TÖRVÉNYAZ ALAPFOKÚ OKTATÁSRÓL ÉS NEVELÉSRŐL(Az SZK Hiv. Közlönye, 55/2013. sz.) |
1. szakasz
Ez a törvény szabályozza az egységes oktatási és nevelési rendszer részét képező alapfokú oktatás-nevelést.
Az alapfokú oktatás és nevelés az alkotmánnyal, Az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény (a továbbiakban: Törvény), a kihirdetett nemzetközi egyezmények, alapokmányok, megállapodások és jelen törvény rendelkezései szerint valósul meg.
Az ebben a törvényben nyelvtani hímnemben előforduló kifejezések alatt az érintett személyek természetes hímnemű és nőnemű említését kell érteni.
Az alapfokú oktató-nevelő tevékenység
2. szakasz
Az alapfokú oktatás-nevelés közvetlen társadalmi érdeket képez, és közszolgálati tevékenységként valósul meg.
Az oktatás-nevelés, e törvény szerint, a tanítást és a tanulókkal folytatott egyéb szervezett munkát öleli fel.
3. szakasz
Alapfokú oktató-nevelő tevékenységet
1) az általános iskola;
2) a felnőttképző általános iskola;
3) az alapfokú zeneiskola;
4) az alapfokú balettiskola;
5) a fejlődési zavarokkal küszködő tanulókkal foglalkozó általános iskola (a továbbiakban: iskola) folytat.
A felnőtt korúak alapfokú oktatása a Törvény és a felnőttoktatásról szóló külön törvény rendelkezései szerint történik.
Az általános iskolai oktató-nevelő tevékenység az iskolaprogram végrehajtása által, iskolai, vagy más helyiségekben, kihelyezett tagozatok megszervezésével történik.
Az alapfokú oktatás-neveléshez való jog
4. szakasz
Mindenkinek joga van közintézményi iskolában megvalósuló ingyenes és színvonalas alapfokú oktatás-nevelésre.
A közintézményi iskola tanulója ingyenesen férhet hozzá tankönyvhöz, iskolai anyaghoz, utaztatáshoz, étkeztetéshez, és, ha az szükséges, elhelyezéshez, a törvény szerint.
Az alapfokú oktatás-nevelés kötelező mivolta
5. szakasz
Az alapfokú oktatás-nevelés kötelező, és a törvény szerint valósul meg.
Az iskoláskor előtti előkészítő program a törvény szerint valósul meg, és a kötelező oktatás-nevelés része.
6. szakasz
A szülő, illetve gyám köteles gondoskodni a gyermek iskolába íratásáról és a rendszeres iskolalátogatásról.
7. szakasz
A Szerb Köztársaság állampolgárságával rendelkező gyermek jogosult arra, hogy honi általános iskolai oktatás-nevelésben részesüljön.
8. szakasz
A szülő, illetve gyám jogosult arra, hogy gyermeke számára válasszon az alapfokú állami vagy magániskolai, illetve otthoni vagy távoktatási oktatás-nevelés közül.
9. szakasz
Az iskola alapvető feladata, hogy egyenlő feltételekkel tegye lehetővé a színvonalas oktatás-nevelést minden gyermek és tanuló számára, tekintet nélkül arra, hogy az iskola hol helyezkedik el, illetve arra, hogy hol történik az oktató-nevelő munka.
Az oktató-nevelő tevékenységgel foglalkozók, és az iskola többi alkalmazottja egyaránt a tanulók egyenrangúságát hirdetik és tevékenyen szembehelyezkednek a megkülönböztetés és az erőszak minden nemével.
A fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő gyermekek oktatás-nevelése
10. szakasz
A fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő tanuló, jelen törvény értelmében, az értelmi, érzékszervi és mozgásszervi fejlődési zavarokkal küszködő gyermek.
A fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő tanuló rendszerint az iskolában, a többi tanulóval együtt részesül alapfokú oktatás-nevelésben, vagy a fejlődési zavarokkal küszködő gyermekek számára fenntartott iskolában, ha az szolgálja leginkább a tanuló javát - a Törvény rendelkezései szerint.
A fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő tanuló egyéni oktatási tervre jogosult, a Törvény rendelkezései alapján.
A kivételes képességű tanulók oktatás-nevelése
11. szakasz
A kivételes képességű tanuló, a képességeinek és érdeklődésének megfelelő fejlődést és előmenetelt lehetővé tevő egyéni oktatási tervre jogosult, a Törvény rendelkezései alapján.
Az általános iskola hetedik osztályát befejezett, és a középfokú zeneiskola, illetve balettiskola első osztályába beíratkozott kivételes képességű tanuló osztályozó vizsga teljesítésével jogosult befejezni az iskolát.
A kivételes zenei, illetve balett képességekkel rendelkező tanuló a tehetséges tanulók számára kidolgozott egységes zenei vagy balett oktatás-nevelési iskolaprogram szerinti oktatás-nevelésre jogosult, amely az alapfokú oktatás-nevelés és a zene vagy balett oktatás-nevelés tanterve alapján készül.
Az oktató-nevelő tevékenység nyelve
12. szakasz
Az oktató-nevelő tevékenység szerb nyelven folyik.
Az oktató-nevelő tevékenység a nemzeti kisebbségek tagjai számára a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjának alkalmazásával, illetve két nyelven is megvalósul, ha az első osztályba íratkozás alkalmával legalább 15 tanuló azt választja.
Az iskola, az oktatásügyben illetékes minisztérium jóváhagyásával (a továbbiakban: Minisztérium), akkor is megszervezheti az oktató-nevelő munkát a nemzeti kisebbség nyelvén, illetve két tanítási nyelven, a törvény szerint, ha 15-nél kevesebb gyermek íratkozott első osztályba. Ilyen esetben, a nemzeti kisebbségek nyelvén megvalósuló oktatási program szerinti oktatást, a nemzeti tanácsok hatáskörét szabályozó törvény értelmében, a Minisztérium, az érintett nemzeti tanács véleményezének beszerzését követően hagyja jóvá. Amennyiben a nemzeti tanács nem küldi meg véleményét a kérelem átvételét követő 15 napon belül, úgy kell tekinteni, hogy a véleményezés megtörtént.
Amennyiben az oktató-nevelő munka a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjának alkalmazásával folyik, az iskola köteles megszervezni a tanulók számára a szerb nyelv oktatását.
Amennyiben az oktató-nevelő munka szerb nyelven folyik, a nemzeti kisebbséghez tartozó tanulók számára, választható tantárgyként kell meg szervezni a nemzeti kisebbség nyelvének oktatását a nemzeti kultúra elemeivel.
Az oktató-nevelő munka, a Minisztérium jóváhagyásával, idegen nyelven is megvalósulhat, illetve két tanítási nyelven is folyhat.
Amennyiben az oktató-nevelő munka idegen nyelven folyik, a tanuló számára meg kell szervezni a szerb nyelv oktatását.
Az oktató-nevelő munka idegen nyelven, illetve két tanítási nyelven történő megvalósításának részletes feltételeit az oktatásügyben illetékes miniszter (a továbbiakban: Miniszter) szabályozza.
A jelbeszédet, jelnyelvet, sajátos írásmódot vagy más technikai megoldást használó tanulókkal folytatott oktató-nevelő munkát a Törvény rendelkezései szerint kell megszervezni.
13. szakasz
Az iskola, az általa megvalósított oktatási és nevelési program szerint lehet honi alapítású, vagy külföldi alapítású iskola.
A Törvény alapján meghozott tanterv és program a honi alapítású iskolában valósul meg.
A külföldi program, amelynek összhangban kell lennie a Törvénnyel, külföldi alapítású iskolában valósul meg.
14. szakasz
Az alapítótól függően, az iskola lehet közintézményi, vagy magániskola.
A közintézményi iskola alapítója a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, vagy a helyi önkormányzat.
Más hazai és külföldi természetes, vagy jogi személy magániskola alapítója lehet.
15. szakasz
A közintézményi iskola megalapítása az iskolahálózatról szóló jogi szabályozás szerint történik.
Az iskolahálózatnak ésszerűnek kell lennie és biztosítania kell az adott területen élő minden tanuló számára az oktatás-nevelés hozzáférhetőségéhez való esélyegyenlőséget.
A hálózat hozzáférhetősége az oktatás-nevelésben való részesülés lehetőségét jelenti az iskola székhelyén, vagy más létesítményben, kihelyezett iskolai tagozat megszervezésével, a lakhelytől elfogadható távolságra, olyan infrastrukturális összeköttetéssel és körülmények között, amelyek nem veszélyeztetik a tanulók egészségét és biztonságát.
16. szakasz
A magániskola megalapítása a Törvény szerint történik.
Ha a magániskolának több alapítója van, kölcsönös jogviszonyukat szerződéssel kell szabályozni.
A honi alapítású és a külföldi alapítású iskola
17. szakasz
A honi alapítású iskola alapítása közintézményi iskolaként történik, de megalapítható magániskolaként is.
A külföldi alapítású iskolát külföldi állam, külföldi jogi, vagy természetes személy alapítja, a Törvény szerint.
A külföldi alapítású iskola által kiadott közokiratot, az elismertetésére vonatkozó eljárás lefolytatását követően, a honi alapítású iskola által kiadott közokirattal egyenértékűnek kell elismerni.
A fejlődési zavarokkal küszködő tanulók oktatásával foglalkozó iskola
18. szakasz
A fejlődési zavarokkal küszködő tanulók oktatásával foglalkozó iskolában a fejlődési zavarokkal küszködő gyermekek oktatás-nevelése történik, a fejlődési zavar típusára való tekintet nélkül.
Az inkluzív oktatás-nevelés fejlesztése érdekében, a fejlődési zavarokkal küszködő tanulók oktatásával foglalkozó iskola együttműködik a fejlődési zavarokkal küszködő tanulót a többi tanulóval együtt oktató-nevelő hagyományos rendszerben működő iskolával.
A fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő tanulót a többi tanulóval együtt oktató-nevelő hagyományos rendszerben működő iskola alkalmazhat a fejlődési zavarokkal küszködő gyermekek oktatásával foglalkozó iskolában dolgozó tanárt, szakmunkatársat, vagy nevelőt, a Törvény rendelkezései szerint.
A 3. bekezdésében említett szakember alkalmazása a tanulónak nyújtandó kisegítő oktatási, egészségügyi vagy szociális támogatás szükségességét elbíráló szakterületközi bizottság véleményezése alapján történik, a Törvény rendelkezései szerint.
Az alternatív iskola (Speciális pedagógai módszerrel dolgozó iskola)
19. szakasz
A magániskola alternatív (Montessori, Decroly, Steiner és hasonló programok szerint működő) iskolaként is alapítható, ha a Minisztérium megállapítja, hogy az általános iskolai oktatás-nevelés végére az ilyen iskola programja is biztosítja a megfelelő követelményszintek elérését.
Az 1. bekezdésben meghatározott iskolának rendelkeznie kell a vele azonos alternatív pedagógiai módszerek szerint működő iskolák nemzetközileg elismert egyesületének tanúsítványával.
20. szakasz
A hitelesítési végzéssel rendelkező iskola a székhelyén kívül, kihelyezett tagozatban is végezheti tevékenységét (az iskola épületében, vagy más helyen), ha teljesíti a Törvényben előirt feltételeket.
Az iskola székhelyén kívüli tanítás és az oktató-nevelő tevékenység egyéb formái a népességi, földrajzi, gazdasági és kulturális sajátosságokra való tekintettel valósulnak meg.
