A SZEMÉLY- ÉS VAGYONVÉDELEMRŐL SZÓLÓTÖRVÉNY(A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 104/2013 és 42/2015. szám) |
1. szakasz
E törvény az egyes meghatározott létesítmények kötelező biztosítását és védelmét, a jogi és természetes személyeknek a személy- és vagyonvédelem terén kifejtett tevékenységét és munkáját, működési engedélyük feltételeit, munkavégzésük módját, valamint a munkájuk feletti felügyelet gyakorlását szabályozza.
2. szakasz
E törvény értemében a személy- és vagyonvédelem magában foglalja a személy-, vagyon- és tevékenységvédelem terén élőerős és műszaki védelem biztosításával nyújtott szolgáltatásokat és teendőket azon esetekben, amikor ezek a teendők nincsenek az állami szervek kizárólagos hatáskörébe utalva, továbbá a pénz, az értéktárgyak és egyéb küldemények szállításának, a nyilvános gyűlések, sportrendezvények és egyéb gyülekezési helyszínek rendfenntartásának biztosítását (rendfenntartó szolgálat), amit az e tevékenység folytatására bejegyzett jogi személyek és vállalkozók, valamint a saját szükségleteik kielégítését célzó belső szervezeti cégformát létrehozó jogi személyek és vállalkozók végeznek. (A továbbiakban: önvédelmi tevékenység.)
A magánvállalkozásban szolgáltatott személy- és vagyonvédelem (a továbbiakban: személy- és vagyonvédelem) nem tartozik az államigazgatási szervek által végzett rendőri, és egyéb biztonsági tevékenységek körébe.
A személy- és vagyonvédelem ellátásához szükséges működési engedéllyel rendelkező jogi személyek és vállalkozók nem végezhetnek az állami szervek kizárólagos hatáskörébe tartozó személy- és vagyonvédelemi tevékenységeket, az e szervek által külön jogszabályok alapján alkalmazott műveleti-műszaki eszközöket sem használhatják, és módszereiket sem vehetik igénybe.
3. szakasz
Az e törvényben használt fogalmak és jelentésük:
1) járőrszolgálat - a biztonsági teendőket ellátó személyzet által nyújtott vagyonvédelmi szolgáltatás, melynek teljesítése a több, különálló helyszín/létesítmény meghatározott időközönkénti körbejárásával történik;
2) igazolvány - a személy- és vagyonvédelem feladatkörét ellátó egyén igazolására szolgáló közokirat;
3) a szolgáltatás igénybevevője - a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatást igénybe vevő szervezet vagy személy;
4) a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző jogi személy - az e tevékenységet a törvényben előírt feltételeknek megfelelően végző gazdasági társaság;
5) a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző vállalkozó - az e tevékenységet a törvényben előírt feltételeknek megfelelően biztonsági teendőket önállóan végző személy, aki a jogszabályoknak megfelelően bejegyzett vállalkozói jogállással rendelkezik;
6) kockázatbecslés - a személy-, vagyon- és tevékenységvédelem elemzése és értékelése;
7) védelmi terv - a kockázatbecslési tanulmányban előirányzott, tervezett biztonsági és védelmi szolgáltatásokat tartalmazó okirat;
8) biztonsági teendőket ellátó személy - a személy- és vagyonvédelmi teendőket ellátó, bármely nemhez tartozó természetes személy;
9) élőerős védelem - a biztonsági teendőket ellátó egyén által - elsősorban személyes jelenléttel és közvetlen tevékenységgel - az adott helyen és időben, intézkedések alkalmazásával és kényszerítő eszközök segítségével nyújtott biztonsági és védelmi szolgáltatás;
10) műszaki védelem - műszaki eszközökkel, felszerelésekkel és berendezésekkel, azok tervezésével, beszerelésével és karbantartásával végzett személy- és vagyonvédelmi szolgáltatás;
11) élőerős és műszaki védelem - élőerős és műszaki védelem egyidejű, vagy kombinált alkalmazásával végzett személy- és vagyonvédelem;
12) működési engedély:
(1) az előírt feltételeknek eleget tevő jogi személyeknek és vállalkozóknak kiadandó, személy- és vagyonvédelmi tevékenységet engedélyező határozat,
(2) az előírt feltételeknek eleget tevő természetes személyeknek kiadandó, személy- és vagyonvédelmi tevékenységet engedélyező határozat;
13) védett terület - a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatások igénybevevőivel megkötött szerződés szerinti kötelezettségekkel összhangban végzett biztonsági és védelmi szolgáltatás hatálya alá eső terület;
14) önvédelmi tevékenység - saját szükségletek kielégítésére végzett személy-, vagyon- és tevékenységvédelem. A belbiztonsági szolgálat (önvédelem) a saját szükségletekre létesítendő biztonsági szerveződés belső formája;
15) biztonsági ellenőrzés - a fegyver, és lőszer tárgykörét szabályozó törvénnyel összhangban a Belügyminisztérium (a továbbiakban BM) által végzett ellenőrzés.
II A KÖTELEZŐEN VÉDETT LÉTESÍTMÉNYEK
4. szakasz
A kötelezően védett létesítmények a Szerb Köztársaság és állampolgárai szempontjából stratégiai, valamint olyan különleges jelentőségű objektumokat jelentenek, melyek megrongálása vagy megsemmisítése az emberek életére és egészségére, illetve az ország honvédelmi érdekeire nézve súlyos következményeket idézhetne elő, kivéve azokat a létesítményeket, amelyeknek védelmét az állami szervek látják el, és amelyeknek védelme a védelem területére vonatkozó jogszabályokkal összhangban történik.
Kötelezően védett létesítmények alatt a szóban forgó objektumoknak helyet adó és az azok szerves részét alkotó terület, valamint a létesítmények üzemeltetését elősegítő kísérő építmények értendők.
5. szakasz
A kötelezően védett létesítmények védelme az azokat birtokló jogi személy tevékenységének keretei között bonyolódik le, a szervezeti felépítést és a munkahelyi besorolásokat szabályozó általános aktus által előírt módon.
A kötelezően védett létesítmények védelme a szervezeti felépítést és a munkahelyi besorolásokat szabályozó általános aktussal összhangban, a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzéséhez működési engedéllyel rendelkező alanyok szerződéses alkalmazásával kerül sor, vagy pedig szervezett önvédelmi tevékenység formájában.
Az ország honvédelmi szempontjából különleges jelentőséggel bíró létesítményeket birtokló jogi személyek önvédelmi tevékenysége kötelezően megszervezendő, tervszerű, szerveződési és ellenőrző funkció ellátását jelenti.
Az e törvény 4. szakaszának 1. bekezdésében körülírt létesítmények meghatározásának konkrétabb ismérveit és a kötelezően védett létesítmények védelmi feladatai ellátásának módját a Kormány írja elő.
III A SZEMÉLY- ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGEK
6. szakasz
A személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó jogi személyek és vállalkozók, az e törvény által előírt feltételek mellett az alábbi tevékenységek végzésére feljogosító működési engedéllyel rendelkezhetnek:
1) a személy-, vagyon- és tevékenységvédelemben fellépő kockázatok becslése;
2) a BM hatáskörén kívüli élőerős és műszaki eszközök segítségével végzett személy- és vagyonvédelem, valamint nyilvános gyűlések, sportrendezvények és egyéb gyülekezési helyszínek rendfenntartása;
3) az igénybevevők műszaki védelmi rendszereinek tervezése, a kivitelezés felügyelete, a beszerelési, üzembe helyezési, karbantartási tevékenységek, valamint az igénybevevők betanítása;
4) a pénz, az értéktárgyak és egyéb küldemények szállításának és vitelének biztosítása, mely kívül esik a BM hatáskörén.
A személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó jogi személyek és vállalkozók kötelesek megteremteni az e szakasz 1. bekezdésében körülírt tevékenységek végzéséhez szükséges feltételeket és eszközöket, mindezt a munkabiztonsági és -egészségvédelmi tárgykört szabályozó hatályos szabványokkal és előírásokkal összhangban.
7. szakasz
A személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó jogi személyek és vállalkozók a követelésbehajtásban nem végezhetnek közvetítő tevékenységet.
IV A SZEMÉLY- ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEK
8. szakasz
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységeket az azok végzéséhez szükséges, a BM által kiadott működési engedéllyel rendelkező jogi személyek, vállalkozók és természetes személyek folytathatnak.
1. A jogi személyek és vállalkozók működési engedélyeinek fajai, valamint a kiadás feltételei
9. szakasz
Jogi személynek vagy vállalkozónak személy- és vagyonvédelmi tevékenységek végzéséhez a BM az alábbi működési engedélyeket adhatja ki:
1) a személy-, vagyon- és tevékenységvédelem kockázatbecslési működési engedélye;
2) élőerős és műszaki eszközök segítségével végzett személy- és vagyonvédelemhez, valamint nyilvános gyűlések, sportrendezvények és egyéb gyülekezési helyszínek rendfenntartásához szükséges működési engedély;
3) a pénz, az értéktárgyak és egyéb küldemények szállításának biztosításához szükséges működési engedély;
4) a műszaki védelmi rendszerek tervezési tevékenységének végzéséhez szükséges működési engedély;
5) a műszaki védelmi rendszerek kivitelezésének felügyeletéhez szükséges működési engedély;
6) a műszaki védelmi rendszerek beszerelési, üzembe helyezési és karbantartási tevékenységéhez, valamint az igénybevevők betanításához szükséges működési engedély.
Az e szakasz első bekezdésének 2) és 3) pontjában meghatározott tevékenységek végzéséhez szükséges működési engedéllyel rendelkező személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó jogi személyek és vállalkozók az e törvény 29. szakaszában körülírt tevékenységeket végezhetik, és az e törvény 30. szakaszában meghatározott műszaki eszközöket használhatják.
10. szakasz
A személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzéséhez szükséges működési engedély a megállapított összes működési engedélyek kieszközléséhez elengedhetetlen általános feltételeknek megfelelő jogi személy, ill. vállalkozó számára adható ki, további feltétel pedig, hogy a gazdasági jogalany:
1) megfelelő tevékenységi kóddal be legyen jegyezve A Szerb Köztársaság Gazdasági Jogalanyainak Cégjegyzékébe;
2) rendelkezzék a munkaköri besorolásról (az ún. szisztematizációról) szóló jogszabállyal, melynek tartalmaznia kell az összes munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírását és felhatalmazásait;
3) rendelkezzék a biztonsági teendőket ellátó személyzet által viselt egyenruha és jelvény külalakját részletesen meghatározó jogszabállyal;
4) rendelkezzék felelős személlyel, aki:
(1) a Szerb Köztársaság állampolgára,
(2) nagykorú,
(3) az illetékes egészségügyi intézmény orvosi bizonyítványának tanúsága szerint pszichofizikai szempontból képes a tevékenység feladatköreinek ellátására,
(4) legalább középfokú iskolai képesítéssel rendelkezik,
(5) eleget tett a megfelelő biztonsági ellenőrzés kritériumainak,
(6) birtokában van a természetes személy számára kiadott személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére feljogosító működési engedéllyel;
5) megfelelő helyiséggel rendelkezzen;
6) amennyiben fegyveres személy- és vagyonvédelmet lát el, külön - a fegyver és a lőszer elhelyezésére alkalmas - helyiséggel rendelkezzen, a fegyverelhelyezés és -tárolás, valamint a tűzvédelem feltételeit előíró jogszabályokkal összhangban.
Az egészségügyért felelős miniszter hozza meg a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellátásához szükséges pszichofizikai alkalmasságról szóló bizonyítvány kiállítási jogával felruházott illetékes egészségügyi intézmények jegyzékét meghatározó jogszabályt.
