TÖRVÉNYA FELSŐOKTATÁSRÓL(Az SZK Hivatalos Közlönye, 76/2005. és 100/2007. szám - autentikus értelmezés, 97/2008, 44/2010., 93/2012. és 89/2013. szám) |
1. szakasz
Jelen törvény a felsőoktatást, a felsőoktatási tevékenység folytatásának feltételeit és módját, annak finanszírozását, valamint a tevékenység folytatása tekintetében fontos egyéb kérdéseket szabályozza.
2. szakasz
A felsőoktatási tevékenység kiemelt jelentőséggel bír a Szerb Köztársaság (a továbbiakban: Köztársaság) számára és a nemzetközi, különösen az európai oktatási, tudományos, illetve művészeti terület részét képezi.
3. szakasz
A felsőoktatás céljai:
1) a tudományos, szakmai és művészeti ismeretek és készség átadása;
2) a tudomány fejlesztése és a művészeti alkotómunka előmozdítása;
3) a tudományos, szakavatott és művészeti utánpótlás biztosítása;
4) lehetőség nyújtása egyéneknek, hogy azonos feltételek mellett felsőoktatásban részesüljenek és egész életük során tanuljonak;
5) a felsőoktatásban részesült lakosság számának jelentős növelése.
4. szakasz
A felsőoktatási tevékenység a következő elveken alapul:
1) akadémiai szabadság;
2) autonómia;
3) az oktatás és a tudományos kutatómunka, illetve művészeti munka egysége;
4) a nyilvánosság és a polgárok iránti nyitottság;
5) a nemzeti és az európai hagyomány humanisztikus és demokratikus értékeinek, valamint a kulturális örökség értékeinek méltányolása;
6) az emberi jogok és polgári szabadságok tiszteletben tartása, ideértve a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának tilalmát;
7) az európai felsőoktatási rendszerrel való összehangolás és az oktató személyzet, valamint az egyetemi hallgatók akadémiai mobilitásának előmozdítása;
8) az egyetemi hallgatók igazgatásban és döntéshozatalban való részvétele, különösen az oktatás minősége tekintetében fontos kérdésekről;
9) a felsőoktatási intézmények egyenrangúsága, függetlenül a tulajdonjog formájától, illetve alapítójától;
10) az oktatási és kutatási szolgáltatások versenyképességének érvényesítése a felsőoktatási rendszer minőségének és hatékonyságának növelése érdekében;
11) a tanulmányok minőségének és hatékonyságának biztosítása.
5. szakasz
Az akadémiai szabadságok a következők:
1) a tudományos kutatómunka és művészeti alkotómunka szabadsága, ideértve a tudományos eredmények és művészeti vívmányok közzétételének és nyilvános bemutatásának szabadságát;
2) az oktatási tartalmak előadásmódja kiválasztásának szabadsága;
3) a tanulmányi program kiválasztásának szabadsága.
6. szakasz
Az egyetem és egyéb felsőoktatási intézmény autonómiája, a jelen törvénnyel összhangban:
1) a tanulmányi program meghatározására vonatkozó jog;
2) a tanulmányi szabályok és az egyetemi hallgatók beiratkozása feltételeinek megállapítására vonatkozó jog;
3) a belső szervezeti felépítés meghatározására vonatkozó jog;
4) az alapszabály meghozatalára és az irányító szerv, valamint egyéb szervek megválasztására vonatkozó jog, a jelen törvénnyel összhangban;
5) a tanárok és munkatársak megválasztására vonatkozó jog;
6) a közokiratok kiadására vonatkozó jog;
7) a pénzeszközökkel való rendelkezésre vonatkozó jog, a törvénnyel összhangban;
8) a vagyon használatára vonatkozó jog, a törvénnyel összhangban;
9) a projektumok elfogadásáról és a nemzetközi együttműködésről való döntéshozatalra vonatkozó jog.
Az akadémiai terület sérthetetlensége
7. szakasz
A felsőoktatási intézmény területe sérthetetlen és a belügyekkel megbízott szervek tagjai az intézmény illetékes szervének jóváhagyása nélkül területére nem léphetnek be, kivéve amikor az általános biztonság, az élet, a testi integritás, az egészség vagy vagyon veszélyeztetettségéről van szó.
A felsőoktatásra vonatkozó jogosultság
8. szakasz
A felsőoktatásra joga van valamennyi előzőleg középiskolai végzettséggel rendelkező személynek, fajától, bőrszínétől, nemétől, szexuális orientációjától, etnikai, nemzeti vagy szociális eredetétől, nyelvétől, vallásától, politikai vagy más véleményétől, születésével szerzett státusától, érzékszervi vagy mozgásszervi fogyatékosságától vagy vagyonjogi helyzetétől függetlenül.
Kivételesen, a felsőoktatási intézmény alapszabályában meghatározott feltételek mellett, a felsőoktatásra joga van a középiskolai végzettséggel nem rendelkező személynek is, aki a művészeti terület tanulmányi programjaira való beiratkozásra pályázik.
A felsőoktatási intézmény a törvénnyel összhangban megállapítja azokat a kritériumokat, amelyek alapján a beíratkozásra jelöltek minősítése és megválasztása történik (az előző képzettség során elért eredmény, az előző képzés fajtája, külön ismeretek, készség vagy képesség stb.).
II A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA
A Nemzeti Felsőoktatási Tanács
9. szakasz
A Nemzeti Felsőoktatási Tanács (a továbbiakban: Nemzeti Tanács) a felsőoktatás fejlesztése és minőségének előmozdítása érdekében alakul meg.
10. szakasz
A Nemzeti Tanácsnak 21 tagja van, akiket a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése (a továbbiakban: Nemzetgyűlés) választ meg, éspedig:
1) az Egyetemi Konferencia javaslatára 12 tagot a rendes tanárok, tudományos tanácsosi rangú élen járó tudósok, illetve nemzetközileg elismert munkákkal rendelkező vagy a nemzeti kultúrához bizonyítottan hozzájáruló művészek közül, gondot viselve az oktatási-tudományos, illetve oktatási-művészeti területek, valamint az egyetem keretében működő intézetek képviseltségéről;
2) az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia javaslatára két tagot a szaktanulmányok tanárai közül;
3) hét tagot a tudomány, a kultúra, az oktatás, a művészet, illetve a gazdaság területén kimagasló személyiségek közül, akik közül hat tagot a Szerb Köztársaság Kormányának (a továbbiakban: Kormány) javaslatára, ezek közül egy tag a Kosovska Mitrovica-i székhelyű Prishtinëi Egyetemről Koszovó és Metóhia képviselője, egy tagot pedig a Vajdaság Autonóm Tartomány illetékes szervének javaslatára.
A Nemzeti Tanács munkájában a 11. szakasz 7) -11) pontjaiban foglalt kérdések megvitatásában döntéshozatali joggal részt vesz az egyetemisták két képviselője, akiket az egyetemista konferenciák határoznak meg két évi időszakra.
Abban az esetben, ha a felsőoktatás keretében az oktatás teljes egészében vagy részben a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsának képviselője döntéshozatali joggal részt vesz a Nemzeti Tanács munkájában.
Az Egyetemi Konferencia, azaz az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia nyilvános felhívást tesz közzé a Nemzeti Tanács tagjelöltjeinek jelentkezésére.
A Nemzeti Tanács tagjelöltjeinek jelentkezési határideje a nyilvános felhívás közzétételétől számított 20 nap.
A jelentkező jelöltek listáját a jelöltek jelentkezésére kitűzött határidő lejártát követő 10 napon belül nyilvános betekintésre kell bocsátani.
A jelentkező jelöltekkel kapcsolatos megjegyzéseket és javaslatokat a jelöltek listájának nyilvános betekintésre bocsátásától számított 30 napon belül lehet eljuttatni.
Az Egyetemi Konferencia, illetve az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia a javaslatot legfeljebb 15, illetve legfeljebb három jelölttel a megjegyzések és javaslatok benyújtásától számított 30 napon belül a Nemzetgyűlés elé utalja, gondot viselve az egyetemi hallgatók számáról és az egyetemi tanárok, valamint munkatársak számáról.
A Kormány a jelen szakasz 1. bekezdésének 3) pontjában foglalt javaslatot a jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt nyilvános felhívás közzétételétől számított 90 napon belül a Nemzetgyűlés elé utalja.
A Nemzeti Tanács tagja nem lehet az állami szervben, a területi autonómia vagy helyi önkormányzati szervben, politikai párt szervében tisztségre megválasztott, munkakörbe helyezett vagy kinevezett személy, vagy a felsőoktatási intézmény ügyvezető szerve feladataival megbízott személy.
A Nemzeti Tanács tagjainak mandátuma négy évig tart. Ugyanaz a személy a Nemzeti Tanács tagjának legfeljebb kétszer választható meg.
A Nemzeti Tanács tagját mandátuma lejárta előtt a Nemzetgyűlés menti fel, éspedig:
1) személyes kérésére;
2) ha nem tesz eleget a Nemzeti Tanács tagja kötelességének vagy cselekedeteivel sérti ennek a megbízatásnak a tekintélyét, éspedig az Egyetemi Konferencia, az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia, a Kormány illetve a Vajdaság Autonóm Tartomány illetékes szervének javaslatára - azok a tagok esetében, akik megválasztását javasolja;
3) ha a jelen szakasz 8. bekezdésében foglalt feltétel következik be.
A Nemzeti Tanács elnökét tagjai közül választja meg.
A Nemzeti Tanács tagjait munkadíj illeti meg, amelynek összegét a Nemzetgyűlés határozza meg a Nemzetgyűlés illetékes bizottságának javaslatára.
11. szakasz
A Nemzeti Tanács:
1) figyelemmel kíséri a felsőoktatás fejlesztését és az európai, valamint nemzetközi szabványokkal való összehangolását;
2) a felsőoktatási ügyekkel megbízott minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium) javasolja a felsőoktatási politikát;
3) véleményt mond a felsőoktatási intézményekbe való beiratkozási politikáról;
4) véleményt mond a felsőoktatási tevékenység tekintetében fontos kérdéseket szabályozó jogszabályok meghozatala során;
5) az Egyetemi Konferencia és az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia véleményének megszerzése után javasolja a Kormánynak a felsőoktatási intézmények normatívumait és a munkájára vonatkozó szabványokat, továbbá a megvalósításukhoz szükséges anyagi eszközöket;
6) az Egyetemi Konferencia és az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia javaslatára megállapítja a tudományos, művészeti, illetve szakterületeket a jelen törvény 27. szakaszában foglalt tudományterületek keretében;
7) megállapítja a szabványokat az önértékeléshez és a felsőoktatási intézmények minőségének értékeléséhez;
8) megállapítja a felsőoktatási intézmények külső minőségellenőrzésére vonatkozó szabványokat és eljárást;
9) megállapítja az kezdő akkreditáció szabványait;
10) megállapítja a felsőoktatási intézmények akkreditációjának szabványait és eljárását;
11) megállapítja a tanulmányi programok akkreditációjának szabványait és eljárását;
12) másodfokon dönt az akkreditációs eljárásban benyújtott fellebbezésekről
13) az Egyetemi Konferencia és az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia javaslatára megállapítja a tanári rangra való kinevezés minimális feltételeit, szem előtt tartva a tudományos kutatótevékenységgel megbízott minisztérium megfelelő kritériumait;
14) megállapítja a szakmai, akadémiai és tudományos címek listáját megjelölve a megfelelő területre vonatkozó tanulmányi szint megfelelő fokozatát és a szakmai, akadémiai és tudományos címek rövidítéseit;
14a) javaslatot tesz a minisztériumnak a felsőoktatási szintre vonatkozó minősítés nemzeti keretéről;
15) egyéb teendőket lát el, a törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 6)-11) és 13), valamint 14) pontjaiban foglalt aktusokat a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében kell közzétenni.
12. szakasz
A Nemzeti Tanács munkája nyilvános.
A Nemzeti Tanács munkája szükségleteire külön munkatestületeket alakíthat.
A Nemzeti Tanács és munkatestületeinek működéséhez az eszközöket a köztársasági költségvetésben kell biztosítani.
A szakmai, adminisztratív-technikai és informatikai teendőket a Nemzeti Tanács és munkatestületei számára a Minisztérium látja el.
A Nemzeti Tanács munkájáról legalább évente egyszer jelentést tesz a Nemzetgyűlésnek.
A Nemzeti Tanács meghozza munkaügyrendjét.
Az Akkreditációs és Minőségellenőrző Bizottság
13. szakasz
Az akkreditációs ügyek ellátása, a felsőoktatási intézmény és a kötelékeiben működő egységek minőségellenőrzése, valamint a tanulmányi programok értékelése érdekében a Nemzeti Tanács megalakítja külön munkatestületét - az Akkreditációs és Minőségellenőrző Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság).
A Bizottságnak 15 tagja van, három-három tag a jelen törvény 27. szakaszában említett valamennyi oktatási-tudományos, illetve oktatási-művészeti tudományterületnek különböző területeiről.
A Bizottság tagjait a Nemzeti Tanács a kimagasló rendes tanárok, tudósok, művészek és szakemberek közül választja meg, az Egyetemi Konferencia javaslatára.
A jelen szakasz 3. bekezdésében említett javaslat megállapításának eljárásában az Egyetemi Konferencia nyilvános felhívást tesz közzé a Bizottság tagjelöltjeinek jelentkezésére.
A Bizottsági tagjelölt jelentkezési határideje a nyilvános felhívás közzétételétől számított 15 nap.
A bejelentkezett jelöltek listáját a jelöltek jelentkezésére kitűzött határidő lejártától számított nyolc napos határidőn belül nyilvános betekintésre kell bocsátani.
A bejelentkezett jelöltekkel kapcsolatos megjegyzéseket és javaslatokat a jelöltek listájának nyilvános betekintésre bocsátásától számított 30 napon belül lehet eljuttatni.
A jelen szakasz 7. bekezdésében foglalt megjegyzések és javaslatok megvitatását követően az Egyetemi Konferencia megállapítja a javaslatot legfeljebb öt-öt jelölttel minden egyes oktatási-tudományos, illetve oktatási-művészeti tudományterületnek különböző területeiről és a jelen szakasz 7. bekezdésében említett határidő lejártától számított 15 napon belül a Nemzeti Tanács elé terjeszti, figyelembe véve az említett megjegyzéseket és javaslatokat.
A Nemzeti Tanács a Bizottság tagjait a jelen szakasz 8. bekezdésében foglalt javaslat átvételétől számított 30 napon belül választja meg.
A Bizottság tagja nem lehet az állami szervben, a területi autonómia vagy helyi önkormányzati szervben, politikai párt szervében tisztségre megválasztott, munkakörbe helyezett vagy kinevezett személy, vagy a felsőoktatási intézmény ügyvezető szerve feladataival megbízott személy.
A Bizottság tagjainak mandátuma négy évig tart. Ugyanaz a személy a Bizottság tagjának legfeljebb kétszer választható meg.
A Bizottság tagját mandátuma lejárta előtt a Nemzeti Tanács menti fel, éspedig:
1) személyes kérésére;
2) ha teendőit lelkiismeretlenül látja el a Bizottságban vagy cselekedeteivel sérti az általa ellátott megbízatás tekintélyét, éspedig az Egyetemi Konferencia indokolt javaslatára;
3) ha a jelen szakasz 10. bekezdésében foglalt feltétel következik be.
A Bizottság üléseken dolgozik és dönt, az általa meghozott ügyrenddel összhangban.
A Bizottság elnökét tagjai közül választja meg.
A Bizottság legalább évente egyszer munkájáról jelentést tesz a Nemzeti Tanácsnak, amelyről a Nemzeti Tanács tájékoztatja a nyilvánosságot.
A Bizottság munkáját az akkreditációs díjból eredő bevételekből kell finanszírozni az erre a rendeltetésre szolgáló külön alszámláról. Az akkreditációs díj összegét a Nemzeti Tanács határozza meg a Kormány jóváhagyásával.
A Bizottság tagjait munkadíj illeti meg, amelynek összegét a Nemzetgyűlés határozza meg a Nemzetgyűlés illetékes bizottságának javaslatára.
A Bizottság hatásköre és munkája
14. szakasz
A Bizottság:
1) javasolja a Nemzeti Tanácsnak a kezdő akkreditáció szabványait;
2) javasolja a Nemzeti Tanácsnak a felsőoktatási intézmények akkreditációjának szabványait és eljárását;
3) javasolja a Nemzeti Tanácsnak a tanulmányi programok akkreditációjának szabványait és eljárását;
4) javasolja a Nemzeti Tanácsnak a felsőoktatási intézmények önértékelésének és minőségosztályozásának szabványait;
5) javasolja a Nemzeti Tanácsnak a felsőoktatási intézmények külső minőségellenőrzésének szabványait és eljárását;
6) segít a felsőoktatási intézményeknek és a kötelékeikben működő egységeknek minőségük biztosításában és előmozdításában és együttműködik velük;
7) lebonyolítja az intézmények és tanulmányi programok akkreditációs eljárását a felsőoktatás területén, dönt az akkreditációra benyújtott kérelmekről és az általa megállapított űrlapokon bizonylatokat állít ki az akkreditációról;
8) gondoskodik az akkreditációs szabványok és folyamatok összehangoltságáról, a felsőoktatás európai területének keretében;
9) jelentést készít a kezdő akkreditációról a működési engedély kiadásának eljárásában;
10) egyéb teendőket lát el a Bizottság megalakításáról szóló aktussal összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésének 7) és 9) pontjában foglalt eljárás lebonyolítása érdekében a Bizottság szakmai csapatokat alakít és kinevezi tagjaikat (a továbbiakban: recenzensek), akik elbírálják az eljárás lebonyolítására benyújtott egyedi kérelmeket és munkájukat a Bizottság munkáját finanszírozó forrásokból kell finanszírozni.
A Bizottság a recenzenseket nyilvános felhívás alapján nevezi ki a nemzetközileg elismert hazai és külföldi egyetemi tanárok, tudósok vagy szakemberek közül, ha pedig sajátos nemzeti jellegű tanulmányi programról van szó - hazai egyetemi tanárok, tudósok vagy szakemberek közül.
A recenzens a Bizottság kérelmének átvételétől számított 60 napon belül a Bizottságnak megküldi jelentését.
A Bizottság a Nemzeti Tanácsnak megküldi a végleges jelentést, amely hozzáférhető a nyilvánosság számára.
A Bizottság biztosítja annak az adatnak a védelmét, hogy melyik recenzensnek nyújtották be a jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt kérelmet.
A recenzenseket munkadíj illeti meg a Nemzeti Tanács által meghozott aktussal összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésének 7) és 9) pontjában foglalt eljárás során a Bizottság igénybe veheti a felsőoktatás minőségbiztosítása területén működő nemzetközi szervezetek és társulások szolgáltatásait, a Nemzeti Tanács által meghozott aktussal összhangban.