Székhelyén kívüli tevékenységét az iskola a kihelyezett tagozatban történő tevékenység végzésére vonatkozó hitelesítési végzés birtokában kezdheti meg, a Törvény rendelkezései szerint.
III AZ ALAPFOKÚ OKTATÁS-NEVELÉS CÉLJAI ÉS KIMENETE
Az alapfokú oktatás-nevelés céljai
21. szakasz
Az alapfokú oktatás-nevelés céljai:
1) minden gyermek és tanuló életkorának, fejlődési szükségleteinek és érdeklődésének megfelelő teljes körű értelmi, érzelmi, szociális, erkölcsi és testi fejlődése;
2) az iskolai tanulmányok folytatásához és a családi és közösségi életbe való bekapcsolódáshoz szükséges színvonalas tudás és készségek megszerzése, értékrend kialakítása, nyelvi, matematikai, tudományos, művészeti, művelődési, média, műszaki, pénzügyi és informatikai jártasság elsajátítása;
3) az alkotóképesség, a kreativitás, az esztétikai befogadóképesség és az ízlés fejlesztése, különböző művészeti kifejezésmódok elsajátítása;
4) az információk felkutatására, elemzésére, alkalmazására és közlésére vonatkozó képességek fejlesztése a média és az információs-kommunikációs technológiák ügyes és hatékony felhasználásával;
5) a tanulmányok folytatásában és a mindennapi életben felmerülő problémák megoldására, a tudás és a jártasságok összevonására és azok alkalmazására való felkészítés;
6) a tanulási motiváció fejlesztése, felkészítés az önálló tanulásra és az élethossziglani tanulásra és képzésre;
7) a öntudatosság, az önkezdeményezés, az önértékelési és vélemény-nyilvánítási képesség fejlesztése;
8) az iskolai tanulmányok folytatásával és a pályaválasztással, az önfejlesztéssel és a jövővel kapcsolatos helyes döntések meghozatalára való felkészítés;
9) a korszerű társadalomban az élethez szükséges kulcsfontosságú kompetenciák fejlesztése;
10) az egészséges életmód kialakítása és gyakorlati alkalmazása, a saját egészség és biztonság fontosságának, a fizikai képességek fenntartásának és fejlesztésének tudatosítása;
11) a fenntartható fejlődés, a természet- és környezetvédelem, az ökológiai etika és az állatvédelem jelentőségének tudatosítása;
12) a kommunikációs képesség, a párbeszéd, a szolidaritás, a színvonalas és hatékony együttműködésre és a csapatmunkára való készség, a közösségi szellem és a barátság ápolása;
13) a demokratikus berendezkedésű, és az emberi és polgári jogok tiszteletben tartásán, valamint az igazságosság, az igazság, a szabadság, a tisztesség és a személyes felelősség alapvető értékein alapuló humánus társadalomban élő felelős polgár szerepének betöltéséhez szükséges képességek fejlesztése;
14) álláspontok, meggyőződés és értékrendszer kialakítása, a személyi és nemzeti önazonosságtudat fejlesztése, a szerb államhoz tartozás tudatának és érzésének fejlesztése, a szerb nyelv és az anyanyelv, a szerb nép, a nemzeti kisebbségek és az etnikai közösségek, valamint más népek hagyományainak és kultúrájának tiszteletben tartása és ápolása, a multikulturalizmus fejlesztése, a nemzeti és a világ kulturális örökség tiszteletben tartása és megőrzése;
15) a faji, nemzeti, kulturális, nyelvi, vallási, nemi és életkori egyenjogúság és a tolerancia fejlesztése és tiszteletben tartása.
Az alapfokú oktatás-nevelés kimenete
22. szakasz
Az alapfokú oktatás-nevelés befejezésével a tanuló:
1) a természetről és a társadalomról integrált, tudományosan megalapozott tudásrendszerrel rendelkezik és képes az így megszerzett tudás alkalmazására és átadására;
2) hatékonyan kommunikál szóban és írásban szerb nyelven illetve szerb nyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén és legalább egy idegen nyelven, különböző verbális, vizuális és szimbolikus eszközök alkalmazásával;
3) funkcionális képzettséggel rendelkezik matematikai, tudományos és pénzügyi téren;
4) képes a tudományos ismereteket és a technológiát hatékonyan és kritikai szemlélettel, a saját és a mások élete, valamint a környezet iránt tanúsított felelősséggel használni;
5) képes megérteni a különböző művészi kifejezésmódokat és azokat önkifejezésre használni;
6) képes az önálló tanulásra;
7) képes az információgyűjtésre, az információk elemzésére és kritikai szemléletű értékelésére;
8) problémafelismerési és problémamegoldó képességgel rendelkezik, döntéseit a kritikai szemléletű és kreatív gondolkodás, valamint megfelelő tudás alapján hozza meg;
9) önmaga és tettei iránti felelős magatartást tanúsítva kész és képes a kihívások és változások elfogadására;
10) felelősséggel viszonyul saját egészségéhez és annak megőrzéséhez;
11) képes felismerni és tiszteletben tartani az emberi- és gyermekjogokat és tevékenyen részt venni azok érvényesítésében;
12) fejlett azonosságtudattal rendelkezik családja, nemzete és kultúrája iránt, ismeri saját hagyományait és hozzájárul annak megőrzéséhez és fejlesztéséhez;
13) ismeri és tiszteli más közösségek hagyományát, identitását és kultúráját és képes együttműködni ezeknek a közösségeknek a tagjaival;
14) képes csapat, csoport, szervezet és közösség tagjaként hatékonyan és eredményesen dolgozni.
IV AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA PROGRAMJAI ÉS MEGSZERVEZÉSE
23. szakasz
Az oktató-nevelő munka iskolaprogram alapján valósul meg, a Törvény rendelkezései szerint.
Az iskola
1) felnőttoktató iskolaprogramot;
2) zeneoktató iskolaprogramot;
3) balettoktató iskolaprogramot;
4) a tanítási nyelvet nem ismerő tanulók számára szerb nyelv, illetve a nemzeti kisebbség nyelvének oktatására vonatkozó egyéni programot;
5) iskoláskor előtti programot, illetve iskoláskor előtti előkészítő programot;
6) az oktató-nevelő munka fejlesztésére és színvonalának javítására irányuló más programokat is megvalósíthat.
24. szakasz
Mintaközpont az az iskola, amely az iskolaprogram keretében az oktató-nevelő munka fejlesztésére, valamint az oktatás és nevelés színvonalának emelésére és hozzáférhetőségére irányuló egyéb programokat és tevékenységet valósít meg.
Az iskola mintaközponti jogállásának elnyerésére vonatkozó részletes feltételeket és a mintaközpont működésére vonatkozó egyéb jelentős kérdéseket a Miniszter szabályozza.
25. szakasz
A tanulók az iskolában a tanterv és program által előírt tantárgyakat tanulják, a Törvény rendelkezései szerint.
A tantárgyakat, az iskolaprogram szerint:
1) a kötelező tantárgyak;
2) a Törvény, a tanterv és program által előírt választható tantárgyak;
3) és a fakultatív tantárgyak képezik.
A magániskola, a tanterv és program által előírt választható tantárgyak helyett, oktathat más tantárgyakat is, az iskolaprogram szerint.
26. szakasz
Az iskola fejlesztési tervet fogad el, a Törvény és jelen törvény rendelkezései szerint.
A fejlesztési tervnek, egyebek között, tartalmaznia kell:
1) az oktató-nevelő munka fejlesztésére irányuló intézkedéseket, amelyek a tanulók záróvizsga-teljesítményének elemzésén alapulnak;
2) a kisegítő foglalkozást igénylő gyermekek és tanulók számára alkalmas kisegítő tevékenységi formák, ésszerű adaptációk és a minőséges oktatás-nevelés hozzáférhetőségének fejlesztésére vonatkozó intézkedéseket;
3) az erőszak megelőzésére, valamint a tanulók, a tanárok és a szülők közti együttműködés erősítésére vonatkozó intézkedéseket;
4) a tanulók lemorzsolódását megelőző intézkedéseket;
5) az egyes tantárgyak tartalmát meghaladó oktató-nevelő célok elérésére irányuló egyéb intézkedéseket;
6) a záróvizsgára való felkészítés tervét;
7) az iskola nemzeti és nemzetközi fejlesztési projektekbe történő bekapcsolódásának tervét;
8) a tanárok, a szakmunkatársak és az igazgató szakmai továbbképzésének tervét;
9) a tanítás, a tanulás és az osztályozás innovatív módszereinek bevezetésével kapcsolatos intézkedéseket;
10) a szakmai előmenetel, valamint a tanári és szakmunkatársi kinevezések megszerzésének tervét;
11) tervet a szülő, illetve a gyám bevonására az iskola munkájába;
12) tervet a más iskolákkal és intézményekkel történő együttműködésre és hálózatba kapcsolódásra;
13) az iskola fejlesztésével kapcsolatos egyéb fontos kérdéseket.
A fejlesztési terv tartalmazza a megvalósulás követésének szempontjait is.
A fejlesztési tervre figyelemmel készül az iskolaprogram és az iskola éves munkaprogramja.
27. szakasz
Az iskolaprogram az iskola fejlesztési tervének és a teljes körű oktató-nevelő tevékenység megvalósításának alapját képező dokumentum.
Az iskolaprogram képezi azt az alapot, amely szerint minden tanár és szakmunkatárs megtervezi és végzi munkáját.
Az iskolaprogram lehetőséget nyújt a tanuló, a szülő, illetve gyám számára, hogy tájékozódjon az iskola kiválasztásában, az oktató-nevelő folyamat színvonalának és eredményeinek ellenőrzésére, és lehetővé teszi a tanulók egyéni munkájának és előmenetelének megítélését.
Az iskolaprogram meghozatala a tanterv és program alapján történik, a Törvény szerint.
Az iskolaprogram egyes részeinek újítása annak megvalósítása során történik.
Az iskola az iskolaprogramot a Törvény és az iskola belső szabályozói alapján hirdeti meg.
Az iskolaprogram tartalmazza:
1) az iskolaprogram céljait;
2) az alapfokú oktatás-nevelés tantervét;
3) a kötelező és választható tantárgyak osztályonkénti programját, a megvalósítás módját és a vonatkozó eljárást;
4) a pótoktatás és az emelt szintű oktatás programját;
5) az iskola művelődési tevékenységének programját;
6) az iskolai sport és sporttevékenységek programját;
7) az erőszak, a bántalmazás és elhanyagolás elleni védelem programját, valamint az egyéb kockázatos magatartásformák megelőzésének programját;
8) a tanulók szabad tevékenységének programját;
9) a pályaválasztási programot;
10) az egészségvédelmi programot;
11) a szociális védelmi programot;
12) a környezetvédelmi programot;
13) a helyi önkormányzattal történő együttműködés programját;
14) a családdal történő együttműködési programját;
15) a kirándulások, a tanulmányi kirándulások és a természetiskola programját;
16) az iskolakönyvtár működési programját;
17) az iskola fejlesztési programjában szereplő, az oktató-nevelő tevékenységet befolyásoló egyéb tartalmak megvalósításának módját.
Az egyéni oktatási terv szerint oktatott tanulók mindegyikének egyéni oktatási terve az iskolaprogram mellékletét képezi.
Amennyiben az iskola fakultatív tantárgyat oktat, annak programja az iskolaprogram szerves részét képezi.
Az iskolaprogram szerves részét képezi a munkavédelmi és munkaegészségügyi program is, amely tartalmazza az iskolának, a szülőnek, illetve gyámnak, és a helyi önkormányzatnak a munkavédelmi és munkaegészségvédelmi tudatosság fejlesztésére és lebonyolítására vonatkozó közös tevékenységét.
