A KÖZJEGYZŐSÉGRŐL SZÓLÓTÖRVÉNY(Az SZK Hivatalos Közlönye, 31/2011., 85/2012., 19/2013., 55/2014. - más törvény, 93/2014. - más törvény, 121/2014. és 6/2015. és 106/2015 szám) |
JOGÁLLÁS ÉS TEVÉKENYSÉG
1. szakasz
A jelen törvény a közjegyzőség szervezeti felépítését, tevékenységét, működési módját és feltételeit, valamint a közjegyzőség tekintetében jelentős egyéb kérdéseket szabályozza.
2. szakasz
A közjegyzőség közbizalmi szolgálat.
A közjegyző a tevékenységét mint egyedüli és állandó hivatást végzi, annak megszűnéséig, a törvénnyel összhangban.
Tevékenységének ellátásában a közjegyző önálló és független.
A közjegyző jogi szakember, akit az igazságüggyel megbízott miniszter (a továbbiakban: miniszter) nevez ki, és aki közmegbízatása alapján az ügyfelektől akaratnyilatkozatokat fogad, ezeknek megadja a szükséges írott formát, és erről közokirati jellegű okiratot ad ki, megőrzi ezen okiratok eredeti példányát és a más rábízott iratokat, kiadja az okiratok másolatait, nyilvánosan igazol tényeket, az ügyfeleknek tanácsokat ad az ügykörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatban és törvényben meghatározott egyéb cselekményeket tesz és feladatokat lát el.
Közjegyzői státus megszerzése és megszűnése
3. szakasz
A közjegyzői státus megszerzése és megszűnése a jelen törvényben meghatározott feltételek szerint és módon történik.
4. szakasz
A közjegyző az alábbi feladatok ellátására jogosult:
1) közokiratot állít össze, hitelesít és ad ki jogügyletekről, nyilatkozatokról és jogosultság alapjául szolgáló tényekről, valamint magánokiratokat hitelesít;
2) okiratokat, pénzt, értékpapírokat és más tárgyakat vesz át megőrzésre;
3) jelen törvény és bírósági határozat alapján olyan feladatokat lát el, melyek a törvény értelmében ráruházhatók;
4) egyéb cselekményeket is foganatosít, a törvénnyel összhangban.
A közjegyzői tevékenység összeférhetetlensége más foglalkozásokkal
5. szakasz
A közjegyzői tevékenység összeférhetetlen az ügyvédi tevékenységgel, bármely más fizetett foglalkozással, illetve megbízatással, valamint olyan foglalkozással mely nincs összhangban a közjegyzői tevékenység tekintélyével, önállóságával és közbizalmi szerepével.
Az első bekezdésbe foglalt tilalom nem vonatkozik:
1) a végrendeleti végrehajtó, hagyatéki gondnok, cselekvőképtelen személy gyámja szerepében végzett tevékenységre vagy illetékes szerv határozatán alapuló más hasonló tevékenységre;
2) alkalmi vagy kiegészítésképpen végzett tudományos, tanári, művészeti és hasonló tevékenységre;
3) a közjegyzői kamarában és nemzetközi közjegyzői egyesületekben ellátott tisztségre és tevékenységre;
4) a mediátorként, választott bíróként vagy bírósági fordítóként végzett tevékenységre.
6. szakasz
A közjegyzői okiratok jogügyletekről és nyilatkozatokról készült okiratok, melyeket a közjegyző állított össze (közjegyzői jegyzet), jegyzőkönyvek jogi és más cselekményekről, melyeket a közjegyzők bonyolítottak le vagy melyeknél jelen voltak (közjegyzői jegyzőkönyv), a közjegyzők által tanusított tényekről készült bizonylatok (közjegyzői bizonylat), magánokiratok melyeket a közjegyzők igazolnak (magánokirat hitelesítése), és magánokiratok melyeknél a közjegyző az aláírást hitelesítette, illetve a másolat, fordítás vagy kivonat eredetiségét hitelesítette (közjegyzői hitelesítés).
A közjegyzői okirat, mint közokirat és annak végrehajthatósága
7. szakasz
A jelen törvény értelmében megalkotott és kiadott közjegyzői okiratnak közokirati jogereje van, ha megalkotásakor és kiadásakor teljesültek a jelen törvényben előírt lényeges alaki és jogszerűségi követelmények.
A közjegyzői okirat végrehajtható okirat vagy hiteles okirat, a törvényben előírt esetekben.
8. szakasz
A külföldi közjegyzői okiratok, viszonosság követelménye mellett, ugyanolyan joghatállyal rendelkeznek, mint a jelen törvény értelmében összeállított közjegyzői okiratok.
A külföldi közjegyzői okiratok a Szerb Köztársaságban nem rendelkezhetnek olyan joghatállyal, amilyennel a kiadási államban sem rendelkeznek.
A megerősített nemzetközi szerződésekben előirányozható a nemzetközi közjegyzői okirat más joghatálya is.
A jelen szakasz 1. bekezdésének feltétei mellett, azok a külföldi közjegyzői okiratok, melyek közvetlenül végrehajthatóak, a Szerb Köztársaságban is közvetlenül végrehajthatóak, ha a Szerb Köztársaság jogrendszerével nem ellentétes jogokra vonatkoznak, és ha tartalmazzák a Szerb Köztársaság törvényének értelmében a végrehajtáshoz szükséges valamennyi elemet.
Amennyiben a közjegyzői okiratot hazai és külföldi közjegyző állította össze, a közjegyzői okirat hazai közokiratnak számít amennyiben hazai közjegyző által került lepecsételésre és bélyegzésre.
A törvényes és lelkiismeretes eljárásmódra vonatkozó kötelezettség
9. szakasz
A közjegyző köteles tevékenységét az előírásokkal valamint a lelkiismeretesség és tisztesség elvével összhangban végezni.
A közjegyző olyan okokból tagadja, illetve tagadhatja meg a tevékenységi körébe tartozó feladatok végzését, melyeket a jelen törvény határoz meg.
A közjegyző a munkájáért felelősséggel tartozik, a törvénnyel összhangban.
Hivatali terület és hivatalos székhely
10. szakasz
A közjegyzőnek hivatali területe és hivatalos székhelye van, ahol a tevékenységét végzi, ha jelen törvény másként nem rendelkezik.
11. szakasz
A közjegyzőnek hivatalos pecsétje és hivatalos bélyegzője van.
A közjegyző hivatalos pecsétjére az állami és más szervek pecsétjéről szóló rendelkezéseket kell alkalmazni, ha jelen törvény másként nem rendelkezik.
Közjegyzői kamarába való tagosodás
12. szakasz
A közjegyzők Közjegyzői kamarába tagosodnak (a továbbiakban: Kamara)
A közjegyzői tevékenység feletti felügyelet
13. szakasz
A közjegyzői tevékenység feletti felügyeletet az igazságüggyel megbízott minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium), az illetékes bíróság és a Kamara gyakorolja.
II A KÖZJEGYZŐSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
1. A tevékenység végzésének formája és székhelye
A tevékenység végzésének formája
14. szakasz
A közjegyző közjegyzői irodában végzi a tevékenységét.
15. szakasz
A közjegyzői helyek számát a miniszter határozza meg, miután kikérte a Kamara véleményét, oly módon, hogy általában egy község, város vagy városi község (a továbbiakban: helyi önkormányzat) területére legalább egy közjegyzői hely jut.
Nagyobb lélekszámú és intenzívebb gazdasági élettel rendelkező területeken a közjegyzői helyeket úgy kell meghatározni, hogy minden 25.000 lakosra egy közjegyzői hely jusson.
A miniszter a Kamara javaslatára és véleménye alapján megváltoztathatja egyes területek közjegyzőinek számát, az adott térség szükségleteivel összhangban.
16. szakasz
A közjegyzőnek egy közjegyzői székhelye van.
A közjegyző köteles közjegyzői irodáját a hivatalos székhelyén vezetni.
Az épületen, amelyben a közjegyzői irodája található, a közjegyő köteles kihelyezni a "közjegyző" megnevezést, valamint a közjegyző utó- és családnevét tartalmazó táblát.
Ha a közjegyző hivatalos székhelye olyan helyi önkormányzat területén található, ahol valamely nemzeti kisebbség nyelve és írásmódja is hivatalos használatban van, a táblán a kisebbség nyelvén és írásmódjával is ki kell írni a "közjegyző" megnevezést.
A közjegyző lakhelye az eskütétel napján azon község, illetve város területén kell, hogy legyen, amely a kinevezési határozatban hivatalos székhelyeként szerepel, ha pedig a kinevezési határozatban a közjegyző hivatalos székhelye egy városi község területén található, a közjegyző lakhelyének az eskütétel napján azon város területén kell lennie, amelyhez a városi község tartozik.
A közjegyzőnek tilos a közjegyzői irodán kívül végeznie a tevékenységét, valamint ügyfeleket fogadni, hacsak a törvény másként nem rendelkezik.
17. szakasz
A közjegyző hivatali területe azon alapfokú bíróság területét öleli fel, ahol a közjegyző hivatalos székhelye található.
A bíróság csak arra a közjegyzőre ruházhatja át a feladatok ellátását a jelen törvény 4. szakaszának 3. pontja értelmében, akinek a hivatalos székhelye az ő területén található.
2. A tevékenység végzésének feltételei és elvei
18. szakasz
A közjegyző a közjegyzői okiratokat szerb nyelven, mint hivatalos nyelven, cirill írásmóddal állítja ki, olyan helyi önkormányzatok területén pedig, ahol valamely nemzeti kisebbség nyelve és írásmódja is hivatalos használatban van, a közjegyzői okiratokat szerb nyelven, cirill írásmóddal vagy a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával vagy mindkét nyelven és írásmóddal kell elkészíteni, az ügyfél kérésének megfelelően.
A közjegyző az ügyfél kérésére idegen nyelven is megalkothatja az okiratot, ha egyben hivatalos bírósági fordító is arra a nyelvre, amelyen az okirat készül és ha az okiratot külföldi használatra szánták..
Ha jelen szakasz 1. bekezdésében említett felek, vagy az okirat elkészítésében szereplő egyéb felek nem értik az okirat megalkotásának a nyelvét, az okiratnak tartalmaznia kell egy, a felek részéről aláírt záradékot arról, hogy számukra az okirat teljes tartalmát lefordították.
19. szakasz
Az eskütétel előtt a közjegyzőnek meg kell csináltatnia a hivatalos pecsétjét és a bélyegzőjét.
A pecsétnek tartalmaznia kell a Szerb Köztársaság címerét, a közjegyző utó- és családnevét, a "közjegyző" megnevezést és a közjegyző hivatalos székhelyének feltüntetését.
A bélyegzőnek tartalmaznia kell a közjegyző utó- és családnevét, a "közjegyző" megnevezést és a közjegyző hivatalos székhelyének feltüntetését.
Ha a közjegyző hivatalos székhelye olyan helyi önkormányzat területén található, ahol valamely nemzeti kisebbség nyelve és írásmódja is hivatalos használatban van, a hivatalos pecsét és hivatalos bélyegző szövegét a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával is ki kell írni.
A közjegyzőnek tintára, viaszra és szárazbélyegzőre szánt hivatalos pecsétje lehet.
A pecsét lenyomatát, valamint a közjegyző aláírását a közjegyző székhelye szerint illetékes alapfokú bíróság bírója hitelesíti.
A hitelesített pecsét lenyomatát, a közjegyző aláírását a jelen szakasz 6. bekezdésében említett bíróság elnöke a Kamaránál helyezi letétbe.
A közjegyző különös figyelemmel köteles őrizni a pecséteket és elvesztésük esetében a jelen szakasz 6. bekezdésében említett bíróság köteles ezt közzétenni a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
A közjegyző a pecséteket kizárólag törvényes hatáskörének keretében foganatosított cselekményeinél használhatja.
A nyilvántartási eljárást, a pecsét használatának és őrzésének eljárását részletesebben a Közjegyzői ügyrendben kell szabályozni.
20. szakasz
A közjegyző közjegyzői irodája az ő hivatalos székhelyének helységében van.
A Kamara engedélyezheti a közjegyzőnek, hogy időszakonként a hivatalos székhelyén kívül végezze tevékenységét, ha ezt a lakosság objektív igényei megkövetelik.
A hivatalos székhelyen és a közjegyzői irodán kívüli hivatalos cselekményeket részletesebben a Közjegyzői ügyrendben kell szabályozni.
A közjegyzői iroda helyiségeinek, berendezésének és felszereltségének meg kell felelnie a minőséges munkavégzés és a közjegyzői tekintély követelményeinek.
A közjegyzőnek a tárgyak elektronikus és mechanikus feldolgozásához, valamint az okiratok és a letétbe helyezett tárgyak tárolásához és megőrzéséhez szükséges eszközökkel és felszereléssel kell rendelkeznie.
A közjegyzőnek rendelkeznie kell vagy bérelnie kell páncélszekrényt, raktárt és hasonló helyiségeket vagy felszerelést, a letétbe helyezett nagyobb értékű vagy nagyságú tárgyak tárolására és megőrzésére.
A közjegyzői iroda helyiségeire és felszerelésére vonatkozó követelményeket a miniszteri jogszabályban kell részletesebben meghatározni.
21. szakasz
A közjegyzők munkaidejét a miniszter írja elő.
A közjegyző szükség esetén a hivatalos cselekményeket a meghatározott munkaidőn kívül is megteheti.
22. szakasz
A közjegyző nem kezdheti meg közjegyzői tevékenységét annál a napnál előbb, amelyet munkakezdési dátumként meghatároztak.
A Kamara a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében teszi közzé a közjegyzői tevékenység megkezdésének dátumát, miután megkapja az eskütételről és a helyiség és felszerelés tekintetében a feltételek teljesítéséről felvett jegyzőkönyv másolatát.
A közjegyzői tevékenység ellátásának megkezdésére vonatkozó dátum megállapítása előtt a Minisztérium ellenőrzi, hogy a közjegyzői iroda teljesíti-e a feltételeket a munkához szükséges helyiség és felszerelés tekintetében.
A közjegyzői iroda átkutatása, valamint az okiratok és tárgyak elkobzása
23. szakasz
A közjegyzői iroda átkutatása és a megőrzésre átadott okiratok, pénz, értékpapírok és más tárgyak, továbbá a közjegyzői iratok és könyvek elkobzása csak akkor engedélyezett, ha ezt a büntető eljárásban hozott határozat kifejezetten elrendeli.
A közjegyzői iroda átkutatásánál jelen kell lennie a Kamara képviselőjének.
24. szakasz
A közjegyzői tevékenység megszűnhet:
1) halállal;
2) a 67. életév betöltésével;
3) a közjegyző írásos felmondásával;
4) felmentéssel.
A közjegyzői tevékenység megszűnéséről szóló határozatot a miniszter hozza meg.
III A KÖZJEGYZŐI TEVÉKENYSÉG ALANYAI
1. A közjegyző kinevezése és felmentése
25. szakasz
Közjegyzőnek az a személy nevezhető ki, aki eleget tesz a következő feltételeknek:
1) a Szerb Köztársaság állampolgára;
2) cselekvőképes és jó általános egészségi állapotú;
3) a Szerb Köztársaságban levő jogi karon szerzett oklevelet vagy honosította a Szerb Köztársaságon kívüli jogi kar oklevelét;
4) letette az igazságügyi és a közjegyzői vizsgát;
5) a letett igazságügyi vizsgát követően legalább öt év munkatapasztalatot szerzett a jogi szakmában;
6) méltó a közjegyzői munka végzésére;
7) beszél, ír és olvas szerbül, azon helyi önkormányzatok területén pedig, ahol a kisebbség nyelve is hivatalos használatban van, ismeri e kisebbség nyelvét vagy mellékeli e kisebbségi nyelvű bírósági fordítóval kötött együttműködési szerződését;
8) rendelkezik, vagy be tudja bizonyítani, hogy rendelkezni fog megfelelő helyiséggel és felszereléssel a közjegyzői tevékenység ellátásához.
26. szakasz
Közbizalomra méltatlan az a személy:
1) akit elítéltek a jogforgalom ellen elkövetett bűncselekményért, hivatali bűncselekményért, valamint más, öt évig terjedő börtön- vagy súlyosabb büntetésssel sújtható bűncselekményért, amely méltatlanná teszi a közjegyzői tevékenység ellátására, amíg a büntetést a törvény értelmében nem törlik;
2) aki ellen a jelen szakasz 1) pontja szerinti bűncselekményért jogerőre emelkedett a vádirat vagy vádindítvány;
3) akinek az illetékes szerv határozatával megszűnt a közjegyzői, közjegyzősegédi, közjegyzőmunkatársi, közjegyzőgyakornoki, végrehajtói vagy ügyvédi státusa, illetve akit felmentettek bírói vagy ügyészi tisztsége alól, a státus vagy tisztség megszűnése napjától számított három év lejártáig;
4) akinek magatartásából alaposan arra lehet következtetni, hogy a közjegyzői tevékenységet nem fogja a Kamara által hozott etikai kódex-szel összhangban ellátni;
27. szakasz
A közjegyzőt, a Kamarától kikért vélemény után a miniszter nevezi ki határozatával, nyilvános pályázat alapján.
A miniszter határozata végleges.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett miniszteri határozat ellen közigazgatási per indítható.
Kinevezési eljárás - a pályázat kiírása és közzététele
28. szakasz
A közjegyzők kinevezésére vonatkozó pályázatot a Kamara írja ki és bonyolítja le, a miniszter határozata alapján.
A pályázatnak tartalmaznia kell a közjegyző kinevezési községét, ha pedig a pályázatot egyidejűleg több helyi önkormányzat területére írják ki, a jelentkezőket valamennyi helyi önkormányzat területére jelentkezhetnek.
A pályázatot közzé kell tenni a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében, a jelen szakasz 1. bekezdésében említett miniszteri határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
A jelentkezési határidő a pályázat a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételétől számított 15 nap.
Kinevezési eljárás - a kérelmek benyújtása
29. szakasz
A jelentkezési kérelmeket írásban a Kamarához kell benyújtani, a törvényes feltételek meglétét igazoló mellékletekkel együtt.
A jelentkezési határidő lejárta utána a Kamara köteles továbbítani a Minisztériumnak a beérkezett jelentkezési kérelmeket a véleményével együtt, legkésőbb a jelentkezési határidő lejárta utáni 30 napon belül.
A jelöltekről a Kamara beszerzi azon szervek, szervezetek és más jogi vagy természetes személyek véleményét, akiknél a jelentkező dolgozott.
Több jelölt esetében, a Kamara figyelembe veszi az igazságügyi és közjegyzői vizsgán elért eredményt, az előzőleg végzett jogi munkák jellegét, valamint az eddigi munkaeredményeket.
A közjegyzők megválasztásánál különösen figyelembe kell venni a lakosság nemzeti összetételét, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek megfelelő képviseletét és a jogi terminológiának azon a nemzeti kisebbségi nyelven való ismeretét, mely nyelv hivatalos használatban van a kinevezési helyi önkormányzat területén.
