TÖRVÉNYAZ ISKOLÁSKOR ELŐTTI NEVELÉSRŐL ÉS OKTATÁSRÓL(Az SZK Hivatalos Közlönye, 18/2010. szám és 101/2017. szám) |
1. szakasz
A jelen törvény az egységes oktatási és nevelési rendszer részét képező iskoláskor előtti nevelést és oktatást szabályozza.
Az iskoláskor előtti nevelés és oktatás az alkotmánnyal, az oktatási és nevelési rendszer alapjait szabályozó törvénnyel (a továbbiakban: Törvény), a ratifikált nemzetközi egyezményekkel és a jelen törvénnyel összhangban valósul meg, a gyermekek jogaiból, valamint a gyermekek és kisgyermekes családok fejlődési, oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális szükségleteiből kiindulva.
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység
2. szakasz
Az iskoláskor előtti nevelés és oktatás közvetlen társadalmi érdeket szolgáló tevékenység, amely közszolgálatként valósul meg.
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység, a jelen törvény értelmében az iskoláskor előtti korosztályú gyermekek nevelése és oktatása.
A jelen törvény értelmében iskoláskor előtti korosztályúnak tekintendők a gyermekek hat hónapos koruktól beiskolázásukig.
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység az óvodai intézményben folyik, de kivételesen folytatható az iskolában is, a Törvénnyel és a jelen törvénnyel összhangban.
Egyéb tevékenységek folytatása az óvodai intézményben
3. szakasz
Az óvodai intézmény olyan tevékenységeket is folytat, melyek révén biztosítja az iskoláskor előtti korosztályú gyermekek étkeztetését, gondozását, megelőző egészségügyi és szociális ellátását, a törvénnyel összhangban.
Az étkeztetés, gondozás és megelőző egészségügyi ellátás közelebbi feltételeit és módját az egészségügyi kérdésekkel megbízott miniszter és az oktatási ügyekkel megbízott miniszter (a továbbiakban: miniszter) írják elő közös megegyezéssel.
A szociális ellátás közelebbi feltételeit és módját a szociálpolitikai kérdésekkel megbízott miniszter és a miniszter írják elő közös megegyezéssel.
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység és az óvodai intézmény egyéb tevékenységeinek folytatása során tilos az erőszak, a zaklatás és a mellőzés bármilyen formájának alkalmazása, és minden olyan ténykedés, amellyel a gyermekek vagy gyermekek valamely csoportját veszélyeztetik, megkülönböztetik, illetve bármilyen alapon kirekesztik, a Törvénnyel összhangban.
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység céljai és elvei
4. szakasz
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység célja támogatást nyújtani:
1) az iskoláskor előtti korosztályú gyermek teljes körű fejlődéséhez és jólétéhez, feltételeket és ösztönzést nyújtva ahhoz, hogy fejlessze képességeit, gazdagítsa tapasztalatait és ismereteket szerezzen magáról, másokról és a világról;
2) a család nevelői szerepéhez;
3) a további oktatáshoz és neveléshez, és a közösségbe való bekapcsolódáshoz;
4) a gyermek képességeinek fejlesztéséhez, a társadalom továbbfejlődésének és előrehaladásának alapfeltételeként.
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység alapelvei:
1) hozzáférhetőség: az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység minden formája egyenlő jogon igénybe vehető és hozzáférhető, diszkrimináció, és nemi, szociális, kulturális, etnikai, vallási vagy egyéb hovatartozás, tartózkodási- vagy lakhely, anyagi helyzet vagy egészségügyi állapot szerinti, fejlődési nehézség vagy fogyatékosság és rokkantság miatti, illetve más alapon történő megkülönböztetés nélkül, a törvénnyel összhangban;
2) demokratikusság: a gyermekek és családok szükségleteinek és jogainak figyelembe vétele, beleértve a vélemény tiszteletben tartására, az aktív részvételre, a döntésre és a felelősségvállalásra való jogot;
3) nyitottság: kapcsolatteremtés a családokkal, az oktatási rendszer más intézményeivel (iskola), a közösséggel (művelődési, egészségügyi, szociális intézményekkel), a helyi önkormányzattal és a szélesebb társadalmi közösséggel;
4) hitelesség: a gyermek átfogó megközelítése, az iskoláskor előtti korosztály fejlődési jellegzetességeinek, a másságnak és egyediségeknek figyelembe vétele, a játék, mint az óvodás korú gyermek hiteles kifejezési módjának és tanulási eszközének ápolása és a kulturális sajátosságokra való támaszkodás;
5) fejlesztés: különböző formák és programok fejlesztése az iskoláskor előtti tevékenység keretében, a gyermekek és családok igényeinek megfelelően és a lokális közösség lehetőségeihez mérten, az értékelésen és önértékelésen alapuló folyamatos fejlesztés, és a pedagógiai újítások iránti nyitottság.
