TÖRVÉNYA TÖMEGTÁJÉKOZTATÁSRÓL ÉS A MÉDIÁRÓL(A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 83/2014., 58/2015 szám és 12/2016 - hiteles értelmezés) |
1. szakasz
A tömegtájékoztatás média útján érvényesül.
2. szakasz
A tömegtájékoztatási szabályok a demokratikus társadalmi értékek előmozdítása, az összetűzések megakadályozása és a nyugalom fenntartása, a valóságnak megfelelő, kellő idejű, hiteles és átfogó tájékoztatás, továbbá a szabad személyiségfejlődés lehetővé tétele érdekében biztosítják és védelmezik az információknak, eszméknek és gondolatoknak a média útján való közzétételét, befogadását és cseréjét.
3. szakasz
E törvény a különösen az információk szabad gyűjtésében, közzétételében és befogadásában, az eszmék és a gondolatok kialakításának és kifejtésének a szabadságában, a sajtótermékek nyomtatásának és terjesztésének a szabadságában, a rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtásának, termékeik gyártásának és terjesztésének a szabadságában, az információknak és eszméknek az internet és más platformok révén való szabad terjesztésében, a médiaindításnak és a tömegtájékoztatási tevékenység gyakorlásának a szabadságában megnyilvánuló tömegtájékoztatási szabadság érvényesülési módját szabályozza.
E törvény a tömegtájékoztatás elveit, a tömegtájékoztatáshoz fűződő közérdeket, a közérdek érvényesítéséhez szükséges eszközök biztosítását és elosztását, az impresszumot, a rövidített impresszumot és az azonosítót, a médiaadatok és a nyilvántartás nyilvánosságát, a médiapluralizmus védelmét, a külföldi média szerkesztőinek, újságíróinak és képviselőinek a jogállását, a média terjesztését, a média termékeinek ideiglenes őrzését és a termékbe való betekintést, a különleges tömegtájékoztatási jogokat és kötelezettségeket, a személyi adatokat, a jogi védelem eszközeit és eljárásait, a törvény rendelkezéseinek alkalmazása feletti felügyeletet is szabályozza, és büntető rendelkezéseket is tartalmaz.
A tömegtájékoztatás szabadsága
4. szakasz
A tömegtájékoztatás szabad, nem cenzúrázható.
A média szerkesztőinek, az újságíróknak és a tömegtájékoztatás területén működő más személyeknek a közvetlen vagy közvetett, különösen politikai nézeteik vagy meggyőződésük vagy más személyi tulajdonságuk alapján való megkülönböztetése tilos.
A média általi szabad információáramlás, továbbá a média szerkesztésbeli autonómiája - különösen nyomásgyakorlás, fenyegetés, illetve a szerkesztő, újságíró vagy információforrás zsarolása révén - nem veszélyeztethető.
Az információk gyűjtésében és média általi közlésében részt vevő szerkesztő, újságíró vagy más személy elleni testi támadás törvény szerint büntetendő.
A tömegtájékoztatás szabadsága hivatali jogállással, közmeghatalmazással, tulajdonjoggal vagy más joggal való visszaélés révén, továbbá a sajtótermékek nyomtatására és terjesztésére szolgáló eszközöknek, illetve a médiatartalmak közlésére használt elektronikus kommunikációs hálózatoknak a befolyásolása és ellenőrzése révén nem veszélyeztethető.
Tájékoztatás a közérdekű kérdésekről
5. szakasz
A média közli a nyilvánosság számára indokolt érdekkel bíró jelenségekre, eseményekre és személyiségekre vonatkozó információkat, eszméket és nézeteket, függetlenül attól, hogy hogyan jutott ezekhez az információkhoz, e törvény rendelkezéseivel összhangban.
Mindenkinek jogában áll, hogy a valóságnak megfelelően, átfogóan és idejében értesüljön a közérdekű kérdésekről, és a tömegtájékoztatási eszközök kötelesek tiszteletben tartani ezt a jogot.
A médiapluralizmus védelme és a tömegtájékoztatási monopólium tilalma
6. szakasz
Annak érdekében, hogy a polgárok véleményt alkothassanak a jelenségekről, eseményekről és személyiségekről, biztosítani kell az információforrások és a médiatartalmak sokszínűségét.
Az eszmék és nézetek versengésének és sokszínűségének a védelme érdekében tilos bárminemű monopólium a tömegtájékoztatásban.
Az információknak, eszméknek és nézeteknek a médiában való közlése senkinek sem lehet monopóliuma.
A médiaalapítás és -forgalmazás senkinek sem lehet monopóliuma.
A média adatainak nyilvánossága
7. szakasz
Annak érdekében, hogy mindenki véleményt alkothasson arról, hogy a médiában közölt információk, eszmék és nézetek hitelesek-e és megbízhatóak-e, hogy felmérhető legyen a médiának a közvéleményre gyakorolt esetleges befolyása, továbbá a médiapluralizmus védelme érdekében lehetővé kell tenni a média adatainak a nyilvánosságát.
A közéleti és politikai tisztségviselők jogállása
8. szakasz
A közéleti és politikai tisztségre megválasztott, munkakörbe helyezett, illetve kinevezett személy köteles eltűrni a munkájának eredményeivel, illetve az általa képviselt politikával, a tisztségének betöltésével kapcsolatos bíráló véleményezést függetlenül attól, hogy személyes sértésként éli-e meg a bírálatot.
9. szakasz
A szerkesztő és az újságíró a jelenségre, eseményre vagy személyiségre vonatkozó adatokat tartalmazó információ közlése előtt köteles a körülményeknek megfelelő figyelmességgel ellenőrizni az információ eredetét, igaz voltát és teljességét.
A szerkesztő és az újságíró az átvett információt, eszmét és nézetet köteles hitelesen és átfogóan közölni, s ha az információt más médiából veszi át, közölni az idézett média nevét.
Közszolgálati médiaintézmények
10. szakasz
A közszolgálati médiaintézmények és az ilyen intézmények elveivel összhangban működő más médiák különösképpen kötelesek a jelenségekről, eseményekről és személyiségekről kellő időben és pártatlanul tájékoztatni, lehetővé tenni a közösségben uralkodó eszmék és nézetek kifejezésre juttatását, a tolerancia szellemében folyó vitára késztetni minden közérdekű témával kapcsolatban, különféle tartalmú műsorokat gyártani és a szolgáltatások lehető legmagasabb minőségi szintjére törekedni.
11. szakasz
A lapkiadók, illetve a rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatók (a továbbiakban együtt: kiadó) jogait mindenki köteles tiszteletben tartani.
A bel- és külföldi természetes és jogi személyek egyenlő kiadói és egyéb tömegtájékoztatási jogokkal rendelkeznek a törvénnyel és megerősített nemzetközi szerződéssel összhangban.
A fogyatékosok tájékoztatási jogérvényesítése
12. szakasz
Érdekeik védelme, illetve egyenlő gondolat- és szólásszabadságuk biztosítása érdekében a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzati egység intézkedésekkel teszi lehetővé a fogyatékosok számára, hogy a nyilvánosságnak szánt információkhoz zavartalanul, a megfelelő formában, a megfelelő technológia alkalmazásával hozzájussanak, és a jelnyelvi tolmácsolással vagy Braille-írással információkat közlő vagy e személyek tömegtájékoztatási jogának a zavartalan érvényesítését más módon elősegítő média eszközeinek egy részét vagy más munkafeltételeit biztosítja.
A nemzeti kisebbségek tájékoztatási jogérvényesítése
13. szakasz
Hogy lehetővé tegye a nemzeti kisebbségeknek a saját nyelvükön való tájékoztatással, továbbá saját kultúrájuk és identitásuk ápolásával kapcsolatos jogérvényesítését, a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzati egység társfinanszírozás révén, a tömegtájékoztatási ügyekre illetékes szerv által biztosítja a nemzeti kisebbségek nyelvén információkat közlő média eszközeinek egy részét vagy más munkafeltételeit.
A törvény rendelkezéseinek alkalmazása és értelmezése
14. szakasz
E törvény rendelkezései nem értelmezhetők vagy alkalmazhatók olyan módon, hogy ezáltal megszűnjön vagy az e törvényben előírtnál nagyobb mértékben korlátozódjon a tömegtájékoztatás szabadsága.
E törvény rendelkezéseit a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaival, az emberi és a kisebbségi jogok érvényes nemzetközi mércéivel, valamint az ezek alkalmazását ellenőrző nemzetközi intézmények gyakorlatával összhangban kell értelmezni és alkalmazni.
II KÖZÉRDEK A TÖMEGTÁJÉKOZTATÁSBAN
15. szakasz
A tömegtájékoztatásban a következő a közérdek:
1) a Szerb Köztársaság összes polgárának hiteles, pártatlan, kellő idejű és átfogó tájékoztatása;
2) a Szerb Köztársaságban élő, nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok hiteles, pártatlan, kellő idejű és átfogó tájékoztatása anyanyelvükön;
3) a Szerb Köztársaság területén kívül élő szerb nemzetiségű személyek szerb nyelven való tájékoztatása;
4) a szerb nemzet és a Szerb Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek kulturális identitásának a megőrzése;
5) a külföldi nyilvánosság tájékoztatása idegen nyelveken, ha ez a Szerb Köztársaság érdekében áll;
6) a fogyatékosok és más kisebbségi csoportok tájékoztatása;
7) az emberi jogok és a demokrácia védelmét és fejlesztését, a jogállam és a szociális állam, a szabad személyiségfejlődés, a gyermek- és ifjúvédelem előmozdítását, a kulturális és alkotómunka fejlesztését, az oktatási rendszer részét képező médiajártasságot is magában foglaló oktatás fejlesztését, a tudomány fejlesztését, a sport és a testnevelés, a környezetvédelem és az egészség fejlesztését célzó médiatartalmak gyártásának támogatása;
8) az újságírói és a média-professzionalizmus előmozdítása.
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzati egység a közérdek érvényesüléséről a médiatartalmak sokszínűségének, az eszmék és nézetek kifejezése szabadságának, a független és hivatásos média szabad fejlődésének a serkentésével gondoskodik, s ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a polgárok megkülönböztetés nélkül kielégíthessék az élet minden területére vonatkozó információk és tartalmak iránti igényüket.
16. szakasz
A Szerb Köztársaság a tömegtájékoztatási közérdeket kizárólag a következők révén érvényesíti:
1) közszolgálatok létesítésével nemzeti és tartományi szinten, a törvénnyel összhangban;
2) intézmény létesítésével a Kosovo-Metohija Autonóm Tartomány területén élő népesség tömegtájékoztatási jogainak az érvényesítése érdekében;
3) azzal, hogy lehetővé teszi a nemzeti kisebbségi nemzeti tanácsoknak, hogy a nemzetiség nyelvén való tömegtájékoztatás jogának érvényesítése érdekében intézményeket és gazdasági társaságokat, a nemzetiségi nyelvű tömegtájékoztatás előmozdításának általános érdekű célja érdekében alapítványokat hozzanak létre, a törvénnyel összhangban;
4) a közérdek érvényesítéséhez fűződő tömegtájékoztatási projektumok társfinanszírozásával.
Az 1. bekezdés 2) és 3) pontja szerinti intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány alapító okirata külön szabályozza az igazgatási szerv megválasztásának és kinevezésének a módját, ha pedig az intézmény, gazdasági társaság, alapítvány média kiadója, akkor a média felelős szerkesztője megválasztásának és kinevezésének a módját is úgy, hogy biztosítsa a média teljes szerkesztési függetlenségét.
Az intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány igazgatóját, ha pedig média alapítója is, akkor a média felelős szerkesztőjét is nyilvános pályázat alapján az igazgatási szerv nevezi ki négy évre, és e szerv menti is fel.
Az 1. bekezdés 2) és 3) pontja szerinti intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány igazgatási szerve tagjainak kétharmada független tag, olyan személy, aki az intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány igazgatási szervébe való kinevezését megelőző legalább három évben nem töltött be tisztséget a közéleti tisztségek közötti érdekütközés megakadályozását szabályozó jogszabályok értelmében.
III A KÖZÉRDEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ FŰZŐDŐ TÖMEGTÁJÉKOZTATÁSI PROJEKTUMOK TÁRSFINANSZÍROZÁSA
Az eszközök biztosításának és elosztásának módja
17. szakasz
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzati egység a tömegtájékoztatási közérdek érvényesítésére eszközrészt különít el költségvetésében, és ezeket az eszközöket nyilvános pályázat (a továbbiakban: pályázat) alapján és egyedi odaítéléssel, az állami segélyezés és a konkurenciavédelem elvei szerint osztja el megkülönböztetés nélkül.
