A KÖZÉPISKOLAI TANULÓK ÉS A FELSŐOKTATÁSI HALLGATÓK JÓLÉTI ELLÁTÁSÁRÓL SZÓLÓTÖRVÉNY(A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 18/2010. és 55/2013) |
1. szakasz
E törvény a középiskolai tanulókat (a továbbiakban: tanuló) és a felsőoktatási hallgatókat (a továbbiakban: hallgató) jóléti ellátásuk során megillető jogokat, kötelezettségeiket és felelősségeiket, a tanulók és a hallgatók jóléti ellátását megteremtő intézmények alapítását, megszervezését és munkáját, a tanulók és a hallgatók jóléti ellátásának finanszírozását, az e törvény végrehajtása fölötti felügyeletet, valamint a tanulók és a hallgatók jóléti ellátása terén fölmerülő egyéb kérdéseket szabályozza.
A tanulók és a hallgatók jóléti ellátása
2. szakasz
A tanulók és a hallgatók jóléti ellátásán e törvény értelmében a nevezettek hozzáférhetőbb, hatékonyabb és minőségesebb oktatását és nevelését célzó kiegészítő feltételek megteremtésének szervezett tevékenységét értjük.
A tanulók és a hallgatók jóléti ellátásának célja a nevezettek oktatásszerzését, társadalmi beágyazódását és sokoldalú személyiségfejlődését ösztönző anyagi, kulturális, szociális és egészségügyi feltételek megteremtése.
A tanulókat és a hallgatókat jóléti ellátásuk terén megillető jogok
3. szakasz
A tanuló (a továbbiakban: tanuló) az alábbiakra jogosult:
1) elhelyezés, élelmezés és neveltetés;
2) diákhitel;
3) tanulói ösztöndíj;
4) a kivételesen tehetséges tanulók ösztöndíja;
5) pihenés és felüdülés;
6) kulturális, művészeti, sport- és szabadidő-tevékenységek folytatása és tájékoztatás.
A hallgató az alábbiakra jogosult:
1) elhelyezés;
2) élelmezés;
3) hallgatói hitel;
4) hallgatói ösztöndíj;
5) a kivételesen tehetséges tanulók ösztöndíja;
6) pihenés és felüdülés;
7) kulturális, művészeti, sport- és szabadidő-tevékenységek folytatása és tájékoztatás.
A tanulók és a hallgatók jogosultságai e törvény értelmében személyi jognak minősülnek és ekképpen nem átruházhatók.
Az e törvénnyel összhangban megvalósított pénzbeli juttatások nem lehetnek követelésbiztosítás vagy kényszervégrehajtás tárgyai.
Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése a Szerb Köztársaság költségvetése által történik.
A tanuló és a hallgató részt vállal az e szakasz 1. bek. 1. és 5. pontjában, valamint a 2. bek. 1., 2. és 6. pontjaiban meghatározott jogok érvényesítését célzó költségek fedezésében.
A tanulók és a hallgatók jóléti ellátása terén érvényesítendő jogok megvalósulásának általános feltételei
4. szakasz
Az e törvény 3. szakaszának 1. bekezdésében meghatározott jogok a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, vagy a helyi önkormányzati egységek által alapított középiskolák azon tanulóit illetik meg, akik első ízben iratkoztak be a folyó tanév adott osztályába, akik iskoláztatása finanszírozásának forrása a Szerb Köztársaság költségvetéséből ered, s akik a Szerb Köztársaság állampolgárai.
Az e törvény 3. szakaszának 2. bekezdésében meghatározott jogok a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, vagy a helyi önkormányzati egységek által alapított felsőoktatási intézmények azon hallgatóit illetik meg, akik a folyó tanévben első ízben iratkoztak be az első, második vagy harmadik fokozatú tanulmányi évfolyamra, akik iskoláztatása finanszírozásának forrása a Szerb Köztársaság költségvetéséből ered, s akik a Szerb Köztársaság állampolgárai.
Az e törvény 3. szak. 1. és 2. bekezdésében meghatározott jogok a régió valamely államának honpolgárságával rendelkező tanulókat, illetve hallgatókat is megillethetik az e szakasz 1. és 2. bekezdésében közölt kikötések mellett, melyek alól kivételt képez a Szerb Köztársaság állampolgárságának feltétele.
A nemzetközi szerződésekkel és a viszonossággal összhangban, az e törvény 3. szak. 1. és 2. bekezdésében meghatározott jogok a külföldi állampolgárságú tanulókat, illetve hallgatókat is megillethetik.
Az érzékeny társadalmi csoportokból (anyagilag veszélyeztetett családok, a szülői gondviselést nélkülöző gyermekek, csonka családok, roma nemzeti kisebbség, fogyatékkal élők vagy idült betegségben szenvedők, Koszovó és Metohija valamint a volt JSZSZK köztársaságainak területén eltűnt vagy elrabolt szülők gyermekei, a menekültek vagy kitelepített személyek, a visszatoloncolásról szóló egyezmény értelmében hazatérő személyek, deportált tanulók és hallgatók stb.) származó tanulókat, illetve hallgatókat az e törvény 3. szak. 1. és 2. bekezdésében meghatározott jogok, a törvényi feltételek mellett, enyhébb kritériumok alkalmazásával is megilletik, melyeket az e törvény által reá ruházott felhatalmazásával összhangban az oktatási ügyekért felelős miniszter ír elő (a továbbiakban: miniszter).
A különleges szükségletű tanuló, valamint hallgató jogosult neveltetésre, valamint elhelyezésre tanulói, valamint egyetemi jóléti ellátási intézményben, tekintettel a különleges szükségleteire.
5. szakasz
A tanulók és a hallgatók jóléti ellátásának tevékenységét, e törvénnyel összhangban, a tanulók és a hallgatók jóléti ellátásának intézményei (a továbbiakban: intézmény) végzik.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt intézmény alapítására és munkájára a közszolgálatokat szabályozó előírások alkalmazandók.
II. A TANULÓK ÉS A HALLGATÓK JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI ÉS FELELŐSSÉGEI
A tanulók és a hallgatók elhelyezésre és élelmezésre irányuló joga
6. szakasz
Az intézményben való elhelyezés joga az e törvény 4. szakaszában meghatározott általános feltételeknek eleget tevő tanulót, illetve hallgatót illeti meg, kinek lakóhelye nem az általa látogatott iskola, illetve felsőoktatási intézmény székhelyén van.
Amennyiben az elhelyezési kapacitások lehetővé teszik, az intézményi elhelyezés joga - az intézmény igazgatóbizottsága által megállapított gazdasági áron, az oktatási ügyekért felelős minisztérium jóváhagyásával (a továbbiakban: Minisztérium) - azon középiskolák tanulóit és felsőoktatási intézmények hallgatóit is megilleti, melyeknek nem az Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, vagy a helyi önkormányzati egységek az alapítói, illetve e jogot az önköltséges tanulók és hallgatók is gyakorolhatják.
Az e szakasz 1. bekezdésében meghatározott jogukat a tanulók, illetve a hallgatók a Minisztérium által - legkésőbb a tanév kezdetét megelőző három hónapos határidőben, illetve a második és harmadik fokozatú tanulmányok hallgatói esetében a beiratkozás lezárása után - kiírt pályázat alapján érvényesítik.
Az e szakasz 3. bekezdésében meghatározott pályázat különösképpen az alábbiakat tartalmazza: a tanulók, illetve a hallgatók intézményi befogadásának feltételeit, a rendelkezésre álló helyek számát, a jelöltek sorrendje megállapításának kritériumait, a pályázat lefolytatásának eljárását, a szükséges dokumentumokról, illetve a pályázatra való jelentkezés határidőiről szóló értesítést, a kollégiumok és a tanulói központok esetében pedig az intézményben kifejtett nevelési tevékenység nyelvéről szóló értesítést.
Az intézménybe való felvételt kérelmező jelölt a szükséges pályázati dokumentációval ellátott jelentkezési beadványát a tanulók jóléti ellátásának intézményéhez, illetve a hallgatók jóléti ellátása intézményének szolgálatához, vagy a jelölt látogatott felsőoktatási intézmény tanulmányi osztályához terjeszti elő.
Az elhelyezésért folyamodó jelöltek rangsorát az e szakasz 5. bekezdésében meghatározott intézmény, vagy az intézmény szolgálata állapítja meg, amely a törvénnyel összhangban köteles az érdekelt tanuló, annak szülője vagy gondviselője, illetve a hallgató számára betekintés céljából az intézményi elhelyezésére kiírt pályázat lebonyolítási eljárásával kapcsolatos adatokat rendelkezésre bocsátani.
A nemzeti kisebbség nyelvét hivatalos használatban alkalmazó helyi önkormányzati egység területén székelő intézményekben az e szakasz 6. bekezdésében meghatározott intézményi elhelyezésre pályázó jelöltek rangsora a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa véleményének beszerzését követőleg állapítandó meg.
Ha a nemzeti tanács az intézmény szabályszerűen kézbesített kérelme ellenére öt napos határidőn belül nem küldi meg véleményét, az e szakasz 6. bekezdésében meghatározott jelöltrangsor a vélemény beszerzése nélkül állapítandó meg.
A jelöltek sorrendje a korábbi iskoláztatás során elért tanulmányi eredmény, valamint a család társadalmi-gazdasági helyzete alapján állapítandó meg.
Minden jelöltet megilleti az e szakasz 6. bekezdésében meghatározott rangsorral szembeni, a megfelelő intézmény hirdetőtábláján vagy internet címén történt közzététel napjától számított nyolc napos határidőn belül emelhető kifogás joga.
Az e szakasz 5. bekezdésében meghatározott intézmény köteles a kifogás emelésére előirányzott határidő leteltének napjától számított nyolc napos határidőn belül elbírálni az összes beérkezett kifogást, utána közzéteszi az elhelyezésre pályázó jelöltek végleges rangsorát.
Az elhelyezés jogáról szóló határozatot a tanulói, illetve a hallgatói jóléti ellátás intézményének igazgatója hozza meg az e szakasz 11. bekezdésében meghatározott végleges rangsor alapján.
Az e szakasz 12. bekezdésében körülírt határozat végleges.
Az intézményben elhelyezést nyert tanulót, illetve hallgatót az élelmezés joga is megilleti.
A sorrend megállapításának részletes feltételeit és kritériumait, továbbá a tanulók és a hallgatók elhelyezésre és élelmezésre irányuló joga érvényesítésének módját, a jogosultak elhelyezési és élelmezési költségeinek önrészét, valamint a tanulók és a hallgatók elhelyezésére és élelmezésére irányuló jogának érvényesítésével kapcsolatos egyéb jelentős kérdéseket a miniszter szabályozza.
7. szakasz
A napi három étkezést magában foglaló élelmezés joga az e törvény 4. szakaszában meghatározott általános feltételeknek eleget tevő, és a felsőoktatási tanulmányok székhelyén kívül eső lakóhellyel rendelkező hallgatókat illeti meg.
A napi egy étkezést magában foglaló élelmezés joga az e törvény 4. szakaszában meghatározott általános feltételeknek eleget tevő és a felsőoktatási tanulmányok székhelyén levő lakóhellyel rendelkező hallgatókat illeti meg.
Az élelmezés jogával - a felsőoktatási jóléti ellátás intézményének igazgatóbizottsága által megállapított gazdasági áron, az oktatási ügyekért felelős Minisztérium jóváhagyásával - a nem a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, vagy a helyi önkormányzati egységek által alapított felsőoktatási intézmények hallgatói, illetve az önköltségesek is élhetnek.
Az e szakasz 1., 2. és 3. bekezdésében körülírt hallgatók élelmezési jogának érvényesítéséről szóló határozatot az intézmény igazgatója hozza meg.
A hallgató, kinek jogosultságáról a kérelem beterjesztése napjától számított nyolc napos határidőn belül nem született határozat, az intézmény igazgatójához előterjesztendő kifogással élhet.
Az igazgató a kifogás emelésének napjától számított nyolc napos határidőn belül köteles határozatot hozni.
Az e szakasz 6. bekezdésében körülírt határozat végleges.
A hallgatók élelmezési jogukat a hallgatók, illetve a tanulók jóléti ellátásának intézményeiben érvényesítik, azokban a helységekben pedig, ahol ilyen intézmény nincs, a Minisztérium vendéglátó-ipari szervezetekkel köt szerződést a hallgatók élelmezésére szolgáló tevékenység végzéséről.
A jogosultak élelmezésiköltség-önrészének mértékét a miniszter írja elő.
A tanulók neveltetésre való joga
8. szakasz
Az intézményi elhelyezésben részesülő tanulókat megilleti a neveltetés joga.
Az intézményi neveltetés által különösképpen az alábbi célkitűzések valósítandók meg: a tanulók szellemi és munkaképességeinek fejlesztése; a tanulók egészségének megőrzése és javítása; segítségnyújtás a tanulásban és az iskolai kötelezettségek teljesítésében; a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a tanulók szocio-emocionális személyiségfejlődésének ösztönzése, a tanulók erkölcsi és esztétikai értékeinek fejlesztése és szabadidejük megszervezése.
A neveltetés az e törvénnyel összhangban készített nevelőmunkaterv életre hívása által valósul meg.
9. szakasz
A diákhitelre való jog az e törvény 4. szakaszában meghatározott általános feltételeknek eleget tevő, hiányszakmára képesítő iskoláztatásban részesülő, egyetlen osztályt sem ismétlő tanulót illeti meg, szülőjének vagy gondviselőjének lakóhelye pedig a Szerb Köztársaság területén van.
A hiányszakmák jegyzékét a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a Minisztérium állítja össze.
A diákhitel mértékét, mely legalább az elhelyezés és az élelmezés árához hozzáadott tanulói önrész összegét teszi ki, havi szintre lebontva, minden tanévre vonatkozóan a miniszter határozza meg.
A diákhitelek odaítélésének pályázatát a Minisztérium legkésőbb három hónappal a tanév kezdete előtt írja ki.
A diákhitel odaítéléséről szóló határozatot a miniszter hozza meg.
Az e szakasz 5. bekezdésében körülírt határozat végleges.
A Minisztérium a jóváhagyott diákhitelekről nyilvántartást vezet.
Az e szakasz 5. bekezdésében körülírt határozat alapján a tanuló szülője vagy gondviselője a Minisztériummal hitelszerződést köt, mely részletesen szabályozza a hitel felhasználása és törlesztése kapcsán keletkező jogokat és kötelezettségeket.
A folyó tanévben esedékes hitelt a tanuló az általa látogatott iskola közvetítésével veszi kézhez.
A diákhitel azon kedvezményezettjét, aki a megfelelő szakmai képesítést célzó középiskola elvégzéséről szóló bizonyítvány megszerzésének napjától számított hathónapos határidőben munkaviszonyt létesít a munkavállalónál, akivel előzőleg a diákhitel alapján a jövőbeli foglalkoztatásról szóló szerződést kötött, s amennyiben munkaviszonya a diákhitel folyósítási idejének legalább a felét tette ki, a Minisztérium mentesíti a hitel törlesztésének kötelezettsége alól.
A diákhitel kedvezményezettje - az e szakasz 10. bekezdésében körülírt eset kivételével - mentesül a felvett hitel törlesztésének kötelezettsége alól, ha csődbe megy vagy felszámoltatik a tanuló iskoláztatását igénylő gazdasági társaság. Rendkívüli vagy hadiállapot esetén a hiteltörlesztés kötelezettsége - e körülmények tartama alatt - elhalasztódik.
A diákhitel igénybevevője köteles a felvett hitel teljes mértékét egy összegben visszafizetni, ha:
1) egyidejűleg egyéb hitelező vagy támogató hitelében, illetve ösztöndíjában részesül;
2) hiteltörlesztési kötelezettségét nem teljesíti rendszeresen.