A közjegyző-kinevezési eljárásban értelemszerűen kell alkalmazni az általános közigazgatási eljárást szabályozó törvény rendelkezéseit.
A közjegyzőjelölt kérelmére, a méltóságra vonatkozó információk és adatok nem lesznek nyilvánosan hozzáférhetőek, ha ezáltal a jelentkezőnek valamely személyi joga sérülhetne.
30. szakasz
A lefolytatott kinevezési eljárást követően a közjegyző esküt tesz a miniszter előtt.
Az eskü szövege a következő: "Esküszöm a becsületemmel, hogy tiszteletben fogom tartani a Szerb Köztársaság jogrendszerét és közjegyzői feladataimat törvényszerűen, lelkiismeretesen, tisztességesen és elfogulatlanul fogom ellátni".
A közjegyző nem foganatosíthat közjegyzői cselekedeteket eskütétele előtt.
Ha a kinevezéstől számított 30 napon belül a kinevezett közjegyző nem tesz esküt vagy indokolatlanul nem jelenik meg az eskütételen, úgy kell tekinteni, mintha ki sem nevezték volna.
A miniszter közjegyzőnek kinevezhet más jelöltet, aki a törvényes feltételeket teljesíti.
30a. szakasz
A Kamara vezeti a közjegyzők névjegyzékét.
A névjegyzékben rögzíteni kell:
1) a közjegyző utónevét, egyik szülőjének utónevét, családi nevét, születési idejét, személyi számát és adóazonosító számát;
2) az alapfokú bíróságot, amelynek területére kinevezték a közjegyzőt, a közjegyző hivatalos székhelyét, a közjegyzői iroda címét, a telefonszámot és az elektronikus címet;
3) a közjegyző kinevezésének és munkája kezdetének dátumát, valamint felmentésének dátumát;
4) a közjegyző számára kimondott fegyelmi intézkedéseket és kizárását.
A névjegyzék vezetésének módját a Kamara aktusával szabályozza.
A Minisztérium nyilvántartást vezet a névjegyzékben bejegyzett közjegyzőkről, amely a közjegyzőről azokat az adatokat tartalmazza mint a névjegyzék.
A Kamara köteles a Minisztériumnak bejelenteni a névjegyzékben szereplő adatok változását.
31. szakasz
A közjegyzőt felmentik, ha:
1) utólag kiderül, hogy megszűntek a jelen törvény 25. szakaszában említett közjegyzői tevékenység végzéséhez szükséges feltételek vagy már a kinevezéskor sem léteztek;
2) munkaviszonyt létesít, él nyugdíjbiztosítási jogaival vagy más tevékenységet kezd el végezni;
3) bírósági határozattal megvonják vagy korlátozzák cselekvőképességét;
4) betegsége következtében tartósan képtelenné válik tevékenységének ellátására;
5) nem kötött felelősség-biztosítást vagy nem fizeti a Kamarának a biztosítási díjat;
6) (törölve)
7) a közjegyzői tekintéllyel és méltósággal összeférhetetlen munkát vállal;
8) közjegyzői tevékenysége ellátásától megfosztó fegyelmi büntetést rónak ki rá;
9) indokolatlanul nem kezdi el tevékenységének ellátását a Kamara által meghatározott munkakezdési naptól számított 15 napon belül.
A közjegyző felmentéséről szóló határozatot a miniszter hozza meg, melyben meg kell állapítani a felmentés okait is.
A felmentésről szóló határozat meghozatala előtt a közjegyző számára lehetővé kell tenni, hogy nyilatkozzon a felmentés okairól.
A felmentésről szóló határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de indítható közigazgatási per.
A közjegyző felmentésénél értelemszerűen kell alkalmazni az általános közigazgatási eljárást szabályozó törvény rendelkezéseit.
31a. szakasz
A miniszter határozatot hoz a közjegyző ideiglenes kizárásáról:
1) ha a közjegyző ellen vizsgálati eljárás indult hivatalból üldözött bűncselekmény miatt, s az méltatlanná teszi őt a közjegyzői tisztség ellátására;
2) ha a közjegyzőnek a büntetőeljárásban meghatározott munkával vagy tevékenységgel való foglalkozás tilalmának óvintézkedését rendelték el, s az erre vonatkozó határozat még nem lett jogerős;
3) ha a közjegyző számára előzetes letartóztatást rendeltek el;
4) ha eljárás indult cselekvőképességének megvonására vagy korlátozására.
Az ideiglenes kizárást vissza kell vonni, amint megszűnnek kimondásának okai.
2. Közjegyzői gyakornokok, segédek, helyettesek és ügyvezető közjegyzők
32. szakasz
A közjegyzői irodában okleveles jogászok dolgozhatnak közjegyzői gyakornokokként, ha felvették őket a Kamara által vezetett közjegyzői gyakornokok névjegyzékébe.
A közjegyzői gyakornokok munkájuk során képesítésben részesülnek a közjegyzői vizsga letételére és a közjegyzői tevékenység önálló ellátására.
A közjegyzői gyakornok névjegyzékbe való felvételének feltételei
33. szakasz
A közjegyzői gyakornokok névjegyzékébe csak azt a személyt lehet felvenni, aki eleget tesz a jelen törvény 25. szakaszának 1-3. és 6. pontjában foglalt feltételeknek.
A közjegyzői gyakornokra értelemszerűen kall alkalmazni a jelen törvény 5. szakaszában foglalt szabályokat.
Közjegyzői gyakornok iránti igény
34. szakasz
A közjegyzők a közjegyzői gyakornoki helyek megnyitása iránti igényeiket a Kamaránál jelentik be.
A közjegyző a Kamarának kérelmet nyújt be a közjegyzői gyakornok névjegyzékbe vétele iránt.
A közjegyzői gyakornok névjegyzékbe vételéről a Kamara dönt, miután megállapítja, hogy a jelölt teljesíti a jelen törvény 33. szakaszában foglalt feltételeket.
A közjegyzői gyakornok megválasztásánál a közjegyző különös figyelmet fordít a lakosság nemzeti összetételére, a nemzeti kisebbség meghatározott képviseletére és a jogi terminológiának azon a nemzeti kisebbségi nyelven való ismeretére, mely nyelv hivatalos használatban van a közjegyző hivatalos székhelye szerinti helyi önkormányzat területén.
35. szakasz
A közjegyzői gyakornok gyakornoki ideje a névjegyzékbe való felvételtől kezdődik. A gyakornoki idő legfeljebb három évig tart.
A közjegyző köteles haladéktalanul jelenteni a Kamarának a gyakornok munkájának megszűnését és annak minden megszakítását.
Ha a közjegyzői gyakornok a közjegyző tevékenységének megszűnése után is folytatja a munkáját annak irodájában az ügyvezető közjegyzőnél, ezt az időt is be kell számítani gyakornoki idejébe.
Ha a közjegyzői gyakornok az egyik közjegyző tevékenységének megszűnése után más közjegyzőnél folytatja a munkát, ezt az időt is be kell számítani a gyakornoki idejébe.
A közjegyzői gyakornok által ellátott feladatok
36. szakasz
A közjegyző köteles lehetővé tenni a közjegyzői gyakornok számára minden közjegyzői munka végzését.
A közjegyzői gyakornok, a közjegyző helyett, akinek az irodájában dolgozik:
1) közvetlen előkészületeket végez az okiratok elkészítéséhez;
2) óvást emel;
3) jegyzőkönyvet vesz fel a vagyon összetételéről;
4) nyilatkozatokat közöl;
5) kézbesít a közjegyzőre átruházott teendőkben;
6) aláírásokat, kéziratokat és másolatokat hitelesít.
A közjegyzői gyakornok köteles a közjegyzői gyakorlat ideje alatt tiszteletben tartani ugyanazokat a hivatali és egyéb kötelezettségeket, mint a közjegyző.
36a. szakasz
A gyakornoki idő leteltével a közjegyzői gyakornokot fel lehet venni határozatlan idejű munkaviszonyba, mint közjegyzői munkatársat.
A közjegyzői munkatárs a közjegyző helyett, akinek az irodájában dolgozik, elvégezheti mindazon műveleteket mint a közjegyzői gyakornok, ha be van jegyezve a Kamara által vezetett közjegyzői munkatársak névjegyzékébe.
37. szakasz
A közjegyző irodájában közjegyzősegédként dolgozhat okleveles jogász, ha felvették a Kamara által vezetett közjegyzősegédek névjegyzékébe.
A közjegyzősegéd munkája során képesítésben részesül a közjegyzői munka önálló végzésére.
A közjegyzősegéd névjegyzékbe való felvételének feltételei
38. szakasz
A közjegyősegédek névjegyzékébe csak azt a személyt lehet felvenni, aki eleget tesz a jelen törvény 25. szakaszának 1-4. és 6. pontjában foglalt feltételeknek.
A közjegyzősegédre értelemszerűen kell alkalmazni a jelen törvény 5. és 28. szakaszában foglalt szabályokat.
39. szakasz
A közjegyzők a közjegyzősegédi helyek megnyitása iránti igényüket a Minisztériumnak és a Kamarának jelentik be.
A közjegyzősegédi helyek nyitásáról a Minisztérium dönt, a Kamarától beszerzett vélemény alapján.
A közjegyzősegéd megválasztásánál különös figyelmet kell fordítani a jogi karon, az igazságügyi- és közjegyzői vizsgán elért eredményre, valamint a jelölt addigi munkájára.
40. szakasz
A közjegyzősegédet a miniszter választja, a jelen törvény 29. szakaszának értelemszerű alkalmazásával, a Kamarától beszerzett vélemény és a közjegyző egyetértése alapján.
A közjegyzősegédi tevékenység kezdete
41. szakasz
A közjegyzősegéd a tevékenységét a Kamara névjegyzékébe való felvétel napjától kezdheti meg.
A közjegyzősegéd az egyik közjegyzőnél való munkájának megszűnését követően folytathatja a munkát másik közjegyzőnél. A közjegyzősegéd áthelyezéséről a határozatot a Kamara hozza meg, annak a közjegyzőnek az előzőleg megszerzett jóváhagyásával, akinél a közjegyzősegéd folytatja munkáját.
A közjegyzősegéd által ellátott feladatok
42. szakasz
A közjegyzősegéd minden munkát végezhet a közjegyző nevében, akinél dolgozik, a közjegyzői jegyzet összeállítása és a magánokirat jogerőre emelése kivételével.
A közjegyzősegéd aláírja a közjegyzői jegyzőkönyveket, valamint más okiratokat is, azzal a megjegyzéssel, hogy ezt a közjegyző helyett teszi, akinél dolgozik.
A közjegyzősegédek saját hatáskörükben elvégzett munkáinak jogi hatása azonos a közjegyző által közvetlenül elvégzettekével.
43. szakasz
A közjegyzői gyakornokok, közjegyzői munkatársak és a közjegyzősegédek felmentésének és a névjegyzékből való törlésének feltételeit a Kamara aktusaiban kell meghatározni.
A megválasztásról, felmentésről és a névjegyzékből való törlésről szóló határozat ellen a közjegyői gyakornok, közjegyzői munkatárs és közjegyzősegéd közigazgatási pert indíthat.
44. szakasz
A közjegyzői gyakornok, közjegyzői munkatárs, illetve a közjegyzősegéd köteles esküt tenni a Kamara elnöke vagy a Kamara elnöke által erre megbízott közjegyző előtt.
A jelen szakasz 1. bekezésében említett eskü szövege azonos a közjegyzői eskü szövegével.
A közjegyzői gyakornok, illetve a közjegyzősegéd eskütételéről jegyzőkönyvet vesznek fel, ha pedig az esküt nem a Kamara elnöke előtt tették le, a jegyzőkönyv egy példányát a Kamarához is el kell juttatni.
45. szakasz
A közjegyzői gyakornokot, közjegyzői munkatársat, illetve a közjegyzősegédet megfelelő illetmény, valamint a munkaviszonyból származó egyéb jogok is megilletik.
A Kamara saját aktusában határozza meg a közjegyző-gyakornok, közjegyzői munkatárs illetve a közjegyzősegéd illetményének mércéit.
A jelen szakasz 2. bekezdésben említett aktusban kell meghatározni a minimális illetmény összegét is, melyet a közjegyző köteles kifizetni a közjegyzői gyakornoknak, közjegyzői munkatársnak, illetve a közjegyzősegédnek.
46. szakasz
Ha a közjegyző évi- vagy betegszabadságon van, köztisztségre választották vagy nevezték ki, ha hat hónapig terjedő börtönbüntetésre ítélték, illetve ideiglenesen eltiltották a közjegyzői tevékenység végzésétől, vagy általában huzamosabb ideig akadályoztatás áll fenn tevékenységének ellátásában, feladatainak végzésében közjegyzőhelyettes helyettesíti.
A közjegyzőhelyettes lehet közjegyző vagy közjegyzői segéd.
Közjegyzőhelyettes kirendelése
47. szakasz
A közjegyzőhelyettest a közjegyző rendeli ki, és erről haladéktalanul értesíti a Kamarát, ha pedig ezt nem teszi meg a távollét vagy akadályoztatás kezdete előtt, a Kamara elnöke fogja kirendelni.
A közjegyzősegéd kinevezhető azon közjegyző helyettesének, akinél dolgozik, ha eleget tesz a jelen törvény 25. szakaszának 5. pontjában foglalt feltételeknek.
A közjegyző, illetve a Kamara elnöke mindenkor visszahívhatja a kirendelt közjegyzőhelyettest.
A közjegyzőhelyettes által ellátott feladatok
48. szakasz
A közjegyzőhelyettes a távollévő közjegyző számlájára vezeti az irodát.
A közjegyzőhelyettes által alkotott okiratokat a helyettesített közjegyző irattárában kell őrizni.
A közjegyzőhelyettes tartózkodni köteles olyan feladatok ellátásától, melyeket a helyettesített közjegyző sem végezhet.
A közjegyző köteles megfelelő díjat fizetni a közjegyzőhelyettesnek.
Ha a közjegyzőhelyettes és a közjegyző nem rendezik egymás közötti viszonyukat megegyezés alapján, kötelesek megkísérelni a vitás kérdésekre elsősorban a Kamara közbenjárásával megoldást találni.
49. szakasz
Ha a közjegyző meghal, jelen törvénnyel összhangban felfüggesztik, megfosztják cselekvőképességétől, megfosztják státusától vagy lemond a közjegyzői tevékenység ellátásáról, a Kamara hivatalból ügyvezető közjegyzőt rendel ki a szomszédos közjegyzők, illetve közjegyzősegédek sorából.
Az új közjegyző kinevezését legkésőbb az ügyvezető közjegyző kinevezési feltételeinek beálltától számított három hónapon belül le kell bonyolítani.
Az ügyvezető közjegyző a saját nevében és számlájára látja el a közjegyzői feladatokat, az okiratokat pedig ügyvezető közjegyzőként írja alá, és ha ő maga nem közjegyző, azon közjegyző pecsétjét és bélyegzőjét használja, akinek az ügyeit vezeti, miután minderre a Kamara felhatalmazza, a jelen törvénynek a közjegyzői pecsét- és bélyegzőhaszálatot szabályozó rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával.
Az ügyvezető közjegyző átveszi a helyettesített közjegyző okiratait és könyveit, valamint az iratokat és értéktárgyakat, melyekkel megbízzák.
Az ügyvezető közjegyzővel való egymás közötti viszonyok rendezésekor az ügyfél jogosult a közjegyzőnek fizetett előleg beszámítására.
Semmis az a szerződés, mellyel az ügyvezető közjegyző kötelezi magát, hogy a helyettesített közjegyzőnek juttatja a munkájáért járó díj egy részét.
50. szakasz
A közjegyzőhelyettest és az ügyvezető közjegyzőt a közjegyzőjével azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, s rájuk értelemszerűen kell alkalmazni a jelen törvénynek a közjegyző büntetőjogi, polgári jogi és fegyelmi felelősségére vonatkozó rendelkezéseit.
A Kamara köteles értesíteni a helyettesített közjegyző székhelye szerint illetékes bíróságot a közjegyzőhelyettes, illetve az ügyvezető közjegyző kirendeléséről.
A közjegyzői okiratok megalkotásánál és a kiadmányok, másolatok és kivonatok kiadásánál a közjegyzőhelyettes, illetve az ügyvezető közjegyző köteles a saját utó- és családnevét aláírni, feltüntetni, hogy milyen minősítésben jár el valamint a határozatot, amellyel közjegyzőhelyettesnek, illetve ügyvezető közjegyzőnek kinevezték.
A közjegyzőhelyettes köteles feltüntetni a helyettesített közjegyző nevét.
A helyettesített közjegyző nem végezhet közjegyzői tevékenységet, amíg a helyettesítés tart.
A kárért melyet munkavégzés közben a közjegyzőhelyettes harmadik személynek okoz, egyetemleges felelősséggel tartozik a helyettesített közjegyző és a helyettese, azért a kárért pedig, amelyet az ügyvezető közjegyző okoz, egyetemlegesen felel a Kamara és az ügyvezető közjegyző.
A közjegyző adminisztratív személyzete
51. szakasz
A közjegyzőnek a közjegyzősegédek és közjegyzői gyakornokok mellett lehet megfelelő adminisztratív személyzete is.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett személyeket megfelelő kereset és a munkaviszonyból származó egyéb jog is megilleti.
A Kamara saját aktusával határozza meg a jelen szakasz 1. bekezdésében említett személyek minimális keresetét.
Általános hivatali tevékenység
52. szakasz
A közjegyző nem az ügyfél képviselője, hanem olyan személy, aki a jelen törvényben meghatározott feladatokat lát el.
A közjegyző köteles a tevékenységének végzése közben és azon túl is az e szolgálatba vetett tiszteletnek és bizalomnak megfelelően viselkedni.
A közjegyző nem közvetíthet a jogügyletek megkötésénél, nem vállalhat kezességet és nem adhat más biztosítást az ügyfelének valamilyen hivatali cselekménnyel kapcsolatban, s köteles számon tartani, hogy ezt a nála dolgozó személyek se tegyék.
53. szakasz
A közjegyző nem tagadhatja meg azokat a cselekményeket, melyekre fel van jogosítva, hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik.
A közjegyző köteles megtagadni a hivatali cselekményt:
1) ha az összeférhetetlen a hivatali tevékenységével, különösen akkor, ha az ő részvételét nyilvánvalóan tiltott vagy tisztességtelen célok elérése érdekében kérik;
2) ha megállapítja, hogy a cselekmény a törvény értelmében tiltott, melynél arra gyanít, hogy az ügyfél színlelésből vagy törvényes kötelezettségei kikerüléséért teszi vagy azért, hogy harmadik személyt jogellenesen megkárosítson;
3) ha megállapítja, hogy az ügyfélnek nincs meg a cselekvőképessége vagy más törvénybeli okok miatt nem köthet teljes értékű jogügyleteket, kivéve ha az eljárásban e személy törvényes képviselője is részt vesz;
4) ha olyan tények birtokában van, hogy az ügyfél nem rendelkezik komoly és szabad akarattal a bizonyos ügylet megkötéséhez.