Egyedi odaítélésre a nyilvános pályázat alapján a közérdek érvényesítésére elkülönített eszközöknek legfeljebb 5%-a használható fel.
18. szakasz
Pályázat az alábbiakkal kapcsolatos projektumokra írható ki:
1) médiatartalom gyártása;
2) szakmai, tudományos és alkalmi összejövetelek szervezése és ilyeneken való részvétel, valamint a tömegtájékoztatás szakmai és etikai színvonalának az emelése.
A médiatartalmak gyártásával kapcsolatos projektumokra szánt eszközök összege nem lehet kisebb a pályázatra elkülönített eszközök 90%-ánál.
Olyan projektumokra írható ki pályázat, amelyeknek a lejárati ideje nem haladja meg a három évet.
19. szakasz
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzati egység tömegtájékoztatással megbízott szerve a 15. szakaszban meghatározott közérdekből kiindulva, az ilyen szerv működését szabályozó jogszabályokkal összhangban (a továbbiakban: pályázatot hirdető szerv) döntést hoz a naptári év folyamán kiírandó pályázatokról.
A pályázatot hirdető szerv pályázatot ír ki a 12. és 13. szakasz szerinti személyek tájékoztatása minőségének emelésére.
A Szerb Köztársaság tömegtájékoztatási ügyekkel megbízott szerve pályázatot ír ki a Kosovo-Metohija Autonóm Tartomány területén élő polgárok tájékoztatása minőségének emelésére.
A pályázatot nyilvános felhívásként kell kiírni, és az 1. bekezdés szerinti szerv honlapján és legalább egy, a pályázatot hirdető szerv illetékességi területén terjesztett napi-, illetve hetilapban kell közzétenni.
20. szakasz
A pályázatban meg kell határozni:
1) a közérdek érvényesítésére szánt eszközök rendeltetését és összegét;
2) a pályázati részvétel jogát;
3) a pályázati részvétel mércéit;
4) a pályázat lejárati idejét;
5) a projektum benyújtója által benyújtandó dokumentumokat.
21. szakasz
A pályázaton az alábbiak vehetnek részt:
1) a média-nyilvántartásba bejegyzett média kiadója;
2) médiatartalom gyártásával foglalkozó jogi személy, illetve vállalkozó, ha bizonyítja, hogy a társfinanszírozott médiatartalmat média útján realizálja.
A 18. szakasz 1. bekezdésének 2) pontja szerinti pályázatra a 44. szakasz 1. bekezdésében említetteken kívül bármely jogi személy vagy vállalkozó jelentkezhet.
A pályázaton nem vehetnek részt olyan kiadók, amelyeket közbevételekből finanszíroznak.
A pályázati részvétel feltételei
22. szakasz
Pályázni csak egy projektummal lehet.
E törvény értelmében a projektum a 15. szakaszban megfogalmazott közérdek érvényesítéséhez hozzájáruló kerek program vagy (műfaji vagy időbeli) része.
Több média kiadója minden médiára egy projektummal pályázhat.
A pályázó a projektum társfinanszírozására olyan összeget javasolhat, amely nem haladja meg a projektum teljes értékének 80%-át, és legfeljebb a pályázatban meghatározott összeg lehet.
Ha a pályázó a naptári évben már használt köztársasági, tartományi vagy lokális szinten tömegtájékoztatási projektum társfinanszírozására szánt eszközt, ugyanabban az évben ugyanannak a projektumnak a társfinanszírozására csak még egyszer pályázhat és csak olyan összegig, amely a korábban kapott eszközökkel együtt nem haladja meg a projektum értékének 80%-át.
A pályázati ajánlatok értékelésének mércéi
23. szakasz
A pályázati ajánlatokat annak alapján kell megítélni, hogy az előirányzott projektumtevékenységgel mennyire érvényesíthető a 15. szakaszban meghatározott közérdek, továbbá annak alapján, hogy a pályázó a benyújtott dokumentáció szerint milyen mértékben szavatolja a szakmai és az etikai médiaszabványokhoz való ragaszkodását.
Minden egyes pályázat mércéit a nyilvános felhívás pontosítja.
24. szakasz
A pályázatra benyújtott projektumokat három- vagy öttagú szakbizottság (a továbbiakban: bizottság) értékeli.
A valamely nemzeti közösség tagjai tájékoztatása minőségi szintjének az emelésére kiírt pályázatra benyújtott projektumokhoz kötelezően meg kell szerezni az adott nemzeti kisebbség nemzeti tanácsának a véleményét.
Az 1. bekezdés szerinti szakbizottság tagjait a pályázatot hirdető szerv vezetője nevezi ki független médiaszakértők és a média érdekütközés nélküli, nem közéleti tisztséget betöltő dolgozói közül.
Az 1. bekezdés szerinti bizottság tagjainak zömét újságíró- vagy médiaegyesület indítványára kell kinevezni, ha van ilyen indítvány, s ha a javasolt személyek eleget tesznek a törvényi feltételeknek.
Minden egyes pályázatra külön bizottsági tagokat kell kinevezni, a kinevezési döntést pedig közzé kell tenni a 2. bekezdés szerinti szerv honlapján.
Döntés az eszközök elosztásáról
25. szakasz
Az eszközök elosztásáról a bizottság megindokolt indítványa alapján a pályázatot hirdető szerv vezetője dönt.
Az 1. bekezdés szerinti döntést minden egyes pályázat esetében megindokolt határozat formájában kell meghozni.
A 2. bekezdés szerinti határozat végleges, ellene közigazgatási per indítható.
Az eszközök elosztásáról szóló határozatot közzé kell tenni a pályázatot hirdető szerv honlapján, és minden pályázóhoz el kell juttatni elektronikus formában.
A 2. bekezdés szerinti határozat a projektumtevékenység társfinanszírozására eszközöket nyerő személlyel való szerződéskötés alapja.
Jelentés az elvégzett tevékenységről
26. szakasz
Az elvégzett projektumtevékenységről a szerződéses kötelezettségeknek megfelelően narratív és pénzügyi jelentést kell terjeszteni a pályázatot hirdető szerv elé.
Az 1. bekezdés szerinti jelentéshez csatolni kell a projektum realizálásának a bizonyítékát is.
27. szakasz
A 17. szakasz szerinti, egyedi juttatásokra szánt eszközöket a tömegtájékoztatási ügyekkel megbízott szerv vezetője osztja el nyilvános pályázat kiírása nélkül hozott határozatban.
Az 1. bekezdés szerinti egyedi határozattal juttatott eszközök összege nem haladhatja meg a kis értékű közbeszerzésekre előírt összeg 20%-át.
A 2. bekezdés szerint juttatott eszközök nem vonhatók össze az állami támogatás más formáival.
Az egyedi juttatásokra szánt eszközök elosztásának feltételeire és eljárására a 21., 22., 23., 25. és 26. szakasz rendelkezései irányadóak.
Az eszközök biztosításának és elosztásának általános szabályai
28. szakasz
A tömegtájékoztatási közérdek érvényesítéséhez hozzájáruló projektumok társfinanszírozását a tömegtájékoztatási ügyekkel megbízott minisztérium szabályozza részletesebben, és előírja a pályázati jelentkezőlap mintáját, továbbá a narratív és pénzügyi jelentés mintáját.
A pályázati jelentkezőlap mintájának kötelezően tartalmaznia kell azt az adatot, hogy a pályázó vett-e már igénybe közpénzt ugyanarra a projektumra.
29. szakasz
A média tömegtájékoztatási eszköz, amely szerkesztő által megszerkesztett információkat, eszméket és nézeteket, továbbá nyilvános bemutatásra szánt egyéb tartalmakat közvetít szóval, képpel, illetve hanggal meghatározatlan számú igénylőnek.
E törvény értelmében különösen a napi és időszaki sajtótermékek, a hírügynökségi szolgáltatások, a rádióműsorok és e médiák elektronikus kiadványai, valamint az önálló elektronikus kiadványok (szerkesztő által szerkesztett internetes oldalak vagy internetes portálok) tekintendők médiának, amelyek a törvénnyel összhangban be vannak jegyezve a média-nyilvántartásba.
A média nem jogi személyiségű.
30. szakasz
E törvény értemében nem média: a könyv, a film, a rádiós és audiovizuális tartalmakat rögzítő eszköz, az elsősorban bizonyos professzionális csoport tájékoztatására vagy oktatására szánt tudományos és szakfolyóirat, az egyéb nyomtatott kiadvány, a piacnak szánt értesítéseket, hirdetéseket, reklámokat és információkat tartalmazó katalógus és közlöny, a hasonló, belső tájékoztatásra szánt kiadvány, az állami szervek és szervezetek, intézmények, közvállalatok, gazdasági társaságok, vállalkozók és egyesületeik elektronikus kiadványai, a hivatalos közlöny, a szórólap, plakát és más hasonló, a nyilvánosság tájékoztatására szánt nyomtatvány, a kiadótevékenységet szabályozó jogszabályok értelmében vett egyéb kiadvány, valamint a web-böngésző és aggregátor.
E törvény értelmében nem média: a platform, mint amilyen az internetes fórum, közösségi háló vagy az információknak, eszméknek és nézeteknek a tagok közötti szabad cseréjét lehetővé tevő egyéb platform, bármilyen más önálló elektronikus publikáció, mint amilyen a blog, a web-prezentáció és hasonló elektronikus bemutatók, kivéve, ha be vannak jegyezve a média-nyilvántartásba e törvénnyel összhangban.
31. szakasz
Minden újság, amelynek külön neve van, egy médiának tekintendő.
Egy újságnak azonos néven megjelenő összes kiadványa egy médiának tekintendő.
Minden egyes külön rádió- vagy televízió-műsor a műsorszórás módjától függetlenül egy médiának tekintendő
Minden egyes külön forgalmazott hírügynökségi szolgáltatás egy médiának tekintendő.
Az önálló elektronikus kiadvány egy médiának tekintendő.
32. szakasz
Kiadó bármely természetes és jogi személy lehet.
A médiakiadó természetes és jogi személyeknek tevékenységük folytatását be kell jegyeztetniük a Szerb Köztársaság illetékes szervénél.
Az 1. bekezdés szerinti jogi személy alapítója bármely bel- vagy külföldi jogi vagy természetes személy lehet a törvénnyel összhangban.
Az 1. bekezdés szerinti jogi személy alapítója közvetlenül vagy közvetve nem lehet a Köztársaság, autonóm tartomány és helyi önkormányzati egység, sem teljes egészében vagy részben állami tulajdonban levő, illetve teljes egészében vagy részben közbevételekből finanszírozott intézmény, vállalat és más jogi személy, kivéve a 16. szakasz 1. bekezdésének 1)-3) pontja szerinti eseteket.
33. szakasz
A médiakiadási jog szerepel a jogforgalomban.
A kiadó változását e törvénnyel összhangban be kell jegyezni a média-nyilvántartásba.
A 2. bekezdés szerinti kiadóváltozás harmadik személyekkel szemben a bejegyzés napjától hat.
Az 1. bekezdés szerinti jogi ügyletet írásban kell megkötni.
Az elektronikus média kiadójának megváltoztatási jogát az elektronikus média területét szabályozó törvény szabályozza.
V IMPRESSZUM, RÖVIDÍTETT IMPRESSZUM ÉS AZONOSÍTÓ
34. szakasz
A médiában impresszum, rövidített impresszum, illetve azonosító formájában kötelező közzétenni a média főbb adatait.
35. szakasz
A média impresszuma a következőket tartalmazza: a média neve, a kiadó neve és székhelye, elektronikus postacím vagy a honlap neve, a média és az egyes kiadványok, rovatok, illetve műsorblokkok felelős szerkesztőjének a személyneve, az illetékes szabályozó, illetve felügyelő szervek adatai, a média nyilvántartási száma.
Az 1. bekezdés szerinti adatokon kívül a rádiós és audiovizuális szolgáltatásokat nyújtó média impresszumának kötelezően tartalmaznia kell a műsor sugárzásának napját és az impresszum sugárzásának idejét, továbbá a műsorsugárzás frekvenciáját, illetve televíziós csatornáját, a hírügynökségi impresszumnak pedig az információküldés dátumát is.
Az újság rövidített impresszuma az újság nevét és a kiadás napját tartalmazza.
A televízió-műsor azonosítója az audiovizuális médiaszolgáltatás, illetve a televízió-műsor jellegzetes jelzését tartalmazza.
A rádióműsor azonosítója a rádióműsor nevét és a műsorszóró rádiófrekvenciát tartalmazza.
A hírügynökség rövidített impresszuma a szolgáltató nevét és az információtovábbítás dátumát tartalmazza.