E törvény rendelkezései értelmében a diákhitel joga nem illeti meg azt a tanulót, aki e jogosultságát a helyi önkormányzati egység illetékes szervének határozatával összhangban szerezte meg.
Az a tanuló, akiről bebizonyosodik, hogy a diákhitel jogát visszaéléssel szerezte meg, a diákhitelre való jogot végérvényesen elveszíti.
A diákhitelre jogosultak rangsora megállapításának részletes feltételeit és kritériumait, e jog megvalósításának, valamint a jóváhagyott hitelek nyilvántartása vezetésének módját a miniszter írja elő.
10. szakasz
A hallgatói hitel joga az e törvény 4. szakaszában meghatározott általános feltételeknek eleget tevő, a tanulmányok őszi félévére első ízben beiratkozott és a Szerb Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező hallgatót illeti meg.
A hallgatói hitel mértékét, mely legalább az elhelyezés és az élelmezés árához hozzáadott tanulói önrész 20 %-kal megnövelt összegét teszi ki, havi szintre lebontva, minden tanévre vonatkozóan a miniszter határozza meg.
A hallgatói hitelek odaítélésének pályázatát a Minisztérium legkésőbb három hónappal a tanév kezdete előtt írja ki.
A jelöltek sorrendje a korábbi iskoláztatás során elért tanulmányi eredmény és a család társadalmi-gazdasági helyzete alapján állapítandó meg.
A hallgatói hitel odaítéléséről szóló határozatot a miniszter hozza meg.
Az e szakasz 5. bekezdésében körülírt határozat végleges.
A Minisztérium a jóváhagyott hallgatói hitelekről nyilvántartást vezet.
Az e szakasz 5. bekezdésében körülírt határozat alapján a hallgató a Minisztériummal hitelszerződést köt, mely részletesen szabályozza a hitel felhasználása és törlesztése kapcsán keletkező jogokat és kötelezettségeket.
A hallgató - a törvénnyel összhangban - a hitelt a törvényes kamatokkal egyetemben köteles törleszteni.
A hiteltörlesztés végső határideje nem lehet hosszabb a hitel felhasználásának kétszeres futamidejénél.
A hallgató - ha korábban nem létesített munkaviszonyt - a hiteltörlesztést legkésőbb a felsőoktatási intézmény alapszabálya által megállapított tanulmányi határidő lejártát követő 18 hónap leteltével köteles megkezdeni.
A hallgatói hitel azon kedvezményezettjét, aki tanulmányai során legalább 8,50-es átlagérdemjegyet valósított meg és egyetlen évet sem vesztett, a Minisztérium mentesíti a hiteltörlesztés kötelezettsége alól.
A hallgatói hitel igénybevevője köteles a felvett hitel teljes mértékét egy összegben visszafizetni, ha:
1) egyidejűleg egyéb hitelező vagy támogató hitelében, illetve ösztöndíjában részesül;
2) hiteltörlesztési kötelezettségét nem teljesíti rendszeresen.
E törvény rendelkezései értelmében a hallgatói hitel joga nem illeti meg azt a tanulót, aki e jogosultságát a helyi önkormányzati egység illetékes szervének határozatával összhangban szerezte meg.
Az a hallgató, akiről bebizonyosodik, hogy a hallgatói hitel jogát visszaéléssel szerezte meg, a hallgatói hitelre való jogot végérvényesen elveszíti.
A hallgatói hitelre jogosultak rangsora megállapításának részletes feltételeit és kritériumait, e jog megvalósításának, valamint a jóváhagyott hitelek nyilvántartása vezetésének módját a miniszter írja elő.
A tanulói és a hallgatói ösztöndíjra való jog
11. szakasz
A tanulói ösztöndíjra való jog az e törvény 4. szakaszában meghatározott általános feltételeknek eleget tevő, mindig kitűnő tanulmányai eredményt felmutató és példás magatartást tanúsító tanulót illeti meg és aki szülőjének vagy gondviselőjének lakóhelye a Szerb Köztársaság területén van.
A hallgatói ösztöndíj joga az e törvény 4. szakaszában meghatározott általános feltételeknek eleget tevő azon hallgatót illeti meg, aki tanulmányai során egyetlen évet sem vesztett, és aki a felsőoktatási intézmény tantervének megfelelően az előző tanévekre előírt összes vizsgát sikeresen, legalább 9,00-es átlagérdemjegyet megvalósítva letette, s akinek lakóhelye a Szerb Köztársaság területén van.
Az ösztöndíj odaítélése nyomán visszafizetési kötelezettség nem keletkezik, folyósítása havi szintű pénzösszegekre lebontva történik, amit minden tanévben a miniszter határoz meg.
A tanulói ösztöndíj mértéke legalább a diákhitel összegének felel meg.
A hallgatói ösztöndíj mértéke legalább a hallgatói hitel összegének felel meg.
A Minisztérium az ösztöndíjak odaítélésének pályázatát legkésőbb a tanév kezdete előtt három hónappal írja ki.
Az e szakasz 6. bekezdésében körülírt pályázat különösképpen az alábbiakat tartalmazza: a tanulói, illetve a hallgatói ösztöndíjak odaítélésének feltételeit, a szükséges bizonyítékokat, a pályázatra való jelentkezés és az ösztöndíjak odaítélésének határidőit.
Az ösztöndíj odaítélésének rangsorát a Minisztérium bizottsága állapítja meg.
Az ösztöndíj odaítéléséről szóló határozatot a miniszter hozza meg.
Az e szakasz 9. bekezdésében körülírt határozat végleges.
A Minisztérium az odaítélt ösztöndíjakról nyilvántartást vezet.
Az e szakasz 9. bekezdésében körülírt határozat alapján a tanuló, szülője vagy gondviselője, illetve a hallgató a Minisztériummal ösztöndíjszerződést köt, mely részletesen szabályozza az ösztöndíj felhasználása kapcsán keletkező jogokat és kötelezettségeket.
E törvény rendelkezései értelmében a tanulói, illetve a hallgatói ösztöndíj joga nem illeti meg azt a tanulót, illetve hallgatót, aki e jogosultságát a helyi önkormányzati egység illetékes szervének határozatával összhangban szerezte meg.
A tanuló, illetve a hallgató, akiről bebizonyosodik, hogy az ösztöndíj jogát visszaéléssel szerezte meg, a tanulói, illetve a hallgatói ösztöndíjra való jogot végérvényesen elveszíti.
A tanulói, illetve a hallgatói ösztöndíj jogosultjai rangsorának megállapítását célzó részletes feltételeket és kritériumokat, e jog megvalósításának, valamint a jóváhagyott ösztöndíjak nyilvántartása vezetésének módját a miniszter írja elő.
A kiemelt tehetségű tanulói és hallgatói ösztöndíjra való jog
11a. szakasz
A kiemelt tehetségű tanulói ösztöndíjra való jog kezdve a középiskola második osztályától az e törvény 4. szakaszában meghatározott általános feltételeknek eleget tevő, mindig kitűnő tanulmányai eredményt felmutató és a tanulók vetélkedőjének naptárában szereplő nemzetközi és köztársasági vetélkedőkön az első három helyzést elérő tanulót illeti meg.
A kiemelt tehetségű hallgatói ösztöndíjra való jog az egyetemi tanulmányok harmadik évfolyamától kezdve, azaz az európai pontátviteli rendszerben megvalósított 120 ponttal (az alapozó tanulmányok, mestertanulmányok és doktori akadémiai tanulmányok) az e törvény 4. szakaszában meghatározott általános feltételeknek eleget tevő, a tanulmányok során legalább 9,00 átlagéredemjegyet megvalósító hallgatót illeti meg, aki a Szerb Köztársaság költségvetésének terhére folyamatosan beíratkozott a tanulmányi évekre.
A jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében foglalt jogosultság érvényesítéséhez a tanulók és hallgatók szabványosított teszteken vizsgáznak, kivéve a művészeti iskolák és akadémiák tanulóit és hallgatókat, akik nem elméleti szakon vannak.
Az ösztöndíj odaítélése nyomán visszafizetési kötelezettség nem keletkezik, folyósítása havi szintű pénzösszegekre lebontva történik, amit minden tanévben a miniszter határoz meg.
A pályázatot az ösztöndíjak odaítélésére a Minisztérium írja ki, amely különösképpen az alábbiakat tartalmazza: az ösztöndíjak odaítélésének feltételeit, a jelöltek rangsorának megállapítására vonatkozó kritériumokat, az ösztöndíj igénybevevőinek számát, a szabványosított tesztvizsgák dátumát és helyét, az ösztöndíjak összegét, a szükséges dokumentumokat, a pályázatra való jelentkezés és az ösztöndíjak odaítéléséről való döntéshozatal határidőit.
A jelöltek tesztelését és a tesztelés eredményeinek megállapítását a felsőoktatási intézmény (a továbbiakban: Intézmény) keretében működő megfelelő intézet bonyolítja le.
A tesztelés eredményeit az Intézet a Minisztérium révén a következő oktatási és tudományos, illetve oktatási és művelődési területek tanácsainak küldi meg: természettudományi és matematikai tudományok, társadalmi és humanisztikai tudományok, orvostudomány, műszaki és technológiai tudományok és művészet.
A jelen szakasz 7. bekezdése szerinti tanácsok elnökét és tagjait az Egyetemi Konferencia nevezi ki négy évig tartó időszakra.
Az ösztöndíj odaítélésére vonatkozó ranglista javaslatát a jelen szakasz 7. bekezdése szerinti tanácsok állapítják meg.
A végleges ranglistát és az ösztöndíj odaítélésére vonatkozó határozati javaslatot a miniszter által kinevezett bizottság állapítja meg. A bizottságot a jelen szakasz 7. bekezdése szerinti tanács képviselői és a Minisztérium képviselői alkotják.
A jelen szakasz 8. és 9. bekezdésében foglalt teendőket átruházottakként kell ellátni.
Az ösztöndíj odaítélésére vonatkozó határozatot a miniszter hozza meg.
A jelen szakasz 12. bekezdésében említett határozat végleges.
A Minisztérium az odaítélt ösztöndíjakról nyilvántartást vezet.
Az ösztöndíj odaítélésére vonatkozó határozat alapján a tanuló, szülője vagy gondviselője, illetve a hallgató a Minisztériummal a kiemelt tehetségű tanulói, illetve hallgatói ösztöndíjról szerződést köt, mely részletesen szabályozza az ösztöndíj felhasználása kapcsán keletkező jogokat és kötelezettségeket.
Annak a tanulónak, illetve hallgatónak, aki a Minisztériummal szerződést köt a kiemelt tehetségű tanulói, illetve hallgatói ösztöndíjról, joga van minden következő tanévben meghosszabítani ezen jogát, az iskoláztatás befejezéséig, ha bizonyítékot nyújt az előírt feltételek további teljesítéséről.
Ha a Minisztériummal szerződést kötött tanuló, illetve hallgató nem nyújt bizonyítékot arról, hogy teljesíti az előírt feltételeket, elveszti jogát a kiemelt tehetségű tanulói, illetve hallgatói ösztöndíjra.
A kiemelt tehetségű tanulói, illetve a hallgatói ösztöndíj joga nem illeti meg azt a tanulót, illetve hallgatót, aki valamely más tanulói, illetve hallgatói ösztöndíjra vagy kölcsönre vonatkozó jogát a helyi önkormányzati egység illetékes szervének határozatával összhangban a helyi önkormányzati egység kötségvetéséből, illetve a Szerb Köztársaság költségvetéséből szerezte meg.
A helyi önkormányzati egység határozatával - az anyagi lehetőségekkel összhangban - megállapíthatja a tanulói, illetve hallgatói ösztöndíjra vagy kölcsönre vonatkozó jogosultságot, ha erre a céra költségvetésében előzőleg eszközöket biztosított.
A tanuló, illetve a hallgató, akiről bebizonyosodik, hogy a kiemelt tehetségű tanulói, illteve hallgatói ösztöndíj jogát visszaéléssel szerezte meg, a jelen törvény rendelkezései szerinti kiemelt tehetségű tanulói, illetve hallgatói ösztöndíjra való jogot végérvényesen elveszíti és a kapott összeget köteles a következő félév kezdetéig visszafizetni.
A jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében említett részletesebb feltételeket, a jelöltek rangsorának megállapítására szolgáló kritériumokat, az ösztöndíjra vonatkozó jogosultság érvényesítésének módját és eljárását, a szabványosított tesztek kidolgozásáért járó térítést és a szóban forgó jogosultság érvényesítése tekintetében egyéb fontos kérdéseket a miniszter írja elő.
A tanulók és a hallgatók pihenési és felüdülési joga
12. szakasz
Az e törvény 4. szakaszában meghatározott általános feltételeknek eleget tevő tanuló, illetve hallgató, e törvénnyel összhangban, diáküdülői, illetve egyetemi üdülői (a továbbiakban: üdülő) pihenésre és felüdülésre nyer jogot.
Az e szakasz 1. bekezdésében említett üdülő az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: a tanulók, illetve a hallgatók elhelyezése, élelmezése, pihentetése és üdültetése.
A tanulók és a hallgatók pihenési és felüdülési joga érvényesítésének pályázatát a Minisztérium írja ki.
Az e szakasz 3. bekezdésében körülírt jog odaítéléséről szóló határozatot a miniszter által alakított bizottság hozza meg.
A bizottság határozata ellen a tanuló, szülője vagy gondviselője, illetve a hallgató fellebbezést terjeszthet elő a kiadmány kézbesítésének napjától számított nyolc napos határidőn belül.
Az e szakasz 5. bekezdésében körülírt fellebbezést a kézhezvétel napjától számított 15 napos határidőn belül a miniszter bírálja el.
Az e szakasz 6. bekezdésében körülírt határozat végleges.
A pihenésre, illetve felüdülésre pályázó, különleges szükségletű hallgatók, az általános dokumentumokon túlmenően a felsőoktatási tanulmányaik székhelye szerint illetékes egészségügyi intézmény igazolását is csatolják.
A pihenésre és üdülésre jogosult tanulók és hallgatók sorrendje megállapításának részletes feltételeit és kritériumait, e jog érvényesítésének módját, továbbá a jogosultak költségviselési önrészének mértékét, valamint a tanulók és a hallgatók pihenési és felüdülési jogának megvalósítása szempontjából jelentős egyéb kérdéseket a miniszter írja elő.
A kulturális, művészeti, sport- és szabadidő-tevékenységek folytatására és a tájékoztatásra irányuló jog
13. szakasz
A tanuló, illetve a hallgató jobb tanulmányi előmenetelének és kedvező személyiségfejlődésének elérése érdekében az intézmény kulturális, művészeti, sport- és szabadidő-tevékenységeket és tájékoztatást szervez e törvénnyel összhangban, s a tanulók esetében ezt a nevelőmunka tervével is összehangolja.
Az e szakasz első bekezdésében felsorolt tevékenységek különleges formái a regionális és köztársasági versenyek.
Az e szakasz 1. és 2. bekezdésében meghatározott jogok érvényesítésének részletes feltételeit és módját a miniszter írja elő.
Az intézmény tanulóinak dicséretben részesítése és díjazása
14. szakasz
A kiemelkedő munkát és tevékenységet kifejtő tanulóit az intézmény dicséretben részesíti és díjazza.
A dicséreteket és a díjakat az intézmény tanügyi tanácsa ítéli oda.
Az intézmény általános aktusa szabályozza a tanulók dicséretei és díjai odaítélésének részletes feltételeit és módját.
Az intézmény tanulóinak, illetve hallgatóinak jogai és kötelezettségei
15. szakasz
A tanuló, illetve a hallgató jogait köteles e törvénnyel és az intézmény általános aktusával összhangban gyakorolni, s a vagyonhoz, a tanuló-, illetve hallgatótársakhoz, valamint az intézmény alkalmazottaihoz felelősségteljesen viszonyulni.