5. szakasz
A nevelés és oktatás szerb nyelven folyik.
A nemzeti kisebbségek tagjai számára a nevelés és oktatás anyanyelven történik, de lehet kétnyelvű, vagy kivitelezhető szerb nyelven is, ha a szülők és a gyermekek törvényes képviselőinek legalább 50%-a úgy határoz.
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási program egy része, vagy a teljes program megvalósítható idegen, illetve két nyelven is, vagyis idegen és szerb nyelven, illetve idegen nyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén.
A jelen szakasz 2. és 3. bekezdésében rögzített idegen nyelvű nevelési-oktatási program módját és feltételeit a miniszter írja elő.
Az iskoláskor előtti intézmény alapszabálya határozza meg a nevelői-oktatói munka nyelvét, a program pedig a megvalósítás módját.
6. szakasz
Az iskoláskor előtti intézmény, illetve az iskoláskor előtti programot megvalósító általános iskola nyilvántartást vezet a gyerekekről, a szülőkről, vagy a gyerekek törvényes képviselőiről, a foglalkoztatottakról, összhangban azzal a törvénnyel, amely az oktatás és nevelés rendszerének alapjait szabályozza, és a jelen törvénnyel.
A jelen szakasz 1. bekezdésében megjelölt intézmény vezeti:
1) a beiratkozott gyerekek törzskönyvét;
2) az oktató és nevelőmunkáról szóló pedagógiai dokumentációt és nyilvántartást;
3) a kiadott közokiratokról szóló nyilvántartást.
A 2. bekezdés 2. pontjában nevesített nyilvántartás elektronikus formában is vezethető.
A jelen szakasz 2. bekezdése 1.) és 2.) pontjában rögzített nyilvántartást, az iskoláskor előtti intézmény, vagy az iskola, amelyben iskoláskor előtti felkészítő program van érvényben, közokiratot ad ki az előkészítő program résztvevőinek. Ezek az:
1) átiratkozási bizonyítvány, amellyel a gyerek az egyik iskoláskor előtti intézményből átmegy a másik iskoláskor előtti intézménybe, vagy általános iskolába, amelyben előkészítő iskoláskor előtt program is van;
2) az előkészítő iskoláskor előtti programban való részvételről szóló bizonylat.
A jelen szakasz 2. és 4. bekezdésében rögzített nyilvántartást és közokiratokat az intézmény szerb nyelven cirill írásmódban vezeti és adja ki, a meghatározott űrlapon.
Amikor az oktató és nevelőmunka a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, az intézmény a nyilvántartást szerb nyelven és cirill írásmódban, és a nemzeti kisebbség nyelvén vezeti. Kivételt az oktató és nevelőmunkáról készült nyilvántartás és a pedagógiai dokumentáció képez, amelyet azon a nyelven vezetnek, amelyen az oktató és nevelőmunkát folyik.
A jelen szakasz 1. bekezdésében nevesített intézmény kezeli az 1. bekezdésben felsorolt adatokat, felelős azoknak begyűjtéséért, felhasználásáért, felújításáért és őrzéséért, és teszi mindezt a vonatkozó törvénnyel, a jelen törvénnyel, és a személy, valamint a adatvédelmi törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 2. és 4. bekezdésében felsorolt közokiratok fajtáját, megnevezését, az űrlapok tartalmát és kitöltésének módját, valamint kiadásuk feltételeit a miniszter írja elő.