Kifogás emelése a közjegyző határozata ellen
53a. szakasz
Amennyiben a közjegyző megállapítja hogy nem adottak a feltételek az okirat elkészítéséhez, igazolásához vagy hitelesítéséhez, határozattal fogja elutasítani a hivatalos cselekmény elvégzését.
A közjegyzőnek a hivatalos cselekmény elvégzését elutasító határozata ellen az ügyfél kifogást emelhet az eljáró közjegyző hivatalos székhelye szerint illetékes bíróságnál, a határozat átiratátának kézbesítésétől számított nyolc napon belül.
A bíróság köteles a kifogás kézbesítésétől számított nyolc napon belül dönteni a kifogásról.
A jelen szakasz 3. bekezdésével ellentétes cselekményt, a bíró hanyagságának fogják tekinteni.
Fellebbezés a bíróság végzése ellen
53b. szakasz
A birósági végzés ellen, mellyel az ügyfél kifogásának helyt adnak és utasítják az eljáró közjegyzőt hogy végezze el a hivatali cselekményt, a közjegyzőnek nincs fellebbezési joga.
A végzés ellen mellyel elutasításra kerül a kifogás, az ügyfél fellebbezést nyújthat be az illetékes bíróságnál a végzés átiratának kézbesítésétől számított 15 napon belül.
A bíróság köteles dönteni a fellebbezésről a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül.
A jelen szakasz 3. bekezdésével ellentétes cselekményt, a bíró hanyagságának fogják tekinteni.
54. szakasz
A közjegyző nem járhat el azokban a tárgyakban:
1) melyekben ő is ügyfél, törvényes képviselő vagy az ügyfél meghatalmazottja, ha az ügyféllel társmeghatalmazott, adóstárs vagy viszontkötelezett vagy ha ugyanabben a tárgyban tanúként vagy szakértőként kihallgatták;
2) ha az ügyfél vagy az ügyfél törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, egyenes ágú leszármazottja bármely fokig, oldalágon pedig a negyedik fokig, vagy házastársa, élettársa vagy sógorsági rokona második fokig, a házasság megszűnésétől vagy fennállásától függetlenül;
3) ha az ügyfélnek, törvényes képviselőjének vagy meghatalmazottjának a gondnoka, örökbefogadója vagy örökbefogadottja;
4) ha az ügyféllel üzleti kapcsolatban állt olyan ügylet kapcsán, melyhez okiratot kell készíteni vagy kiadni, ha az ügyfél meghatalmazottja vagy törvényes képviselője volt, illetve azon jogi személy felelős személye, aki ügyfélként jelenik meg az általa vezetett eljárásban;
5) ha abból a jogviszonyból, amellyel kapcsolatban meg kell alkotni az okiratot valamilyen jogot vagy egyéb előnyt szerez ő vagy más egyenes ágú leszármazottja vagy oldalági leszármazottja negyedik fokig, vagy a házastársa, vagy az élettársa, vagy sógorsági rokona a második fokig, a házasság megszűnésétől vagy fennállásától függetlenül;
6) ha más körülmények állnak fenn, melyek megkérdőjelezik pártatlanságát;
Abban az esetben, ha fennáll a kizárás okának gyanúja, a közjegyző jogosult megtagadni a hivatali cselekmény elvégzését vagy a közjegyzői okirat elkészítését, a Kamara egyidejű értesítésével, amit kizárási kérelemnek kell tekinteni.
A közjegyző kizárásáról a Kamara dönt.
Annak a közjegyzői okiratnak, melyet a közjegyző e szakasz rendelkezéseivel ellentétesen készített el, nincs közokirati joghatása.
55. szakasz
A közjegyző nem csatlakozhat, működhet együtt és nem használhat közös irodahelyiséget ügyvéddel vagy más természetes vagy jogi személlyel, közös tevékenység végzésének céljából.
Két vagy több közjegyző végezheti a tevékenységét egy helyiségben, közös adminisztratív személyzettel, eszközökkel és felszereléssel, ha ezt a miniszter jóváhagyja, a Kamarától beszerzett előzetes vélemény alapján, ha jelen törvény másként nem rendelkezik.
56. szakasz
A közjegyző nem lehet tagja politikai pártnak, nem finanszírozhat politikai pártot, pártkoalíciót vagy választási jelöltet.
A közjegyző titoktartási kötelezettsége
57. szakasz
Tevékenysége végzése során tudomására jutott adatokat a közjegyő köteles titokként kezelni, kivéve ha a törvényből, a felek akaratából vagy a jogügylet tartalmából más nem következik.
A közjegyzői titkot a közjegyzőnél munkaviszonyban lévő személyek is kötelesek őrizni.
A közjegyző és a nála dolgozó személyek kötelesek a jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt adatokat kiszolgáltatni a bíróságnak, a közigazgatási szervnek és más illetékes szervnek, mely előtt eljárás folyik, az említett eljárásokat szabályozó törvényekkel összhangban.
Az ügyfelek felmenthetik a közjegyzőt a közjegyzői titoktartás kötelezettsége alól.
Ha az ügyfél meghalt vagy nyilatkozatát csak nagy nehézségek mellett lehetne beszerezni, a közjegyző a hivatalos székhelye szerint illetékes alapfokú bíróságtól kérheti a közjegyzői titoktartási kötelezettség alóli felmentést, mely bíróság erről előzőleg köteles kikérni a Kamara véleményét.
A közjegyző titoktartási kötelezettsége a közjegyzői tevékenység, illetve a közjegyzőnél létesített munkaviszony megszűnése után is fennáll. Jelen kötelezettség tartós jellegű.
58. szakasz
A közjegyző köteles megtéríteni a tevékenységének végzése során okozott kárt.
A közjegyző felelősséggel tartozik minden kárért, melyet a közjegyzői gyakornok, közjegyzői munkatárs és -segéd, valamint a közjegyzői irodájában foglalkoztatott adminisztratív személyzet tagjai okoznak, függetlenül ezen személyeknek az általános szabályok szerinti önálló felelősségétől.
A jelen szakasz 2. bekezdésébe foglalt kárt megtérítő közjegyzőt visszkereseti jog illeti meg, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozták, a kár megtérítésétől számított egy éven belül.
Az állam nem felel a közjegyző által okozott kárért.
A Kamara által okozott kárért való felelősségére és a felelősség-biztosításra értelemszerűen kell alkalmazni a közjegyző felelősségére és biztosítására vonatkozó rendelkezéseket.
59. szakasz
Munkája megkezdése előtt a közjegyző köteles biztosítási szerződést kötni olyan kár esetére, melyet feladatainak ellátása során okozhat.
A biztosítás felöleli a közjegyzőhelyettes, -segéd, -gyakornok és a közjegyzőnél foglalkoztatott más személyek munkájáért vállalt felelősség biztosítását is.
A legalacsonyabb biztosítási összeget a Kamara szabja meg, a Minisztérium jóváhagyásával.
A közjegyző köteles a jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt biztosítási szerződést összehangolni a jelen szakasz 3. bekezdésébe foglalt biztosítási összeggel, a legalacsonyabb biztosítási összeg megszabásától számított 30 napon belül.
A közjegyzők a Kamara révén is köthetnek felelősség-biztosítást, mely esetben kötelesek a Kamarának befizeti a jelen szakasz 3. bekezdésébe foglalt biztosítási összeget, a Kamara és a biztosító-társaság között létrejött kollektív biztosítási szerződéssel összhangban.
Úgy kell tekinteni, hogy a közjegyző felelősségét a Kamara által biztosította, amikor átadta a Kamara általi felelősség-biztosítási kérelmét, ha a jelen szakasz 5. bekezdésébe foglalt kollektív biztosítási szerződés a károkozás előtt jött létre.
60. szakasz
Törölve
A pecsét és a bélyegző használata
61. szakasz
A közjegyző csak a tevékenységének végzése közben tett cselekményeknél használhatja a pecsétjét és a bélyegzőjét.
Ha a közjegyző pecsétje vagy bélyegzője eltűnik vagy elveszíti őket, valamint ha szükséges a pecsét és bélyegző tartalmának megváltoztatása a közjegyző nevének vagy székhelyének változása miatt, köteles erről haladéktalanul értesíteni a Kamarát.
Az új pecsétet, illetve bélyegzőt, melynek különböznie kell az előzőtől, a közjegyző a lenyomat hitelesítése után használhatja.
A közjegyző köteles átadni a Kamarának a megtalált vagy megváltoztatott előző pecsétet vagy bélyegzőt, a Kamara pedig köteles bizottság előtt megsemmisíteni azt.
Ha a közjegyző megváltoztatja az aláírását, az újat csak annak hitelesítése és letétbe helyezése után használhatja.
Nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség
62. szakasz
A közjegyző köteles nyilvántartást vezetni a foganatosított cselekményekről.
A miniszter írja elő a nyilvántartási űrlapok fajtáját és formáját, valamint az adatok feldolgozásának módját.
A közjegyző a Kamarának megküldi a kitöltött nyilvántartási űrlapokat, a Kamara pedig köteles megküldeni a Minisztériumnak az összesített adatokat ezekből az űrlapokból.
2. A közjegyzői okirat formája
A méretre vonatkozó szabványok és a megszerkesztési eszközök
63. szakasz
A közjegyzői okirat (űrlap, nyomtatvány) és a bélyegző alakját a Közjegyzői ügyrendben kell meghatározni.
A közjegyzői okiratokat a jelen szakasz 1. bekezdésével összhangban meghatározott méretű papíron kell megírni, az okirat tartósságát biztosító szövegírásra alkalmas elektronikus eszközzel.
Kivételesen, ha sürgősségi okokból írásra alkalmas elektronikus eszköz nem áll rendelkezésre, a közjegyzői okiratok mechanikus eszközzel vagy kézzel is megírhatók, olvasható kézírással, tintával vagy golyóstollal.
A jelen szakasz 3. bekezdésébe foglalt okok megszűnése után az okiratot el kell készíteni a jelen szakasz 2. Bekezdésének megfelelően.
64. szakasz
A közjegyzői okiratban az üres helyeket vonallal kell jelölni.
Az összegeket, dátumokat vagy más számjelzéseket jelölő számokat betűkkel kell írni, kivéve:
1) a telekkönyvi betéteket vagy kataszteri birtokrészeket jelölő számokat;
2) a nyilvántartási számokat, ügyiratok és tárgyak jelölését és más bejegyzési számokat;
3) a hivatalos közlönyök és jogszabályok szakaszainak számait és dátumát;
4) a közjegyzői okirat megalkotása során az ügyfél, tanú, tolmács személyazonosságának megállapítására szolgáló okmányok számait és megjelöléseit, valamint kiadásának dátumát;
5) motoros jármű, úszó vagy légi jármű rendszámait;
6) a közjegyző által vezetett iratok iktatószámait és dátumát;
7) a közokiratok számait, dátumát és egyéb megjelöléseit.
A szövegen kívüli szavak és jelek
65. szakasz
A közjegyzői okiratban nem szerepelhetnek szavak vagy jelek a szöveg kezdete felett, a sorok között vagy a szöveg margóján kívül, s ha ilyen helyeken találhatók, nem létezőknek kell tekinteni őket.
A szöveg tartalma mellett, a közjegyzői okirat szövegének számít a közjegyzői okirat megjelölése, az okmány elnevezése, megalkotásának a helye, ideje és dátuma, a tanúk és a tolmács nyilatkozatai, továbbá a felek, a tanúk és tolmácsok, törvényes képviselők, meghatalmazottak és a gyámhatóság meghatalmazott személye személyazonosításának módja, amikor ők az eljárás résztvevői, valamint az aláírások is.
66. szakasz
A közjegyzői okiratban semmi sem törölhető, ha pedig szükséges áthúzni egy szövegrészt, azt úgy kell megtenni, hogy az áthúzott szövegrész olvasható maradjon.
Az áthúzáshoz piros színű tintát kell használni.
Az okirat végén pontosan meg kell jelölni az áthúzott rész helyét a szövegben és az áthúzott szöveg terjedelmét.
A szöveg helyreigazítását és kiegészítését az okirat végére kell írni, úgy, hogy meg kell jelölni a szövegrészt, amelyre a helyreigazítás vagy kiegészítés vonatkozik.
A közjegyzői okirat helyreigazítása a kiadását követően
66a. szakasz
Ha a közjegyzői okirat kiadását követően szembetűnő hiba észlelhető a nevekben és a számokban, valamint egyéb szembetűnő műszaki hibák az írásban és számításban, a közjegyző hivatalból vagy az ügyfél kérelmére elvégzi a közjegyzői okirat helyreigazítását.
A közjegyzői okirat helyreigazítása csak az okirat szövegében megjelenő hibára vonatkozik, nem az okirat tartalmának módosítására.
A közjegyzői okirat kiadása utáni helyreigazításának eljárását és módját a Közjegyzői ügyrendben kell szabályozni.
A közjegyzői okirat helyreigazításáért a közjegyzőt nem illeti meg díj és költségtérítés.
Az oldalak jelölése és összekötése
67. szakasz
Ha a közjegyzői okirat több oldalból áll, sorszámokkal, valamint a közjegyzői okirat számával kell őket ellátni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett oldalakat iratfonállal kell összekötni, az iratfonál mindkét végét pecsétviasszal vagy öntapadós címkével kell rögzíteni és közjegyzői pecséttel hitelesíteni.
Ugyanilyen módon kötik össze azokat az iratok is, melyeket a törvény vagy más jogszabály szerint a közjegyzői okirathoz kell mellékelni, ha pedig nem lehet őket összekötni, a közjegyzői okirat végére oda kell írni a csatolt iratok számát és tartalmát, jelölésükkel és kibocsátási dátumaikkal, éspedig az aláírás előtt, a mellékelt iratokat pedig közös irattartóba kell helyezni és abban őrizni.
68. szakasz
A közjegyzői okiratot az ügyfelek és a közjegyző írják alá.
Az aláírások nem kerülhetnek az okirat szövegére.
A közjegyzői okiratot a közjegyző saját kezűleg írja alá, az aláírás mellé az okirat utolsó oldalán pedig a pecsét és a bélyegző lenyomata kerül.
A közjegyző aláírását valamint a pecsét és a bélyegző lenyomatát az irat hitelesítésének kell tekinteni.
Az ügyfelek, tanúk, tolmácsok, fordítók, törvényes képviselők, meghatalmazottak és a gyámhatóság meghatalmazott személyei a közjegyzőt megelőzően írnak alá - amikor jelen törvény így rendelkezik.
Ha az ügyfél nem tud olvasni vagy írni, az okiratot két nagykorú írástudó és cselekvőképes tanú írja alá, kiknek jelenlétében az ügyfél ráhelyezi az okiratra ujjlenyomatát.
A tanúk aláírásukkal erősítik meg, hogy az adott ügyfél ujjlenyomatáról van szó.
A több oldalból álló okirat aláírása és hitelesítése
68a. szakasz
Ha a közjegyzői okirat és a jegyzőkönyv több oldalból áll, az ügyfelek és a közjegyző minden oldalt aláírnak.
Ha a közjegyzői bizonylatok és hitelesített okiratok több oldalból állnak, a közjegyző aláír minden oldalt, az okirat utolsó oldalát az ügyfelek és az eljárás többi résztvevői is aláírják.
Ha a közjegyzői hitelesítés több oldalból áll, a közjegyző minden oldalt aláír.
69. szakasz
Ha a közjegyző által megalkotott okiraton nem szerepel a közjegyző saját kezű aláírása és pecsétje, az ilyen okiratnak közokirati joghatása nincs.
Elektronikus alakban megalkotott okirat
70. szakasz
Az elektronikus alakban megalkotott, de papírra nem kinyomtatott közjegyzői okiratot közjegyzői okiratnak kell tekinteni, ha a közjegyző és a felek rendelkeznek a törvénnyel összhangban bejelentett és letétbe helyezett elektronikus aláírással, ha az okirat megfelel a törvényben előirányozott egyéb feltételeknek és a miniszter külön aktusában meghatározott elektronikus formában állították össze.
A jelen törvény 1. bekezdésében említett okiratban szerepelnie kell: az elektronikus formátumban készült okirat oldalai és karakterei számának, a betűalaknak (fontnak) és betűnagyságnak, az összeállításkor alkalmazott elektronikus programnak, valamint a számítógép hivatalos technikai jellemzőinek.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett okiratnak csak a törvényben meghatározott esetekben van közokirati jellege, és közokiratként csak akkor használható, ha ezt törvény így irányozza elő.
A csak elektronikus alakban megalkotott külföldi közjegyzői okiratnak, a viszonosság feltétele mellett, akkor van közokirati jellege, ha az okiratot megalkotó közjegyző államának törvénye és a Szerb Köztársaság törvénye ezt így szabályozza, és a Szerb Köztársaságban közokiratként akkor használható, ha az elektronikus alakban készült közokiratok használatát a Szerb Köztársaság törvénye előirányozta.
Az elektronikus alakban elkészített okiratok teljes közjegyzői okirati hatályt nyernek a papírra való kinyomtatásukkal, ha teljesítik a jelen törvény 63-68. szakaszában előirányozott feltételeket.
A csak elektronikus alakban megalkotott okiratok őrzési kötelezettségét és módját külön törvénnyel összhangban kell szabályozni.
71. szakasz
A közjegyző az általa alkotott okiratban köteles hűen lejegyezni az előtte tett nyilatkozatok tartalmát, és hitelt érdemlően leírni a közvetlen úton tudomására jutott tényeket.
72-81. szakasz*
(Hatályát veszti)
Közjegyzői jegyzet formájában alkotott jogügyletek
82. szakasz
Közjegyzői jegyzet formájában az alábbiakat alkotják:
1) a cselekvőképtelen személyek ingatlanaival való rendelkezésről szóló szerződést;
2) a törvényes eltartásról szóló egyezségeket, a törvénnyel összhangban;
3) a jelzárogról szóló szerződést és a zálog nyilatkozatot, amennyiben tartalmazzák a kötelezett személy kifejezett nyilatkozatát, hogy a jelzálogról szóló szerződés, valamint a zálog nyilatkozat alapján lehetséges, az adós cselekményének megvalósítása érdekében, a kötelezettség esedékessége után közvetlenül kényszervégrehajtást indítani, peres vagy perenkívüli úton.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett, közjegyzői jegyzet formájában megalkotott jogügyletek és jognyilatkozatok ugyanolyan bizonyítási erővel rendelkeznek, mintha a bíróságon vagy más állami szerv előtt lettek volna megalkotva.
A jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt szerződésekkel vagy jognyilatkozatokkal létrejött jogi viszonyokat megváltoztató szerződéseket, illetve jognyilatkozatokat közjegyzői jegyzék formájában kell megkötni, illetve megtenni.
A jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt jogügyletek és nyilatkozatok, melyeket nem közjegyzői jegyzet formájában alkottak meg, nem rendelkeznek joghatállyal.