A tanulót, illetve a hallgatót fegyelmi és anyagi felelősség terheli.
A tanulót, illetve a hallgatót fegyelmi felelősség terheli az e törvény, illetve az intézmény általános aktusa által, az elkövetéskor előírt kötelezettség megszegéséért.
Azt a tanulót, illetve a hallgatót, aki szándékosan vagy súlyos gondatlanságból kárt okoz az intézetben - a törvénnyel összhangban - kárfelelősség terheli.
A tanuló, illetve a hallgató kötelességei és felelősségei megszegésének megállapítási eljárását az intézmény az általános közigazgatási eljárás szabályainak alkalmazásával vezeti és határozattal zárja le.
A tanulók és a hallgatók kötelezettségszegése
16. szakasz
A tanuló, illetve a hallgató kötelezettségszegése enyhe és súlyos lehet.
Az enyhe kötelezettségszegéseket az intézmény általános aktusa, a súlyosakat pedig e törvény szabályozza.
A tanuló, illetve a hallgató súlyos kötelezettségszegései az alábbiak:
1) visszaélés az elhelyezési joggal;
2) visszaélés az élelmezési joggal;
3) az elhelyezési és az élelmezési jog átruházása harmadik személyre;
4) az elhelyezési és az élelmezési jog érvényesítése valótlan adatokat tartalmazó okiratok alapján;
5) az elhelyezési és az élelmezési jog érvényesítését szolgáló közokirat hamisítása, vagy megmásítása;
6) veszély okozása, az intézmény, a többi tanuló, illetve hallgató és az alkalmazottak vagyonának szándékosan vagy súlyos gondatlanságból elkövetett károsítása vagy megsemmisítése;
7) az intézmény, a többi tanuló, illetve hallgató vagy az intézmény alkalmazottjai vagyonának elidegenítése;
8) fegyver, illetve robbanóanyagok, gyúlékony folyadékok és gázok birtokolása, viselése, hordozása és használata;
9) a kábítószernek minősülő anyagok vagy készítmények, valamint pszichoaktív anyagok, illetve a kábítószerek törvénytelen előállításához alkalmazható alapanyagok használata, felkínálása, viszonteladási célú vásárlása, birtoklása, átruházása, vagy eladási, illetve vételi közvetítése, továbbá egyéb módon történő jogosulatlan forgalmazása, felbujtás, vagy segédkezés ezek használata során;
10) kábítószerek, illetve pszichoaktív anyagok használata és alkohol fogyasztása az intézményben;
11) az intézményben vagy nyilvános helyen elkövetett garázdaság, verekedés kezdeményezése és az abban, illetve egyéb, a közrend és -nyugalom megzavarását előidéző összetűzésekben való részvétel;
12) az intézeti tilalom alá eső tevékenységek kezdeményezése, szervezése és az azokban való részvétel;
13) az intézményi nyilvántartások elvitele, megsértése, megsemmisítése, vagy adatok bevitele és megmásítása e nyilvántartásokban;
14) ismételt enyhe kötelezettségszegések, az intézmény házirendjének, illetve magatartási szabályainak ismétlődő megsértése.
Az e törvény vagy az intézmény általános aktusa által előírt kötelezettségeit megszegő tanulóval szemben - magatartásának megváltoztatása érdekében - kötelező a szakmunkatárs bevonásával végzett, fokozott nevelői munka, szükség esetén pedig együttműködést kell kialakítani a tanuló iskolájával és a megfelelő egészségügyi, illetve szociális védelmi intézményekkel.
A tanulóval szembeni nevelő-fegyelmi intézkedések és a kötelezettségszegési eljárás
17. szakasz
Kötelezettségszegésért a tanulóval szemben az alábbi nevelő-fegyelmi intézkedések mondhatók ki: figyelmeztetés, megrovás, kizárás előtti megrovás és kizárás az intézményből.
A figyelmeztetés és a megrovás a tanuló által elkövetett enyhe kötelezettségszegés miatt mondható ki.
A súlyos kötelezettségszegésért a tanulóval szemben a kizárás előtti megrovás és az intézményből való kizárás nevelő-fegyelmi intézkedése szabható ki.
Ha a tanuló súlyos kötelezettségszegést követ el, az intézmény haladéktalanul értesíti a tanuló szülőjét vagy gondviselőjét, és bevonja őt a megfelelő eljárásba.
Az elsőfokú nevelő-fegyelmi intézkedést a fegyelmi bizottság mondja ki.
Az e szakasz 5. bekezdésében körülírt fegyelmi bizottságot az intézmény igazgatója hozza létre.
Az e szakasz 5. bekezdésében körülírt határozattal szemben a tanulót, szülőjét, illetve gondviselőjét a kiadmány kézhezvételének napjától számított három napos határidőn belül előterjeszthető fellebbezés joga illeti meg.
A fegyelmi bizottság döntése ellen tett fellebbezésről a tanügyi tanács dönt, a fellebbezés átadásától számított 15 napon belül.
Az intézményből való kizárás nevelő-fegyelmi intézkedést elrendelő határozattal szemben előterjesztett fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatállyal van.
A tanügyi tanácsnak a fellebbezést elbíráló határozata végleges.
A nevelő-fegyelmi intézkedés elrendelésének célja a tanuló magatartásának megváltoztatása, helyes személyiségfejlődése és szocializációja.
A tanulóval szemben elrendelt nevelő-fegyelmi intézkedés arra a tanévre vonatkozik, melyben a kötelezettségszegés megtörtént.
A súlyos kötelezettségszegésért kizárás előtti megrovással, illetve az intézményből való kizárás nevelő-fegyelmi intézkedésével sújtott tanuló összpontszámát a következő tanévre kiírt, a tanulók jóléti ellátásának intézményi felvételét célzó pályázata során legfeljebb öt ponttal csökkenteni kell.
A kiszabott nevelő-fegyelmi intézkedésekről nyilvántartást kell vezetni.
Az intézmény általános aktusa elsősorban az alábbiakat szabályozza részletesen: a nevelő-fegyelmi eljárás lefolytatásának módját és határidőit, a fegyelmi bizottság, illetve a kárbizottság összetételét, a bizottság tagjainak megbízatási idejét, a bizottság munkamódszerét és határozatai meghozatalának módját, továbbá a tagok kizárásának eseteit.
A hallgatóval szembeni fegyelmi intézkedések és a kötelezettségszegési eljárás
18. szakasz
Kötelezettségszegésért a hallgatóval szemben az alábbi fegyelmi intézkedések mondhatók ki: figyelmeztetés, megrovás, kizárás előtti megrovás és kizárás az intézményből.
A figyelmeztetés és a megrovás a hallgató által elkövetett enyhe kötelezettségszegés miatt mondható ki.
A súlyos kötelezettségszegésért a hallgatóval szemben a kizárás előtti megrovás és az intézményből való kizárás fegyelmi intézkedése szabható ki.
Az elsőfokú, fegyelmi intézkedést elrendelő határozatot az intézmény igazgatója vagy a felsőoktatási kollégium vezetője mondja ki.
Az e szakasz 4. bekezdésében körülírt határozatot a hallgató a kiadmány kézhezvételének napjától számított háromnapos határidőn belül fellebbezéssel támadhatja meg.
Az e szakasz 4. bekezdésében körülírt határozat elleni fellebbezésről annak előterjesztése napjától számított 15 napos határidőn belül a fegyelmi bizottság dönt.
Az e szakasz 6. bekezdésében körülírt fegyelmi bizottságot az intézmény igazgatóbizottsága nevezi ki.
Az intézményből való kizárás fegyelmi intézkedését elrendelő határozattal szemben előterjesztett fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatállyal van.
A fegyelmi bizottság fellebbezést elbíráló határozata végleges.
A kizárás előtti megrovás fegyelmi intézkedésével sújtott hallgatót a következő tanévben nem illeti meg a fegyelmi intézkedés kiszabásakor őt befogadó létesítményben való elhelyezés joga.
Az intézményből való kizárás fegyelmi intézkedésével sújtott hallgatót a következő tanévben nem illeti meg a fegyelmi intézkedés kiszabásakor őt befogadó létesítményben vagy egyéb intézményben való elhelyezés joga.
A 16. szakasz 3. bekezdésének 1., 2. és 3. pontjába foglalt súlyos kötelezettségszegés miatt az intézményből való kizárás fegyelmi intézkedésével sújtott hallgató véglegesen elveszíti az intézményi elhelyezés és élelmezés jogát.
Az intézmény az e szakasz 12. bekezdésében foglalt végleges jogvesztésről értesíti a hallgató felsőoktatási intézményét.
A kiszabott fegyelmi intézkedésekről nyilvántartást kell vezetni.
Az intézmény általános aktusa különösen az alábbiakat szabályozza részletesen: a fegyelmi eljárás lefolytatásának módját és határidőit, a fegyelmi és a kárbizottság összetételét, a bizottság tagjainak megbízatási idejét, a bizottság munkamódszerét és határozathozatali módját valamint a tagok kizárásának eseteit.
19. szakasz
A tanulók és a hallgatók jóléti ellátásának intézményeiben a tanulók, illetve a hallgatók az e törvény 3. szakaszában felsorolt jogokat érvényesítik, éspedig: az elhelyezés, az élelmezés, a pihenés és a felüdülés, a kulturális, művészeti, sport- és szabadidő-tevékenységek folytatása és a tájékoztatás jogát, a tanulók pedig a neveltetés jogát is.
A tanulók jóléti ellátásának intézményei az alábbiak:
1. a tanulók elhelyezési, élelmezési és neveltetési jogainak érvényesítésére szolgáló diákotthon;
2. a tanulók elhelyezési, élelmezési, neveltetési és pihenési jogainak érvényesítésére szolgáló tanulói központ;
3. a tanulók pihenésre és felüdülésre irányuló jogainak érvényesítésére szolgáló diáküdülő;
4. a tanulók kulturális, művészeti, sport- és szabadidő-tevékenységeinek folytatására és a tájékoztatásra irányuló jogainak érvényesítésére szolgáló művelődési diákközpont.
A hallgatók jóléti ellátásának intézményei az alábbiak:
1. a hallgatók elhelyezési és élelmezési jogainak érvényesítésére szolgáló hallgatói központ;
2. a hallgatók pihenésre és felüdülésre irányuló jogainak érvényesítésére szolgáló egyetemi üdülő;
3. a hallgatók kulturális, művészeti, sport- és szabadidő-tevékenységeinek folytatására és a tájékoztatásra irányuló jogainak érvényesítésére szolgáló hallgatói művelődési központ.
Az egyetemi üdülő a tanulók pihenésére és felüdülésére is szolgálhat.
Az elhelyezést és az élelmezést szolgáló intézmények tevékenysége
20. szakasz
A diákotthon és a tanulói központ a tanulók elhelyezését, élelmezését és neveltetését szolgáló intézmények.
A hallgatói központ a hallgatók elhelyezését és élelmezését szolgáló intézmény.
A diákotthon, illetve a tanulói központ a hallgatók elhelyezését és élelmezését, a hallgatói központ pedig - a betöltetlen elhelyezési kapacitások függvényében - a tanulók elhelyezését, élelmezését és neveltetését is lehetővé teheti.
Az e szakasz 3. bekezdésére vonatkozó határozatot - a miniszter jóváhagyásával - az intézmény igazgatóbizottsága hozza meg.
A tanulók, illetve a hallgatók e szakasz 1., 2. és 3. bekezdésében körülírt intézményi elhelyezése nemek és életkor szerint különválasztva történik.
Az e szakasz 1., 2. és 3. bekezdésében körülírt intézményekben elhelyezett tanulók, illetve hallgatók számára - az intézmény adottságainak megfelelően - lehetővé válik a kulturális, művészeti, sport- és szabadidő-tevékenységek folytatása is.
21. szakasz
A diák- és az egyetemi üdülő a tanulók, illetve a hallgatók pihenését és felüdülését szolgáló intézmények, melyek gondot viselnek a tanulók, illetve a hallgatók egészségvédelméről és biztonságáról.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt intézményekben elhelyezett tanulók, illetve hallgatók számára - az intézmény adottságainak megfelelően - lehetővé válik a kulturális, művészeti, sport- és szabadidő-tevékenységek folytatása is.
A művelődési diákközpont és a hallgatói művelődési központ tevékenysége
22. szakasz
A művelődési diákközpont és a hallgatói művelődési központ a kulturális, a művészeti és a tudományos programok megszervezésével foglalkozó intézmények. Céljuk a tanulók, illetve a hallgatók kulturális, művészeti és tudományos alkotótevékenységének ösztönzése és művelődési szükségleteik kielégítése.
A hallgatói művelődési központ kultúrház elnevezés alatt is tevékenykedhet.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt intézmény kulturális és művészeti programjait és tudományos fórumait önállóan adja elő, illetve szervezi meg, valamint kiadói tevékenységet is folytat.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt intézmény tevékenysége során együttműködik a kulturális, művészeti és tudományos szervezetekkel.
23. szakasz
Az intézmény - az alapító jóváhagyásával - az alaptevékenységének folytatását elősegítő egyéb teendőket is elláthat.
Tevékenységének keretei között - a szabad kapacitások kihasználása érdekében - az intézmény harmadik személyek számára is nyújthat szolgáltatásokat, amiről külön nyilvántartást vezet.
Az intézmény - a miniszter jóváhagyásával, a nemzetközi szerződések vagy a viszonosság feltétele mellett - férőhelyeinek egy részét a nemzetközi csereprogramokban részt vevő hallgatók és tanárok elhelyezésére is előirányozhatja.
24. szakasz
Intézményt a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, a helyi önkormányzat egysége és egyéb hazai vagy külföldi jogi, illetve természetes személy alapíthat.
Ha az intézmény alapítója a Szerb Köztársaság, az alapító okiratot a Kormány hozza meg.
25. szakasz
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzati egységek által alapítandó intézmények - fajta és szerkezet szerinti - számát és térbeli elrendeződését az intézmények hálózatáról szóló jogszabály irányozza elő.
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzati egységek intézményeinek alapítása az intézmények hálózatáról szóló jogszabállyal összhangban történik.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt jogszabályt a Kormány hozza meg, tekintetbe véve az alábbiakat:
1) az adott területen működtetett iskolák és tanulók, illetve felsőoktatási intézmények és hallgatók számát;
2) a térség jellegzetességeit (hegyvidék, határ menti övezet, fejlesztést igénylő, vegyes nemzeti összetételű terület);
3) a térség különleges fejlesztési igényeit, a foglalkoztatás megállapított és tervezett szükségletei alapján;
4) az oktatás és a nevelés megszerzésének hozzáférhetőségét és egyenlő feltételeit;
5) a közlekedési kapcsolat kiépítettségét;
6) a Szerb Köztársaság pénzügyi lehetőségeit.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt jogszabályt a Kormány a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai véleményezésének beszerzését követően hozza meg.
Az alapítás, a munkakezdés és a tevékenység végzésének feltételei
26. szakasz
Intézmény akkor alapítható, ha:
1) fennáll a tanulók és a hallgatók elhelyezésének, élelmezésének, pihenésének és felüdülésének, továbbá kulturális, művészeti, sport- és szabadidő-tevékenységük folytatásának és tájékoztatásának igénye;
2) munkatervvel rendelkezik;
3) rendelkezésre állnak az alapításhoz és a munkához szükséges eszközök.
Egyéb jogi vagy természetes személy akkor alapíthat intézményt, ha - az e szakasz 1. bekezdésében felsorolt feltételeken túlmenően - három évi üzemeltetéshez, illetve az intézmény megszűnése esetén az egyéb intézményben folytatandó joggyakorláshoz szükséges eszközök biztosítását szavatoló, kereskedelmi bank által kibocsátott garanciával rendelkezik.