36. szakasz
Az impresszumot teljes egészében, jól láthatóan, a média többi tartalmától jól elkülönítve kell közölni.
Az újság impresszumát és rövidített impresszumát minden számban és minden példányban közölni kell.
Az újság rövidített impresszumát minden oldal szélén közölni kell.
A televízió- és rádióműsor impresszumát minden műsorsugárzási napon a műsor elején és végén kell közölni, ha pedig a műsorsugárzás megszakítás nélkül folyik, naponta éjfél és két óra között.
A televízió-műsor azonosítóját a műsor tartama alatt közölni kell.
A rádióműsor azonosítóját a műsor tartama alatt legalább kétóránként egyszer kell közölni.
A hírügynökség impresszumát naponta legalább egyszer kell közölni.
A hírügynökség rövidített impresszumát minden közzétett információhoz csatolni kell.
A többi média impresszumát, rövidített impresszumát és azonosítóját e törvény rendelkezéseivel összhangban, alkalmas módon kell közölni.
VI A MÉDIAADATOK NYILVÁNOSSÁGA ÉS A NYILVÁNTARTÁS
37. szakasz
A média-nyilvántartást (a továbbiakban: Nyilvántartás) a Szerb Köztársaság Gazdasági Nyilvántartási Ügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) vezeti az Ügynökség jogállását szabályozó törvénnyel, az Ügynökségben való bejegyzés eljárását szabályozó törvénnyel és e törvénnyel összhangban.
38. szakasz
A Nyilvántartás rendeltetése a médiaadatok nyilvánosságának a biztosítása.
A Nyilvántartás tartalma és a bejegyzés tárgya
39. szakasz
A Nyilvántartásba a következőket kell bejegyezni:
1) a 29. szakasz szerinti média nevét és nyilvántartási számát;
2) a média felelős szerkesztőjének adatait - ha belföldi természetes személy, akkor személynevét és törzsszámát, ha külföldi természetes személy, akkor útlevélszámát és az útlevelet kiadó országot;
3) elektronikus média esetén a médiaszolgáltatási engedély számát;
4) a média kiadásának, illetve szolgáltatásnyújtásának a nyelvére vonatkozó adatot;
5) a média internetes, elektronikus és egyéb formáira vonatkozó adatot;
6) a kizárólag internet útján működő média internetcímét;
7) a média kiadójának/a médiaszolgáltatónak az üzleti nevét/elnevezését, székhelyét és törzsszámát;
8) a kiadó alaptőkéjének több mint 5%-át közvetlenül vagy közvetve részesedésként birtokló jogi és természetes személyekre vonatkozó adatokat, a gazdasági társaságok jogállását szabályozó törvény értelmében velük kapcsolatban levő személyek adatait, továbbá az azoknak a más médiáknak az adatait tartalmazó dokumentumot, amelyeknek az alaptőkéjéből e személyek több mint 5%-ot tartanak részesedésként;
9) a médiának e törvény rendelkezéseivel összhangban megítélt állami támogatásként kapott pénzösszeg adatait;
10) a közhatalmi szervek, azaz állami szervek, a területi autonómia szervei, helyi önkormányzati egységek, közhatalmi jogosítvánnyal felruházott szervezetek, illetve a Szerb Köztársaság, autonóm tartomány, helyi önkormányzati egység által alapított vagy teljes egészében vagy részben finanszírozott jogi személyek (a továbbiakban: közhatalmi szerv) által megítélt pénzösszegek adatait;
11) a médiának a naptári évben eladott átlagos példányszámára vonatkozó adatot;
12) a bejegyzés alapjául szolgáló egyéb dokumentumokat;
13) a bejegyzés napját és idejét;
14) a bejegyzett adatok változását;
15) az adatváltozás bejegyzésének napját és idejét.
Az 1. bekezdés 8) pontja szerinti dokumentumnak kötelezően tartalmaznia kell a jogi személy üzleti nevét/elnevezését, székhelyét és bejegyzési/törzsszámát, a belföldi természetes személy személynevét és egységes törzsszámát vagy a külföldi természetes személy útlevélszámát és az útlevelet kiadó ország nevét, továbbá egyénenkénti százalékarányát az igazgatási jogokban.
Az 1. bekezdés 9) és 10) pontja alatti adatok bejegyzésére a közhatalmi szerv nyújt be bejelentőt.
Az 1. bekezdés 9) és 10) pontja szerinti pénzösszegek adatait legkésőbb az eszközök odaítéléséről szóló határozat meghozatalának napját követő 15 napon belül be kell jelenteni.
Az 1. bekezdés 11) pontja szerinti, az előző naptári évben átlagosan eladott példányszám adatait a folyó év március 31-éig be kell jelenteni a Nyilvántartásba.
A természetes személy bejegyzett és/vagy közzétett adatai nem férhetők hozzá a nyilvánosság számára, kivéve a személynevet.
A bejegyzett adatok és dokumentumok változása
40. szakasz
A bejegyzett adatok változását a változás bekövetkezésének napját követő 15 napon belül be kell jelenteni a Nyilvántartásba.
A média törlése a Nyilvántartásból
41. szakasz
A médiát a kiadó bejelentése alapján kell törölni a Nyilvántartásból.
A nyilvántartó hivatalból törli a médiát a Nyilvántartásból:
1) az illetékes állami szervnek a 47. szakasszal kapcsolatban meghozott határozata alapján;
2) a kiadónak a nyilvántartásba vételére szolgáló nyilvántartásból való törlését követően;
3) külön törvényben előírt más okból.
Határozat a nyilvántartásba vételről
42. szakasz
A nyilvántartást vezető nyilvántartó (a továbbiakban: Nyilvántartó) határozata végleges, ellene közigazgatási per indítható.
Nyilvántartásba vételi dokumentáció
43. szakasz
A média nyilvántartásba vételi eljárásában benyújtandó dokumentációt a tömegtájékoztatási ügyekben illetékes minisztérium írja elő.
A bejegyzés hiányának következményei
44. szakasz
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, a helyi önkormányzati egység, a túlnyomórészt állami tulajdonban levő vagy teljes egészében vagy nagyobb részben közbevételekből finanszírozott intézmény, vállalat és más jogi személy nem lehet a nyilvántartásban nem szereplő média kiadójának a projektumában társfinanszírozó, és más módon sem nyújthat állami támogatást.
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, a helyi önkormányzati egység, a túlnyomórészt állami tulajdonban levő vagy teljes egészében vagy nagyobb részben közbevételekből finanszírozott intézmény, vállalat és más jogi személy nem hirdethet az 1. bekezdés szerinti médiában, és más szolgáltatásait sem veheti igénybe.
VII A MÉDIAPLURALIZMUS VÉDELME
A médiapluralizmus veszélyeztetésének tilalma
45. szakasz
A médiapluralizmust jelentősebb mértékben veszélyeztető túlsúlyos tömegtájékoztatási befolyás létrejöttének vagy erősödésének a megakadályozása érdekében tilos egyesíteni:
- két vagy több, a társadalmi élet minden területéről információkat közlő napilap kiadójának alapítói, illetve igazgatási jogait, ha e napilapok teljes éves példányszáma az egyesítést megelőző naptári évben meghaladta a Szerb Köztársaság területén megjelenő napilapok eladott vagy más módon realizált példányszámának több mint 50%-át;
- két vagy több, rádiós vagy audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó kiadó alapítói, illetve igazgatási jogait, ha e szolgáltatók összesített hallgatottsága, illetve nézettsége az egyesítést megelőző naptári évben az általuk fedett területen meghaladta a teljes hallgatottság, illetve nézettség 35%-át.
Az alapítói, illetve igazgatási jogok egyesítése magában hordozza annak a lehetőségét, hogy két vagy több kiadónál döntő befolyás alá kerül az ügyvezetés, különösen az ellenőrző (törzs)társaság, illetve ellenőrző tag vagy részvényes részéről a tulajdonjog vagy a tulajdonhoz vagy a tulajdon egy részéhez fűződő más vagyonjog, szerződésből, megállapodásból vagy értékpapírból eredő jog, követelés vagy a követelést biztosító eszközök vagy az üzleti gyakorlat körülményei alapján.
Az 1. és 2. bekezdés nem teszi kérdésessé a gazdasági verseny védelmét szabályozó törvények rendelkezéseinek az alkalmazását.
46. szakasz
A társadalmi élet minden területéről információkat közlő, az év során a napi 50 000-es példányszámot meghaladó átlagos realizálású napilap kiadója és rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó kiadó között tilos az alaptőke 50%-át meghaladó részarányt szerezni.
A médiakiadói tevékenységen kívül médiatartalmak forgalmazásával is foglalkozó személy a médiakiadói tevékenységet köteles vele kapcsolatban levő jogi személy révén folytatni.
E törvény értelmében kapcsolatban levő jogi személyeknek azok a személyek tekintendők, amelyek úgy kapcsolódnak össze, hogy közülük egy vagy több döntően befolyásolhatja egy vagy több másik jogi személy ügyvezetését, különösen, ha a befolyás a következőkből ered:
1) ellenőrző (törzs)társaság, illetve ellenőrző tag vagy részvényes minőségből, önálló vagy együttes ténykedésük révén, a gazdasági társaságok jogállását szabályozó törvény értelmében kapcsolatban levő gazdasági társaságok szabályai szerint;
2) a másik jogi személy vagyonához vagy vagyonának egy részéhez kapcsolódó tulajdonjogból vagy más jogból;
3) szerződésből, megállapodásból vagy értékpapírok tulajdonjogából;
4) követelésből, biztosítékeszközből vagy üzleti gyakorlati körülményből, ha az ellenőrző személy a jogosultja vagy meghatározója.
A médiapluralizmus veszélyeztetésének megállapítása
47. szakasz
A médiapluralizmus veszélyeztetését nyomtatott média esetében a tömegtájékoztatási ügyekben illetékes minisztérium állapítja meg, ha pedig egyesítésről vagy keresztezett részarány-szerzésről van szó, s ennek legalább egy elektronikus média is részvevője, az elektronikus médiára illetékes független szabályozó testület az elektronikus médiát szabályozó törvénnyel összhangban.
A tömegtájékoztatási ügyekben illetékes minisztérium az 1. bekezdés szerinti eljárást az érdekelt személy bejelentése alapján indítja meg.
Ha megállapítja, hogy a médiapluralizmus veszélybe került, a 2. bekezdés szerinti minisztérium figyelmezteti erre a kiadót, és elrendeli, hogy a figyelmeztetés vételét követő hat hónapon belül nyújtson be bizonyítékot, hogy cselekedeteivel megszüntette a médiapluralizmus veszélyeztetésének okait.
A 2. bekezdés szerinti minisztérium hivatalból értesíti a Nyilvántartót a kiadónak küldött figyelmeztetésről.
Ha a nyomtatott média kiadója nem jár el a 3. bekezdés szerinti figyelmeztetés értelmében, a Nyilvántartó a tömegtájékoztatási ügyekben illetékes minisztérium határozata alapján törli a médiát a Nyilvántartásból.
VIII SZERKESZTŐK, ÚJSÁGÍRÓK, HIVATÁSOS ÚJSÁGÍRÓK EGYESÜLETEI, KÜLFÖLDI MÉDIA KÉPVISELŐI
48. szakasz
A médiában kötelező a felelős szerkesztő.
A média főszerkesztője a média felelős szerkesztőjének minősül.
Az egyes kiadványok, rovatok, illetve műsoregységek felelős szerkesztője az általa szerkesztett tartalomért felel.
A felelős szerkesztő nem lehet mentességet élvező személy.
Felelős szerkesztővé a Szerb Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező személy nevezhető ki.
Az újságíró joga, hogy állításokat közöljön, álláspontokat és nézeteket ismertessen
49. szakasz
Az újságírónak nem szűnhet meg a munkaviszonya, nem csökkenthető a szerződéses keresete vagy szerződéses bére, és más módon sem hozható kedvezőtlen helyzetbe azért, mert tömegtájékoztatási eszközben valódi állítást közölt vagy véleményt nyilvánított, de azért sem, mert a médián kívül egyéni álláspontként ismertette véleményét.
Az újságíró joga, hogy elutasítsa a megbízás végrehajtását
50. szakasz
Az újságírónak jogában áll, hogy elutasítsa a szerkesztői megbízás végrehajtását, ha a megbízás szerinti eljárás jogszabályt, szakmai szabályt vagy újságírói etikát sértene.
Az újságíró joga, hogy alkotása autentikus legyen
51. szakasz
Ha alkotásának értelme a szerkesztői eljárásban módosul, az alkotás az újságíró beleegyezése nélkül nem jelenhet meg az ő neve alatt.