Amennyiben az iskola felnőttoktatási iskolaprogramot, zeneoktató-nevelő iskolaprogramot, balettoktató-nevelő iskolaprogramot, iskoláskor előtti programot, illetve iskoláskor előtti előkészítő programot valósít meg, azok programja az iskolaprogram részét képezi.
Az alapfokú zeneiskola és az alapfokú balettiskola az iskolaprogram keretében, legfeljebb egy év időtartamban, iskoláskor előtti korú gyermekek számára is megvalósíthat zene, illetve balett oktató-nevelő programot.
A szerb nyelvet nem beszélő tanulók számára az iskola, az iskolaprogram keretében, a szerb nyelv alapfokú elsajátítására vonatkozó programot is megvalósíthat.
Az iskolaprogram kidolgozásának alapelvei
28. szakasz
Az iskolaprogram az alábbi alapelvekre épül:
1) tanulási folyamat- és eredmény központúság;
2) követelményszint-központúság, a program színvonalának rendszeres ellenőrzésével és értékelésével;
3) a tanulók életkori jellegzetességeinek tiszteletben tartása a tudás és készségek megszerzésének folyamatában, a véleményalakítás és az értékek elsajátítása során;
4) a tantárgyon belüli és a különböző tantárgyak közötti koherencia elve (vízszintes és függőleges összefüggések);
5) a tanulók közötti egyéni eltérések tiszteletben tartása a tanulási mód és előmenetel gyorsasága, valamint a szabadtevékenység megválasztása tekintetében;
6) a participatív, a kooperatív, az aktív és a tapasztalati módszereken alapuló tanítás és tanulás;
7) a tanulók iskolán kívüli tevékenységben szerzett tapasztalatainak, ismereteinek és tudásának figyelembe vétele és azoknak az oktatási tartalmakkal való összekapcsolása;
8) a tanuló iskola és tanulás iránti pozitív viszonyulásának kialakítása és fejlesztése, a tanulás és az élethosszig tartó képzés iránti érdeklődés ösztönzése;
9) a tanulók pozitív visszajelzés, dicséret és jutalom általi ösztönzése;
10) az életkori jellemzők tiszteletben tartása a pszichofizikai fejlődés folyamán az iskolai élet- és munka feltételek biztosítása révén.
29. szakasz
Az iskola éves munkatervet hoz, a Törvény szerint.
Az alapfokú oktatás-nevelés tartama
30. szakasz
Az alapfokú oktatás-nevelés, a Törvény, jelen törvény, a tanterv és program alapján, nyolc éves tartamban, két képzési ciklusban valósul meg.
Az első ciklus az első, a második, a harmadik és a negyedik osztályt öleli fel.
A második ciklus az ötödik, a hatodik, a hetedik és a nyolcadik osztályt öleli fel.
Az alapfokú zeneoktatás-nevelés kettőtől hat évig tart, és két oktatási ciklusban valósul meg, a Törvény alapján meghozott tanterv és program szerint.
Az alapfokú balettoktatás-nevelés négy évig tart és két oktatási ciklusban valósul meg, a Törvény alapján meghozott tanterv és program szerint.
Az alapfokú zeneoktatás-nevelés, az alapfokú balettoktatás-nevelés és a felnőttoktatás a tanításon való részvétellel, vagy vizsga teljesítésével történik.
A kivételes zenei, illetve balett képességekkel rendelkező tanulók oktatás-nevelése nyolc évig tart.
Az alapfokú oktatás-nevelés tartama, a tanuló tanulmányi előmenetelétől és haladásának ütemétől függően, lehet hosszabb és rövidebb is az 1. és a 7. bekezdésben meghatározottaknál.
A tagozatok és csoportok megalakítása
31. szakasz
Az oktató-nevelő munka megszervezése tagozatokban és csoportokban, szükség szerint pedig egyénenként történik.
Azonos osztály tagozatának legfeljebb 30 tanulója lehet.
Egy tagozatban legfeljebb két fejlődési zavarral és fogyatékkal élő tanuló lehet.
A 2. bekezdésben meghatározott létszám az egyéni oktatási terv szerint oktatott tanulónként kettővel csökken, adaptált követelményeket tartalmazó egyéni oktatási terv alkalmazásával oktatott tanulónként pedig hárommal.
Az oktató-nevelő munka elsőtől negyedik osztályig kombinált tagozatban is megszervezhető.
A két osztály tanulóiból álló összevont tagozatnak legfeljebb 15 tanulója lehet, a három, vagy négy osztályból álló tagozatnak legfeljebb tíz tanulója lehet.
A fejlődési zavarokkal küszködő tanulók iskolájában a tagozatnak vagy csoportnak legfeljebb tíz tanulója lehet.
32. szakasz
A tanítás képezi az oktató-nevelő folyamat alapját az iskolában.
A fél napos, vagy egész napos tartamban megszervezhető rendes tanítás mellett, az iskola pótoktatást, emelt szintű oktatást és felkészítő oktatást szervez.
A rendszeres félnapos oktatást két váltásban megszervező iskola gondoskodik arról, hogy minden tanulója mindkét váltásban arányosan látogassa a tanítást, azonos, egy hónapot meg nem haladó időszakonként váltva egymást.
Az iskola a program elsajátításában és a tanulásban segítségre szoruló tanulók számára pótoktatást szervez.
Az egyes tantárgyak iránt kivételes képességekkel, hajlammal rendelkező és érdeklődést tanúsító, negyedik osztályostól nyolcadik osztályos tanulók számára az iskola emelt szintű oktatást szervez.
Az iskola az osztályozó vizsgára és pótvizsgára utalt tanulók számára felkészítő oktatást szervez.
A felkészítő oktatást a vizsgaidőszak kezedete előtt, tantárgyanként napi 2-2 órában, legalább 5 munkanap tartamban kell megszervezni.
A fejlődési zavarokkal küszködő és a fogyatékkal élő tanulók számára kisegítő foglalkozást kell biztosítani, az egyéni oktatási tervnek megfelelően.
A tanulók záróvizsgára történő felkészítését az iskola a nyolcadik osztály második félévében, legkésőbb tíz nappal a vizsga előtt, napi legalább két tanítási órában köteles megszervezni.
33. szakasz
A hitoktatás tantervét, a történelmi egyházak és vallási közösségek összehangolt javaslata alapján, az egyházakkal és vallási közösségekkel történő kapcsolattartással megbízott szerv véleményének beszerzését követően, a Miniszter hozza meg.
Az iskolai hitoktatás megszervezését és megvalósítását az Iskolai Hitoktatási Bizottság (a továbbiakban Bizottság) kíséri figyelemmel.
A Bizottságot, hat éves megbizatási időre, a Kormány alakítja meg.
A Bizottságba a történelmi egyházak és vallási közösségek egy-egy képviselőjét, az egyházakkal és vallási közösségekkel kapcsolattartásra illetékes szerv három képviselőjét és a Minisztérium három képviselőjét kell kinevezni.
A Bizottság tagja megbizatási idejének letelte előtt is felmenthető; személyes kérelemre, a javaslattevő kezdeményezésére, ha bizottsági tagként nem tesz eleget feladatainak, illetve, ha cselekedeteivel csorbítja megbizatásának tekintélyét.
A bizottsági tag megbizatási idejének letelte előtti felmentése esetén, a Kormány, a felmentett tagot jelölő szerv javaslatának beszerzését követően, új tagot nevez ki a Bizottságba.
A Bizottság elnökét és alelnökét a Bizottság tagjai választják meg első ülésükön, saját körükből, az összes tag szavazatának többségével.
A Bizottság mindenek előtt
1) a hitoktatási program javaslatának összehangolásával;
2) a tankönyvekkel és egyéb taneszközökkel, a tankönyvekről és más taneszközökről szóló törvény szerint;
3) a hitoktatók névjegyzékének véleményezésével;
4) és a hitoktatási program megszervezésének és megvalósításának ellenőrzésével kapcsolatos egyéb kérdésekkel foglalkozik.
A Bizottság munkáját és munkájával kapcsolatos egyéb kérdéseket a Bizottság ügyrendje szabályozza.
Az osztálytanítás és a tantárgy tanítás
34. szakasz
Az első ciklus tanulói számára osztálytanítást, a második ciklus tanulói számára tantárgytanítást kell megszervezni, illetve több rokon tantárgy közös tantárgyközi tanítását, ha teljesülnek ez utóbbinak az iskolaprogram szerinti feltételei.
Az első ciklus tanulói számára az idegen nyelv, a választható és a fakultatív tantárgyak kivételesen tantárgytanításként is megszervezhetők, a törvény, a tanterv és program alapján.
A nemzeti kisebbségek tagjai számára az első osztálytól kezdődően is megszervezthető a tantárgytanítás szerb nyelv és a nemzeti kisebbség nyelve a nemzeti kultúra elemeivel tantárgyakból.
35. szakasz
Az iskola a negyedik osztályosok számára köteles tantárgytanítási órákat szervezni, hogy a tanulók megismerkedjenek az ötödik osztálytól őket oktató szaktanárokkal.
Az 1. bekezdésben említett tantárgytanítási órák megszervezését az alapfokú oktatás-nevelés negyedik osztályának tanítási programja alapján kell tervezni, az osztálytanító és a vonatkozó tantárgyat oktató tanár együttműködésével.
A negyedik osztály tanulói számára tartandó tantárgytanítási órákat az 1. bekezdésben meghatározott tantárgyoktató tanárok mindegyikének az iskolaév folyamán két alkalommal kell megvalósítania, azaz minden félévben egyet-egyet.
Az iskola ugyanezzel a céllal és azonos módon szervezhet tantárgytanítási órákat az első, a második és a harmadik osztályosok számára is.
Az egész napos tanítás és a napközi
36. szakasz
Az iskola, az oktató-nevelő munka külön formájaként egész napos tanítást és napközi benntartózkodást szervezhet a Minisztérium jóváhagyásával.
Az egész napos tanítás és a napközi benntartózkodás keretében biztonságos környezetben és tanári felügyelettel kell játékot, művészeti-művelődési és sporttevékenységet, tanulást, házi feladatok elkészítését és egyéb tanulói feladatok elvégzését megszervezni.
Az egész napos tanítás és napközi benntartózkodás részletes feltételeit a Miniszter szabályozza.
Otthoni és kórházi gyógykezelésen lévő tanulók oktatása
37. szakasz
Az otthoni és kórházi gyógykezelésen lévő tanuló számára az iskola az oktató-nevelő munkát, a Minisztérium jóváhagyásával, külön munkaformaként szervezheti meg.
A súlyosabb egészségi gondok, vagy krónikus betegség miatt a tanítást három hétnél hosszabb ideig látogatni nem tudó tanuló számára a tanítást otthon, vagy az egészségügyi intézményben kell megszervezni.
Az otthonoktatás, vagy egészségügyi intézményben megszervezett oktatás szükségességéről a szülő, illetve gyám köteles tájékoztatni az iskolát.
A hosszabb otthoni vagy egészségügyi intézményi gyógykezelésen lévő tanuló számára szervezett oktatás módját a Miniszter szabályozza.
38. szakasz
A szülő, illetve gyám jogosult arra, hogy az általános iskolai oktatás-nevelést gyermeke számára otthon szervezze meg.
A szülő, illetve gyám a tanév végéig köteles írásban tájékoztatni a gyermeke által látogatott iskolát arról, hogy gyermeke számára a következő tanévtől otthonoktatást szervez.