Az intézmény akkor kezdheti meg munkáját és tevékenységének végzését, ha fennállnak az alapítás feltételei, és ha az alábbiakkal is rendelkezik:
1) az előírt helyiségekkel és felszereléssel;
2) a határozatlan időre szóló munkaviszonyú alkalmazottak előírt számával és szerkezetével, a diákotthonban pedig a nevelők és a szakmunkatársak előírt számával;
3) a törvénnyel összhangban biztosított higiéniai-műszaki feltételekkel.
Az élelmiszerkezelés során az intézmény - az élelmiszerbiztonságot szabályozó törvénnyel összhangban - köteles tiszteletben tartani a termelési és higiéniai jószokásokat, továbbá alkalmazni a HACCP szabványokat.
Intézményalapító nem lehet jogerős ítélettel legalább három hónapos tényleges börtönbüntetésre marasztalt természetes személy, illetve családon belüli erőszak, kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, kiskorú elhanyagolása és bántalmazása, vérfertőzés bűncselekménye; vesztegetés elfogadása vagy megvesztegetés bűncselekménye; a nemi erkölcs, a jogforgalom, az emberiesség és a nemzetközi jog által oltalmazott egyéb javak elleni bűntettek csoportjába sorolt bűncselekmények miatt elítélt személy (az elrendelt bűnügyi szankciótól függetlenül), sem pedig olyan természetes személy, akinek - a törvénnyel összhangban - diszkriminációs magatartása állapíttatott meg.
Az intézmény cégbírósági bejegyzésére akkor kerül sor, miután az illetékes szerv megállapította az alapítás, a munkakezdés és a tevékenység végzése feltételeinek fennállását.
A bírósági cégjegyzékbe történt bejegyzés által az intézmény a jogi személy jogalanyiságát szerzi meg.
Az alapítás, a munkakezdés és a tevékenység végzésének részletes feltételeit a miniszter írja elő.
A tanulók és a hallgatók élelmezésének minőségi szabványait a miniszter írja elő.
A tanulók és a hallgatók jóléti ellátását biztosító létesítmények osztályba sorolásának szabványait, a létesítmények besorolási osztályait, valamint a besorolás megszerzésének módját, illetve az osztályozás megváltoztatását a miniszter írja elő.
27. szakasz
Az intézmény tevékenységét a székhelyén végzi.
Működési engedélyével összhangban az intézmény - ha eleget tesz az e törvény 26. szakasza 3. bekezdésében előírt feltételeknek - tevékenységét a székhelyén kívül, illetve egyéb, üzemegységként létrehozott intézményben is végezheti.
Az e szakasz 2. bekezdésében körülírt üzemegység nem rendelkezik a jogi személy jogállásával.
28. szakasz
Az intézmény az alapítás, a munkakezdés és a tevékenység végzése feltételeinek meglétét megállapító határozat (a továbbiakban: működési engedély) birtokában kezdheti meg munkáját és végezheti tevékenységét.
Az intézmény működési engedély iránti kérelmét a Minisztérium bírálja el, legkésőbb az előterjesztéstől számított két hónapos határidőn belül.
A működési engedélyről szóló határozat végleges.
A jogállásbeli változások, valamint az elnevezés és a székhely változásai
29. szakasz
Az intézmény módosíthatja jogállását, valamint elnevezés- és székhelyváltoztatást hajthat végre.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt határozatot - az alapító jóváhagyásával - az intézmény igazgatási szerve hozza meg.
Ha az intézmény alapítója a Szerb Köztársaság, az e szakasz 2. bekezdésében körülírt határozatot a Kormány hagyja jóvá.
Jogállásbeli változás, továbbá elnevezés- vagy székhelyváltoztatás esetén az intézménynek új működési engedélyért kell folyamodnia.
Az intézmény munkájának betiltása és működési engedélyének megvonása
30. szakasz
Az intézmény működési engedélyénekmegvonására - a törvénnyel összhangban - munkájának betiltásakor kerül sor.
Ha a felügyeleti ellenőrzéssel megbízott szerv megállapítja, hogy az intézmény nem tesz eleget az előírt munkafeltételeknek, vagy tevékenységét nem szabályszerű módon végzi, a feltételek teljesítése, illetve az intézmény tevékenységében tapasztalt szabálytalanságok kiküszöbölése céljából határidőt szab számára, amiről értesíti az alapítót.
Ha az intézmény a megszabott határidőben nem hárítja el az e szakasz 2. bekezdésében körülírt és a megállapított szabálytalanságokat, a Minisztérium határozatban tiltja be az intézmény tevékenységét, s működési engedélyét megvonja.
A 3. bekezdésében körülírt határozat végleges.
A Minisztérium az intézmény munkájának betiltásáról és működési engedélyének megvonásáról értesíti az alapítót.
A munkabetiltással sújtott intézményben elhelyezett tanulók, illetve hallgatók elhelyezési és élelmezési jogukat a folyó tanévben a Minisztérium által kijelölt egyéb intézményben érvényesíthetik
31. szakasz
Az intézmény megszüntetése a közszolgálatokat szabályozó törvény által előírt feltétel fennállása esetén történik.
A megszüntetésre elrendelt intézményben elhelyezett tanulók, illetve hallgatók elhelyezési és élelmezési jogukat a Minisztérium által kijelölt egyéb intézményben érvényesíthetik.
Az intézmény megszüntetéséről szóló aktust az alapító hozza meg.
32. szakasz
Az e törvény által előírt feltételek mellett és az e törvény alapján meghozott előírások szerint egyéb jogi és természetes személy (a továbbiakban: egyéb szervezet) is végezhet egyes, a tanulók és a hallgatók jóléti ellátásának tevékenységébe tartozó teendőket.
A Minisztériummal, a közbeszerzéseket szabályozó törvénnyel összhangban kötött szerződés alapján egyéb szervezet is végezhet egyes, a tanulók és a hallgatók jóléti ellátásának tevékenységébe tartozó teendőket.
Az intézmények és az egyéb szervezetek jegyzéke
33. szakasz
A Minisztérium az alábbi alanyokról vezet nyilvántartást (a továbbiakban: jegyzék):
1) az intézményekről;
2) az egyéb, a tanulók és a hallgatók jóléti ellátásának tevékenységébe tartozó egyéb teendőket végző szervezetekről.
A jegyzékben nyilvántartott intézményi adatok az intézmény egyéb tevékenységét is magukban foglalják.
A jegyzék tartalmát és vezetésének módját a miniszter írja elő.
Az intézmény felelőssége a tanulók, a hallgatók és az alkalmazottak biztonságáért
34. szakasz
Az intézmény - a helyi önkormányzati egység illetékes szervével, egyéb illetékes szervekkel és szolgálatokkal együttműködve - köteles előírni a befogadott tanulók, illetve hallgatók védelmét és biztonságát célzó intézkedéseket, valamint eljárási módokat.
A diákotthon és a tanulói központ lehetővé teszi a nevelők állandó elérhetőségét.
Az intézmény köteles az e szakasz 1. bekezdésében körülírt intézkedéseket foganatosítani, és azok tartalmát - az intézmény általános aktusában megállapított módon - a tanulókkal, szüleikkel vagy gondviselőikkel, továbbá a hallgatókkal megismertetni.
Az intézmény - a munkabiztonságot és -egészséget szabályozó törvénnyel összhangban - köteles megteremteni az alkalmazottak munkabiztonságát és -védelmét.
Az intézményben tanúsítandó magatartás szabályai
35. szakasz
Az intézményben ápolni kell a kölcsönös megértés, a tanulók, illetve a hallgatók és az alkalmazottak személyisége tiszteletben tartásának elvét.
Az alkalmazottak kötelesek munkájukkal és mindenkori magatartásukkal hozzájárulni az intézmény pozitív légkörének fejlesztéséhez.
Az intézményben tanúsítandó magatartási szabályokat - a tolerancia, a kölcsönös együttműködés és megbecsülés, az összetűzések békés rendezése, a magánélet és a különbözőségek tiszteletben tartásának elvéből kiindulva - az igazgatóbizottság írja elő.
A diszkrimináció, az erőszak és a bántalmazás tilalma
36. szakasz
Az intézményben tilos olyan tevékenységet kifejteni, mely nyílt vagy rejtett módon, csoportokat vagy egyéneket bármilyen alapon, különösen faj, nem, nemzeti hovatartozás, társadalmi származás, születés, vallásfelekezet, politikai vagy egyéb meggyőződés, vagyoni állapot, kultúra, nyelv, életkor, nemi irányultság, szellemi vagy testi fogyatékosság és felépítés alapján veszélyeztet, lebecsül vagy diszkriminál, illetve ilyen magatartásra ösztönöz.
Nem tekintendők diszkriminációnak az egyenlőtlen helyzetben leledző személyek, illetve csoportok teljes egyenjogúságának megvalósítását, védelmét és fejlődését célzó különleges intézkedések foganatosítása.
Az intézményben tilos a sértegetés, a garázdaság és a bántalmazás.
Fegyver, illetve robbanó- és egyéb anyagok, kábítószer és alkohol tilalma az intézményben
37. szakasz
Az intézményben nem szabad fegyvert, illetve robbanóanyagokat, gyúlékony folyadékokat és gázokat birtokolni, viselni, hordozni sem használni, továbbá tilos a kábítószernek minősülő anyagok vagy készítmények, valamint pszichoaktív anyagok, illetve a kábítószerek törvénytelen előállításához alkalmazható alapanyagok használata, felkínálása, viszonteladási célú vásárlása, birtoklása, átruházása, vagy eladási, illetve vételi közvetítése, továbbá egyéb módon történő jogosulatlan forgalmazása, felbujtás vagy segédkezés ezek használata során, csakúgy, mint az alkoholfogyasztás.
A pártszervezés, a vallási szervezkedés és tevékenység tilalma az intézményben
38. szakasz
Az intézményben tilos a pártszervezés, illetve a vallási szervezkedés, valamint az evégett kifejtett tevékenység és a helyiségek e célból történő használata.
Istentisztelet és vallási szertartások az intézményben csupán ünnepi alkalmakkor, az egyházak és a vallási közösségek jogi helyzetét szabályozó törvénnyel összhangban végezhetők.
39. szakasz
Az intézménynek alapszabálya van.
Az alapszabály az intézmény alapvető általános aktusa. A törvénnyel összhangban részletesen szabályozza az intézmény szervezetét, munkájának, igazgatásának és vezetésének módját, valamint az intézmény egyéb kérdéseit.
Az intézmény fejlesztési terve
40. szakasz
Az intézménynek fejlesztési terve van.
A fejlesztési terv az alábbiakat tartalmazza: az intézmény fejlesztésének középtávú célját, a tevékenység végzésének prioritásait, a tevékenységek tervét és végrehajtóit, valamint az intézmény fejlődése szempontjából jelentős, egyéb kérdéseket.
A fejlesztési tervet - az intézmény igazgatójának javaslatára - az igazgatóbizottság négyéves időszakra hozza meg.
Az intézmény köteles fejlesztési tervét a meghozatal napjától számított 15 napos határidőn belül a Minisztériumhoz felterjeszteni.
A tanulók jóléti ellátásának intézményeiben megvalósítandó nevelői munka terve
41. szakasz
A diákotthonban, illetve a tanulói központban kifejtendő nevelői munka az erről szóló terv alapján valósul meg.
A nevelői munka tervét - a tanügyi tanács javaslatára, a nevelői munkaterv alapvetéseivel összhangban - az e szakasz 1. bekezdésében körülírt intézmény igazgatóbizottsága hozza meg.
A nemzeti kisebbség nyelvét hivatalos használatban alkalmazó helyi önkormányzati egység területén székelő, a tanulók, illetve a hallgatók jóléti ellátását biztosító intézményekben a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai javasolják az interetnikai tolerancia és a multikulturalizmus életre hívását célzó intézkedéseket és a szóban forgó intézmények által befogadott tanulók neveltetési munkatervének idevágó részét.
A nevelői munkaterv alapvetéseit - az oktatás és a nevelés rendszerének alapjait szabályozó törvénnyel összhangban - a Nemzeti Tanügyi Tanács hozza meg.
A nevelői munka terve az alábbiakat határozza meg: a munka célkitűzéseit, feladatait, fajtáit, tartalmát és formáit, valamint a nevelői munka szempontjából jelentős kérdéseket.
A nevelői munka szerb nyelven folyik.
A nemzeti kisebbség tanulóinak nevelői munkája - a külön törvénnyel összhangban - anyanyelvükön, kétnyelvűen, vagy szerb nyelven folyik.
A nevelői munka - a miniszter jóváhagyásával - idegen nyelven vagy két nyelven is folyhat.
A jelnyelvet használó személyek nevelői munkája jelnyelven és e nyelv kellékei segítségével folyik.
A nevelői munka terve legfeljebb 25 tanulót számláló csoportokban valósul meg.
42. szakasz
Az intézmény éves munkatervet készít, mely az alábbiakat írja elő: a munka idejét, helyét, megszervezésének módját, a munkaterv, különösen pedig az adott iskolaévben kifejtendő nevelői munkaterv megvalósításának végrehajtóit.
Az éves munkatervet a fejlesztési terv alapján, a tanulók jóléti ellátásának intézményeiben pedig a nevelői munkaterv alapján is, az intézmény igazgatóbizottsága hozza meg.
A tanulók jóléti ellátásának intézménye az éves munkatervet szeptember 30-áig hozza meg.
Az intézmény munkájának felfüggesztése
43. szakasz
Az intézmény vis maior esetén - és egyéb, a tanulók, illetve a hallgatók és az alkalmazottak biztonságát és egészségét veszélyeztető esetekben - munkáját felfüggesztheti.
A munka felfüggesztéséről szóló határozatot az intézmény igazgatóbizottsága hozza meg és értesíti erről az alapítót.
Az intézmények együttműködése és társulása
44. szakasz
A tanulói és a hallgatói jóléti ellátás tevékenységének fejlesztése céljából az intézmények - a törvénnyel összhangban - együttműködnek és társulhatnak.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt rendeltetésekhez szükséges eszközök megteremtése az intézmények saját bevételéből, támogatásokból, projektumokban való részvételből és egyéb - a törvénnyel összhangban előírt - módon történik.
45. szakasz
Az intézmények - a törvénnyel összhangban - nyilvántartást vezetnek a tanulókról és hallgatókról, valamint okiratokat kiadmányoznak a számukra.
A nyilvántartás vezetésének nyelve a szerb, írásmódja a cirill, a nemzeti kisebbségek nyelvét alkalmazó nyilvántartás-vezetés pedig a külön törvénnyel összhangban történik.
A diákotthon, illetve a tanulói központ az alábbiakat vezeti: a tanulók személyi adatainak főkönyvét, a nevelői munka naplóját, a szakmunkatársak munkája nyilvántartásának könyvét és a napi ügyelet nyilvántartását.
A nevelői munka naplóját a nevelő, a szakmunkatársak munkája nyilvántartásának könyvét pedig a szakmunkatárs vezeti (pedagógiai dokumentáció).
A diákotthon, illetve a tanulói központ - a tanulók személyi adatainak főkönyve alapján - a tanulóknak diákigazolványt, illetve elektronikus kártyát ad ki.
A hallgatói központ az alábbiakat vezeti: a hallgatók személyi adatainak főkönyvét és a hallgató nyilvántartási lapját.
A hallgatói központ ezen kívül a hazai vendégek könyvét és - a külföldiek mozgását és tartózkodását szabályozó törvénnyel összhangban - a külföldi vendégek könyvét is vezeti.
A hallgatói központ - a hallgatók személyi adatainak főkönyve alapján - a hallgatóknak diákigazolványt, illetve elektronikus kártyát ad ki.