52. szakasz
Az újságíró nem köteles felfedni az információ forrását, kivéve a legalább ötévi börtönbüntetéssel fenyegetett bűncselekménnyel vagy elkövetőjével kapcsolatos adatokét, ha a bűncselekmény adatai más módon nem szerezhetők meg.
53. szakasz
Az újságírók a társulást szabályozó törvénnyel összhangban szabadon alapíthatnak egyesületet.
Az egyesület joga bírói eljárásban
54. szakasz
Az újságírói egyesületnek jogi érdeke, hogy beavatkozzon a tagját érintő munkaügyi jogvitába, ha e tag ezt nem ellenzi.
Külföldi média képviselői és külföldi média tudósító szolgálata
55. szakasz
A külföldi média képviselőinek (szerkesztő, újságíró, fotóriporter, kameraman és más munkatárs) és a külföldi média tudósító szolgálatának tevékenységük folytatása során ugyanolyan jogaik és kötelességeik vannak, mint a hazai szerkesztőknek, újságíróknak, egyéb munkatársaknak és médiának.
Újságírói munkavégzésük megkönnyítése érdekében a külföldi média képviselője és a külföldi média tudósító szolgálata bejegyeztethető a tömegtájékoztatási ügyekben illetékes minisztérium által a külföldi képviselőkről és tudósítókról vezetett nyilvántartásba, és ennek alapján megfelelő igazolványt kapnak.
A külföldi tudósító szolgálat mint a külföldi média szervezett képviselete nyilvántartásba vétellel jogi személlyé válik.
A 2. bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének és a bejegyzésnek a módját, továbbá az igazolvány kiadását a tömegtájékoztatási ügyekben illetékes minisztérium szabályozza.
IX A MÉDIA ÉS A MÉDIATARTALOM FORGALMAZÁSA
56. szakasz
A bel- és külföldi média és médiatartalmak forgalmazása szabad.
Az 1. bekezdés szerinti forgalmazási szabadság biztosítja a nyilvánosságnak a médiához és a médiatartalomhoz a forgalmazói hálózatban való hozzáférést, függetlenül attól, hogy a média milyen eszköz révén válik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.
Impresszum nélküli média forgalmazása
57. szakasz
A forgalmazónak jogában áll, hogy elutasítsa az impresszum nélküli média forgalmazását.
Ha az impresszum nélkül forgalmazott médiában közölt információ jogvitára ad okot, a média forgalmazását vállaló forgalmazót is felelősség terheli.
A forgalmazás elutasításának tilalma
58. szakasz
A médiaforgalmazó személy a versengés védelmét szabályozó törvény rendelkezéseinek megfelelően nem utasíthatja el a média forgalmazását a médiapiac különféle részvevői számára eltérő feltételeket alkalmazva, és más módon sem korlátozhatja, veszélyeztetheti vagy gátolhatja jelentősebb mértékben a versengést a Szerb Köztársaság releváns médiapiacán.
Ha a forgalmazása az 1. bekezdés szerinti tilalom megsértése révén teljes egészében vagy jelentős mértékben leállt, a médiakiadó az illetékes bíróságnál az ennek következtében őt ért kár megtérítését kérheti.
Az 1. bekezdés rendelkezésével kapcsolatos kártérítést az eladatlan példányszám értékének, illetve a közönségben való részaránynak, az eladatlan példányszámban, illetve rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatásban eladott, de nem realizált hirdetési helyek értékének a figyelembe vételével kell megállapítani.
A 2. bekezdés szerinti kérelem alapján való eljárás sürgős.
Az illetékes bíróság a 2. bekezdés szerinti eljárásban a médiakiadó indítványára ideiglenes intézkedésként kötelezi a médiaforgalmazó személyt, hogy az eljárás jogerős befejezéséig folytassa tovább a kérdéses média forgalmazását.
Az illetékes bíróságnak az 5. bekezdés szerinti indítványról a benyújtásának napját követő nyolc napon belül kell döntenie, és határozatát azonnal kézbesítenie kell a médiakiadónak, a média felelős szerkesztőjének és a médiaforgalmazó személynek.
Információ vagy más médiatartalom terjesztésének tilalma
59. szakasz
Az illetékes bíróság az illetékes ügyész indítványára megtilthatja bizonyos információ vagy más médiatartalom (a továbbiakban együtt: információ) terjesztését, ha ez a demokratikus társadalomban elkerülhetetlen, s ha az információ felhívást tartalmaz:
1) az alkotmányos rend közvetlen erőszakos megdöntésére;
2) bizonyos személy vagy csoport elleni közvetlen erőszakra faj, nemzeti hovatartozás, politikai hovatartozás, vallás, szexuális irányultság, rokkantság vagy más egyéni sajátosság alapján, s az információ közlése komoly és elháríthatatlan következményekkel járna, melyek más módon nem akadályozhatók meg.
60. szakasz
Az információ terjesztésének tilalmára vonatkozó indítványt (a továbbiakban: tilalmi indítvány) az illetékes ügyész nyújtja be.
A tilalmi indítványban kérhető az 59. szakasz szerinti információ terjesztésének a megtiltása, az információt tartalmazó újság példányainak elkobzása, ha a tilalom értelme csak így váltható valóra, illetve az információ más média útján való terjesztésének a megtiltása.
61. szakasz
Az illetékes bíróság az illetékes ügyész indítványára a jogerős tilalmi határozat meghozataláig az információ terjesztésének ideiglenes tilalmáról dönthet.
Az 1. bekezdés szerinti indítványról a bíróság a benyújtását követő hat órán belül dönt.
Az illetékes bíróság az ideiglenes tilalomról szóló döntést köteles azonnal megküldeni a kiadónak, a felelős szerkesztőnek, a forgalmazónak vagy a nyomdának.
Az illetékes bíróság meghagyja az illetékes belügyminisztériumnak, hogy az 1. bekezdés szerinti döntés alapján gátolja meg az információ terjesztését.
62. szakasz
A tilalmi indítvánnyal kapcsolatos tárgyalást az indítvány átvételének pillanatát követő 24 órán belül meg kell tartani.
Az 1. bekezdés szerinti tárgyalás a szabályosan megidézett ügyfelek jelenléte nélkül is megtartható, s erre az ügyfeleket az idézésben világosan figyelmeztetni kell.
63. szakasz
A bíróság a tilalmi indítványról a tárgyalás befejezését követően azonnal dönt, a tanács elnöke pedig haladéktalanul közli a döntést.
A döntést írásban kell kidolgozni, és hivatalos másolatát a közzétételét követő három napon belül el kell juttatni az ügyfeleknek.
A tilalmi indítvány elutasítása
64. szakasz
A tilalmi indítványt elutasító döntés hatályon kívül helyezi a 61. szakasz 1. bekezdése szerinti, az információ ideiglenes terjesztésének megakadályozására hozott intézkedést.
Az illetékes ügyész által az 1. bekezdés szerinti döntés ellen benyújtott fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
65. szakasz
Ha a bíróság elutasítja a tilalmi indítványt, a kiadó jogosult az alaptalan ideiglenes tilalom okozta kárának a megtérítésére.
Fellebbezés az elsőfokú bíróság döntése ellen
66. szakasz
Az elsőfokú bíróságnak a tilalmi indítvány kapcsán hozott döntése elleni fellebbezést a döntés másolatának kézbesítését követő három napon belül kell benyújtani.
A fellebbezés nem kézbesítendő a másik félnek válasz érdekében.
Az elsőfokú bíróság az idejében érkező, engedélyezett fellebbezést az ügy irataival együtt az átvételének napját követő két napon belül továbbítja a másodfokú bíróságnak.
A másodfokú bíróság megidézheti és meghallgathatja a feleket.
A másodfokú bíróság a fellebbezés és az iratok átvételének napját követő három napon belül dönt a fellebbezésről.
A büntetőeljárási szabályok értelemszerű alkalmazása
67. szakasz
Ha ez a törvény másként nem rendelkezik, az információ-terjesztés tilalmára vonatkozó eljárásban a büntetőeljárást szabályozó törvény rendelkezései alkalmazandók.
X A MÉDIATERMÉK IDEIGLENES ŐRZÉSE ÉS A BETEKINTÉS JOGA
68. szakasz
A kiadó a médiatermék (a továbbiakban: termék) egy példányát köteles őrizni:
1) újság esetén - minden kiadvány minden számát - a megjelenésétől számított 60 napig;
2) sugárzott rádió- vagy televízió-műsor felvételét - a sugárzástól számított 30 napig;
3) más termék esetén - a megjelenésétől számított 30 napig.
A betekintésre és a másolatra való jog
69. szakasz
A kiadó a bíróság, más illetékes állami szerv, az elektronikus média területét szabályozó testület, továbbá az érdekelt személy kérésére haladéktalanul, de legkésőbb az írásos kérelem átvételének napját követő három napon belül köteles lehetővé tenni az őrzött termékekbe való betekintést, és a másolatot adni róluk.
A betekintési jog érvényesítése
70. szakasz
A termékbe a kiadó helyiségében a megadott napon, munkaidőben lehet betekinteni.
Annak a személynek, aki kísérő nélkül nem tud betekinteni a termékbe, lehetővé kell tenni a kísérő segítségét.
71. szakasz
A termékbe való betekintés térítésmentes.
A termékmásolat kidolgozásáért a szükséges másolási költségek megtérítése kérhető.
Ha a másolatot bíróság, illetékes állami szerv, illetve az elektronikus média területét szabályozó testület kéri a hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatban, a másolatot térítésmentesen kell kidolgozni és továbbítani.
Visszaélés a médiatermékbe való betekintés jogával
72. szakasz
A kiadó elutasíthatja a termékbe való betekintési és másolatkészítési kérelmet, ha a kérelmező visszaél jogával, különösen, ha ésszerűtlenül gyakran kérelmez, vagy ha megismétli a már megnézett vagy megkapott termékkel kapcsolatos kérelmét.
XI KÜLÖN TÖMEGTÁJÉKOZTATÁSI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
73. szakasz
Az emberi méltóságnak, illetve a bíróság vagy más állami szerv függetlenségének, tekintélyének és pártatlanságának a védelme érdekében a médiában senki sem minősíthető büntetendő cselekmény elkövetőjének, illetve bűnösnek vagy felelősnek, mielőtt a bírósági ítélet jogerőre nem emelkedik.
Büntetőeljárással kapcsolatos információ közzététele
74. szakasz
A folyamatban levő büntetőeljárással kapcsolatos információk akkor tehetők közzé, ha a főtárgyaláson hangzottak el, vagy ha a közérdekű információkhoz való hozzáférést szabályozó törvény alapján a közhatalmi szerv adta vagy adhatta volna őket.
75. szakasz
A médiában közölt eszmék, vélemények, illetve információk nem serkenthetik a személyek vagy csoportok elleni diszkriminációt, gyűlöletet vagy erőszakot amiatt, hogy bizonyos fajhoz, valláshoz, nemzethez vagy nemhez tartoznak-e vagy sem, illetve szexuális irányultságuk vagy más egyéni sajátosságuk alapján, függetlenül attól, hogy a közzététel bűncselekmény elkövetését jelenti-e.
76. szakasz
Nem tekintendő a gyűlöletbeszéd tilalma megsértésének, ha a 75. szakasz szerinti információ újságírói szöveg része, s ha közlése:
1) nem azzal a szándékkal történt, hogy serkentse a diszkriminációt, a gyűlöletet vagy az erőszakot a 75. szakasz szerinti személyek vagy csoportok ellen, különösen, ha ez az információ objektív újságírói jelentés része;
2) azzal a szándékkal történt, hogy bírálóan rámutasson a 75. szakasz szerinti személyek vagy csoportok elleni diszkriminációra, gyűlöletre vagy erőszakra, illetve az olyan jelenségekre, amelyek ilyen viselkedésre serkentenek vagy serkenthetnek.
77. szakasz
A kiskorúak szabad személyiségfejlődésének védelme érdekében külön is ügyelni kell arra, hogy a média tartalma és a médiaforgalmazás módja ne ártson a kiskorúak erkölcsi, intellektuális, érzelmi vagy szociális fejlődésének.
A pornográfia nyilvános bemutatásának tilalma
78. szakasz
Pornográf tartalmú nyomtatott média nem állítható ki nyilvánosan úgy, hogy kiskorúak hozzáférhessenek.
A pornográf tartalmú nyomtatott média címlapján és hátsó oldalán nem szerepelhet pornográfia, és jól látható figyelmeztetést kell tartalmaznia arról, hogy pornográfiát tartalmaz, és hogy nem kiskorúaknak való.