83. szakasz
(törölve)
84. szakasz
A közjegyzői jegyzet tartalmazza:
1) a közjegyző utó- és családnevét, a nyilatkozatot, hogy közjegyző minősítésben jár el és a közjegyző székhelyének megjelölését;
2) a jogügyletet kötő vagy nyilatkozatot tevő vagy végrendeletet készítő ügyfelek utó- és családnevét, adatokat a születésük helyéről és dátumáról, valamint a lakcímükről és lakhelyülről, a törvényes képviselők és az ügyfél meghatalmazotjának utó- és családnevét, címét és lakhelyét, illetve a jogi személy nevét és székhelyét és az ő képviselőjének utó- és családnevét, címét és lakhelyét;
3) az adatokat az ügyfelek, tanúk, törvényes képviselők és más résztvevők személyazonosításának módjáról;
4) a tanúk, a fordító és tolmács utó- és családnevét, címét és lakhelyét, ha részt vettek a közjegyzői jegyzet megalkotásában, és az adatokat személyazonosságuk és a képviseletük alapja megállapításának módjáról;
5) a jogügylet, végintézkedés (végrendelet) vagy nyilatkozat tartalmának szövegét, illetve a jegyzetet az elveszített, megsemmisített vagy sérült okiratok érvénytelenítéséről;
6) a közjegyzői jegyzethez mellékelt okiratok, mint a felhatalmazások, anyakönyvi, kataszteri, telekkönyvi és más köznyilvántartási kivonatok megjelölését;
7) a közjegyzői jegyzet megalkotásának dátumát, az órát is, valamint megalkotásának a helyét, ha a jegyzetet a közjegyzői irodán kívül állították össze;
8) a kijelentést, hogy az ügyfeleket, s amikor szükséges, a többi résztvevőt is kitanították a jogügylet, végintézkedés (végrendelet) vagy jognyilatkozat tartalmáról és jogi következményeiről, valamint hogy az ügyfeleket figyelmeztették a nyilatkozataik tisztázatlanságára, érthetetlenségére, kétértelműségére, valamint hogy nyilatkozatukat a figyelmeztetés után is fenntartották;
9) a felek, törvényes és más képviselők, meghatalmazottak, tolmácsok és más résztvevők aláírásait;
10) a közjegyző aláírását, valamint a közjegyző pecsétjét és bélyegzőjét.
A jelen szakasz 1. bekezdésében az 1), 2), 7), 8), 9) és 10) pont alatti adatokat nem tartalmazó közjegyzői jegyzet nem minősíthető közjegyzői okiratnak és nincs ilyen joghatálya sem.
A jelen szakasz 1. bekezdése 5. pontjának adatait nem tartalmazó közjegyzői jegyzet nem létezőnek számít.
A közjegyzői jegyzet végrehajthatósága
85. szakasz
A közjegyzői jegyzet végrehajtható okirat, ha cselekvésre szóló kötelezettséget határoztak meg benne, melyről a felek megállapodtak és ha tartalmazza a kötelezett személy kifejezett nyilatkozatát arról, hogy az okirat alapján, a tartozott cselekmény teljesítése céljából, a kötelezettség esedékessége után, közvetlenül kényszervégrehajtást lehet foganatosítani. Ha a kényszervégrehajtást nem a bíróság foganatosítja, a közjegyzői jegyzetnek más, a törvényben előirányozott elemeket is tartalmaznia kell.
Ingatlan-nyilvántartásba bejegyezendő valamilyen jog létesítésének, átruházásának, korlátozásának vagy megszűnésének kötelezettségét tartalmazó közjegyzői jegyzet alapján a jog közvetlenül bejegyezhető a nyilvántartásba, ha a jegyzetben kötelezettséget vállaló személy ezzel határozottan egyetértett.
Olyan közjegyzői jegyzet alapján, melynek értelmében az ingatlan-nyilvántartásba egy ingatlanon jelzálogot vagy az ingatlan pénzre váltására vonatkozó egyéb jogot jegyeztek be, ezen az ingatlanon közvetlenül kérhető a végrehajtás a biztosított követelés vagy az ingatlan pénzre váltására vonatkozó egyéb jog esedékessége után, ha a jegyzetben kötelezettséget vállaló ezzel határozottan egyetértett. A bíróságon kívüli végrehajtás foganatosításához szükséges a törvényben előirányozott külön feltételek megvalósulása.
Ha a kötelezettség valamely feltétel megvalósulától vagy naptárilag nem meghatározott határidő lejártától függ, a közjegyzői jegyzet végrehajtásához, ha az ügyfelek a jegyzetben másként nem rendelkeztek, szükséges a feltétel megvalósulásának, vagy a határidő lejártának megállapítása, közokiratban vagy a hitelező hitelesített aláírásával ellátott okiratban, ha pedig ez nem lehetséges, jogerős bírósági ítéletben.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt jegyzetével azonos hatállyal rendelkezik a közjegyzői jegyzőkönyv és a közjegyző által a jelen törvénnyel összhangban hitelesített magánokirat, ha teljesíti a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt feltételeket.
Azokban az esetekben, amikor a közjegyzői jegyzet végrehajtható okirat, a közjegyző az ügyfél kérelmére egyedül látja el az okiratot a végrehajthatósági záradékkal.
A közjegyzői jegyzet végrehajthatósága megtámadható a végrehajtási eljárást szabályozó törvény rendelkezései szerint. A végrehajtást foganatatosító bíróság, illetve más szerv vagy személy felfüggeszti a végrehajtást, ha megállapítja, hogy a közjegyzői jegyzet megalkotásánál nem teljesültek a jegyzet közokirati vagy végrehajtható okirati erejéhez szükséges feltételek.
Okiratok, amelyek közjegyzői jegyzőkönyv-formában készülhetnek
86. szakasz
Közjegyzői jegyzőkönyv-formában készülhetnek:
1) a 100-nál több részvényest számláló részvénytársaság alakuló- és más taggyűlési jegyzőkönyve, ha azt az alapító okirat előirányozza;
2) a részvénytársaság más szerve ülésének jegyzőkönyve, amikor ez a szerv, a gazdasági társaságokat szabályozó törvénnyel és a társaság általános aktusával összhangban a társaság taggyűlésének hatáskörébe tartozó kérdésekről dönt;
A gazdasági társaság alapító aktusában előirányozható, hogy a gazdasági társaság más szervei ülésén felvett jegyzőkönyvnek, illetve a más típusú gazdasági társaság szerve ülésén felvett jegyzőkönyvnek is közjegyzői jegyzőkönyvi formája kell, hogy legyen.
Tények, melyekről a közjegyzői jegyzőkönyvek készülnek
87. szakasz
Az olyan tények beállta, melyektől a jogügyletek jogérvényessége és teljesítésük kötelezettsége, vagy a jelen törvény 82. szakaszában foglalt nyilatkozatok joghatásának beállta függ, a bírósági vagy közigazgatási eljáráson kívül közjegyzői jegyzőkönyvben is megállapítható.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett tények megállapítása érdekében a közjegyző kihallgathat tanúkat, megállapíthatja az okiratok tartalmát, szükség esetén pedig kérhet szakértői leletet és véleményt.
A közjegyzőnek az ügyfél által kért cselekménye révén beállt tények, melyektől a jogügyletek jogérvényessége és teljesítésük kötelezettsége vagy a jelen törvény 82. szakaszában foglalt nyilatkozatok joghatásának beállta függ, különösen az óvások, figyelmeztetések, felbontások, felmondások és kézbesítések, közjegyzői jegyzőkönyvben akkor állapíthatók meg, ha nincs előirányozva, hogy bírósági vagy közigazgatási eljárásban kell őket megállapítani.
Más tények, ügyletek és nyilatkozatok, melyekről közjegyzői jegyzőkönyv készül
88. szakasz
Közjegyzői jegyzőkönyv formájában, a bíróság vagy törvényben meghatározott más szerv által összeállított jegyzőkönyv mellett, a közjegyző:
1) jegyzőkönyvet vehet fel a bizonyítékok biztosításáról a peres- vagy peren kívüli eljárás megindítása előtt, illetve a biztonsági intézkedést kimondó eljárás indítása előtt, valamint a közigazgatási eljárás indítása előtt, a peres- és a végrehajtási eljárást szabályozó törvényekben előírt feltételek mellett;
2) a peres eljárást szabályozó törvényben előirányozott feltételek mellett és a jogsegélyi eljárás keretében, meghallgathatja a tanút, akinek a nyilatkozata szükséges vagy szükséges lesz a peren kívüli vagy a közigazgatási eljárásban;
3) (törölve)
4) egyezséget köthet a peres-, peren kívüli vagy közigazgatási eljárás megindítása előtt, a peres-, peren kívüli, végrehajtási és általános közigazgatási eljárást szabályozó törvény szabályai szerint, amelynek joghatása azonos a bíróság, illetve közigazgatási szerv előtt megkötött egyezségével;
5) megállapíthatja az ügyfelek megállapodását pénzbeli kereset létezéséről és annak esedékességéről, és a megállapodásukat arról, hogy a végrehajtási adós ingatlanján zálogjog bejegyzése által, illetve az adós ingóságainak leltározásával létrejött zálogjog által biztosítják a pénzbeli keresetet, melynek joghatása azonos bírósági egyezségével;
6) jegyzőkönyvbe foglalhat olyan tényekre vonatkozó nyilatkozatot, melyektől a biztosítási intézkedés elrendelése függ;
7) jegyzőkönyvbe foglalhatja a hitelező nyilatkozatát, mellyel meghosszabbítja az adós kötelezettségének teljesítésére a végrehajtási okiratban meghatározott határidőt;
8) jegyzőkönyvet vehet fel a tanúk kijelentéséről, vagy más módon megállapíthatja azokat a tényeket, hogy teljesült-e a bíróság vagy közigazgatási szerv előtt kötött egyezségben meghatározott feltétel, amelytől az egyezség végrehajthatóságának beállta függ;
9) jegyzőkönyvet vehet fel egyéb nyilatkozatokról és megállapíthat törvényben meghatározott egyéb tényeket is.
A közjegyzői jegyzőkönyv tartalma
89. szakasz
A közjegyzői jegyzőkönyv tartalmazza:
1) a közjegyző utó- és családnevét, nyilatkozatát, hogy közjegyzőként jár el, székhelyének megjelölését, ha pedig a jegyzőkönyvet a közjegyzői irodáján kívül vette fel, a jegyzőkönyv felvétele helyének és címének megjelölését;
2) az ügyfél utó- és családnevét, születésének helyét és idejét, valamint a lakcímét, az ügyfél törvényes képviselőjének és meghatalmazottjának utó- és családnevét, lakcímét, illetve a jogi személy nevét és székhelyét és a képviselőjének útó- és családnevét, lakcímét;
3) adatokat a felek, tanúk, törvényes képviselők és a felek más képviselőinek személyazonosítási módjáról;
4) a tanúk, szakértők, fordítók és tolmácsok utó- és családnevét, lakhelyét, ha részt vettek a közjegyzői jegyzőkönyv felvételénél, valamint adatokat a személyazonosításuk módjáról és a meghatalmazásuk, illetve a részvételük alapjáról;
5) a nyilatkozat szövegét, az előadott és észlelt tényeket, a közjegyző közvetlen észleléseinek leírását a közjegyzői jegyzőkönyv felvétele szempontjából jelentős tényekről, a hagyatékot képező dolgok és jogok leírását és értékeik felbecslését, a közjegyző és az eljárásban résztvevő más személyek által foganatosított cselekmények leírását, a közjegyző által megtekintett okiratok tartalmának leírását, a szakértő nyilatkozatát, valamint a leletének és véleményének írásos példányát, és egyéb adatokat a nyilatkozatokról, cselekményekről és tényekről, melyeket a közjegyzői jegyzőkönybe be kell írni;
6) ha a jegyzőkönyv nem egy nap alatt készül vagy ha egy nap alatt készül, de hosszabb megszakításokkal, a jegyzőkönyvbe bekerül a nyilatkozattételnek, a cselemények foganatosításának vagy a tények előadásának, illetve észlelésének napja és időpontja;
7) a közjegyzői jegyzőkönyvhöz mellékelt okiratoknak, mint a felhatalmazásoknak, anyakönyvi-, ingatlan-nyilvántartási, telekkönyvi- és egyéb nyilvános nyilvántartási kivonatoknak megjelölését,;
8) a közjegyzői jegyzőkönyv felvételének napját, idejét és helyét;
9) kijelentést a résztvevők kitanításáról az adott nyilatkozat, észlelés, valamely tény leírásának és jegyzőkönyvi megállapításának tartalmáról és jogi következményeiről, valamint figyelmeztetéséről, hogy a kijelentésük nem világos, érthetetlen vagy kétértelmű, és hogy kijelentésüket a figyelmeztetés után is megtartották;
10) az ügyfelek, törvényes és más képviselők, meghatalmazottak, a fordító és tolmács aláírását;
11) a közjegyző aláírását, valamint pecsétjét és bélyegzőjét.
A jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt adatokat nem tartalmazó közjegyzői jegyzőkönyv nem minősül közokiratnak, és nem rendelkezik joghatállyal.
A közjegyzői jegyzőkönyv felvételénél résztvevő, jogi érdekkel rendelkező ügyfél bizonyíthatja a közjegzői jegyzőkönyvbe foglalt tények valótlanságát.
A közjegyzői bizonylat kiadására vonatkozó kötelezettség
90. szakasz
Az ügyfél kérelmére a közjegyző köteles a közjegyzői okirat mellett bizonylatot kiadni a közjegyzői okirat megalkotásáról, valamint a megfizettetett költségekről.
A tanú, fordító, tolmács, szakértő, törvényes képviselő, a gyámhatóság hivatalos személye és a jogi személy képviselőjének kérelmére a közjegyző köteles kiadni bizonylatot arról, hogy részt vettek a közjegyzői okirat megalkotásának eljárásában, továbbá a minősítésükről az okirat megalkotásánál és jelenlétük időtartamáról.
A közjegyzői bizonylat kiadására való jogosultság
91. szakasz
A törvényben meghatalmazott más szervek és személyeken kívül a közjegyző jogosult kiadni:
1) bizonylatot, hogy az adott személy életben van, ha a személyt személyesen ismeri vagy ha személyazonosság jelen törvény rendelkezéseivel összhangban megállapítja, azzal, hogy a bizonylatban köteles megerősíteni, hogy közvetlen kapcsolatban volt az adott személlyel, meghatározott napon és órában, valamint leírni a személyazonosság megállapításának a módját;
2) bizonylatot, hogy az okiratot, melyet a törvény szerint be kell mutatni, a közjegyző jelenlétében bemutatták a meghatalmazott személynek, azzal hogy a közjegyző köteles a bizonylatban feltüntetni az okirat bemutatásának napját és óráját, felsorolni az okirat bemutatásánál jelen levő személyeket és megállapítani azok személyazonosságát, minősítését és meghatalmazását, jelen törvényben meghatározott módon;
3) bizonylatot, hogy az akaratnyilatkozatot, melyet a törvény szerint meghatározott személy előtt kell tenni, a közjegyző jelenlétében meg is tették, a nyilatkozattevés dátumával és órájával, valamint a jelen levő személyek személyazonosságának, minősítésének és meghatalmazásának adataival együtt, melyet e törvénnyel összhangban határozott meg.
4) bizonylatot a váltó vagy csekk óvatolásáról, a váltóról, illetve a csekkről szóló törvény rendelkezései értelmében, ha az óvatolást a közjegyző vagy az ügyfél nyújtotta be.
5) törvényben mehgatározott egyéb bizonylatokat.
A bizonylatot jelen törvény 63-71. szakaszával összhangban kell összeállítani, és közokirati joghatállyal bír.
92. szakasz**
(Hatályát veszítette)
Magánokirat hitelesítése (jogerőre emelése)
93. szakasz
Törvényben előirányzott esetekben a közjegyző a magánokirat hitelesítésével azt közokirati joghatályra emeli (jogerőre emelés).
A közjegyző által hitelesített (jogerőre emelt) magánokirat formájában különösen a következőket alkotják:
1) ingatlanforgalmi szerződés;
2) a jelzárogról szóló szerződést és a zálog nyilatkozatot, amennyiben nem tartalmazzák a kötelezett személy kifejezett nyilatkozatát, hogy a jelzálogról szóló szerződés, valamint a zálog nyilatkozat alapján lehetséges, az adós cselekményének megvalósítása érdekében, az kötelezettség esedékessége után közvetlenül kényszervégrehajtást indítani;
3) a szerződéseket melyekkel dologi vagy személyes szolgamak létesülnek.
93a. szakasz
Az okirat igazolása, igazoló záradék (hitelesítő záradék) elhelyezésével történik, mely feltétele a jogügylet jogerősségének.
A hitelesítő záradékkal a közjegyző igazolja hogy a jelenlétében fel lett olvasva az ügyfeleknek az okirat, akik kijelentették hogy az okirat mindenben és teljességében megfelel az ő akaratuknak és hogy sajátkezűleg írták alá.
93b. szakasz
A hitelesítő záradék a következőket tartalmazza:
1) A közjegyző utó- és családnevét, nyilatkozatát, hogy közjegyzőként jár el, székhelyének megjelölését;
2) az ügyfelek utó- és családnevét, születésének idejét és lakcímet, valamint a jogi személy megnevezését és székhelyét, a törvényes képviselőjének utó- és családnevét, címét és lakhelyét;
3) az ügyfelek személyazonosítási módjáról;
4) a meghatalmazott személy utó- és családnevét, születése idejét, személyazonosítási módját és a meghatalmazását;
5) a tanú, fordító, tolmács utó- és családnevét és lakhelyénet, amennyiben részt vettek az okirat igazoló eljárásban és személyazonosítási módját;
6) a közjegyző kijelentését hogy az ügyfeleknek az ő jelenlétében fel lett olvasva az okirat, hogy ők szóbelileg kijelentették hogy az ő akaratuk mindenben hitelesen lett lejegyezve és hogy sajátkezűleg írták alá az okiratot;
7) a közjegyzői jegyzőkönyvhöz mellékelt okiratoknak, mint a felhatalmazásoknak, anyakönyvi-, ingatlan-nyilvántartási, telekkönyvi- és egyéb nyilvános nyilvántartási kivonatoknak megjelölését;
8) az okirat igazolásának napját és idejét;
9) az okirat igazolásának helyét, amennyiben az okirat igazolása a közjegyzői irodán kívül történik;
10) kijelentést az ügyfelek kitanításáról a jogügylet tartalmáról és jogi következményeiről, valamint figyelmeztetéséről, hogy a kijelentésük nem világos, érthetetlen vagy kétértelmű, és hogy kijelentésüket a figyelmeztetés után is megtartották;
11) a számot mely alatt az igazolt okirat az általános ügyviteli iktatókönyvbe bejegyzésre került;
12) az ügyfelek, meghatalmazottak, tanúk, tolmácsok és a többi résztvevő aláírását;
13) a közjegyző aláírását és pecsétjét.
A magánokiratot igazoló záradéknak mely nem tartalmazza jelen szakasz 1. bekezdésének 1), 2), 6), 8), 10), 11) és 12) pontjában szereplő adatokat nincs közokirati joghatása.