A miniszter hagyja jóvá a 2. és a 4. bekezdésben megjelölt űrlapokat is.
A jelen szakasz 2. bekezdésében felsorolt nyilvántartások adatai feldolgozásának célját, valamint begyűjtésük módját, kezelésüket, őrzésüket és felhasználásukat a törvény szabályozza.
A gyerekről vezetett nyilvántartás
7. szakasz
A gyerekről vezetett nyilvántartásban azok az adatok szerepelnek, amelyek az egyén identitását (személyes adatok), oktatási, szociális és egészségügyi státusát határozzák meg, továbbá amelyek a javasolt, vagy szolgáltatott pótlólagos oktatási, egészségügyi és szociális támogatást tartalmazzák.
A gyerek személyes adatai a következők: családi és utóneve, személyes azonosítószáma, neme, a születésének dátuma, helye, községe, állama, lakcíme, a város és az állam, amelyben él, kapcsolattartási telefonszám, törzsszám, nemzeti hovatartozás és állampolgárság.
A nemzeti hovatartozás megjelölése nem kötelező.
A szülő, illetve a törvényes képviselettel megbízott személy, személyes adatai a következők: családi és utóneve, személyes azonosítószáma, neme, a születési dátuma, helye, községe, állama, lakcíme, a város és az állam, amelyben él, kapcsolattartási telefonszám, az elektromos postacím.
A gyerek oktatási, illetve oktatási és nevelési státusára vonatkozó adatok a következők: annak az intézménynek az adatai ahova a gyerek jár, az iskoláskor előtti program fajtája és időtartama, illetve annak az oktatási csoportnak a megnevezése, amelybe a gyereket beíratták, a nyelv, amelyen az oktató és nevelőmunka folyik, az egyénre szabott oktatási és nevelési program adatai, a gyerek anyanyelve és nemzeti hovatartozása - összhangban a vonatkozó törvénnyel.
A következő adatok határozzák meg a gyerek szociális státusát: a lakhatási feltételek (hol lakik, lakásban, házban, családi házban, albérletben, intézetben, van- e saját szobája és hasonló adatok), milyen távol van a gyerek lakhelye az intézménytől, a családra vonatkozó adatok (a háztartásban élő családtagok száma, élnek - e a gyerek szülei, a szülők egyike külföldön él - e, a szülők, illetve a törvényes képviselő házastársi jogállása, szakmai képzettségük és a munkaviszonyukkal kapcsolatos adatok), folyósítanak - e számukra szociális, pénzügyi segélyt, és biztosíthat - e a család a gyereknek reggelit.
A gyerek egészségügy státusának meghatározására vonatkozó adatok abban merülnek ki, hogy biztosítottak - e a gyereknek elsődleges egészségügyi védelmet.
A javasolt és alkalmazott pótlólagos oktatási, egészségügyi, és szociális támogatottságról szóló adatokat azok az információk képezik, amelyeket a munkaközi bizottság szolgáltat a szükséges támogatásokról és azoknak megvalósításáról.
A foglalkoztatottakról szóló nyilvántartás
7a. szakasz
A foglalkoztatottakról nyilvántartásba vett adatok a következők: családi és utónév, személyes azonosítószám, neme, a születés dátuma, helye, községe, az állam ahol született, a lakcím, a város és az állam ahol él, kapcsolattartási telefonszám, elektromos postacím, a képzettség szint, a szakmai továbbképzésről és a megszerzett szakmai fokozatokról szóló adatok, állampolgárság, a gyerekekkel való foglalkozási képesség, és a pszicho - fizikai állóképességről szóló adatok, nemzeti hovatartozás, a nyelv, amelyen általános iskolai, középiskolai és felsőoktatási képzettséget szerzett, ismeri-e a nemzeti kisebbség nyelvét, milyen jogállásban és mióta van munkaviszonyban, egyidejűleg vállal-e pótmunkát más intézményben, foganatosítottak-e ellene fegyelmi intézkedéseket, rendelkezik-e szakvizsgával, van-e licenciája. Ezután következnek az oktatók, a szakmunkatársak és a munkatársaknak kiutalt munkaeszköznek számító javakkal, továbbá a jövedelemmel kapcsolatos adatok, meg információk arról, hogy az oktató és nevelőmunka serkentésének érdekében részt vesznek-e az iskoláskor előtt intézmény szerveinek munkájában - ahogyan azt a törvény előirányozza.