A pornográf rádiós és audiovizuális médiatartalmakra, továbbá az internet által közvetített tartalmakra az elektronikus médiát szabályozó külön törvény rendelkezései alkalmazandók.
A személyi méltóság és az autentikussági jog
79. szakasz
Az információval érintett személynek a személyi méltósága (becsülete, tekintélye, kegyelete) jogi védelem alatt áll.
Becsületet, tekintélyt, kegyeletet sértő információ, továbbá az egyént hamis színben feltüntető, rá nem jellemző tulajdonságot vagy sajátosságot neki tulajdonító, illetve rá jellemző tulajdonságot vagy sajátosságot cáfoló információ nem közölhető, ha az információközlés érdeke nem haladja meg a méltóság és az autentikussági jog védelméhez fűződő érdeket, különösen, ha ez nem járul hozzá az érintett jelenségről, eseményről vagy egyénről folytatandó nyilvános vitához.
Az erőszakjelenetnek a médiában vagy a médiatartalomban való bemutatása vagy leírása nem sértheti az erőszak áldozatának méltóságát.
Az egyén karikatúrában, szatírában, kollázsban vagy más hasonló módon való megjelenítése nem tekintendő a méltóság, illetve az autentikussági jog megsértésének.
Magánélet és személyes feljegyzések
80. szakasz
A magánéleti információ, illetve személyes feljegyzés (levél, napló, jegyzet, digitális feljegyzés stb.), az alak megjelenítése (fénykép, rajz, film, videó, digitális stb.) és a hangfelvétel (hangszalagos, lemezes, digitális stb.) nem tehető közzé az érintett személy hozzájárulása nélkül, ha a közzétételből kiderülhet az érintett kiléte.
Kiskorú nem jeleníthető meg úgy az információban, hogy ez sértse jogát vagy érdekeit.
Az alak vagy a hang közvetlen televíziós, rádiós vagy hasonló közvetítéséhez szintén szükséges az érintett hozzájárulása.
Az 1. bekezdés szerinti információ és feljegyzés nem közölhető az érintett hozzájárulása nélkül, ha ez sértené a magánélethez való vagy más jogát.
Az egy közlésre, egy bizonyos módon való közlésre vagy az egy bizonyos célból való közlésre adott hozzájárulás nem tekintendő újbóli közlésre, más módon való közlésre vagy más célból való közlésre adott hozzájárulásnak.
81. szakasz
Ha a 80. szakasz 1., 2. és 4. bekezdése szerinti személy meghalt, a hozzájárulást házastársa, tizenhat évesnél idősebb gyermeke önállóan, szülője, testvére, vagy a meghalt személy által kijelölt személy adja, illetve ha az információ vagy feljegyzés olyan jogi személyre vonatkozik, amelynek a meghalt részvevője (szerve, tagja, alkalmazottja) volt, akkor az érintett jogi személy.
Ha a jogi személy megszűnt, az információval vagy feljegyzéssel érintett személy joga nem szűnik meg.
Úgy tekintendő, hogy megvan a hozzájárulás, ha az 1. bekezdés szerinti személyek valamelyike adta, függetlenül attól, hogy a többi személy elutasította-e.
Mikor nem kell hozzájárulás a közléshez
82. szakasz
A magánéleti információ, illetve a személyes feljegyzés kivételesen a 80. és 81. szakasz szerinti személyek hozzájárulása nélkül is közzétehető, ha a konkrét esetben a nyilvánosságnak az információ, illetve a feljegyzés megismeréséhez fűződő érdeke felülmúlja a közzététel megakadályozásának az érdekét.
Úgy tekintendő, hogy a nyilvánosságnak az 1. bekezdés szerinti érdeke felülmúlja a magánéleti információ, illetve a személyes feljegyzés közzététele megakadályozásának az érdekét, ha:
1) az érintett az információt, illetve a feljegyzést a nyilvánosságnak szánta, azaz közzététel céljából juttatta el a médiához;
2) az információ, illetve a feljegyzés a nyilvánosság számára érdekkel bíró személyre, jelenségre vagy eseményre, különösen, ha közéleti vagy politikai tisztséget viselő személyre vonatkozik, a közlésre pedig az ország nemzetbiztonsága, közbiztonsága vagy gazdasági jóléte érdekében, rendbontás vagy bűncselekmény megakadályozása, az egészség vagy erkölcs megvédése, illetve mások jogainak és szabadságának a védelme érdekében van szükség;
3) az érintett nyilvános kijelentéseivel, illetve magán-, családi vagy szakmai életében való magatartásával magára vonta a nyilvánosság figyelmét, és ezzel ürügyet szolgáltatott az információ, illetve a feljegyzés közléséhez;
4) az információt nyilvános képviseleti testületi ülésen vagy valamilyen képviseleti testületi szervben folyó vita során közölték, illetve a feljegyzést itt készítették;
5) a közzététel igazságszolgáltatási, nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági érdekből történik;
6) az érintett nem tiltakozott az információ megszerzése, illetve a feljegyzés készítése ellen, habár tudta, hogy erre közzététele érdekében kerül sor;
7) a közzététel tudomány vagy oktatás érdekében áll;
8) a közzététel valamilyen veszélyre való figyelmeztetés érdekében szükséges (fertőző betegség terjedésének megakadályozása, eltűnt személy megtalálása, csalás megakadályozása stb.);
9) a feljegyzés alakok vagy hangok (szurkolók, hangverseny közönsége, tüntetők, járókelők stb.) tömegére vonatkozik;
10) a feljegyzés nyilvános összejövetelen készült;
11) az érintett személy tájkép, természet, panoráma, település, tér, utca vagy hasonló látvány része.
XIII VÁLASZ AZ INFORMÁCIÓRA, AZ INFORMÁCIÓ HELYREIGAZÍTÁSA
83. szakasz
A jogait vagy érdekeit veszélyeztető információval érintett személy követelheti a felelős szerkesztőtől, hogy térítésmentesen közölje válaszát, amelyben azt állítja, hogy az információ valótlan, hiányos vagy tévesen van értelmezve.
Ha a felelős szerkesztő nem közli a választ, pedig erre nincs az e törvényben a közzététel mellőzésére előirányzott oka, vagy pedig a választ nem az előírásos módon teszi közzé, a válasz jogosultja válaszközlési keresetet nyújthat be a felelős szerkesztő ellen.
A válaszközlési perben csak a felelős szerkesztőnek az e törvény szerinti válaszközlési kötelezettségét befolyásoló tényeket kell megtárgyalni.
84. szakasz
Az a személy, akinek a jogát vagy érdekét valótlan, hiányos vagy tévesen értelmezett információ sérti, keresettel kérheti a bíróságtól, hogy utasítsa a felelős szerkesztőt: térítésmentesen közölje a valótlan, hiányos vagy tévesen értelmezett információ helyreigazítását.
A helyreigazítási perben az információ valótlanságáról, hiányosságáról vagy téves értelmezéséről, továbbá arról kell tárgyalni, hogy az információ megsértette-e a felperes jogát vagy érdekét.
Más személyek válaszolási és helyreigazítási joga
85. szakasz
Érdekeiről gondoskodni képtelen személy esetében a választ, illetve a válaszközlési keresetet és a helyreigazítási keresetet törvényes képviselője, jogi személy esetében pedig e személy meghatalmazott szerve nyújtja be.
A jogi személy részvevője (tagja, szerve, alkalmazottja) önálló válaszra és helyreigazításra jogosult, ha a közölt információ akár a jogi személyre, akár személyesen őrá vonatkozik.
Ha az érintett személy meghalt, válaszra és helyreigazításra házastársa, gyermekei, szülei jogosultak, ha viszont jogi személy részvevőjeként vonatkozik rá az információ, a jogi személy jogosult, illetve más olyan személyek is jogosultak, akiknek az elhunytra való emlékét sérti vagy sértheti a közölt információ.
Ha az információval érintett jogi személy megszűnt, részvevői jogosultak a válaszolásra és helyreigazításra.
Ha a 3. és 4. bekezdés szerinti személyek valamelyikének a válaszát vagy helyreigazítását közölték, ezzel a többi érintettnek az ugyanarra az információrészre vonatkozó válaszolási és helyreigazítási joga megszűnik.
A válaszközlési kérelem határideje
86. szakasz
A válaszközlési kérelmet, ha az információt napilap, napi rádió- vagy televízió-műsor közölte, 30 napon belül, illetve ha az információt időszakos sajtótermék vagy időnkénti rádió- vagy televízió-műsor közölte, 60 napon belül kell benyújtani a felelős szerkesztőhöz.
Ha a választ külföldi tartózkodási vagy lakóhelyű személy nyújtja be, a határidő 60 nap.
A válasz közlésének határideje
87. szakasz
A felelős szerkesztő a választ köteles a beérkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a napilap második következő számában, illetve a napi műsor második következő sugárzásakor közölni.
A választási kampány részvevőjére vonatkozó információra adott választ a beérkezését követő első számban, illetve első műsorban kell közölni.
A válaszközlés elmaradása miatti kereset benyújtásának határideje
88. szakasz
Ha a felelős szerkesztő nem teszi közzé a választ, a válaszközlés elmaradása miatti keresetet a 87. szakasz szerinti közlési határidő elteltét követő 30 napon belül kell benyújtani.
Az ítéleten alapuló válaszközlés határideje
89. szakasz
Ha helyt ad a válaszközlési keresetnek, a bíróság utasítja a felelős szerkesztőt, hogy az őt válaszközlésre kötelező ítélet kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb a napilap második következő számában, illetve a napi műsor második következő sugárzásakor közölje a választ.
A választási kampány részvevőjére vonatkozó információra adott választ a válaszközlésre kötelező ítélet beérkezését követő első számban, illetve első műsorban kell közölni.
A helyreigazítási kereset határideje
90. szakasz
A helyreigazítási keresetet az információ közlésének napját követő 90 napon belül kell benyújtani.
A helyreigazítás közlésének határideje
91. szakasz
A felelős szerkesztő a helyreigazítást köteles a közlést elrendelő ítélet beérkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a napilap második következő számában, illetve a napi műsor második következő sugárzásakor közölni.
A választási kampány részvevőjére vonatkozó információra adott helyreigazítást a közlését elrendelő ítélet beérkezését követő első számban, illetve első műsorban kell közölni.
Határidők halál vagy a jogi személy megszűnése esetén
92. szakasz
Ha az információ olyan személyre, illetve olyan jogi személyre vonatkozik, aki meghalt, illetve amely megszűnt a válasz vagy a helyreigazítás közlésének kérésére, illetve a válaszközlési vagy helyreigazítási kereset benyújtására folyó határidő alatt, a határidő a személy halálának, illetve a jogi személy megszűnésének a napjától újra indul.
Bírói büntetés és a kereset melléklete
93. szakasz
A felperes kérheti, hogy a bíróság úgy rendelje el az alperesnek a válasz, illetve a helyreigazítás közlését, hogyha mulaszt, megfelelő pénzösszeget kell fizetnie a felperesnek.
A keresethez kötelezően mellékelni kell az információt közlő sajtótermék egy példányát vagy másolatát, illetve lehetőség szerint az információt közlő műsor hang-vagy képfelvételét.
Meghagyás hang-vagy képfelvétel csatolására
94. szakasz
Az információt közlő média felelős szerkesztője a válaszközlési, illetve a helyreigazítási kereset kézbesítését követően a bíróság kérésére köteles haladéktalanul eljuttatni a bíróságra a műsor hang-vagy képfelvételét.
95. szakasz
Ha a meghatalmazott személy a határidő alatt több, tartalmában eltérő választ nyújt be akár egyszerre, akár egymás után, a felelős szerkesztő azt teszi közzé, amely mérvadóként van megjelölve.
Ha egyetlen válasz sincs mérvadóként megjelölve, a felelős szerkesztő az utolsóként beérkező választ teszi közzé, ha pedig a válaszok egyszerre érkeztek, akkor azt, amely a 83. szakasz 1. bekezdése értelmében a legteljesebb.
Az információ és a válasz, illetve a helyreigazítás egyenlő hatékonyságának elve
96. szakasz
A választ, illetve a helyreigazítást a médiának ugyanabban a részében, ugyanabban a kiadványban, ugyanabban a rovatban, ugyanazon az oldalon, ugyanolyan nyomdatechnikával, illetve ugyanabban a műsorrészben kell közölni, amelyben az érintett információ megjelent, ugyanazzal a címmel, s fel kell tüntetni, hogy "válasz", illetve "helyreigazítás".
Ha a válasszal, illetve helyreigazítással érintett információ ábrákat (táblázat, fénykép, rajz, videofelvétel stb.) is tartalmazott, a válasz, illetve a helyreigazítás is tartalmazhat.