Az igazoló záradék összeállítása
93c. szakasz
Az okiratot igazoló záradék külön okiratban kerül összeállításra mely az átadott okirattal kerül összefűzésre iratfonállal, s az iratfonál mindkét vége pecsétviasszal vagy matricával kerül megerősítésre és a közjegyző pecsétjével kerül hitelesítésre.
Amennyiben az átadott okirat több lapból áll, a közjegyző összefűzi az igazoló záradékot minden lappal és a záradékban megjelöli hogy hány lapból és oldalból áll az átadott okirat.
Az átadott okirat példányával melyet a közjegyző megtart magánál, az igazoló záradék egy példányát fűzi össze és minden okiratot melyek az igazoló okirathoz vannak mellékelve.
93d. szakasz
A közjegyző igazolja az okiratot amennyiben az papíron van kinyomtatva, a hivatalos nyelv- és íráshasználattal összhangban van megírva és melynek margói elég szélesek ahhoz hogy összefűzhetőek legyenek iratfonállal.
A közjegyző nem fogja igazolni azt az okiratot mely egyes helyein javított, átírt, törölt, áthúzott, behelyezett vagy hozzáírt, valamint amelyik el van szakítva, sérült vagy a külső formája miatt gyanús.
Amennyiben az átadott okirat több lapból áll melyek egyoldalúan vannak kinyomtatva, a közjegyző köteles azt megjegyzésként bejegyezni az igazoló záradékba.
A jogügylet elvégzéséhez szükséges feltételek vizsgálata
93e. szakasz
A jogügyletről szóló igazolás alkalmával, a közjegyző kikérdezi az ügyfeleket van-e jogképességük és cselekvőképessüg az adott ügylet elvégzéséhez és joguk az adott jogügylet elvégzéséhez.
A közjegyző jelen szakasz 1. bekezdése alapján fog eljárni akkor is ha az okirat igazolásának eljárásában a képviselő vagy a meghatalmazott vesz részt, kivizsgálja azt is hogy a képviselőnek, valamint a meghatalmozottnak is van-e jogképessége és cselekvőképessége a jogügylet elvégzéséhez.
Amennyiben megállapítja hogy jelen szakasz feltételei nincsenek teljesítve, a közjegyző végzéssel elutasítja az okirat igazolását.
A jogügylet jogszerűségének vizsgálata
93f. szakasz
A közjegyző köteles megmagyarázni az ügyfeleknek a jogügylet lényegét, rámutatni azok következményeire és kivizsgálni hogy a jogügylet megengedett-e, valamint hogy nem ellentétes a kötelező jogszabályokkal, közrenddel és a jó szokásokkal.
Amennyiben jelen szakasz feltételei nincsenek teljesülve, a közjegyző végzéssel elutasítja az okirat igazolását.
94. szakasz**
(Hatályát veszítette)
95. szakasz
A közjegyző jogosult a fordítás hitelesítésére, ha egyben bírósági fordító is arra a nyelvre, melyről a fordítás történik, ha pedig idegen nyelvre történik a fordítás, akkor ha arra a nyelvre is fordító, amely nyelvre a fordítás történik.
A fordítás hitelesítése előtt a közjegyző köteles megállapítani a fordítás pontosságát, az aláírások, másolatok és kéziratok hitelesítését szabályozó törvénnyel összhangban.
Az eredeti példányt és a fordítást össze kell kötni úgy, ahogy azt a jelen törvény a több oldalból álló okirat összekötésére vonatkozóan előirányozza.
A közjegyző hitelesítésével igazolja, hogy az okirat fordítása hűen tükrözi az eredeti okirat tartalmát.
A hitelesítés a közjegyző saját kezű aláírását, a pecsét és a bélyegző lenyomatát, a hitelesítés helyét és dátumát tartalmazza.
A jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt okirat hitelesítésnek ugyanolyan hatálya van, mint a bírósági fordító általi hitelesítésének, ha teljesíti a jelen szakaszban előirányozott összes feltételt.
Az okirat bírósági fordító általi fordításán levő aláírásokat a közjegyző a jelen törvénynek az aláírás hitelesítésére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban hitelesíti.
96. szakasz
Törölve
A hitelesítések részletesebb szabályozása
97. szakasz
A hitelesítésre vonatkozó szabályokat, a hitelesítéshez szükséges dokumentumokat, a hitelesített okiratok bejegyzését a közjegyző könyveibe és a jelen törvényben nem szabályozott, az okiratok hitelesítésével kapcsolatos egyéb kérdéseket a Közjegyzői ügyrendben kell részletesebben szabályozni.
A teendők átruházásának korlátozásai
98. szakasz
A bíróság a közjegyzőre átruházhatja az eljárást vagy egyes peren kívüli cselekményeket, az ezen eljárást szabályozó törvénnyel előirányzott feltételek mellett.
A peres eljárást szabályozó törvény értelmében a bíróság hatáskörébe tartozó teendőket a bíróság nem ruházhatja át a közjegyzőre, a bizonyítékok biztosítása és az átruházott teendőkben az iratkézbesítés kivételével.
A végrehajtást és biztosítást szabályozó törvények rendelkezései értelmében bírósági hatáskörbe tartozó teendőket a bíróság nem ruházhatja át a közjegyzőre.
Az állami szervek hatásköreit és az előttük folyó eljárásokat szabályozó törvény értelmében az egyéb állami szervek hatáskörébe tartozó teendőket a bíróság nem ruházhatja át a közjegyzőre.
99. szakasz*
(Hatályát veszítette)
V KÖZJEGYZŐI KÖNYVEK ÉS IRATOK
Az okiratok és okmányok őrzése
100. szakasz
A közjegyző köteles őrizni az általa készített, a felektől átvett, a Kamarától kapott vagy elődjétől átvett okiratokat és okmányokat.
Ha a közjegyzői okiratot két vagy több közjegyző készítette, az okirat eredeti példányát azon közjegyző aktáiban kell őrizni, aki azt pecsétjével ellátta.
Az iratok őrzése a közjegyzői tevékenység megszűnése esetén
101. szakasz
Ha a közjegyző munkáját abbahagyja, köteles ezt azonnal jelenteni a Kamarának, és ezzel egyidejűleg megtenni minden szükséges intézkedést az iratok, tárgyak, könyvek, pecsét és bélyegző és más dokumentumok, valamint pénz, értékpapír és a nála levő egyéb tárgyak megőrzése érdekéből, utódja tisztségbe lépéséig.
Ha szükséges, a Kamara végzésben határozza meg azt a személyt és helyet, ahol az átvett iratokat és tárgyakat őrizni kell.
A Kamara végzése ellen fellebbezésnek nincs helye, de közigazgatási per indítható.
Az iratok őrzése távollét vagy akadályoztatás esetén
102. szakasz
Amikor a közjegyzőnek nem rendeltek ki helyettest, távolléte vagy akadályoztatása esetén a közjegyző átadhatja az iratokat megőrzésre ugyanazon alapfokú bíróság területén hivatalos székhellyel rendelkező közjegyzőnek, amiről értesíteni kell a Kamarát.
A közjegyző, akinek megőrzésre átadták az iratokat, köteles lehetővé tenni az iratokba való betekintést, kiadni azok másolatait vagy kiadmányait.
Ha a közjegyző nem adta át megőrzésre iratait, de kérelmezik a másolat vagy kiadmány kiadását, a Kamara jelöli ki az azonos vagy szomszédos területről azt a közjegyzőt, aki ezt a feladatot elvégzi.
A végrendelkezés (végrendelet) és a letétbe helyezett végrendelkezésről szóló bizonylatok átadása
103. szakasz
Amikor a közjegyző értesül olyan személy haláláról vagy holttá nyilvánításáról, akinek a végendelkezése (végrendelete) az ő aktáiban található, köteles az illetékes hagyatéki bíróságnak átadni a végrendelkezés eredeti példányát, illetve a végrendelkezés (végrendelet) bírósági letétbe helyezéséről kiállított jegyzetet, melyet közjegyzőként alkotott, és minderről feljegyzést készíteni az iratban.
A Kamara külön nyilvántartást vezet a végrendelkezésekről (végrendeletekről), illetve a bírósági letétbe helyezett végrendelkezésekről (végrendeletekről), melyeket közjegyzők készítettek, és a bíróság kérelmére adatokat közöl e nyilvántartásból.
104. szakasz
A közjegyző az alábbi könyveket vezeti:
1) az általános ügyleti iktatókönyvet, melybe időrendi sorrendben beír minden közjegyzői okiratot, jegyzőkönyvet a bizonylatokról és tanúskodásokról, jegyzőkönyvet a pénz-, értékpapír- és okirat átvételéről, valamint minden más közjegyzői tevékenységről, a jelen bekezdés 2), 3), 6) és 8) pontjában foglaltak kivételével;
2) iktatókönyvet a hitelesítésekről és bizonylatokról;
3) iktatókönyvet a kifogásokról, a kifogások iktatókönyvéről szóló előírások szerint;
4) olyan személyek névjegyzékét, akik a közjegyző előtt állítottak össze vagy a közjegyzőnek adtak át okiratot a halál esetére szóló rendelkezésről, az iratszám feltüntetésével;
5) másoktól átvett és kiadott pénzösszeg, értékpapír és más tárgyak letéti könyvét, amelybe az átvett letét pontos megjelölésén kívül be kell jegyezni a letevő nevét és címét, továbbá annak a címét, akinek a letétbe helyezett dolgot át kell adni, valamint a letét időtartamát;
6) a bíróság vagy más illetékes szerv által a közjegyzőre átruházott feladatok iktatókönyvét, cirill betűrendes névjegyzékkel;
7) cirill betűrendes közös névjegyzéket az összes könyvben szereplő ügyfelekről, a jelen bekezdés 4. pontjában említett könyv kivételével;
8) az adatnyilvántartási könyvet.
A jelen szakasz 1. bekezdésének 1), 2) és 6) pontjába foglalt könyveket össze kell kötni, a lapokat sorszámozni, kemény kötésben, és hitelesíteni a Kamara pecsétjével, a bejegyzéseket haladéktalanul, a tárgyak érkezési sorrendjében kell megtenni,, olvashatóan, üres helyek, áthúzás, törlés és javítás nélkül, azzal, hogy az általános ügyleti iktatókönyvben a közjegyző minden oldalt aláír és lepecsétel.
Az 1. bekezdés 7) pontjában körülírt könyvet elektronikus formában is lehet vezetni.
Jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt könyvek formáját a Közjegyzői ügyrendben kell szabályozni, amelyben egyéb iktatókönyv és névjegyzék vezetése is előirányozható.
A Közjegyzői ügyrendben kell szabályozni a közjegyzői okiratok és ügyleti könyvek átvételét, őrzését, használatát és megsemmisítését.
A közjegyző köteles 30 évig őrizni a könyveket.
3. A közjegyzői okirat eredeti példánya, másolata, hitelesítése és kiadása
Eredeti példány, kiadmány, másolat és hitelesítés
105. szakasz
A közjegyzői jegyzetek, közjegyzői jegyzőkönyvek és közjegyzői bizonylatok eredeti példány, kiadmány vagy másolat alakjában létezhetnek.
A közjegyzői okirat eredeti példánya tartalmazza a jelen törvénnyben és a Közjegyzői ügyrendben előírt összes elemet, valamint a közjegyző által hitelesített bizonylatot, hogy eredeti példányról van szó, amit a közjegyző az okirat végén jegyez be, ír alá és pecséttel hitelesít.
A közjegyzői okirat eredeti példányát az okiratot készítő közjegyző őrzi, ha jelen törvény vagy más jogszabály másként nem rendelkezik.
A kiadmány a közjegyzői okirat teljes másolata, melyet kiadmányként kell megjelölni és az eredeti példánnyal azonosan hitelesíteni, és amely a jogforgalomban a közjegyzői okirat eredeti példányát helyettesíti.
Ha a közjegyzői okirat végrehajtható és a végrejahtáshoz a kiadmányt nyújtják be, a végrehajthatósági záradékot a kiadmányon kell feltüntetni.
A közjegyzői okirat másolata mindenben azonos az eredetivel vagy az eredeti példány részével, ha a személy kérésére csak részleges másolatot adtak ki, melyen a közjegyző feltünteti, hogy másolatról van szó, továbbá a kiadás helyét és idejét, valamint a jogosult személy nevét, akinek kiadták.
A benyújtott és hitelesített okirat másolat formában is létezhet.
A közjegyzői okirat hitelesítése
106. szakasz
A közjegyző köteles hitelesíteni minden okirat eredeti példányát, az ügyfél kérésére pedig hitelesíteni kell az okirat másolatát.
Az okirat hitelesítése az adott okirat fajtájára törvényben meghatározott elemeket tartalmazza.
A közjegyzői okirat mellékletei
107. szakasz
Amikor a törvény előirányozza, a közjegyzői okirathoz más okmányokat és iratokat is mellékelni kell.
A közjegyzői okiraton fel kell tüntetni a mellékelt okmányok és iratok elnevezését és jelölését.
A mellékleteket az eredeti közjegyzői okirattal kell őrizni a tárgy ügycsomójában.
A közjegyzői okirat eredeti példányának kiadása
108. szakasz
Az eljárás összes résztvevőjének egyetértésével a közjegyzői okirat eredeti példánya közjegyzői okirat formájában kiadható az ügyfélnek, aki részt vett abban a jogügyletben, melyről az okirat készült, személyesen vagy képviselőjének, valamint annak a nyilatkozatot tevő ügyfélnek, aki bizonyos tények megállapítását vagy jegyzőkönyv felvételét kérte, illetve aki megtette azokat a cselekményeket, melyekről a jegyzőkönyv készült, továbbá bizonylat kiadását vagy hitelesítést kérő minden ügyfélnek, valamint olyan személynek, akinek javára a jogügyletet megkötötték, illetve az ilyen személyek örököseinek.
A végrehajtható közjegyzői okiratok és a halál esetére vonatkozó nyilatkozatokról elkészített közjegyzői okiratok eredeti példánya nem adható ki az ügyfeleknek, de átadható a bíróságnak vagy más szervnek vagy személynek, az effajta akaratnyilatkozatokat szabályozó jogszabállyal összhangban.
Az eredeti példány az ügyfélnek is kiadható, ha az bebizonyítja, hogy feltétlenül szüksége van rá jogainak külföldön való megvalósításához, a külföldi állam jogszabályai értelmében.
Az eredeti példány kiadása esetén a közjegyző a tárgyhoz mellékeli az okirat másolatát, valamint a kiadás alapját igazoló közokiratot, a nyilvántartásba pedig beírja a kiadás idejét és a személy illetve szerv nevét, akinek az okiratot kiadta.
Az ügyfél és más személy, akinek a eredeti példány kiadására tett kérelmét elutasították, a közjegyző hivatalos székhelye szerint illetékes alapfokú bíróság elnökéhez fordulhat és kérheti, hogy kötelezzék a közjegyzőt az eredeti okirat kiadására.
A jelen szakasz 5. bekezdésébe foglalt, a bíróság elnökéhez intézett kérelemben az ügyfélnek vagy más személynek valószínűvé kell tennie, hogy a közjegyző indokolt okok nélkül utasította vissza az eredeti okirat kiadását. A kérelemről a bíróság elnöke úgy dönt, hogy végzéssel kötelezi a közjegyzőt az eredeti okirat kiadására vagy elutasítja a kérelmet.
A jelen szakasz 6. bekezdésébe foglalt, a közjegyzőt az eredeti okirat kiadására kötelező végzés ellen a közjegyző kifogást emelhet a közjegyző hivatalos székhelye szerint illetékes alapfokú bíróságnál, a végzés kézbesítésétől számított három napon belül.
A jelen szakasz 7. bekezdésébe foglalt kifogásról a bíróság a peren kívüli eljárás szabályai szerint dönt.
A jelen szakasz 6. bekezdésébe foglalt, az ügyfél kérelmét elutasító végzés fellebbezéssel támadható, melyre értelemszerűen kell alkalmazni a peren kívüli eljárás szabályait.
Közjegyzői okirat kiadványának és másolatának kiadása
109. szakasz
Eredeti példány készítésénél vagy magánokirat jogerőre emelésénél a közjegyző köteles az eredeti egy-egy kiadványát vagy a hitelesített okirat példányát átadni minden személynek, aki részt vett a jogügyletben, amelyről az okirat készült, személyesen vagy a meghatalmazott vagy képviselő révén, a nyilatkozatot tevő ügyfélnek, a bizonyos tények megállapítását vagy jegyzőkönyv felvételét kérő ügyfélnek, illetve aki megtette azokat a cselekményeket, melyekről a jegyzőkönyv készült, továbbá bizonylat kiadását vagy hitelesítést kérő minden ügyfélnek, valamint olyan személynek, akinek javára a jogügyletet megkötötték, illetve az ilyen személyek örököseinek.
Az eredeti okiratban fel kell tüntetni kinek kell kiadni az okirat kiadványát.
Ha a közjegyzői okirat végrehajtható, a közjegyző köteles az okiratban hitelezőként megjelölt személynek, illetve örököseinek átadni az eredeti okirat kiadványát vagy példányát, ha teljesültek a végrehajtáshoz a jelen törvényben előirányozott feltételek.
A végrehajtható okirat hitelesített vagy nem hitelesített kiadványát vagy példányát a közjegyző köteles átadni a jelen szakasz 1. bekezdésében említett személyeknek, valamint a tanúknak, szakértőknek, fordítóknak és tolmácsoknak az ő kérelmük alapján és saját költségükre, ha az okiratban nem irányoztak elő valami mást, a végrendelkezés kiadványát pedig csak a végrendelkezőnek adható ki vagy annak a személynek, akit ő közokirat formájában kifejezetten meghatalmazott.
A közjegyző köteles kiadni vagy betekintésre bocsátani az okirat kiadványát, melyet köteles őrizni, a Kamara, a Minisztérium vagy bíróság kérésére, amikor ez a közjegyző munkája feletti felügyelet végzéséhez szükséges, ha ezzel nem sérül a közjegyző titoktartási kötelezettsége.
A közjegyzői okirat kiadmánya és másolata kiadásának megtagadására értelemszerűen kell alkalmazni a jelen törvény 108. szakasza 5-9. bekezdésének rendelkezéseit.
4. Az okmányok és iratok őrzése és felújítása
Bozonyos közjegyzői okiratfajták őrzésére vonatkozó kötelezettség
110. szakasz
A közjegyző köteles 20 évig őrizni a közjegyzői jegyzeteket, közjegyzői jegyzőkönyveket és hitelesített okiratokat, ezt követően pedig átadni őket az illetékes szervnek, a levéltári anyagra vonatkozó jogszabályokkal összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében körülírt közjegyzői okiratokat elektronikus formában tartósan őrizni kell.
A közjegyző köteles 3 évig őrizni a közjegyzői hitelesítések másolatát és a közjegyzői bizonylatokat.
A közjegyző, aki egyben bírósági fordítói is, a fordítások hitelesítésének másolatait a bírósági fordítók eljárását szabályozó jogyszabállyal összhangban köteles őrizni.