A 2. bekezdésben említett iskola köteles osztályozó vizsgát szervezni minden tantárgyból a tanterv és program alapján.
Az otthonoktatásnak és nevelésnek biztosítania kell a megállapított célok, kimenetek és teljesítményszintek megvalósítását.
Az egyéni oktatási terv és adaptált követelmények szerint otthonoktatásban részesülő, fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő tanuló számára az otthonoktatás-nevelés biztosítja a személyre szabott követelményszintek megvalósítását.
A szülő, illetve gyám kérésére az oktatás távoktatásként is megvalósítható.
A távoktatásról az iskola az oktatás-nevelés ezen típusához szükséges, rendelkezésére álló eszközök alapján dönt.
Az iskola az otthonoktatásban és távoktatásban részesülő tanulók oktatás-neveléséről nyilvántartást vezet.
Az otthonoktatás és távoktatás megvalósításának, továbbá a színvonal és az értékelés biztosítása módjának részletes szabályairól a Miniszter rendelkezik.
Az iskola művelődési tevékenysége
39. szakasz
Az iskola művelődési tevékenysége a művelődési tevékenységekről szóló program alapján valósul meg.
Az iskola művelődési tevékenységét az iskolanap, az iskolaév kezdetének és végének, valamint az általános iskolai oktatás-nevelés befejezésének, az iskolai és állapi ünnepek megünneplése, előadások, rendezvények, kiállítások, hangversenyek, versenyek és szemlék, művelődési intézmények meglátogatása, az iskola és a helyi önkormányzat közös tevékenysége és az iskola befolyásának erősítéséhez, a tanulók oktatás-neveléséhez és az iskolai környezet művelődési szempontból történő fejlődéséhez hozzájáruló egyéb tevékenységek képezik.
Az iskolai és állami ünnepek, az iskolaév kezdetének és végének, valamint az általános iskolai oktatás-nevelés befejezésének megünneplését az iskolában kell megszervezni, vagy művelődési intézményben, a helyi önkormányzattal történő egyeztetés alapján.
Az iskolai sport és a sporttevékenység programja
40. szakasz
Az iskola, az iskolaprogram keretében, az egészséges életmód fejlesztése és gyakorlása, az egészség és a biztonság tudatosítása, a fizikai képességek megtartásának és fejlesztésének szükségessége, valamint az erőszakmegelőzés, a kábítószerhasználat és a fiatalkorú bűnelkövetői magatartás megelőzése érdekében, az összes tanulót mozgósító iskolai sport-programot valósít meg.
Az iskola, az iskolasport-program keretében és a helyi önkormányzattal együtt, félévente legalább egy alkalommal köteles iskolai sporthetet szervezni.
Az iskolai sporthét az összes tanuló számára szervezett versenyeket öleli fel, az életkoruknak és képességeiknek megfelelő sportágakban.
Az erőszakkal, a bántalmazással és elhanyagolással szembeni védelem programja és a kockázatos magatartás egyéb megnyilvánulási formáinak megelőzésére irányuló programok
41. szakasz
Az erőszakkal, a bántalmazással és az elhanyagolással szembeni védelem programja és a kockázatos magatartás egyéb megnyilvánulási formáinak, mint amilyenek mindenek előtt az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a tudatmódosító szerek használata és a fiatalkorú bűnelkövetői magatartás megelőzésére irányuló programok, az iskolaprogram szerves részét képezik és a Törvény rendelkezéseinek megfelelően kell őket megvalósítani.
Az 1. bekezdésben említett programok megvalósítása a tanulókkal, a foglalkoztatottakkal, a szülőkkel, illetve gyámmal együtt folytatott különböző tanítási tevékenység és szabadtevékenység által valósulnak meg, a helyi önkormányzattal együttműködésben és a megállapított igények szerint.
Az 1. bekezdésben említett programok megvalósításába be kell vonni a helyi önkormányzat területén lévő természetes és jogi személyeket, a művelődési és sportintézményeket, a korosztályos mediátorokat, valamint az erőszak, a bántalmazás, az elhanyagolás és a kockázatos magatartás egyéb formáinak megelőzésére és a szükséges beavatkozásokra kiképzett személyeket.
Az erőszak, a bántalmazás, az elhanyagolás és a kockázatos magatartás egyéb formáinak megelőzésére és az ilyen esetekben beavatkozásra kiképzett személyek, valamint az 1. bekezdésben említett program lebonyolításában tevékenységével a jó pedagógiai gyakorlat példáivá vált iskolák jegyzékét a Miniszter állapítja meg.
A 4. bekezdésben említett jegyzékek megállapításának részletes feltételeit a Miniszter szabályozza.
A 4. bekezdésben említett jegyzékeket a Minisztérium hivatalos honlapján kell közzétenni.
A tanulók szabad tevékenységek programja
42. szakasz
Az iskola, az oktató-nevelő tevékenység hatékonyságának fokozása, a tanulók egyéni képességének és érdeklődésének ösztönzése, szabadidejük tartalmas és célszerű eltöltése, társadalmi életük gazdagítása, szórakozási lehetőségeik bővítése, a barátság és a közösségi szellem fejlesztése és ápolása érdekében, köteles megszervezni a tanulók szabad tevékenységét.
A szabad tevékenységeket a tudomány, a technika, a művelődés, a művészet, a média és a sport terén kell megszervezni.
Az iskola különös figyelmet fordít a zene- és drámacsoportok, az iskolaújság, a népművészeti és sportszakkörök megalakítására.
Az iskola, lehetőségeihez mérten, ingyen köteles sportszakköröket szervezni.
43. szakasz
Az iskola, a pályaválasztási intézményekkel együttműködve segít a szülőnek, illetve gyámnak és a tanulónak a középiskola és a szakma kiválasztásában, a tanuló hajlamai és képességei alapján, és ennek érdekében figyelemmel kíséri a tanuló fejlődését, továbbá tájékoztatást nyújt az egyes szakmák sajátosságairól és munkafeltételeiről.
Az iskola, a tanuló egyéni hajlamainak figyelemmel kísérése, valamint a tanulónak és a szülőnek, illetve a gyámnak a középiskola és foglalkozás megválasztásával kapcsolatos segítségnyújtás érdekében, szakmunkatársakból és tanárokból álló pályaválasztási csapatot alakít.
A pályaválasztással foglalkozó csapat a hetedik és nyolcadik osztályos tanulók számára pályaválasztási programot szervez.
A tanulók iskolai egészségvédelme
44. szakasz
Az iskola, a tanulók egészségvédelme érdekében, különös tekintettel az első osztályba induló gyermekek orvosi vizsgálatára, a rendszeres orvosi vizsgálatokra és a védőoltások lebonyolítására, együttműködik az egészségügyi intézményekkel, a törvényi rendelkezések szerint.
A tanulók iskolai szociális védelme
45. szakasz
Az iskola, a szociális védelmi program alapján, az illetékes intézményekkel együttműködve gondoskodik a tanulók, különös tekintettel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz tartozók szociális védelméről.
Az iskola, ha arra szükség van, az iskolai sport, önkéntes és más jótékonysági tevékenység útján eszközgyűjtést szervez erre a célra.
46. szakasz
A környezetvédelem a környezettudatosság fejlesztésére és a természeti erőforrások megóvására irányuló tevékenységet öleli fel.
Az 1. bekezdésben említett természeti erőforrások megóvása felöleli az ezen energiaforrások energetika terén történő alkalmazásának és ésszerű felhasználásának megismerését is.
Az iskola környezetvédelmi program megvalósításával - helyi szintű környezetvédelmi akciókkal, a környezeti állapotoknak a szülőkkel, illetve gyámmal és a helyi önkormányzattal együtt folytatott elemzésével és környezetvédelmi akciókkal járul hozzá a környezetvédelemhez, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően.
A helyi önkormányzattal történő együttműködés programja
47. szakasz
Az együttműködést a helyi önkormányzattal az iskolaprogram részét képező helyi önkormányzati együttműködési program alapján kell lebonyolítani.
Az iskola követi a helyi önkormányzat területén zajló eseményeket, bekapcsolódik azokba, és a helyi önkormányzat képviselőivel közösen tervezi az együttműködés tartalmát és módját, különös tekintettel az iskola fejlesztését érintő kérdésekre.
A családdal történő együttműködés programja
48. szakasz
Az iskola a tanuló szüleivel, illetve gyámmal a kölcsönös megértésen, tiszteleten és bizalmon alapuló partnerviszonyt ösztönöz és ápol.
A szülőkkel történő együttműködési programmal az iskola meghatározza a gyermek és a tanuló szüleivel, illetve gyámjával történő együttműködés területét, tartalmát és módját, felölelve ezzel a részletes tájékoztatást, tanácsadást, az iskola tanítási és egyéb tevékenységeibe történő bevonást és a biztonsági, oktatási, szervezési és pénzügyi határozatokkal kapcsolatos konzultációkat, az oktatás-nevelés színvonalának növelése és az oktató-nevelő hatás teljeskörűségének és maradandóságának biztosítása érdekében.
A családdal történő együttműködés programja tartalmazza még iskolai nyílt nap havonkénti megszervezését és megtartását, amikor a szülő, illetve gyám jelen lehet az oktató-nevelő munka folyamán.
A családdal történő együttműködési program eredményességének vizsgálata céljából, az iskola minden félév végén véleménykutatást tart arról, hogy a szülő, illetve gyám milyen mértékben elégedett a családdal történő együttműködési programmal és milyen javaslata van a következő félévre.
A szülő, illetve gyám véleménykutatás eredményeként kapott véleményét figyelembe kell venni az iskola tevékenységének értékelési eljárásában.
Kirándulások, tanulmányi kirándulások és természetiskola
49. szakasz
Az iskola kirándulást, tanulmányi kirándulást és természetiskolát szervezhet a tanterv és program által megállapított módon és feltételekkel.
A kirándulások, tanulmányi kirándulások és természetiskola programja az iskolaprogram és az iskola éves munkatervének szerves részét képezi.
A falusi környezetben működő iskolák a természetiskola, illetve a vendéglátó iskola és a vendégiskola tanulói közös tevékenységének központjai lehetnek, amennyiben eleget tesznek a természetiskola-program lebonyolítási feltételeinek.
50. szakasz
Az iskolakönyvtár az iskola könyvtári-információs, oktató-nevelő és művelődési tevékenységének helyszíne.
Az iskolakönyvtárban kell összegyűjteni, feldolgozni, és a tanulók, a tanárok és szakmunkatársak rendelkezésére bocsátani a könyvtári-információs anyagot (könyvek, rendszeres kiadványok stb.) és forrásokat.
A könyvtár köteles az állományába beszerezni a fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő tanulóknak szánt tankönyveket és taneszközöket, valamint a pedagógusok és szakmunkatársak számára szolgáló szakirodalmat.
Az iskolakönyvtár feladata, hogy kialakítsa a tanulók olvasási és a könyvtári szolgáltatások használatának szokásait, hogy képessé tegye a tanulókat minden információforma és médium használatára, és lehetővé tegye számukra az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges jártasságok elsajátítását.
Az iskola iskolakönyvtárat köteles működtetni, a törvény rendelkezései szerint.
Az iskolakönyvtár működési programja az iskolaprogram szerves részét képezi.
Gyermek- és diákszervezetek az iskolában
51. szakasz
Az iskolának lehet saját gyermek és diákszervezete, de kapcsolatot létesíthet iskolán kívüli szervezetekkel is (Szerbiai Gyermekbarátok, Vöröskereszt, erdőtelepítők, hegymászók, felderítők és hasonlók), a törvény szerint.