A felsőoktatási intézmény minőségbiztosítása
15. szakasz
Az önálló felsőoktatási intézmény, illetve a kötelékeiben működő felsőoktatási egység alapszabályában, illetve általános aktusában meghatározza a tanulmányi programok, az oktatás és a munkafeltételek minőségének előmozdításával és fejlesztésével kapcsolatos testületeket és eljárásokat.
Az önálló felsőoktatási intézmény és a kötelékeiben működő felsőoktatási egység minőségre vonatkozó kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése a Nemzeti Tanács javaslatára a felsőoktatással megbízott miniszter (a továbbiakban: miniszter) által meghozott szabályzat alapján történik.
A minőségellenőrzés során figyelembe kell venni az egyetemi hallgatók tanulmányi programokra vonatkozó értékelését is.
A Bizottság az önálló felsőoktatási intézmény és a kötelékeiben működő felsőoktatási egységek minőséggel kapcsolatos kötelezettségei teljesítésének ellenőrzését a teendők éves terve szerint végzi, a Nemzeti Tanács külön meghagyása alapján, az önálló felsőoktatási intézmény vagy a miniszter kérelmére.
Az önálló felsőoktatási intézmény és a kötelékeiben működő felsőoktatási egységek minőséggel kapcsolatos kötelezettségei teljesítésének ellenőrzése iránti kérelmek benyújtói a következő egy éven belül nem nyújthatnak be újra ilyen kérelmet ugyanazon felsőoktatási intézményre és a kötelékeiben működő felsőoktatási egységre vonatkozóan.
Az önálló felsőoktatási intézmény és a kötelékeiben működő felsőoktatási egységek minőséggel kapcsolatos kötelezettségei teljesítésének ellenőrzéséről szóló jelentést a Bizottság a Nemzeti Tanácsnak, a miniszternek és az önálló felsőoktatási intézménynek küldi meg.
A jelen szakasz 6. bekezdésében foglalt önálló felsőoktatási intézmény az ellenőrzésről szóló jelentés kézbesítésétől számított 15 napon belül a Nemzeti Tanácsnak megküldheti a jelentésre vonatkozó megjegyzéseket.
A Nemzeti Tanács a Bizottság jelentését az Egyetemi Konferenciának, illetve az Akadémiai Szaktanulmányi Konferenciának és az Akadémiai Szaktanulmányi Egyetemista Konferenciának továbbítja.
A Nemzeti Tanács a Bizottság jelentése alapján megerősíti az önálló felsőoktatási intézmény és a kötelékeiben működő felsőoktatási egységek minőséggel kapcsolatos kötelezettségei teljesítésének értékelését és azt továbbítja az önálló felsőoktatási intézménynek, valamint a miniszternek.
Az önálló felsőoktatási intézmény és a kötelékeiben működő felsőoktatási egységek minőséggel kapcsolatos kötelezettségei teljesítésének eredményeit közzé kell tenni, a Nemzeti Tanács aktusával összhangban.
16. szakasz
Akkreditációval kell megállapítani, hogy a felsőoktatási intézmény és a tanulmányi programok teljesítik a jelen törvény 11. szakaszának 10) és 11) pontjaiban foglalt szabványokat és jogosultak a közokiratok kiadására a jelen törvénnyel összhangban.
A felsőoktatási intézmény akkreditációja során meg kell állapítani, hogy az intézmény eleget tesz-e a jelen törvény 33-37. szakaszaiban foglalt megfelelő feltételeknek és a tanárok szükséges számára vonatkozó feltételeknek.
A tanárok szükséges számára vonatkozó feltételnek a felsőoktatási intézmény akkor tesz eleget, ha a tanulmányi programon, amelyhez működési engedélyt kért, állandó munkaviszonyban teljes munkaidővel az aktív oktatási órák legalább 70%-nak lebonyolítására van tanára, és a felsőoktatási intézményben legalább 20 tanár van munkaviszonyban teljes munkaidővel.
Kivételt képeznek a művészet területére vonatkozó tanulmányi programok, ahol ez a szám nem lehet 50%-nál kisebb.
Azon a tanulmányi programon, amelyhez működési engedélyt kértek, a tanulmányi év szerinti oktatás lebonyolításához szükséges tanárok teljes számából a szaktanulmányi akadémiákon és a szakfőiskolákon a tanárok legalább 50%-ának a tudományok doktora tudományos ranggal kell rendelkeznie, kivéve a művészet területét.
Az akadémiai mester, illetve doktori tanulmányi program akkreditációja során azt is meg kell állapítani, hogy fennállnak-e a feltételek a tudományos kutatómunka, illetve művészeti munka ellátásához, a törvénnyel összhangban.
Rendszeres akkreditációs eljárást öt évenként kell lebonyolítani, rendkívülit pedig a Minisztérium, az alapító, illetve a felsőoktatási intézmény kérelmére.
Az akkreditációs eljárás során a Bizottság:
1) bizonylatot ad ki a felsőoktatási intézmény, illetve tanulmányi program akkreditációjáról;
2) a felsőoktatási intézményhez figyelmeztetési aktust intéz, amelyben utal a felsőoktatási intézmény, illetve tanulmányi program feltételeinek meglétére és a munka minőségére vonatkozó hiányosságokra, határidőt tűz ki a fenti hiányosságok kiküszöbölésére, azzal, hogy a kérelemről a határidő lejártát követően dönt;
3) határozatot hoz, amellyel az akkreditációs kérelmet elutasítja.
Az akkreditációról való döntéshozatal során a Bizottság figyelembe veszi a jelen törvény 15. szakaszában foglalt minőségosztályozási eredményeket és 17. szakaszában foglalt önértékelési eredményeket is.
Ha a Bizottság az akkreditációra benyújtott kérelem elutasításáról hoz határozatot, az alapító, illetve a felsőoktatási intézmény a határozat átvételének napjától számított 30 napos határidőn belül fellebbezéssel élhet a Nemzeti Tanácsnál.
A Nemzeti Tanács a jelen szakasz 10. bekezdésében foglalt fellebbezésről hozott határozata végleges. A Nemzeti Tanács határozata ellen közigazgatási per folytatható.
A jelen szakasz 7. bekezdésében foglalt alapítónak, illetve felsőoktatási intézménynek az akkreditációra benyújtott kérelem elutasításáról szóló határozat meghozatalától számított egy év elteltét követően joga van megismételni az akkreditációra benyújtott kérelmet.
17. szakasz
A felsőoktatási intézmény tanulmányi programjainak, oktatásának és munkafeltételeinek önértékelését és minőségének osztályozását végzi.
Az önértékelést a felsőoktatási intézmény általános aktusával előirányzott módon és eljárással kell lebonyolítani.
Az önértékelést legfeljebb három évenkénti időközökben kell lebonyolítani.
Az önértékelési eljárás során meg kell vitatni a hallgatók osztályozását is.
A Bizottság kérelmére a felsőoktatási intézmény jelentést tesz az önértékelés eljárásáról és eredményeiről, valamint a minőség osztályozása tekintetében fontos egyéb adatokat szolgáltat.
18. szakasz
A munka koordinálása, a közös politika megállapítása, a közös érdekek megvalósítása és a törvénnyel megállapított teendők ellátása érdekében megalakul az Egyetemi Konferencia.
Az Egyetemi Konferencia tagja valamennyi akkreditált egyetem.
A Konferencia szervezeti felépítését és munkáját a Konferencia alapszabályában kell szabályozni.
Az egyetemet az Egyetemi Konferenciában a rektor képviseli.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt egyetemnek joga van minden 1 000 tanár és munkatárs után még egy képviselőt delegálni az Egyetemi Konferenciába, valamint minden 5 000 egyetemi hallgató után még egy képviselőt delegálni az Egyetemi Konferenciába.
Az Egyetemi Konferencia működéséhez az eszközöket a köztársasági költségvetésből kell biztosítani.
Az Egyetemi Konferencia hatásköre
19. szakasz
Az Egyetemi Konferencia:
1) megvitatja az egyetem oktatási-tudományos, illetve oktatási-művészeti tevékenysége előmozdítása tekintetében közös érdekű kérdéseket;
2) összehangolja az egyetem állásfoglalásait és koordinálja tevékenységét, különösen a beiratkozási politika területén;
3) véleményt mond az oktatási, tudományos kutatómunka, művészeti és szakmai munka minőségének osztályozására vonatkozó szabványokról;
4) javasolja a megfelelő területek szakmai, akadémiai és tudományos címeinek listáját és ezeknek a címeknek a rövidítéseit;
5) intézkedéseket javasol az egyetem anyagi helyzetének és a hallgatók jólétének előmozdítása érdekében;
6) az egyetemek számára közös érdekű egyéb kérdéseket vitat meg, a jelen törvénnyel összhangban.
Az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia
20. szakasz
A munka koordinálása, a közös politika megállapítása, a közös érdekek megvalósítása és a törvénnyel megállapított teendők ellátása érdekében megalakul az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia.
Az Akadémiai Szaktanulmányi Konferenciát az akkreditált szaktanulmányi akadémiák és szakfőiskolák képezik.
A Konferencia szervezeti felépítését és munkáját a Konferencia alapszabályában kell szabályozni.
A szaktanulmányi akadémiát és a szakfőiskolát az Akadémiai Szaktanulmányi Konferenciában az elnök, illetve az igazgató képviseli.
Az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia működéséhez az eszközöket a köztársasági költségvetésben kell biztosítani.
AZ Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia hatásköre
21. szakasz
Az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia:
1) megvitatja a szaktanulmányokon az oktatási-szakmai, illetve oktatási-művészeti tevékenységek közös érdekű kérdéseit;
2) összehangolja a szaktanulmányi akadémia és a szakfőiskolák állásfoglalását és koordinálja tevékenységüket, különösen a beiratkozási politika területén;
3) véleményt mond az oktatási, kutatómunka, művészeti és szakmai munka minőségének osztályozására vonatkozó szabványokról;
4) javasolja a megfelelő területek szakmai címeinek listáját és ezeknek a címeknek a rövidítéseit;
5) intézkedéseket javasol a szaktanulmányi akadémiák és szakfőiskolák anyagi helyzetének és a hallgatók jólétének előmozdítása érdekében;
6) a szakmai akadémiák és szakfőiskolák számára közös érdekű egyéb kérdéseket vitat meg, a jelen törvénnyel összhangban.
22. szakasz
A felsőoktatási folyamatban partnerként résztvevő egyetemi hallgatók közös érdekeinek megvalósítása érdekében megalakul az Egyetemisták Konferenciája és az Akadémiai Szaktanulmányi Egyetemisták Konferenciája.
Az Egyetemisták Konferenciáját az egyetemista parlamentek képviselői képezik.
Az Akadémiai Szaktanulmányi Egyetemisták Konferenciáját és szakfőiskolai egyetemista parlamenteket a szaktanulmányi akadémiai egyetemista parlamentek képviselői képezik.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt konferenciák szervezeti felépítését és munkáját a konferencia alapszabályában kell szabályozni.
Az egyetemista konferenciáknak joguk van véleményt mondani a jelen törvény 11. szakaszának 6) pontjában foglalt kérdésekről.
Az egyetemista konferenciák működéséhez az eszközöket a köztársasági költségvetésben kell biztosítani.
Az egyetemista konferenciák jogi személyekké válnak a bírósági nyilvántartásba való bejegyzést követően a törvénnyel összhangban.
23. szakasz
A Minisztérium:
1) javasolja a Kormánynak a felsőoktatási politikát;
2) a Nemzeti Tanács javaslatára tervezi a hallgatók beíratkozásának politikáját a Köztársaság által alapított felsőoktatási intézményekben megvalósuló tanulmányokra;
3) figyelemmel kíséri a felsőoktatás fejlesztését;
4) kiadja az engedélyeket a felsőoktatási intézmények működéséhez;
5) megállapítja az oklevelek és az oklevél-kiegészítők tartalmát;
6) felosztja a felsőoktatási intézményeknek szánt köztársasági költségvetési pénzeszközöket és ellenőrzi azok felhasználását;
7) közigazgatási felügyeletet gyakorol;
8) gondoskodik a felsőoktatási intézmények bekapcsolódásáról a felsőoktatási minősítés Európában történő elismerésének folyamatába;
8a) megállapítja a felsőoktatási szintre vonatkozó minősítés nemzeti keretét a Nemzeti Tanács javaslatára;
9) egyéb teendőket lát el a törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdése 8a) pontja szerinti aktus a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében kerül közzétételre.
III A TANULMÁNYOK ÉS TANULMÁNYI PROGRAMOK
24. szakasz
A tanulmányi program a kötelező és választott tanulmányi területek, illetve tantárgyak összessége, kerettartalommal, melyeknek az elsajátítása biztosítja a megfelelő szintű és fajtájú tanulmányra vonatkozó oklevél megszerzéséhez szükséges ismereteket és készséget.
25. szakasz
A felsőoktatási tevékenység akadémiai és szaktanulmányok keretében valósul meg a felsőoktatás megszerzésére irányuló jóváhagyott, illetve akkreditált tanulmányi programok révén.
Az akadémiai tanulmányokon akadémiai tanulmányi képzés folyik, amely a hallgatókat felkészíti a tudományos, szakmai és művészeti vívmányok fejlesztésére és alkalmazására.
A szaktanulmányokon szaktanulmányi képzés folyik, amely felkészíti a hallgatókat a munkafolyamatba való bekapcsolódáshoz szükséges ismeretek és készség alkalmazására.
A tanulmányok első fokozata:
1) akadémiai alapozó tanulmányok;
2) alapozó szaktanulmányok.
A tanulmányok második fokozata:
1) akadémiai mestertanulmányok;
2) szakosítási szaktanulmányok;
3) szakosítási akadémiai tanulmányok.
A tanulmányok harmadik fokozata az akadémiai doktori tanulmányok.
Tanulmányi program a közös oklevél megszerzéséhez
26. szakasz
A közös oklevél megszerzésére irányuló tanulmányi program olyan tanulmányi program, amelyet több, a megfelelő tanulmányi programhoz működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény szervez meg és bonyolít le.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt tanulmányi program akkor bonyolítható le, ha elfogadják azon felsőoktatási intézmények illetékes szervei, amelyek azt megszervezik.
Oktatási-tudományos és oktatási-művészeti területek
27. szakasz
A tanulmányi programok a felsoroltak közül egy vagy több oktatási-tudományos, illetve oktatási-művészeti tudományterületen belül valósulnak meg:
1) Természettudományi-matematikai tudományok;
2) Társadalmi-humanisztikai tudományok;
3) Orvostudományok;
4) Technikai-technológiai tudományok;
5) Művészet.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt tudományterületek keretébe tartozó megfelelő tudományos, művészeti és szakterületeket a Nemzeti Tanács állapítja meg az Egyetemi Konferencia és az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia javaslata alapján.
28. szakasz
A tanulmányi program megállapítja:
1) a tanulmányi program elnevezését és céljait;
2) a tanulmány fajtáját és a tanulás folyamatának eredményét;
3) a szakmai, akadémiai, illetve tudományos címet;
4) a tanulmányi programra való beiratkozás feltételeit;
5) a kötelező és választott tanulmányi területek, illetve tantárgyak listáját és kerettartalmát;
6) a képzés lebonyolításának módját és a képzés egyes fajtáinak lebonyolításához szükséges időt;
7) valamennyi tantárgy pontértékét az európai pontátviteli rendszerrel (a továbbiakban: EPR pontok) összhangban;
8) a szakdolgozat pontértékét az alapozó, szakosított és akadémiai mestertanulmányokon, illetve doktori értekezésen, EPR pontokban kimutatva;
9) az egyes tantárgyakra vagy tantárgycsoportokra való beiratkozáshoz szükséges előfeltételeket;
10) más tanulmányi programokhoz tartozó tantárgy kiválasztásának a módját;
11) a más programokról való áttérés feltételeit az azonos vagy hasonló tanulmányi terület keretében;
12) a tanulmányi program lebonyolítása tekintetében fontos egyéb kérdéseket.
29. szakasz
A tanulmányi program valamennyi tantárgyát EPR pontban kell kifejezni, a tanulmányok terjedelmét pedig az összesített EPR pontokkal.
A 60 EPR pontot kitevő összeg egy egyetemista átlagos összfoglalkozásának felel meg a heti 40 órás tanév folyamán.
Az egyetemista teljes foglalkozása aktív oktatásból (előadások, gyakorlatok, praktikumok, szemináriumok stb.), önálló munkából, kollokviumokból, vizsgákból, szakdolgozatok kidolgozásából, a helyi közösségben való önkéntes munkából és a foglalkozás egyéb fajtáiból áll.
Az egyetemista önkéntes munkája az a díjtalan, a felsőoktatási rendszerben értékelt feladatvállalás, amelyet a felsőoktatási intézmény szervez a helyi közösség számára fontos projektumokon.
Az önkéntes munka feltételeit, szervezésének és értékelésének módját a felsőoktatási intézmény alapokmányában szabályozza.
Az aktív oktatás teljes óraszáma nem lehet kevesebb 600 óránál egy tanév folyamán.
Az akadémiai alapozó tanulmányok 180 - 240 EPR pontból állnak.
Az alapozó szaktanulmányok 180 EPR pontból állnak.
A szakosítási szaktanulmányok legalább 60 EPR pontból állnak.
A szakosítási akadémiai tanulmányok legalább 60 EPR pontból állnak, ha a hallgató előzőleg befejezte az akadémiai mestertanulmányokat.
Az akadémiai mestertanulmányok:
1) legalább 60 EPR pontból állnak, előzőleg az akadémiai alapozó tanulmányok 240 EPR pontos terjedelmének megvalósításával;
2) legalább 120 EPR pontból állnak, előzőleg az akadémiai alapozó tanulmányok 180 EPR pontos terjedelmének megvalósításával.
A doktori tanulmányok:
1) legalább 180 EPR pontból állnak, előzőleg az akadémiai alapozó és akadémiai mestertanulmányokon legalább 300 EPR pont terjedelmű tanulmányok megvalósításával.
Bizonyos akadémiai tanulmányi programokat integráltan is meg lehet szervezni az alapozó és akadémiai mestertanulmányokon.
Az orvostudományi akadémiai tanulmányi programokat integráltan is meg lehet szervezni az alapozó és akadémiai mestertanulmányokon, amelynek terjedelme legfeljebb 360 EPR pont.
30. szakasz
Az alapozó és szakosított tanulmányok tanulmányi programban elő lehet irányozni szakdolgozatot.
Az akadémiai mestertanulmányok tanulmányi program tartalmazza a szakdolgozat kidolgozására vonatkozó kötelességet.
A doktori értekezés a doktori tanulmányok tanulmányi program záró része, kivéve a művészetek doktorátusát, amely lehet művészeti projektum.
Kivételesen, a tudományok doktorátusát megszerezheti az orvosi tanulmányokat és egészségügyi szakosítást bevégző személy, a világhírű folyóiratokban megjelent munkákon alapuló megvédett értekezés alapján.
A szakdolgozatot, illetve a tanulmányi program záró részét kimutató pontok számát be kell számítani a tanulmányok befejezéséhez szükséges pontok számának összegébe.