A diák- illetve egyetemi üdülő - a turizmust szabályozó törvénnyel összhangban - az alábbiakat vezeti: az elhelyezett tanulók, illetve hallgatók nyilvántartását.
Az e szakasz 3., 6. és 9. bekezdéseiben körülírt intézmények a tanulók, illetve a hallgatók személyi adatainak főkönyveit huzamos ideig őrzik, az egyéb nyilvántartásokat pedig 10 éven át tárolják.
Az e szakasz 3., 6. és 9. bekezdéseiben körülírt intézmények nyilvántartásaikat kötelesek mind írásos, mind elektronikus formában vezetni, a nyilvántartásba vett adatokat pedig kötelesek a Minisztériumhoz felterjeszteni.
A nyilvántartás vezetésének tartalmát és módját, továbbá a tanulói és hallgatói diákigazolványok, illetve az elektronikus kártya külalakját és tartalmát, valamint a nyilvántartási adatok a minisztériumi felterjesztésének módját és határidőit a miniszter írja elő.
A nyilvántartásban szereplő adatok
45a. szakasz
Az intézmény által vezetett nyilvántartás adatokat tartalmaz az intézményről, a tanulókról, illetve hallgatókról és szüleikről vagy gondviselőikről, továbbá az alkalmazottakról.
45b. szakasz
Az intézményre vonatkozó adatok az intézmény jogállásával, illetve az intézmény a tanulói, illetve a hallgatói jólét rendszerében való jogállásával kapcsolatos adatok, a főtevékenység ellátására vonatkozó adatok (elhelyezés, étkeztetés, nevelői munka, pihenés és felüdülés, továbbá művelődési, művészeti, sport és rekreációs tevékenység és tájékoztatás), egyéb tevékenységek ellátására, a fejlesztési és éves munkatervre, az intézmény egyéb aktusaira, szerveire, épületére és üzemegységeire, működési engedélyére és osztályozására vonatkozó adatok.
A tanulók nevelői munkára vonatkozó jogának érvényesítésével foglalkozó intézmény külön nyilvántartást vezet a nevelő, illetve szakmunkáról, amelyet a nevelői csoportokra vonatkozó adatok, a nevelő, illetve szakmunka során végzett tevékenységek felosztására, a napi ügyeletre, a tanulók szüleivel, gondviselőivel és az iskolával, az egészségügyi és egyéb intézményekkel való együttműködésre, a nevelő, illetve szakmunka programjára és a megvalósításukra vonatkozó adatok képeznek.
Nyilvántartás a tanulóról, illetve hallgatóról
45c. szakasz
A tanulóra, illetve hallgatóra vonatkozó nyilvántartást az önazonosságukat (a továbbiakban: személyes adatok), képzési, szociális és egészségügyi státuszukat meghatározó adatok képezik.
A tanuló, illetve hallgató személyes adatai a következők: a tanuló, illetve hallgató családi és utóneve, személyi száma, neme, születési ideje és helye, a község és állam, címe, lakhelye és a község, állam, telefonos elérhetősége és állampolgársága.
A tanuló, illetve hallgató szülőjének vagy gondviselőjének személyes adatai a következők: a szülő vagy gondviselő családi és utóneve, személyi száma, neme, születési ideje és helye, a község és állam, címe, lakhelye és a község, állam, telefonos elérhetősége, illetve elektronikus címe.
A tanuló, illetve hallgató képzési státuszát meghatározó adatok a következők: a beírt középiskolára, illetve felsőoktatási intézményre, a képzés, illetve tanulmányi program tartamára, a beírt osztályra, illetve évfolyamra, a beíratkozás évére, a státuszra, elért eredményre, a letett szabványosított tesztekre, kiszabott nevelői és fegyelmi, illetve fegyelmi intézkedésekre vonatkozó adatok, a tanulók számára a vetélkedőkön való részvételre és arra a nyelvre vonatkozó adatok, amelyen a nevelőmunka megvalósul.
A tanuló, illetve hallgató szociális statuszát meghatározó adatok a következők: adatok a család helyzetéről (a családi háztartás tagjainak száma, élnek-e a szülők, képzési szintjük, foglalkoztatásuk, jövedelmük, a szociális segélyből eredő bevételük, és adatok az érzékeny társadalmi csoporthoz tartozásukról), adatok az elhelyezésre, étkeztetésre és nevelőmunkára vonatkozó jogosultság igénybevételéről, a kiállított tanulói, illetve hallgatói diákigazolványról, illetve elektronikus kártyáról, adatok a tanulói, illetve hallgatói kölcsön és ösztöndíj, valamint a kiemelt tehetségű tanulói, illetve hallgatói ösztöndíj igénybevételéről.
A tanuló, illetve hallgató egészségügyi státuszát meghatározó adatok a tanuló, illetve hallgató egészségügyi státuszára vonatkozó adatok, amelyeket az illetékes egészségügyi intézmény kiválasztott orvosa rögzít és amelyek alapján történik a kiegészítő nevelő és oktató, egészségügyi vagy szociális támogatás, azaz a felüdülésre vonatkozó jogosultság szükségének felmérése.
Nyilvántartás az alkalmazottakról
45d. szakasz
Az alkalmazottak adatai a következők: családi és utónév, személyi szám, nem, születési idő és hely, a község és állam, cím, lakhely, község és állam, telefonos elérhetőség, képzési szint és fajta, adatok a szakmai továbbképzésről, az állampolgárságról, a tanulókkal, illetve hallgatókkal való foglalkozáshoz szükséges pszichikai és fizikai, valamint egészségügyi képességekről, továbbá ezeknek a képességeknek az ellenőrzéséről, adatok a büntetlen előéletről, annak a nyelvnek az ismeretéről, amelyen folyik a nevelőmunka, adatok a munkaviszony, illetve az alkalmazás fajtájáról és a biztosítási időről, adatok a szakvizsgáról és engedélyről, adatok az adósságvállalásokról, bérről és az intézmény szerveinek munkájában való részvételről.
Az adatok begyűjtésének módja a tanulók és hallgatók nyilvántartásához
45e. szakasz
A nyilvántartásban szereplő adatokat a tanuló, illetve hallgató, szülője vagy gondviselője kérelmére az illetékes szervek állítanak ki, a tanulói és hallgatói jólét területére vonatkozó jogosultság érvényesítése céljából.
A különösképpen érzékeny adatokat a személy írásos formában adott hozzájárulásával kell feldolgozni, a személyi adatok védelmét szabályozó törvénnyel összhangban.
45f. szakasz
A begyűjtött adatok képezik a nyilvántartás vezetésének alapját az intézményben, illetve a Minisztériumban az egységes közoktatási információs renszer keretében, a nevelési és oktatási rendszer alapjait szabályozó törvény szerint.
A nyilvántartás vezetése tekintetében a személyi adatok védelmét szabályozó törvényt kell alkalmazni.
45g. szakasz
Az intézményre, illetve a tanulói és hallgatói jólét területén egyes tevékenységeket ellátó más szervezetre vonatkozó, az intézmények és más szervezetek nyilvántartójának vezetéséhez szükséges adatokat a Minisztérium gyűjti be.
A tanulókról, illetve hallgatókról - az elhelyezési, étkeztetési, pihenési és felüdülési joguk érvényesítéséhez, a tanuló számára a nevelési munkához is szükséges adatokat az intézmény gyűjti be és a felhasználók számára vonatkozó adatokat felterjeszti a Minisztériumnak.
A tanulókról, illetve hallgatókról - a jóváhagyott tanulói és hallgatói kölcsönök és ösztöndíjak, továbbá a kiemelt tehetségű tanulói és hallgatói ösztöndíjak nyilvántartásához szükséges adatokat a Minisztérium, illetve a megfelelő üzleti bank gyűjti be, amely ezeket az adatokat a megkötött szerződésekkel összhangban felterjeszti a Minisztériumnak.
Az alkalmazottakról az adatokat az intézmény gyűjti be és az alkalmazottak számára vonatkozó adatokat, valamint a nevelők és szakmunkatársak - pszichológusok és pedagógusok személyes adatait felterjeszti a Minisztériumnak a nevelők, pszichológusok és pedagógusok nyilvántartójának vezetéséhez.
A tanulói és hallgatói jólét területére vonatkozó jogosultság érvényesítésének eljárásában tilos a raglistán nyilvánosan közzétenni a tanulók, illetve hallgatók következő személyes adatait: a tanulók és hallgatók személyi és törzsszámát, lakcímét, telefonszámát, valamint a tanulókra, illetve hallgatókra vonatkozó különösképpen érzékeny adatokat.
46. szakasz
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, vagy a helyi önkormányzati egységek által alapított intézmények használatba vett vagyona kezelését és a felette való rendelkezést az állami tulajdonról szóló külön törvény szabályozza.
47. szakasz
Az intézmény szervei: az igazgató és az igazgatóbizottság.
A diákotthon és a tanulói központ az e szakasz 1. bekezdésében körülírt szervek mellett szakmai testületként tanügyi tanácsot is működtet.
Az egyéb jogi vagy természetes személy által alapított intézményben az igazgatóbizottság kinevezésének feltételeit, megbízatási idejét és összetételét, továbbá az igazgató funkciójának feltételeit, megbízatási idejét és tisztsége megszűnésének okait az intézmény általános aktusa és alapszabálya írja elő.
Az e szakasz 3. bekezdésében körülírt intézmény igazgatóbizottsága és igazgatója jogköreinek vonatkozásában értelemszerűen alkalmazandók e törvénynek a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, vagy a helyi önkormányzati egységek által alapított intézményekről szóló rendelkezései.
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, vagy a helyi önkormányzati egységek által alapított intézmények szervei
48. szakasz
Az intézmény igazgatóbizottságának elnökét és tagjait az alapító nevezi ki és menti fel.
A Szerb Köztársaság által alapított intézmény igazgatóbizottságát a Kormány nevezi ki és menti fel.
A nemzeti kisebbség nyelvét hivatalos használatban alkalmazó helyi önkormányzati egység területén székelő intézményekben az igazgatóbizottság elnökének és tagjainak kinevezése és felmentése alkalmával a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsának hatásköreit szabályozó törvény rendelkezései is alkalmazandók.
Az igazgatóbizottság kinevezése négy évre szól.
Az igazgatóbizottság elnökének és tagjainak kinevezési eljárása legkésőbb három hónappal az igazgatóbizottság elnöke és tagjai megbízatási idejének lejárta előtt indítandó meg.
Az intézmény igazgatóbizottságában nem kaphat helyet:
1) az a személy, aki állami szervben, a területi autonómia szervében, vagy a helyi önkormányzati egység szervében tisztséget tölt be, illetve akinek ügyköre összeegyeztethetetlen az intézmény igazgatóbizottságában végzendő teendőkkel;
2) az a személy, aki már egyéb, tanulói és hallgatói ellátást biztosító intézmény igazgatóbizottságába neveztetett ki;
3) az a személy, akit legalább hat hónap tartamú tényleges börtönbüntetéssel sújtott bűncselekmény miatt jogerős ítélet marasztalt el;
4) az a személy, akivel szemben a családon belüli erőszak megakadályozására irányuló óvintézkedés rendeltetett el;
5) egyéb személy, a törvénnyel összhangban előirányzott esetekben.
Az intézmény elnökét és igazgatóbizottságának tagjait nem illeti meg munkájuk díjazásának joga.
A tanulók jóléti ellátása intézményének igazgatóbizottsága
49. szakasz
A diákotthon, illetve a tanulói központ igazgatóbizottsága - beleértve az elnököt is - hét tagot számlál, akik közül hárman az alapító, ketten a tanulók szüleinek, illetve gondviselőinek, valamint ketten az intézmény alkalmazottainak képviselői.
A diáküdülő és a művelődési diákközpont igazgatóbizottsága - beleértve az elnököt is - öt tagot számlál, akik közül hárman az alapító, valamint ketten az intézmény alkalmazottainak képviselői.
A tanulók szüleinek, illetve gondviselőinek képviselőit az intézmény tanügyi tanácsa javasolja.
Az intézmény alkalmazottainak képviselőit az intézmény reprezentatív szakszervezetei javasolják.
A reprezentatív szakszervezetet nem működtető intézményben képviselőiket a munkavállalók az összes alkalmazottak szótöbbségével javasolják.
A hallgatók jóléti ellátása intézményének igazgatóbizottsága
50. szakasz
Az 1500 férőhelynél kisebb elhelyezési kapacitással rendelkező hallgatói központ, illetve egyetemi üdülő - beleértve az elnököt is - kilenc tagot számlál, akik közül négyen az alapító képviselői, egy küldött az intézmény székhelye szerinti egyetemről kerül ki, ketten a hallgatók, ketten pedig az intézmény alkalmazottainak képviselői.
Az 1500 férőhelynél nagyobb elhelyezési kapacitással rendelkező hallgatói központ - beleértve az elnököt is - 13 tagot számlál, akik közül öten az alapító képviselői, két küldött az intézmény székhelye szerinti egyetemről kerül ki, hárman a hallgatók, hárman pedig az intézmény alkalmazottainak képviselői.
A hallgatói művelődési központ és diákotthon - beleértve az elnököt is - kilenc tagot számlál, akik közül négyen az alapító képviselői, egy küldött az intézmény székhelye szerinti egyetemről kerül ki, ketten a hallgatók, ketten pedig az intézmény alkalmazottainak képviselői.
Az egyetem képviselőit az intézmény székhelyén működő azon egyetem javasolja, melynek alapítója a Szerb Köztársaság, az egyetem általános aktusával összhangban.
A hallgatók képviselőit - az egyetem diákparlamentjének ülésén - az e szakasz 4. bekezdésében körülírt egyetem diákparlamentje javasolja, az intézmény szolgáltatásai igénybevevőinek sorából.
A munkavállalók képviselőit az intézmény reprezentatív szakszervezetei javasolják.
A reprezentatív szakszervezetet nem működtető intézményben képviselőiket a munkavállalók az összes alkalmazottak szótöbbségével javasolják.
Az igazgatóbizottság hatáskörei
51. szakasz
Az intézmény igazgatóbizottsága:
1) meghozza az intézmény alapszabályát és egyéb általános aktusait;
2) meghozza az intézmény fejlesztési tervét és éves munkatervét, valamint elfogadja az ezek megvalósításáról szóló beszámolókat;
3) meghozza az intézmény pénzügyi tervét;
4) elfogadja az intézmény éves közbeszerzési tervét;
5) elfogadja az üzletvitelről szóló beszámolót és a zárszámadást;
6) az üzletvitelről szóló beszámolót előterjeszti az alapítónak;
7) kiírja az intézmény igazgatójának kinevezését célzó pályázatot, megalakítja a pályázati bizottságot és javasolja a kinevezendő igazgató személyét;
8) döntést hoz az igazgató jogairól, kötelezettségeiről és felelősségeiről;
9) megvitatja a munka eredményeit és intézkedéseket foganatosít az intézményi munkafeltételek és munkasikerek javítása érdekében;
10) megalakítja a másodfokú fegyelmi bizottságot;
11) egyéb teendőket lát el a törvénnyel, az alapító aktussal és az alapszabállyal összhangban.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt aktusok mellett a diákotthon, illetve a tanulói központ igazgatóbizottsága meghozza a nevelői munkatervet is.
Az igazgatóbizottság munkáját az igazgató irányítja.
Az igazgatóbizottság határozatait az összes tag szótöbbségével hozza meg.
Az igazgatóbizottság ülésén - szavazati jog nélkül - az intézmény reprezentatív szakszervezetének képviselője is jelen van, és munkájában részt vesz.
Az igazgatóbizottság munkájának szabályait az ügyrend fekteti le.