A jogi személy, illetve a vállalkozó által teljesítendő külön feltételek, melyek az alábbi engedélyek megszerzéséhez szükségesek:
1) A személy-, vagyon és tevékenységvédelem kockázatainak felmérésére feljogosító működési engedély esetében legyen legalább egy, a természetes személy számára kiadott működési engedéllyel rendelkező, biztonsági teendőket ellátó, illetve a személy-, vagyon és tevékenységvédelem kockázatainak felmérésére feljogosító működési engedéllyel rendelkező munkavállalója;
2) Az élőerős személy- és vagyonvédelem, sportrendezvények, nyilvános gyűlések, és egyéb gyülekezési helyszínek rendfenntartásának biztosítását ellátó tevékenységek működési engedélye esetében legyen legalább 10, a természetes személy számára kiadott működési engedéllyel rendelkező biztonsági teendőket ellátó munkavállalója, illetve a védelemért felelős személy teendőinek ellátására feljogosító működési engedéllyel rendelkező munkavállalója, vagy a fegyvertelen biztonsági alaptevékenység, vagy a fegyveres, biztonsági, különleges tevékenységek ellátására feljogosító működési engedéllyel rendelkező munkavállalója;
3) A pénz, az értéktárgyak és egyéb küldemények biztosítása, szállítása, vitele tevékenységének végzésére feljogosító működési engedély esetében legyen legalább 10, természetes személy számára kiadott működési engedéllyel rendelkező, biztonsági teendőket ellátó munkavállalója, illetve fegyveres, biztonsági, különleges tevékenységek ellátására feljogosító működési engedéllyel rendelkező munkavállalója, továbbá az e törvény 36. és 38. szakaszával összhangban előírt, a pénz, az értéktárgyak és egyéb küldemények szállításához és viteléhez szükséges műszaki eszközökkel rendelkezzék;
4) A műszaki védelmi rendszertervezés tevékenységeinek végzésére feljogosító működési engedély esetében legalább egy, műszaki középiskolai képesítéssel bíró munkavállalója legyen, aki a természetes személy számára kiadott személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére feljogosító működési engedéllyel, illetve a műszaki védelmi rendszertervezés tevékenységeinek végzésére feljogosító működési engedéllyel rendelkezik;
5) A műszaki védelmi rendszerek tervezési tevékenységének és kivitelezési felügyeletének ellátásához szükséges működési engedélyhez legyen legalább egy, a műszaki-technológiai tudományok terén egyetemi képesítést szerzett munkavállalója, aki a természetes személy számára kiadott működési engedéllyel, illetve a műszaki védelmi rendszerek tervezési tevékenységének és kivitelezési felügyeletének ellátásához szükséges működési engedéllyel rendelkezik;
6) A műszaki védelmi rendszerek beszerelési, üzembe helyezési és karbantartási tevékenységéhez, valamint az igénybevevők betanításához szükséges működési engedélyhez elengedhetetlen, hogy legalább egy, műszaki középiskolai képesítéssel bíró munkavállalója legyen, aki a természetes személy számára kiadott működési engedéllyel, illetve a műszaki védelmi rendszerek beszerelési, üzembe helyezési és karbantartási tevékenységéhez, valamint az igénybevevők betanításához szükséges működési engedéllyel rendelkezik.
2. A természetes személyek működési engedélyeinek fajtái és kiadásuk feltételei
11. szakasz
A Minisztérium által, természetes személy számára kiadandó, a személy- és vagyonvédelmi tevékenységek végzésére feljogosító működési engedélyek alábbi fajtáit különböztetjük meg:
1) A személy-, vagyon és tevékenységvédelem kockázatainak felmérésére feljogosító működési engedély;
2) Az élőerős személy- és vagyonvédelem, sportrendezvények, nyilvános gyűlések, és egyéb gyülekezési helyszínek rendfenntartásának biztosítását ellátó tevékenységek működési engedélye, melynek alfajai:
(1) a védelemért felelős személy teendőinek ellátására feljogosító működési engedély,
(2) a fegyvertelen biztonsági alaptevékenységeket végző személy működési engedélye,
(3) a fegyveres biztonsági, különleges tevékenységeket ellátó személy működési engedélye;
3) A műszaki védelmi tevékenység végzésére feljogosító működései engedély, melynek alfajai:
(1) a műszaki védelmi rendszertervezés tevékenységeinek végzésére feljogosító működési engedély,
(2) a műszaki védelmi rendszerek tervezési tevékenységének és kivitelezési felügyeletének ellátásához szükséges működési engedély,
(3) a műszaki védelmi rendszerek beszerelési, üzembe helyezési és karbantartási tevékenységéhez, valamint az igénybevevők betanításához szükséges működési engedély.
Az e szakasz első bekezdésében körülírt működési engedéllyel rendelkező természetes személyek önállóan is végezhetnek személy- és vagyonvédelmi tevékenységet azzal a feltétellel, hogy vállalkozóként bejegyeztettek a Szerb Köztársaság gazdasági jogalanyainak jegyzékébe.
12. szakasz
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységek végzésére feljogosító működési engedély az összes működési engedélyek kieszközléséhez elengedhetetlen általános feltételeknek megfelelő természetes személy számára adható ki, a további feltételek pedig, hogy a személy:
1) a Szerb Köztársaság állampolgára,
2) nagykorú,
3) legalább középfokú iskolai képesítéssel rendelkezik,
4) eleget tett a megfelelő biztonsági ellenőrzés kritériumainak,
5) az illetékes egészségügyi intézmény orvosi bizonyítványának tanúsága szerint pszichofizikai szempontból képes a tevékenység feladatköreinek ellátására,
6) ha fegyveres tevékenységet végez, lőfegyver-kezelési és -használati képesítéssel, vagy teljesített fegyveres katonai szolgálattal kell rendelkeznie,
7) a személy- és vagyonvédelmi tevékenységek végzését célzó, megfelelő képzésben részesült, e törvénnyel összhangban,
8) sikeres minisztériumi szakvizsgát tett.
A műszaki védelmi tevékenység végzésére feljogosító működései engedély, illetve a műszaki védelmi rendszertervezés tevékenységeinek végzésére feljogosító működési engedély, a műszaki védelmi rendszerek tervezési tevékenységének és kivitelezési felügyeletének ellátásához szükséges működési engedély, a műszaki védelmi rendszerek beszerelési, üzembe helyezési és karbantartási tevékenységéhez, valamint az igénybevevők betanításához szükséges működési engedély természetes személy általi megszerzésének külön feltétele, hogy a személynek legalább középfokú technikumi végzettsége legyen.
A működési engedéllyel rendelkező személyre vonatkozóan évente egyszer beterjesztendő a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzéséhez elengedhetetlen pszichofizikai képességéről szóló bizonyíték.
A jogi személy, illetve a vállalkozó köteles a Minisztériumhoz felterjeszteni a működési engedéllyel rendelkező természetes személy pszichofizikai képességeinek évi ellenőrzéséről szóló összes bizonyítékot.
Abban az esetben, ha a jogi személy, vagy a vállalkozó nem terjeszti fel az e szakasz 4. bekezdésében körülírt orvosi bizonyítványt, e mulasztás a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzéséhez elengedhetetlen pszichofizikai képesség elvesztésének vélelmét vonja maga után.
Az e szakasz 1. bekezdésének 7) pontjában körülírt képzésre csak az e szakasz 1. bekezdésének 1), 2), 3) és 5) pontjaiban körülírt feltételeknek megfelelő személyek iratkozhatnak be.
A működési engedély kivételesen kiadható a szakképesítés megfelelő fokozatának és fajtájának feltételét teljesítő, valamint a felhatalmazott rendőrtisztviselő, a biztonsági-hírszerzői, a Szerb Katonaság hivatásos állományú tagja, valamint a bűnügyi és szabálysértési szankciók végrehajtási tevékenységének legalább 3 éves munkatapasztalatával rendelkező személy számára is, amennyiben a személy eleget tesz az e szakasz 1. bekezdésének 1)-5) és 8) pontjában előírt feltételeknek.
3. A működési engedély kiadásának eljárása és módja
13. szakasz
A természetes személyek személy- és vagyonvédelmi tevékenységének végzését célzó képzést a Minisztérium, illetve a szóban forgó képzési tevékenységek lebonyolításához szükséges anyagi, műszaki, szakmai és káderállománybeli feltételeknek megfelelő, a Minisztérium által felhatalmazott jogi és természetes személyek bonyolíthatják le.
A belügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) írja elő a személy- és vagyonvédelmi tevékenységek végzését célzó képzés lebonyolításához szükséges létesítmények, helyiségek, az anyagi-műszaki eszközök és felszerelések mértékének és milyenségének részletes feltételeit, a személy- és vagyonvédelmi tevékenységeket végezni óhajtó személyek képzését lebonyolító (az e szakasz 1. bekezdésében körülírt feltételeknek eleget tevő személyek köréből kikerülő) oktatók szakmai képesítésének és számának részletes feltételeit, különös tekintettel a szakmai képzés tanterveire, azok életre hívásának módjaira, továbbá a felhatalmazott személyeket, illetve a képzésben résztvevő személyeket, a szervezési költségek mértékét, illetve a képzés lebonyolítását magában foglaló nyilvántartás tartalmát és vezetési módját.
14. szakasz
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységek ellátásához szükséges működési engedély megszerzését óhajtó természetes személy folyamodványt terjeszt fel a Minisztériumhoz illetve a feljogosított jogi vagy természetes személyhez, éspedig a személy- és vagyonvédelmi tevékenységek végzését célzó, természetes személyek számára megszervezendő képzésben való részvétel iránt.
A természetes személyek számára szervezett személy- és vagyonvédelmi képzést elvégző személyek a Minisztériumban szakvizsgát tesznek.
A természetes személyek képzettsége ellenőrzésének módját, illetve a személy- és vagyonvédelmi tevékenységének végzéséhez elengedhetetlen szakvizsgázás mikéntjét, a szakvizsga megszervezési és lebonyolítási költségeinek mértékét, valamint a szakvizsgára jelentkező, kiálló és sikeresen vizsgázó személyek nyilvántartásának tartalmát és módját a miniszter jóváhagyásának birtokában a Minisztérium írja elő.
A működési engedély kiállításáért köztársasági közigazgatási illetéket kell leróni.
A szakvizsgák megszervezésének és lebonyolításának költségeit a szakvizsgázó, illetve az őt foglalkoztató jogi személy viseli.
15. szakasz
A működési engedély kibocsátása iránti kérelmet - az illetékes rendőr-igazgatóság közvetítésével - a Minisztériumhoz kell felterjeszteni.
Az illetékes rendőr-igazgatóság alatt a kérelmező székhelyének, illetve lakóhelyének területe szerinti igazgatóság értendő.
A működési engedély kiállítása iránti kérelmet elbíráló határozat a kérelem érkeztetésének napjától számított 15 napon belül hozandó meg.
Kivételesen - szemben az e szakasz 3. bekezdésébe foglaltakkal - ha az előterjesztett bizonyítékok ellenőrzése miatt szükséges, az eljárás végzéssel félbeszakítható, ez esetben a működési engedély kibocsátásáról szóló határozatnak a kérelem előterjesztése napjától számított legfeljebb 60 napos határidőn belül kell megszületnie.
16. szakasz
Az előírt feltételeknek eleget tevő jogi személyek, vállalkozók és természetes személyek számára a működési engedély 5 éves időszakra szólóan bocsátandó ki.
Az e szakasz első bekezdésében körülírt működési engedély érvényessége a kibocsátó határozat véglegességének napját követő 6 hónapos határidő lejárta után megszűnik, ha a jogi személy e határidőn belül nem kezdi meg munkáját.
Ha a jogi személy, a vállalkozó vagy a természetes személy működési engedélyének érvényességi határideje lejárt, kérelmére új engedély bocsátandó ki azzal a feltétellel, hogy nem változtak meg a 10. szakasz 1. bek. 1), 4), 5) és 6) pontjaiban, illetve a 12. szakasz 1. bek. 1)-6) pontjaiban előírt törvényi feltételek.
Az új működési engedély kibocsátása iránti kérelmet legkorábban 60 nappal az előzőleg kiadott működési engedély érvényességi határidejének lejárta előtt lehet előterjeszteni.
A működési engedély iránti kérelem határozattal visszautasítandó, vagy a jogi személy, a vállalkozó, ill. a természetes személy számára kiadott működési engedély visszavonandó, ha az nem teljesítette, vagy immár nem teljesíti a személy- és vagyonvédelmi tevékenységek végzéséhez előírt feltételeket.
A működési engedély kibocsátását célzó kérelem tartalmát, a működési engedély külalakját, illetve ünnepélyes formájának tartalmát a miniszter írja elő.
17. szakasz
Az e törvény 15. szakaszának 4. bekezdésébe foglalt végzés, valamint a működési engedély kibocsátásáról, illetve visszautasításáról, továbbá a már kiadott működési engedély megvonásáról szóló határozat ellen fellebbezéssel lehet élni.
A fellebbezést a határozat kézhezvételének napjától számított 8 napos határidőn belül lehet a Minisztériumhoz felterjeszteni.
18 szakasz
A jogi személy, ill. a vállalkozó felelős személye köteles 8 napon belül értesíteni az illetékes rendőr-igazgatóságot munkájának megszűnéséről, vagy a jogi személy, ill. a vállalkozó státusának megszűnéséről.
V A SZEMÉLY- ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK MÓDJA
19. szakasz
A személy-, vagyon- és tevékenységvédelem feladatai oly módon végzendők, hogy az ne zavarja az állami szervek munkáját, s ne háborítsa az állampolgárok nyugalmát.
20. szakasz
A jogi személy, ill. a vállalkozó a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet csak a szolgáltatásokat igénybe vevő jogi és természetes személlyel megkötött írásbeli szerződés alapján és keretei között végezheti.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt szerződésnek egyebek között az alábbiakat kell tartalmaznia:
1) a szerződés tárgyának világos meghatározását;
2) a személy- és vagyonvédelem szerződésbe foglalt tevékenységei végzésének módját (a biztonsági teendőket ellátó személyek fajtáival, kategóriájával és a szerződésbeli felhatalmazásaival egyetemben);
3) a biztonsági teendőket ellátó személyek szerződés szerinti számát és munkavégzésük helyét;
4) az igénybe vett fegyverek és eszközök fajtáit és mennyiségét;
5) a szolgáltatások végzésének kezdeti dátumát, valamint a szerződés érvényességi idejét;
6) a szerződés és a benne foglalt adatok felhasználásának módját, titkosságuk fajtáját és fokát, a titoktartás és az adatfelhasználás határidejét, valamint az adatvédelmi intézkedéseket.
A személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére nem vehető igénybe a működési engedéllyel nem rendelkező jogi személy és vállalkozó.
A szerződés megkötéséről, annak kiegészítéseiről és módosításairól, vagy felbontásáról szóló értesítést az illetékes rendőr-igazgatósághoz a változás bekövetkezésének napjától számított 8 napos határidőn belül kell eljuttatni.
Az értesítésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
1) a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző jogi személy vagy vállalkozó elnevezését és székhelyét;
2) a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző jogi személynél vagy vállalkozónál foglalkoztatott felelős személy nevét (családi név, utónév és személyi szám), valamint székhelyét (lakóhely);
3) a szerződés tárgyának világos meghatározását;
4) a személy- és vagyonvédelem szerződésbe foglalt tevékenységei végzésének módját (a biztonsági teendőket ellátó személyek fajtáival, kategóriájával és a szerződésbeli felhatalmazásaival, a védelem időbeli kiterjedésével egyetemben);
5) a biztonsági teendőket ellátó személyek számát és a munkabeosztás helyszíneit;
6) az igénybe vett fegyverek és védelmi eszközök fajtáit és mennyiségét;
7) a szolgáltatások szerződés szerinti kezdetének/megszakításának dátumát.
Az illetékes rendőr-igazgatóság alatt a szerződés teljesítési helyének területe szerinti igazgatóság értendő, ha azonban a szerződés teljesítése több helyen történik, az illetékes hatóság alatt a szolgáltatásokat igénybe vevő jogi vagy természetes személy székhelye, illetve lakóhelye szerinti rendőr-igazgatóság értendő.
1. Az élőerős védelmi tevékenységek
21. szakasz
A személy- és vagyonvédelem élőerős tevékenysége elsősorban a biztonsági teendőket ellátó személynek az adott térben és időben megvalósuló közvetlen jelenlétével és aktivitásának kifejtésével történik.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt teendők csak a védelem tárgyát képező létesítményen belül, vagy a védett terület határáig végezhetők.
22. szakasz
Kivételesen - az állami közigazgatási szerv, a helyi önkormányzati egység szerve, szervezetek, vagy egyesületek és természetes személyek javaslatára, a Minisztérium jóváhagyásának birtokában - az élőerős személyvédelem (testőrség) nyilvános helyen a védett személy közvetlen közelében is történhet.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt javaslatnak védelmi tervet kell tartalmaznia, melyben feltétlenül feltüntetendők az alábbiak: a biztonsági teendőket ellátó, alkalmazott személyek száma, a fegyverek és felszerelések fajtái és mennyisége, a létesítmény helyszíne, a járművek és az előirányzott haladási útirányok.
A javaslatot jóváhagyásra a védelmi tevékenység végzésének helye szerinti illetékes rendőr-igazgatósághoz kell felterjeszteni, éspedig legkésőbb a védelem kezdetét megelőző 3 napos határidőn belül.
A jóváhagyást legkésőbb 24 órával a védelem megkezdése előtt kell kiadni.
2. A fegyveres védelmi tevékenységek
23. szakasz
Az e törvényben előírt feltételek mellett a létesítmények élőerős, fegyveres védelmének tevékenysége az alábbiak biztosítása céljából végezhető:
1) a kötelezően biztosítandó létesítmények;
2) a bankok és egyéb, pénzt és értéktárgyakat kezelő intézmények - különösen posták, takarékszövetkezetek és váltóirodák;
3) fegyver, robbanóanyagok, radioaktív, gyúlékony és mérgező anyagok raktározására szolgáló létesítmények;
4) áru tárolására és raktározására szolgáló létesítmények biztosítása céljából.
24. szakasz
Az élőerős védelmi tevékenységek végzése céljából személy- és vagyonvédelmet ellátó jogi személyek és vállalkozók birtokolhatnak félautomata fegyvert, éspedig 7.65 mm-es és 9 mm-es öbű pisztolyt, ezek ravaszának egy meghúzásával csupán egy golyó lőhető ki.
A személy- és vagyonvédelmet ellátó jogi személy nem birtokolhat nagyobb számú lőfegyvert a fegyveres biztonsági különleges tevékenységek ellátására feljogosító működési engedéllyel rendelkező foglalkoztatott személyzet számának felénél.
A fegyverek beszerzését a Minisztérium hagyja jóvá, a törvénnyel összhangban.
25. szakasz
Az élőerős személy-, vagyon- és tevékenységvédelem teendőit ellátó személyek - e feladatok közvetlen ellátásának ideje alatt - fegyvert és lőszert kizárólag a védett létesítményben vagy területen viselhetnek és birtokolhatnak, az e törvény 22. szakaszának 4. bekezdésében körülírt jóváhagyás alapján.
Az e szakasz 1. bekezdésének rendelkezésétől eltérően a biztonsági teendőket ellátó személyek kivételesen a védett létesítményen vagy területen kívül is viselhetnek fegyvert:
1) amikor pénz és értéktárgyak szállítását és vitelét végzik vagy biztosítják, ám csak a szállítás idején és a szállítmány haladási irányvonalán;
2) amikor gyalogszerrel végzik a pénz átszállítását, ám csak a haladási útvonalon;
3) amikor az e törvény 22. szakaszának 1. bekezdésében meghatározott személyek élőerős védelmét látják el;
4) beavatkozás során, az intervenciós csapat kötelékében, az e törvénnyel összhangban végzett beavatkozási cselekmény idején.
26. szakasz
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző jogi személy és a vállalkozó felelős személye a biztonsági teendőket ellátó személyek számára fegyverviselési utasítást ad ki.
A fegyveres biztonsági teendőket ellátó személynek a hivatalos fegyverviselési utasítást magánál kell tartania, és a felhatalmazott minisztériumi személy követelésére mind a fegyvert, mind az utasítást be kell mutatnia.
A biztonsági teendőket ellátó személy tevékenységének végzése idején nem viselhet személyes fegyvert.
27. szakasz
Ha a biztonsági teendőket ellátó személy a védett létesítményen kívül tartózkodik, köteles a rendőr-tisztviselő parancsa szerint eljárni, kivéve, ha ezen eljárásával bűncselekményt követne el.
28. szakasz
A fegyveres személy- és vagyonvédelmi tevékenységeket végző jogi személy és vállalkozó köteles a fegyveres személy- és vagyonvédelmet ellátó személyeknek évente legalább egyszer lőgyakorlatot tartani.
3. Műszaki védelmi tevékenységek
29. szakasz
A műszaki védelmi feladatok végzése a személyekkel, vagyonnal vagy tevékenységgel szembeni jogellenes cselekedetek megakadályozását célzó műszaki eszközök és berendezések segítségével történik, és különösképpen az alábbiakat szolgálja:
1) a védelem tárgyát képező területekre és létesítményekbe való tiltott belépés megakadályozása;
2) az oltalmazott tárgyak elvitelének illetve elidegenítésének és jogosulatlan használatának megakadályozása;
3) fegyver, robbanóanyag, radioaktív és egyéb veszélyes tárgyak és anyagok bevitelének megakadályozása;
4) betörések, a létesítmény ellen irányuló diverziók és erőszakos támadások, vagy a tárgyak eltulajdonításának megakadályozása;
5) az adatokhoz és okiratokhoz való jogosulatlan hozzáférés megakadályozása;
6) a pénzszállító járművek és egyéb szállítóeszközök védelme;
7) az egyéb, észlelt kockázatokkal szembeni védelem.
30. szakasz
A személy-, vagyon és tevékenységvédelmet szolgáló műszaki eszközök és berendezések használatának tekintendők az egyedi, vagy funkcionálisan összekötött térmegfigyelő eszközök, berendezések és rendszerek alkalmazásával nyújtott, alábbi szolgáltatások: betörés és rajtaütés elleni védelem, tűzvédelem, térmegfigyelő biztosítási rendszerek, belépés-ellenőrzés, szociális riasztórendszerek, műholdas járműkövetés (GPS), értékek elektrokémiai védelme, mechanikai védelem és adatvédelem.
A műszaki eszközök és berendezések műszaki védelmi rendszerbe is köthetők.
31. szakasz
A védett személyek, a vagyon és tevékenységek, vagy pénz és értéktárgyak szállításának biztosítása alkalmával foganatosított műszaki védelem az oltalmazott létesítményben vagy térben történik.
A személy- és vagyonvédelmi tevékenység során használatos műszaki eszközök alkalmazásakor tilos megzavarni mások magánéletét.
32. szakasz
Amikor a közösségi használatra szolgáló létesítmények vagy területek védelmi teendőinek ellátása képfelvevő készülékek segítségével történik, a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó jogi személy, vagy vállalkozó köteles jól látható helyen tájékoztatást kifüggeszteni, miszerint a létesítmény, vagy a terület védelme térmegfigyelő eszközzel történik, a szolgáltatás igénybevevője pedig köteles ebbe beleegyezni, és a tárolt felvételeket legalább 30 napon át megőrizni, s a felhatalmazott rendőrtisztviselő követelésére betekintésre bemutatni.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt adatok felhasználása csak a begyűjtésüknek megfelelő rendeltetésre történhet.
Tilos az e szakasz 1. bekezdésében körülírt adatokat harmadik személyeknek átadni, vagy nyilvánosan közzétenni, kivéve, ha a törvény által előírt esetekről van szó.
33. szakasz
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységekkel védett bankok és egyéb pénzintézetek (posták, takarékszövetkezetek, váltóirodák, értéktárak, stb.) műszaki védelmi rendszerének kötelező beépítésére előírt minimális műszaki feltételeket, e törvénnyel összhangban a Kormány írja elő.
A műszaki védelmi tevékenység és a műszaki eszközök alkalmazási módjának részletes feltételeit a miniszter állapítja meg.
4. A műszaki védelmi rendszertervezési, műszaki felügyeleti, beszerelési és karbantartási tevékenységek
34. szakasz
A műszaki védelmi rendszerek tervezését, e törvénnyel összhangban, a megfelelő működési engedéllyel rendelkező jogi vagy természetes személy végzi, a személy-, vagyon- és tevékenységvédelemben fellépő kockázatok becslése alapján.
35. szakasz
Az alkalmazott műszaki eszközöknek minőség, biztonság és jótállások szempontjából meg kell felelniük a Szerb Köztársaságban hatályos törvényi előírásoknak és műszaki szabványoknak.
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző jogi személy vagy vállalkozó felelős az e szakasz 1. bekezdésében körülírt eszközök kifogástalanságáért és üzemképességéért, a szolgáltatások igénybevevője pedig köteles e törvénnyel és a szerződéssel összhangban karbantartásukat és szervizeltetésüket megszervezni.
5. A pénz, az értéktárgyak és egyéb küldemények szállítása biztosításának tevékenységei
36. szakasz
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységeket ellátó jogi személyeknek és vállalkozóknak legalább egy különleges szállítójárművel kell rendelkezniük, amennyiben pénz, értéktárgyak, és egyéb küldemények szállításának és vitelének kíséretét és védelmét kívánják ellátni, a jármű számára kötelező feltételek pedig az alábbiak:
1) a vonaljáraton kívüli közúti szállítás engedélyét kell birtokolnia;
2) a jogszabályoknak megfelelő jelzéssel kell rendelkeznie;
3) kétirányú kapcsolatban kell állnia az ellenőrző központtal és az értékek átvétele/átadása alkalmával a szállítójárművet elhagyó legénységi állománnyal (GSM hálózat és/vagy saját frekvenciával és átjátszókkal rendelkező rádiókapcsolat);
4) a saját ellenőrző központból végzett műholdas járműkövetésre és távolsági megfigyelésre szolgáló beépített GPS berendezéssel kell rendelkeznie;
5) az ellenőrző központot automata jelküldővel riasztó, beépített pánikgombbal kell rendelkeznie;
6) a szállítás alatt álló pénz védelmének beépített elektrokémiai rendszerét kell birtokolnia, illetve páncélozott, vagy különlegesen megerősített karosszériájú, üvegű járművel kell rendelkeznie, melyben beépített, a pénz tárolására szolgáló mechanikai biztonságot szavatoló széf van;
7) beépített, a jármű védelmét szolgáló képfelvevő megfigyelési rendszerrel kell rendelkeznie.
37. szakasz
A különleges szállítójármű legénysége egy járművezetőből és legalább egy kocsikísérőből áll.
A különleges szállítójármű legénysége minden, biztonsági teendőket ellátó tagjának kötelezően ugyanazon jogi személy kötelékébe kell tartoznia.