A szakdolgozat előkészítésének és megvédésének módját és eljárását a felsőoktatási intézmény alapokmányában szabályozza.
Az értekezés előkészítésének eljárását és megvédésének feltételeit az egyetem általános aktusában szabályozza a Minisztérium és a tudományos kutatótevékenységgel megbízott minisztérium véleményének beszerzését követően.
31. szakasz
A különböző tanulmányi programok között átvihetőek az EPR pontok.
Az EPR pontok átvitelének kritériumait és feltételeit az önálló felsőoktatási intézmények általános aktusaikban, illetve a felsőoktatási intézmények megállapodásukban szabályozzák.
IV A FELSŐOKTATÁSI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEK
32. szakasz
Felsőoktatási tevékenységet a következő felsőoktatási intézmények folytatnak:
1) az egyetem;
2) az egyetemi kar, illetve az egyetem kötelékében működő művészeti akadémia;
3) a szaktanulmányi akadémia;
4) a főiskola;
5) a szakfőiskola.
Az egyetem, a szaktanulmányi akadémia, a főiskola és a szakfőiskola önálló felsőoktatási intézmény.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézmények elnevezése alatt a jogforgalomban csak azok a felsőoktatási intézmények léphetnek fel, amelyek működési engedéllyel rendelkeznek, a jelen törvénnyel összhangban.
A felsőoktatási intézmény a felsőoktatási tevékenységet székhelyében látja el.
A felsőoktatási intézmény a tanulmányi programot távoktatásként is megvalósíthatja, a működési engedéllyel összhangban.
A felsőoktatási tevékenység keretében a felsőoktatási intézmény tudományos kutatótevékenységet, művészeti alkotótevékenységet, szakértői-tanácsadói és kiadói tevékenységet folytat, de egyéb teendőket is elláthat, amelyekkel kommercializálja a tudományos, kutató és művészeti munka eredményeit, azzal a feltétellel, hogy ezekkel a teendőkkel ne veszélyeztesse az oktatás minőségét.
Az önálló felsőoktatási intézmény megszervezheti az egyetemisták elszállásolását és étkeztetését, az egyetemisták kollektív elszállásolását és étkeztetését szabályozó törvénnyel összhangban.
A felsőoktatási intézmények megalapítására és működésére a közszolgálatokról szóló jogszabályokat kell alkalmazni, ha a jelen törvény másképpen nem rendelkezik.
A felsőoktatási intézményben tilos a politikai, pártbeli és vallási szerveződés és tevékenykedés.
33. szakasz
Az egyetem önálló felsőoktatási intézmény, amely tevékenysége ellátása során a felsőoktatási folyamat egységes komponenseként egyesíti a tudományos kutatómunkát, szakmai, illetve művészeti munkát.
Az egyetem megvalósíthatja a tanulmányok valamennyi fajtáját és szintjét.
A felsőoktatási intézménynek egyetemi státusa van, ha a tanulmányok valamennyi szintjén akadémiai tanulmányi programokat valósit meg a jelen törvény 27. szakaszában foglalt legalább három tudományterület és három szakterület keretében.
Kivételesen, egyetemet lehet alapítani a művészet tudományterületen, ha megvan a művészet legalább három területéhez tartozó tanulmányok mindhárom szintje.
Az egyetemi kar és a művészeti akadémia
34. szakasz
Az egyetemi kar, illetve a művészeti akadémiai felsőoktatási intézmény, illetve az egyetem kötelékeiben működő felsőoktatási egység, amely egy vagy több területen valósítja meg az akadémiai tanulmányi programokat és fejleszti a tudományos kutató, szakmai, illetve művészeti munkát.
Az egyetemi kar, illetve a művészeti akadémiai szaktanulmányi programokat is megvalósíthat.
Az egyetemi kar, illetve a művészeti akadémia a jogforgalomban annak az egyetemnek a neve alatt lép fel, amelynek kötelékeiben van és saját neve alatt, az egyetem alapszabályával összhangban.
35. szakasz
A szaktanulmányi akadémia önálló felsőoktatási intézmény, amely tevékenysége ellátása során az egységes felsőoktatási folyamat komponenseként egyesíti az oktatási, kutató, szakmai és művészeti munkát.
A szaktanulmányi akadémia alapozó szaktanulmányokat és szakosított szaktanulmányokat valósíthat meg.
A felsőoktatási intézménynek akadémiai státusa van, ha a szaktanulmányok legalább öt akkreditált tanulmányi programját valósítja meg a jelen törvény 27. szakaszában foglalt legalább három tudományterületről.
36. szakasz
A főiskola önálló felsőoktatási intézmény, amely akadémiai alapozó, szakosított és akadémiai mestertanulmányokat valósít meg a jelen törvény 27. szakaszában foglalt egy vagy több tudományterületről.
37. szakasz
A szakfőiskola önálló felsőoktatási intézmény, amely alapozó szakmai és szakosított szakmai tanulmányokat valósít meg a jelen törvény 27. szakaszában foglalt egy vagy több tudományterületről.
Tudományos intézetek és egyéb tudományos kutatóintézetek
38. szakasz
A tudományos kutatómunka előmozdítása érdekében az egyetem kötelékeiben lehetnek tudományos intézetek és egyéb tudományos kutatóintézetek.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézet vagy más tudományos kutatóintézet megvalósíthatja az egyetemen akkreditált akadémiai diplomatanulmányok és doktori tanulmányok tanulmányi programjának részét.
39. szakasz
A Köztársaság által a felsőoktatási intézmény megalapításához és működéséhez biztosított ingatlanok és egyéb eszközök állami tulajdonban vannak.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt ingatlanok az alapító jóváhagyása nélkül nem idegeníthetőek el.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt ingatlanok és egyéb eszközök csak a jelen törvénnyel megállapított tevékenységek ellátásának funkciójában használhatóak.
A hagyaték és ajándék alapján szerzett ingatlanok és egyéb vagyon annak a felsőoktatási intézménynek a tulajdona, amely ezt a vagyont megszerezte.
A felsőoktatási intézmény önállóan kezeli a rábízott adományokat, alapítványokat, illetve alapokat, a törvénnyel összhangban.
40. szakasz
Önálló felsőoktatási intézményt a Köztársaság, valamint jogi és természetes személy alapíthat, a törvénnyel összhangban.
Amikor az önálló felsőoktatási intézmény alapítója a Köztársaság, a megalapításról szóló határozatot a Kormány hozza meg.
A rendőri, illetve a katonai képzési, valamint a nemzetbiztonsági tanulmányi program megvalósítására hivatott felsőoktatási intézmények alapítója a Kormány, a jelen törvényben meghatározott feltételekkel összhangban.
A jelen törvény 3. bekezdésében említett felsőoktatási intézmények az egyetem, illetve a szaktanulmányi akadémia keretében működhetnek, az egyetem, illetve a szaktanulmányi akadémia és a Kormány közötti külön megállapodással összhangban.
Az egyetem, illetve a szaktanulmányi akadémia és a Kormány közötti megállapodásban a belügyekkel, nemzetbiztonsággal és honvédelemmel megbízott államigazgatási szerv javaslatára bizonyos egyetemen, illetve szaktudományi akadémián belül külön tanulmányi program alakítható ki a rendőri, katonai, illetve nemzetbiztonsági képzés szükségleteire.
Az egyetem, illetve a szaktanulmányi akadémia és a jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmény közötti megállapodásban, a Kormány jóváhagyásával, kialakítható együttes oklevél megszerzését célzó tanulmányi program.
A belügyekkel, nemzetbiztonsággal, illetve honvédelemmel megbízott államigazgatási szervek javaslatára a Kormány részletesen szabályozza a jelen szakasz 5. és 6. bekezdésében foglalt tanulmányi program megvalósításának feltételeit és módját, valamint a tanárok és egyetemisták helyzetét, a rendőri, illetve katonai és nemzetbiztonsági képzés céljaival és jellegével kapcsolatos sajátosságok tekintetében.
A jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmények, valamint a jelen szakasz 5. és 6. bekezdésében foglalt tanulmányi program megvalósítása feletti közigazgatási felügyeletet a belügyekkel, honvédelemmel, illetve nemzetbiztonsággal megbízott államigazgatási szervek gyakorolják.
41. szakasz
A felsőoktatási intézmény a működést és a tevékenység folytatását a működési engedély megszerzését követően kezdheti.
A működési engedélyt a Minisztérium a felsőoktatási intézmény kérelmére adja ki.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt kérelemhez a felsőoktatási intézmény csatolja az alapító okiratot és a jelen törvény 11. szakaszának 9) pontjában említett szabványok teljesítésére vonatkozó bizonyítékokat.
Az a felsőoktatási intézmény, amelynek alapításához nem a köztársasági költségvetésből biztosítják az eszközöket, a jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt kérelemhez csatolja a bankgaranciát a tanulmányok folytatására és befejezésére az intézmény működésének megszűnése vagy a bizonyos tanulmányi program tanításának megszűnése esetén, annyi egyetemista tandíjának 25%-os összegében, amennyire a működési engedélyt kérte.
A kérelem átvételétől számított 30 napon belül a Minisztérium ellenőrzi, hogy azt a jelen szakasz 3. és 4. bekezdésével összhangban nyújtották-e be.
Abban az esetben, ha a Minisztérium megállapítja, hogy a kérelmet nem a jelen szakasz 3. és 4. bekezdésével összhangban nyújtották be, legfeljebb 30 napos póthatáridőt rendel el a hiánypótlásra. Ha a kérelmező a meghatározott határidőben nem hárítja el a hiányosságokat, az a kérelemtől való elállásnak tekintendő.
A szabályos kérelmet és a dokumentációt a Minisztérium a Bizottság elé utalja a kezdő akkreditáció érdekében.
A kezdő akkreditációval kell megállapítani, hogy a felsőoktatási intézmény és a tanulmányi program teljesítik-e a jelen törvény 11. szakaszának 9) pontjában foglalt szabványokat, különösen a következők tekintetében:
1) a tanulmányi program tartalma, minősége és terjedelme;
2) a szükséges tudományos és szakmai képesítéssel rendelkező tanerő és egyéb személyzet megfelelő száma;
3) megfelelő helyiség és felszerelés biztosítása, az egyetemisták számával összhangban, akiket a felsőoktatási intézmény beíratni szándékozik és a tanulmányok szükséges minőségével összhangban.
A jelen szakasz 8. bekezdésének 2) pontjában foglalt feltétel akkor teljesített, ha a felsőoktatási intézmény benyújtja a bizonylatot arról, hogy biztosította a jelen törvény 16. szakaszának 2-5. bekezdésében foglalt tanárok szükséges számát.
A Bizottság a kérelem átvételétől számított három hónapos határidőn belül jelentést készít a felsőoktatási intézmény, illetve tanulmányi program kezdő akkreditációjáról és azt a Minisztérium elé utalja a következő indítvánnyal:
1) adja ki az engedélyt a felsőoktatási intézmény működéséhez;
2) utasítsa vissza a felsőoktatási intézmény működési engedély kiadása iránti kérelmét.
A Minisztérium a működési engedélyt a Bizottság a jelen szakasz 10. bekezdésének 1) pontjában foglalt indítványt tartalmazó jelentésének kézbesítésétől, valamint a jelen törvény 33-37. szakaszaiban foglalt feltételek teljesítésének megállapításától számított 30 napon belül adja ki.
A Minisztérium a működési engedély kiadása iránti kérelmet a Bizottság a jelen szakasz 10. bekezdésének 2) pontjában foglalt indítványt tartalmazó jelentésének kézbesítésétől, illetve a jelen törvény 33-37. szakaszaiban foglalt megfelelő feltételek hiányának megállapításától számított 30 napon belül határozattal visszautasítja.
A működési engedély kiadása iránti kérelem elutasításáról szóló határozat végleges és ellene közigazgatási per indítható.
A működési engedélyben fel kell tüntetni: a tanulmányi programokat, az egyetemisták számát, a tanárok számát, az épületeket, amelyekben a tevékenység folyik, azt, hogy a tanulmányi program távoktatásként folyik-e és a tanulmányaikat ily módon folytató egyetemisták maximális számát, valamint hogy a felsőoktatási intézmény folytathatja-e tevékenységét székhelyén kívül.
A működési engedély tartalmát a miniszter írja elő.
A felsőoktatási intézmény, amely megkapta a működési engedélyt, a tanulmányi program első oktatásának kezdetét képező tanév kezdetétől számított legkésőbb egy éven belül köteles benyújtani a kérelmet a felsőoktatási intézmény és a tanulmányi program akkreditációjára.
Az akkreditáció iránti kérelmet a Bizottságnak az általa megállapított formanyomtatványon kell benyújtani, a Minisztérium révén.
Minden tanévben, a tanulmányi program első megvalósításánál, a Bizottság elvégzi a felsőoktatási intézmény külső minőségellenőrzését.
A működési engedély módosítása, kiegészítése és megvonása
42. szakasz
A működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény kérelmet nyújt be az engedély új tanulmányi programmal való kiegészítése iránt.
Annak a tanulmányi programnak a módosítása és kiegészítése, amelyre a felsőoktatási intézmény megkapta a működési engedélyt, és amelyet működésének a munkaszervezéssel, valamint a tudomány és művészet vívmányaival való összehangolása érdekében végez, nem tekintendő új tanulmányi programnak. A tanulmányi program módosításáról, illetve kiegészítéséről a felsőoktatási intézmény a tanulmányi program módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló határozat meghozatalától számított 60 napos határidőn belül értesíti a Minisztériumot.
Annak a felsőoktatási intézménynek, amely nem kapja meg az akkreditációt, működési engedélye még egy évig érvényes, miközben nincs joga beíratni az egyetemistákat.
A jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt felsőoktatási intézménytől egy év után megvonják a működési engedélyt.
A felsőoktatási intézménytől meg kell vonni a működési engedélyt abban az esetben is, ha megtiltják működését, a törvénnyel összhangban.
Annak a felsőoktatási intézménynek, amely nem kapja meg az akkreditációt valamely tanulmányi programra, működési engedélye az adott tanulmányi programra még egy évig marad érvényben, de elveszíti jogát, hogy arra a tanulmányi programra új egyetemistákat írjon be.
A jelen szakasz 6. bekezdésében foglalt felsőoktatási intézménynek, amely az előirányzott határidőn belül nem kapja meg az akkreditációt az adott tanulmányi programra, működési engedélye módosításra kerül.
A jelen szakasz 4. és 7. bekezdésében megállapított intézkedések foganatosítása érdekében a Bizottság értesíti a Minisztériumot a felsőoktatási intézmény és a tanulmányi program akkreditációjának eredményéről.
A működési engedély kiegészítése iránti kérelem elutasításáról szóló határozat, valamint a működési engedély módosításáról, illetve megvonásáról szóló határozat végleges a közigazgatási eljárásban.
Ha a felsőoktatási intézmény a működési engedély megvonása, vagy egyéb okok miatt megszűnik működni, a miniszter a Nemzeti Tanács javaslatára olyan aktust hoz, amely az adott felsőoktatási intézmény egyetemistáinak biztosítja a tanulmányok befejezését.
Névváltoztatás, a székhely megváltoztatása és státusbeli változások
43. szakasz
Az önálló felsőoktatási intézmény megváltoztathatja nevét, székhelyét és státusbeli változásokat eszközölhet, a törvénnyel összhangban.
A Köztársaság által alapított önálló felsőoktatási intézmények esetében a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt változásról a Kormány hoz határozatot.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt határozat meghozatala során be kell szerezni minden felsőoktatási intézmény irányító szervének véleményét, amelyre a változás kiterjed, valamint a Nemzeti Tanács jóváhagyását.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt változások esetében eljárást kell folytatni új működési engedély kiadására.
44. szakasz
A Minisztérium nyilvántartást (a továbbiakban: regiszter) vezet:
1) a felsőoktatási intézményekről;
2) a tanulmányi programokról;
3) a tanárokról, munkatársakról és más foglalkoztatottakról.
A regiszterbe be kell jegyezni a felsőoktatási rendszer fejlesztése és az európai felsőoktatási térségbe való bekapcsolódás tekintetében fontos egyéb adatokat is.
A regiszter tartalmát és vezetésének módját a miniszter írja elő.
45. szakasz
Az intézmény a törvénnyel megállapított feltételek mellet és eljárás szerint szűnik meg.
A Köztársaság által alapított felsőoktatási intézmény megszűnéséről szóló határozatot a Kormány hozza meg.
A jelen szakasz 2. bekezdésében említett határozat meghozatalának során be kell szerezni a felsőoktatási intézmény irányító szervének véleményét és a Nemzeti Tanács jóváhagyását.
A jelen szakasz 2. bekezdésében említett határozatban ki kell jelölni azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyeken az egyetemistáknak joguk van folytatni a megkezdett tanulmányokat.
46. szakasz
Az alapszabály a felsőoktatási intézmény alapvető általános aktusa, amely az intézmény szervezeti felépítését, munkamódját, irányítását és vezetését, valamint a tevékenység folytatása és a felsőoktatási intézmény működése tekintetében fontos kérdéseket szabályozza, a törvénnyel összhangban.
A felsőoktatási intézmény szervezeti felépítése
47. szakasz
A felsőoktatási intézmény szervezeti felépítését az alapszabállyal kell szabályozni, az alapító okirattal és a jelen törvénnyel összhangban.
Az önálló felsőoktatási intézmény főiskolai egységeket alapít, mint belső szervezeti formákat, az alapszabállyal összhangban.
A főiskolai egység megalapításáról szóló aktusban meg kell határozni a főiskolai egység státusát a jogforgalomban való fellépés és ügyvitel, az anyagi erőforrásokkal való rendelkezés, irányítás és döntéshozatal tekintetében, valamint a főiskolai egység működése tekintetében fontos egyéb kérdéseket kell szabályozni.
A hasonló tudományágakra vonatkozó tanulmányi programok, a kutatások és a művészeti munka megvalósítása, valamint az erőforrások hatékonyabb hasznosítása érdekében a szaktanulmányi akadémia keretében osztályok és szakok vannak.
A hasonló tudományágakra vonatkozó tanulmányi programok, a tudományos kutatások és a művészeti munka megvalósítása, valamint az erőforrások hatékonyabb hasznosítása érdekében az egyetem keretében egyetemi karok, művészeti akadémiák vagy egyéb főiskolai egységek vannak.
Az egyetem keretében lehetnek jogi személyiséggel rendelkező egyetemi karok, művészeti akadémiák és egyéb főiskolai egységek.
Az egyetemi kar, illetve művészeti akadémia jogi személyiséggel rendelkezik, ha legalább három akkreditált tanulmányi programot valósít meg.
A Köztársaság által alapított egyetem kötelékeiben működő jogi személyiséggel rendelkező felsőoktatási egység megalapításáról a Kormány hoz határozatot, az egyetem irányító szervének és a Nemzeti Tanács véleményének beszerzését követően.
Az egyetem kötelékeiben működő jogi személyiséggel rendelkező felsőoktatási egység státusbeli változásairól, nevének és székhelyének megváltoztatásáról szóló határozatot az egyetem irányító szerve kétharmados többséggel hozza meg.