A választ, illetve a helyreigazítást teljes egészében közölni kell, kivéve, ha az érintett információ folytatásokban jelent meg, s a válasz, illetve helyreigazítás terjedelme folytatásban való közlést igényel.
Ha a válasszal, illetve helyreigazítással érintett információt közlő műsor egyedi vagy egy sorozat utolsó darabja volt, a választ, illetve a helyreigazítást a leghasonlóbb műsorban vagy megközelítőleg azonos időpontban kell közölni.
Ha a válasszal, illetve helyreigazítással érintett információt közlő média megszűnt, a választ, illetve a helyreigazítást hasonló médiában kell közölni annak a személynek a költségére, aki az érintett információ közlésének idején a média kiadója vagy felelős szerkesztője volt, illetve a kiadó jogutódjának a költségére.
Ha ugyanaz a média újra közli azt az információt, amelyre választ vagy helyreigazítást is közölt, azt is fel kell tüntetnie, hogy válasz járult hozzá, ki adta, mikor és hol jelent meg, kérésre pedig a választ is közzé kell tennie.
Ha a média újra közli azt az információt, amelyre helyreigazítást közölt, ugyanakkor a helyreigazítást is közölnie kell.
Ha a válasszal, illetve helyreigazítással érintett információt más média közli, kérelemre a választ, illetve a helyreigazítást is közölnie kell.
A választ, illetve a helyreigazítást azon a nyelven kell közzétenni, amelyen a válasszal, illetve a helyreigazítással érintett információ megjelent.
Ha a válasz, illetve a helyreigazítás az érintett információ közlési nyelvétől eltérő nyelven készült, a felelős szerkesztő akkor köteles közölni a választ, illetve a helyreigazítást, ha a jogosult személy saját költségére lefordíttatja arra a nyelvre, amelyen az érintett információ megjelent.
A válasz és a helyreigazítás megváltoztatásának és kommentálásának tilalma
97. szakasz
A választ, illetve a helyreigazítást változtatás, kihagyás és kiegészítés nélkül kell közölni.
Csak a legszükségesebb, az értelmen nem változtató lektori beavatkozás engedélyezett.
Ha a közölt választ, illetve helyreigazítást teljes egészében vagy részben megváltoztatták, a felelős szerkesztő köteles kérelemre közölni a válasz, illetve helyreigazítás eredeti szövegét, illetve az eredeti szövegrészeket.
A választ, illetve a helyreigazítást tilos kommentálni a médiának abban a számában, illetve abban a műsorban, amelyben közölték, de a válasz, illetve a helyreigazítás közlésének napján más műsorokban is.
A válaszközlés elutasításának okai
98. szakasz
A felelős szerkesztő nem köteles közölni a választ, illetve a bíróság nem kötelezi a felelős szerkesztőt a válasz közlésére, ha:
1) a választ nem az információval érintett személy vagy más jogosulatlan személy adta;
2) már más jogosult személynek ugyanilyen tartalmú válaszát közölték;
3) ugyanaz a média más, ugyanolyan értékű formában már közölte a jogosult személy azonos tartalmú reagálását (interjú, nyilatkozat stb.);
4) nem zárult még le jogerősen az érintett információra korábban adott válasz közlése érdekében indított per;
5) a válaszközlési kérelemben a benyújtó nem közölte nevét és lakcímét, illetve elnevezését és székhelyét, továbbá ha nem írta alá a választ, illetve ha a megbízott az általa benyújtott válaszhoz nem csatolta a megbízást;
6) a válasz nem arra az információra vonatkozik, amelyre benyújtója hivatkozik;
7) nincs pontosan megjelölve, melyik információra vonatkozik a válasz (az információ címe, az információt közlő újság száma és oldalszáma, a műsor címe és sugárzásának ideje stb.), a felelős szerkesztő pedig nem tudja megállapítani, melyik információra válaszoltak;
8) a válasz a tényekkel kapcsolatban a véleményre, s nem az állításra vonatkozik, illetve ha a válasz nem állításokat közöl a tényekkel kapcsolatban, hanem véleményt;
9) a válasz nem azt állítja, hogy az információ valótlan, hiányos vagy tévesen van értelmezve, illetve ha a válasz esetleg valótlan, hiányos vagy tévesen értelmezett információra vonatkozik, de nem sérti e személy jogait vagy érdekeit,
10) a válasz nem az érintett információ közlési nyelvén készült, és utólag sem fordították le erre a nyelvre;
11) a válasz jóval hosszabb az információnál, és benyújtója nem rövidíti le a válasz benyújtásának határidejében;
12) a válasz a benyújtás határidejének a lejártát követően érkezik;
13) a válasz olvashatatlan, érthetetlen vagy értelmetlen, s a benyújtási határidő lejártáig ilyen marad;
14) a válasz közlése, tartalmánál fogva, az információ forgalmazásának tilalmával, büntető- vagy polgári jogi felelősségre vonással járhat;
15) már közöltek helyreigazítást a válasszal érintett információra, vagy ha más módon jutottak arra az eredményre, amely miatt a válasz közlését kérik, kivéve, ha az információ újbóli közléséről van szó;
16) az érintett információ valós és hiánytalan volta, illetve helyes értelmezése nyilvánvaló, köztudott vagy ezt az illetékes szerv jogerős aktusa állapította meg;
17) a válasszal érintett információ tartalma megegyezik a válasz közlését kérő személy által autorizált információ tartalmával;
18) az érintett információ valótlan, hiányos vagy téves értelmezése nem befolyásolja magának az információnak a valós, hiánytalan vagy pontos voltát;
19) a válasz nyilvános képviseleti testületi vagy más testületi vitában vagy bírósági eljárásban közölt információra vonatkozik.
A válaszközlés elutasításának okai a válaszrész-közlés elutasítására is érvényesek.
Értesítés a válaszközlés elutasításának okáról
99. szakasz
Ha az újság kiadása, illetve a rádió- és televízió-műsor sugárzása 30 napnál hosszabb időközönként történik, a felelős szerkesztő a válaszközlési kérelem átvételének napját követő hét napon belül köteles értesíteni a kérelem benyújtóját a válaszközlés elutasításának okáról.
Milyen okokból nem rendeli el a bíróság a helyreigazítás közlését
100. szakasz
A bíróság nem rendeli el a felelős szerkesztőnek, hogy közölje a helyreigazítást vagy a helyreigazítás egy részét: ha a felperes nem bizonyítja be, hogy a közölt információ valótlan, hiányos vagy tévesen értelmezett; ha az információ valótlan, hiányos vagy tévesen értelmezett, de a bíróság megállapítja, hogy nem sérti az érintett személy jogait; ha fennáll a közlés elutasításának valamelyik, a 98. szakasz 1. bekezdésének 1), 2), 4) és 6-18) pontja szerinti oka, a helyreigazításra vonatkoztatva.
XIV A BÍRÓI VÉDELEM MÁS FORMÁI
101. szakasz
Ha az információ, illetve a feljegyzés közzététele sérti az ártatlanság vélelmét, a gyűlöletbeszéd tilalmát, a kiskorúak jogait és érdekeit, a pornográf tartalom nyilvános bemutatásának tilalmát, a személyi méltóságra való jogot, az autentikusság jogát, illetve a magánélethez való jogot, a keresettel e törvény rendelkezéseivel összhangban a következők kérhetők:
1) annak a megállapítása, hogy az információ, illetve a feljegyzés közzététele jogot, illetve érdeket sértett;
2) a közzététel mellőzése, valamint az információ, illetve feljegyzés újbóli közzétételének a tilalma;
3) a feljegyzés átadása, a közzétett feljegyzés eltávolítása vagy megsemmisítése (videofelvétel törlése, hangfelvétel törlése, negatív megsemmisítése, eltávolítás a publikációból stb.).
102. szakasz
A 101. szakasz szerinti kereset benyújtására annak a személynek van joga, akit az információ, illetve feljegyzés közzététele személyesen sért.
Az 1. bekezdés szerinti kereset benyújtására a gyűlöletbeszéd tilalmának, illetve a kiskorúak jogainak és érdekeinek a megsértése esetén olyan jogi személynek is joga van, melynek a tevékenysége az emberi jogok védelmére irányul.
Ha az információ, illetve feljegyzés meghatározott személyre vonatkozik, a 2. bekezdés szerinti jogi személy csak az érintett személy hozzájárulásával nyújthat be keresetet.
103. szakasz
A 101. szakasz szerinti keresetet az információt, illetve feljegyzést közzétevő média felelős szerkesztője ellen kell benyújtani.
Az információ újbóli közzétételének ideiglenes tilalma
104. szakasz
Az a személy, akinek a jogait megsértené a 101. szakasz szerinti információ, illetve feljegyzés közzététele, kérheti, hogy a bíróság ideiglenes intézkedésként, legfeljebb az eljárás jogerős lezárásáig, tiltsa meg a felelős szerkesztőnek, hogy ugyanazt az információt, illetve feljegyzést újból közzétegye.
A kereset benyújtójának valószínűsítenie kell, hogy fennáll az információ, illetve a feljegyzés újbóli közzétételének a konkrét veszélye, s hogy ez az újbóli közzététel megsértené a 101. szakasz szerinti jogát vagy érdekét.
A bíróságnak az ideiglenes intézkedési indítványról haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtását követő 48 órán belül kell döntenie.
Az ideiglenes intézkedést elrendelő határozat ellen az átvételét követő 48 órán belül kifogással lehet élni, a bíróságnak pedig a kifogásról 48 órán belül kell döntenie.
105. szakasz
A 101. szakasz 2) és 3) pontja szerinti keresetben, továbbá az információ újbóli közzétételének ideiglenes tilalmára vonatkozó, a 104. szakasz szerinti indítványban az is kérhető, hogy az illetékes bíróság helyezze kilátásba: a felelős szerkesztőt méltányos pénzösszegnek a felperes számára való kifizetésére kötelezi, ha a bíróság határozatával ellentétben jár el.
E törvény egyéb rendelkezéseinek alkalmazása
106. szakasz
A 101. szakasz szerinti keresetre a 86., 91. és 92. szakasznak, a 93. szakasz 2. bekezdésének és a 94. szakasznak a rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
XV INFORMÁCIÓ A BÜNTETŐELJÁRÁS KIMENETELÉRŐL
107. szakasz
Ha a média információt közölt arról, hogy bizonyos személy ellen büntetőeljárás indult, e személy az eljárás lezárultával kérheti a felelős szerkesztőtől, hogy térítésmentesen közölje az eljárás jogerős megszüntetésére, a vád elutasítására, illetve a felelősség alóli mentesítésre vonatkozó információt.
Ha a felelős szerkesztő nem közli az eljárás jogerős megszüntetésére, a vád elutasítására, illetve a felelősség alóli mentesítésre vonatkozó információt, viszont a közlés elutasítására e törvényben előírt okok egyike sem áll fenn, vagy ha az információt nem szabályosan közli, a jogosult információközlési keresetet nyújthat be a felelős szerkesztő ellen.
A kérelem határideje és az információ tartalma
108. szakasz
A 107. szakasz szerinti kérelmet a büntetőeljárás jogerős lezárulásának napját követő 30 napon belül kell benyújtani a felelős szerkesztőhöz.
A közzéteendő információ csak az eljárás jogerős lezárulására vonatkozó tényeket tartalmazhatja, az elsődleges információra vonatkozó véleményt vagy kommentárt nem.
Az információ közlésének határideje
109. szakasz
A 107. szakasz szerinti információt a kérelem beérkezése után haladéktalanul, de legfeljebb a napilap második következő számában, illetve a második következő napi műsorban kell közölni.
Az információközlés elutasításának okai
110. szakasz
A felelős szerkesztő nem köteles közölni a 107. szakasz szerinti információt vagy egy részét, ha:
1) a közlést jogosulatlan személy kéri;
2) ugyanaz a média már közölt a büntetőeljárás lezárulásáról tartalmilag azonos, a valóságnak megfelelő és teljes információt;
3) a jogosult személy a közlési kérelemben nem tüntette fel a nevét és címét, illetve elnevezését és székhelyét;
4) a kérelem nem tünteti fel az elsődleges információt, és egyszerűen nem állapítható meg, hogy melyik információról van szó;
5) az információ csak véleményt vagy kommentárt tartalmaz az elsődleges információval kapcsolatban;
6) az eljárás jogerős megszüntetésére, a vád elutasítására, illetve a felelősség alóli mentesítésre vonatkozó információ vagy egy része nem felel meg az igazságnak;
7) az információ túl hosszú, benyújtója pedig nem rövidíti le a felelős szerkesztő kérésére a kérelem benyújtását követő 15 napon belül;
8) a közlési kérelem a határidő lejárta után érkezett;
9) az információnak vagy egy részének a tartalma olyan, hogy közlése büntető- vagy polgári jogi felelősségre vonást vonna maga után.