Tevékenységük végzése alkalmával a különleges szállítójármű legénységének összes tagjai, csakúgy, mint a kocsikísérők kötelezően az előírt lőfegyverfajtával vannak felfegyverezve, és az e törvény által előírt felszereléssel is rendelkezniük kell.
38. szakasz
A személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó jogi személyek és vállalkozók a pénz- és értéktárgyak vitelének gyalogos biztosítását célzó tevékenységeket is végezhetnek, minek során az értékek elektrokémiai védelmi rendszerét kell igénybe venniük.
Kivételesen, ha a pénz vagy az értéktárgyak vitele a biztonsági teendőket ellátó személy kíséretében, de elektrokémiai védelmi rendszer nélküli páncélozott, vagy különleges jármű segítségével történik, a pénzt a járműtől az átvételi/letétbe helyezési pontig legalább még egy felfegyverzett biztonsági őrnek kell kísérnie.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt bőrönd, és a benne vitt tárgyak összsúlya nem haladhatja meg a 18 kg-t, kivéve, ha a bőrönd kézi vontatásra is alkalmas.
39. szakasz
Az e törvény 38. szakaszának 1. bekezdésében körülírt pénz- vagy értékküldemény vitelét legalább egy, az ellenőrző központtal állandó kommunikációs összeköttetésben álló (GSM hálózat és/vagy saját frekvenciával és átjátszókkal rendelkező rádiókapcsolat) biztonsági teendőket ellátó személy bonyolítja le.
6. A rendfenntartó szolgálat tevékenységei
40. szakasz
A személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó jogi személyek és vállalkozók, e törvénnyel összhangban, az alábbi helyszínek rendfenntartó tevékenységeit végezhetik:
1) nyilvános gyűlések, az állampolgárok gyülekezését szabályozó előírásokkal összhangban;
2) sportrendezvények;
3) szórakoztató, zenei, művelődési és egyéb rendezvények megtartása alkalmával, a polgárok gyülekezésére szolgáló helyszíneken és létesítményekben.
A biztonsági teendőket ellátó személyek e szolgálatukat fegyvertelenül teljesítik.
A rendfenntartó szolgálatban minden három alkalmazott után a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó jogi személy és vállalkozó időszakosan vagy ideiglenesen további 10, működési engedéllyel rendelkező biztonsági őrt is alkalmazhat.
41. szakasz
Amikor a jogi személy és a vállalkozó az e törvény 40. szakasza 1. bekezdésének 1) és 2) pontjában körülírt rendfenntartási szolgálatokat nyújtva, nyilvános összejövetelen háromnál több rendfenntartót alkalmaz, köteles védelmi tervet készíteni, melyet az esemény szervezője a bejelentéssel együtt eljuttat a nyilvános gyűlés kitűzésének és megtartásának helye szerinti illetékes rendőr-igazgatósághoz.
A védelmi tervnek tartalmaznia kell az igénybe vett rendfenntartók számát és elhelyezkedését, felhatalmazásaikat, a rendfenntartó szolgálattal a gyűlés ideje alatti kapcsolattartást vezető felelős személy adatait, és a vele való kapcsolattartási eszközt is meg kell jelölnie.
42. szakasz
A rendfenntartóknak tevékenységük végzése során egyenruhát kell viselniük és egységes, "Rendfenntartó" ("Redar") és "Steward" vagy "Security" feliratú jelvénnyel és fényvisszaverő szalaggal ellátott felöltővel vagy mellénnyel is rendelkezniük kell.
Tevékenységének végzése során a nyilvános gyűlés rendfenntartója számára tilos a védett terület határain kívüli forgalomirányítás.
A rendfenntartó - a védelmi tervvel összhangban - a felhatalmazott rendőrtisztviselő parancsainak megfelelően jár el.
43. szakasz
A sportrendezvények megtartását biztosító rendfenntartók tevékenységüket e törvénnyel összhangban, valamint a sportrendezvényeken megnyilvánuló erőszak megakadályozását szabályozó előírásokkal összhangban végzik.
44. szakasz
Azon jogi személyek és vállalkozók, akik Az élőerős személy- és vagyonvédelem, valamint sportrendezvények, nyilvános gyűlések, és egyéb gyülekezési helyszínek rendfenntartásának biztosítását ellátó tevékenységek működési engedélyével rendelkeznek, illetve A pénz, értéktárgyak és egyéb küldemények biztosítása, szállítása, vitele tevékenységének végzésére feljogosító működési engedélyük van, kötelezően Ellenőrző Központot tartanak fenn.
A műszaki védelmi rendszerek beszerelési, üzembe helyezési és karbantartási tevékenységéhez, valamint az igénybevevők betanításához szükséges működési engedéllyel rendelkező jogi személy és vállalkozó Ellenőrző Központot is fenntarthat.
Az Ellenőrző Központ a távol eső létesítményekről, vagy a műszaki védelem eszközeivel biztosított járművekről érkező riasztó jelzések és egyéb információk önműködő fogadására és feldolgozására alkalmas műszaki berendezésekkel felszerelt helyszín.
Az Ellenőrző Központban kötelező a 24 órás ügyelet.
A saját Ellenőrző Központot működtető személy- és vagyonvédelmi jogi személynek és vállalkozónak kötelezően, legalább két, biztonsági teendőket ellátó személyt számláló, a riasztó jelzés fogadása után beavatkozó intervenciós csapattal kell rendelkeznie.
Az Ellenőrző Központ operatőre a hivatalból üldözendő bűncselekmény elkövetésére, vagy az erőszakos elemet tartalmazó szabálysértésre utaló információkról köteles haladéktalanul értesíteni a rendőrséget.
A távol eső létesítményekről, vagy a műszaki védelem eszközeivel biztosított járművekről érkező riasztó jelzések és egyéb információk önműködő fogadására és feldolgozására alkalmas műszaki készülékek segítségével begyűjtött adatok védelme e törvény 32. szakaszának rendelkezéseivel összhangban történik.
45. szakasz
A jogi személyek és vállalkozók önvédelmi tevékenységük megszervezése, illetve vagyonuk, tevékenységük, létesítményeik, területük és az ott levő személyek védelme, valamint rendfenntartási célú saját, belső biztonsági szolgálatuk megszervezése végett egy vagy több - az e törvénnyel összhangban személy- és vagyonvédelmi tevékenységek végzésére feljogosító - működési engedélyt szerezhetnek be, ha:
1) az önvédelmi tevékenység szervezett, tervszerű felépítési és ellenőrző funkcióival rendelkeznek;
2) az ilyen tevékenységek végzését a belső szerveződésről, a munkaköri besorolásokról és a munkaköri leírásokról szóló jogszabályuk irányozza elő;
3) az egyenruha és a jelvény külalakját részletesen szabályozó aktussal rendelkeznek;
4) a belső biztonsági szolgálat tevékenységében illetékes felelős személyük eleget tesz az e törvény 10. szak. 1. bek. 4) pontjában előírt feltételeknek;
5) a biztonsági teendőket ellátó személyek birtokában vannak az e törvény 11. szak. 2) pontjában előírt működési engedélynek;
6) ha fegyveres személy- és vagyonvédelmi teendőket látnak el, és eleget tesznek az e törvény fegyverekkel kapcsolatos feltételeinek.
Ha e törvény másként nem írja elő, az e szakasz 1. bekezdésében körülírt működési engedély kiadási eljárására és módjára, valamint a személy- és vagyonvédelmi tevékenységek végzésének módjára értelemszerűen alkalmazandók e törvény azon megfelelő rendelkezései, melyek az igénybevevők számára személy- és vagyonvédelmi tevékenységeket lebonyolító jogi és természetes személyekre vonatkoznak.
A belső biztonsági szolgálatok másoknak nem nyújthatnak szolgáltatásokat.
VI A BIZTONSÁGI TEENDŐKET ELLÁTÓ SZEMÉLY FELHATALMAZÁSAI
46. szakasz
Az élőerős védelmi tevékenységek végzése idején a biztonsági teendőket ellátó személy felhatalmazásai az alábbiakra terjednek ki:
1) ellenőrizheti a védelem tárgyát képező létesítménybe vagy területre belépő, az azokból távozó vagy az ott tartózkodó személyek azonosságát;
2) átvizsgálhatja a létesítménybe vagy területre belépő, az azokból távozó, vagy az ott tartózkodó személyeket és járműveket;
3) jogosulatlan személyeknek megtilthatja a védelem tárgyát képező létesítménybe vagy területre való belépést és bejárást;
4) az adott személynek megparancsolhatja a védelem tárgyát képező létesítményből vagy területről való távozást, ha tartózkodása jogosulatlan;
5) figyelmeztetheti a magatartásával, vagy a kötelező cselekmény elmulasztásával saját és mások biztonságát veszélyeztető, illetve vagyonkárosító, vagy -megsemmisítő viselkedést tanúsító személyt;
6) a rendőrség megérkezéséig ideiglenesen feltartóztathatja a bűncselekmény elkövetésén, vagy a közrend háborításának és a köznyugalom megzavarásának súlyosabb szabálysértésén, a védett létesítményben tetten ért személyt;
7) az alábbi kényszerítő eszközöket alkalmazhatja:
(1) megkötöző eszközöket,
(2) testi erőt,
(3) különlegesen idomított kutyákat,
(4) lőfegyvert, az ezen törvény, valamint a felhatalmazott rendőrtisztviselők fegyverhasználatát szabályozó törvény által megállapított feltételek mellett.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt felhatalmazásait a biztonsági teendőket ellátó személy csak a védett létesítményben vagy területen alkalmazhatja, azokon kívül pedig abban az esetben, ha a pénz, az értéktárgyak és egyéb küldemények szállítását és vitelét biztosítja, továbbá járőrszolgálat közben, és amikor az e törvény 22. szakaszával összhangban élőerős személyvédelmet lát el.
A védelmi szolgáltatásról szóló szerződésben, melyet a biztonsági teendőket ellátó jogi személy és vállalkozó a szolgáltatást megrendelővel köt, benne foglaltatnak az e szakasz 1. bekezdésében körülírt szerződött felhatalmazások.
Az intézkedésnek arányosnak kell lennie az alkalmazás céljával, és oly módon kell azt végrehajtani, hogy ne sértse az intézkedés alá vont személy méltóságát, tekintélyét, becsületét, vagy egyéb szavatolt emberi jogát. Az intézkedés alkalmazása során senkit sem szabad kínozni, embertelen, vagy megalázó eljárás alá vetni.
A biztonsági teendőket ellátó személy kizárólag az e törvény és az egyéb jogszabályok által megállapított módon járhat el olyképpen, hogy feladatainak teljesítése a legkisebb mértékű káros következménnyel járjon. Ha a körülményekre való tekintettel több intézkedés alkalmazása engedélyezett, legelőször az alávetett személyt legkevésbé sértő intézkedést köteles alkalmazni. Az intézkedést az alkalmazás okainak megszűntével kell abbahagyni, vagy abban az esetben, ha a feladatot ilyen módon nem lehet teljesíteni.
1. A személyazonosság ellenőrzése
47. szakasz
A személyazonosság ellenőrzése a személyi igazolványba, vagy az illetékes állami szervek által kiállított egyéb arcképes azonosító okiratba való betekintéssel történik.
A biztonsági teendőket ellátó személy nem engedélyezi a védett létesítménybe, vagy területre lépést annak a személynek, aki azonosítását a beléptetés alkalmával a biztonsági őr felhívására visszautasítja.
2. A személyek és tárgyak átvizsgálása
48. szakasz
A biztonsági teendőket ellátó személy átvizsgálhatja a létesítménybe vagy területre belépő, az onnan távozó személyeket a náluk található tárgyakkal egyetemben, valamint a járműveket is.
A személy átvizsgálásának tekintendő a ruházat és a személynél található dolgok tartalmának szemügyre vétele.
Az átvizsgálást azonos nemű személynek kell végeznie, kivéve ha az intézkedés alá vont személy sürgős átvizsgálása elengedhetetlen a fegyver, illetve a támadásra vagy önkárosításra alkalmas tárgyak elvételének foganatosítása végett.
A szállítóeszköz átvizsgálása alatt a jármű nyitott és zárt tereinek, valamint a szállított tárgyaknak az átvizsgálása értendő.
Az átvizsgálás az e rendeltetésre szolgáló műszaki eszközök alkalmazásával bonyolítható le.
A biztonsági teendőket ellátó személy felszólítja az intézkedés alá vont egyént, hogy önként mutassa meg ruházatának, a nála lévő tárgyaknak, valamint a járműnek a tartalmát. Ha ő ezt visszautasítja, ám fennáll annak megalapozott gyanúja, hogy nála, a szállítóeszközben vagy poggyászában szabálysértési vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználható tárgyak vannak, a biztonsági teendőket ellátó személy a törvény 50. szakaszával összhangban jár el.
3. A figyelmeztetés közlése és a parancs kiadása
49. szakasz
A figyelmeztetések és parancsok közlése fennhangon, kéz- és testmozdulatokkal, fény- és hangjelzésekkel, jelek valamint írásbeli figyelmeztetések és tiltások kifüggesztésével történik.