A Köztársaság által alapított egyetem kötelékeiben működő jogi személyiséggel rendelkező felsőoktatási egység státusbeli változásairól, nevének és székhelyének megváltoztatásáról a Kormány hoz határozatot, az egyetem irányító szerve és a Nemzeti Tanács véleményének beszerzését követően.
A felsőoktatási intézmény a jelen törvény 16. szakaszában foglalt eljárásban székhelyén kívül is alapíthat felsőoktatási egységet, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik.
Az egyetemi kar, illetve művészeti akadémia, valamint jogi személyiséggel rendelkező más felsőoktatási egységek belső szervezeti felépítésüket és irányításukat saját alapszabályaikkal szabályozzák, az egyetem alapszabályával összhangban.
Az egyetem hagyja jóvá a kötelékeiben működő felsőoktatási egység alapszabályát.
Az egyetem és egyéb önálló felsőoktatási intézmények integratív funkciója
48. szakasz
A felsőoktatási intézmény alapszabályában, a felsőoktatási egység megalapításáról szóló aktusban és a felsőoktatási egység általános aktusaiban meg kell állapítani a felhatalmazásokat és az irányítás módját, amelyek biztosítják a felsőoktatási intézmény egységes és összehangolt tevékenységét.
Az egyetem integrálja a kötelékeiben működő valamennyi intézmény és egység, különösen az egyetemi karok funkcióját, úgy, hogy egységes politikát folytat, amelynek célja az oktatás minőségének állandó előmozdítása, a tudományos kutatómunka és a művészeti alkotómunka tökéletesítése.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt célok megvalósítása érdekében az egyetem, illetve a szaktanulmányi akadémia külön hatáskörrel rendelkezik a következő területeken:
1) a szolgálatok és szervizek munkája egységes szabványainak megállapítása és egységes szabványok megállapítása valamennyi egység adatbázisainak kialakításához;
2) stratégiai tervezés;
3) tanulmányi programok meghozatala;
4) minőségbiztosítás és -ellenőrzés;
5) beiratkozási politika;
6) a tanári rangokba való kinevezés;
7) oklevelek és oklevél-kiegészítők kiadása;
8) nemzetközi együttműködés;
9) a beruházások tervezése;
10) a foglalkoztatási politika tervezése és a tanárok és munkatársak alkalmazása;
11) az egységes információs rendszer kialakítása és fejlesztése;
12) képzés egész életen át.
A felsőoktatási egységnek joga van javaslatokat tenni a jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt kérdésekkel kapcsolatban, az egyetem alapszabályában szabályozott módon.
V TUDOMÁNYOS KUTATÓ- ÉS MŰVÉSZETI MUNKA
49. szakasz
A tudomány és az alkotás fejlesztése, a felsőoktatási tevékenység előmozdítása, illetve az oktatás minőségének előmozdítása, a tudományos és művészeti utánpótlás továbbképzése, az egyetemisták tudományos kutatómunkába és művészeti munkába való bevezetése, valamint az egyetem működéséhez és fejlesztéséhez szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében az egyetem tudományos kutatómunkát és művészeti munkát folytat.
Az egyetemen a tudományos munka alapozó, alkalmazott és fejlesztési kutatások, a művészeti munka pedig művészeti projektumok által valósul meg.
A tudományos kutatómunkát, illetve a művészeti munkát a törvénnyel és az intézmény általános aktusával összhangban kell folytatni és megszervezni.
A tudományos kutatómunka és a művészeti munka kommercializációja érdekében az egyetem, illetve más felsőoktatási intézmény technológiai transzfer központ, innovációs központ, üzleti-technológiai park és más szervezeti egységek alapítója lehet, a törvénnyel összhangban.
VI A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY SZERVEI
A felsőoktatási intézmény szervei
50. szakasz
A felsőoktatási intézmény szerveit az intézmény alapszabályában kell szabályozni, a törvénnyel és az alapító okirattal összhangban.
A felsőoktatási intézménynek irányító szerve, ügyvezető szerve, szakmai szervei és egyetemista parlamentje van.
51. szakasz
A felsőoktatási intézmény irányító szerve a tanács.
A tanács tagjainak száma páratlan.
A tanács tagjainak számát, a tanács tagjainak kinevezési és felmentési eljárását, a tanács munkamódját és döntéshozatali módját a felsőoktatási intézmény alapszabályában kell szabályozni.
A tanács tagjainak mandátuma három évig tart.
A tanács tagja csak egy felsőoktatási intézmény irányító szervének tagja lehet.
A felsőoktatási intézmény tanácsának összetétele
52. szakasz
A Köztársaság által alapított felsőoktatási intézmény tanácsa tagjainak száma legalább 17, a Köztársaság által alapított felsőoktatási intézmény alapszabályával összhangban.
A Köztársaság által alapított felsőoktatási intézményben, amelyben az oktatás teljes egészében vagy részben a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a felsőoktatási intézmény tanácsába javasolt jelöltekről a Nemzeti Tanács mond véleményt.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmény tanácsát az intézmény, az egyetemisták és az alapító képviselői képezik.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt tanács tagjai teljes számának két harmadát a felsőoktatási intézmény képviselői képezik, kikerekítve a legközelebbi páratlan számra, míg az egyetemisták és az alapító képviselői azonos számban vannak képviselve a teljes összetételig.
Ha az alapító a Köztársaság, az alapító képviselőjét a Kormány nevezi ki a tudomány, a kultúra, az oktatás, a művészet és a gazdaság területén kimagasló személyek közül.
A tanács elnökét a felsőoktatási intézmény képviselői közül kell megválasztani.
A jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt tanács tagja nem lehet az adott felsőoktatási intézményben vagy az oktatás, illetve tudomány területével megbízott irányító szervben foglalkoztatott személy.
A Köztársaság által alapított felsőoktatási intézmény tanácsa tagjainak számát és a tanács összetételét a felsőoktatási intézmény alapszabályában kell szabályozni.
53. szakasz
A tanács:
1) a szakmai szerv javaslatára meghozza az alapszabályt;
2) kinevezi és felmenti az ügyvezető szervet;
3) a szakmai szerv javaslatára meghozza a pénzügyi tervet;
4) a szakmai szerv javaslatára elfogadja a gazdálkodásról szóló jelentést és az éves elszámolást;
5) a szakmai szerv javaslatára elfogadja a beruházási eszközök felhasználásának tervét;
6) jóváhagyja a felsőoktatási intézmény vagyonának kezeléséről szóló határozatot;
7) jóváhagyja a pénzeszközök felosztását;
8) a szakmai szerv javaslatára dönt a tandíj összegéről;
9) az alapítónak legalább évente egyszer jelentést tesz a gazdálkodásról;
10) meghozza az egyetemisták fegyelmi felelősségéről szóló általános aktust;
11) kinevezi a felsőoktatási intézmény pénzügyi gazdálkodását ellenőrző külső könyvvizsgálót;
12) egyéb teendőket lát el a törvénnyel és az alapszabállyal összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt kérdésekről a tanács a tagjai teljes számának szótöbbségével dönt.
A felsőoktatási intézmény alapszabályában meg kell határozni a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt javaslatokat megállapító szakmai szervet.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt javaslatokat az egyetem számára a Szenátus állapítja meg, az egyetemi kar, illetve művészeti akadémia számára pedig az oktatási-tudományos, illetve oktatási-művészeti tanács.
54. szakasz
Az egyetem ügyvezető szerve a rektor, az egyetemi kar esetében a dékán, a szaktanulmányi akadémia esetében az elnök, a főiskola és a szakfőiskola esetében az igazgató. Az ügyvezető szervet a felsőoktatási intézmény tanárai közül kell kinevezni, akik teljes munkaidővel munkaviszonyban vannak és kinevezésük határozatlan időre szól. Az ügyvezető szervet három évre kell kinevezni egy újbóli kinevezés lehetőségével.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt szerv megválasztásának és felmentésének részletes feltételeit, módját és eljárását, illetékességét és felelősségét a felsőoktatási intézmény alapszabályában kell szabályozni.
Ügyvezető szerv nem lehet az a személy, akit a nemi szabadság ellen elkövetett bűncselekmény, a felsőoktatási intézmény által kiadott közokirat hamisítása bűncselekmény, vagy a felsőoktatási intézményben a tevékenységek ellátása során történt megvesztegetés miatt jogerős ítélettel elítéltek, illetve, akit más bűncselekmény miatt jogerős ítélettel börtönbüntetésre ítéltek, valamint az a személy, aki megszegte a szakmai etikai kódexet.
A Köztársaság által alapított felsőoktatási intézményben, amelyben az oktatás teljes egészében vagy részben a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt szervbe javasolt jelöltekről a Nemzeti Tanács mond véleményt.
55. szakasz
A felsőoktatási intézmény szakmai szerve dönt az oktatás, a tudományos, kutató és művészeti munka megvalósítását érintő kérdésekről.
Az oktatás minőségének biztosítására, a tanulmányi programok reformjára, a tanulmányok hatékonysága elemzésére és az EPR pontok számának megállapítására vonatkozó kérdések megvitatása, illetve eldöntése alkalmával a szakmai szervezetekben és azok testületeiben részt vesznek az egyetemisták képviselői.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt szakmai szervezetekben az egyetemisták a tagok legfeljebb 20%-át képezik, a szakmai szervezetek testületeiben pedig a tagok 20%-át képezik.
Az egyetem szakmai szerve a Szenátus, az egyetemi kar, illetve a művészeti akadémia szakmai szerve az oktatási-tudományos, illetve oktatási-művészeti tanács.
Az egyetem, az egyetemi kar, illetve a művészeti akadémia alapszabályában más szakmai szervek is előirányozhatóak.
A felsőoktatási intézmény szakmai szerveinek összetételét, hatáskörét, tagjainak számát, kinevezésének módját, mandátumának tartamát, valamint döntéshozatali módját a felsőoktatási intézmény alapszabályában kell szabályozni.
Az önálló felsőoktatási intézmény szakmai szerve hozza meg a szakmai etikai kódexet, amely megállapítja az etikai elveket a felsőoktatásban, a tudományos eredmények közzétételében, a szellemi tulajdonhoz való viszonyulásban, a tanárok és a munkatársak, más foglalkoztatottak és az egyetemisták közötti viszonyokban, a felsőoktatási intézmény és a tanárok, munkatársak és egyetemisták jogforgalomban való fellépésben, valamint a nyilvánosság és a tömegtájékoztatási eszközök iránti viszonyulásban.
56. szakasz
Az egyetemista parlament annak a felsőoktatási intézménynek és felsőoktatási egységnek a szerve, amely irányító szervvel és beiratkozott egyetemistákkal rendelkezik.
Az egyetemista parlament kinevezésének módját és tagjainak számát a felsőoktatási intézmény általános aktusában kell megállapítani.
A felsőoktatási intézmények, illetve felsőoktatási egységek valamennyi egyetemistájának, aki abban a tanévben iratkozik be, amikor az egyetemista parlament kinevezése történik, joga van választani és az egyetemista parlamentbe választottnak lenni.
Az egyetemista parlament tagjainak mandátuma egy évig tart.
Az egyetemista parlament tagjainak megválasztása minden év áprilisában titkos és közvetlen szavazással történik.
Az egyetemisták jogainak érvényesítése és érdekeiknek védelme érdekében az egyetemista parlament megválasztja és felmenti az egyetemisták képviselőit a felsőoktatási intézmény, illetve felsőoktatási egység szerveiben, valamint egyéb intézmények szerveiben, ahol az egyetemisták képviselve vannak, az intézmény alapszabályával összhangban.
VII A KÖZTÁRSASÁG ÁLTAL ALAPÍTOTT FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK FINANSZÍROZÁSA
57. szakasz
A felsőoktatási intézmény a tevékenységének folytatásához szükséges eszközöket a törvénnyel és az alapszabállyal összhangban a következő forrásokból szerzi be:
1) az alapító által biztosított eszközökből;
2) tandíjakból;
3) támogatásokból, adományokból, hagyatékokból;
4) a tudományos kutatómunka, művészeti és szakmai munka finanszírozására szolgáló eszközökből;
5) az oktatás, kutatás és tanácsadói szolgáltatások megvalósításával kapcsolatos projektumokból és szerződésekből;
6) kereskedelmi és egyéb szolgáltatások térítéseiből;
7) alapítói jogokból és harmadik személyekkel kötött szerződésekből;
8) egyéb forrásokból, a törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt eszközöket a felsőoktatási intézmény önállóan kezeli.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt eszközöket megszerezheti a felsőoktatási egység is az önálló felsőoktatási intézmény alapító okiratával és általános aktusával összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt eszközöket az egységes költségvetési osztályozással összhangban kell kimutatni és nyilvántartásba venni.
Az alapító által biztosított eszközök
58. szakasz
A Köztársaság által alapított felsőoktatási intézmény a tevékenysége keretében jóváhagyott, illetve akkreditált tanulmányi programok megvalósítására szolgáló eszközöket a Kormánnyal a Minisztérium előzetes véleményének megszerzését követően megkötött szerződés alapján szerzi meg.
A tevékenység folytatására szolgáló eszközöket egy tanév folyamán a felsőoktatási intézmény munkaprogramjával összhangban kell biztosítani.
Az egyetem kötelékeiben működő felsőoktatási intézmény tevékenysége folytatása során az alapító által biztosított eszközökkel a jogforgalomban az alapszabályi feljogosítása alapján lép fel, saját nevében, de az egyetem számlájára.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmény irányító szerve a költségvetésből odaítélt eszközök rendeltetésszerű és gazdaságos költéséért az illetékes minisztériumnak tartozik felelősséggel.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmények működésének normatíváit és szabványait, azok megvalósításához szükséges anyagi eszközöket - ideértve az egyetem a felsőoktatási intézményekben és egységekben oktatásra kerülő tanulmányi programok keretében megvalósuló funkciójának megvalósítására szolgáló eszközöket - a Kormány a Nemzeti Tanács javaslatára és az Egyetemi Konferencia, valamint az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia véleményének megszerzését követően állapítja meg.
Az eszközök alapítótól való megszerzése
59. szakasz
Az alapító a felsőoktatási intézmény számára eszközöket biztosít:
1) anyagi költségekre, a folyó és beruházásos karbantartásra;
2) a foglalkoztatottak munkabérére, a törvénnyel és a kollektív szerződéssel összhangban;
3) a felszerelésre;
4) a könyvtári állományra;
5) az oktatás minősége növelésének funkciójában levő tudományos kutatómunka, illetve művészeti munka ellátására;
6) a foglalkoztatottak tudományos és szakmai továbbképzésére;
7) az oktatási-tudományos és oktatási-művészeti utánpótlás fejlesztésének ösztönzésére;
8) a tehetséges egyetemistákkal való foglalkozásra;
9) a nemzetközi együttműködésre;
10) az információforrásokra és információs rendszerekre;
11) a kiadói tevékenységre;
12) az egyetemista parlament munkájára és az egyetemisták oktatáson kívüli tevékenységére;
13) a fogyatékos egyetemisták tanulmányaihoz szükséges felszerelés és feltételek finanszírozására;
14) egyéb rendeltetésekre, a törvénnyel összhangban.
60. szakasz
Az eszközök, amelyeket a felsőoktatási intézmény, illetve felsőoktatási egység megvalósít, kivéve a Köztársaság által biztosított eszközöket, az adott felsőoktatási intézmény, illetve felsőoktatási egység saját bevételeit képezik (tandíj, harmadik személyeknek nyújtott szolgáltatások, adományok, támogatások, szponzorálás és egyéb eszközszerzési források).
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett eszközökkel a felsőoktatási intézmény, illetve jogi személyiséggel rendelkező felsőoktatási egység rendelkezik a törvénnyel és az adott felsőoktatási intézmény, illetve felsőoktatási egység általános aktusával összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett, jogi személyiséggel nem rendelkező felsőoktatási egység tevékenységének folytatásával megszerzett eszközökkel az adott egység rendelkezik a törvénnyel és annak a felsőoktatási intézménynek az általános aktusával összhangban, amelynek keretében működik.
Az egyetem kötelékeiben működő felsőoktatási egységek a jelen szakasz 1. bekezdésében említett eszközökkel való rendelkezés esetén a jogforgalomban saját nevükben és saját számlájukra lépnek fel, a törvénnyel, az egyetem alapszabályával és saját alapszabályukkal összhangban.
Az egyetem kötelékeiben működő felsőoktatási egységek a jelen szakasz 1. bekezdésében említett eszközök egy részét az egyetemi szintű közös ügyek finanszírozására választják le.
A jelen szakasz 5. bekezdésében említett eszközök leválasztása az egyetemi tanács határozatával a folyó tanévre megállapított tevékenységek tervezett terjedelme és költségei alapján történik.
61. szakasz
A felsőoktatási intézmény az eszközöket a tandíjból a tandíjfizető egyetemisták számára előirányzott tandíj mértékéről szóló határozat alapján szerzi meg.
A tandíj mértékének megállapítására szolgáló mércéket a felsőoktatási intézmény általános aktusában kell meghatározni.
A felsőoktatási intézmény az új egyetemisták beiratkozására vonatkozó pályázat kiírása előtt, a Minisztérium véleményének előzetes beszerzését követően köteles megállapítani a következő tanévre vonatkozó tandíj mértékét valamennyi tanulmányi programra.
A tandíj az egy tanévre szóló tanulmányi költségeket, illetve 60 EPR pont megszerzésének költségeit fejezi ki.
A tandíj felöleli a felsőoktatási intézmény által a tanulmányi program megvalósítása keretében az egyetemistának nyújtott rendszeres szolgáltatásokért járó térítéseket.
A jelen szakasz 5. bekezdésében foglalt rendszeres szolgáltatásokat az egyetem, illetve más önálló felsőoktatási intézmény határozatában kell megállapítani.
VIII A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY SZEMÉLYZETE
Oktatói és nem oktatói személyzet
62. szakasz
A felsőoktatási intézmény oktatói személyzetét az oktatói, tudományos, kutató és művészeti munkát megvalósító személyek képezik.
A jelen törvény értelmében az oktatói személyzet: a tanárok, kutatók és munkatársak.
A felsőoktatási intézmény nem oktatói személyzetét a szakmai, adminisztratív és műszaki teendőket ellátó személyek képezik.
Az a személy, akit a nemi szabadság ellen elkövetett bűncselekmény, a felsőoktatási intézmény által kiadott közokirat hamisítása bűncselekmény, vagy a felsőoktatási intézményben a tevékenységek ellátása során történt megvesztegetés miatt jogerős ítélettel elítéltek, nem szerezheti meg a tanári, illetve munkatársi rangot.
Ha a jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt személy szerzett ranggal rendelkezik, a felsőoktatási intézmény határozatot hoz a tanári, illetve munkatársi teendők ellátásának tilalmáról.
A jelen szakasz 5. bekezdésben foglalt személynek munkaviszonya megszűnik a törvénnyel összhangban.