Az igazgatóbizottság elnökének és tagjainak felmentése
52. szakasz
Az igazgatóbizottság egyes tagjait - beleértve elnökét vagy a testület teljes egészét - az alapító a megbízatási idejük lejárta előtt is felmenti az alábbi esetekben:
1) személyi kérelemre;
2) ha az igazgatóbizottság tagja igazolatlanul távol marad az ülésekről, vagy rosszhiszemű munkájával ellehetetleníti az igazgatóbizottság munkáját;
3) ha a kinevezési okirat felülvizsgálati eljárása szabálytalanságokat állapít meg;
4) ha felhatalmazott indítványozó - a testületbe történt kinevezés jogalapjának megszűnése miatt - kezdeményezi az igazgatóbizottság tagjának felmentését;
5) ha az igazgatóbizottság törvénytelen határozatokat hoz, vagy elmulasztja a törvény és az alapszabály értelmében az általa kötelezően meghozandó határozatok meghozatalát;
6) egyéb esetekben a törvénnyel összhangban.
Az igazgatóbizottság újonnan kinevezett tagjának megbízatási ideje az igazgatóbizottság egésze megbízatási idejének lejártáig tart.
53. szakasz
Az intézményt az igazgató igazgatja.
Az intézmény igazgatójának a másodfokú egyetemi tanulmányok felsőfokú képesítését (akadémiai mesterképzés, specializációs akadémiai tanulmányok, vagy specializációs szaktanulmányok), vagy legalább négy év tanulmányi idejű alapfokú tanulmányok során felsőfokú képesítést szerzett személy nevezhető ki, aki a belőle eredő jogok tekintetében kiegyenlített a mester akadémiai címmel.
A diákotthon, a tanulói központ, a diáküdülő, a hallgatói diákközpont és az egyetemi üdülő igazgatójának az e szakasz 2. bekezdésében körülírt feltételeken túlmenően legalább öt év felsőoktatási tapasztalattal rendelkező személy nevezhető ki.
A művelődési diákközpont, a hallgatói művelődési központ, illetve a kultúrház igazgatójának az e szakasz 2. bekezdésében körülírt feltételeken túlmenően legalább öt év, az oktatás és a kultúra terén szerzett tapasztalattal rendelkező személy nevezhető ki.
Az igazgató megbízatása négy évre szól.
Nem választható igazgatónak
1) jogerős ítélettel legalább három hónapos tényleges börtönbüntetésre marasztalt személy, illetve családon belüli erőszak, kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, kiskorú elhanyagolása és bántalmazása, vérfertőzés bűncselekménye; vesztegetés elfogadása vagy megvesztegetés bűncselekménye; a nemi erkölcs, a jogforgalom, az emberiesség és a nemzetközi jog által oltalmazott egyéb javak elleni bűntettek csoportjába sorolt bűncselekmények miatt elítélt személy (az elrendelt bűnügyi szankciótól függetlenül), sem pedig akinek - a törvénnyel összhangban - diszkriminációs magatartása állapíttatott meg;
2) az a személy, akivel szemben családon belüli erőszaktól védelmező óvintézkedés rendeltetett el.
Az igazgató jogairól, kötelezettségeiről és felelősségeiről - e törvénnyel és az intézmény alapszabályával összhangban - az intézmény igazgatóbizottsága dönt.
54. szakasz
Az intézmény igazgatóját, nyilvános pályázat lebonyolítása után, az alapító nevezi ki.
A Szerb Köztársaság által alapított intézmény igazgatóját a Kormány nevezi ki és menti fel.
A nemzeti kisebbség nyelvét hivatalos használatban alkalmazó helyi önkormányzati egység területén székelő, a tanulói és hallgatói jóléti ellátást biztosító intézményekben, az igazgató kinevezése és felmentése alkalmával a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsának hatásköreit szabályozó törvény rendelkezései is alkalmazandók.
Az igazgató kinevezése céljából kiírt nyilvános pályázat a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében, vagy egy, a Szerb Köztársaság területén megjelenő országos napilapban jelenik meg.
Az igazgató kinevezésének nyilvános pályázatát az intézmény igazgatóbizottsága írja ki, legkésőbb három hónappal az igazgató megbízatási idejének lejárta előtt.
Az intézmény igazgatóbizottsága az elnökből és két tagból összetevődő pályázati bizottságot (a továbbiakban: bizottság) alakít. A bizottság elnökének és tagjainak - távolmaradásuk esetére - helyettesei vannak.
A bizottság elnöke az igazgatóbizottságban részt vevő alapítói képviselők sorából kerül ki, egy tagja pedig az igazgatóbizottságban részt vevő alkalmazottak képviselői sorából.
A nyilvános pályázat lebonyolítása után a bizottság összeállítja a kinevezési feltételeknek megfelelő jelöltek listáját, minden tagról véleményt alkot, s a véleményezéssel kiegészített jegyzéket továbbítja az intézmény igazgatóbizottságához.
Ha a bizottság a pályázat lezárásának napjától számított 30 napos határidőn belül nem állítja össze a jelöltek listáját, vagy a jelöltek véleményezését nem juttatja el az igazgatóbizottsághoz, e testület új bizottságot alakít.
Az intézmény igazgatóbizottsága az összes jelöltet magában foglaló jegyzék és a vélemények alapján egy jelölt kinevezését javasolja, és az alapítóhoz a szóban forgó jelöltre vonatkozó véleményt továbbítja az alapítónak.
Ha az intézmény alapítója a Szerb Köztársaság, az e szakasz 10. bekezdésében körülírt javaslatot és véleményt - a Minisztérium közvetítésével - a Kormányhoz kell felterjeszteni.
Ha az igazgató kinevezéséről szóló határozat nem születik meg a nyilvános pályázat lezárásának napjától számított 3 hónapos határidőn belül, új nyilvános pályázat kiírására kerül sor.
Az igazgató hatásköre és felelőssége
55. szakasz
Az igazgató felel az intézmény munkájának törvényességéért és tevékenységének sikeres végzéséért.
Az igazgató munkájáért az igazgatóbizottságnak és az alapítónak tartozik felelősséggel.
Az igazgató:
1) képviseli az intézményt és eljár annak nevében;
2) meghozza az intézmény szervezetéről és munkahelyi besorolásáról szóló aktust;
3) dönt az eszközök törvénynek megfelelő felhasználásáról és felel az eszközöknek az intézmény pénzügyi tervével összhangban történő jóváhagyásáról és rendeltetésszerű használatáról;
4) gondot visel az intézmény fejlesztési tervének megvalósításáról;
5) gondot visel a nevelői munkaterv megvalósításának terjedelméről és minőségéről;
6) gondot visel az intézmény éves munkatervének megvalósításáról;
7) gondot visel az intézmény munkája minőségének fenntartásáról és a munka fejlesztéséről;
8) gondot visel az alkalmazottak, a szakmai testületek és az igazgatóbizottság kellő időben, az intézmény és szervei munkája szempontjából jelentős összes kérdések vonatkozásában történő tájékoztatásáról;
9) javasolja az igazgatóbizottságnak a hatáskörébe tartozó döntéseket és gondot visel azok végrehajtásáról;
10) intézkedéseket foganatosít az e törvény 91. szakaszában meghatározott felügyelők, a tanügyi tanácsos, valamint egyéb felügyelői szervek utasításainak végrehajtására;
11) saját munkájáról beszámolót terjeszt elő az igazgatóbizottsághoz;
12) az intézmény munkájáról beszámolót terjeszt elő az igazgatóbizottsághoz és a Minisztériumhoz;
13) együttműködik a tanulók szüleivel, illetve gondviselőivel, egyéb intézményekkel és szervezetekkel, valamint a helyi önkormányzati egységek szerveivel;
14) összehívja a tanügyi tanács üléseit, s a határozathozatalban való részvételi jog nélkül vezeti ezen üléseket;
15) a törvénnyel és az intézmény általános aktusával összhangban egyéb teendőket is ellát.
Ha az intézmény alapítója a Szerb Köztársaság, illetve ha az intézmény finanszírozásának forrása a Szerb Köztársaság költségvetéséből fakad, az e szakasz 3. bekezdésének 2. pontjában körülírt aktust a Minisztérium hagyja jóvá.
Az igazgató tisztségének megszűnése
56. szakasz
Az intézmény igazgatójának tisztsége az alábbi esetekben szűnik meg: a megbízatási idő lejártával, személyi kérelemre, a munkaviszony megszűnése feltételeinek megszerzésével és felmentéssel.
Az igazgató tisztségének megszűnéséről szóló határozatot - az intézmény igazgatóbizottsága véleményének megszerzését követőleg - az alapító hozza meg.
Az alapító az igazgatót megbízatási idejének lejárta előtt is felmentheti tisztségéből:
1) ha az illetékes szerv végleges határozata megállapítja, hogy az intézmény, illetve igazgatója felelős az e törvényben meghatározott szabálysértésért, továbbá a tisztségével kapcsolatos gazdasági vétségért vagy bűncselekményért;
2) ha az illetékes szerv megállapította, hogy az igazgató nem foganatosítja az intézmény terveinek és programjainak megvalósítását célzó intézkedéseket;
3) ha az igazgató nem jár el az illetékes szerv által megállapított hiányosságok és szabálytalanságok kiküszöbölését célzó utasításának, illetve intézkedésének megfelelően;
4) ha az illetékes szerv megállapítja, hogy az igazgató törvénytelen módon rendelkezik az intézmény eszközeivel, üzlethelyiségeivel, berendezéseivel és vagyonával;
5) ha az igazgató törvénytelen határozati javaslatokkal, hiányos és késedelmes tájékoztatással, az igazgatóbizottság ülései megzavarásával, vagy az igazgatóbizottság ügyrendjével ellentétes ülés-összehívással akadályozza az igazgatóbizottság és az alkalmazottak munkáját;
6) ha az igazgató a munkakötelezettségeinek teljesítését elmulasztó intézményi nevelővel, szakmunkatárssal, illetve egyéb foglalkoztatottal szemben nem foganatosít megfelelő intézkedéseket, a tanulót vagy a hallgatót testileg fenyíti, illetve személyiségét megsérti;
7) ha az intézmény elmulasztja a nyilvántartás vezetését, illetve törvényellenes módon bocsát ki okiratokat;
8) ha az intézmény elmulasztja az előírt nyilvántartás és dokumentáció tárolását;
9) ha az intézmény a nevelővel, a szakmunkatárssal, vagy egyéb munkavállalóval törvényellenes módon létesít munkaviszonyt;
10) ha az intézmény nem foganatosítja a tanulók, illetve a hallgatók és az alkalmazottak biztonságát és védelmét szolgáló intézkedéseket;
11) ha megbízatási ideje során megállapíttatik, hogy az igazgató nem felel meg az e törvény 53. szakaszában előírt feltételeknek;
12) ha az igazgatóbizottság nem fogadja el az igazgatónak az intézmény munkájáról szóló beszámolóját;
13) ha az igazgató cselekedeteivel akadályozza az alkalmazottak jogainak érvényesítését, vagy szerepe van az intézményben uralkodó viszonyok megromlásában;
14) ha az igazgató rosszhiszemű munkájával, vagy felhatalmazásainak túllépésével tetemes kárt okoz az intézménynek;
15) ha az igazgató munkájának eredményei elégtelenek, illetve nem rendelkezik az igazgatói tisztség ellátásához szükséges tudással és képességgel;
16) egyéb, a törvény által meghatározott esetekben.
Az igazgató tisztségének megszűnése utáni jogai
57. szakasz
Az igazgatót, kinek tisztsége megszűnt, intézményi munkaviszonya azonban határozatlan időre szólt, a képesítése fokának és fajának megfelelő, szabad munkakörbe helyezendő át.
Ha nincs szabad munkahely, az igazgató munkaviszonya - végkielégítés kifizetése mellett, a törvénnyel összhangban - megszűnik.
A határozatlan időre szóló munkaviszonyú, tisztségéből felmentett intézményigazgató munkaviszonya a felmentésről szóló határozat kézbesítésének napjától szűnik meg.
58. szakasz
Az intézmény megbízott igazgatóját az igazgató kinevezéséig az alapító nevezi ki, ha az intézmény igazgatójának tisztsége megszűnt, ám pályázati kiírás nem történt, vagy a kiírt pályázat nyomán foganatosított eljárás még nem fejeződött be, illetve egyéb esetekben, amikor az intézménynek nincs igazgatója.
Az intézmény megbízott igazgatójának - e tisztség betöltése idején - eredeti munkakörében létesített munkaviszonya szünetel.
Az intézmény igazgatójának jogai, kötelezettségei és felelősségei a megbízott igazgatóra is vonatkoznak.
59. szakasz
A diákotthonban, illetve a tanulói központban a tanulók neveltetését szolgáló munka megvalósításának szakmai testületeként tanügyi tanács alakul.
A tanügyi tanácsot a diákotthonban, illetve a tanulói központban nevelői, illetve szakmunkát kifejtő nevelők és szakmunkatársak alkotják.
A tanügyi tanács:
1) gondot visel a nevelői munka elvégzéséről és minőségi fejlesztéséről;
2) javasolja és figyelemmel kíséri a nevelői munkaterv megvalósulását;
3) értékeli a nevelők és a szakmunkatársak munkájának eredményeit;
4) figyelemmel kíséri és megállapítja a tanulók munkájának eredményeit;
5) dicséretben részesíti és díjazza a tanulókat;
6) elbírálja a fegyelmi bizottság határozatai elleni fellebbezéseket;
7) az igazgatóbizottság összetételébe javasolja a tanulók szüleinek, illetve gondviselőinek sorából kikerülő tagjait;
8) dönt a nevelői munka egyéb szakmai kérdéseiről.
A tanügyi tanács üléseit az igazgató hívja össze és irányítja.
A tanügyi tanács munkamódszereit és határozathozatali módját az intézmény alapszabálya írja elő.
A nevelők és a szakmunkatársak
60. szakasz
A diákotthon, illetve a tanulói központ tanulóinak neveltetését szolgáló munkát a nevelő végzi.
A diákotthon, illetve a diákközpont szakmai tevékenységét a pszichológus szakmunkatárs (a továbbiakban: pszichológus) és a pedagógus szakmunkatárs (a továbbiakban: pedagógus) végzi.
Az intézmény szükségleteinek, illetve a diákotthonban, a tanulói központban, illetőleg a tanulók és a hallgatók jóléti ellátásának egyéb intézménye szakmai programjainak függvényében a tevékenységeket egyéb szakmunkatársak is végezhetik: könyvtáros, médiatáros, egészségügyi dolgozó, defektológus, szociológus, a művelődési programok animátora, a sporttevékenységek animátora és a szabadidő-tevékenységek animátora.
A szakmunkatárs-asszisztens alkalmazására az érzékeny társadalmi csoportokból származó tanuló, illetve hallgató számára nyújtandó, s az oktatói-nevelői rendszerbe való bekapcsolódást elősegítő teljes körű támogatás és segítség céljából kerül sor.
Az e szakasz 1. és 2. bekezdésében körülírt nevelő és szakmunkatárs munkáját a másodfokú egyetemi tanulmányok felsőfokú képesítésével (akadémiai mesterképzés, specializációs akadémiai tanulmányok, vagy specializációs szaktanulmányok) vagy a legalább négy év tanulmányi idejű alapfokú tanulmányok során felsőfokú képesítést szerzett személy végezheti, aki a belőle eredő jogok tekintetében kiegyenlített a mester akadémiai címmel.
A diákotthon, illetve a tanulói központ nevelői és szakmunkáját a tanév során fejti ki.
A heti teljes munkaidő keretében a nevelő, a pszichológus és a pedagógus - kötelező óraszáma szerint - legalább 30 óra, tanulókkal kifejtett közvetlen munkát teljesít.