A figyelmeztetések közlésének világos és félreérthetetlen módon kell történnie.
4. A személy ideiglenes feltartóztatása
50. szakasz
A biztonsági teendőket ellátó személy ideiglenesen feltartóztatja a védett létesítményben vagy területen hivatalból üldözendő bűncselekmény elkövetésében tetten ért személyt.
A feltartóztatott személyt haladéktalanul át kell adni a rendőrségnek, ha pedig ez nem lehetséges, az ideiglenes feltartóztatásról azonnal értesíteni kell a rendőrséget.
Az ideiglenes feltartóztatásról írásbeli jelentést kell összeállítani, mely a rendőrségnek 24 órán belül továbbítandó.
5. A megkötöző eszközök alkalmazása
51. szakasz
A megkötöző eszközök az ideiglenesen feltartóztatott személlyel szemben, e törvény rendelkezéseivel összhangban, az alábbiak végett alkalmazhatók:
1) a személy ellenszegülésének megakadályozása, vagy a támadás visszaverése céljából;
2) a feltartóztatott személy szökésének megakadályozása végett;
3) az önkárosítás, vagy más személy megsebesítésének ellehetetlenítése végett.
Megkötöző eszközök alkalmazása alatt rendszerint a kezek előre- vagy hátrabilincselése, továbbá műanyag zsineggel vagy egyéb, e rendeltetésre szolgáló eszközzel való megkötözése értendő.
52. szakasz
Testi erő alkalmazása alatt a biztonsági teendőket ellátó személy, a védett személy, és a biztosított vagyon ellen testi támadást intéző egyén támadásának elhárítására, illetve ellenszegülésének megtörésére irányuló önvédelmi technikák bevetése értendő.
A biztonsági teendőket ellátó személy tevékenységének ellátása során csak akkor alkalmazhatja testi erejét, ha más módon nem háríthatja el:
1) a saját, illetve a védett személy életét veszélyeztető egyidejű, önhibáján kívül bekövetkezett, jogellenes támadást;
2) a védett vagyon megsemmisítésére, megkárosítására, vagy elidegenítésére irányuló egyidejű, önhibáján kívül bekövetkezett, jogellenes támadást.
53. szakasz
A testi erő alkalmazása előtt a biztonsági teendőket ellátó személynek figyelmeztetnie kell az intézkedés alá vonandó személyt, hogy ellene testi erőt fog alkalmazni, kivéve abban az esetben, ha ezáltal önmagát, vagy másokat veszélybe sodorna.
A testi erő alkalmazásának arányosnak kell lennie az elhárított támadással, és a támadás megszűnése után abba kell maradnia.
7. Különlegesen idomított kutyák bevetése
54. szakasz
A létesítmények biztosítása, az ellenszegülés megakadályozása végett, a biztonsági teendőket ellátó személy elleni, vagy egyéb, a védett létesítményben, illetve területen tartózkodó személyek elleni támadás elhárítása céljából a biztonsági teendőket ellátó személy különlegesen idomított kutyákat vethet be abban az esetben, ha e törvénnyel összhangban engedélyezett a lőfegyver használata.
Őrkutyaként csak minősített, az adott cselekmények foganatosítására idomított - a kinológiai szabályokkal összhangban kiképzett kutyavezető biztonsági őrök által vezetett - kutyák alkalmazhatók.
A különlegesen idomított kutyák alkalmazása során a biztonsági teendőket ellátó személynek ügyelnie kell arra, hogy a kutya feleslegesen ne tegyen kárt a bevetés célszemélyében.
A biztonsági teendőket ellátó személy különlegesen idomított kutyákat nem vethet be olyképpen, hogy az megzavarja a polgárok nyugalmát.
55. szakasz
A fegyveres élőerős védelmi tevékenységek végzése során a biztonsági teendőket ellátó személyek fegyverhasználata kizárólag a jogos védelem és a végszükség helyzetében engedélyezett.
Fegyverhasználat előtt a biztonsági teendőket ellátó személynek azonosítania kell magát, és félreérthetetlenül felhívnia a figyelmet a lőfegyver használatának szándékára: "állj, biztonsági szolgálat, lövök" - szavakkal. Kivételt képeznek azon esetek, amikor a biztonsági őr ezzel az eljárással veszélybe sodorná önmaga vagy a védett személy életét.
9. A kényszerítő eszközök alkalmazása utáni kötelezettségek
56. szakasz
A kényszerítő eszközök alkalmazása következtében megsérült személyt a biztonsági őr köteles elsősegélyben részesíteni, és haladéktalanul értesíteni az orvosi szolgálatot.
A kényszerítő eszköz alkalmazásáról a biztonsági teendőket ellátó személy haladéktalanul értesíti az illetékes rendőr-igazgatóságot.
Az e szakasz 2. bekezdésében körülírt kényszerítőeszköz-alkalmazásról szóló jelentést a biztonsági őr 12 órán belül eljuttatja a jogi személy, illetve a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozó felelőséhez.
A jogi személy vagy a vállalkozó felelőse - csatolva véleményét - a jelentést 48 órán belül felterjeszti a rendőr-igazgatósághoz.
57. szakasz
A kényszerítő eszközök alkalmazásának e törvény által megállapított részletes feltételeit a miniszter írja elő.
VII MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELZÉS ÉS BEMUTATKOZÁS
1. A biztonsági teendőket ellátó személyek egyenruhái és jelzései
58. szakasz
A biztonsági teendőket ellátó személyek által viselt egyenruha színét és alkotóelemeit a miniszter írja elő.
Az egyenruha külalakja a végzett tevékenységek feltételeinek és jellegének megfelelően határozandó meg.
A személy- és vagyonvédelmi jogi személy és vállalkozó jogszabálya - az e szakasz 1. bekezdésének rendelkezése alapján - részletesen meghatározza a biztonsági teendőket ellátó személyzet által viselt egyenruha külalakját.
59. szakasz
A személy- és vagyonvédelmi jogi személy és vállalkozó köteles egyenruháján, járművein és létesítményein a megkülönböztető jelzésként választott jelvény (logó) külalakját és tartalmát meghatározni.
60. szakasz
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységeket közvetlenül ellátó biztonsági őrök kötelesek egyenruhát viselni.
Az egyenruha csak a tevékenység végzésének idején viselhető.
Élőerős védelmi tevékenységek végzése során a biztonsági teendőket ellátó személy, a személy- és vagyonvédelmi jogi személy ill. vállalkozó írásbeli utasítása alapján, polgári ruhában is elláthatja feladatait.
61. szakasz
A személy- és vagyonvédelem egyenruhájának és jelvényének (logójának) külalakra és színre egyértelműen megkülönböztethetőnek kell lennie a rendőrség, a katonaság, a vámhatóság, vagy bármely egyéb állami szerv tisztviselői és járművei egyenruhájától és jelvényeitől.
62. szakasz
A biztonsági teendőket ellátó személy igazolványát a Minisztérium adja ki.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt igazolvány kiadásához a Szerb Köztársaság költségvetési rendszerét szabályozó jogszabály értelmében illetéket kell fizetni.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt illeték összegét a miniszter írja elő.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt illetékből eredő eszközöket a Szerb Köztársaság költségvetési eszközei és a közbevételek befizetésére előirányzott számlára kell befizetni.
63. szakasz
A biztonsági teendőket ellátó személy tevékenységének ellátása során kötelezően magánál tartja igazolványát, és a felhatalmazott rendőrtisztviselő felszólítására bemutatja azt.
Az igazolvány a biztonsági teendőket ellátó személy általános adatait, arcképét, illetve felhatalmazásait tartalmazza.
A személy- és vagyonvédelmi jogi személy ill. vállalkozó kötelékébe tartozást bizonyító jelvényt (logót), valamint a "Biztonsági Szolgálat" ("Obezbeđenje"), illetve "Security" feliratot a biztonsági őr egyenruhájának látható részén kell feltüntetni.
Amennyiben a biztonsági teendőket ellátó személy munkaviszonya megszűnik, illetve a különleges felhatalmazást nem feltételező, egyéb munkakörbe helyeztetik át, vagy kijelentkezik a gazdasági jogalanyok jegyzékéből (vállalkozói jogállását ekképpen megszüntetve), a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó jogi személy vagy vállalkozó hét napos határidőn belül köteles az alkalmazott igazolványát visszaszolgáltatni a Minisztériumnak.
64. szakasz
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó egyén igazolványának részletes tartalmát, külalakját és használati módját a miniszter írja elő.
3. A járművek jelzései és felszerelése
65. szakasz
A személy- és vagyonvédelemben használatos járműveket tilos különleges hang- és fényjelző felszerelésekkel ellátni.
A személy- és vagyonvédelemben használatos járművek kivételesen fehér színű, forgó és villogó fényjelzőkkel is felszerelhetők, a közúti közlekedés biztonságát szabályozó előírásokkal összhangban.
66. szakasz
A Minisztérium az alábbi nyilvántartásokat vezeti:
1) a személy- és vagyonvédelmi tevékenységeket ellátó jogi személyek és vállalkozók számára kiadott működési engedélyek nyilvántartását, mely az alábbiakat tartalmazza:
(1) sorszám,
(2) a jogi személy - vállalkozó neve,
(3) székhelyének címe és törzsszáma,
(4) a kiadott működési engedély sorszáma,
(5) a működési engedély kiadásának kelte, érvényességi ideje,
(6) a felügyelet elvégzésének adatai,
(7) hivatalos feljegyzések;
2) a személy- és vagyonvédelmi tevékenységeket ellátó természetes személyek számára kiadott működési engedélyek nyilvántartását, mely az alábbiakat tartalmazza:
(1) sorszám,
(2) a természetes személy családi és utóneve,
(3) lakóhelyének/tartózkodási helyének címe és személyi száma,
(4) a kiadott működési engedély száma,
(5) hivatalos feljegyzések;
3) a biztonsági teendőket ellátó személyek számára kiadott működési engedélyek nyilvántartása, mely az alábbiakat tartalmazza:
(1) sorszám,
(2) a működési engedélyért folyamodó jogi személy - vállalkozó neve,
(3) székhelyének címe és törzsszáma,
(4) a biztonsági teendőket ellátó személyek családi és utónevét, lakóhelyének/tartózkodási helyének címét, működési engedélyeik fajtáit és számait tartalmazó jegyzék,
(5) a kiadott igazolvány száma,
(6) a kiadás kelte és érvényességi ideje,
(7) az igazolvány visszaadásának kelte,
(8) a felügyelet elvégzésének adatai,
(9) a foganatosított intézkedések adatai,
(10) hivatalos feljegyzések.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt nyilvántartások elektronikus adatbázis formáját öltő jegyzékként vezettetnek, huzamos tárolással.