63. szakasz
A felsőoktatási intézmény tanári rangjai: előadó, szaktanulmányok tanára, docens, rendkívüli tanár és rendes tanár.
Az előadói és szaktanulmányi tanári rangú tanárok csak a szaktanulmányokon oktathatnak.
A docensi, rendkívüli és rendes tanári rangú tanárok oktathatnak valamennyi tanulmányi fajtán.
A felsőoktatási intézmény általános aktusában meg lehet állapítani más tanári rangokat is (idegen nyelvi tanár, készségfejlesztő tanár stb.), összhangban annak a tanulmánynak a fajtájával, amelyre az intézmény akkreditációja kiterjed.
A tanári rangba való kinevezés feltételei
64. szakasz
Tanári rangba megfelelő szakmai, akadémiai, illetve tudományos címmel rendelkező és oktatói munkára képes személy nevezhető ki.
Előadói rangba az akadémiai magiszter címmel vagy specialista szakmai címmel rendelkező személy nevezhető ki.
Szaktanulmányi tanári rangba tudományok doktora, illetve művészetek doktora tudományos címmel rendelkező személy nevezhető ki.
A művészet területén előadói és szaktanulmányok tanára rangba elsőfokú felsőoktatási képzettséggel és elismert műalkotásokkal rendelkező személy nevezhető ki.
Docensi rangba a jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt feltételeken kívül tudományos folyóiratokban és gyűjteményekben megjelent, elbírált tudományos, illetve szakmai munkákkal rendelkező személy nevezhető ki.
A művészet területén docensi rangba elsőfokú felsőoktatási képzettséggel és elismert műalkotásokkal rendelkező személy nevezhető ki.
Rendkívüli tanári rangba a jelen szakasz 5. bekezdésében foglalt feltételek mellet a tudomány, illetve művészet szűkebb körű területén a tudomány, illetve művészet fejlesztése tekintetében jelentős, a nemzetközi vagy vezető hazai folyóiratokban megjelent, elbírált több tudományos munkával, eredeti szakmai alkotással (projektum, tanulmány, szabadalom, eredeti módszer, új fajta stb.), tudományos projektek vezetésével vagy a bennük való részvétellel, megjelent tankönyvvel, monográfiával, praktikummal vagy a szűkebb körű tudomány, illetve művészet területén - amelyhez a nemzetközi vagy hazai tudományos értekezleteken közölt több munkát is kiválasztanak - feladatgyűjteménnyel rendelkező személy nevezhető ki.
Rendkívüli tanári rangba a művészet területén elsőfokú felsőoktatási képzettséggel és a művészethez való önálló hozzájárulást képező műalkotásokkal rendelkező személy is kinevezhető.
Rendes tanári rangba a jelen szakasz 7. bekezdésében foglalt feltételek mellett nagyobb számú, a szűkebb területen tudományos gondolkodást befolyásoló, nemzetközi vagy vezető hazai folyóiratokban megjelent, elbírált tudományos munkával, a nemzetközi vagy hazai tudományos értekezleteken ismertetett nagyobb számú tudományos munkával és közlésekkel, megjelent tankönyvvel, monográfiával vagy eredeti szakmai alkotással, az egyetemi karon a tudományos-oktatási utánpótlás fejlesztésében megvalósított eredményekkel, a mester és akadémiai tanulmányokon készült szakdolgozatokban való részvétellel rendelkező személy nevezhető ki.
Rendes tanári rangba a művészet területén az elsőfokú felsőoktatási képzéssel és a kultúra, valamint művészet fejlesztését jelentősen befolyásoló kiváló műalkotásokkal rendelkező személy is kinevezhető.
A tanári rangba való kinevezés részletesebb feltételeit a felsőoktatási intézmény általános aktusában kell megállapítani, a Nemzeti Tanács jelen törvény 11. szakasza 1. bekezdésének 13) pontjában foglalt ajánlásaival összhangban.
A munkaviszony létesítése és a tanári rang megszerzése
65. szakasz
A felsőoktatási intézmény pályázatot ír ki munkaviszony létesítésére és tanári rang megszerzésére a felsőoktatási intézmény általános aktusában megállapított szűkebb területekre.
Az egyetemi kar, illetve más felsőoktatási egység javaslatára az egyetem végzi valamennyi tanári rang kinevezését, a szaktanulmányi akadémia pedig a szaktanulmányi akadémia megfelelő felsőoktatási egységének javaslatára a tanároknak az előadói és szaktanulmányi tanári rangba való kinevezését.
A főiskola végzi valamennyi tanári rang kinevezését, a szaktanulmányi főiskola pedig a szaktanulmányi előadói és tanári rangok kinevezését.
Az előadói, docensi és rendkívüli tanári rangba kinevezett személy rangot szerez és öt évig tartó időszakra munkaviszonyt létesít.
A szaktanulmányi tanári és rendes tanári rangba kinevezett személy rangot szerez és határozatlan időre létesít munkaviszonyt.
A tanári rangba kinevezett személlyel a munkaszerződést a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmény ügyvezető szerve köti meg.
A munkaviszony létesítésének, valamint a tanári rang megszerzésének eljárását és módját a felsőoktatási intézmény általános aktusában kell szabályozni.
A tanári rang kinevezése során a felsőoktatási intézmény a következő elemeket veszi figyelembe: a tudományos, kutató illetve művészeti munka eredményeinek értékelését, a felsőoktatási intézmény oktatásfejlesztésében és más tevékenységeinek fejlesztésében való részvétel értékelését, a pedagógiai tevékenység eredményeinek értékelését, valamint a tudományos-oktatási, illetve művészeti-oktatási utánpótlás biztosításában elért eredmények értékelését.
A tudományos kutatómunka eredményeinek értékelése a jelen törvény 46. szakaszának 11. bekezdése szerint történik.
Az oktatás és egyéb tevékenységek fejlesztésében való részvétel eredményeinek és a tudományos-oktatási, illetve művészeti-oktatási utánpótlás biztosításában elért eredmények értékelését az a felsőoktatási intézmény végzi, amelyben a tanár oktat.
A pedagógia tevékenység eredményeinek értékelésénél figyelembe kell venni az egyetemisták véleményét, a felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban.
66. szakasz
A felsőoktatási intézmény pályázat kiírása nélkül alkalmazhat tanárokat a Köztársaság területén kívül levő más önálló felsőoktatási intézményből, vendégtanári rangban.
Kivételesen, a művészet területén történő oktatás szükségleteire a vendégtanár lehet kimagasló művész is.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt rangba kinevezett személy jogait és kötelességeit az oktatásra való alkalmazásról szóló szerződésben kell szabályozni, a felsőoktatási intézmény általános aktusával előirányzott feltételek mellett és módon.
67. szakasz
A kar vagy más felsőoktatási egység javaslatára a nyugállományban lévő, tudományos, illetve művészeti munkájával külön kimagasló, nemzetközi tekintélyt szerzett és azon a téren, amelyre kinevezték, oktatási-tudományos, illetve oktatási-művészeti utánpótlás biztosításában eredményeket elért rendes tanárnak az egyetem emeritus tanári rangot ítélhet oda.
Az emeritus tanár részt vehet a másodfokú és harmadfokú akadémiai tanulmányokon való oktatás valamennyi fajtájában, azon a szűkebb területen, amelyre kinevezték.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt személy rangja odaítélésének eljárását és módját, valamint jogait részletesebben az egyetem általános aktusában kell szabályozni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt rangra kinevezett személy jogait és kötelességeit az oktatásra való alkalmazásról szóló szerződésben kell szabályozni. Az emeritus tanárok teljes száma nem lehet nagyobb az egyetemi tanárok teljes számának 3%-tól.
Az emeritus tanári rang odaítélésének eljárását az a felsőoktatási intézmény indítványozza, amelyben a személy legalább öt évet teljes munkaidejű munkaviszonyban volt.
Idegen nyelvi és készségfejlesztő tanárok
68. szakasz
Az idegen nyelv, illetve készségfejlesztés oktatását a jelen törvény 63. szakaszának 1. bekezdésében foglalt ranggal rendelkező személyen kívül az elsőfokú felsőoktatási képzettséggel, a megfelelő területen megjelent szakmunkákkal és oktatási képességgel rendelkező idegen nyelvi és készségfejlesztő tanár is végezheti.
A felsőoktatási intézmény általános aktusában kell részletesebben szabályozni az idegen nyelvi, illetve készségfejlesztő tanár kinevezésének módját és időtartamát.
69. szakasz
A tudományos kutatótevékenységet szabályozó törvényben előirányzott módon és eljárással tudományos rangba kinevezett személy doktori tanulmányokon is oktathat, a törvénnyel és az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban.
Ha a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt személy nem létesített munkaviszonyt abban a felsőoktatási intézményben, amelyben a program folyik, az intézmény szerződést köt vele az oktatásra való alkalmazásról.
70. szakasz
A munkatársi címek: oktatási munkatárs és asszisztens.
Az oktatási munkatárs az idegen nyelvek tanulmányi program keretében a lektor és a főlektor.
A felsőoktatási intézmény általános aktusa előirányozza a jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt munkatársi címek kinevezésének feltételeit.
A felsőoktatási intézmény általános aktusa más munkatársi címet is megállapíthat.
71. szakasz
A felsőoktatási intézmény az elsőfokú tanulmányokon való oktatáshoz az oktatási munkatárs címre az akadémiai mestertanulmányok vagy szakosított tanulmányok hallgatóját nevezi ki, aki az elsőfokú tanulmányokat legalább nyolcas (8) átlagosztályzattal fejezte be.
Oktatási munkatársnak a művészet területén kinevezhető az a személy is, aki elsőfokú felsőoktatási képzettséggel rendelkezik, osztályzatának teljes átlaga legalább nyolcas (8) és abból a tantárgyból, amelyre kinevezik, átlaga legalább kilences (9), a felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban, ha erre a területre nem irányoztak elő akadémiai mestertanulmányokat.
Az oktatási munkatárs cím kinevezésének külön feltételeit a felsőoktatási intézmény általános aktusában kell megállapítani.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt személlyel munkaszerződést kell kötni egy évig terjedő időszakra, a szerződés még egy évre szóló meghosszabításának lehetőségével a tanulmányok tartama alatt, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanulmányok befejeződnek.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt személlyel a munkaszerződést egy évig terjedő időszakra kell megkötni, a szerződés még egy évre szóló meghosszabbításának lehetőségével.
A jelen szakasz 4. és 5. bekezdésében foglalt szerződést a felsőoktatási intézmény ügyvezető szerve köti meg.
72. szakasz
A felsőoktatási intézmény asszisztensi rangba azt a doktori tanulmányok hallgatóját nevezi ki, aki az előző tanulmányi szinteket legalább nyolcas (8) átlageredménnyel fejezte be és oktatási készséggel rendelkezik.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt feltételek mellett asszisztensi rangba a felsőoktatási intézmény kinevezheti a tudományok magiszterét is, illetve a művészetek magiszterét, akinek doktori értekezését elfogadták.
Az asszisztensi rang kinevezés külön feltételeit a felsőoktatási intézmény általános aktusában kell megállapítani.
Kivételesen, a klinikai tantárgyak oktatására a felsőoktatási intézmény asszisztensi rangba megfelelő egészségügyi szakosítást végzett személyt nevez ki.
A művészet területén asszisztensi rangba a felsőoktatási intézmény a művészetek magisztere akadémiai címmel és olyan műalkotásokkal rendelkező személyt nevezhet ki, amely alkotások az önálló művészeti alkotótevékenységre való hajlamról tanúskodnak, ha a művészeti területre, amelyre kinevezik, nem doktori tanulmányokat irányoztak elő.
A művészet területén asszisztensnek az a személy nevezhető ki, aki befejezte az elsőfokú akadémiai tanulmányokat és olyan műalkotásokkal rendelkezik, amelyek önálló művészi tevékenységre való hajlamról tanúskodnak, ha arra a művészeti területre, amelyre kinevezik nem akadémiai mestertanulmányokat, illetve doktori tanulmányokat irányoztak elő.
Az asszisztensi rangba kinevezett személlyel munkaszerződést kell kötni három évig terjedő időszakra, még három évre szóló meghosszabbításnak lehetőségével.
A jelen szakasz 7. bekezdésében foglalt munkaszerződés meghosszabításának lehetősége azokra az asszisztensekre vonatkozik, akik tudományok doktora, illetve művészetek doktora tudományos címet szereztek.
A jelen szakasz 7. bekezdésben foglalt szerződést a felsőoktatási intézmény ügyvezető szerve köti meg.
Foglalkoztatási politika a felsőoktatási intézményben
73. szakasz
A felsőoktatási intézmény a foglalkoztatási politikát az oktatási folyamat jó minőségű, ésszerű és hatékony módon való megszervezésének szükségéből kiindulva állapítja meg.
A tanárok és munkatársak a munkaviszonyt általában teljes munkaidőre létesítik, a felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban.
A klinikai tantárgyak oktatását végző tanárok és munkatársak a teljes idejű munkaviszonyt a munkaidőnek a felsőoktatási intézmény és a megfelelő egészségügyi intézmény közötti felosztásával valósítják meg.
A nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló és katonai kiképzési tanulmányi programokat megvalósító felsőoktatási intézményben, a szak- és alkalmazott tantárgyakat a nemzetbiztonsággal, illetve honvédelemmel megbízott államigazgatási szervekben foglalkoztatott személyek is oktathatják, a törvénnyel és a felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban.
A jelen szakasz 4. bekezdésében említett személyekkel a felsőoktatási intézmény oktatásra való alkalmazásról szóló szerződést köt.
A jelen szakasz 3.és 4. bekezdésében foglalt tanároknak és munkatársaknak a felsőoktatási intézményben teljes munkaidejű tanári és munkatársi státusuk van.
IX A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY FOGLALKOZTATOTTJAINAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
A foglalkoztatottak jogai és kötelességei
74. szakasz
A felsőoktatási intézményben foglalkoztatottak jogai és kötelességei tekintetében a munkát szabályozó törvényt kell alkalmazni, ha azokat a jelen törvény másképpen nem szabályozza.
A felsőoktatási intézményben foglalkoztatottak egyedi jogairól és kötelességeiről az adott intézmény ügyvezető szerve dönt.
A felsőoktatási intézmény ügyvezető szervének egyedi jogairól és kötelességeiről az adott intézmény irányító szerve dönt.
Más önálló felsőoktatási intézményekben végzett munka
75. szakasz
Az érdekellentétek megakadályozása érdekében a felsőoktatási intézmény tanára, illetve munkatársa más felsőoktatási intézményben munkára való alkalmazásáról szerződést csak azon felsőoktatási intézmény szakmai szervének előzetes jóváhagyásával köthet, amelyben munkaviszonyt létesített.
Az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusában kell szabályozni a tanár más felsőoktatási intézményben való alkalmazására vonatkozó jóváhagyás megadásának a feltételeit és eljárását.
76. szakasz
A felsőoktatási intézményben az oktatásban eltöltött öt évi munka után a tanárnak egy tanév időtartamú fizetett szabadság hagyható jóvá szakmai, tudományos, illetve művészeti továbbképzés érdekében, a felsőoktatási intézmény alapszabályával összhangban.
A szolgálati idő és a kinevezési időszak szünetelése
77. szakasz
A katonai szolgálatot teljesítő, szülési szabadságon lévő, gyermekápolási szabadságon lévő, a gyermek vagy más személy külön ápolása miatt szabadságon lévő, vagy hat hónapnál hosszabb időtartamú betegszabadságon lévő tanárnak és munkatársnak a kinevezési időszakot és a munkaviszonyt a távolléti idővel meg kell hosszabbítani.
A tanár munkaviszonyának megszűnése
78. szakasz
A tanárnak munkaviszonya annak a tanévnek a végén szűnik meg, amikor betölti 65. életévét és legalább 15 év biztosítási időt.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt rendkívüli vagy rendes tanári rangú, illetve szaktanulmányi tanárnak munkaviszonyát meg lehet hosszabbítani további három tanév terjedelméig, az egyetem, illetve egyéb önálló felsőoktatási intézmény alapszabályában előirányzott feltételekkel és módon.
Az a tanár, akinek munkaviszonya nyugdíjba vonulása miatt szűnt meg, megtartja azt a rangot, amellyel a nyugdíjaztatás pillanatában rendelkezett.
A jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt tanár átvállalt kötelességeit az akadémiai mestertanulmányokon és doktori tanulmányokon mentorként vagy a szakdolgozatok, illetve ezeken a tanulmányokon doktori értekezések kidolgozásának és megvédésének eljárásában résztvevő bizottság tagjaként megtarthatja még legfeljebb két tanév folyamán.
A megfelelő szakmai szerv határozata alapján a jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt tanár legfeljebb még két tanévben folytathat valamennyi oktatási formát a mester akadémiai és doktori tanulmányokon és tagja lehet a szakdolgozatok, illetve ezeken a tanulmányokon doktori értekezések kidolgozásának és megvédésének eljárásában résztvevő bizottságnak.
79. szakasz
A felsőoktatási intézmény általában az október 1. kezdődő és 12 naptári évet tartó tanév folyamán szervezi meg és folytatja a képzést.
A tanév felosztható:
1) két szemeszterre, amelyek mindegyike 15 hétig tart;
2) három trimeszterre, amelyek mindegyike 10 hétig tart;
3) blokkokra, összesen 30 hetes tartammal, amelyek tartamát a felsőoktatási intézmény általános aktusában külön-külön meg kell állapítani.
Az egyenkénti tantárgyak oktatását általában egy szemeszter, egy trimeszter vagy egy blokk folyamán szervezik meg és bonyolítják le, de legfeljebb két szemeszter vagy három trimeszter folyamán.
80. szakasz
A felsőoktatási intézmény a képzést szerb nyelven szervezi meg és bonyolítja le.
A felsőoktatási intézmény a vizsgáztatást és a képzések, illetve a képzések egyes részeinek lebonyolítását, valamint a szakdolgozatok, magiszteri és szakosított munkák és doktori értekezések kidolgozását és megvédését megszervezheti a nemzeti kisebbség nyelvén vagy idegen nyelven is, az alapszabállyal összhangban.
A felsőoktatási intézmény a tanulmányi programot a nemzeti kisebbség nyelvén és idegen nyelven is megvalósíthatja, ha az ilyen programot jóváhagyták, illetve akkreditálták.
A felsőoktatási intézmény a fogyatékos egyetemisták számára a képzést, illetve a képzés egyes részeit megszervezheti és lebonyolíthatja jelnyelven.
81. szakasz
A felsőoktatási intézmény általános aktusában kell szabályozni a felsőoktatási intézmény kötelezettségeit a képzési forma megszervezésének módja és megtartásának ideje tekintetében, továbbá azt, hogy lehetőségeivel összhangban feltételeket biztosítson a sajátos igényű egyetemisták részére.
A felsőoktatási intézmény az előadásokat és más oktatási formákat köteles megszervezni valamennyi egyetemista számára, kivéve a tanulmányi program távoktatással történő megvalósításának esetét.