Évkönyv vezetése és az iskola tevékenységének bemutatása
52. szakasz
Az iskola minden iskolaévről évkönyvet köteles vezetni.
Az évkönyv írásos adatokat tartalmaz az iskola tevékenységéről és az oktató-nevelő munka megvalósításáról.
Az iskola a kiadványban mutatja be munkaprogramját és a munka megszervezését, az éves munkaprogrammal összhangban, valamint a tanulók jogait és kötelességeit, a viselkedési szabályokat, a házirendet és az iskola bemutatása szempontjából egyéb fontos adatokat.
A 2. bekezdésben említett kiadványt az iskola a saját honlapján teszi közzé folyó iskolaév október 1-jéig, de kioszthatja azt a tanulóknak nyomtatott formában is.
Az iskola honlapot köteles működtetni.
53. szakasz
A tanulók munka iránti pozitív viszonyulásának kialakítása, a pályaválasztás, a tanítás és a munka világa közötti kapcsolat kialakítása, a csapatmunka iránti pozitív viszonyulás fejlesztése érdekében, az iskolában diákszövetkezet alakítható.
A diákszövetkezet munkáját az iskola alapszabálya és a szövetkezet tevékenységéről szóló szabályok rendezik, a törvény szerint.
Az iskola szolgáltatást nyújthat és értékesítheti a diákszövetkezet munkája során előállított termékeket, továbbá tanszereket és tanfelszerelést.
A diákszövetkezet munkájával szerzett eszközök felhasználása a diákszövetkezet dologi eszközeinek bővítésére, kirándulásra, a tanulók étkeztetésére, az iskola oktató-nevelő tevékenységének fejlesztésére és egyéb célokra fordítható, a diákszövetkezet tevékenységéről szóló rendelkezéseknek megfelelően.
54. szakasz
A Szerb Köztársaság ideiglenesen külföldön tartózkodó polgárainak gyermekei számára, külön tanterv és program szerint, kiegészítő alapfokú oktatás-nevelés biztosítható.
55. szakasz
A gyermek, az első osztályba íratkozással, tanulói jogviszonyt létesít.
Az iskolaév kezdetéig legalább hat és fél, és legfeljebb hét és fél éves életkorát betöltő összes gyermeknek iskolába kell íratkoznia, a Törvény értelmében.
A gyermek első osztályba íratkozása, kivételes esetben, egy évvel elhalaszható, a Törvény szerint.
A hat és hat és fél év közötti életkorú gyermek első osztályba íratkozása iskolaérettségi felmérését követően történik.
Az iskola köteles megszervezni a 3. bekezdésben említett iskolaérettségi felmérést, a Törvény értelmében.
Amennyiben a hét és fél évnél idősebb gyermek betegség, vagy más ok miatt nem íratkozott első osztályba, előzetes tudásfelmérés alapján íratkozhat be első, vagy másik megfelelő osztályba.
Az előzetes tudásfelmérést az iskola osztálytanítóiból, iskolapedagógusából és pszichológusából összeállított csapat végzi el, szem előtt tartva a követelményszinteket és a gyermek érdekeit.
A fejlődési zavarokkal küszködő tanulókkal foglalkozó iskolába íratkozás
56. szakasz
A fejlődési zavarokkal küszködő tanulókkal foglalkozó iskolába a gyermek, illetve a tanuló az oktatási, egészségügyi vagy szociális kisegítő foglalkozás szükségességének megítélésével foglalkozó szakterületközi bizottság véleménye alapján, a szülő, illetve gyám egyetértésével íratkozik.
A zeneiskolába és balettiskolába íratkozás
57. szakasz
A zeneiskolába és balettiskolába a zenei, illetve a balett felvételi képességvizsgát teljesítő gyermek, általános iskolás és középiskolás tanuló íratkozhat.
Az a tanuló, aki nem fejezte be az alapfokú zenei, illetve balett iskolai képzés első ciklusát, tudásfelmérő vizsga teljesítését követően íratkozhat a második képzési ciklusba.
Az az alapfokú zenei, illetve balett iskolai tanuló, akiről megállapítják, hogy kivételes zenei, illetve balett képességekkel rendelkezik, egyéni zenei, illetve balettképzési tehetséggondozó iskolai program szerint folytathatja a zene, illetve balett oktatás-nevelési tanulmányait.
A beíratkozás és a rendszeres iskolalátogatás iránti felelősség
58. szakasz
A szülő, illetve gyám felel a gyermek iskolába íratásáért, a rendszeres iskolalátogatásért és a többi iskolai kötelezettség teljesítéséért.
A helyi önkormányzat nyilvántartást vezet és legkésőbb folyó iskolév februárjáig értesíti az iskolát és a szülőt, illetve gyámot a következő iskolaévben beíratkozni köteles gyermekekről.
Az iskola 30 napon belül köteles értesíteni a szülőt, illetve gyámot gyermekének a más, nem az iskola területéhez tartozó iskolába történő beíratkozási kérelme nyomán hozott határozatról.
Az iskola legalább 15 nappal az iskolaév kezdete előtt köteles értesíteni a szülőt, illetve gyámot és a helyi önkormányzatot abban az esetben, ha nem történt meg a gyermek első osztályba íratkozása.
Az iskola, a tanítást rendszertelenül látogató, vagy arról kimaradó tanulóról, a kimaradást követő két napon belül köteles tájékoztatni a szülőt, illetve gyámot.
Ha a szülő, illetve gyám nem biztosítja, hogy a tanuló az 5. bekezdésben szabályozott értesítés kézhezvételét követő három napon belül rendszeresen látogassa az iskolát, az iskola erről haladéktalanul értesíti a helyi önkormányzatot.
A tanuló terhelhetősége és az óra időtartama
59. szakasz
A tanulónak az első ciklusban legfeljebb heti 20 tanítási órája, azaz legfeljebb napi négy tanítási órája lehet.
A tanulónak a második ciklusban legfeljebb heti 25 tanítási órája, azaz napi öt tanítási órája lehet.
A nemzeti kisebbség nyelvén oktatás-nevelésben részesülő tanulónak az első ciklusban heti legfeljebb 23, a második ciklusban heti legfeljebb 28 tanítási órája lehet.
Az 1., 2., és 3. bekezdésben szabályozott heti tanítási óraszámba nem számít bele a választható tantárgyak és a tanításon kívüli tevékenységek óraszáma.
Az 1., 2., és 3. bekezdésben szabályozott heti tanítási óraszám az iskolaprogramban tervezett egyéb tevékenységekkel legfeljebb heti három órával növelhető.
A tanítási óra tartama 45 perc.
Ettől eltérő módon a tanítási óra tartama, a tanterv és program szerint, 45 percnél lehet hosszabb, vagy rövidebb.
A tanítási óra tartama, a Minisztérium jóváhagyásával, hozzáigazítható az oktató-nevelő munka megvalósításának bizonyos időszakban alkalmazott sajátos feltételeihez.
60. szakasz
Az értékelés és osztályozás a tanítási-tanulási folyamat azon összetevő része, amely az előírt célok és kimenetek, valamint a tanuló tudásszintjének és az iskolaprogram elsajátításában tanúsított szorgalmának folyamatos követését biztosítja.
A tanár rendszeresen köteles értékelni a tanulót, a törvény szerint.
A tanuló fejlődésének, előmenetelének és teljesítményének figyelemmel kísérése formatív és szummatív értékeléssel történik.
A szociálisan hátrányos helyzetű, a fejlődési zavarokkal küszködő, a fogyatékkal élő, a tanulási nehézségekkel küszködő és egyéb okok miatt kisegítő oktatás-nevelési foglalkozást igénylő tanulót az egyéni oktatás-nevelési terv elsajátításának folyamán elért sajátos tudásszintszint, valamint a célok megvalósításának foka és az aktivitás alapján kell értékelni, szem előtt tartva a tanuló nyelvi, motorikus és érzékszervi képességeit.
A személyre szabott követelményszinteket tartalmazó egyéni oktatási terv alapján oktatás-nevelésben részesülő tanuló értékelése az aktivitás, a célok és a személyre szabott követelmények megvalósulása alapján történik.
A személyre szabott és bővített tartalmú egyéni oktatási terv alkalmazásával oktatás-nevelésben részesülő kivételes képességű tanuló értékelése az előírt célok, az általános és sajátos követelményszint és aktivitás követése alapján történik.
A záró osztályzatra vonatkozó javaslat megtétele során, a tantárgyat oktató tanár figyelembe veszi a tanuló versenyeredményeit, a díjakat, dicséreteket és okleveleket, az iskolai és a helyi önkormányzat területén tartott művelődési és sportrendezvényeken való részvételt, a tanuló iskolaújságban és más lapokban, folyóiratokban közzétett munkáit, a kiállításokon és pályázatokon szereplő munkáit és egyebeket is.
A tanuló tantárgyi osztályzata nem csökkenthető a szabadtevékenységek iránti hozzáállása vagy rossz magatartása miatt.
A tanulói teljesítmény és az érdemjegy, illetve az osztályzat
61. szakasz
A tanuló értékelése a tantárgyakból és magatartásból történik, szöveges értékeléssel és számszerű érdemjeggyel, a Törvény szerint.
Az érdemjegy, illetve az osztályzat nyilvános és azt a tanulóval indokolással együtt kell közölni.
A tanuló teljesítménye a kötelező, a választott és a fakultatív tantárgyakból a következő számszerű érdemjegyekkel, illetve osztályzatokkal minősül: kitűnő (5), jeles (4), jó (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Az elégtelen osztályzat nem átmenő.
A tanuló teljesítményét a Törvényben előírt választott tantárgyakból szövegesen kell értékelni.
A tanulót egy félév folyamán minden tantárgyból legalább négy alkalommal kell érdemjeggyel értékelni.
Kivételesen, amennyiben a tantárgy heti óraszáma egy óra, a tanulót egy félévben legalább két alkalommal kell érdemjeggyel értékelni.
Az első osztályban az osztályzat szöveges, amit az első és a második félév végén a tanulónak az iskolaprogram elsajátítása folyamán tanúsított fejlődése és előmenetele alapján kell megállapítani.
A többi osztályban - a Törvényben előírt választott tantárgyak kívételével - a tantárgyak év végi záróosztályzatai számszerűek.
A Törvényben előírt választott tantárgyak osztályzatai: kiemelkedő, jó és kielégítő, és azok nem befolyásolják a tanuló átlageredményét.
A tantárgyi osztályzatokat, a tantárgyat oktató tanár javaslatára, az első és a második félév végén, az osztálytanács állapítja meg.
Annak a tanulónak, akinek a félév folyamán nincs legalább négy érdemjegye, nem lehet megállapítani a félév végi záróosztályzatát.
Azt a tanulót, aki rendszeresen látogatja a tanítást és végzi iskolai feladatait, de egy félévben nincs meg az előírt számú érdemjegye, a tanár - az osztályfőnök, az iskolapedagógus, vagy a pszichológus jelenlétében - még a félév folyamán külön erre az alkalomra szervezett órán köteles leosztályozni.
Amennyiben a tantárgyat oktató tanárnak bármilyen okból nincs lehetősége megszervezni a 12. bekezdésben meghatározott órát, az iskola köteles biztosítani a megfelelő szakmai helyettesítést.
Az osztályfőnök köteles rendszeresen figyelemmel kísérni a tanulók érdemjegyeit és rámutatni a tantárgyat oktató tanárnak az érdemjegyek törvényben előírt számára, amellyel a tanulónak a félév végi záróosztályzat megállapítása céljából félévenként rendelkeznie kell.