67. szakasz
A személy- és vagyonvédelmet ellátó jogi személyek és vállalkozók az alábbi nyilvántartásokat vezetik:
1) az ideiglenesen és időszakosan alkalmazott, biztonsági teendőket ellátó személyek nyilvántartását, mely az alábbiakat tartalmazza:
(1) sorszám,
(2) a biztonsági teendőket ellátó személy családi és utóneve,
(3) a biztonsági teendőket ellátó személy igazolványának száma,
(4) a munkáltató általi alkalmazás kezdetének kelte és időtartama,
(5) a rendfenntartói szolgálatban végzett tevékenységek fajtája,
(6) a munkavégzés helye és a munkaköri beosztás (a szolgáltatások igénybevevőjének elnevezése és székhelye, a nála végzett munka kezdeti és befejezési időpontja),
(7) megjegyzések (a szerződés teljesítése során bekövetkezett események, észrevételek és hasonlók);
2) az igénybevevőkkel megkötött szerződések nyilvántartása, mely az alábbiakat tartalmazza:
(1) sorszám,
(2) a védelmi szolgáltatásról szóló szerződés megkötésének/megszűntének száma és kelte,
(3) az igénybevevő elnevezése / családi- és utóneve, valamint székhelye,
(4) a védelmi szolgáltatásról szóló szerződés tárgya (a szerződésbe foglalt szolgáltatások fajtája),
(5) a szerződés teljesítése feletti felügyeletet gyakorló személy családi- és utóneve,
(6) a szerződés teljesítése céljából alkalmazott, biztonsági teendőket ellátó személyek száma,
(7) a szerződés teljesítése végett igénybe vett fegyverek száma,
(8) a szerződés teljesítése végett igénybe vett szállítójárművek száma,
(9) megjegyzések (a szerződés teljesítése során bekövetkezett események, észrevételek és hasonlók);
3) a védelem alá vont jogi és természetes személyek adatgyűjteményének nyilvántartása, mely az alábbiakat tartalmazza:
(1) az adatfajták és az adatgyűjtemény elnevezése,
(2) a feldolgozott cselekmények fajtája (műszaki védelmi rendszerek, élőerős védelem, stb.),
(3) a személy- és vagyonvédelmi jogi személyek elnevezése, neve, székhelye és címe,
(4) a feldolgozás kezdetének, illetve az adatgyűjtemény létrehozásának kelte,
(5) a feldolgozás rendeltetése (megelőző védelem stb.),
(6) a feldolgozás, illetve az adatgyűjtemény létrehozásának jogcíme (szerződés stb.),
(7) az adatolt jogi / természetes személy kategóriája,
(8) az adatok titkosságának fajtája és foka,
(9) az adatok begyűjtésének és tárolásának módja (műszaki védelmi rendszerek, az élőerős biztonsági teendőket ellátó személyek jelentései, stb.),
(10) az adatok tárolásának és felhasználásának határideje,
(11) az adatok felhasználóinak elnevezése/neve, székhelye/címe,
(12) a védelem alá vont személyek családi és utóneve, tartózkodásának helye és címe,
(13) a Szerb Köztársaságba behozott, illetve az innen kivitt adatok megjelölése, az állam, illetve a nemzetközi szervezet és a külföldi igénybevevő megnevezésének feltüntetésével, az adatbehozatal, ill. -kivitel jogcíme és rendeltetése,
(14) a foganatosított adatvédelmi intézkedések,
(15) az adatfeldolgozás kapcsán felmerülő igénybevevői kérelmek;
4) a védett létesítmények és területek nyilvántartása, mely az alábbiakat tartalmazza:
(1) sorszám,
(2) az igénybevevő elnevezése, a védett létesítmények, illetve területek helye és címe,
(3) az alkalmazott, biztonsági teendőket ellátó személyek száma,
(4) a védelmi tevékenység kezdeti/befejezési ideje,
(5) a létesítmény nagysága,
(6) megjegyzés (a védelmi szempontból lényeges létesítmény különleges jegyei);
5) a fegyver, a lőszer, a felszerelések és a munkaeszközök nyilvántartása, mely az alábbiakat tartalmazza:
(1) sorszám,
(2) a fegyvert és a lőszert szállító/átadó jogi személy elnevezése,
(3) a fegyver és a lőszer átvételi keltezése,
(4) a fegyver és a lőszer beszerzési/átvételi okiratának megnevezése és száma,
(5) a fegyver adatai (fajtája, márkája, öbe, gyári száma, mennyisége),
(6) a lőszer adatai (fajtája, öbe, mennyisége),
(7) megjegyzés (az elidegenített, a BM-ben letétbe helyezett, eladott, elveszett, megsérült fegyver és lőszer stb. adatai);
6) a kiadott fegyverviselési és a polgári ügyosztályhoz intézett utasítások nyilvántartása, mely az alábbiakat tartalmazza:
(1) sorszám,
(2) az utasítás kiadásának/visszajuttatásának kelte és időpontja,
(3) a lőszert vételező, biztonsági teendőket ellátó személy családi és utóneve, valamint a lőszer mennyisége,
(4) a fegyverrel védett személy családi- és utóneve, tartózkodási helyének címe,
(5) az igénybevevő elnevezése, a fegyverrel védett létesítmények és területek helyszíne és címe,
(6) az alkalmazott, biztonsági teendőket ellátó személyek száma,
(7) a védelem kezdetének/befejezésének kelte,
(8) a fegyver és a lőszer kifogástalanságának adatai,
(9) megjegyzés (az utasítás hatálya alatti fegyver- és lőszerhasználat adatai);
7) a lőfegyverrel lebonyolított lőgyakorlatok megtartásának nyilvántartása, mely az alábbiakat tartalmazza:
(1) sorszám,
(2) a gyakorlat megtartására feljogosított lőtér elnevezése,
(3) a biztonsági teendőket ellátó személy családi- és utóneve,
(4) a lőgyakorlat kelte és időpontja,
(5) a lőgyakorlat során használt fegyver fajtája, márkája és sorozatszáma,
(6) a célba lövés fajtája, az elhasznált lőszer öbe és mennyisége,
(7) a lőgyakorlat eredménye,
(8) a lőgyakorlat lebonyolításáért felelős személy családi- és utóneve,
(9) megjegyzés (a lebonyolított lőgyakorlaton tapasztaltak észrevételei);
8) a kényszerítő eszközök alkalmazásának nyilvántartása:
(1) a jelentéstevő, biztonsági teendőket ellátó személy azonosító adatai,
(2) az esemény kelte, időpontja és helye,
(3) a kényszerítő eszköz alkalmazása alá vont személy családi- és utóneve, címe és egyéb személyi adatai,
(4) a kényszerítő eszköz fajtája,
(5) a bármely személynek (polgárnak, vagy a biztonsági teendőket ellátó személynek) okozott összes, az erőalkalmazás következményeképp keletkezett sérülések fajtája és foka,
(6) a sérülteknek nyújtott segítség kelte, időpontja és helye,
(7) az esemény tanúinak családi- és utóneve, személyi igazolványaik száma,
(8) a területi rendőr-igazgatósághoz előterjesztett jelentés kelte és időpontja;
9) az illetékes rendőr-igazgatósághoz előterjesztett, hivatalból üldözendő bűncselekményekről és az erőszakos elemeket tartalmazó szabálysértésekről szóló jelentések nyilvántartása, mely az alábbiakat tartalmazza:
(1) sorszám,
(2) a bűncselekmény/szabálysértés fajtája (minősítése),
(3) a jelentés tárgyában megjelölt információforrás adatai (riasztórendszer, természetes személy, biztonsági teendőket ellátó személy, egyéb források),
(4) a jelentés címzettjeként szereplő rendőr-igazgatóság,
(5) a rendőr-igazgatósághoz előterjesztett jelentés kelte, időpontja és az eljuttatás módja (telefon, írásbeli forma, személyes kézbesítés),
(6) a jelentést továbbító, biztonsági teendőket ellátó személy családi- és utóneve és tisztsége,
(7) a jelentés kézbesítése után, a biztonsági teendőket ellátó személy részéről tett intézkedések adatai,
(8) a jelentés kézbesítése után, a rendőr-igazgatóság részéről tett intézkedések adatai,
(9) megjegyzés (a jelentés státusa: aktív/passzív);
10) a biztonsági teendőket ellátó személyek számára megszervezett szakmai képzés és szakvizsga lebonyolításának nyilvántartása, mely az alábbiakat tartalmazza:
(1) sorszám,
(2) a lebonyolított szakmai képzés és szakvizsga fajtája,
(3) a képesítésről szóló, kiállított igazolások és a sikeresen letett szakvizsgáról szóló tanúsítványok kiadásának kelte és száma,
(4) a képesítésről szóló igazolásokat kiadó kiképzőközpont, valamint a sikeresen letett szakvizsgáról szóló tanúsítványt kiállító testület elnevezése,
(5) a fajták szerinti erőnléti képzés (lőgyakorlatok, harcművészetek, esettanulmányok) kelte és helye, a képzésen jelen levő, biztonsági teendőket ellátó személyek számával és az oktatók adataival egyetemben,
(6) megjegyzés.
Az e szakasz 1. bekezdésének 2) pontjában körülírt, a személy- és vagyonvédelem tárgykörében tevékenykedő jogi személyekkel kötött szerződésekről szóló nyilvántartásokat az e törvény 45. (az önvédelemre vonatkozó) szakaszában körülírt jogi személyek és vállalkozók vezetik.
Az e szakasz 1. bekezdésének 5), 6) és 7) pontjában körülírt nyilvántartásokat nem vezetik a fegyvertelen személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző jogi személyek és vállalkozók.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt nyilvántartások vezetése - a személyes adatok védelmét szabályozó előírásokkal összhangban - papíralapon vagy elektronikus formában történik, tárolásuk huzamos.
68. szakasz
A személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzése során összegyűjtött adatokat csak a begyűjtési célra lehet felhasználni, tilos harmadik személyek rendelkezésére bocsátani, vagy nyilvánosan közzétenni, kivéve ha a jogszabályok másként nem írják elő, vagy ha a szerződésben más van kikötve.
Az adatgyűjtés alanyának joga van a róla begyűjtött adatokba betekintést nyerni, ami magában foglalja az adatok áttekintését, olvasását, meghallgatását, jegyzetek készítését, a saját költségen és a tárolt formával azonos módon beszerezhető adatmásolatra való jogot (fénymásolat, hang- és videofelvétel másolata, digitális másolat stb.), valamint - a jogszabályokkal összhangban - követelheti az adatok módosítását vagy törlését.
Ha az adatgyűjtemény létrehozása szerződés vagy írásbeli beleegyezés alapján történt, a szerződés teljesülése vagy felbontása, illetve az írásbeli beleegyezés visszavonása esetén a személy- és vagyonvédelmi jogi személy, illetve vállalkozó a szerződés felbontásától vagy a beleegyezés visszavonásától számított 15 napos határidőn belül az adatokat köteles átadni az igénybevevőnek vagy törölni azokat, míg az egyéb, jelentéktelen, illetve az igénybevevő részéről át nem vett adatokat 8 napon belül köteles megsemmisíteni.
69. szakasz
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységeket végző jogi személyek és vállalkozók, valamint a biztonsági teendőket ellátó személyek kötelesek az adatok titkosságát szabályozó törvénnyel és egyéb előírásokkal összhangban titokként megőrizni a tevékenységük végzése során tudomásukra jutott adatokat, a törvény által előírt esetek kivételével.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt kötelezettség a személy- és vagyonvédelmi jogi személyek tevékenységének, illetve a biztonsági teendőket ellátó személy munkaviszonyának megszűnése után is, egészen a törvény által előírt határidő lejártáig fennmarad.
70. szakasz
Az e törvény végrehajtása feletti felügyeletet a Minisztérium gyakorolja.
71. szakasz
A Minisztérium felhatalmazott rendőrtisztviselőit, az e törvény végrehajtása feletti felügyelet gyakorlása során, a felügyeletet szabályozó törvény által megállapított cselekmények foganatosításának felhatalmazásán túlmenően megilleti azon jog és kötelezettség, hogy ellenőrizzék a lőfegyver tárolásának és viselésének módját, a biztonsági teendőket ellátó személyek fegyverhasználatra irányuló pszichofizikai képességét és kiképzettségét, továbbá hogy szükség esetén egyéb, a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésébe - közvetlen és előre nem bejelentett módon - betekintést biztosító cselekményeket foganatosítsanak.
72. szakasz
A Minisztérium felhatalmazott rendőrtisztviselőit, a felügyeletet szabályozó törvény által megállapított intézkedések foganatosításán felhatalmazásán túlmenően, megilleti azon jog és kötelezettség, hogy a személy- és vagyonvédelmi tevékenységek végzésére feljogosító működési engedéllyel rendelkező jogi személy és vállalkozó számára ideiglenesen megtiltsák a tevékenység végzését, a biztonsági teendőket ellátó személy számára pedig megtiltsák a személy- és vagyonvédelmi tevékenységek ellátását, amennyiben teendőit:
1) működési engedély vagy felhatalmazás nélkül látja el;
2) megkötött szerződés nélkül látja el;
3) a szükséges káderállomány és műszaki feltételek nélkül látja el;
4) ha szakmaiatlan és hivatásellenes módon dolgozik, ami által kárt okozhat az igénybevevőnek vagy veszélyezteti őt, a biztonsági teendőket ellátó, vagy harmadik személyt;
5) ha az erre vonatkozó elrendeléssel ellentétben tevékenységét, illetve teendői ellátását nem hangolja össze e törvénnyel.
A személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzéséhez szükséges működési engedéllyel rendelkező jogi személyt, vállalkozót, vagy a biztonsági teendőket ellátó személyt a tevékenységük során tapasztalt szabálytalanságok kiküszöbölésére felszólító intézkedést, továbbá az e törvénnyel való tevékenység-összehangolásra figyelmeztető felszólítást a Minisztérium rendőrtisztviselői végzés formájában hozzák meg, a szabálytalanságok elhárítását célzó intézkedés végrehajtására pedig legfeljebb 60 napos határidőt írnak elő.
73. szakasz
A Minisztérium felhatalmazott rendőrtisztviselői a természetes személy számára kiadott személy- és vagyonvédelmi tevékenységek végzésére feljogosító működési engedéllyel rendelkező egyént orvosi vizsgálatra utasíthatják, ha felmerül annak megalapozott gyanúja, hogy immár nem felel meg a tevékenység végzéséhez előírt pszichofizikai feltételeknek.
74. szakasz
Az e törvény 72. és 73. szakaszában körülírt végzés ellen a miniszterhez lehet fellebbezést beterjeszteni.
75. szakasz
A miniszter, az államigazgatást szabályozó előírásokkal összhangban, a személy- és vagyonvédelmi tevékenységgel foglalkozó jogi személyek és vállalkozók, valamint a biztonsági teendőket ellátó személyek egyesületeivel ápolandó együttműködés megvalósítása, valamint a személy- és vagyonvédelem tárgykörének figyelemmel kísérése, és az ide tartozó tevékenységeknek az új szabványokkal összehangolt fejlesztését célzó kezdeményezések megfogalmazása végett, határozatával külön munkacsoportot hoz létre, melynek elnevezése: A személy- és vagyonvédelem, továbbá a biztonság területén közreműködő közületek és magáncégek partnerségi viszonyának fejlesztési szakmai tanácsa.