A tanulmányi program távoktatással történő megvalósításának részletesebb feltételeit és módját a felsőoktatási intézmény általános aktusában kell szabályozni.
A felsőoktatási intézmény köteles megfelelő módon tájékoztatni az egyetemistákat az oktatás megtartásának időpontjáról és helyéről, az oktatás céljairól, tartalmáról és módszeréről, a vizsgáztatás kritériumairól és mércéiről, a nyilvánosság biztosításának módjáról a vizsgán és az eredményekbe való betekintés megvalósításának módjáról, valamint az egyetemisták számára fontos egyéb kérdésekről.
82. szakasz
A felsőoktatási intézmény által megszervezett, jóváhagyott, illetve akkreditált tanulmányi programokra a jelöltek a jelen törvényben és az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusában szabályozott feltételek mellett és módon iratkozhatnak be.
Külföldi állampolgár a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt tanulmányi programokra azonos feltételek mellett iratkozhat be, mint a hazai állampolgár.
A személy beiratkozhat a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt tanulmányi programokra ha ismeri az oktatás nyelvét.
A jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt nyelvismeret ellenőrzésének feltételeit, módját és eljárását a felsőoktatási intézmény általános aktusában kell szabályozni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt tanulmányi programokra beiratkozott személy hallgatói státust nyer.
A hallgató a költségvetésből finanszírozott hallgatói státussal vagy önköltséges hallgatói státussal iratkozik be.
83. szakasz
Az önálló felsőoktatási intézmény pályázatot (a továbbiakban: pályázat) ír ki a tanulmányokra való beiratkozásra.
A pályázat tartalmazza: a bizonyos tanulmányi program hallgatóinak számát, a beiratkozási feltételeket, a jelöltek sorrendjének megállapítására vonatkozó kritériumokat, a pályázat végrehajtásának eljárását, a megállapított sorrendre vonatkozó kifogások benyújtásának módját és határidejét, valamint a költségvetésből finanszírozott tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő tandíj mértékét.
A pályázatot legkésőbb öt hónappal a tanév kezdete előtt kell közzétenni.
84. szakasz
Az önálló felsőoktatási intézmény megállapítja az általa szervezett tanulmányi programokra beiratkozó hallgatók számát, amely nem lehet nagyobb a működési engedélyben megállapított számnál.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt hallgatók számának megállapítása az önálló felsőoktatási intézmény kötelékeiben működő felsőoktatási egység javaslatára történik, az adott intézmény alapszabályával összhangban.
A költségvetésből finanszírozott tanulmányi program első évfolyamára beiratkozó hallgatók számáról szóló határozatot a Köztársaság által alapított felsőoktatási intézmény esetében a Kormány hozza meg, a felsőoktatási intézmény és a Nemzeti Tanács véleményének megszerzését követően, legkésőbb két hónappal a pályázat kiírása előtt.
A következő évfolyamokon a jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt hallgatók számát a felsőoktatási intézmény legfeljebb 20%-kal növelheti az előző évhez viszonyítva, a felsőoktatási intézmény illetékes szervének határozatával összhangban.
A jelöltek rangsorolása és beiratkozása
85. szakasz
Az elsőfokú tanulmányokra való beiratkozáshoz a jelölt felvételi vizsgát vagy hajlam- és képességellenőrző vizsgát tesz, az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban.
Az elsőfokú tanulmányokra való beiratkozáshoz a jelöltek sorrendjét a középfokú képzés során elért általános eredmény és a felvételi, illetve hajlam- és képességellenőrző vizsgán elért eredmény alapján kell meghatározni.
Az általános érettségi vizsgával rendelkező jelöltnek nem kell felvételi vizsgát tenni. A felvételi vizsga helyett ennek a jelöltnek az általános érettségi eredményét kell értékelni, az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban.
Az önálló felsőoktatási intézmény a szakmai, illetve művészeti érettségivel rendelkező jelöltet a felvételi vizsga helyett utalhatja az általános érettségi bizonyos tantárgyaiból való vizsgatételre.
A pályázati kritériumok alapján az önálló felsőoktatási intézmény elkészíti a jelentkező jelöltek ranglistáját.
Az elsőfokú tanulmányokra való beiratkozásra annak a jelöltnek van joga, aki a jelen szakasz 5. bekezdésében foglalt ranglistán a jelen törvény 84. szakaszában foglalt hallgatók számának keretében van rangsorolva.
Más önálló felsőoktatási intézmény elsőfokú tanulmányainak hallgatója, az elsőfokú tanulmányokon felsőoktatási képesítéssel rendelkező személy és az a személy, akinek a jelen törvénnyel összhangban megszűnt hallgatói státusa, az elsőfokú tanulmányokra az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusában előirányzott feltételek mellett és módon iratkozhat be.
A jelen szakasz 7. bekezdésében foglalt jog személyes kérelem alapján valósítható meg.
A másod- és harmadfokú tanulmányokra a jelölt az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusában és pályázatában megállapított feltételek mellett, módon és eljárás szerint iratkozik be.
A hallgatók jogai és kötelességei
86. szakasz
A felsőoktatási intézmény hallgatójának a jelen törvényben és a felsőoktatási intézmény általános aktusában megállapított jogai és kötelességei vannak.
A hallgatónak joga van:
1) a beiratkozásra, jó minőségű iskoláztatásra és elfogulatlan osztályozásra;
2) idejében történő és pontos tájékoztatásra a tanulmányokra vonatkozó valamennyi kérdésről;
3) a döntéshozatalban való aktív részvételre, a törvénnyel összhangban;
4) az önszerveződésre és saját véleményének kinyilvánítására;
5) a hallgatói státusból eredő kedvezményekre;
6) azonos minőségű képzésre valamennyi hallgató számára;
7) a nemzeti kisebbség nyelvén való oktatásra, a törvénnyel összhangban;
8) a másságra és a hátrányos megkülönböztetéstől való védelemre;
9) választani és választottnak lenni az egyetemista parlamentben és a felsőoktatási intézmény más szerveiben.
A hallgató köteles:
1) eleget tenni az oktatási és vizsga előtti kötelességeinek;
2) tiszteletben tartani az intézmény általános aktusait;
3) tiszteletben tartani a felsőoktatási intézmény foglalkoztatottjainak és más hallgatóinak jogait;
4) részt venni a döntéshozatalban a törvénnyel összhangban.
A hallgatónak joga van kifogást emelni a felsőoktatási intézmény alapszabályával összhangban, ha a felsőoktatási intézmény megszegi a jelen szakasz 2. bekezdésének 1) - 3) pontjaiban foglalt valamely kötelességét.
87. szakasz
Beiratkozáskor a hallgató minden tanévben választ a tanulmányi program tantárgyaiból.
A tanulmányi program előirányozza melyik tantárgyak kötelezőek egyes képzési évfolyamokon.
A költségvetésből finanszírozott hallgató annyi tantárgyat választ, amennyi a legalább 60 EPR pont megszerzéséhez szükséges.
Az önköltséges hallgató a tanulmányi programmal összhangban annyi tantárgyat választ, amennyi a legalább 37 EPR pont megszerzéséhez szükséges.
Az önköltséges hallgató a tandíj választott tantárgyak szerint elszámolt részét fizeti.
A vizsga letételével a hallgató bizonyos számú EPR pontot szerez a tanulmányi programmal összhangban.
Az a hallgató, aki a következő tanév kezdetéig nem teszi le a vizsgát a kötelező tantárgyból, ugyanazt a tantárgyat írja be.
Az a hallgató, aki nem teszi le a vizsgát a választott tantárgyból, újra beírhatja ugyanazt, vagy másik választott tantárgyat vehet fel.
A tanulmányi programban előirányozható olyan feltétel, hogy a hallgató bizonyos tantárgyat csak akkor választhat, ha előzőleg letette a vizsgát egy vagy több, a tanulmányi programban meghatározott tantárgyból.
A tanulmányi szabályokat a felsőoktatási intézmény általános aktusában kell szabályozni.
88. szakasz
Az a hallgató, aki a folyó tanévben 60 EPR pontot szerez a következő tanévben költségvetési finanszírozásra jogosul, ha a költségvetésből finanszírozott tanulmányokat folytató hallgatók teljes száma keretében rangsorolják, a jelen törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt hallgatók rangsorolása azokat a hallgatókat öleli fel, akik ugyanabban a tanévben egy meghatározott tanulmányi programra iratkoztak be, és a megszerzett EPR pontok számából, valamint a tanulmányi program elsajátításában elért eredményből kiindulva történik, a felsőoktatási intézmény általános aktusában megállapított módon és eljárás szerint.
Az a hallgató, aki nem valósítja meg a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt jogát, a következő tanévben a tanulmányokat önköltséges hallgatóként folytatja.
A költségvetésből finanszírozott hallgató ilyen státusban csak egy tanulmányi programot írhat be ugyanazon tanulmányi szinten.
89. szakasz
A hallgató sikerét egyes tantárgyak elsajátításában folyamatosan figyelemmel kell kísérni az oktatás folyamán és pontokban kell kifejezni.
A vizsga előtti kötelességek teljesítésével és a vizsga letételével a hallgató legfeljebb 100 pontot valósíthat meg.
A tanulmányi programban kell megállapítani a vizsga előtti kötelességek és a vizsga során megszerzett pontok arányát, miközben a vizsga előtti kötelességek legalább 30 és legfeljebb 70 ponttal vesznek részt.
A hallgató vizsgán elért eredményét 5 (nem vizsgázott le) - 10 (kitűnő) osztályzatokkal kell kimutatni.
A felsőoktatási intézmény előirányozhat más, nem számjegyszerű osztályozási módot, ezek az osztályzatok és a jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt osztályzatok közötti viszony megállapításával.
A felsőoktatási intézmény általános aktusában részletesebben kell szabályozni a vizsgatétel és a vizsgán történő osztályozás módját.
90. szakasz
A vizsga egységes és szóbelileg, írásban, illetve gyakorlatban kell vizsgázni.
A vizsgatétel a felsőoktatási intézmény székhelyén, illetve a működési engedélyben feltüntetett létesítményekben történik.
A jelen szakasz 2. bekezdésének rendelkezése a tanulmányi program távoktatásának esetére is kiterjed.
A felsőoktatási intézmény a vizsgatételt megszervezheti székhelyén kívül is, ha olyan vizsgáról van szó, amelynek jellege azt megköveteli.
A hallgató közvetlenül az adott tantárgy oktatásának befejezése után vizsgázik, de legkésőbb az adott tantárgy következő tanévben való oktatásának kezdete előtt, valamelyik nyelven, amelyen az oktatás folyt.
A felsőoktatási intézmény általános aktusában kell szabályozni a vizsgatétel nyilvánossága biztosításának módját.
A vizsgaidők száma négy, a vizsga megtartásának idejét pedig a felsőoktatási intézmény alapszabályában kell szabályozni.
A tanévre vonatkozó utolsó vizsgaidő legkésőbb október 10-ig fejeződik be.
Ugyanazon vizsga három sikertelen eredménye után a hallgató kérheti, hogy bizottság előtt vizsgázzon.
Kivételesen, a művészet területéhez tartozó tantárgyakra meg lehet állapítani egy vizsgaidőt a felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban.
A fogyatékos hallgatónak joga van vizsgázni a lehetőségeinek megfelelő módon, a felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban.
91. szakasz
A hallgatónak joga van az osztályzat odaítélésétől számított 36 órán belül a felsőoktatási intézmény illetékes szervéhez intézett kifogással élni az odaítélt osztályzatra vonatkozóan, ha szerinte a vizsgáztatás nem a törvénnyel és az intézmény általános aktusával összhangban történt.
Az intézmény illetékes szerve a kifogás kézhezvételétől számított 24 órán belül, az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusának rendelkezéseivel összhangban, elbírálja a kifogást és határozatot hoz róla.
Ha a hallgató kifogása elfogadásra kerül, a jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt határozat kézhezvételétől számított három napon belül a hallgató újra vizsgázik.
A hallgató jogainak és kötelességeinek szünetelése
92. szakasz
A hallgató kérelmére súlyosabb betegség, legalább hat hónapig tartó szakmai gyakorlatra való utalás, katonai szolgálat teljesítése és utólagos szolgálata, egy évesnél fiatalabb gyermek ápolása, terhességmegtartás esetén és a felsőoktatási intézmény általános aktusában előirányzott egyéb esetekben jóváhagyható jogainak és kötelességeinek szünetelése.
A legalább három hónapig tartó betegség vagy szakmai továbbképzés miatt vizsgatételben akadályozott hallgató az első következő vizsgaidőszakban vizsgázhat, a felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban.
A hallgató fegyelmi felelőssége
93. szakasz
A hallgató felel a felsőoktatási intézmény általános aktusában az elkövetés pillanatában megállapított kötelességének megszegéséért.
A kötelesség súlyosabb megszegéséért a hallgatónak a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányaiból való kizárás intézkedés is elrendelhető.
A fegyelmi eljárást nem lehet megindítani a kötelesség megszegéséről és elkövetőjéről szerzett értesüléstől számított három hónap eltelte után, és legkésőbb a megszegés elkövetésének napjától számított hat hónap elteltéig.
Az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusában kell megállapítani a hallgató kötelességeinek enyhébb és súlyosabb megszegését, a fegyelmi szerveket és a hallgató felelősségének megállapítására vonatkozó eljárást.
94. szakasz
A hallgató státusa a következő esetekben szűnik meg:
1) ha kiiratkozik a tanulmányokról;
2) ha befejezi tanulmányait;
3) ha nem írja be a tanévet;
4) ha tanulmányait nem fejezi be a tanulmányi program megvalósításához szükséges tanévek kétszeres számában meghatározott határidő lejártáig;
5) a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokról való kizárása intézkedés elrendelése esetén.
A hallgató személyes kérésére meghosszabítható a tanulmányok befejezésének határideje, a felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban.
Szakmai, akadémiai és tudományos címek
95. szakasz
Az alapozó akadémiai tanulmányait legalább 180 EPR pont terjedelemben, illetve legalább három év alatt befejező személy megszerzi az elsőfokú akadémiai tanulmányok ranggal jelölt szakcímet az adott területen.
Az alapozó akadémiai tanulmányait legalább 240 EPR pont terjedelemben, illetve legalább négy év alatt befejező személy, és az a személy, aki az első- és másodfokú akadémiai tanulmányokon legalább 240 EPR pontot valósít meg, megszerzi az elsőfokú akadémiai tanulmányok ranggal jelölt "okleveles" szakcímet az adott területen.
Az alapozó szaktanulmányokat befejező személy megszerzi az elsőfokú szaktanulmányok ranggal jelölt szakcímet az adott területen.
A szakosított akadémiai tanulmányokat befejező személy megszerzi a másodfokú akadémiai tanulmányok ranggal jelölt specialista szakcímet az adott területen.
A szakosított szaktanulmányokat befejező személy megszerzi a másodfokú szaktanulmányok ranggal jelölt specialista szakcímet az adott területen.
Az akadémiai diplomatanulmányokat befejező személy megszerzi a másodfokú akadémiai diplomatanulmányok ranggal jelölt mester akadémiai címet az adott területen.
A doktori, illetve harmadfokú akadémiai tanulmányokat befejező személy megszerzi a tudományok doktora, illetve művészetek doktora tudományos címet, a terület megjelölésével.
A megfelelő területekre vonatkozó rangok és a szakmai, akadémiai és tudományos címek rövidítéseit a Nemzeti Tanács az Egyetemi Konferencia, illetve az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia javaslatára állapítja meg.
A szakcím és az akadémiai cím rövidítését az utó- és családi név után, a tudományok magisztere, illetve művészetek magisztere akadémiai cím rövidítését és a tudományok doktora, illetve művészetek doktora tudományos cím rövidítését az utó- és családi név előtt kell megjelölni.
A nemzetközi forgalomban és az angol nyelven kiadott oklevélben a jelen szakasz 1. bekezdésében említett személy által megszerzett cím a bachelor, a jelen szakasz 2. bekezdésében említett személy által megszerzett cím a bachelor with honours, a jelen szakasz 3. bekezdésében említett személy által megszerzett cím a bachelor (appl.), a jelen szakasz 6. bekezdésében említett személy által megszerzett cím a master, a jelen szakasz 7. bekezdésében említett személy által megszerzett cím pedig a Ph.D., illetve megfelelő megnevezése azon a nyelven, amelyre az oklevelet fordítják.
96. szakasz
Tevékenységi körében a felsőoktatási intézmény az odaítélt működési engedélyben szereplő tanulmányi programjain kívül megvalósíthatja az életen át tartó oktatást.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt program megvalósításának feltételeit, módját és eljárását az intézmény általános aktusában kell szabályozni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt programot elsajátító személynek az intézmény bizonylatot állít ki.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt programra beiratkozott személynek nincs hallgatói státusa, a jelen törvénnyel összhangban.
XIII NYILVÁNTARTÁS ÉS KÖZOKIRATOK
97. szakasz
A felsőoktatási intézmény vezeti: a hallgatók törzskönyvét, a kiállított oklevelek és oklevél- kiegészítők nyilvántartását és a vizsgákról szóló jegyzőkönyvet.
A jelen szakasz 1. bekezdésben foglalt nyilvántartást szerb nyelven cirill írásmóddal kell vezetni. Annak a községnek a területén, ahol hivatalos használatban van a latin írásmód is, a nyilvántartást ezzel az írásmóddal is vezetni kell. A latin írásmóddal a szöveget a cirill írásmóddal kiírt szöveg alá kell írni.
Ha az oktatás a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt nyilvántartást szerb nyelven cirill írásmóddal és a nemzeti kisebbség nyelvén és írásával kell vezetni.
A hallgatók törzskönyvét maradandóan őrizni kell.
A nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját a miniszter irányozza elő.
A nyilvántartásba vett adatok védelme
98. szakasz
A jelen törvény 97. szakaszában foglalt nyilvántartásba vett adatokat a felsőoktatási intézmény tevékenységének ellátásához és a Minisztérium törvényben megállapított teendőinek ellátáshoz kell begyűjteni, feldolgozni, őrizni és használni.
A nyilvántartásba vett adatokat a hallgató identitásának védelmét biztosító módon kell használni, a törvénnyel összhangban.
99. szakasz
A nyilvántartásban szereplő adatok alapján a felsőoktatási intézmény közokiratok állít ki.
A jelen törvény értelmében közokiratnak számít: a leckekönyv (index), a felsőfokú oktatás megszerzését bizonyító oklevél és az oklevél-kiegészítő.
A felsőoktatási intézmény a közokiratokat szerb nyelven cirill írásmódon állítja ki. Annak a községnek a területén ahol hivatalos használatban van a latin írásmód, a felsőoktatási intézmény a közokiratokat azzal az írásmóddal is kiadja. A latin írásmóddal a szöveget a cirill írásmóddal kiírt szöveg alá kell írni.
Ha az oktatás a nemzeti kisebbség nyelvén, illetve valamely világnyelven valósul meg, a közokiratokat kétnyelvű formanyomtatványon kell kiadni szerb nyelven cirill írásmóddal és azon a nyelven és írásmóddal, amelyen folyik az oktatás.