A közjegyzői okiratok őrzésének módja
111. szakasz
A jelen törvény 110. szakasza 1. bekezdésébe foglalt közjegyzői okiratokat a közjegyző az aktatartóban őrzi, mely az iktatókönyvben szereplő számmal azonos iktatószámot visel.
A közjegyzői akta a jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt közjegyzői okirat eredeti példányát vagy másolatát, a közjegyzői okirathoz a törvény értelmében kötelezően mellékelt okmányok vagy okiratok eredeti példányát vagy másolatát, a feljogosítást, meghatalmazást, szakértői leletet és szakvéleményt valamint a közjegyzői okirat megalkotási folyamatában létrejött egyéb iratokat vagy jegyzeteket tartalmazza.
Az aktatartón fel kell tüntetni az aktatartóban levő okiratokat és egyéb okmányokat vagy jegyzeteket.
Az elektronikus úton készült, papíron nem kinyomtatott közjegyzői okiratokat merevlemezen kell őrizni a tartóban, melyen fel kell tüntetni, hogy merevlemezt tartalmaz, valamint a közjegyzői okirat nevét, de őrizhetők a számítógépen is, hordozható adattárolón vagy más megfelelő adathordozón digitális formában, illetve a Kamara digitális irattárában.
A közjegyzői okirat formáját és tartalmát, valamint őrzését részletesebben a Közjegyzői ügyrendben kell szabályozni.
Az okiratok és okmányok felújítása
112. szakasz
Ha a közjegyzői okiratok és okmányok teljesen vagy részben elvesznek, megsemmisülnek vagy úgy megsérülnek, hogy többé nem használhatóak, a közjegyző hivatalból vagy az ügyfél kérésére eljárást indít az okirat és okmány felújítására.
Az okiratok és okmányok felújítása a peren kívüli eljárás szabályai szerint történik, az okiratok érvénytelenítését szabályozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával.
A jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt eljárás nem indítható az okiratok és okmányok irattári őrzése határidejének lejárta után.
Az okiratok és okmányok felújítására a bizonyításra vonatkozó, a jelen törvényben előirányozott szabályokat kell alkalmazni, de az okiratok és okmányok felújításának céljából a közjegyző jogosult felhasználni az okiratoknak és okmányoknak az ügyfélnél, bíróságnál vagy harmadik személynél található másolatait, a könyvekben levő adatokat, valamint az ügyfelek, szakértők és más személyek kijelentéseit, akik jogérdekkel rendelkeznek az okiratok felújítása iránt.
Az okiratok és okmányok felújítását a Közjegyzői ügyrendben kell részletesebben szabályozni.
A jelen szakasz 1-5. bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a közjegyzői ügyleti könyvek felújítására is.
Az irattár átadása a közjegyzői tevékenység megszűnése esetén
113. szakasz
Amikor a közjegyző kézhez kapja a tevékenysége megszűnéséről szóló határozatot, köteles haladéktalanul átadni a Kamarának minden iratot, könyvet és más nyilvántartást, a közjegyzői pecséttel és a bélyegzővel együtt, valamint pénzt, értékpapírt és értéktárgyat, olyan állapotban, amilyenben a határozat kézbesítésének napján vannak.
A közjegyző irattárát a Kamara által alakított háromtagú bizottság veszi át, mely két közjegyzőből és egy, a Kamara szakszolgálatában dolgozó személyből áll.
Ha a közjegyző megtagadja az irattár átadását, az irattár védelméről, átadásának módjáról és a határidőkről a közjegyző székhelye szerint illetékes alapfokú bíróság elnöke dönt végzéssel. A végzés elleni fellebbezés a végrehajtásra nincs halasztó hatállyal. A fellebbezési eljárásban értelemszerűen kell alkalmazni a peren kívüli eljárás szabályait.
Az irattár átadása a közjegyző halálának esetén
114. szakasz
A közjegyző halálának esetén az irattár átadását a jelen törvény 113. szakasza alapján kell elvégezni.
A jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt irattár átadása a közjegyző törvényes örököseinek a kötelessége.
Ha a jelen szakasz 2. bekezdésébe foglalt személyek nem tudnak megállapodni az elhunyt közjegyző irattárát átadó személyről, vagy az erre köteles személy megtagadja az irattár átadását, az illetékes hagyatéki bíróság végzést hoz az irattár védelméről, átadási módjáról és a határidejéről. A végzés elleni fellebbezés a végrehajtásra nincs halasztó hatállyal.
Az irattár kezelése a közjegyzői tisztség betöltéséig
115. szakasz
A Kamara dönt arról, hogy a közjegyző irattárából mely okiratok, könyvek és tárgyak kerülnek a tisztsége ellátását befejező közjegyző helyébe kinevezett közjegyzőhöz, illetve a közjegyző irattárából mely okmányokat, okiratokat, könyveket és egyéb dokumentumokat helyezik el a Kamara irattárában.
A Kamara eldöntheti, hogy a közjegyző irattárát átmenetileg más közjegyzőre bízza, teljes egészében vagy részben, a jelen szakasz 1. bekezdésében említett közjegyzői tisztség betöltéséig.
A jelen szakasz 1. és 2. bekezdésébe foglalt közjegyzői irattár átadására értelemszerűen kell almalmazni a jelen törvény 113. szakaszának 2. bekezdését.
Az eltűnt iratok felújítása és pótlása
116. szakasz
Ha a jelen törvény 113-115. szakaszában előírt irattári átadásánál megállapítják, hogy valamelyik irat hiányzik, a Kamara elnöke felszólítja az egykori közjegyzőt, a hagyatéki képviselőjét, illetve a jelen törvény 115. szakaszának 2. bekezdésében említett közjegyzőt, hogy meghatározott határidőn belül hozza el az iratot.
Ha a jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt okirat a megszabott határidőn belül nem kerül vissza, erről értesíteni kell az ügyfeleket, hogy intézkedhessenek jogaik védelme érdekében.
Ha az eltűnt eredeti példány vagy az eredeti példány hitelesített másolata a féleknél, állami szervnél vagy egy másik közjegyzőnél található, a jelen törvény 115. szakaszának 1. bekezdésében említett közjegyző vagy a jelen törvény 115. szakaszának 2. bekezdésében említett közjegyző az okiratról hitelesített másolatot készít, melyet az eltűnt eredeti példány helyett kell őrizni, az okiratot pedig vissza kell adni.
Ha megállapítják, hogy a könyvek vezetése nem volt szabályszerű, a jelen törvény 115. szakaszának 1. bekezdésében említett közjegyző kiegészíti őket, és erről jegyzőkönyvet vesz fel.
Az iratok megújításának vagy pótlásának és az ügyleti könyvek kiegészítésének költségeit az iratok átadására köteles közjegyző, illetve örökösei viselik.
A Kamara irattárába helyezett eredeti példánynak vagy az okirat kiadmányának kiadása
117. szakasz
Amikor a Kamara irattárába helyezett eredeti példányt vagy az okirat kiadmányát adják ki, értelemszerűen kell alkalmazni a jelen törvény rendelkezéseit, azzal, hogy ezt a közjegyzői cselekményt a Kamara elnöke vagy az általa meghatalmazott közjegyző végzi, aki a Kamara végrehajtó bizottságának tagja.
A KÖZJEGYZŐK TÁRSULÁSA ÉS AZ ÁLLAMI SZERVEK ITÁNTI VISZONY
118. szakasz
A Kamara professzionális társulás, melybe a névjegyzékébe felvett közjegyzők társulnak.
A Kamara nonprofit társulásként működik.
A Kamara jogi személyiséggel rendelkezik, jogosultságait törvény és a Kamara Statútuma (a továbbiakban: Statútum) szabályozza.
A Kamara székhelye Belgrádban van.
119. szakasz
A Kamara:
1) őrzi a közjegyzői hivatás tekintélyét, tisztességét, integritását és jogait;
2) gondot visel arról, hogy a közjegyzők lelkiismeretesen és a törvénnyel, valamint az esküjükkel összhangban végezzék a munkájukat, és e célból felügyeletet gyakorol a közjegyzők munkája felett, fegyelmi eljárást indít és folytat le, a törvénnyel összhangban;
3) képviseli a közjegyzőket az állami szervek előtt jogaiknak és a hivatás érdekeinek védelmében, a törvénnyel és a Statútummal összhangban;
4) a közjegyzőkre nézve kötelező erejű határozatokat hoz, a törvénnyel és a Statútummal összhangban;
5) megszervezi és gondoskodik a közjegyzők, közjegyzői gyakornokok és közjegyzősegédek szakmai továbbképzéséről;
6) együttműködést alakít ki és valósít meg külföldi közjegyző kamarákkal;
7) szakmai összejöveteleket, szemináriumokat és tanácskozásokat szervez a közjegyzőségi tevékenység területén;
8) megszervezi a közjegyzőségről szóló szakirodalom megjelentetését;
9) jelen törvényben átruházott közhatalmi megbízatást végez, valamint törvényben és a Statútumban meghatározott egyéb feladatokat lát el.
A Kamarára átruházott közmegbízatások a következők: döntéshozatal a közjegyző kizárása iránti kérelemről; a közjegyzői gyakornok, közjegyzői munkatárs és a közjegyzősegéd keresete kritériumainak meghatározása; szakfelügyeletet gyakorlása a közjegyző munkája felett és fegyelmi eljárás indítása és lefolytatása; a közjegyzők, közjegyzői gyakornokok, közjegyzői munkatársak közjegyzősegédek, -helyettesek és ügyvezető közjegyzők és közjegyzői irodák névjegyzékenek vezetése; döntéshozatal a közjegyzők, közjegyzői gyakornokok, közjegyzői munkatársak, közjegyzősegédek, -helyettesek és ügyvezető közjegyzők jogairól és kötelezettségeiről; a Közjegyzői ügyrend meghozatala.
A jelen szakasz 1. bekezdésének 5) és 7) pontjába foglalt feladatok elvégzése érdekében, s különösen a közjegyzők és közjegyzői gyakornokok szakmai továbbképzésé érdekében, valamint a közjegyzői vizsgatételre való szakképzés és felkészítés érdekében, a Kamara Közjegyzői akadémiát alapíthat, melynek szervezeti felépítését, tevékenységét és finanszírozását az alapító okiratban kell szabályozni, a Statútummal és a Kamara egyéb általános aktusaival összhangban.
A Kamara statútuma és más általános aktusai
120. szakasz
A Statútumban és más általános aktusokban kell szabályozni a Kamara szervezeti felépítését és tevékenységét, a Kamara szerveinek fajtáit, összetételüket és megválasztásuk módját, valamint a Kamara működése szempontjából egyéb jelentős kérdéseket.
A Statútumban és jelen törvényben határozzák meg a Kamara kötelező aktusait, a Statútummal pedig meghozataluk eljárását és módját.
A Statútumnak a közmegbízatás végzésének módját szabályozó részét a Minisztérium hagyja jóvá.
A Kamara jövedelmének forrásai
121. szakasz
A kamara jövedelmét képezik:
1) a tagsági díjak és a tagok kamarai beiratkozási díja;
2) a Kamara irattárából kiadott eredeti példányok és a közjegyzői okiratok másolatai után megfizettetett pénzösszegek;
3) a kiadói tevékenység révén megvalósított pénzeszközök;
4) a megfizettetett büntetésekből eredő jövedelem;
5) ajándékok és adfományok;
6) egyéb jövedelmek, a törvénnyel összhangban.
A Kamara tagjainak tagsági díja egy meghatározott összegből áll, amely egyenlő minden tag számára és egy változó összegből, amely a Kamara tagjának a közjegyői tevékenység végzése során megvalósított jövedelmétől függ.
122. szakasz
A Kamara szervei: a taggyűlés, a végrehajtó bizottság, a felügyelőbizottság, az elnök, a fegyelmi bizottság és a fegyelmi vádló.
A Statútumban más szervek is előirányozhatóak.
123. szakasz
A Kamara taggyűlése a Kamara tagságában lévő közjegyzőkből áll.
A Kamara taggyűlése:
1) meghozza a Statútumot és a Kamara más általános aktusait;
2) meghozza a Közjegyzői ügyrendet és a közjegyzők Etikai Kódexét, a Minisztérium jóváhagyásával;
3) megválasztja a végrehajtó- és felügyelőbizottság tagjait, a Kamara elnökét, a fegyelmi bizottság tagjait, a fegyelmi vádlót és más szerveket, a Statútummal összhangban;
4) elfogadja az évi elszámolást és a Kamara munkájáról szóló jelentést;
5) dönt a beiratkozási díjról és a tagsági díj összegéről és fizetési módjáról;
6) dönt a törvényben és a Statútumban meghatározott egyéb kérdésekről.
A Kamara taggyűlése évente legalább egyszer tart rendes ülést.
A Kamara taggyűlésének rendkívüli ülését a végrehajtó bizottság hívja össze, amikor ezt szükségesnek találja vagy a Kamara tagsága legalább egy tizedének megindokolt kérésére.
A taggyűlés munkájához akkor van meg a kvórum, ha az ülésen legalább a tagok fele jelen van, jogerős döntéseket pedig a jelenlevő tagok szótöbbségével hozzák meg.
A Kamara taggyűlése meghozza a saját ügyrendjét.
124. szakasz
A Kamara végrehajtó bizottságának tagjaként közjegyző választható.
A végrehajtó bizottság kilenc tagból áll.
A végrehajtó bizottság:
1) meghatározza a Statútum és a Kamara más általános aktusainak tervezetét;
2) előkészíti a Kamara taggyűlésének üléseit;
3) végrehajtja a Kamara taggyűlésének határozatait;
4) jóváhagyja a közjegyzők távollétét;
5) vezeti a közjegyzők, közjegyzősegédek, közjegyzői gyakornokok, közjegyzői munkatársak, -helyettesek és az ügyvezető közjegyzők névjegyzékét;
6) összeállítja a Kamara évi elszámolásának tervezetét, gondoskodik a Kamara működéséről és a beiratkozási díjak, tagsági díjak és a Kamara más jövedelmének megfizettetéséről;
7) beadványokat, véleményezést és javaslatokat tesz az illetékes állami szerveknél a közjegyzői tevékenységet szabályozó előírások előkészítésével és alkalmazásával kapcsolatban;
8) a Minisztérium megszerzett véleményét követően meghozza a közjegyzők képzési programját;
9) egyéb teendőket lát el, a törvénnyel és a Statútummal összhangban.
A végrehajtó bizottság munkáját és döntéshozatalát a taggyűlés által meghozott ügyrendben kell szabályozni.
125. szakasz
A felügyelőbizottság három tagból áll, akiket a közjegyzők közül választanak.
A felügyelőbizottság felügyeletet gyakorol a Kamara működésének törvényessége és a pénzgazdálkodása felett, a Statútummal összhangban.
126. szakasz
Az elnök képviseli a Kamarát, nevében eljár, és a közjegyzők közül választják.
Az elnök:
1) gondot visel a közjegyzői tevékenység lelkiismeretes végzésére vonatkozó irányelvekről;
2) gondot visel arról, hogy a Kamara a működése és ügyvitele összhangban legyen a törvénnyel;
3) végrehajtja a Kamara szerveinek határozatait, amikor ezt a Statútum előirányozza;
4) intézkedéseket tesz, hogy közvetítőként vagy más módon megoldja a Kamara tagjai, a közjegyzősegédek és közjegyzői gyakornokok között fennálló nézeteltéréséket;
5) a Statútumban előirényozott egyéb feladatokat lát el.
127. szakasz
A fegyelmi bizottság közjegyzőkből áll.
A fegyelmi bizottság összetételét és mandátumát a Statútumban kell szabályozni.
A fegyelmi bizottságot a taggyűlés választja, a Statútummal összhangban.
128. szakasz
A fegyelmi vádló közjegyző, akit a taggyűlés választ, a Statútummal összhangban.
A fegyelmi vádlónak helyettesei vannak a közjegyzők köréből, akik segítik a munkáját.
A fegyelmi vádló mandátumát és hatáskörét jelen törvény és a Statútum szabályozza.
A fegyelmi vádló helyetteseinek számát, mandátumát és választásuk módját a Statútum szabályozza.
A Kamarai szervek tagjainak díja és költségeik megtérítése
129. szakasz
A Kamara elnöke, a végrehajtó bizottság, a felügyelőbizottság és a fegyelmi bizottság tagjai, a fegyelmi vádló és helyettesei a munkájuk díjazására és költségeik megtérítésére jogosultak.
A jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt díj összegéről és a költségek megtérítéséről a végrehajtó bizottság hoz döntést.
Szak- és adminisztratív teendők ellátása
130. szakasz
A szak- és adminisztratív teendők ellátására a Kamarában szakszolgálatot alakítanak.
A szakszolgálat tevékenységet a Kamara titkára irányítja, akit a végrehajtó bizottság választ, a Statútummal összhangban.
A titkár és a szakszolgálat foglalkoztatottjai jogaira és kötelezettségeire a munkáról szóló általános jogszabályokat kell alkalmazni.
A Kamara szervei határozata elleni jogorvoslat
131. szakasz
A Kamara szerveinek végleges határozata ellen, mellyel a közjegyzők, közjegyzősegédek, közjegyzői munkatársak, közjegyzői gyakornokok, -helyettesek és ügyvezető közjegyzők jogairól és kötelezettségeiről döntöttek, közigazgatási per indítható.
A Kamara munkája feletti felügyelet
132. szakasz
A Kamarának az átruházott teendők ellátásával kapcsolatos munkája feletti felügyeletet a Minisztérium gyakorolja, az államigazgatást szabályozó törvénnyel összhangban.
A Kamara köteles minden évben jelentést tenni a Minisztériumnál a munkájáról, mely tartalmazza a közjegyzők munkájának általános osztályzását is, és tartalmazhatja a közjegyzői tevékenység minőségesebb végzésének feltételeire vonatkozó intézkedések javaslatát is.
A közjegyzősegédek, közjegyzői munkatársak és közjegyzői gyakornokok képviselői
133. szakasz
A taggyűlés és végrehajtó bizottság munkájában a közjegyzősegédek, közjegyzői munkatársak és a közjegyzői gyakornokok is részt vesznek, a Statútummal összhangban.
A Statútum határozza meg a közjegyzősegédek, közjegyzői munkatársak és közjegyzői gyakornokok képviselőinek számát és választásuk módját a Kamara jelen szakasz 1. bekezdésében említett szerveibe.
A közjegyzősegédek, közjegyzői munkatársak és közjegyzői gyakornokok képviselői döntéshozatali jog nélkül vesznek részt a taggyűlés és a végrehajtó bizottság ülésein, de javaslatokat tehetnek és kinyilváníthatják véleményüket a jogállásukra vonatkozó kérdésekről, a Statútummal összhangban.
II A MUNKA DÍJAZÁSA ÉS A KÖLTSÉGEK MEGTÉRÍTÉSE
A munka díjazása és a költségek megtérítése
134. szakasz
A közjegyző jogosult az elvégzett munka utáni járó díjra és az elvégzett munkával kapcsolatos költségeinek megtérítésére, a Közjegyzői díjjegyzékkel összhangban.