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységgel foglalkozó jogi személyek és vállalkozók, valamint a biztonsági teendőket ellátó személyek bejegyzett egyesületei tagjaik sorából jelöltet javasolnak a miniszternek A személy- és vagyonvédelmi fejlesztési szakmai tanácsba.
76. szakasz
100.000-től 1.000.000 dinárig terjedő szabálysértési pénzbírsággal sújtandó a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó jogi személy:
1) ha az államigazgatási szervek hatáskörébe tartozó rendőri vagy egyéb személy- és vagyonvédelmi tevékenységeket folytat, illetve ha az állami szervek kizárólagos hatáskörébe tartozó teendőket lát el, valamint ha külön jogszabályok alapján az illetékes szervek által alkalmazott műveleti-műszaki eszközöket és módszereket, illetve operatív műszaki eszközöket alkalmaz (2. szak. 2-3. bek.);
2) ha a követelés-behajtás tárgykörében közvetítői tevékenységet folytat (7. szak.);
3) ha természetes személyeket személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére képez ki, jóllehet nem teljesítette, vagy immár nem teljesíti a képzési tevékenység végzésére előírt anyagi, műszaki, szakmai és káderállománybeli feltételeket, és ha a képzést a minisztériumi felhatalmazás kieszközlése nélkül bonyolítja le (13. szak. 1. bek.);
4) ha a személy-, vagyon- és tevékenységvédelem feladatait oly módon végzi, hogy ezáltal megzavarja az állami szervek munkáját, vagy háborítja a polgárok nyugalmát (19. szak.);
5) ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet a szolgáltatásokat igénybe vevő jogi és természetes személlyel megkötött írásbeli szerződés nélkül végzi (20. szak. 1. bek.);
6) ha a változás beálltának napjától számított nyolc napos határidőn belül nem küldi meg a szerződés megkötéséről, kiegészítéséről és módosításairól, vagy felbontásáról szóló értesítést (20. szak. 4. bek.);
7) ha az élőerős védelmet a védett létesítményen, vagy a védett terület határain kívül látja el (21. szak. 2. bek.);
8) ha a Minisztérium jóváhagyásának kieszközlése nélkül nyilvános helyen élőerős személyvédelmet (testőri feladatokat) lát el (22. szak. 1. bek.);
9) ha olyan lőfegyvert birtokol, mely fajtája és száma szerint nem felel meg az engedélyezett fajtáknak és számoknak, vagy ha a fegyvert és a lőszert a Minisztérium jóváhagyása nélkül szerezte be (24. szak.);
10) ha a fegyveres személy- és vagyonvédelmi tevékenységet lát el, ám évente legalább egyszer nem végzi el a fegyveres személy- és vagyonvédelmet végző biztonsági teendőket ellátó személyek számára előírt lőgyakorlatot (28. szak.);
11) ha közösségi használatra szolgáló létesítmények vagy területek védelmi teendőinek ellátása során képfelvevő készülékeket alkalmaz, ám nem függeszti ki jól látható helyen a tájékoztatást, miszerint a létesítmény, vagy a terület védelme térmegfigyelő eszközzel történik, illetve a felvételeket nem tárolja, vagy a tárolt felvételeket a felhatalmazott rendőrtisztviselőnek nem mutatja be (32. szak. 1. bek.);
12) ha a szabályokkal vagy a törvénnyel ellentétes módon, a tárolt felvételek adatait a kikötött feltételekkel szemben nem a begyűjtés céljaira használja fel, illetve harmadik személyek rendelkezésére bocsátja, vagy nyilvánosan közzéteszi azokat (32. szak. 2-3. bek.);
13) ha pénz, értéktárgyak, és egyéb küldemények szállításának és vitelének kíséretét és védelmét látja el, de nem rendelkezik legalább egy különleges szállítójárművel (36. szak.);
14) ha a pénz, értékpapírok, és egyéb értékküldemények szállításának és vitelének kíséretét és biztosítását célzó tevékenységek végzése során a különleges szállítójármű legénysége összes tagjai és a kocsikísérők számára nem biztosítja a kötelezően előírt lőfegyverfajtákat, valamint a biztonsági és munkaügyi jogszabályokkal összhangban előírt felszereléseket (37. szak. 3. bek.);
15) ha a pénz- és értéktárgyak vitelének gyalogos biztosítását célzó tevékenységének végzése során nem veszi igénybe az értékek elektrokémiai védelmi rendszerét, illetve ha a pénz vagy az értéktárgyak vitele páncélozott vagy különleges jármű segítségével történik, a pénzt és az értéktárgyakat nem kíséri legalább két felfegyverzett biztonsági őr (38. szak. 1-2. bek.);
16) ha fegyveres rendfenntartói tevékenységet és szolgálatot szervez (40. szak. 2. bek.);
17) ha Az élőerős személy- és vagyonvédelem, sportrendezvények, nyilvános gyűlések, és egyéb gyülekezési helyszínek rendfenntartásának biztosítását ellátó tevékenységek működési engedélyével, illetve A pénz, az értéktárgyak és egyéb küldemények biztosítása, szállítása, vitele tevékenységének végzésére feljogosító működési engedéllyel rendelkezik, de nincs 24 órás ügyeletet fenntartó Ellenőrző Központja, és ha nincs legalább két biztonsági teendőket ellátó személyt számláló, a riasztó jelzés nyomán bevethető beavatkozó intervenciós csapata (44. szak. 1., 4-5. bek.);
18) ha olyan személy- és vagyonvédelmi egyenruhát, illetve jelvényt (logót) ír elő, melyek külalakja és színe nem különül el világosan a rendőrség, a katonaság, a vámhatóság, vagy bármely egyéb állami szerv egyenruháitól, illetve járműinek megkülönböztető jelzéseitől (61. szak.);
19) ha különleges hang- és fényjelző felszerelésekkel ellátott járműveket használ (65. szak. 1. bek.);
20) ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzése során összegyűjtött adatokat a begyűjtés céljaival ellentétes módon használja, harmadik személy rendelkezésére bocsátja, vagy nyilvánosan közzéteszi őket (68. szak. 1. bek.);
21) ha az adatgyűjtés alanyára vonatkozó, s a róla összegyűjtött adatok megtekintéséért folyamodó személynek nem teszi lehetővé a kért adatokba való betekintést, illetve, ha nem módosítja vagy törli az adatokat (68. szak. 2. bek.);
22) ha a szerződés szerint vagy írásbeli beleegyezés nyomán létrehozott gyűjteménybe foglalt adatokat a szerződés teljesítése vagy felbontása, illetve az írásbeli jóváhagyás visszavonása esetén, vagy a szerződés felbontásának, illetve a jóváhagyás visszavonásának napjától számított 15 napos határidőn belül nem adja át az igénybevevőnek, továbbá ha 8 napos határidőn belül nem semmisíti meg az egyéb jelentéktelen, vagy az igénybevevő részéről át nem vett adatokat (68. szak. 3. bek.);
23) ha az adatok titkosságát szabályozó törvénnyel és egyéb jogszabályokkal összhangban titokként nem őrzi meg a tevékenység végzése során tudomására jutott adatokat (69. szak. 1. bek.);
24) ha az e törvény hatályba lépésének napjától számított 60 napos határidőn belül a Minisztériumnál nem helyezi letétbe a létszám feletti fegyvert és a hozzá tartozó lőszert (89. szak. 1. bek.).
Az e szakasz első bekezdésének 1)-4), 9), 16) pontjaiba foglalt cselekményekért a pénzbírságon kívül a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató jogi személlyel szemben a tevékenység végzésétől való hat hónaptól három évig terjedő eltiltás intézkedése is kiszabható.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt cselekményekért, továbbá ha a munka beszüntetésének, illetve a jogi személy megszűnésének napjától számított nyolc napos határidőn belül erről nem értesíti az illetékes rendőr-igazgatóságot (18. szak.), valamint ha a kényszerítő eszköz használatától számított 48 órán belül az illetékes rendőr-igazgatósághoz nem juttatja el az eszközhasználatról szóló véleménnyel ellátott jelentését, és az e szakasz 1. bekezdésének 1)-4) és 16) pontjában foglalt szabálysértésekért a személy- és vagyonvédelmi jogi személy felelőse is 5.000-től 50.000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó, és/vagy kiegészítve a tevékenységtől való három hónaptól egy évig terjedő eltiltás intézkedésének kiszabásával.
77. szakasz
100.000-től 500.000 dinárig terjedő szabálysértési pénzbírsággal sújtandó a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó jogi személy:
1) ha az összes, működési engedéllyel rendelkező természetes személy vonatkozásában elmulasztja a pszichofizikai képességek ellenőrzéséről szóló orvosi bizonyítvány előterjesztését (12. szak. 4. bek.);
2) ha az e törvény 12. szakasza 1. bekezdésének 1), 2), 3) és 5) pontjaiban előírt feltételeket nem teljesítő, személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató személyek képzését bonyolítja le (12. szak. 6. bek.);
3) ha mások magánéletét megzavaró módon alkalmazza a személy- és vagyonvédelmi tevékenységben használatos műszaki eszközöket (31. szak. 2. bek.);
4) ha a Szerb Köztársaságban érvényes törvényes előírásoknak, illetve műszaki szabványoknak minőségi, biztonsági és jótállási szempontból eleget nem tevő műszaki eszközöket használ, valamint ha az eszközöket nem tartja őket kifogástalan és működőképes állapotban (35. szak.);
5) ha nem készíti el a nyilvános gyűlések rendfenntartói tevékenységének illetve szolgálatának védelmi tervét (41. szak. 1. bek.);
6) ha a rendfenntartó szolgálatot akként szervezi meg, hogy a rendfenntartók nem viselnek egyenruhát, és nem rendelkeznek egységes, a megállapított feliratú jelvénnyel és fényvisszaverő szalaggal ellátott felöltővel vagy mellénnyel (42. szak. 1. bek.);
7) ha nem határozza meg a biztonsági teendőket ellátó személyek által viselt egyenruha külalakját (58. szak. 3. bek.);
8) ha nem határozza meg az egyenruhán, a járműveken és a létesítményeken saját megkülönböztető jelzésként alkalmazandó jelvény (logó) külalakját és tartalmát (59. szak.);
9) ha a biztonsági teendőket ellátó személyt olyan egyenruhával látja el, melyen nincsenek jól látható helyen feltüntetve a hovatartozás jelzései (63. szak. 3. bek.);
10) ha az előírt nyilvántartásokat nem vezeti és nem tárolja, vagy nem az előírt módon vezeti és tárolja azokat (67. szak.).
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt cselekményekért a személy- és vagyonvédelmi jogi személy felelőse is 5.000-től 50.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal sújtandó.
78. szakasz
Az e törvény 76. szakaszának 1. bekezdésében körülírt cselekményekért a személy- és vagyonvédelmi vállalkozó is 5.000-től 50.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal sújtandó.
Az e törvény 76. szak. 1. bek. 1)-4), 9), 16) pontjaiban körülírt cselekményekért a személy- és vagyonvédelmi vállalkozó a pénzbírságon túlmenően a tevékenységtől való eltiltás hat hónaptól három évig terjedő tartamú intézkedésével is sújtható.
Az e törvény 77. szak. 1. bekezdésében körülírt cselekményekért a személy- és vagyonvédelmi vállalkozó is 50.000-től 250.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal sújtandó.