A hallgató kérelmére az önálló felsőoktatási intézmény közokiratot állít ki a tanulmányi program elsajátított részéről, amely adatokat tartalmaz a képzés szintjéről, természetéről és tartalmáról, valamint az elért eredményekről.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt közokirat tartalmát a miniszter irányozza elő.
Az oklevelet és az oklevél-kiegészítőt angol nyelven is ki kell állítani.
Az oklevelet az önálló felsőoktatási intézmény szárazbélyegzőjével is el kell látni.
Az oklevél-kiegészítőt kötelező az oklevélhez csatoltan kiadni.
Az oklevélben feltüntetett képzés idején a Köztársaságban fennálló felsőoktatási rendszer leírását kötelezően csatolni kell az oklevél-kiegészítőhöz.
Az oklevél és az oklevél-kiegészítő
100. szakasz
Az oklevelet és az oklevél-kiegészítőt:
1) az egyetemen a rektor és a kötelékeiben működő megfelelő kar, illetve művészeti akadémia dékánja;
2) a szaktanulmányi akadémián az elnök;
3) a főiskolán és a szakfőiskolán az igazgató írja alá.
A közös oklevelet és oklevél-kiegészítőt a közös oklevél megszerzésére irányuló tanulmányi programot oktató felsőoktatási intézmények felhatalmazott személyei írják alá.
101. szakasz
Az oklevelet, illetve az oklevél-kiegészítőt semmisnek kell nyilvánítani:
1) ha illetéktelen szervezet állította ki;
2) ha illetéktelen személy írta alá;
3) ha az oklevél birtoklója a törvényben és a felsőoktatási intézmény tanulmányi programjában megállapított módon és eljárás szerint nem tett eleget valamennyi vizsgakötelességének.
A felsőoktatási intézmény az oklevelet, illetve oklevél-kiegészítőt a jelen szakasz 1. bekezdésének 2) és 3) pontjaiban foglalt okok miatt semmisnek nyilvánítja.
A felsőoktatási intézmény a magiszter akadémiai cím megszerzését bizonyító oklevelet semmisnek nyilvánítja, ha megállapítja, hogy a szakdolgozat nem a jelölt önálló munkájának eredménye.
A felsőoktatási intézmény a tudományok doktora szakcím megszerzését bizonyító oklevelet semmisnek nyilvánítja, ha megállapítja, hogy a doktori értekezés nem a jelölt eredeti tudományos, illetve művészeti munkájának eredménye.
A miniszter a jelen szakasz 1. bekezdésének 1) pontjában megállapított okok miatt hivatalból semmisnek nyilvánítja az oklevelet, illetve oklevél-kiegészítőt.
102. szakasz
A felsőoktatási intézmény az eredeti közokirat a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében érvénytelennek való kihirdetését követően az általa vezetett nyilvántartásban szereplő adatok alapján új közokiratot állít ki.
A jelen szakasz 1. bekezdésben foglalt közokirat eredeti közokirat jellegű.
A jelen szakasz 1. bekezdésben foglalt közokiraton fel kell tüntetni, hogy új közokiratról van szó, amelyet az eredeti közokirat érvénytelennek nyilvánítását követően állítottak ki.
103. szakasz
Ha a jelen törvény 97. szakaszában foglalt nyilvántartás és a levéltári anyag megsemmisült vagy eltűnt, az a személy, akinek nincs meg a felsőoktatási intézmény által kiadott közokirata, a megszerzett képzés megállapítása érdekében kérelemmel fordulhat a községi bírósághoz, amelynek területén van vagy volt a felsőoktatási intézmény székhelye.
A kérelemnek tartalmaznia kell azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az adott személy megfelelő képzettséget szerzett és a bizonylatot arról, hogy a levéltári anyag megsemmisült vagy eltűnt.
A levéltári anyag megsemmisítésére vagy eltűnésére vonatkozó bizonylatot az a felsőoktatási intézmény adja ki, amelyen a személy képzést szerzett, vagy más intézmény, amely átvette a nyilvántartást, vagyis a levéltári anyagot, ha pedig ilyen intézmény nem létezik, a bizonylatot a Minisztérium adja ki.
A képzés megszerzésének megállapításáról szóló végzést a bíróság peren kívüli eljárásban hozza meg.
A jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt végzés helyettesíti a felsőoktatási intézmény által kiadott közokiratot.
XIV KÜLFÖLDI FELSŐOKTATÁSI OKIRATOK ELISMERÉSE ÉS A KÜLFÖLDI TANULMÁNYI PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSE
Külföldi felsőoktatási okiratok elismerése
104. szakasz
A külföldi felsőoktatási okirat elismerése olyan eljárás, amellyel az okirat birtoklójának megállapítják a képzés folytatására, illetve foglalkoztatásra vonatkozó jogát.
A külföldi felsőoktatási okirat elismerésének eljárását a jelen törvény rendelkezéseivel összhangban kell folytatni, ha nemzetközi szerződésben másképpen nincsen előirányozva.
A felsőoktatási rendszerben való képzés folytatása érdekében történő elismerés folyamatában a külföldi felsőoktatási intézmény okiratát birtokló személy számára meg kell állapítani a megkezdett felsőoktatás folytatására vonatkozó jogát, illetve a felsőoktatási szintekbe való bekapcsolódására vonatkozó jogát.
A foglalkoztatás érdekében történő elismerés folyamatában a külföldi felsőoktatási intézmény okiratát birtokló személy számára meg kell állapítani a képzés fajtáját és szintjét, valamint szakmai, akadémiai, illetve tudományos címét.
A jelen szakasz 3. és 4. bekezdésében foglalt elismerést az önálló felsőoktatási intézmény végzi, az adott intézmény általános aktusában előirányzott módon és eljárás szerint.
Az elismerési eljárást nem kell lefolytatni a JSZSZK területén 1992. április 27-ig szerzett közokiratra vonatkozóan.
A jelen szakasz 6. bekezdésében foglalt közokiratnak a Köztársaság területén kiadott közokirattal azonos jogi hatálya van.
A jelen szakasz 3. és 4. bekezdésében foglalt külföldi felsőoktatási okirat elismerésének során figyelembe kell venni az oktatási rendszert abban az országban, amelyben a külföldi felsőoktatási okiratot megszerezték, a tanulmányi programot, a tanulmányi programra való beiratkozás feltételeit, a felsőoktatási okirattal biztosított jogosultságokat az okiratszerzési országban és a külföldi felsőoktatási okirat elismerése tekintetében fontos egyéb tényeket.
A felsőoktatási intézmény felhatalmazott szerve határozatot hoz a jelen szakasz 3. és 4. bekezdésében foglalt elismerés iránt benyújtott kérelemről.
A jelen szakasz 9. bekezdésében foglalt határozat végleges a közigazgatási eljárásban.
A külföldi tanulmányi programok értékelése
105. szakasz
A jelen törvény 104. szakaszában foglalt elismerési eljárásban az elsajátított ismeretek és készségek fajtája és szintje alapján értékelni kell a külföldi tanulmányi programot.
A bizonyos tanulmányi program egyszer történt pozitív értékelése érvényes a következő esetekre is, ha azonos tanulmányi programról van szó.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt értékelést az önálló felsőoktatási intézmény szakmai szervezete végzi, figyelembe véve annak a külföldi felsőoktatási intézménynek az adatait, amelyben a tanulmányi program folyt és, amelyeket a Minisztérium szerez be.
A hazai felsőoktatási okirat külföldön való elismerésének értékelése érdekében történő eljárás esetében az önálló felsőoktatási intézményre és az oktatási rendszerre vonatkozó adatokat a Minisztérium szolgáltatja.
A felsőoktatási intézmény munkája feletti közigazgatási felügyeletet a Minisztérium gyakorolja.
A felügyelőségi felügyeletet a felügyelők, illetve más felhatalmazott személyek (a továbbiakban: felügyelők) végzik.
A felügyelő teendőit az állami igazgatásban való munkára vonatkozó szakvizsgával rendelkező és az oktatás területén legalább öt év tapasztalatot szerzett okleveles jogász láthatja el.
A felügyelőségi felügyelet gyakorlása során a felügyelőnek joga van:
1) megsemmisíteni a hallgatók megállapított száma felett az első évfolyamra beiratkozott hallgatók beiratkozását, a jelen törvény 84. szakaszával összhangban;
2) megsemmisíteni a hallgatók a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétben történt beiratkozását;
3) ideiglenesen megtiltani a felsőoktatási tevékenység folytatását, illetve a tanulmányi program oktatását annak a jogi személynek, amely az adott tevékenységet a jelen törvény rendelkezéseivel, az akkreditációról szóló bizonylattal, illetve a működési engedéllyel ellentétben folytatja;
4) egyéb intézkedéseket foganatosítani, amelyekre a törvény vagy más jogszabály felhatalmazza.
Szabálysértésért 100 000-től 2 000 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtható a felsőoktatási intézmény ha:
1) tevékenységét a székhelyén kívül és a tevékenységre szolgáló létesítményen kívül látja el (32. szakasz 4. bekezdés és 41. szakasz 13. bekezdés);
2) a működési engedélyben fel nem tüntetett tanulmányi programot valósít meg (41. szakasz 13. bekezdés);
3) módosítja a megnevezést, székhelyét és státusbeli változásokat eszközöl a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétben (43. szakasz 1. bekezdés);
4) a jelen törvénnyel összhangban megállapított tandíjnál magasabb tandíjat fizettet meg (61. szakasz);
5) a tandíjjal felölelt szolgáltatásokat külön megfizetteti a hallgatókkal (61. szakasz 5. bekezdés);
6) munkaviszonyt létesít olyan tanárral, aki nem tesz eleget a jelen törvénnyel előirányzott feltételeknek, vagy pályázat nélkül veszi fel (63-66. szakaszok);
7) nem szervezi meg az előadásokat és az oktatás egyéb formáit (81. szakasz 2. bekezdés);
8) a tanulmányi programra beírja azt a hallgatót, aki nem jelentkezett a pályázatra vagy a pályázattal ellentétben van (83. szakasz);
9) a hallgatók a jelen törvénnyel összhangban megállapított száma felett írja be a hallgatókat (84. szakasz);
10) a nyilvántartást nem szabályos módon vagy hanyagul vezeti és olyan közokiratokat állít ki, amelyek tartalmuknál fogva nem felelnek meg a miniszter által meghatározott tartalomnak (97. szakasz 5. bekezdés és 99. szakasz 6. bekezdés);
11) az akkreditált tanulmányi programnak nem megfelelő oklevelet állít ki (16. szakasz 1. bekezdés);
12) alaptalanul megfizetteti a tandíjat (61. és 88. szakasz);
13) a tanárnak felmondja a munkaszerződést a törvény rendelkezéseivel ellentétben (74. szakasz 1. bekezdés).
A felsőoktatási intézmény felelős személye 20 000-től 60 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtható a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt szabálysértésért.
XVII A TEENDŐK A VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNYRA VALÓ ÁTRUHÁZÁSA
108. szakasz
Vajdaság Autonóm Tartomány területén a jelen törvény 23. szakasza 1. bekezdésének 4) és 7) pontjában, 40. szakaszának 1. bekezdésében, 41. szakaszának 2., 5 - 7. és 10 - 12. bekezdésében, 41. szakaszának 2. bekezdésében, 42. szakaszának. 2. és 10. bekezdésében, 43. szakaszának 2. bekezdésében, 45. szakaszának 2. bekezdésében, 47. szakaszának 8. és 10. bekezdésében, 52. szakaszának 4. bekezdésében, 61. szakaszának 3. bekezdésében, 84. szakaszának 3. bekezdésében, 101. szakaszának 5. bekezdésében, 103. szakaszának 3. bekezdésében, 105. szakaszának 3. és 4. bekezdésében, 106. szakaszában és 127. szakaszának 6. bekezdésében meghatározott teendőket a Vajdaság Autonóm Tartomány látja el, szervei révén.
A jelen szakaszban foglalt teendőket átruházott jogkörben kell ellátni.
A hatáskörrel rendelkező tartományi szervek a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt teendők ellátásában együttműködnek a Minisztériummal.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt átruházott államigazgatási teendők tekintetében a Minisztériumnak a hatáskörrel rendelkező tartományi szervek iránt az államigazgatást szabályozó törvényben előirányzott jogai és kötelezettségei vannak.
XVIII A KÖZTÁRSASÁG ÁLTAL ALAPÍTOTT FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A KOSZOVÓ ÉS METÓHIA AUTONÓM TARTOMÁNY TERÜLETÉN
109. szakasz
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244. határozatával összhangban kialakított ideiglenes jogrendszer működésének megszűnéséig a Köztársaság által a Koszovó és Metóhia Autonóm Tartomány területén alapított felsőoktatási intézmények tekintetében a Kormányt illeti meg valamennyi alapítói jog és kötelezettség, a jelen törvénnyel összhangban.
XIX ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
110. szakasz
A jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónapos határidőn belül a Nemzetgyűlés kinevezi a Nemzeti Tanács tagjait.
A Nemzeti Tanács tagjainak kinevezéséig teendőit az egyetemekről szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 21/02. szám) szerint megalakított Köztársasági Egyetemi Oktatásfejlesztési Tanács látja el.
Az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia megalakításáig a jelen törvény 10. szakasza 1. bekezdésének 2) pontjában foglalt Nemzeti Tanács tagjait a jelen törvény 112. szakaszában foglalt testület javasolja.
A jelen törvény 10. szakaszában foglalt Nemzeti Tanács tagjainak javaslattevői a jelen törvény hatálybalépésétől számított 120 napos határidőn belül kötelesek kézbesíteni a jelölőlistákat.
Ha a javaslattevők a listákat nem kézbesítik a jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt határidőig, a Nemzetgyűlés az előirányzott struktúrából nevezi ki a Nemzeti Tanács tagjait, a Nemzetgyűlés hatáskörrel rendelkező szervének javaslatára.
A Nemzeti Tanács a jelen törvény hatálybalépésétől számított egy éves határidőn belül meghatározza a jelen törvény 11. szakaszában foglalt szabványokat.
111. szakasz
A jelen törvény 13. szakaszában foglalt Bizottság megalakításáig, de legkésőbb a jelen törvény hatálybalépésétől számított kilenc hónapos határidő lejártáig, a működési engedély kiadásának eljárására vonatkozó teendőket a jelen törvény 110. szakaszának 2. bekezdésében foglalt Köztársasági Tanács határozatával megalakított Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság látja el.
Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia
112. szakasz
Az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia megalakításáig a hatáskörébe tartozó teendőket azoknak a főiskoláknak az igazgatói látják el, amelyek a jelen törvény hatálybalépéséig megkapták a működés kezdetéhez és a tevékenység ellátásához szükséges feltételeknek való megfelelőségről szóló határozatot.
113. szakasz
A jelen törvény hatálybalépésétől számított kilenc hónapos határidőn belül a Nemzeti Tanács megállapítja az oktatási-tudományos, oktatási-művészeti és szakterületek listáját, a jelen törvény 27. szakaszában foglalt tudományterületeken belül.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt lista megállapításáig megfelelő területeknek számítanak azoknak a felsőoktatási intézményeknek az alapszabályában megállapított területek, amelyek oklevelet adnak ki, az egyetemről szóló törvénnyel (az SZK Hivatalos Közlönye, 21/02. szám) összhangban.
Törvénynél alacsonyabb rangú aktusok
114. szakasz
A jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónapos határidőn belül a miniszter meghozza a törvénynél alacsonyabb rangú aktusokat, a jelen törvénnyel összhangban.
115. szakasz
A jelen törvény 95. szakaszának 7. bekezdésében foglalt rangok listáját legkésőbb a jelen törvény hatálybalépésétől számított egy éves határidőn belül meg kell állapítani.
Az akkreditáció és a működési engedély
116. szakasz
Az akkreditációs és működési engedély elnyerésének eljárását azon egyetemek, karok, illetve művészeti akadémiák esetében, amelyek a jelen törvény hatálybalépéséig megkapták a működés kezdetéhez és a tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek való megfelelésről szóló határozatot, legkésőbb az Akkreditációs Bizottság megalakításától számított három éves határidőn belül le kell bonyolítani.
Azok az egyetemek, karok, illetve művészeti akadémiák, amelyek a jelen törvény hatálybalépéséig megkapták a működés kezdetéhez és a tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek való megfelelésről szóló határozatot, úgy tekintendőek, hogy rendelkeznek működési engedéllyel, a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt eljárás befejezéséig.
Az egyetemen kívüli karok, illetve művészeti akadémiák, amelyek a jelen törvény hatálybalépéséig megkapták a működés kezdetéhez és a tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek való megfelelésről szóló határozatot, úgy tekintendőek, hogy működési engedéllyel mint főiskolák rendelkeznek, a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt eljárás befejezéséig.
A jelen szakaszban foglalt felsőoktatási intézményekben oktatott tantervek és programok jóváhagyottnak tekintendőek a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt eljárás befejezéséig.
Egyetemek és karok az egyetem keretében
117. szakasz
Az egyetemek, a karok, illetve a művészeti akadémiák szervezeti felépítésüket és általános aktusaikat a jelen törvény hatálybalépésétől számított két éves határidőn belül összehangolják a jelen törvénnyel.
118. szakasz
A jelen törvény hatálybalépéséig a Köztársaság által alapított karok megtartják jogi személyiségi státusukat, kivéve ha a jelen törvény hatálybalépésétől számított 90 napos határidőn belül a hatáskörrel rendelkező szervük határozatával ezt a státust nem ruházzák át az egyetemre.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt határozatból kiindulva, a jelen törvény hatálybalépésétől számított egy éves határidőn belül, az egyetem meghozza az egyetem átszervezéséről szóló aktust, amellyel saját szervezeti felépítését összehangolja a jelen törvénnyel, megállapítja a jelen törvény 34. szakaszában foglalt, a 47. szakasz 7. bekezdésével kapcsolatban kötelékeiben működő jogi személyiséggel rendelkező intézmények státusát, illetve kötelékein belül jogi személyiséggel nem rendelkező felsőoktatási egységeket alapít.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt átszervezésről szóló aktust az egyetemi tanács a tudományos-oktatási, illetve oktatási-művészeti tanács javaslatára hozza meg.
Az egyetem kötelékeiben működő intézményeknek és egységeknek, amelyek nem tesznek eleget a jelen törvény 47. szakaszának 7. bekezdésében foglalt feltételeknek, jogi személyi státusuk az átszervezésről szóló aktusban meghatározott napon, de legkésőbb a jelen törvény hatálybalépésétől számított két éves határidőn belül megszűnik.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt egyetem, a karok, illetve az egyetem által alapított egyéb felsőoktatási egységek átveszik a jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt intézmények és szervezetek jogait és kötelességeit, az átszervezésről szóló aktussal összhangban.