Az e szakasz 1. és 2. bekezdésében körülírt nevelő- és szakmunkatárs képesítése fajtájának részletes feltételeit, valamint a szakmunkatárs-asszisztens megválasztásának feltételeit és kritériumait, továbbá a nevelő, a pszichológus és a pedagógus pedagógiai kötelező óraszámát a miniszter írja elő.
A nevelő, a pszichológus és a pedagógus feladata
61. szakasz
A nevelő feladata, hogy szaktudásával és munkájával - tiszteletben tartva a tanulók szükségleteit - megvalósítsa a nevelői munkatervet.
Az intézmény nevelőmunkája napközben folyik, de éjjel ügyelet is tartandó.
A pszichológus, illetve a pedagógus feladata, hogy szaktudásával, tanácsadói tevékenységével és egyéb munkaformák segítségével fejlessze az intézmény nevelői munkáját, a tanulóknak szakmai segítséget, a nevelőknek támogatást nyújtson, s a tanulók oktatása és nevelése szempontjából jelentős kérdések megoldása során együttműködjön a tanulók szüleivel, illetve gondviselőivel.
A pszichológus és a pedagógus munkatervét a miniszter írja elő.
A munkaviszony létesítésének általános feltételei
62. szakasz
Munkaviszony a törvényi feltételeknek megfelelő személlyel létesíthető, aki ezen kívül eleget tesz a következő követelményeknek is:
1) a törvénnyel és az intézmény általános aktusával összhangban megfelelő képesítéssel rendelkezik;
2) a tanulókkal, illetve a hallgatókkal kifejtendő munka végzéséhez pszichikai, fizikai és egészségügyi képességekkel rendelkezik;
3) akit jogerős ítélet legalább három hónapos tényleges börtönbüntetésre nem marasztalt el, s akinek - a törvénnyel összhangban - diszkriminációs magatartása nem állapíttatott meg.
Ha a nevelőmunka a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, az e szakasz 1. bekezdésében közölt feltételeken túlmenően a nevelőnek birtokolnia kell a nevelőmunka nyelvének ismeretét alátámasztó bizonyítékot is.
Az e szakasz 1. bekezdésének 3. pontjában meghatározott feltételek meglétéről szóló bizonyítékot az intézmény szerzi be.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt feltételeket a munkaviszony létesítése alkalmával kell bizonyítani, ellenőrzésük pedig a munkavégzés során történik.
Az alkalmazottnak megszűnik a munkaviszonya amennyiben a munkaviszony ideje alatt megállapításra kerül hogy.
A nevelő, a pszichológus és a pedagógus munkájának feltételei
63. szakasz
A nevelő, a pszichológus és a pedagógus munkakörét az e törvény 62. szakaszában, a munkaviszony létesítésére előírt feltételeknek eleget tevő és munkaengedéllyel (a továbbiakban: működési engedély) rendelkező személy végezheti.
A nevelő, a pszichológus és a pedagógus munkakörét működési engedély nélkül az alábbiak tölthetik be:
1) a gyakornok;
2) az intézményen kívül munkatapasztalatot szerzett személy, a gyakornokok számára előírt feltételek szerint és módon;
3) a távollevő munkavállaló helyettesítése végett határozott időre munkaviszonyt létesített személy.
Az e szakasz 2. bekezdésének 1. és 2. pontjaiban körülírt személy működési engedély nélkül legfeljebb az intézménnyel megkötött munkaviszony létesítésének napjától számított 2 évig végezheti a nevelő, a pszichológus és a pedagógus munkáját.
A nevelő-, a pszichológus- és a pedagógusgyakornok
64. szakasz
E törvény értelmében gyakornok az a személy, aki e minőségben első ízben, határozott vagy határozatlan időre létesít munkaviszonyt az intézménnyel, s aki a munkafolyamatokba bevezető program elsajátításával, valamint a működési engedély megszerzésére irányuló vizsga letételével a nevelő önálló nevelői és szakmunkájára szerez képesítést.
A gyakornoki szolgálati idő a munkaviszony létesítésének napjától számítva legfeljebb két évig tarthat.
A gyakornoki szolgálati idő tartama alatt - a nevelő, a pszichológus és a pedagógus munkafolyamataiba való bevezető program elsajátítása céljából - a gyakornok számára az intézmény mentort jelöl ki.
A nevelő, a pszichológus és a pedagógus munkafolyamataiba való bevezető programot elsajátító gyakornok - egy teljes évi munkavégzés után - jogot szerez a működési engedély megszerzését célzó vizsga letételére.
A határozatlan időre alkalmazott gyakornok munkaviszonya megszűnik, ha a munkaviszony létesítése napjától számított 2 éves határidőn belül nem teszi le a működési engedély megszerzését célzó vizsgát. A határozott időre alkalmazott gyakornok gyakornoki jogállása a működési engedély megszerzését célzó vizsga letétele után, munkaviszonya pedig alkalmazási idejének leteltével szűnik meg.
A nevelő, a pszichológus és a pedagógus munkafolyamataiba való bevezető programot, a működési engedély megszerzését célzó vizsga programját és a vizsgázás módját, nyelvét, a vizsga költségeit, a minisztériumi vizsgáztató bizottság összetételét és munkamódszerét a miniszter írja elő.
A nevelők, a pszichológusok és a pedagógusok jegyzéke és működési engedélye
65. szakasz
A működési engedély közokirat jellegű.
A működési engedélyeket a Minisztérium adja ki, továbbá a működési engedéllyel rendelkező nevelők, pszichológusok és pedagógusok jegyzékét vezeti. A jegyzékben a működési engedély megvonásának adatait is nyilvántartásba kell venni.
A jegyzék nyilvános.
A jegyzék vezetésének tartalmát és módját, csakúgy, mint a működési engedély formanyomtatványát a miniszter írja elő.
66. szakasz
A Minisztérium köteles a működési engedély megszerzését célzó vizsga napjától számított 60 napos határidőn belül a sikeresen vizsgázó személy számára az engedélyt kiadni.
67. szakasz
A miniszter megvonja a működési engedélyt azon nevelőtől, pszichológustól vagy pedagógustól:
1) aki munkaköre betöltésének tartama alatt a hivatali bűncselekmények vagy a nemi erkölcs és a jogforgalom elleni bűncselekmények csoportjába sorolt bűntett miatt ítéltetett el;
2) akinek munkaszerződése felmondatott az e törvény 36-38. szakaszaiban meghatározott tilalmak megsértése miatt.
A működési engedély bevonásáról szóló, közigazgatási eljárásban meghozott miniszteri határozat végleges.
A működési engedélytől megfosztott személyt nem illeti meg az engedély újbóli megszerzésének joga, s nem vállalhat intézményi munkát.
A bevont működési engedély az intézmény közvetítésével visszajuttatandó a Minisztériumhoz.
Az intézmény köteles a Minisztériumhoz haladéktalanul eljuttatni az intézményben alkalmazott nevelő, pszichológus vagy pedagógus működési engedélye bevonási alapjának bizonyítékát.
68. szakasz
Munkavégzésük során a munkavállalók - ha a munkafolyamat szükségletei megkövetelik ezt - kötelesek szakmai továbbképzést folytatni.
A munkavállalók szakmai továbbképzését az intézmény igazgatója tervezi.
A nevelő, a pszichológus és a pedagógus kötelesek állandó szakmai továbbképzést folytatni.
Az intézmény munkavállalóinak jogai, kötelezettségei és felelősségei
69. szakasz
Ha e törvény másként nem rendelkezik, az intézmény munkavállalóinak jogaira, kötelezettségeire és felelősségeire a munkaviszonyról szóló törvény alkalmazandó.
Az intézmény munkavállalóinak egyéni jogait, kötelezettségeit és felelősségeit - a törvénnyel, a kollektív szerződéssel és a munkaszerződéssel összhangban - az intézmény igazgatója határozza meg.
70-81. szakasz
(Törölve)
VII. A TANULÓK ÉS A HALLGATÓK JOGAINAK FINANSZÍROZÁSA
A tanulók és a hallgatók jóléti ellátásával kapcsolatos jogok megvalósítására szolgáló eszközök
82. szakasz
A tanulók és a hallgatók jóléti ellátásával kapcsolatos jogok megvalósítására szolgáló eszközök forrása - a törvénnyel összhangban - a Szerb Köztársaság költségvetéséből ered.
Az elhelyezési és élelmezési jog megvalósításának eszközei
83. szakasz
A tanuló, szülője vagy gondviselője, illetve a hallgató az elhelyezés és az élelmezés költségeinek viseléséhez önrésszel járul hozzá.
Az elhelyezés és az élelmezés szolgáltatását igénybe vevő külföldi hallgató - ha nemzetközi szerződés másként nem írja elő, illetve viszonyosság hiányában - az elhelyezés és az élelmezés gazdasági árát fizeti.
A nemzetközi csere jogcímén szakmai gyakorlaton részt vevő külföldi hallgató az elhelyezés és az élelmezés költségének egy részét fizeti.
Az elhelyezés és az élelmezés költségeinek mértékét, a tanulók és a hallgatók, valamint a nemzetközi csere jogcímén szakmai gyakorlaton részt vevő külföldi hallgatók önrészének mértékét a miniszter írja elő.
VIII. AZ INTÉZMÉNY MUNKÁJÁNAK FINANSZÍROZÁSA
84. szakasz
Az intézmény a tevékenysége végzéséhez szükséges eszközöket - a törvénnyel és az alapszabállyal összhangban - az alábbi forrásokból szerzi meg:
1) az alapító által rendelkezésére bocsátott eszközökből;
2) az elhelyezési és élelmezési költségekhez a tanuló, szülője vagy gondviselője, illetve a hallgató által hozzáadott önrészéből;
3) támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból;
4) egyéb, e törvénnyel összhangban végzett, tevékenységek és szolgáltatások forrásaiból;
5) egyéb, e törvénnyel összhangban eredő forrásokból.
A Szerb Köztársaság költségvetése által biztosított eszközök
85. szakasz
A tanulók és a hallgatók jóléti ellátása - e törvény 25. szakaszában meghatározott intézményi hálózatról szóló aktussal felölelt - intézményeinek eszközeit, a Szerb Köztársaság költségvetése az alábbi célokból biztosítja:
1) az anyagi és a járulékos mellékköltségek megtérítése;
2) a bérek és egyéb járulékos juttatások fedezése;
3) az épületek és a létesítmények folyó karbantartása;
4) beruházások, illetve az intézmény infrastruktúrájának fejlesztése.
A tevékenység finanszírozása a szolgáltatások áraiból történik.
Az e szakasz 2. bekezdésében körülírt szolgáltatási árak megállapításának részletes feltételeit és módját a miniszter állapítja meg.
A tanulók, illetve a hallgatók elhelyezését, élelmezését, pihenését és felüdülését szolgáló intézmények anyagi költségeinek megtérítése a szolgáltatás áraiból valósul meg.
A tanulók, illetve a hallgatók kulturális és művészeti, valamint tájékoztatási jogainak érvényesítését elősegítő intézmények anyagi költségeinek viselésére a miniszter által előírt kritériumok alapján kerül sor.
Az intézmény szervezetéről és munkahelyi besorolásáról szóló aktus
86. szakasz
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzati egység által alapított intézmény szervezetéről és munkahelyi besorolásáról szóló aktust a Minisztérium hagyja jóvá, határozatot hoz a Szerb Köztársaság költségvetéséből finanszírozott intézmény alkalmazottainak számáról és szerkezetéről.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt döntés mellett a Minisztérium határozatot hoz a Szerb Köztársaság költségvetéséből finanszírozott, a tanulók jóléti ellátásának tevékenységeit ellátó egyéb szervezetek (a kollégiumot is működtető középiskolai diákotthonok és egyéb diákotthonok) alkalmazottainak számáról és szerkezetéről is.
Az e szakasz 1. és 2. bekezdésében körülírt határozat az e törvény 26. szak. 8. bekezdésében meghatározott intézmény tevékenységeinek ellátását rendező normatívákról és szabványokról szóló jogszabállyal összhangban hozandó meg.
IX. A HALLGATÓK EGYESÜLETEI PROGRAMJAINAK FINANSZÍROZÁSA
87. szakasz
A hallgatók egyesületei (akadémiai művelődési egyesületek, az egészségügyi ellátást elősegítő egyesületek, hallgatók szövetségei és egyesülései, egyetemisták rádiói és televíziói, hallgatók kiadói központjai, egyetemi sportszövetségek, sportegyesületek stb.) programjait, illetve programrészeit valóra váltandó, az egyesületek munkáját szabályozó törvénnyel összhangban, a Minisztérium - nyilvános pályázat kiírása és szerződés megkötése alapján - támogatásokat ítél oda.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt támogatásra való jog a hallgatók tájékoztatását, kulturális-művészeti és kulturális-szórakoztató, sport- és szabadidő-, továbbá egyéb általános érdekű tevékenységét elősegítő programjainak vagy részprogramjainak életre hívására alakult hallgatói egyesületeket illeti meg.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt egyesületek a programok megvalósításáról és a Szerb Köztársaság költségvetéséből származó eszközök felhasználásáról éves beszámolót terjesztenek fel a Minisztériumhoz.
A Szerb Köztársaság állami alapítású egyetemei által létrehozott hagyományos hallgatói egyesületek eszközeit - az anyagi költségek fedezésének és legfeljebb két alkalmazott bérének mértékéig - a Szerb Köztársaság költségvetése biztosítja.
X. EGYES FELADATOK ÁTRUHÁZÁSA A VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNYRA
88. szakasz
A Vajdaság Autonóm Tartomány területén az e törvény 25. szak. 3. bekezdésében (az intézményi hálózat), a 28. szak. 2. bekezdésében (az intézmény működési engedélye), a 30. szak 3. bekezdésében (a munka betiltása), a 33. szak. 1. bekezdésében (az intézmények jegyzéke), a 40. szak. 4. bekezdésében (az intézmény fejlesztési terve), a 45. szak. 11. bekezdésében (nyilvántartási adatok), az 55. szak. 3. bek. 12. pontjában (az intézmény munkájáról szóló beszámoló), az 55. szak. 4. bekezdésében és a 86. szak. 1. bekezdésében (az autonóm tartomány és a helyi önkormányzati egységek által alapított intézmény szervezetéről és munkahelyi besorolásáról szóló határozat jóváhagyása), a 90. szak. 2. bekezdésében (a munka törvényességének felügyelete) és a 91. szakaszban (felügyeleti ellenőrzés) meghatározott tevékenységeket - szervei által - a Vajdaság Autonóm Tartomány végzi.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt feladatok ellátása átruházott tevékenységként történik.
Az illetékes tartományi szervek az e szakasz 1. bekezdésében körülírt teendők ellátása során együttműködnek a Minisztériummal.
Az e szakasz 1. bekezdésében körülírt átruházott államigazgatási tevékenységek folytatása kapcsán a Minisztérium az illetékes tartományi szervekkel szemben az államigazgatást szabályozó törvény által előírt jogokat gyakorolja és kötelességeket teljesíti.
XI. A SZERB KÖZTÁRSASÁG ÁLTAL KOSZOVÓ ÉS METOHIJA AUTONÓM TARTOMÁNY TERÜLETÉN ALAPÍTOTT INTÉZMÉNYEK
89. szakasz
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. határozata alapján létrehozott ideiglenes jogrend működésének megszűnéséig a Szerb Köztársaság által Koszovó és Metohija Autonóm Tartomány területén alapított intézmények vonatkozásában a Kormányt - e törvénnyel összhangban - minden alapítói jog és kötelezettség megilleti.
90. szakasz
Az e törvény, valamint az e jogszabály alapján hozott előírások alkalmazása feletti felügyeletet a Minisztérium gyakorolja.