79. szakasz
5.000-től 50.000 dinárig terjedő szabálysértési pénzbírsággal, vagy 30 napig terjedő elzárással sújtandó a biztonsági teendőket ellátó személy:
1) ha az élőerős személy-, vagyon- és tevékenységvédelem teendőit ellátva - kivéve az e törvény 25. szak. 2. bekezdésében felsorolt esetekben - a védett létesítményen vagy területen kívül, és a Minisztérium jóváhagyása nélkül fegyvert és lőszert visel (25. szak. 1. bek.);
2) ha fegyvert visel, jóllehet nincs nála a hivatalos fegyverviselési utasítás, a felhatalmazott minisztériumi személy követelésére a fegyvert, illetve az utasítást nem mutatja be, továbbá ha a tevékenység végzése során személyes fegyvert visel (26. szak. 2-3. bek.);
3) ha a védett létesítményen kívül nem a rendőrtisztviselő parancsa szerint jár el, kivéve ha effajta eljárásával bűncselekményt követne el (27. szak.);
4) ha fegyveres rendfenntartói szolgálatot teljesít (40. szak. 2. bek.);
5) ha olyan cselekményeket foganatosít, melyekre nincs felhatalmazása, ha felhatalmazásait a védett létesítményen vagy területen kívül alkalmazza és használja, kivéve amikor a védett létesítményen vagy területen kívül pénz- és értékküldemények szállításának, vitelének biztosítását látja el, amikor járőrözés közben, vagy az e törvény 22. szakaszával összhangban lát el személyvédelmet, ha az intézkedés foganatosítása alkalmával valamely személyt kínzásnak vet alá, embertelen, vagy megalázó bánásmódban részesít, vagy amennyiben több engedélyezett intézkedés alkalmazása során legelőször nem a legkevésbé sérelmező intézkedést alkalmazza, illetve ha azt az alkalmazás okainak megszűntével nem hagyja abba, vagy amint megállapította, hogy a feladatot ilyen módon nem lehet teljesíteni (46. szak.);
6) ha nem azonos nemű személyt vizsgál át, kivéve amikor fegyverelvétel, vagy támadásra, illetve önkárosításra alkalmas tárgy elvétele céljából elengedhetetlen a személy sürgős átvizsgálása (48. szak. 3. bek.);
7) ha a védett létesítményben vagy területen bűncselekmény elkövetésében tetten ért személyt ideiglenesen nem tartóztatja fel, ha az ideiglenes feltartóztatásról haladéktalanul nem értesíti a rendőrséget, és nem jár el a számára kiadott parancs szerint, valamint ha a személy ideiglenes feltartóztatásáról nem állít össze írásbeli jelentést, és azt nem adja át a rendőrségnek 24 órán belül (50. szak.);
8) ha a megkötöző eszközöket egyéb, nem az előírt rendeltetésre használja (51. szak.);
9) ha testi erejét egyéb, nem az előírt rendeltetésre használja (52. szak.);
10) ha a testi erő alkalmazása előtt nem figyelmezteti a személyt, hogy ellene testi erőt fog alkalmazni, kivéve ha ezáltal saját magát, vagy mást veszélybe sodorna, ha a testi erőt az elhárítandó támadással aránytalan mértékben alkalmazza, vagy ha a testi erő alkalmazását a támadás megszűntével nem hagyja abba (63. szak.);
11) ha a kényszerítő eszközök alkalmazása következtében sérülést elszenvedő személynek nem nyújt elsősegélyt és nem értesíti az orvosi szolgálatot, ha a kényszerítő eszközök alkalmazásáról haladéktalanul nem értesíti az illetékes rendőr-igazgatóságot, ha a kényszerítő eszköz alkalmazásáról szóló jelentést 12 órán belül nem juttatja el a személy- és vagyonvédelmi jogi személy vagy vállalkozó felelőséhez (56. szak.);
12) ha a tevékenység végzése során nem visel egyenruhát, vagy egyenruháját nem a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzése során viseli (60. szak. 1-2. bek.);
13) ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzése során nem tartja magánál igazolványát, illetve ha a felhatalmazott rendőrtisztviselő felszólítására nem mutatja be azt, vagy ha munkaviszonyának megszűnése, illetve a különleges felhatalmazást nem feltételező, egyéb munkakörbe való áthelyezése, vagy a gazdasági jogalanyok jegyzékéből történt kijelentkezése után hét napos határidőn belül igazolványát nem szolgáltatja vissza a Minisztériumnak (63. szak. 1., 4. bek.);
14) ha munkaviszonyának tartama alatt, vagy annak megszűnését követőleg az adatok titkosságát szabályozó törvénnyel és egyéb jogszabályokkal összhangban titokként nem őrzi meg a tevékenység végzése során tudomására jutott összes adatokat (69. szak.).
5.000-től 50.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal, vagy 30 napig terjedő elzárással sújtandók a különleges szállítójármű legénységének tagjai és a kocsikísérők, akik nincsenek az előírt lőfegyverfajtával felfegyverezve, illetve a biztonság és a munkaegészségügy tárgykörét szabályozó előírásoknak megfelelően felszerelve (37. szak. 3. bek.).
5.000-től 50.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal, vagy 30 napig terjedő elzárással sújtandó a rendfenntartó, ha tevékenységének végzése során nem visel egyenruhát, vagy fényvisszaverő szalaggal és előírásos felirattal ellátott felöltőt/mellényt, ha a védett terület határain kívül forgalomirányítást bonyolít le, illetve ha nem jár el a felhatalmazott rendőrtisztviselő parancsának megfelelően (42. szak.).
5.000-től 50.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal vagy elzárással sújtandó az Ellenőrző Központ operatőre, ha a hivatalból üldözendő bűncselekmény, vagy az erőszakos elemet tartalmazó szabálysértés elkövetésére utaló információkról nem értesíti a rendőrséget (44. szak. 6. bek.).
80. szakasz
100.000-től 1.000.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal sújtandó a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatást igénybe vevő jogi személy:
1) ha személy- és vagyonvédelmi szolgáltatást vesz igénybe, de nincs megkötött írásbeli szerződése az őt e szolgáltatásra alkalmazó jogi vagy természetes személlyel (20. szak. 1. bek.);
2) ha működési engedéllyel nem rendelkező jogi személyt, vállalkozót, vagy természetes személyt alkalmaz a személy- és vagyonvédelmi tevékenységek ellátására (20. szak. 3. bek.).
A személy és vagyonvédelmi szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozó az e szakasz 1. bekezdésében körülírt cselekményekért 50.000-től 500.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal sújtandó.
A személy és vagyonvédelmi szolgáltatásokat igénybe vevő természetes személy az e szakasz 1. bekezdésében körülírt cselekményekért 5.000-től 50.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal sújtandó.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt cselekményekért a jogi személy illetve a vállalkozó egyes teendők ellátása, illetve a tevékenység végzése három hónaptól egy évig terjedő tilalmának intézkedésével sújtandó.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt cselekményekért a jogi személy felelőse is egyes teendők, illetve a tevékenység végzése három hónaptól egy évig terjedő tilalmának intézkedésével sújtandó.
81. szakasz
50.000-től 500.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal sújtandó a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatást igénybe vevő jogi személy:
1) ha nem fogadja el a feltételt, miszerint jól látható helyen ki kell függesztenie a közösségi használatra előirányzott létesítmény vagy terület képfelvevő megfigyelési rendszerrel történő védelmére utaló értesítést, valamint ha a tárolt adatokat nem őrzi meg legalább harminc napig, vagy ha a felhatalmazott rendőrtisztviselő kérelmének megfelelően betekintésre nem adja át azokat (32. szak. 1. bek.);
2) ha e törvénnyel és a szerződéssel összhangban nem biztosítja a műszaki eszközök karbantartását és szervizeltetését (35. szak. 2. bek.).
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt cselekményekért 50.000-től 500.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal sújtandó a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatást igénybe vevő vállalkozó.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt cselekményekért 5.000-től 50.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal, vagy 30 napig terjedő elzárással sújtandó a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatást igénybe vevő természetes személy.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt cselekményekért 5.000-től 50.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal sújtandó a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatást igénybe vevő jogi személy vagy vállalkozó felelőse, ezen felül az egyes teendők, illetve a tevékenység végzése három hónaptól egy évig terjedő tilalmának kumulatív intézkedésével is sújtandó.
82. szakasz
100.000-től 500.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal sújtandó a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatást igénybe vevő rendezvényszervező, ha a nyilvános gyűlés megszervezésének bejelentésével egyetemben a nyilvános gyűlés kitűzésének és megtartásának helyszíne szerint illetékes rendőr-igazgatósághoz nem küldi el a védelmi tervet (41. szak. 1. bek.), továbbá személy- és vagyonvédelmi szolgáltatást vesz igénybe, jóllehet a szolgáltatásra alkalmazott jogi vagy természetes személlyel nincs megkötött írásbeli szerződése (20. szak. 1. bek.).
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt cselekményekért 5.000-től 50.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal sújtandó a rendezvényszervező felelőse is.
83. szakasz
100.000-től 1.000.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal sújtandó az önvédelmi tevékenységét, illetve vagyonát, tevékenységét, létesítményeit, területét és az ott levő személyek védelmét, valamint rendfenntartási célú saját belső biztonsági szolgálatát megszervező jogi személy, mely nem rendelkezik megfelelő működési engedéllyel, illetve ha belső biztonsági szolgálata révén másoknak személy- és vagyonvédelmi szolgáltatásokat nyújt (45. szak. 1. és 3. bek.).
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt cselekményekért 50.000-től 500.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal sújtandó az önvédelmi tevékenységét, illetve vagyonát, tevékenységét, létesítményeit, területét és az ott levő személyek védelmét, valamint rendfenntartási célú saját belső biztonsági szolgálatát megszervező vállalkozó.
84. szakasz
100.000-től 500.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal sújtandó a személy- és vagyonvédelmi tevékenységgel foglalkozó természetes személyek képzésének lebonyolítására felhatalmazott jogi személy, ha az előírt feltételeket nem teljesítő egyén számára lehetővé teszi a képzésben való részvételt (12. szak. 6. bek.).
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt cselekményekért 50.000-től 500.000 dinárig terjedő szabálysértési bírsággal sújtandó a személy- és vagyonvédelmi tevékenységgel foglalkozó természetes személyek képzésének lebonyolítására felhatalmazott vállalkozó is (ha az előírt feltételeket nem teljesítő egyén számára lehetővé teszi a képzésben való részvételt - ez a szövegrész értelemszerűen következne az előző bekezdésből, de az eredeti szöveg nem tartalmazza - a fordító megjegyzése).
XII ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
85. szakasz
Az e törvény végrehajtási jogszabályai a hatályba lépésének napjától számított hat hónapon belül hozandók meg.
86. szakasz
Az e törvény hatályba lépésének napján személy- és vagyonvédelmi tevékenységgel foglalkozó jogi személyek és vállalkozók 2017. január 1-jéig kötelesek működésüket e törvény rendelkezésével összehangolni. A törvény 24. szak. 1. bek. és 38. szakasza rendelkezéseinek esetében az összehangolási határidő három év.
87. szakasz
A pénz- és értékküldemények szállítása és vitele védelmi tevékenységének végzéséhez szükséges működési engedéllyel rendelkező jogi személyek és vállalkozók kötelesek az e törvény hatályba lépésének napjától számított 18 hónapos határidőn belül beszerezni az e törvény 36. szak. 1)-5) pontjaiban körülírt feltételeknek megfelelő különleges szállítójárművet, illetve az e törvény hatályba lépésének napjától számított három éven belül a 36. szak. 6) és 7) pontjaiban körülírt feltételeknek is eleget tevő járművet.
88. szakasz
Az e törvény hatályba lépésének idején a személy- és vagyonvédelmi tevékenységeket folytató jogi személyeknél legalább öt éves, megszakítás nélküli alkalmazásban álló természetes személyek folytathatják munkájukat, viszont a minimális szakmai képesítés követelményeit e törvény hatályba lépésének napjától számított három éven belül kötelesek teljesíteni.
Az egyéb, e törvény által előírt feltételeket a hatályba lépés napján személy- és vagyonvédelmi tevékenységgel foglalkozó személyek 2017. január 1-jéig kötelesek teljesíteni.
89. szakasz
A személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó azon jogi személy, mely e törvény hatályba lépésének napján a fegyveres biztonsági teendőket ellátó alkalmazottak számának felénél nagyobb mennyiségű fegyvert birtokol, köteles ezt a fegyverzetet a hozzá tartozó lőszerrel egyetemben átadni (letétbe helyezni) a Minisztériumnak, éspedig az e törvény hatályba lépésének napjától számított 60 napos határidőn belül.
Az átadott fegyverzetet és lőszert az e törvény hatályba lépésének napjától számított egy éven belül lehet átvenni, amennyiben a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó jogi személy megnöveli a fegyveres szolgálatot teljesítő foglalkoztatottak számát, illetve e törvény 24. szak. 2. bekezdésével összhangban közvetlenül, vagy a fegyver és lőszer forgalmazására felhatalmazott gazdasági alany közvetítésével, e törvény hatályba lépésének napjától számított egy éven belül el is idegenítheti azt.
A Minisztérium a jogi személynek végzést ad ki az e szakasz 1. bekezdésében körülírt, átadott fegyverek számáról és fajtájáról.
Ha az e szakasz 2. bekezdésében körülírt elidegenítés vagy átvétel nem történik meg a közölt határidőben, a fegyver a Szerb Köztársaság tulajdonába kerül át.
90. szakasz
E törvény hatályba lépésének napjával hatályukat vesztik A fegyverről és lőszerről szóló törvény (A Szerb Közt. Hiv. Közlönye 9/92, 53/93, 67/93, 48/94, 44/98, 39/03, 85/05 és egyéb című törvények, 101/05 és egyéb című törvény, és 27/11 - AB) 17. szak. 2. bek. 1) pontjának és 18. szakaszának rendelkezései, továbbá A sportrendezvényeken megnyilvánuló erőszak és méltatlan viselkedés megakadályozásáról szóló törvény (A Szerb Közt. Hiv. Közlönye 67/03, 101/05, 90/07, 70/09 és egyéb című törvények, és 11/09 sz.) 8. szak. 2. és 3. bek., 8b. szak. és 21. szak. 1. bek. 5) pontjának rendelkezései.
91. szakasz
E törvény A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzététel napjától számított nyolcadik napon lép hatályba.