Amennyiben a tantárgy modulokat tartalmaz, az osztályzatot a tantárgyi keretben szereplő összes modulból szerzett átmenő érdemjegyek alapján kell megállapítani.
62. szakasz
A tanuló átlageredményének megállapítása második osztálytól nyolcadik osztályig az első és a második félév végén a kötelező tantárgyakból szerzett pozitív záróosztályzatok számtani középértéke alapján, a hatodik osztálytól pedig, az előzőek és a magatartási érdemjegyek számtani középértéke alapján történik.
A tanuló átlageredménye: kitűnő, jeles, jó és elégséges.
A tanuló
1) kitűnő átlageredményt ért el, ha osztályzatainak átlaga legalább 4,50;
2) jeles átlageredményt ért el, ha osztályzatainak átlaga legalább 3,50 és legfeljebb 4,49;
3) jó átlageredményt ért el, ha osztályzatainak átlaga legalább 2,50 és legfeljebb 3,49;
4) elégséges átlageredményt ért el, ha osztályzatainak átlaga legfeljebb 2,49
A tanuló magatartásának értékelése
63. szakasz
A tanuló magatartásának értékelése elsőtől ötödik osztályig szöveges módon, a félév folyamán és végén történik.
A tanuló 1. bekezdésben meghatározott záróosztályzata magatartásból: példás; jeles; jó; kielégítő és elégtelen, és nem befolyásolja a tanuló átlageredményét.
A tanuló magatartásának értékelése a hatodiktól a nyolcadik osztályig, a félév folyamán szöveges módon történik.
A 3. bekezdésben meghatározott magatartási osztályzat az első és a második félév végén számszerű: példás (5), jeles (4), jó (3), elégséges (2) és elégtelen (1), és beszámít a tanuló átlageredményébe.
A magatartás értékelése során figyelembe kell venni a tanuló magatartásának egészét, tekintettel az ő, iskolaprogram szerinti tanításon kívüli tevékenységére is (szabad tevékenység, diákszövetkezet, környezetvédelem, az erőszak, a bántalmazás és az elhanyagolás, más kockázatos magatartás megelőzésére irányuló programok, az iskolai művelődési tevékenység).
A magatartás osztályzatát nem befolyásolják a tantárgyi érdemjegyek és osztályzat.
A magatartás osztályzatát az osztályfőnök javaslatára az osztálytanács állapítja meg.
Kisegítő foglalkozás az oktatás-nevelésben
64. szakasz
A fejlődési zavarokal küszködő, a fogyatékkal élő, a sajátos tanulási nehézségekkel küszködő, a szociálisan hátrányos helyzetű és egyéb okok miatt kisegítő oktató-nevelő foglalkozást igénylő tanulók számára az iskola biztosítja a fizikai és kommunikációs akadályok elhárítását, és, a felmerülő szükségletektől függően, egyéni oktatási tervet is készít, a Törvény szerint.
A kisegítő oktató-nevelő foglalkozás célja a tanuló optimális bevonása a rendes oktatás-nevelési folyamatba, önállósulása saját korosztályos közösségében és fejlődése.
A kisegítő oktató-nevelő foglalkozáshoz, az inkluzív oktatás-nevelés alkalmazása tekintetében az iskolaigazgató, a tanár, a szakmunkatárs, a nevelő, a pedagógiai asszisztens és a szülő, illetve gyám külön szakmai segítséget kaphat.
A kisegítő oktató-nevelő tevékenység megvalósítása érdekében az iskola együttműködik a helyi önkormányzati szervekkel, a helyben és másutt működő szervezetekkel, intézményekkel.
A 3. bekezdésben meghatározott külön szakmai segítséget az inkluzív oktatás-nevelés tekintetében kompetens személyek, valamint a jó gyakorlat példáivá vált iskolák nyújthatják.
Az 5. bekezdésben meghatározott személyek és iskolák jegyzékét a Miniszter állapítja meg.
A 6. bekezdésben meghatározott jegyzék felállításának részletes szabályait a Miniszter írja elő.
A 6. bekezdésben meghatározott jegyzékeket a Minisztérium hivatalos honlapján kell közzétenni.
65. szakasz
A tanuló ideiglenesen, vagy valamely iskolaévben - teljes egészében, vagy részben - felmenthető a testnevelés alól.
A tanuló testnevelés alóli felmentéséről, a választott orvos javaslatára, a tantestület határoz.
Az alapfokú zene-, illetve balett iskola tanulója, a szülő, illetve gyám kérésére, felmenthető a választott tantárgy oktatásának látogatása alól.
A tanulónak a 3. bekezdésben szabályozott felmentéséről, az alapfokú zene-, illetve balettiskola által kiállított, tanulói jogviszonyról szóló bizonylat alapján, a tantestület határoz.
A tanuló dicséretben részesítése és jutalmazása
66. szakasz
Azt a tanulót, aki a tanulásban és magatartásával kiemelkedik, dicséretben vagy jutalomban kell részesíteni.
A dicséretek és jutalmak odaítélésének, valamint az évfolyam legjobb tanulója megválasztásának szabályairól az iskolai szabályzat rendelkezik.
A tanuló, az iskolai tanulmányai folyamán kiemelkedő tanulmányi átlageredményéért oklevélet kap, vagy jutalomban részesül, illetve az egyes tantárgyakból elért kiemelkedő eredményéért és az iskolai tevékenység bármely területén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért oklevelet kap.
Az oklevelek, illetve jutalmak típusairól és odaítélésük részletes feltételeiről a Miniszter rendelkezik.
67. szakasz
A tudásával és képességeivel kiemelkedő tanuló nyolc évnél rövidebb idő alatt is befejezheti általános iskolai tanulmányait.
A tanuló egy iskolaév alatt két osztályt is befejezhet.
A tanuló gyorsabb haladására vonatkozó feltételek fennállását a tantestület állapítja meg.
A tanuló haladásának feltételeiről és a vonatkozó eljárásról a Miniszter rendelkezik.
68. szakasz
A hetedik és nyolcadik osztályos tanulók számára diákparlamentet kell szervezni, a Törvény szerint.
Munkájáról a diákparlament minden iskolaév végén beszámolót nyújt be az iskolaszéknek és az iskola szülői tanácsának.
69. szakasz
Az iskola székhelyétől négy kilométernél távolabb lakó tanuló ingyenes utaztatásra jogosult.
A szülő, illetve gyám kérelme alapján a lakhelye szerinti iskolától távolabbi székhelyű iskolába járó tanuló csak a lakhelye szerinti iskola területén belül jogosult ingyenes utaztatásra.
A fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő tanuló a lakhelye és az iskola közötti távolságtól függetlenül jogosult ingyenes utaztatásra.
A tanulók étkeztetését az iskola az iskolaépületben szervezi meg, a szülői tanáccsal együttműködve.
Az iskola, a helyi önkormányzattal és támogatókkal megállapodva, minden diák részére biztosíthat ingyenes, vagy részben ingyenes étkeztetést.
Azokat a magasabb oktatási szinvonalat biztosító eszközöket, amelyeket az iskola a szülők, illetve gyám, a helyi önkormányzat, a támogatók és saját bővített tevékenysége vagy a diákszövetség révén szerez meg, elsősorban a tanulók étkeztetésére és támogatására köteles fordítani.
70. szakasz
A tanuló eredményének értékelése vizsgáztatással is történik.
Az iskolában a tanulók pótvizsgát, osztályozó vizsgát, záróvizsgát, idegenynyelv-vizsgát és egyéb vizsgákat tesznek.
A 2. bekezdésben meghatározott vizsgáztatás, a záróvizsga kivételével, három tagú vizsgabizottság előtt történik, akik közül legalább két tag szaktanár.
A vizsgabizottságot az igazgató alakítja meg.
Amennyiben az iskola valamely tantárgyból nem rendelkezik szükséges számú szaktanárral, más iskolából alkalmaz szaktanárt a bizottságba.
Az alapfokú zene-, illetve balettiskola tanulója, a tanterv és program szerint, zenei, illetve balett képesség-felmérő felvételi vizsgát, ellenőrző vizsgát, éves vizsgát, osztályozó és pótvizsgát tesz.
Az osztályozó vizsga, a pótvizsga, az idegen nyelvi vizsga és egyéb vizsgák teljesítésének módjáról és időpontjáról iskolai szabályzat rendelkezik.
71. szakasz
Osztályozó vizsgát az egy, vagy több tantárgyból osztályzattal nem rendelkező tanulónak kell tennie.
A tanuló leosztályozatlan lehet valamely tantárgyból, ha az éves óraszám több, mint egy harmadát mulasztotta és amennyiben az értékeléssel megállapítást nyer, hogy nem érte el az alapfokú követelményszintet.
Az a tanuló, aki az osztályozó vizsgán egy, vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, vagy nem jelenik meg egy, vagy két tantárgy osztályozó vizsgáján, pótvizsgát tesz.
Az a tanuló, aki az osztályozó vizsgán kettőnél több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, vagy nem jelenik meg kettőnél több tantárgy osztályozó vizsgáján, osztályt ismétel, a Törvény szerint.
72. szakasz
A tanuló a negyedik osztálytól a nyolcadik osztályig pótvizsgát tesz, amennyiben a második félév végén legfeljebb két tantárgyból van elégtelenre lezárt számszerű osztályzata.
A tanuló a negyedik osztálytól a hetedik osztályig az augusztusi vizsgaidőszakban, a nyolcadik osztályban pedig a júniusi és az augusztusi vizsgaidőszakban tesz pótvizsgát.
A tanuló a negyedik osztálytól a hetedik osztályig osztályt ismétel, ha a második félév végén kettőnél több elégtelenre lezárt számszerű osztályzata van, illetve, ha nem teljesíti a pótvizsgát, vagy nem jelenik meg azon.
Az a nyolcadik osztályos tanuló, akinek kettőnél több elégtelenre lezárt számszerű év végi osztályzata van, vagy nem teljesíti a pótvizsgát, nem ismétel osztályt, hanem az elégtelen osztályzattal lezárt tantárgyból a megkezdett oktatás-nevelést vizsga teljesítésével fejezi be ugyanabban az iskolában, a Törvény rendelkezései értelmében.
73. szakasz
A tanuló vizsgát tehet abból az idegen nyelvből, amelyet nem tanult az iskolában.
Az 1. bekezdésben említett vizsga teljesítése az adott osztály oktatási programja alapján történik.
Az iskola a teljesített vizsgáról bizonylatot állít ki a tanuló számára.
74. szakasz
A tanuló a nyolcadik osztály befejezését követően a záróvizsgát tesz.
A tanuló írásban - tesztek megoldásával záróvizsgázik, a nyolcadik osztály befejezésének évében érvényes záróvizsgaprogram alapján.
Azokat a tantárgyakat, amelyekből a tanulónak vizsgáznia kell, a záróvizsgaprogram határozza meg.
A fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő tanulók számára a záróvizsga adaptálása, a szükséges kisegítő foglalkozás típusától függően, egyéni oktatási terv alapján történik.
A fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő tanuló mozgás- és érzékszervi képességei, illetve a fogyaték típusától függő feltételek szerint záróvizsgázik.
A tanuló a záróvizsga teljesítésével jogot szerez a középiskolába íratkozásra, a Törvény és a középiskolai oktatás-nevelésről szóló törvény rendelkezései szerint.
A záróvizsga szabályosságáról az igazgató gondoskodik.
A záróvizsga eredményei az iskola és az iskola tanárai tevékenységi színvonalának megállapítására szolgálnak, támpontot nyújtanak a fejlesztési tervezéshez, az iskola teljeskörű tevékenységének fejlesztéséhez, valamint a Minisztérium számára a Szerb Köztársaság oktatásügyében fennálló állapotok és fejlődés értékeléséhez.