A törvény egyéb rendelkezéseinek alkalmazása
111. szakasz
A büntetőeljárás kimenetelére vonatkozó információ közlésére a 88., 89., 92-94., 96. és 97. szakasz rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
112. szakasz
Az e törvény értelmében nem közölhető információval érintett és a közzététel miatt kárt szenvedő személynek az általános jogszabályokkal és e törvény rendelkezéseivel összhangban joga van a vagyoni és nem vagyoni kártérítésre mindazoktól a jogi védelmi eszközöktől függetlenül, amelyek e törvény rendelkezéseivel összhangban a rendelkezésére állnak.
Az 1. bekezdés szerinti kártérítésre jogosult az a személy is, akinek a válaszát, helyreigazítását vagy más információját nem közölték, habár a közlést az illetékes bíróság határozata elrendelte, s ő emiatt kárt szenved.
Az újságíró és a felelős szerkesztő felelőssége
113. szakasz
A 112. szakasz 1. bekezdése szerinti információ közzétételével okozott kárért az újságíró, illetve a felelős szerkesztő felel, ha bebizonyosodik, hogy a kár okozásában ő a vétkes.
114. szakasz
A 112. szakasz 1. bekezdése szerinti információ közzétételével okozott kárért, valamint a 112. szakasz 2. bekezdése szerinti közzététel elmulasztásáért a vétkességtől függetlenül a kiadó felel.
115. szakasz
A 112. szakasz 1. bekezdése szerinti információ közzétételével okozott kárért, valamint a 112. szakasz 2. bekezdése szerinti közzététel elmulasztásáért az újságíró, a felelős szerkesztő és a kiadó egyetemlegesen felel.
Az 1. bekezdés szerinti egyetemleges felelősség nem kapcsolódik más média újságírójához, felelős szerkesztőjéhez és kiadójához.
116. szakasz
Az újságíró, a felelős szerkesztő és a kiadó nem felel a kárért, ha az információt:
1) híven átvették a nyilvános képviseleti testületi vitából vagy a képviseleti testület valamely testületének a nyilvános vitájából;
2) e törvénnyel összhangban híven átvették a bírósági eljárásból;
3) híven átvették valamely nyilvános összejövetelről, az újságíró pedig a köteles újságírói figyelemmel járt el;
4) a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférést szabályozó törvény alkalmazása alá eső közhatalmi szerv dokumentuma tartalmazza, s a nyilvánosságnak indokolt érdekében áll a megismerése;
5) élőben közvetített műsorban közölték, az újságíró pedig a köteles újságírói figyelemmel járt el.
A közhatalmi szervtől eredő valótlan vagy hiányos információ közzétételével okozott kárért a szerv hovatartozásától függően a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzati egység felel a vétkességtől függetlenül.
117. szakasz
A bíróságnak a kártérítés mértékéről való döntéskor különösen azt kell figyelembe vennie, hogy:
1) a felperes megkísérelte-e, hogy e törvény rendelkezéseivel összhangban más jogvédelmi eszközökkel enyhítse a kárt;
2) az alperes gátolta-e a felperest abban, hogy válasznak, helyreigazításnak vagy más információnak az illetékes bíróság határozata alapján való közzétételével enyhítse a kárt.
A kártérítési kereset határideje
118. szakasz
A kártérítési kereset a 112. szakasz 1. bekezdése szerinti információ közzétételének, illetve a 112. szakasz 2. bekezdése szerinti, az alperes általi információközlésnek a napjától számított hat hónapig nyújtható be.
119. szakasz
Ha az információ, illetve a feljegyzés közzététele a személy egyéni méltóságát, autentikusságát vagy magánéletét sértette, a sértett keresettel követelheti a kiadótól az információ, illetve a feljegyzés közzétételével szerzett nyereség egy részét attól függően, milyen mértékben járult hozzá a közzététel a nyereségszerzéshez, s ez független azoktól az egyéb jogvédelmi eszközöktől, amelyek e személynek a törvény rendelkezéseivel összhangban rendelkezésére állnak.
120. szakasz
A bíróság a 101., 112. és 119. szakasz szerinti perekben a felperes kérésére utasítja a felelős szerkesztőt, hogy a jogerős ítéletet kommentár nélkül, saját költségére, haladéktalanul, de legkésőbb az ítélet jogerőre emelkedésétől számított második következő lapszámban, illetve második következő rádió- vagy televízió-műsorban tegye közzé.
Az 1. bekezdés szerinti ítélet közzétételére a 93. szakasz 1. bekezdésének, a 96. és a 107. szakasznak a rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
XIX A JOGVÉDELMI ELJÁRÁS KÖZÖS RENDELKEZÉSEI
121. szakasz
A 83., 84., 85. és 101. szakasz, a 107. szakasz 2. bekezdése, a 112. és 119. szakasz szerinti jogvédelmi eljárásban a keresetet a kiadó székhelyének a területén illetékes bírósághoz kell benyújtani.
122. szakasz
A 121. szakasz szerinti kereset alapján folyó per eljárása sürgős.
123. szakasz
A 121. szakasz szerinti kereset alapján folyó perben nem kell kitűzni előkészítő tárgyalást.
A válaszközlési kereset alapján folyó perben az alperestől nem kell választ kérni a keresetre, a többi kereset alapján folyó perekben viszont a bíróság utasítja az alperest, hogy a kereset kézbesítésének napjától számított nyolc napon belül válaszoljon a keresetre.
A válaszközlési kereset alapján folyó perben a főtárgyalás első napját a kereset bírósághoz való érkezésének napját követő nyolc napon belül kell kitűzni, a többi kereset alapján folyó perekben pedig a keresetre adott válasz megérkezésének, illetve a keresetre adandó válasz határideje leteltének a napjától számított 15 napon belül.
A felperesnek küldött idézésben fel kell tüntetni, hogy az első vagy bármelyik későbbi tárgyalási napról való távolmaradása esetén úgy tekintendő, hogy elállt a keresettől, az alperesnek küldött idézésben pedig azt, hogy az első tárgyalási napról való távolmaradása esetén is meghozható az ítélet, illetve hogy a valamely későbbi tárgyalási napról való távolmaradása esetén az ítélet az addig megállapított tényálláson fog alapulni.
A 121. szakasz szerinti kereset alapján folyó perben nem szünetelhet az eljárás.
A válaszközlési kereset alapján folyó perben a rendkívüli körülmények megszűntének napját követő egy napon belül, az eljárási cselekmény elmulasztásának napjától számítva pedig öt napon belül kérhető az eredeti helyzet visszaállítása.
124. szakasz
A bíróság a főtárgyalás berekesztése után azonnal meghozza és kihirdeti az ítéletet.
Az ítélet hiteles másolatát az ítélethozatal napját követő három napon belül kézbesíteni kell a feleknek.
125. szakasz
A felek az ítélet ellen a másolat kézhezvételének napját követő nyolc napon belül fellebbezéssel élhetnek.
A fellebbezést haladéktalanul, de legkésőbb az átvételét követő három napon belül el kell juttatni a másik félnek válaszadás végett.
A fellebbezésre való válaszadás határideje az átvételének napját követő három nap.
A válaszközlési kereset alapján folyó perben a fellebbezést nem kell eljuttatni a másik félhez válaszadás végett.
A válaszközlési kereset alapján folyó perben a beadványok távíróval való továbbítására a perrendtartási törvényben előirányzott rendelkezés nem alkalmazandó.
Az elsőfokú bíróság a határidőben érkezett, engedélyezett fellebbezést az összes ügyirattal együtt a fellebbezésre adott válasz átvételének, illetve a válaszadási határidő lejártának a napját követő öt napon belül eljuttatja a másodfokú bíróságra, ha pedig válaszközlési kereset alapján folyó perről van szó, a fellebbezés átvételének napját követő két napon belül.
A másodfokú bíróság a fellebbezésről a fellebbezés és ügyiratok átvételének napját követő nyolc napon belül, ha pedig válaszközlési kereset alapján folyó perről van szó, a fellebbezés és az ügyiratok átvételének napját követő öt napon belül dönt.
126. szakasz
Ha a kereseti kérelmet elutasították, a másodfokú ítélet ellen engedélyezett a felülvizsgálat; a másodfokú ítélet kézbesítésének napját követő 15 napon belül kérhető.
A kártérítési, illetve a nyereségrészesedési jog érvényesítése iránti kereset alapján folyó perben az 1. bekezdés szerinti felülvizsgálatot mind a felperes, mind az alperes kérheti.
Válaszközlési kereset alapján folyó perben hozott másodfokú ítélet esetében nem kérhető felülvizsgálat.
A jogerős ítélet kézbesítése a kiadónak
127. szakasz
Ha a 121. szakasz szerinti kereset nem is vonatkozott a kiadóra, a jogerős ítélet hitelesített másolatát ugyanakkor neki is kézbesíteni kell.
A felelős szerkesztő megváltozása
128. szakasz
Ha a kereset benyújtását követően megváltozik a felelős szerkesztő, a felperes pedig a főtárgyalás berekesztéséig nem változtatja meg keresetét, a bíróság elveti a keresetet.
Az 1. bekezdés szerinti kereset megváltoztatásához nincs szükség sem az elsődleges alperesnek, sem az új felelős szerkesztőnek a jóváhagyására.
A felperes a főtárgyalás berekesztéséig megváltoztathatja kereseti kérelmének tartalmát az alperes jóváhagyása nélkül.
A bíróság nem engedélyezi a kereset megváltoztatását, ha megállapítja, hogy ez az eljárási meghatalmazásokkal való visszaéléshez vezet, különösen, ha több módosítás is volt; erről a bíróság külön végzést hoz, amely külön fellebbezéssel megtámadható.
Ha a felelős szerkesztő a jogerős ítélet meghozatalát követően változik meg, az ítéletben megállapított kötelezettségek az új felelős szerkesztőre hárulnak, kivéve, ha kártérítési kereset alapján meghozott ítéletről van szó.
A határidő-túllépés következménye
129. szakasz
Ha a bíróság túllépi a 123. szakasz 3. bekezdése, a 124. szakasz 2. bekezdése, illetve a 125. szakasz 6. és 7. bekezdése szerinti határidőt, a bíróság elnöke a felperes indítványára haladéktalanul másik tanács elé utalja az ügyet.
Az ügyet elsőként kezelésbe vevő tanács által tett cselekmények és a felek által e tanács előtt tett cselekmények érvényesek maradnak, nem kell őket megismételni.
130. szakasz
A 83., 84., 85. és 101. szakasz, továbbá a 107. szakasz 2. bekezdése szerinti kereset alapján folyó eljárás költségeit az alperes viseli akkor is, ha a válasz vagy a helyreigazítás közzétételével vagy más módon az eljárás lezárása előtt elhárította a felperes számára jogsértő helyzetet.
A perrendtartási szabályok alkalmazása
131. szakasz
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a 121. szakasz szerinti keresetek alapján folyó perekben a perrendtartási szabályok értelemszerűen alkalmazandók.
132. szakasz
E törvény alkalmazására a tömegtájékoztatási ügyekben illetékes államigazgatási szerv, autonóm tartomány területén pedig rábízott teendőként a tömegtájékoztatási ügyekben illetékes tartományi közigazgatási szerv felügyel.
133. szakasz
Gazdasági vétségért 100 000 dinártól 1 000 000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtandó az a jogi személy - kiadó, amely nem jár el az illetékes szerv által a médiapluralizmus veszélyeztetésének a megállapítására indított eljárásban adott figyelmeztetés (47. szakasz 3. bekezdés) szerint.
Az 1. bekezdés szerinti gazdasági vétségért 10 000 dinártól 200 000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtandó a kiadó felelős személye is.
134. szakasz
Gazdasági vétségért 100 000 dinártól 1 000 000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtandó az a jogi személy, amely az 58. szakasz 1. bekezdésével ellentétben foglalkozik médiaforgalmazással.
Az 1. bekezdés szerinti gazdasági vétségért 10 000 dinártól 200 000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtandó a médiaforgalmazó felelős személye is.
135. szakasz
Szabálysértésért 50 000 dinártól 150 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó az a természetes személy, aki újságot ad ki vagy rádió-, illetve televízióműsor-szolgáltatást nyújt, de nem jegyeztette be tevékenységét (32. szakasz 2. bekezdés).