119. szakasz
Azok a főiskolák, amelyek a jelen törvény hatálybalépéséig megkapták a működés kezdéséhez és a tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek való megfelelőségről szóló határozatot, folytatják a munkát, de új hallgatók beírásának lehetősége nélkül a 2006/2007. tanév után.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt főiskolák a jelen törvény hatálybalépésétől számított egy éves határidőn belül kötelesek kérelmet nyújtani be a működési engedély kiadásához.
Az a főiskola, amely megkapja a működési engedélyt, folytatja munkáját mint felsőoktatási intézmény, a működési engedéllyel összhangban.
Az a főiskola, amely nem kapja meg a működési engedélyt, a működési engedély kiadása iránti kérelem elutasításáról szóló határozat meghozatalától számított két éves határidőn belül megszűnik működni.
A jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmény a működési engedély elnyerésétől számított három hónapos határidőn belül megalakítja az irányító szerveket, a szakmai szerveket, az egyetemista parlamentet és kinevezi az ügyvezető szervet a jelen törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 5. bekezdésében foglalt szervek megalakításáig a felsőoktatási intézmény működésére a jelen törvény hatálybalépéséig érvényben levő jogszabályok az irányadók.
A felsőoktatási intézmények szervei
120. szakasz
Jelen törvénnyel összhangban, a jelen törvény 118. szakaszában foglalt egyetem, illetve karok irányító szerveinek, a szakmai szervezeteknek és az egyetemista parlamentnek a megalakítását, valamint ügyvezető szervének kinevezését az egyetem átszervezéséről szóló aktus meghozatalától számított három hónapos határidőn belül le kell bonyolítani.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt irányító szerv, szakmai szervezetek és egyetemista parlament megalakításával, valamint az ügyvezető szerv kinevezésével megszűnik a jelen törvény hatálybalépéséig érvényben lévő jogszabályok alapján megalakított irányító szerv és szakmai szervezetek tagjainak mandátuma, valamint az ezen jogszabályok szerint kinevezett ügyvezető szerv mandátuma.
A felsőoktatási intézmény ügyvezető szerve kinevezi az egyetemista parlament megválasztását lebonyolító bizottságot, amely az egyetem átszervezéséről szóló aktus meghozatalától számított két hónapos határidőn belül megállapítja a választási eljárást és lefolytatja a választást.
121. szakasz
A jelen törvény hatálybalépéséig érvényben lévő jogszabályok szerint elkezdett tanári és munkatársi rangokra való kinevezéseket ugyanazon jogszabályok szerint kell befejezni, a jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónapos határidőn belül.
A főiskolai tanárok és munkatársak státusa
122. szakasz
A jelen törvény hatálybalépéséig érvényben levő jogszabályok szerint kinevezett tanárok tanári, illetve munkatársi teendőiket a kinevezési idő lejártáig látják el, a főiskolai tanárok kivételével.
Az a főiskolai tanár, aki a jelen törvény rendelkezései szerint eleget tesz a szaktanulmányok tanára rang kinevezéséhez szükséges feltételeknek, úgy tekintendő, hogy szaktanulmányi tanári rangja van.
Az a főiskolai tanár, aki a jelen törvény rendelkezései szerint nem tesz eleget a szaktanulmányok tanára rang kinevezéséhez szükséges feltételeknek, viszont a jelen törvény hatálybalépésének napján legalább 15 szolgálati évet töltött tanári teendők ellátásában, úgy tekintendő, hogy szaktanulmányi tanári rangja van.
Az a főiskolai tanár, aki a jelen törvény rendelkezései szerint nem tesz eleget a szaktanulmányok tanára rang kinevezéséhez szükséges feltételeknek és a jelen törvény hatálybalépésének napján nem töltött el legalább 15 szolgálati évet tanári teendők ellátásában, úgy tekintendő, hogy előadói rangja van.
A jelen törvény hatálybalépéséig érvényben lévő jogszabályok szerint kinevezett asszisztens gyakornok, illetve asszisztens rangba kinevezett személyeknek joguk van az azonos rangra való újbóli kinevezésre, három évig tartó időszakra.
123. szakasz
Az alapozó tanulmányokra és a főiskolai tanulmányokra a jelen törvény hatálybalépéséig beiratkozott hallgatók tanulmányaikat befejezhetik a megkezdett tanterv és program, tanulmányi feltételek és szabályok szerint, legkésőbb a 2013/2014. tanév végéig, illetve az integrált orvostudományi területre beiratkozott hallgatók esetében a 2014/2015. tanév végéig.
A jelen törvény hatálybalépéséig azokra a főiskolákra beiratkozott hallgatók, amelyek nem kapják meg a működési engedélyt, tanulmányaikat befejezhetik a megkezdett tanterv és program, tanulmányi feltételek és szabályok szerint, a működési engedély kiadásához benyújtott kérelem elutasításáról szóló határozat maghozatalától számított két éves határidőn belül.
A magiszteri tanulmányokra a jelen törvény hatálybalépéséig beiratkozott hallgatóknak joguk van tanulmányaikat a megkezdett terv és program, tanulmányi feltételek és szabályok szerint befejezni, legkésőbb a 2013/2014. tanév végéig.
A doktori tanulmányokra a jelen törvény hatálybalépéséig beiratkozott hallgatóknak, illetve doktori értekezést bejelentett jelölteknek joguk van tanulmányaikat a megkezdett terv és program, tanulmányi feltételek és szabályok szerint befejezni, illetve a tudományok doktora tudományos fokozatot megszerezni, legkésőbb a 2015/2016. tanév végéig.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt hallgatóknak joguk van megkezdett tanulmányaikat folytatni a jelen törvény rendelkezéseivel összhangban meghozott program szerint, a felsőoktatási intézmény általános aktusával megállapított módon és eljárás szerint.
Szabályok a tanulmányok finanszírozásáról
124. szakasz
A törvény 88. szakaszától eltérően, a hallgató a következő tanévben költségvetési finanszírozásban részesülhet, ha a 2009/2010., illetve 2010/2011. tanévben legalább 48 EPR pontot valósít meg és a költségvetésből finanszírozott tanulmányokat folytató hallgatók teljes száma keretében nyert rangsorolást, a jelen törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt hallgatók rangsorolása azokat a hallgatókat öleli fel, akik ugyanabban a tanévben egy meghatározott tanulmányi programra iratkoztak be, és a megszerzett EPR pontok számából, valamint a tanulmányi program elsajátításában elért eredményekből kiindulva történik, a felsőoktatási intézmény általános aktusában megállapított módon és eljárás szerint.
Az alapozó tanulmányok első évfolyamára a 2006/2007., 2007/2008., 2008/2009. és 2006/2010. tanévben beiratkozott hallgatók a költségvetésből történő finanszírozásra való jogukat a tanulmányok rendes tartama lejártát követő legfeljebb egy évig tartják fenn.
Az a hallgató, aki nem érvényesíti a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt jogát, a következő tanévben tanulmányait önköltséges hallgatóként folytatja.
A jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt hallgatók számára a felsőoktatási intézmény szabályozza az oktatás lebonyolításának, illetve a vizsgatételnek a módját a felsőoktatási intézmény alapszabályával összhangban.
A költségvetésből finanszírozott hallgató ilyen státussal ugyanazon szintű tanulmányokon csak egy tanulmányi programot írhat be.
125. szakasz
Az EPR pontok bevezetésének és alkalmazásának folyamatában a felsőoktatási intézmény köteles figyelemmel kísérni a vizsgán elért eredményeket, valamint a hallgató terhelésének egyéb megfelelő mutatóit és a programtartalmak elsajátításával járó effektív terhelésről beszerezni a hallgató véleményét.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt mutatók alapján a felsőoktatási intézmény összehangolja az egyes tantárgyaknak odaítélt pontok értékét.
126. szakasz
Annak a személynek, aki a jelen törvény hatálybalépésének napjáig érvényben levő jogszabályok szerint jogot szerzett vagy szerez a közokirat kiadására, a felsőoktatási intézmény a közokiratot a jelen törvény hatálybalépéséig előirányzott formanyomtatványon adja ki.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt közokiratokra a jelen törvény 101-103. szakaszainak rendelkezéseit kell alkalmazni.
A megszerzett akadémiai, szakmai, illetve tudományos címek összehangolása
127. szakasz*
A jelen törvény hatálybalépésének napjáig érvényben levő jogszabályok szerint megszerzett szakmai, akadémiai, illetve tudományos címek, a rájuk vonatkozó jogosultság tekintetében, egyenlőek a jelen törvényben megállapított megfelelő szakmai, akadémiai, illetve tudományos címmel, éspedig:
1) a szakcím, melyet:
- a három évig tartó főiskola befejezésével szereztek, egyenlő a jelen törvény 95. szakaszának 3. bekezdésében foglalt szakcímmel;
- az egyetemi karon folytatott alapozó tanulmányok a felsőoktatás első fokozatának elnyerését biztosító tanulmányi program részének befejezésével szereztek, egyenlő a jelen törvény 95. szakaszának 1. bekezdésében foglalt szakcímmel;
- az egyetemi karon három évig tartó alapozó tanulmányok befejezésével szereztek, egyenlő a jelen törvény 95. szakaszának 1. bekezdésében foglalt szakcímmel;
- az egyetemi karon háromtól hat évig tartó alapozó tanulmányokon szereztek, egyenlő a jelen törvény 95. szakaszának 6. bekezdésében foglalt szakcímmel;
2) az adakémiai cím, melyet:
- az egyetemi karon szakosított tanulmányok befejezésével szereztek, egyenlő a jelen törvény 95. szakaszának 4. bekezdésében foglalt szakcímmel;
3) a doktori tanulmányok befejezésével, illetve a doktori értekezés megvédésével szerzett tudományos fokozat egyenlő a jelen törvény 95. szakaszának 7. bekezdésében foglalt tudományok doktora tudományos címmel.
Az a személy, aki a jelen törvény hatálybalépéséig érvényben lévő jogszabályok szerint megszerezte, vagy megszerzi a megfelelő akadémiai, szakmai vagy tudományos címet (a továbbiakban: cím), fenntartja jogát annak használatára azokkal a jogszabályokkal összhangban, amelyek alapján azt megszerezte.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt személy attól a felsőoktatási intézménytől, amelyben megszerezte a címet kérheti, hogy a felsőoktatási intézmény általános aktusában előirányzott eljárásban és feltételek mellett, a megszerzett címek összehangolására vonatkozó kritériumok alapján az Egyetemi Konferencia, illetve az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia megállapítsa, hogy a korábban megszerzett cím megfelel a jelen törvény 95. szakaszában foglalt valamely címnek.
Ha a felsőoktatási intézmény a jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt eljárásban megállapítja a megfelelő címet, új oklevelet állít ki a jelen törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt oklevelet csak akkor lehet kiállítani, ha a korábban kiállított oklevelet érvénytelennek nyilvánítják.
Ha jogutód nélkül megszűnik az a felsőoktatási intézmény, amelyben a jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt személy megszerezte a címet, a Minisztérium meghatározza azt a felsőoktatási intézményt, amely a kérelemről döntést hoz.
128. szakasz
Azok a személyek, akik a jelen törvény hatálybalépéséig érvényben lévő jogszabályok szerint magiszteri akadémiai címet szereztek, a tudományok doktora akadémiai címet a doktori értekezés a jelen törvény hatálybalépéséig érvényben lévő jogszabályok szerinti megvédésével szerezhetik meg, legkésőbb a jelen törvény hatálybalépésétől számított hét éves határidőn belül.
129. szakasz
A jelen törvény hatálybalépésének napjáig érvényben lévő jogszabályok szerinti honosítás, illetve egyenértékűség iránt benyújtott kérelmek szerint elkezdett eljárásokat ezen jogszabályok szerint kell befejezni, a jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónapos határidőn belül.
A jelen törvény hatálybalépése napjáig érvényben lévő jogszabályok szerinti alapítás, illetve működési feltételeknek való megfelelőségről szóló határozat elnyerése érdekében elkezdett eljárásokat ezek a jogszabályok szerint kell befejezni, a jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónapos határidőn belül.
Az eddigi jogszabályok hatályának megszűnése
130. szakasz
Jelen törvény hatálybalépésének napján érvényét veszti a főiskoláról szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 50/92., 39/93., 53/93., 67/93., 48/94. és 24/96. szám) és az egyetemről szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 21/02. szám), a szakcímekről szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 31/77. és 17/85. szám) pedig a jelen törvény 115. szakaszában foglalt határidő elteltét követően veszti érvényét.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt törvények alapján meghozott törvénynél alacsonyabb rangú aktusokat alkalmazni kell a fenti törvények érvényének megszűnése után is, a megfelelő jogszabályok jelen törvény szerinti meghozataláig, kivéve, ha ellentétben állnak a jelen törvény rendelkezéseivel.
131. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
A felsőoktatásról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről
szóló törvény önálló szakaszai
(az SZK Hiv. Közlönye, 97/2008. szám)
2. szakasz [1. bek.]
(Hatályát vesztette)
3. szakasz [1. bek.]
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Közlönyében való közzétételét követő napon lép hatályba.
A felsőoktatásról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről
szóló törvény önálló szakaszai
(az SZK Hiv. Közlönye, 44/2010. szám)
32. szakasz [2. bek.]
Azok a személyek, akik a magiszteri akadémiai címet a jelen törvény hatálybalépésének napjáig érvényben lévő jogszabályok szerint szerezték meg, a tudományok doktora tudományos címet a doktori értekezés a jelen törvény hatálybalépésének napjáig érvényben lévő jogszabályok szerint történő megvédésével legkésőbb a 2015/2016. tanév végéig szerezhetik meg.
33. szakasz [2. bek.]
A Nemzeti Tanács a jelen törvény hatálybalépéséig megválasztott tagjai tisztségüket az új Nemzeti Tanács jelen törvénnyel összhangban történő megválasztásáig látják el.
A Nemzetgyűlés a jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül megválasztja a Nemzeti Tanács tagjait a jelen törvénnyel megállapított teljes összetételig.
34. szakasz [2. bek.]
A Nemzeti Tanács megállapítja a jelen törvény 3. szakaszában foglalt szabványokat és a szakmai, akadémiai és tudományos címekről szóló szabályzatot (az SZK Hivatalos Közlönye, 30/07., 112/08. és 72/09. szám) a jelen törvény hatályballépésétől számított három hónapon belül összehangolja a jelen törvénnyel.
35. szakasz [2. bek.]
A jelen törvény hatálybalépéséig elkezdett akkreditációs eljárást, illetve a működési engedély kiadásának eljárását azon jogszabályok alkalmazásával kell befejezni, amelyek alapján elkezdődtek.
36. szakasz [2. bek.]
A jelen törvény hatálybalépése napján érvényét veszti a felsőoktatásról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 97/08. szám) 2. szakasza.
37. szakasz [2. bek.]
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételét követő napon lép hatályba.
A felsőoktatási törvényt módosító törvény
önálló szakaszai
(Az SZK Hivatalos Közlönye, 93/2012. és 89/2013. sz.)
6. szakasz [3. bek.]
A törvény 4. szakaszának rendelkezéseit (a módosított 90. szakasz 7. bekezdése) a 2014/2015. tanévtől alkalmazzák.
A 2012/2013. tanévben a vizsgaidők száma hat, a 2013/2014. tanévben hat, a vizsga megtartásának idejét pedig a felsőoktatási intézmény alapszabályában kell szabályozni.
7. szakasz [3. bek.]
Kivételesen a törvény 88. szakaszának rendelkezéseitől a hallgató folytathatja tanulmányait a költségvetés terhén a következő évben, ha a 2011/2012. tanévben legkevesebb 48 ESPB pontot szerzett és az összes költségvetés terhén finanszírozott hallgatókhoz képest minősítést szerez jelen törvénnyel összhangban, valamint ha a 2012/2013. tanévben legkevesebb 48 ESPB pontot szerzett és az összes költségvetés terhén finanszírozott hallgatóhoz képest minősítést szerez jelen törvénnyel összhangban.
8. szakasz [3. bek.]
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napján lét hatályba.
MEGJEGYZÉS:
* A Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének Ügyrendje (Az SZK Hivatalos Közlönye, 56/05. - és 81/06. sz.) 158. szakaszának 4. bekezdése alapján a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése a 2007. évi második rendes ülésszak első ülésén, 2007. november 5-én meghozta a FELSŐOKTATÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY 127. SZAKASZA 1. ÉS 2. BEKEZDÉSE RENDELKEZÉSEINEK AUTENTIKUS ÉRTELMEZÉSÉT (AZ SZK HIVATALOS KÖZLÖNYE, 76/05. SZ.)
AUTENTIKUS ÉRTELMEZÉS
A FELSŐOKTATÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY 127. SZAKASZA 1. ÉS 2. BEKEZDÉSE RENDELKEZÉSEIRŐL (A SZERB KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS KÖZLÖNYE, 76/05. SZ.)
A felsőoktatásról szóló törvény 127. szakasza 1. és 2. bekezdésének rendelkezései a következők:
"Az a személy, aki a jelen törvény hatálybalépéséig érvényben lévő jogszabályok szerint megszerezte, vagy megszerzi a megfelelő akadémiai, szakmai vagy tudományos címet (a továbbiakban: cím), fenntartja jogát annak használatára azokkal a jogszabályokkal összhangban, amelyek alapján azt megszerezte.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt személy attól a felsőoktatási intézménytől, amelyben megszerezte a címet, kérheti, hogy a felsőoktatási intézmény általános aktusában előirányzott eljárásban és feltételek mellett, a megszerzett címek összehangolására vonatkozó kritériumok alapján az Egyetemi Konferencia, illetve az Akadémiai Szaktanulmányi Konferencia megállapítsa, hogy a korábban megszerzett cím megfelel a jelen törvény 95. szakaszában foglalt valamely címnek."
Jelen rendelkezéseket úgy kell értelmezni, hogy a megszerzett cím (1. bekezdés) használati jogának időbeli hatálya nem csak a jelenre, hanem a jövőre is kiterjed. A megszerzett cím használatának joga a jogbiztonság és szerzett jogok védelmét szolgálja.
A 2. bekezdés rendelkezéseit kizárólag az 1. bekezdés rendelkezéseiről szóló értelmezés kontextusában lehet értelmezni, ami azt jelenti, hogy ki kell egyenlíteni a Felsőoktatásról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 76/05. sz.) hatályba lépéséig hatályban lévő előírások szerint címet szerzett vagy majd szerző személyek státusát azon személyek státusával, akik jelen törvény szerinti szereznek majd címeket. Másszóval, azok a személyek, akik VII-1 végzettséget szereztek (okleveles jogász, okleveles mérnök stb.) kiegyenlítődnek a mester címet megszerző személyekkel.
Jelen autentikus értelmezést a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében teszik közzé.
A felsőoktatásról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 76/2005., 100/2007. - autentikus értelmezés és 97/2008. sz.) 127. szakasza 1. és 2. bekezdésének rendelkezései a felsőoktatásról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 44/2010. sz.) 31. szakasza 2. bekezdésével összhangban 2. és 3. bekezdéssé váltak.