Az iskolák rangsorolása nem a záróvizsga eredményei alapján történik, viszont a kivételes pedagógiai értékeket felmutató eredményes iskolák megjutalmazhatók, az eredménytelen iskolák pedig figyelmeztetésben részesülnek munkájuk színvonalának fejlesztése érdekében.
Az 1. bekezdésben meghatározott vizsga megszervezéséről, lebonyolításának feltételeiről, a bizottságok összetételéről és munkájáról, valamint a záróvizsga teljesítésének egyéb kérdéseiről a Miniszter rendelkezik.
VII AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA ÉRTÉKELÉSE
Az iskola munkájának minősítése
75. szakasz
Az iskola tevékenységének minősítése önértékelés és külső minőségértékelés útján történik.
Az önértékelés és a külső értékelés a Törvény rendelkezései szerint történik.
Az iskola, munkája minősítésének eredményei alapján készít tervet az intézmények tevékenységének minőségi követelményeiben meghatározott szakterületek színvonalának fejlesztésére.
A munka minőségfejlesztési terve az iskola fejlesztési tervének szerves részét képezi.
76. szakasz
Az alapfokú oktató-nevelő folyamatban a tanulói tudásszintek megvalósulásának ellenőrzése az iskolák és a tanulók közül vett minta alapján végzett országos felmérés alapján is történik.
A tanuló köteles részt venni az országos felmérésben.
Az igazgató köteles gondoskodni a felmérés és a felmérés szabályosságának feltételeiről.
Az országos felmérés eredményei nem befolyásolják a tanulók osztályzatait, illetve átlageredményét.
Az országos felmérés lebonyolításának részletes szabályairól a Miniszter rendelkezik.
Az országos felmérés a Szerb Köztársaság oktatásügyében fennálló állapotok és fejlődés értékelésére szolgálnak és azokat a Minisztérium, a helyi önkormányzatok, az oktatási és tudományos intézmények és a polgárok használják fel, a törvény rendelkezései szerint.
Az iskola ezeket az eredményeket saját fejlesztési tervének, iskolaprogramjának, valamint a pedagógus-továbbképzés és -előmenetel tervének fejlesztésére használja.
77. szakasz
Az iskola, nemzetközi megállapodások alapján, a Minisztérium jóváhagyásával, nemzetközi felméréseken vesz részt.
A nemzetközi felmérések eredményei a Szerb Köztársaság oktatásügyében fennálló állapotok és fejlődés értékelésére szolgálnak.
VIII A MUNKAVÁLLALÓK SZTRÁJKJA
78. szakasz
Az iskola munkavállalói, sztrájkjogukat a Törvény, ezen törvény és a sztrájkról rendelkező törvény rendelkezései szerint érvényesíthetik.
A sztrájkbizottság és a sztrájkban részt vevő munkavállalók kötelesek a sztrájkot úgy megszervezni és lebonyolítani, hogy az ne veszélyeztesse a munkavállalók és a tanulók biztonságát, a vagyont, és, hogy a sztrájk befejezését követően a munka folytatódhasson.
79. szakasz
Sztrájkjogukat az iskolában a tanárok, illetve a szakmunkatársak azzal a feltétellel érvényesítik, hogy az oktatás-nevelésre vonatkozó közérdekű polgári jogok megvalósítása érdekében biztosítják a minimális iskolai munkafolyamatot.
A minimális munkafolyamat a tanárok számára iskolai óránként 30 perc tanítás a napi beosztás szerint, és a vizsgák lebonyolítása, a szakmunkatársak számára pedig heti 20 munkaóra.
Amennyiben az iskola tanárai és szakmunkatársai a 2. bekezdésben meghatározott minimális munkafolyamat biztosítása nélkül vesznek részt a sztrájkban, az iskola igazgatója fegyelmi eljárást kezdeményez.
A 2. bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegése miatt a tanár, illetve a szakmunkatárs munkaviszonyának megszűnése intézkedést kell kimondani.
Az iskola igazgatója a 2. bekezdés szerinti rendelkezéssel ellentétesen megszervezett sztrájk ideje alatt köteles biztosítani a tanítás és a vizsgák lebonyolítását.
IX A NYILVÁNTARTÁSOK ÉS A KÖZOKIRATOK
80. szakasz
Az iskola
1) a tanulókról, illetve a gyermekekről;
2) a tanulók eredményéről;
3) a vizsgákról;
4) az oktató-nevelő munkáról;
5) a munkavállalókról vezet nyilvántartást.
A tanulóról vezetett nyilvántartás
81. szakasz
A tanulóról vezetett nyilvántartást a tanuló személyazonosságára vonatkozó adatok (személyes adatok), az oktatási, szociális és egészségügyi jogállása, valmint a számára javasolt és biztosított kisegítő oktatási, egészségügyi és szociális támogatásra vonatkozó adatok képezik.
A tanuló, illetve a gyermek személyes adatai: a tanuló családi neve és utóneve, egységes polgári törzskönyvi száma, neme, születési ideje és helye, a község és az állam, lakcíme, lakhelye, a község és az ország, elérhetőségi telefonszám, a tanuló törzskönyvi száma, nemzeti hovatartozása és állampolgársága.
A nemzeti hovatartozásról nem kötelező nyilatkozni.
A gyermek, illetve a tanuló szülőjének, illetve gyámjának, vagy nevelőszülőjének személyes adatai: a családi és utónév, az egységes polgári törzskönyvi szám, a nem, a születési datum, a születési hely, község és ország, lakcím, lakhely, község és ország, elérhetőségi telefonszám, illetve elektronikus postacím.
A tanuló oktatási jogviszonyát megállapító adatok: az iskola típusára és az oktatás-nevelés tartamára, a tanítási nyelvre, az oktató nevelő-munka megszervezésére, a kötelező és a választott tantárgyakra, az idegen nyelvekre, az egyéni oktatási tervre, a pótoktatással és emelt szintű oktatásra, az egész napos oktatásra és a napközire, a diák által választott szabad tevékenységre és a diák által az iskolaprogramból választott egyéb tevékenységekre, a versenyekre, a mulasztott órák számára, a kirótt nevelő és nevelő-fegyelmi intézkedésekre, az iskola szerveiben történő részvételre és a tanulmányok folytatásával kapcsolatos szándékra vonatkozó adatok.
A tanuló, illetve a gyermek, a szülő, illetve gyám vagy nevelőszülő szociális jogállását meghatározó adatok: a lakásviszonyokra (lakás, ház, családi ház, albérlet, kollégium, rendelkezik-e a tanuló saját szobával, és egyéb lakhatási körülmények), a háztartás és az iskola közötti távolságára vonatkozó adatok; családi állapotok (a közös háztartásban élő családtagok száma, életben vannak-e a szülők, külföldön tartózkodik-e egyik, vagy mindkét szülő, a szülők, illetve a gyám, vagy nevelőszülő családi állapota, képesítési szintje és foglalkoztatási körülményei), kedvezményezettje-e pénzbeli juttatásnak, vagy szociális támogatásnak és, hogy a család tud-e biztosítani uzsonnát, tankönyveket és taneszközöket.
A tanuló, illetve gyermek egészségügyi jogállásának meghatározása annak az adatnak alapján történik, hogy a tanuló részesül-e primáris egészségvédelemben.
A javasolt és alkalmazott kisegítő oktatási, egészségügyi és szociális támogatásra vonatkozó adatokat az igények felmérését végző szakterületközi bizottság által megküldött adatok, és ezeknek az igényeknek a kielégítésére vonatkozó adatok képezik.
A tanuló teljesítményéről vezetett nyilvántartás
82. szakasz
A tanuló teljesítményéről vezetett nyilvántartást a tanulónak a tanulmányi eredményeire és magatartására vonatkozó következő adatok képezik: a minősítési időszak folyamán elért érdemjegyek, az első és második félév végi tantárgyi és magatartási osztályzatok, a vizsgák osztályzatai és az iskolaév végi osztályzatok, a kiadott értesítő könyvek, bizonyítványok, oklevelek és a kivételes eredményekért adott külön oklevelek, díjak és elismerések.
83. szakasz
A vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartást az osztályozó vizsgákra, pótvizsgákra, ellenőrző és éves felmérésekre, az alapfokú oktatás-nevelés záróvizsgájára és a törvény szerinti egyéb vizsgákra vonatkozó adatok képezik.
Az oktató-nevelő munkáról vezetett nyilvántartás
84. szakasz
Az oktató-nevelő munkáról vezetett nyilvántartást a tantárgyak tanárok közötti leosztásról, a tanítási órarendről és egyéb oktató-nevelő tevékenységi formák beosztásáról, a tankönyvekről és más taneszközökről, az írásbeli dolgozatok és ellenőrzők beosztásáról szóló adatok, az iskolaprogram megvalósításáról, a szülőkkel, illetve a gyámmal és a helyi önkormányzattal folytatott együttműködésről, és az oktató-nevelő munka egyéb formáiról szóló adatok képezik, a Törvény rendelkezései szerint.
A foglalkoztatottakról vezetett nyilvántartás
85. szakasz
A foglalkoztatottakról vezetett nyilvántartást a következő adatok képezik: családi és utónév, egységes polgári törzskönyvi szám, nem, születés ideje, születés helye, a község és az ország, a lakcím, a lakhely, a község és az ország, elérhetőségi telefonszám, elektronikus postacím, a képésítés szintjére és típusára, a szakmai továbbképzésre és a elnyert címre, illetve kinevezésre, az állampolgárságra, a gyermekekkel és tanulókkal folytatott munkára való képességre és a pszichofizikai képesség-vizsgára, a nemzeti kisebbség nyelvének ismeretére, a munkaviszony és a foglalkoztatás típusára és tartamára, a más intézményekben történő egyidejű alkalmazásra, a kirótt fegyelmi intézkedésekre, a szakvizsgára és a licencre, a tanár, a nevelő és szakmunkatárs feladataira és óraszámára, a munkabérre és az oktató-nevelő munka megvalósítása érdekében az iskola szerveiben kifejtett részvételre vonatkozó adatok, a Törvény rendelkezései szerint.
A nyilvántartásban szereplő adatok összegyűjtésének módja
86. szakasz
A nyilvántartásban szereplő adatok gyűjtése a hatóságilag kiállított okiratok, valamint a szülők, illetve a gyám által eljuttatott okiratok és az ő nyilatkozataik alapján történik.
A nyilvántartási adatok kezelése a törvényi rendelkezések szerint történik.
A nyilvántartás vezetésének módja
87. szakasz
A nyilvántartás alapját a begyűjtött adatok képezik.
Az iskola nyilvántartásának vezetése, az oktatási rendszer egységesített információs rendszerében, elektronikus úton, valamint adatlapokon történik.
Az adatlapok típusairól, elnevezéséről, tartalmáról és a nyilvántartás vezetésének módjáról a Miniszter rendelkezik és hagyja jóvá azok kibocsátását.
A nyilvántartás vezetése szerb nyelven, cirill és latin betűs írásmóddal történik, a törvény szerint.
Ha az oktató-nevelő munka nemzeti kisebbségi nyelven is folyik, a nyilvántartást a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjának alkalmazásával is vezetni kell.
Az iskoláskor előtti előkészítő programot lebonyolító iskola nyilvántartásait az iskoláskor előtti oktatás-nevelésról rendelkező törvény alapján vezeti.
88. szakasz
A nyilvántartásban szereplő adatokat az iskola gyűjti össze.