136. szakasz
Szabálysértésért 100 000 dinártól 1 000 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó a jogi személy - kiadó, ha:
1) a médiát az előírt tartalmú impresszum nélkül adja ki, vagy ha az impresszumot nem az előírt módon közli (34-36 sz.);
2) a Nyilvántartásban vezetett adatok változását nem jelenti be 15 napon belül (40. szakasz);
3) felelős szerkesztőnek olyan személyt nevez ki, aki mentességet élvez, vagy akinek nem a Szerb Köztársaság területén van a lakóhelye (48. szakasz 4. és 5. bekezdés);
4) nem tesz eleget termékőrzési kötelezettségének (68. szakasz);
5) nem teszi lehetővé a médiatermékbe való betekintést, vagy nem dolgozza ki a másolatot e törvény rendelkezéseivel összhangban (69-71. szakasz).
Az 1. bekezdés szerinti szabálysértésért 10 000 dinártól 150 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó a kiadó felelős személye is.
Az 1. bekezdés szerinti szabálysértésért 10 000 dinártól 150 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó a vállalkozó kiadó is.
137. szakasz
Szabálysértésért 50 000 dinártól 150 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó a közhatalmi szerv felelős személye, ha 15 napon belül nem küldi meg a Nyilvántartásnak az eszközök odaítélésére vonatkozó adatokat (39. szakasz 4. bekezdés).
138. szakasz
Szabálysértésért 50 000 dinártól 150 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó a közhatalmi szerv, a nagyobb részt állami tulajdonban levő, illetve teljes egészében vagy nagyobb részben közbevételekből finanszírozott jogi személy felelős személye, ha bejegyzetlen média kiadójának projektumát társfinanszírozza, vagy e kiadót más módon segíti, illetve ha bejegyzetlen média hirdetési vagy más szolgáltatásait veszi igénybe (44. szakasz).
139. szakasz
A vállalkozó kiadó 10 000 dinártól 200 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó, ha nem jár el az illetékes szerv által a médiapluralizmus veszélyeztetésének a megállapítására indított eljárásban adott figyelmeztetés (47. szakasz 3. bekezdés) szerint.
A vállalkozó forgalmazó szabálysértésért 200 000 dinártól 400 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó, ha az 58. szakasz 1. bekezdésének rendelkezéseivel ellentétben jár el.
140. szakasz
Szabálysértésért 50 000 dinártól 150 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó a média felelős szerkesztője, ha:
1) a közzétett információban valakit valamilyen bűncselekmény elkövetőjeként nevez meg, vagy bűnösnek vagy felelősnek nyilvánít a bíróság vagy más illetékes szerv határozatának jogerőre emelkedése előtt (73. szakasz);
2) a kiskorúak fejlődését veszélyeztető médiatartalomra nem hívja fel világosan és jól láthatóan a figyelmet, illetve ha kiskorút felismerhetővé tesz olyan információban, amely megsértheti e kiskorú jogait vagy érdekeit (78. szakasz 2. bekezdés és 80. szakasz 2. bekezdés);
3) nem juttatja el a bíróság kérelmére a műsor hang-, illetve videofelvételét (94. szakasz).
XXII ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
141. szakasz
E törvénynek a média-nyilvántartásba való bejegyzésre vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépésének napját követő hat hónap elteltével kell elkezdeni alkalmazni.
Az 1. bekezdés szerinti rendelkezések alkalmazásának első napjáig a médiát az e törvény hatálybalépéséig hatályos jogszabályokkal összhangban kell a tömegtájékoztatási eszközök nyilvántartásába bejegyezni.
A tömegtájékoztatási eszközök nyilvántartásába bejegyzett adatokat a Nyilvántartó külön határozat nélkül, hivatalból bejegyzi a média-nyilvántartásba.
A tömegtájékoztatási eszközök nyilvántartásába bejegyzett média kiadója az 1. bekezdés szerinti határidő lejártát követő hat hónapon belül köteles jelenteni a Nyilvántartásba a médiának azokat az adatait, amelyeket a korábbi jogszabályok nem írtak elő a bejegyzéshez.
142. szakasz*
A Szerb Köztársaság, autonóm tartomány, helyi önkormányzati egység által közvetlenül vagy közvetve alapított kiadót a 16. szakasz 1. bekezdése szerinti média kivételével, továbbá a teljes egészében vagy nagyobb részben köztulajdonban levő, illetve a teljes egészében vagy nagyobb részben közbevételekből finanszírozott intézmény, vállalat és más jogi személy által közvetlenül vagy közvetve alapított kiadót a társadalmi és köztőke és vagyon tulajdoni szerkezetváltásának a feltételeit és eljárását szabályozó jogszabályokkal összhangban magánosítani kell.
Az 1. bekezdés szerinti médiamagánosítást úgy kell végrehajtani, hogy a tőke eladásáról szóló szerződés megkötésének napját követő 5 éven keresztül a vásárló a médiát kötelezi, hogy biztosítsa a közérdekű médiatartalmak gyártásának a folyamatosságát, a vevő szerződéssel előirányzott egyéb kötelezettségeit a tőke eladásáról szóló szerződés napjától számított öt évi tartamra lehet meghatározni.
A médiatartalmak gyártásának a 2. bekezdés szerinti folyamatossága az elektronikus média tekintetében azt a kötelezettséget is magában foglalja, hogy a törvény hatálybalépését megelőző tizenkét hónap alatt érvényben levő műsorrenddel összhangban meg kell tartani a műsoridő részarányát, illetve a tájékoztató, oktatási, tudományos-művészeti, gyermek-, szórakoztató, sport- és az egyes nemzeti kisebbségi nyelveken készített egyéb közérdekű műsortartalmak részarányának megtartására vonatkozó kötelezettséget, a törvény hatálybalépését megelőző tizenkét hónap alatt érvényben levő műsorrenddel összhangban.
A médiatartalmak gyártásának a 2. bekezdés szerinti folyamatossága a nyomtatott média tekintetében magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy meg kell tartani azt a szerkesztői koncepciót, amelyet a kiadó illetékes szerve fogadott el és amely abban a médiában a törvény hatálybalépését megelőző tizenkét hónap alatt volt érvényben.
A médiatartalmak gyártásának a 2. bekezdés szerinti folyamatossága a hírügynökségek tekintetében magában foglalja a hazai és a világban zajló eseményekre vonatkozó közérdekű információk gyártásának, forgalmazásának és közvetítésének kötelezettségét.
A Magánosítási Ügynökség ellenőrzi a jelen szakasz 3. bekezdése szerinti vevő szerződéses kötelezettségének teljesítését az elektronikus média Szabályozó Testületének jelentése alapján.
A Magánosítási Ügynökség ellenőrzi a jelen szakasz 4. és 5. bekezdése szerinti vevő szerződéses kötelezettségének teljesítését a bírósági szakértő lelete alapján, amelyet a vevő a Magánosítási Ügynögségnek küld meg, legalább egyszer évente a tőke eladásáról szóló szerződés tartama alatt.
Ha az 1. bekezdés szerinti kiadó magánosítására nem indult még eljárás, a kiadó felelős személye az e törvény hatálybalépésének napját követő 30 napon belül köteles indítványozni a magánosítási eljárás megindítását.
A 8. bekezdés szerinti indítványt a Magánosítási Ügynökséghez kell benyújtani.
A Magánosítási Ügynökség a magánosítási módszerről a 9. bekezdés szerinti indítvány benyújtásának napját követő 90 napon belül határoz.
Ha a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt kiadó tőkéjének eladására vonatkozó nyilvános felhívás nem kerül közzétételre 2015. július 1-jéig, a tőke eladásának eljárását fel kell függeszteni, a médiakiadó tőkéjét pedig az alkalmazottaknak való térítésmentes részvényjuttatás által kell magánosítani.
Ha a nyilvános felhívás a jelen szakasz 11. bekezdésében előirányzott határidőn belül közzétételre kerül, a kiadó tőkéje pedig nem kel el 2015. október 31-ig, a tőke eladásának eljárását fel kell függeszteni, a médiakiadó tőkéjét pedig az alkalmazottaknak való térítésmentes részvényjuttatással kell magánosítani.
A Kormány hozza meg a részvények alkamazottaknak díjmentesen történő átutalását részletesebben szabályozó aktust.
Ha az alkalmazottak nem fogadják el a 11. és 12. bekezdés szerinti térítésmentes részvényjuttatást, a média megszűnik létezni, és törölni kell a média-nyilvántartásból; a kiadó tevékenységének megváltoztatásáról vagy a kiadó megszüntetéséről a kiadó alapítója hoz határozatot.
143. szakasz
2015. július 1-jétől tilos azon médiakiadók közbevételekből való finanszírozása, amelyek számára 2015. július 1-jéig nem kerül közzétételre a kiadó tőkéjének eladására vonatkozó nyilvános felhívás, kivéve a törvény 17-28. szakaszainak rendelkezéseivel összhangban.
2015. október 31-től tilos azon médiakiadók közbevételekből való finanszírozása, amelyek tőkéje nem került eladásra 2015. október 31-ig, kivéve a törvény 17-28. szakaszainak rendelkezéseivel összhangban.
A média közbevételekből való finanszírozásának az 1. bekezdés szerinti tilalma nem vonatkozik a nemzeti és tartományi szintű közszolgálati médiára, a Kosovo-Metohija Autonóm Tartomány területén élő lakosság tömegtájékoztatási jogának az érvényesítése érdekében létrehozott intézményre és arra a médiára, amelynek az alapítói jogait a törvény hatálybalépéséig átruházták nemzeti kisebbség nemzeti tanácsára.
A nemzeti és tartományi szintű közszolgálati média finanszírozását külön törvény szabályozza.
A Kosovo-Metohija Autonóm Tartomány területén élő lakosság tömegtájékoztatási jogának az érvényesítése érdekében létrehozott intézmény finanszírozását kormányhatározat szabályozza.
A nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa alapította média finanszírozását a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsának a jogállását szabályozó külön törvény szabályozza.
A tömegtájékoztatási közérdek érvényesítésére szolgáló, a 17-28. szakasz szerinti eszközöket legkésőbb a 2015. évi költségvetéstől kezdődően a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzati egység költségvetése irányozza elő.
144. szakasz
A tömegtájékoztatási ügyekben illetékes minisztérium a törvény hatálybalépésének napjától számított 90 napon belül köteles meghozni a 28., 43. és 55. szakasz szerinti jogszabályt.
145. szakasz
E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti:
1) Tömegtájékoztatási törvény (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 43/03., 61/05., 71/09., 89/10 - AB és 41 - AB);
2) A helyi önkormányzatról szóló törvény (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 129/07. szám) 20. szakasza 1. bekezdésének 34) pontja, az a rész, amely a nemzetiségi nyelven tájékoztató televízió- és rádióállomások alapítására vonatkozik;
3) A fővárosról szóló törvény (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 129/07. szám) 8. szakasza 2. bekezdésének 5) pontja;
4) A közszolgálatokról szóló törvény (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 42/91., 71/94., 79/05. szám) 3. szakaszának 3. bekezdése, a "tömegtájékoztatás" rész;
5) A Tanjug Hírügynökség Közvállalatról szóló törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/95. szám) 4. és 19. szakasza.
146. szakasz
A Tanjug Hírügynökség Közvállalatról szóló törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/95. szám) a Tanjug Hírügynökség Közvállalat tőkéjének eladásáról szóló szerződés megkötésének napján, de legkésőbb 2015. október 31-ig hatályát veszti.
Ha a Tanjug Hírügynökség Közvállalat számára 2015. július 1-jéig nem kerül közzétételre nyilvános felhívás a tőke eladására, a Tanjug Hírügynökség Közvállalatról szóló törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/95. szám) 2015. július 1-jén hatályát veszti.
A 2. bekezdés szerinti esetben a Tanjug Hírügynökség Közvállalat megszűnésének jogi következményeit aktusával a Kormány szabályozza.
147. szakasz
A Panorama Lapkiadó Tevékenységi Közvállalatról szóló törvény (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 80/92. szám) legkésőbb 2015. július 1-jén hatályát veszti.
A Panorama Lapkiadó Tevékenységi Közvállalat megszűnésének jogi következményeit aktusával a Kormány szabályozza.
148. szakasz
A Jugoszláv Rádió Szövetségi Közintézményről szóló rendelet (A JSZK Hivatalos Lapja, 3/02. és 29/02. szám) legkésőbb 2015. július 31-én hatályát veszti.
A Jugoszláv Rádió Szövetségi Közintézmény megszűnésének jogi következményeit aktusával a Kormány szabályozza.
149. szakasz
Ez a törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napján lép hatályba.
A tömegtájékoztatásról és a médiáról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény önálló szakasza
(SZK Hiv. közl. 58/2015. sz.)
5. szakasz
Ez a törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napján lép hatályba.