Az intézmények munkájának törvényessége feletti felügyeletet, valamint a felügyeleti ellenőrzést a Minisztérium gyakorolja.
Az e szakasz 2. bekezdésében körülírt felügyeleten túlmenően a Minisztérium a diákotthonban, illetve a tanulói központban pedagógiai szakfelügyeletet is ellát.
Az intézmények egészségügyi-higiéniai felügyeletének tevékenységét és az élelmezés minőségi ellenőrzését a Felsőoktatási Hallgatók Egészségvédelmi Intézete és egyéb illetékes szervek végzik.
91. szakasz
A felügyeleti ellenőrzés tevékenységét a minisztériumi felügyelő (a továbbiakban: felügyelő) végzi.
A felügyelő:
1) ellenőrzi, vajon az intézmények a törvények, egyéb jogszabályok és az általános aktusok rendelkezései szerint járnak-e el, kivételt képez az intézmény a pedagógiai szakfelügyeleti munkájának ellenőrzése;
2) ellenőrzi az intézmény munkájának megkezdéséhez, tevékenységének és kibővített tevékenységének folytatásához szükséges helyiségi, berendezési feltételek fennállását, valamint az előírt szak- és egyéb dolgozók rendelkezésre állásának feltételeit;
3) megvizsgálja az üzlethelyiségeket, a létesítményeket, a berendezéseket, a felszereléseket, a tárgyakat és az árut;
4) ha méréseit az intézmény maga végzi vagy egyéb szakmai szervezettel végezteti, a mérések eredményei pedig erre alapot szolgáltatnak, a felügyelő elrendeli az egyéb szakmai szervezetek által elvégzendő méréseket;
5) meghallgatja a felelős és érdekelt személyeket, felveszi nyilatkozataikat;
6) foganatosítja a tanulók, szülőik és gondviselőik, a hallgatók, a nevelők, a szakmunkatársak, az alkalmazottak és az igazgató jogainak gyakorlását és kötelezettségeik teljesítésének megvalósulását célzó intézkedéseket;
7) ellenőrzi az intézetbe való felvétel elnyerésének, valamint a tanulói és a hallgatói diákigazolvány kibocsátásának eljárását;
8) ellenőrzi az intézmény előírás szerinti nyilvántartásának vezetését;
9) megvizsgálja az intézmény általános és egyedi aktusait, számláit, valamint a Minisztériumhoz felterjesztett számlák alapjául szolgáló okiratokat.
A felügyelő jogosítványai a következők:
1) elrendelheti a megállapított szabálytalanságok és hiányosságok kiküszöbölését, és elhárításukra határidőt szabhat;
2) határozattal meghagyhatja az elrendelt, ám nem foganatosított intézkedés végrehajtását;
3) határozattal megtilthatja az intézmény számára az e törvénnyel ellentétes cselekmények foganatosítását;
4) ideiglenesen betilthatja a tevékenységét végző, ám a helyiségek, a berendezések, az előírt szakdolgozók és egyéb alkalmazottak törvényi feltételeinek eleget nem tevő intézmény munkáját;
5) bűncselekmény, gazdasági vétség elkövetése miatt feljelentést tehet, illetve szabálysértési eljárás megindítása iránti indítványt terjeszthet elő az illetékes szervekhez;
6) ha egyéb szerv feladatkörébe tartozó intézkedések foganatosításának okai forognak fenn, erre vonatkozólag értesíti a szóban forgó szervet.
A felügyelő, a törvénnyel összhangban, egyéb teendőket is ellát.
Az e szakasz 3. bekezdésének 2., 3. és 4. pontjaiban körülírt felügyelői határozat ellen az intézmény fellebbezést terjeszthet be a miniszterhez.
A fellebbezés a határozat végrehajtására nincs halasztó hatállyal.
A fellebbezés nyomán hozott miniszteri határozat végleges.
92. szakasz
Felügyelői munkakört a megfelelő felsőoktatási képzést szerzett személy tölthet be, éspedig:
1) a jogtudományok vagy közgazdasági tudományok terén alapozó akadémiai tanulmányokat és akadémiai mesterképzést befejezett személy;
2) a legalább négy év tanulmányi idejű karon az alapozó tanulmányokon okleveles jogász, illetve okleveles közgazdász szakcímet szerzett személy, aki a belőle eredő jogok tekintetében kiegyenlített a mester akadémiai címmel;
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett személyeknek állami szakvizsgával és az államigazgatási szervekben, a területi autonómia szerveiben vagy a helyi önkormányzati egységek szerveiben legalább öt év munkatapasztalattal kell rendelkezniük.
A felügyelői igazolvány mintáját a miniszter írja elő.
A diákotthon, illetve a tanulói központ pedagógiai szakfelügyelete
93. szakasz
A diákotthon, illetve a tanulói központ pedagógiai szakfelügyeletének tevékenységét - az oktatás és a nevelés rendszerének alapjait szabályozó törvénnyel összhangban - a tanügyi tanácsos látja el.
A tanügyi tanácsos:
1) értékeli az intézmény munkájának minőségét és fejlesztési tervének megvalósulását;
2) munkája minőségének és az intézmény munkájának fellendítése céljából tanácsokkal és szakmai segítséggel látja el a nevelőt, a pszichológust, a pedagógust és az igazgatót;
3) a tanulók, illetve a hallgatók, valamint az alkalmazottak diszkrimináció, erőszak és bántalmazás elleni védelmezése céljából tanácsokkal és szakmai segítséggel látja el az intézményt;
3) közvetlenül betekint az intézmény, a nevelő, a pszichológus, a pedagógus és az igazgató munkájába;
4) jelenlétével részt vesz a diákközpont nevelői munkájában;
5) az intézménynek, a miniszternek és az illetékes szerveknek indítványozza a nevelő- és a szakmunka kifejtésében tapasztalt szabálytalanságok és hiányosságok kiküszöbölése céljából elengedhetetlen és e tevékenység javítását célzó intézkedések foganatosítását.
A pedagógiai szakfelügyelet gyakorlásának módja
94. szakasz
A pedagógiai szakfelügyelet gyakorlásának módját, az intézeti munka minősége értékelésének kritériumait, a tanügyi tanácsos munkája értékelésének módját, valamint a tanügyi tanácsos igazolványának formanyomtatványát a miniszter írja elő.
95. szakasz
Az intézmény 100.000-től 1.000.000 dinárig terjedő szabálysértési pénzbírsággal sújtandó, ha:
1) a tanulónak, illetve a hallgatónak lehetővé teszi, hogy a jóléti ellátás jogát a törvényi rendelkezésekkel ellentétes módon érvényesítse;
2) az alapító jóváhagyása nélkül egyéb tevékenységet végez (23. szakasz);
3) az intézmény székhelyén kívül a működési engedélyben nem jóváhagyott, kihelyezett üzemegységben végez tevékenységet (27. szakasz);
4) a munkakezdés feltételei fennállásának megállapítása előtt kezdi meg működését és folytatja tevékenységét (28. szakasz);
5) az alapító jóváhagyása nélkül megváltoztatja elnevezését, székhelyét, jogállását vagy egyéb módosítást hajt végre (29. szakasz);
6) nem írja elő vagy nem foganatosítja a tanulók, illetve a hallgatók, valamint az intézmény alkalmazottainak biztonságát célzó intézkedéseket és eljárási módokat (34. szakasz);
7) bármely alapon veszélyezteti, lebecsüli vagy diszkriminálja a tanulókat, illetve a hallgatókat, valamint az alkalmazottakat (36. szakasz);
8) e törvény rendelkezéseivel ellentétben az intézményben engedélyezi a pártszervezést, illetve a vallási szervezkedést, valamint az evégett kifejtett tevékenységet és a helyiségek e célból történő használatát (38. szakasz);
9) nem hozza meg, illetve a Minisztériumhoz nem terjeszti fel a fejlesztési tervet (40. szakasz);
9a) nem vezeti az előírt nyilvántartást (45. szakasz);
9b) ha a ranglistán nyilvánosan közzéteszi a tanulók, illetve hallgatók következő személyes adatait: a tanuló és hallgató személyi számát, lakhelyük címét, telefonszámát és különösen a tanulókra, illetve hallgatókra vonatkozó érzékeny adatokat (45g. szakasz);
10) nem terjeszti fel a Minisztériumhoz az intézményben foglalkoztatott nevelő, pszichológus vagy pedagógus működési engedélye megvonásának alapját képező bizonyítékot (67. szakasz).
Az e szakasz 1. bekezdésében meghatározott szabálysértések miatt az igazgató, az intézmény felelős személyének minőségében 10.000-től 50.000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó.
96. szakasz
10.000-től 50.000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó az intézmény igazgatója:
1) ha nem foganatosítja a felügyelő és a tanügyi tanácsos utasításainak végrehajtását célzó intézkedéseket;
2) olyan munkavállalót vesz fel munkaviszonyba, aki nem felel meg a törvény által előírt feltételeknek (62. szakasz).
XIV. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
97. szakasz
A kormány, illetve az autonóm tartomány illetékes szerve, e törvény hatályba lépésének napjától számított két éves határidőn belül - e törvény 25., illetve 88. szakaszával összhangban - meghatározza a tanulói, illetve a hallgatói jóléti ellátás intézményeinek hálózatát.
A Nemzeti Tanügyi Tanács e törvény hatályba lépésének napjától számított egy éves határidőn belül előírja a nevelői munkaterv alapvetéseit.
A miniszter e törvény hatályba lépésének napjától számított egy éves határidőn belül - e törvénnyel összhangban - meghozza a mellékjogszabályokat.
98. szakasz
Az e törvény hatályba lépésének napjáig meghozott mellékjogszabályok - ha e törvénnyel nem ellentétesek - alkalmazásban maradnak az e törvény alapján keletkező szabályok meghozataláig.
99. szakasz
Az intézmény, e törvény hatályba lépésének napjától számított hat hónapos határidőn belül, köteles alapszabályát, szervezeti felépítését és munkamódszereit e törvénnyel összhangba hozni.
Az intézmény, e törvény hatályba lépésének napjától számított három hónapos határidőn belül, köteles - e törvény 34. szakaszának megfelelően - előírni a tanulók, illetve a hallgatók védelmét és biztonságát célzó intézkedéseket és eljárási módszereket.
Az intézmény, e törvény hatályba lépésének napjától számított hat hónapos határidőn belül, köteles - e törvény 35. szakaszának megfelelően - meghozni az intézményben tanúsítandó magatartási szabályokat.
Az intézmény, e törvény hatályba lépésének napjától számított hat hónapos határidőn belül, köteles megalkotni fejlesztési tervét.
A diákotthon, illetve a tanulói központ a Nemzeti Tanügyi Tanács által megállapított nevelői munkatervi alapvetések meghozatalának napjától számított hat hónapos határidőn belül, köteles meghozni nevelői munkatervét.
100. szakasz
Az e törvény hatályba lépésének napja előtt érvényes szabályok szerint bírósági cégjegyzéki nyilvántartásba vett intézmény, az e törvény 26. szakaszának 8. bekezdésében körülírt mellékjogszabály hatályba lépésének napjától számított egy éves határidőn belül köteles működési engedélyért folyamodni.
101. szakasz
Az intézmény alapítója, a korábban kijelölt igazgatóbizottság megbízatási idejének lejárta után, az intézmény igazgatóbizottságát e törvénnyel összhangban nevezi ki.
Az igazgatóbizottság legalább három hónappal az igazgató megbízatási idejének lejárta előtt kiírja az intézmény igazgatójának kinevezését célzó pályázatot és lebonyolítja a kinevezési eljárást.
102. szakasz
A diákotthonban e törvény hatályba lépésének napjáig munkaviszonyt létesített, az oktatási és nevelési jogszabályok szerint letett szakvizsgával rendelkező nevelő, pszichológus, illetve pedagógus e törvény hatályba lépésének napja óta működési engedélyt szerzett személynek tekintendő.
Az oktatás és nevelés rendszerének alapjairól szóló törvény szerinti működési engedély megszerzését célzó vizsgát tett nevelő, pszichológus, illetve pedagógus számára elismertetik a diákotthonban, illetve a tanulói központban kifejtendő munkához szükséges működési engedély.
Az e törvény hatályba lépése előtt diákotthonban munkaviszonyt létesített nevelő, pszichológus, illetve pedagógus, aki nem rendelkezik az oktatási és nevelési jogszabályok szerinti szakvizsgával, sem pedig az e szakasz 2. bekezdésében körülírt működési engedéllyel, e törvény 64. szakasza 6. bekezdésében körülírt mellékjogszabály hatályba lépésének napjától számított két éves határidőn belül köteles a működési engedély megszerzését célzó vizsga kötelezettségének eleget tenni.
Ha a megszabott határidőn belül nem teszi le a működési engedély megszerzéséhez szükséges vizsgát, az e szakasz 3. bekezdésében körülírt nevelő és szakmunkatárs munkaviszonya megszűnik.
103. szakasz
E törvény hatályba lépésének napján megkezdi működését a Köztársasági Tudományos és Művészeti Utánpótlás-fejlesztési Alap, melynek jogállását, jogait és kötelezettségeit e törvény állapítja meg. Az Alap átvállalja A Szerb Szocialista Köztársaság Képviselőháza, a Köztársasági Szakirányú Oktatási Közösség, a Köztársasági Tudományos Közösség, a Köztársasági Művelődési Közösség között létrejött, a Tehetséges Hallgatók és Tanulók Tudományos és Művészeti Munkájának és Foglalkoztatásának Fejlesztését Ösztönző Köztársasági Közösség megalapításáról szóló megegyezés által létrehozott, a Tudományos és a Művészeti Utánpótlás Fejlesztési Köztársasági Alapítványának jogait, kötelezettségeit és irattárát.
Az Alap szerveinek megválasztása - e törvény 74-78. szakaszainak rendelkezéseivel összhangban - e törvény hatályba lépésének napjától számított 30 napos határidőn belül történik.
104. szakasz
E törvény hatályba lépésének napján hatályát veszti A tanulók és a felsőoktatási hallgatók jóléti ellátásáról szóló törvény (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 81/92., 49/93., 53/93. - más című törvény, 67/93. - más című törvény, 48/94. - más című törvény, valamint 101/05. - más című törvény).
105. szakasz
E törvény A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében történő közzététel napjától számított nyolcadik napon lép hatályba.
A középiskolai tanulók és felsőoktatási hallgatók
jóléti ellátásáról szóló törvény
módosításáról és kiegészítéséről szóló
törvény önálló szakaszai
("SZK Hiv. közl. 55/2013 sz.)
11. szakasz
Azok a tanulók és hallgatók, akik megvalósították jogukat a kiemelt tehetségű tanulói és hallgatói, illetve a tudományos és művészeti utánpótlás-fejlesztési ösztöndíjra és akik szerződést kötöttek a korábban hatályos jogszabályokkal összhangban, folytatják ezen jogosultság igénybevételét a megkezdett iskoláztatás befejezéséig, a megkötött szerződéssel és azon jogszabállyal összhangban, amely szerint ezt a jogosultságot megszerezték.
12. szakasz
E törvény hatálybalépésének napján megszűnik a Tudományos és Művészeti Utánpótlás-fejlesztési Köztársasági Alapműködése, amelyet A középiskolai tanulók és felsőoktatási hallgatók jóléti ellátásáról szóló törvénnyel (Az SZK Hivatalos Közlönye, 18/10. szám) alapítottak, jogait, kötelezettségeit, tárgyait és levéltárát pedig átveszi a Minisztérium.
13. szakasz
E törvény hatálybalépésének napjától számított három hónapon belül a miniszter meghozza a törvénynél alacsonyabb rangú aktusokat, a jelen törvénnyel összhangban.
14. szakasz
E törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében történő közzétételének napjától számított nyolcadik napon lép hatályba.