Tilosak a Közjegyzői díjjegyzékben megszabott díjnál kedvezőbb díjazást előirányozó egyezmények.
A közjegyzőnek nem jár díj az alakiság tekintetében hiányos közjegyzői okirat után, sem az olyan okirat után, amely más hiányosságokat tartalmaz, amiért a közjegyző felelős.
Ha a jelen szakasz 3. bekezdésébe foglalt díjat már kifizették, az ügyfél kérheti annak visszaszolgáltatását.
Törvény alapján, a közjegyző a díj és a költségek megtérítésétől függetlenül jogosult az elvégzett szolgáltatás után megfizettetni az illetéket, amely közjövedelmet képez, s melynek összegét törvényben kell meghatározni.
A közjegyző köteles az ÁFA nélküli megfizetettett díjazás 30%-át a közbevételek befizetésére előírt számlára befizetni a befizetés napjától számított 15 napon belül.
A jelen szakasz 6. bekezdése szerinti összeget a bíróságok folyóköltségeire és a bíróságokban alkalmazottak anyagi helyzetének javítására, valamint a bíróságok egyéb költségeire és beruházásaira kell fordítani a törvénnyel összhangban.
135. szakasz
A közjegyzői díjjegyzéket a miniszter határozza meg a Kamarától beszerzett véleményezés alapján.
A díjazás és a költségek megtérítésének esedékessége
136. szakasz
A díjazás és a költségek megtérítésének megfizettetése közvetlenül az elvégzett munka után történik, a közjegyző pedig kérheti, hogy az ügyfél megfelelő előleget fizessen a munka átvételekor.
A közjegyző nem köteles közjegyzői okiratot kiadni, ha az ügyfél a közjegyzői díjjegyzékkel összhangban az elvégzett cselekményekért nem fizette ki szabályosan az illetéket, térítést és a díjat.
137. szakasz
A közjegyző köteles minden közjegyzői okiratba beleírni a díj összegére vonatkozó közjegyzői tanúsítványt.
Az ügyfél kérésére a közjegyző köteles részletezést tartalmazó számlát kiadni, és egy bizonylatot a kifizetett díjazásról és térítményről.
A költségek egyetemleges viselése
138. szakasz
Ha több ügyfél vett részt a jogügylet megkötésében a közjegyző előtt, vagy a közjegyző egy cselekményt több ügyfél számára végzett el, ezek a felek egyetemlegesen tartoznak a közjegyzőnek a díjazással és térítménnyel.
A díjazással és a költségek megtérítésével kapcsolatos perek
139. szakasz
Ha az ügyfél nem fogadja el a közjegyző elszámolását a díjazással és a költségek megtérítésével kapcsolatban, az ügyfél és a közjegyző pert indíthatnak a közjegyző székhelye szerint illetékes alapfokú bíróság előtt.
A jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt bíróság határozata ellen fellebbezésnek van helye, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül, rendkívüli perorvoslatnak helye nincs, perújítási kérelem kivételével, a peres eljárást szabályozó törvény feltételeinek értelmében és kizárólag abból az okból, hogy a közjegyzői okirat megalkotására a közjegyzőnek, a közjegyzősegédnek vagy a közjegyzői gyakornoknak, a közjegyzőhelyettesnek vagy az ügyvezető közjegyzőnek, illetve az ügyfélnek, képviselőjének vagy meghatalmazottjának vagy a tanúnak, a fordítónak, valamint a tolmácsnak bűncselekmény elkövetésével került sor.
A jelen szakasz 2. bekezdésébe foglalt perújítás okát bírósági jogerős elmarasztaló ítélettel kell bizonyítani.
A jelen szakasz 1. bekezdésbe foglalt eljárást a peres eljárásra vonatkoz szabályok szerint kell lefolytatni.
140. szakasz
A közjegyzőnek, mint a bíróság megbízottjának a díját, valamint az átruházott ügylet elvégzéséért járó költségeket a közjegyzői díjjegyzék alapján kell meghatározni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett díjat és költségeket a közjegyző állapítja és fizetteti meg az ügyfelekkel.
Az átruházott eljárás során a döntéshozatali határozatban a közjegyző köteles megindokolni a díjra és a költségekre vonatkozó döntést.
Az ügyfél a közjegyzőnek való díj fizetése alóli felmentéséről a közjegyzőre átruházott eljárás szabályai szerint kell dönteni.
A közjegyzői térítmények és díjak fizetésének felügyelete
141. szakasz
A Minisztérium és a Kamara látják el a közjegyzők felügyeletét a lebonyolított ügyletért járó díjak és térítmények elszámolása és megfizettetése tekintetében.
142. szakasz
A közjegyzői díjak és térítmények kifizetésével kapcsolatos egyéb kérdéseket a Közjegyzői díjjegyzékben kell részletesebben szabályozni.
III A KÖZJEGYZŐI VIZSGA MEGSZERVEZÉSE
A közjegyzői vizsga tételének feltételei
143. szakasz
Közjegyzői vizsgát az a személy tehet, aki jogi karon végezte tanulmányait és legalább két év munkatapasztalattal rendelkezik jogi ügykörben közjegyzői irodában, bíróságon vagy ügyvédségben, illetve három év munkatapasztalattal más jogi ügykörben.
144. szakasz
A közjegyzői vizsgára való jelentkezést a Minisztériumnál kell átadni.
A Minisztérium köteles megállapítani, hogy a jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt személy eleget tesz-e a vizsgatétel minden feltételének, amiről végleges határozatot hoz.
A jelen szakasz 2. bekezdésébe foglalt, a közjegyzői vizsgatételi jelentkezést visszautasító végleges határozat ellen közigazgatási per indítható.
145. szakasz
A közjegyzői vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
A vizsga írásbeli részén a közjegyzői okiratok megszerkesztésére vonatkozó gyakorlati tudást és a közjegyzői tevékenységgel kapcsolatos jogi fogalmak ismeretét ellenőrzik, a szóbeli részen pedig a közjegyzői tevékenységgel kapcsolatos jogi fogalmak ismeretét.
A közjegyzői vizsgatétel módját, a közjegyzői vizsgaprogramot és a közjegyzői vizsgatétel szempontjából egyéb fontos kérdéseket részletesebben szabályozó aktust a miniszter hozza meg.
146. szakasz
A közjegyzői vizsgát a miniszter által megalakított vizsgabizottság előtt kell tenni.
A vizsgabizottság összetételét és munkamódját a miniszter írja elő.
A vizsgabizottság tagjait a miniszter nevezi ki, okleveles, igazságügyi vizsgával és a jogi szakmában legalább 10 éves munkatapasztalattal rendelkező jogászok közül, illetve a jogi karnak olyan tételes jogi tantárgyakat előadó tanárai közül, mely tantárgyakat a közjegyzői vizsgaprogram felölel.
A vizsgabizottság öt személyből áll, azzal hogy a jelöltet mind az öt bizottsági tag kikérdezi. A vizsgabizottság legalább egy tagjának a közjegyzők közül kell lennie.
A miniszter több vizsgabizottságot is megalakíthat.
A vizsgabizottság tagjait a bizottságban végzett munkáért télrítmény illeti meg, amelynek összegét a miniszter határozza meg.
147. szakasz
A letett közjegyzői vizsgáról bizonylatot kell kiadni, a letett vizsgától számított 30 napon belül.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett bizonylat tartalmazza a jelöltnek a közjegyzői vizsgán kapott osztályzatát.
148. szakasz
A Minisztérium nyilvántartást vezet a közjegyzői vizsgát letett személyekről.
A nyilvántartás tartalmazza:
1) a jelölt utó- és családi nevét, születési idejét és helyét, személyi számát, lakhelycímét;
2) a szóbeli és írásbeli vizsga dátumát, valamint a közjegyzői vizsgán elért érdemjegyet.
A jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt nyilvántartás vezetését részletesebben a jelen törvény 145. szakaszának 3. bekezdésébe foglalt miniszteri aktusban kell szabályozni.
A közjegyzői munka minisztériumi felügyelete
148a. szakasz
A Minisztérium látja el a felügyeletet a közjegyzői irodában, ahol ellenőrzi a feltételek meglétét a munkához szükséges helyiség és felszerelés tekintetében, felügyeletet gyakorol a közjegyzők munkája felett az elvégzett munkáért járó közjegyzői díjak és térítmények elszámolása és megfizettetése tekintetében és felügyeletet gyakorol a közjegyző ügyvitele és nyilvántartása, valamint az általa végzett cselekmények felett.
A Minisztérium a felügyeletet saját kezdeményezésére, az alapfokú bíróság javaslatára, amely területére a közjegyzőt kinevezték vagy az ügyfél panasza alapján végzi.
A jelen szakasz 1. bekezdésében körülírt felügyelet ellátása érdekében a Minisztérium feljogosított:
1) dokumentációt kérni az elszámolt és kifizetett díj és költségek összegéről;
2) betekinteni a közjegyzői iroda munkájába, a munkához szükséges feltételek meglétének ellenőrzése érdekében;
3) betekinteni a foganatosított cselekményekről vezetett nyilvántartásba;
4) beszerezni a döntéshozatalhoz szükséges egyéb adatokat arról, hogy fegyelmi eljárást kell-e indítani a közjegyző ellen.
A közjegyzői munka kamarai felügyelete
148b. szakasz
A Kamara legalább két évben egyszer (rendszeres felügyelet) szakmai felügyeletet gyakorol a közjegyző munkája felett.
A Kamara az ügyfél vagy az eljárásban résztvevő panasza alapján rendkívüli felügyeletet is gyakorolhat.
A minisztériumi megbízáson kívül (148a. szakasz 3. bekezdés) a Kamara feljogosított:
1) betekinteni a közjegyző tárgyaiba, adataiba és egyéb levéltári anyagába;
2) betekinteni az üzleti könyvekbe és a közjegyzők eljárásáról vezetett nyilvántartásba, ideértve az őrzésre átvett okiratokkal való gazdálkodást és az átvett pénzzel, értékpapírokkal és értéktárgyakkal való gazdálkodást;
3) kérni a közjegyzőtől az ügyviteléhez szükséges valamennyi adatot;
4) az illetékes szervektől és szervezetektől megszerezni a közjegyző ügyvitelére vonatkozó adatokat;
5) más cselekményeket foganatosítani a törvénnyel és a Kamara jogszabályával összhangban.
A felügyeletről szóló jegyzőkönyvet és a bizonyítékokat a Kamara fegyelmi vádlójának kell megküldeni.
A közjegyzői munka kamarai felügyeletének módját a Kamara aktusával kell szabályozni.
Fegyelmi felelősség és büntetés
149. szakasz
A közjegyző fegyelmi felelősséggel tartozik, ha a közjegyzői teendők ellátása során megszegi a jelen vagy más törvények rendelkezéseit, vagy ha magatartásával sérti a közjegyzőségnek, mint közbizalmi szolgálatnak a tekintélyét.
A közjegyző csak a jelen törvényben meghatározott megszegésért tartozik fegyelmi felelősséggel.
A büntetőjogi vagy szabálysértési felelősség nem zárja ki a közjegyző fegyelmi felelősségét.
A fegyelmi felelősség megállapítása iránti eljárásában a közjegyző csak a jelen törvényben előírt büntetésekkel sújtható.
150. szakasz
A közjegyző fegyelmi felelősséggel tartozik a közjegyzői tisztség könnyebb megszegéséért vagy fegyelmi kihágás elkövetéséért.
A közjegyzői tisztség könnyebb megszegésének a tisztség olyan megsértése számít, amely nem fegyelmi kihágás, s melyet a Statútum ilyennek minősít.
A közjegyző fegyelmi kihágást követ el, ha:
1) a közjegyzői okiratok megalkotásánál vagy más közjegyzői tevékenység végzésénél törvényt szeg;
2) olyan tény fellépését igazolja, melyről tudja vagy tudhatja, hogy nem lépett fel;
3) olyan cselekményt tesz, mely ütközik a jelen törvénynek a közjegyzői okirat megalkotásánál a pártatlanságot és hitelességet biztosító rendeklezéseibe, különösen ha olyan tárgyban intézkedik, amelyben a törvény szerint kizárásának van helye, vagy megsérti a hivatali titoktartási kötelezettségét;
4) ha a közjegyzői díjjegyzékkel ellentétben fizetteti meg a munkáért járó térítményt vagy költségtérítéseket;
5) ha bírósági megbízottként túllépi az átruházott meghatalmazások határait vagy a cselekményeket nem abban a határidőben foganatosítja, amelyet annak az eljárásnak a szabályai előirányoznak, amelyet a közjegyzőre átruháztak;
6) ígéretet tesz, hogy lecsökkenti a díjat és közvetítő általi reklámmal vagy más méltatlan módon toboroz magának ügyfeleket;
7) olyan ügyfelet képvisel vagy olyan esetekben készít okiratot, melyekben ezt törvény tiltja;
8) egy naptári évben egyfolytában három hónapig vagy megszakításokkal hat hónapig a Kamarának nem fizeti a tagsági díjat;
9) nem cselekszik a bírósági és felügyelő szervek határozataival összhangban;
10) nem vezeti szabályszerűen a könyveket, oly módon, hogy pontatlanul mutatja ki vagy elmulasztja kimutatni azokat az adatokat, melyeket a törvény vagy más jogszabály értelmében ki kell mutatnia;
11) a törvénnyel ellentétben, a közjegyzői okiratot hivatalos használatban nem levő nyelven alotja meg;
12) az ügyfél külön meghatalmazása nélkül pénzt valamint megőrzésére bízott egyéb tárgyakat ruház be, ruház át vagy harmadik személynek átad, a jelen törvény rendeklezéseivel ellentétben;
13) kezességet vagy felelősséget vállal olyan ügyletekben, melyek az ő közjegyzői minősítésű részvételével jönnek létre;
14) közjegyzői feladatokat lát el az alatt az idő alatt, amikor a közjegyzői tevékenység végzésére való jogot időlegesen megvonták tőle;
15) nem vesz részt a szakmai továbbképzésen a megállapított képzési programmal összhangban;
16) hanyagul vezeti a könyveket és a nyilvántartást;
17) ha megszegi a közjegyzők Etikai Kódexét, ami a közjegyzők tekintélyének súlyos veszélyeztetettségéhez vezetett;
18) megszegi a közjegyzői titok őrzésének kötelezettségét.
A közjegyzői tevékenység könnyebb megszegéséért kiróható büntetések
151. szakasz
A közjegyzői tevékenység könnyebb megszegéséért kiróható büntetések:
1) írásbeli intés;
2) pénzbírság, amely a büntetésről szóló határozat meghozatalának hónapját megelőző hónapan az alapfokú bíróság bírájának kifizetett egy havi átlagfizetése összegéig terjedhet.
Fegyelmi kihágásért kiróható büntetés
152. szakasz
A fegyelmi kihágásért kiróható büntetések:
1) írásbeli megrovás;
2) pénzbírság, amely a büntetésről szóló határozat meghozatalának hónapját megelőző hónapan az alapfokú bíróság bírájának kifizetett 12 havi átlagfizetése összegéig terjedhet;
3) a tevékenység ellátására való jognak legfeljebb egy évig terjedő ideiglenes megvonása;
4) a közjegyzői tevékenység ellátására való jog megvonása.
A közjegyzői tevékenység ellátására való jog megvonása csak a különösen súlyos fegyelemi kihágásért róható ki, melynek folytán a közjegyző elvesztette a közbizalmat.
A fegyelmi vétségekért kirótt büntetés végrehajtása
153. szakasz
A közjegyzőnek kirótt pénzbírságról szóló végleges határozat végrehajtható okiratnak számít. A Kamara illetékes szerve köteles végrehajtási eljárást indítani, ha a közjegyző az elrendelt határidőn belül nem fizeti ki a kirótt pénzbírságot. A megfizettetett pénzbírság a Kamara jövedelmét képezi.
Az írásbeli intést és megrovást be kell jegyezni a közjegyzői névjegyzékbe. A közjegyző nem kérheti az írásbeli intés törlését a bejegyzéstől számított hat hónap lejárta előtt, az írásbeli megrovás törlése pedig nem kérhető a bejegyzéstől számított egy év lejárta előtt.
A tevékenység ellátására való jog ideiglenes törlésével sújtott közjegyzőt törlik a névjegyzékből arra az időre, amelyre a büntetés szól, s ennek lejártát követően újra felveszik a névjegyzékbe. Ha nem veszik fel a névjegyzékbe, az újbóli beírás napjaként azt a napot kell venni, amikor lejárt a tevékenység ellátására való jog ideiglenes megvonása.
A közjegyzői tevékenység ellátására való jog megvonásával sújtott közjegyzőt törlik a Kamara névjegyzékéből.
A jelen szakasz 4. bekezdésébe foglalt közjegyző nem nevezhető ki újra közjegyzőnek, a névjegyzékből való törléstől számított öt éves határidő lejárta előtt.
154. szakasz
A fegyelmi vétség miatti üldözés elévülési határideje a közjegyzői tevékenység könnyebb megsértése esetében egy év, a fegyelmi kihágás esetében pedig három év.
Az elévülés a fegyelmi vétség elkövetése napján kezdődik.
A fegyelmi feljelentés benyűjtásával az elévülés megszakad.
Ha a fegyelmi kihágás büntetőjogi felelősséget is magával von, a fegyelmi eljárás a bűnüldözés elévülési határidejének lejártáig megindítható.
Ideiglenes eltávolítás (felfüggesztés)
155. szakasz
A fegyelmi eljárás megindítását követően, a Kamara fegyelmi vádlójának kérésére vagy hivatalból, a fegyelmi bizottság határozatot hozhat a közjegyző ideiglenes eltávolításáról, ha ez az ügyfelek érdekeinek és a közjegyzőségbe vetett közbizalom védelméhez szükséges.
Az ideiglenes eltávolítást a fegyelmi bizottság vonja vissza, amint megszűnnek kimondásának okai.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett határozatról a fegyelmi bizottság értesíti a Kamara végrehajtó bizottságát és a Minisztériumot.
A közjegyző az eltávolításáról szóló határozat ellen benyújtott fellebbezése a határozat végrehajtására nem halasztó hatályú.
A jelen szakasz 1-4. bekezdéseit értelemszerűen kell alkalmazani a közjegyzősegédre, a közjegyzői munkatársra, közjegyzői gyakornokra, -helyettesre és az ügyvezető közjegyzőre.
156. szakasz
A fegyelmi szervek a: fegyelmi vádló, a Kamara, a Minisztérium, a Kamara fegyelmi bizottsága és a Minisztérium bizottsága.
157. szakasz
A fegyelmi eljárást a közjegyzői tevékenység könnyebb megszegése és a fegyelmi kihágás elkövetése miatt a Kamara fegyelmi bizottsága folytatja le és hozza meg a határozatot.
158. szakasz
A jelen törvény 157. szakaszában foglalt felügyelő bizottság határozata elleni fellebbezésről a Minisztérium bizottsága dönt.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett minisztériumi bizottság három tagból áll, közülük egy tag közjegyző.
