hatályba, és 2010. január 1-jétől kell alkalmazni, a jelen törvény 74-84. szakaszai kivételével, amelyeket az Állami Ügyészi Tanács megalakulásának napjától kell alkalmazni.
Az ügyészségről szóló törvény módosításáról szóló törvény önálló szakasza
(A SZK Hivatalos Közlönye, 104/2009 sz.)
4. szakasz
Jelen törvény nyolc nappal a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való megjelentetését követően lép hatályba, és 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.
Az ügyészségről szóló törvény módosításáról szóló törvény önálló szakasza
(A SZK Hivatalos Közlönye, 101/2010. sz. és 38/2012 - Alkotmánybírósági határozat)
6. szakasz
Az állandó összetételű Állami Ügyészi Tanács felülvizsgálja az Állami Ügyészi Tanács első összetételének az ügyészségről szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlönye, 116/08 és 104/09 sz.) 130. szakasza 1. bekezdésébe foglalt az ügyészek és ügyészhelyettesek tisztségének megszűnéséről szóló határozatait, azokkal a szakmaiság, képzettség és méltóság kivizsgálására vonatkozó kritériumokkal és mércékkel összhangban, amelyeket az állandó összetételű Állami Ügyészi Tanács hoz meg.
A fellebbezési eljárások, valamint a jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt ügyészek és ügyészhelyettesek az Alkotmány Bíróságnak benyújott alkotmányos panaszával indított eljárások jelen törvény hatályba lépésével fejeződnek be, és az ügyeket átengedik az Állami Ügyészi Tanácsnak.
A fellebbezések, valamint jelen szakasz 2. bekezdésébe foglalt alkotmányos panaszok az Állami Ügyészi Tanács határozata ellen benyújtott panasznak tekintendők.
Jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt ügyészek és ügyészhelyettesek, akik nem nyújtottak be fellebbezést, illetve az Alkotmány Bíróságnak alkotmányos panaszt, a jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt határozat ellen kifogást emelhetnek a jelen törvény hatályba lépését követő 30 napos határidőn belül. E kifogásról az állandó összetételű Állami Ügyészi Tanács dönt.
Jelen szakasz 3. és 4. bekezdésébe foglalt kifogás alapján lefolytatott eljárásban a jelen szakasz 1. bekezdésében emlíett ügyésznek és ügyészhelyettesnek joga van megismerkedni az üggyel, a kísérő dokumentációval és az eljárás menetével, illetve állításait szóban előadni az állandó összetételű Állami Ügyészi Tanács előtt. Az Állami Ügyészi Tanács kifogásról hozott határozatának tartalmaznia kell indoklást, az Állami Ügyészi Tanácsról szóló törvény 17. szakasza 2. bekezdésével összhangban
Az állandó összetételű Állami Ügyészi Tanács jelen szakasz 3. és 4. bekezdésébe foglalt kifogásról hozott határozata ellen, amellyel megerősíti az Állami Ügyészi Tanács első összetételének a tisztség megszűnéséről szóló határozatát, a jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt ügyész és ügyészhelyettes alkotmányos panaszt nyújthat be az Alkotmány Bíróságnak a határozat kézbesítésétől számított 30 napos határidőn belül.
7. szakasz**
Az állandó összetételű Állami Ügyészi Tanács felülvizsgálja az Állami Ügyészi Tanács első összetételének az ügyészhelyettesek állandó tisztségre történő megválasztásáról, valamint az ügyészek és ügyészhelyettesek első alkalommal történő megválasztásának előterjesztéséről szóló határozatait az egyes ügyészek és ügyészhelyettesek szakmaiságát, képzettségét és rátermettségét gyanuba keverő okok fennállásának megállapítása végett.
Az állandó összetételű Állami Ügyészi Tanács a jelen szakasz 1. bekezdésében említett okok fennállásának megállapításáról szóló határozata a felmentési eljárás megindításnak külön alapját képezi.
Jelen szakasz 2. bekezdésébe foglalt felmentési eljárást az állandó összetételű Állami Ügyészi Tanács hivatalból indítja meg.
Az első alkalommal megválasztott ügyészhelyettesek első értékelését az állandó összetételű Állami Ügyészi Tanács végzi.
8. szakasz
Jelen törvény 6. szakasz 1. bekezdésébe foglalt kritériumokat és mércéket az állandó összetételű Állami Ügyészi Tanács az állandó összetételű Állami Ügyészi Tanács ügyészek és ügyészhelyettesek soraiból megválasztott tagjainak választását követő 15 napos határidőn belül hozza meg.
9. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében történő megjelentetését követőn napon lép hatályba.
Az ügyészségről szóló törvény kiegészítéséről szóló törvény önálló szakasza
(A SZK Hivatalos Közlönye, 101/2011 sz.)
2. szakasz
Jelen törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
Az ügyészségről szóló törvény kiegészítéséről szóló törvény önálló szakasza
(A SZK Hivatalos Közlönye, 121/2012 sz.)
2. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzététele utáni napon lép hatályba.
Az ügyészségről szóló törvényt módosító és kiegészítő törvény önálló szakasza
(Az SZK Hivatalos Közlönye, 101/2013 sz.)
20. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételét követő napon lép hatályba, a 17-19. szakasz rendelkezéseinek kivételével, melyeket 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.