Az iskolaigazgató gondoskodik a pontos és határidőben történő adatbevitelről, a nyilvántartás naprakészségéről és az adatbiztonságról, és felel értük, tekintet nélkül a nyilvántartás vezetésének módjára.
A nyilvántartási adatok őrzésének ideje
89. szakasz
A tanulókról vezetett nyilvántartásban szereplő személyes adatokat, az iskolaév végi osztályzatokra vonatkozó tanulói teljesítmények adatait és a záróvizsga eredményeit tartósan kell őrizni.
A törvény 81.-84. szakaszaiban meghatározott összes többi adatot tíz évig kell őrizni.
Az alkalmazottakról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat tíz évig kell őrizni.
90. szakasz
A nyilvántartásban szereplő adatok alapján az iskola közokiratokat állít ki.
Ezen törvény értelmében közokirat:
1) az értesítőkönyv;
2) az átíratkozási igazolás;
3) bizonyítvány az első ciklus befejezett osztályáról a külföldre távozó tanulók és a felnőttek számára;
4) bizonyítvány a második ciklus minden befejezett osztályáról;
5) bizonylat a idegennyelv vizsga teljesítéséről;
6) bizonyítvány a befejezett alapfokú oktatás-nevelésről;
7) bizonylat a záróvizsga teljesítéséről.
Az iskola a beíratkozott tanulónak az iskolaév elején értesítő könyvet, kiíratkozásakor átíratkozási igazolást ad ki.
Az átíratkozási igazolást a tanuló másik iskolába íratkozásáról szóló értesítés kézhezvételét követő hét napon belül ki kell adni, a tanulót befogadó iskola pedig hét napon belül értesíti a tanuló előző iskoláját, hogy az átíratkozási igazolást átvette.
Az iskoláskor erőtti előkészítő programot lebonyolító iskola közokiratot az iskoláskor előtti oktatás-nevelésről rendelkező törvény szerint ad ki.
A közokirat kiadása szerb nyelven, cirill betűs írásmóddal történik, latin betűs írásmóddal a Törvény rendelkezései szerint, és amennyiben az oktató-nevelő munka nemzeti kisebbségi nyelven folyik, annak a nemzeti kisebbségnek a nyelvén és írásmódjának alkalmazásával is.
A közokiratok űrlapjainak tartalmáról a Miniszter rendelkezik és hagyja jóvá azok kibocsátását.
91. szakasz
Az iskola a közokirat másolatát, a közokirat eredetijének a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében történő érvénytelenítését követően, a rendszeresített űrlapon állítja ki.
Az iskola a nyilvántartásában szereplő tényekről, rendszeresített űrlap hiányában, bizonylatot ad ki, a törvény rendelkezései szerint.
92. szakasz
Annak az alapfokú oktatás-nevelést nem szerző tanulónak, akinek megszűnt a tankötelezettsége, és a külföldre távozó tanulónak, bizonyítványt kell kiállítani az utolsó befejezett osztályról.
93. szakasz
Az iskola a közokirat hitelességét pecséttel érvényesíti, a törvény értelmében.
A pecsét használatáért és őrzéséért felelős személyt az iskola alapszabályával kell meghatározni.
A oktatás-nevelés megszerzésének megállapítása nyilvántartás hiányában
94. szakasz
Az a személy, aki nem rendelkezik közokirattal alapfokú oktatás-nevelésének befejezéséről, illetve a vonatkozó levéltári anyag megsemmisülése, vagy eltűnése esetén, kérelemmel fordulhat az illetékes bírósághoz, az oktatás-nevelés megszerzésének megállapítása iránt.
A kérelemnek tartalmaznia kell azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a kérelmező megszerezte az alapfokú oktatás-nevelést, és igazolást arról, hogy a nyilvántartás, illetve a levéltári állomány megsemmisült, vagy eltűnt.
Az irattári anyag megsemmisüléséről, vagy eltűnéséről szóló igazolást az az iskola állítja ki, amelyben a személy alapfokú oktatás-nevelést szerzett, vagy az a másik intézmény, amely a nyilvántartást, illetve az irattári anyagot átvette. Ha ilyen intézmény nincs, az igazolást a helyi önkormányzat illetékes szerve állítja ki.
95. szakasz
Az alapfokú oktatás-nevelés megszerzésének megállapításáról szóló végzést az illetékes bíróság hozza meg nemperes eljárásban, a vonatkozó törvény rendelkezései szerint.
Az alapfokú oktatás-nevelés megszerzésének megállapításáról szóló végzés helyettesíti az alapfokú oktatás-nevelés megszerzéséről szóló bizonyítványt.
X KÜLFÖLDI ISKOLÁK OKIRATAINAK ELISMERÉSE
96. szakasz
A Szerb Köztársaság állampolgára, aki az iskolát vagy az iskola egyes osztályait külföldön fejezte be, illetve, aki a Szerb Köztársaságban fejezett külföldi iskolát, vagy annak egyes osztályait, jogosult a külföldi iskolában szerzett okiratok és a megszerzett alapfokú oktatás-nevelésről szóló bizonyítvány, vagy az egyes befejezett osztályok elismertetésének kérelmezésére.
Külföldi állampolgárok és hontalan személyek jogosultak a külföldi iskolai okirat elismertetésének kérelmezésére, amennyiben ahhoz jogi érdekük fűződik.
A külföldi iskolai okirat az elismeréssel egyenértékűvé válik a Szerb Köztársaságban megszerzett megfelelő közokirattal.
A külföldi iskolai okiratot a Minisztérium ismeri el.
97. szakasz
A külföldi iskolai okiratok elismertetési eljárásában Az általános igazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha ez a törvény másként nem rendelkezik.
Az 1. bekezdésben szabályozott elismertetési eljárásban figyelembe kell venni: az adott külföldi ország iskolarendszerét, tantervét és programját, az iskoláztatás tartamát, az okirat birtokosának az okiratból eredő jogosítványait, és az elbírálást befolyásoló egyéb körülményeket.
Amennyiben az elismertetési eljárás során megállapítást nyer, hogy az elsajátított külföldi tanterv és program jelentős mértékben eltér attól, amellyel összevetették, az elismertetést meghatározott vizsgák, vagy iskolai tudásfelmérés teljesítéséhez kell kötni.
A Minisztérium a 3. bekezdésben szabályozott vizsgák meghatározását és a tudásfelmérést külön szakbizottságra is bízhatja.
A külföldi iskolai okirat elismerésének feltételeként meghatározott vizsgákat arra megfelelő iskolákban kell teljesíteni, legkésőbb a Minisztérium által megállapított határidőben.
98. szakasz
Feltételesen íratkozhat be a következő osztályba az a tanuló, aki kérelmezte külföldi iskola okiratának elismertetését, de az eljárás az iskolaév kezdetéig nem zárult le.
Az 1. bekezdésben leírt esetben az iskola köteles a tanulót azonnal a megfelelő osztályba bevonni.
99. szakasz
A külföldi iskolai okirat elismerétetése iránti kérelemhez mellékelni kell a vonatkozó okirat eredetijét és annak hites fordító által készített fordítását.
A külföldi iskola okiratának elismeréséről szóló végzés közigazgatási eljárásban jogerős.
A végzés rövid tartalmát rá kell írni az iskolai okirat eredeti példányára és a fordítási példányra (az elismerésről szóló záradék).
A külföldi iskolai okiratok elismertetéséről a Minisztérium vezet nyilvántartást.
100. szakasz
A közintézményi iskola tevékenységének finanszírozására szolgáló eszközök biztosítása a Törvény rendelkezései szerint történik.
A magániskola tevékenységének finanszírozására szolgáló eszközöket annak alapítója biztosítja.
XII ENNEK A TÖRVÉNYNEK AZ ALAPFOKÚ FELNŐTTOKTATÁSRA IS ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEI
101. szakasz
A tanulóknak az ezen törvény 2. szak. 2. bek., 4. szak. 2. bek., 9-12. szak., 15. szak. 2. bek., 21-23. szak., 31. szak. 1., 3. és 4. bek., 32. szak. 1. és 4-8. bek., 34. szak. 1. bek., 41., 43., 45., 47., 50. szak., 59. szak. 8. bek., 60., 61., 64., 66., 69-74., 76., 80-83., 90. és 91. szakaszaiban foglalt jogai egyaránt alkalmazandók a felnőttkorú személyek alapfokú oktatásban részesülésre vonatkozó jogaira is, amennyiben arról külön törvény másként nem rendelkezik.
XIII AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATOK ÁTRUHÁZÁSA AZ AUTONÓM TARTOMÁNYRA
102. szakasz
A törvény 12. szakasz 3. bekezdésében meghatározott feladatokat (a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával, valamint a 15 főnél alacsonyabb létszámmal első osztályba íratkozottak számára megvalósuló oktatás-nevelés), a 96. szakasz 4. bekezdésében (külföldi oktatási intézményben szerzett iskolai okirat elismertetése), 97. szakasz 4. és 5. bekezdésekben meghatározott feladatokat (külföldi oktatási intézményben szerzett iskolai okirat elismertetésének eljárása) és a 99. szakasz 4. bekezdésében meghatározott feladatokat (külföldi oktatási intézményben szerzett iskolai okiratok elismertetésével kapcsolatos nyilvántartás és az azzal kapcsolatos iratanyag őrzése), átruházott hatáskörben, az autonóm tartomány látja el.
103. szakasz
100.000,00 dinártól 1.000.000,00 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó szabálysértésért az iskola, ha:
1) ezen törvény rendelkezéseivel ellentétes módon bonyolít le vizsgát (70-74. szakaszok);
2) nem vezet szabályos nyilvántartást, vagy azt ezen törvény rendelkezéseivel ellentétes módon vezeti (80-89. szakaszok);
3) ezen törvény rendelkezéseivel ellentétes módon állít ki közokiratot (90-93. szakaszok).
Az 1. bekezdésében meghatározott szabálysértésért az iskola igazgatóját, illetve felelős személyét 5.000,00-től 100.000,00 dinárig terjedő pénzbírsággal kell sújtani.
XV ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Az iskola szervezeti felépítésének és belső szabályozóinak összehangolása
104. szakasz
Az iskola, ezen törvény hatályba lépését követő hat hónapon belül összehangolja szervezeti felépítését és belső szabályozóit annak rendelkezéseivel.
Az alacsonyabb rendű jogszabályok meghozatalának határideje
105. szakasz
A Kormány ezen törvény hatályba lépését követő 60 napon belül megalakítja a 33. szakasz 2. bekezdésében meghatározott Bizottságot.
Ezen törvényből eredő jogosítványa alapján a Miniszter a törvény hatályba lépését követő két éven belül hozza meg az alacsonyabb rendű jogszabályokat.
Az ezen törvény hatályba lépése előtt meghozott alacsonyabb rendű jogszabályok, alkalmazásban maradnak az újabb alacsonyabb rendű jogszabályoknak e törvény alapján történő meghozataláig, amennyiben nincsenek ellentétben ennek a törvénynek a rendelkezéseivel.
Az előző törvény hatályának megszűnése
106. szakasz
E törvény alkalmazásának kezdetével megszűnik az általános iskoláról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 50/92, 53/93 - más törvény, 67/93- más törvény, 48/94 - más törvény, 66/94 - AB, 22/02, 62/03- más törvény, 64/03 - más törvény kiigazítása, 58/04, 62/04, 79/05, 101/05 - más törvény és 72/09 - más törvény) hatálya.
107. szakasz
Ez a törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében történő közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba és a 2013/2014. iskolaévtől kezdődően kell alkalmazni.