A minisztériumi bizottság összetételét, munka- és döntéshozatali módját miniszteri aktusban kell szabályozni.
A bizottság tagjai térítményt kapnak a bizottságban végzett munkáért, amelynek összegét a miniszter határozza meg.
A jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt minisztériumi bizottság határozata ellen közigazgatási per indítható.
159. szakasz
A fegyelmi eljárást a fegyelmi felelősség megállapítására vonatkozó kérelemmel kell megindítani.
A fegyelmi felelősség megállapítására a kérelmet a Kamara fegyelmi vádlója és a Minisztérium nyújthatják be.
A fegyelmi felelősség megállapítására a kérelem benyújtható, ha előtte nem is volt felügyelet a közjegyző munkája felett.
A fegyelmi felelősség megállapítására vonatkozó kérelem tartalmazza a közjegyző utó- és családi nevét, a területet, amelyre kinevezték, irodájának székhelyét, a fegyelmi vétség ténybeli leírását és jogi értékelését, a szóbeli tárgyaláson bemutatandó bizonyítékok javaslatát és a fegyelmi intézkedés javaslatát.
160. szakasz
(Törölve)
A fegyelmi eljárás a fegyelmi vádló indítványa alapján
161. szakasz
A fegyelmi bizottság a kérelmet azonnal kézbesíti a közjegyzőnek, hogy 15 napos határidőben válaszoljon az indítvány állításaira.
A fegyelmi bizottság a közjegyzőtől kapott válasz kézhezvételétől számított 15 napon belül, azaz a válaszra adott határidő leteltét követően kitűzi a szóbeli tárgyalást.
Ha a fegyelmi bizottság nem jár el a jelen szakasz 1. és 2. bekezdéseiben említett határidőn belül, a fegyelmi felelősségre vonatkozó kérelem benyújtója kérelmet nyújthat be a Minisztérium bizottságának, amely lebonyolítja a fegyelmi eljárást. A Minisztérium bizottságának határozata végleges és nem indítható ellene közigazgatási per.
162. szakasz
A fegyelmi bizottság a szóbeli tárgyalás lefolytatása után hoz határozatot.
A szóbeli tárgyalás nem nyilvános, kivéve ha az eljárás alá vont közjegyző ezt kifejezetten kéri.
Ha az eljárás alá vont és szabályosan beidézett közjegyző indokolt okok nélkül nem jelenik meg a tárgyaláson, a határozatot távollétében is meg lehet hozni.
163. szakasz
A fegyelmi eljárásban hozott elsőfokú határozat ellen a kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye.
A fellebbezést az eljárás alá vont közjegyző és a fegyelmi felelősség megállapítására vonatkozó kérelem benyújtója nyújthatja be.
A fellebbezéssel nem megtámadott elsőfokú határozat végleges.
A fellebbezés megvitatása során a másodfokú szerv:
1) megerősítheti az elsőfokú határozatot;
2) felfüggesztheti az elsőfokú határozatot és visszaküldheti újbóli elbírálásra;
3) módosíthatja az elsőfokú határozatot.
A fellebbezésről hozott és fegyelmi büntetést kiróvó határozat végleges.
Ha közigazgatási pert indítottak, kérhető a végrehajtás elhalasztása, a végrehajtást szabályozó törvénnyel összhangban.
A jogszabályok értelemszerű alkalmazása
164. szakasz
Jelen törvénynek a közjegyzők fegyelmi felelősségéről és a fegyelmi eljárásról szóló rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a közjegyzői gyakornokokra, közjegyzői munkatársakra és közjegyzősegédekre, valamint a helyettesekre és az ügyintéző közjegyzőkre.
A fegyelmi eljárást részeletesebben a Kamara aktusában kell szabályozni.
KÖZJEGYZŐI LETÉT
I TÁRGYAK ÉS A LETÉTBE HELYEZÉS
165. szakasz
Közjegyzői letétbe helyezhető pénz, értékpapírok - a sorozatban lévők és dematerizáltak kivételével, valamint a pénzre váltható egyéb okiratok, a pénzre nem váltható okiratok, iratok, kéziratok, jegyzetek, személyes levéltárak, dokumentumok, kitüntetések, műtárgyak, nemesfémek, ékszer, értéktárgyak és nemesfémből készült egyéb tárgyak, ha ezt törvény nem tiltja (letét tárgyai).
Pénz átadásánál az ügyfél meghatározza, hogy a közjegyző a közjegyzői letétben őrzi-e a pénzt vagy bankba fekteti és milyen feltételek mellett, ha a letét tárgyát külföldi valuta és deviza képezi, a devizaügyvitelt szabályozó jogszabályokkal összhangban jár el.
Értékpapírok átadásánál az ügyfél meghatározza, hogy meghatalmazza-e a közjegyzőt az őrzésükkel, biztosításukkal vagy az értékpapírból eredő jogok kielégítésével kapcsolatos cselekmények megtételével.
Ha az ügyfél a közjegyzőnek megadja a jelen szakasz 3. bekezdésébe foglalt feljogosítást, a közjegyzőnek meghatalmazotti státusa van.
A közjegyző köteles elfogadni a letétbe más tárgyakat is, ha a törvény előirányozza, hogy a hitelező részére az adós bírósági vagy közjegyzői letétbe helyezheti azt a tárgyat amellyel tartozik (kötelezettség-teljesítési tárgyak).
A közjegyző hivatalos székhelyének és a tárgyak átadásának összefüggése
166. szakasz
A letét tárgyai bármelyik közjegyzőnek átadhatóak a Szerb Köztársaság területén.
A kötelezettség-teljesítési tárgyak annak a közjegyzőnek adhatók át, akinek hivatalos székhelye azon helyi önkormányzat területén van, amely a kötelezettség teljesítésének helye, kivéve, amikor sürgősségi okok vagy az ügylet természete azt kívánja, hogy annál a közjegyzőnél legyenek letétbe helyezve, akinek a székhelye azon helyi önkormányzat területén van, ahol a tárgy található.
Okmányok a letétbe helyezett tárgyról
167. szakasz
A jelen törvény 165. szakaszába foglalt tárgyak letétbe helyezése előtt a letevő kitölti a közjegyzői letét-javaslati űrlapot, mely tartalmazza:
1) a tárgy letétbe helyezése iránti kérelmet;
2) adatokat a letevőről, valamint személyazonosításának módját;
3) a tárgy letétbe helyezésének okait, ha pedig kötelezettség-teljesítési tárgyat helyeznek letétbe, akkor a teljesítendő kötelezettséget is, a teljesítés helyének feltüntetésével, és ha szükséges, annak a helynek a megnevezését is, ahol a tárgy a letétbe helyezés előtt található;
4) a tárgy leírását;
5) a tárgy értékének feltüntetését;
6) a tárgy megőrzésének idejét, vagy a kijelentést, hogy a letét látra szól;
7) a pénzzel, illetve az értékpapírokkal való eljárás módját;
8) adatokat arról a személyről, akinek a részére átadták - ha ez a személy nem a letevő, valamint e személy személyazonosításának a módját;
9) a tárgyak őrzése és átadása szempontjából jelentős egyéb adatokat.
A jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt javaslat, valamint a jelen törvény 165. szakaszában említett tárgyak átvételekor a közjegyző kiadja a letevőnek a letétbehelyezésről szóló bizonylatot, külön űrlapon, amely tartalmazza:
1) a közjegyző utó- és családnevét, kijelentését hogy közjegyzőként jár el és a közjegyző székhelyének feltüntetését;
2) a letevő utó- és családnevét, adatokat a születési helyéről és dátumáról, valamint a letevő lakhelyéről és lakcíméről;
3) adatokat a letevő személyazonosításának módjáról;
4) a tárgy letétbe helyezésének okait, ha kötelezettség-teljesítési tárgyat helyeznek letétbe, akkor a teljesítendő kötelezettséget is, a teljesítés helyének feltüntetésével, és ha szükséges, annak a helynek is, ahol a tárgy a letétbe helyezés előtt található;
5) a tárgy leírását;
6) a tárgy értékének feltültetését;
7) a pénzzel, illetve értékpapírokkal való eljárás módját;
8) a letétbe helyezett tárgy megőrzési idejét, vagy a kijelentést, hogy a letét látra szól;
9) adatokat arról a személyről, akinek a részére a tárgyat átadták - ha ez a személy nem a letevő, valamint e személy személyazonosítási módját;
10) a közjegyző aláírását, valamint a közjegyző pecsétjét és bélyegzőjét.
A közjegyző jogosultsága a letétbe helyezés megtagadására
168. szakasz
A közjegyző elutasítja a letétbe helyezési javaslatot, ha úgy találja, hogy a tárgy méretei vagy tulajdonságai miatt nem felel meg a letétbe vételi feltételeknek, vagy a tárgy veszélyes a környezetre nézve, vagy ha a letevő a tárgy letétbe helyezése előtt nem előlegezi meg az őrzési költségeket, vagy ha a tárgy közjegyzői letétbe helyezése törvényben tiltott.
A letétbe helyezési okmányok őrzése
169. szakasz
Amikor a közjegyző megőrzésre átveszi a jelen törvény 165. szakaszában említett tárgyakat, köteles a jelen törvény 167. szakaszába foglalt okmányokat külön aktatartóban őrizni.
Az aktatartó tartalmazza a letétbehelyezési javaslat másolatát és a letétbehelyezés közjegyzői bizonylatának másolatát, valamint a letétbe helyezett tárgyak megőrzése vagy átadása szempontjából jelentős egyéb okiratokat, jegyzeteket és aktákat.
II A TÁRGYAK MEGŐRZÉSE ÉS KIADÁSA
170. szakasz
A jelen törvény 165. szakaszában említett tárgyakat biztonságos páncélszekrényben, raktárban vagy hasonló biztonságos helyiségben kell őrizni.
A közjegyző köteles biztosítani a jelen szakasz 1. bekezdésében említett helyiségeket és tárgyakat rablás, betörés, tűzeset, árvíz vagy bármilyen elemi csapás okozta kár, megsemmisülés vagy eltűnés esetére, a biztosító szokásos általános ügyviteli szabályai szerint.
A közjegyző felelős a kárért, amely az általa választott, a jelen szakasz 1. bekezdésében említett helyiséget biztosító személy káros cselekménye következtében keletkezett, illetve amelyet a helyiségek biztonságát szolgáló berendezések meghibásodása okozott.
Ha a jelen szakasz 3. bekezdésében említett személy a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta, a közjegyzőnek kárpótlási joga van e személy iránt, a kár megtérítésétől számított egy éves határidőn belül.
A közjegyzőt a jelen szakasz 4. bekezdésében említett jog illeti meg a jelen szakasz 3. bekezdésében említett helyiségek biztonságát szolgáló berendezések gyártója, illetve eladója iránt.
A letétbe helyezett tárgy átadására vonatkozó kötelezettség
171. szakasz
A jelen törvény 165. szakaszában említett tárgyakat a közjegyző köteles átadni a letevőnek vagy annak a személynek, akinek a részére azokat letétbe helyezték, ha a letevő vagy e személy benyújtja a letétbe helyezésről szóló közjegyzői bizonylatot és kifizeti a tárgyak őrzésének költségeit, ha ezek a költségek túlhaladják az előleget.
Az ügyfél kérelmére a közjegyző a közjegyzői bizonylatot a tárgy megőrzési költségeinek részletes leírásával köteles kiadni.
Ha a közjegyző megtagadja a tárgy átadását, a letevő vagy az a személy, akinek a részére azt letétbe helyezték, fellebbezés nyújthat be a Kamaránál, a tárgy kiadásának megtagadásától számított nyolc napos határidőn belül.
A jelen szakasz 3. bekezdésében említett fellebbezési jog nem hat ki a letevőnek, illetve annak a személynek, akinek a részére a tárgyat letétbe helyezték azon jogára, hogy a közjegyző iránti jogait bírósági úton érvényesítse.
A letevő vagy az a személy, akinek a részére a tárgyat letétbe helyezték, a tárgyat felveheti a letétbe helyezés idejének lejárta előtt is, az előleg egy részének visszatérítésével, a közjegyző elszámolása alapján.
A látra szóló letét munkanapon, munkaidőben vehető át, munkanapon és munkaidőn kívül pedig csak a közjegyző beleegyezésével.
A közjegyző jogosultságai a letét idejének lejárta után
172. szakasz
Ha a letétbe helyezés meghatározott személy részére történt, a közjegyző felszólítja ezt a személyt, hogy adott határidőben vegye fel a letétbe helyezett tárgyat.
Ha a jelen szakasz 1. bekezdésében említett személy nem jelentkezik, a közjegyző felszólítja a letevőt, hogy adott határidőben vegye át a letétbe helyezett tárgyat.
Ha az a személy, akinek a részére a letét megtörtént kijelenti, hogy nem fogadja el a tárgyat, a közjegyző erről jegyzetet készít, értesíti a letevőt és meghatározott határidőn belül nyilatkozatot kér tőle, hogy folytatja-e a letétet, vagy megváltoztatja azt a személyt, akinek a javára a letét szólt, vagy átveszi a tárgyat.
A nem átvett tárggyal való eljárás
173. szakasz
Ha a tárgy átvételére szabályosan felszólított személy, akinek a részére a tárgyat letétbe helyezték vagy letevő a szabályos idézéstől számított egy éven belül nem veszi át a letétbe helyezett tárgyat, a közjegyző erről értesíti az székhelye szerint illetékes alapfokú bíróságot.
Az értesítés a bíróságnak való kézbesítésétől számított 15 napos határidő lejártát követően a közjegyző a jelen szakasz 1. bekezdésében említett esetben a letét tárgyát átadhatja a törvényben vagy más jogszabályban meghatározott szervnek, vagy a bíróság megbízása alapján nyilvános eladásra bocsátja, az eladásból eredő összeget pedig, saját költségeinek levonásával, befizeti az illetékes szerv részére.
174. szakasz
A közjegyzői letétnek a bírósági letéttel azonos joghatálya, rendszere és jellege van.
Törvények és más jogszabályok értelemszerű alkalmazása
175. szakasz
A közjegyzői letétre értelemszerűen kell alkalmazni a bírósági letétet szabályozó törvényt és más jogszabályokat.
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
176. szakasz
Jelen törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül a miniszter meghozza a közjegyzői vizsgatételt, a közjegyzői vizsga programját és a közjegyzői vizsgatétel szempontjából jelentős egyéb kérdéseket részletesebben szabályozó aktust, és kinevezi a vizsgabizottság tagjait.
Jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a Minisztérium közzéteszi a közjegyzői vizsgatételre vonatkozó felszólítást.
177. szakasz
Jelen törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül a miniszter megszabja a közjegyzői helyek ideiglenes számát, meghatároza a közjegyzők hivatalos székhelyét, és az első 100 közjegyzőre vonatkozó közjegyzői helyeket, melyekre pályázatot írnak ki.
Az első 100 közjegyzői helyet az alapfokú bíróságok területi szempontja alapján kell meghatározni, emelt számmal Belgrád, Újvidék, Niš és Kragujevac esetében.
A fennmaradt közjegyzői helyeket legkésőbb a Kamara taggyűlésének alapító ülésétől számított egy éven belül kell feltölteni.
178. szakasz
Jelen törvény hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül a Minisztérium kiírja a közjegyzők kinevezésére vonatkozó pályázatot, az 100 első közjegyzői hely betöltése érdekében.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett pályázat lebonyolítása érdekében a jelen törvény hatálybalépésétől számított nyolc hónapon belül a miniszter kinevezi a pályázati bizottságot, mely a közjegyzők megválasztása során a Kamara teendőit látja el.
A jelen szakasz 2. bekezdésében említett pályázati bizottság három tagból áll.
A jelen szakasz 1. bekezdésébe foglalt pályázatot a jelen törvény 25-30. szakasza alapján kell lebonyolítani.
Az első 100 közjegyzőt a jelen törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül kell kinevezni.
179. szakasz
Az első 100 közjegyző kinevezésétől számított 15 napon belül meg kell tartani a Kamara taggyűlésének alakuló ülését.
A Kamara alakuló taggyűlését a legidősebb közjegyző hívja össze és vezeti.
Az alakuló ülés megtartásától számított 90 napon belül a Kamara megválasztja a Kamara szerveit és meghozza a jelen törvényben meghatározott törvénynél alacsonyabb rangú aktusokat.
180. szakasz
Jelen törvény hatálybalépésétől számított 15 hónapon belül a miniszter meghozza a Közjegyzői díjjegyzéket, meghatározza a közjegyzői helyek számát és a közjegyzők székhelyét, a Kamara véleménye alapján.
Jelen törvény hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül a miniszter meghozza a jelen törvényben meghatározott egyéb aktusokat is.
181. szakasz
(törölve)
182. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzététele utáni nyolcadik napon lép hatályba, és 2014. szeptember 1-jétől kell alkalmazni, a 15. és 16. szakasz, a 25-30. és a 143-148. szakaszok kivételével, melyeket a jelen törvény hatálybalépése utáni nyolcadik naptól kell alkalmazni.
A közjegyzőségről szóló törvény módosításáróló szóló törvény önálló szakaszai
(A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 85/2012.sz.)
2. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételét követő napon lép hatályba.
A közjegyzőségről szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény önálló szakaszai
(A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 6/2015.sz.)
9. szakasz
A városokban, valamint a községekben melyekben nincsenek közjegyzők kinevezve, a közjegyzők kinevezéséig az okiratokat igazoló (jogerőre emelő) feladatokat, melyeknél a törvény a közjegyzők kizárólagos illetékességét látja elő, az alapfokú bíróságok fogják végezni a törvénnyel összhangban.
Amikor a bíróság végzi az okirat igazolását (jogerőre emelését), bírósági illetéket, a közjegyzői jegyzet elkészítés bírósági illetékének 60%-át kell fizetnie.
10. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételét követő napon lép hatályba.
A közjegyzőségről szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény önálló szakaszai
(A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 106/2015.sz.)
73. szakasz
A jelen törvény hatálybalépésével érvényét veszti A peren kívüli eljárásról szóló törvény (A SZSZK Hivatalos Közlönye, 25/82. és 48/88. szám és Az SZK Hivatalos Közlönye, 46/95. - más törvény, 18/05. - más törvény, 85/12., 45/13. - más törvény, 55/14. és 6/15. szám) 30i. szakasza.
74. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
MEGJEGYZÉS:
* A közjegyzőségről szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye,
31/2011., 85/2012. és 19/2013. szám) 72-81. szakaszai, a 98. szakasz 2. bekezdése
és 99. szakasza hatályukat vesztették 2014. május 31-én a nemperes eljárásról
szóló törvényt módosító törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 55/2014) hatályba
lépésének napján.
** A közjegyzőségről szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 31/2011., 85/2012.,
19/2013. és 55/2014. - más törvény) 92. és 94. szakaszai hatályukat vesztették
2014. szeptember 1-jén az aláírások, kéziratok és átiratok hitelesítéséről
szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 93/2014) hatályba lépésének napján.