A nemzeti hovatartozásra vonatkozó adatok nyilvántartása nem kötelező.
Pecsét használat
7b. szakasz
Az iskoláskor előtt intézmény, illetve az általános iskola, amelyben előkészítő iskoláskor előtti oktató és nevelőmunka folyik, a közokiratok hitelességét pecsétlenyomattal igazolja - összhangban a vonatkozó törvénnyel.
A jelen szakasz 1. bekezdésében nevesített intézmény alapszabálya határozza meg, ki a pecsét használatért és őrzésért felelős személy.
II AZ ÓVODAI INTÉZMÉNYEK ALAPÍTÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGÜK ELLÁTÁSA
8. szakasz
Óvodai intézményt alapíthat a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, helyi önkormányzat és más jogi vagy természetes személy, a Törvénnyel összhangban.
Az óvodai intézmény alapítására és működésére a közszolgálatokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
Több alapító esetén azok kölcsönös jogait és kötelezettségeit szerződéssel kell szabályozni.
A helyi önkormányzat által alapított óvodai intézmény
9. szakasz
A helyi önkormányzat legkevesebb öt és legfeljebb száz óvodai csoporttal alakíthat óvodai intézményt, az óvodai intézmények hálózatát szabályozó aktussal összhangban.
Kivételesen, ha hiányoznak a feltételek ahhoz, hogy az óvodai intézmény a jelen szakasz 1. bekezdésével összhangban megalakuljon, a helyi önkormányzat alapíthat óvodai intézményt kisebb, illetve nagyobb számú óvodai csoporttal is, az oktatási ügyekkel megbízott minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) jóváhagyásával.
Az autonóm tartomány területén a jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt jóváhagyást az autonóm tartomány hatáskörrel rendelkező szerve adja meg.
A más jogi vagy természetes személy által alapított óvodai intézmény
10. szakasz
Más jogi vagy természetes személy is alapíthat óvodai intézményt (a továbbiakban: magánóvoda), a Törvénnyel összhangban.
A külföldi állam, külföldi jogi vagy természetes személy által alapított óvodai intézmény
11. szakasz
Külföldi állam, külföldi jogi vagy természetes személy alapíthat óvodai intézményt az óvodai program megvalósítása céljából, a Törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézmény által kiadott okiratot a jelen törvény 9. és 10. szakaszában foglalt intézmény által kiadott közokirattal egyenértékűként kell elismerni - az egyenértékűség elismerésére irányuló külön eljárás lefolytatása nélkül.
A tevékenység gyakorlása az óvodai intézmény székhelyén kívül
12. szakasz
Az óvodai intézmény tevékenységét székhelyén gyakorolja.
A hitelesítő határozattal rendelkező óvodai intézmény tevékenységét székhelyén kívül, kihelyezett tagozatban - az óvodai intézmény épületében, iskolában vagy más helyen is gyakorolhatja, ha eleget tesz a Törvénnyel összhangban levő feltételeknek.
A tevékenység székhelyen kívüli gyakorlásáról szóló határozatot az igazgatóbizottság hozza meg, az intézmény pedig a jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt tevékenység gyakorlását a hitelesítő határozat kézhezvételét, illetve a Minisztérium jóváhagyását követően kezdheti meg.
A székhelyen kívüli nevelő-oktató munka az óvodai intézménytől való fizikai távolságból eredő sajátosságok figyelembevételével valósul meg.
13. szakasz
A gyermekek felvétele az óvodai intézménybe a Törvénnyel összhangban történik.
A gyermekeknek a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által alapított óvodai intézménybe történő felvétele során a sérülékeny csoportokba tartozó gyermekek elsőbbséget élveznek.
A gyermekek óvodai intézménybe történő felvételének módját és eljárását részletesen az alapszabályzatban kell szabályozni, az alapító jóváhagyásával.
14. szakasz
A külföldi állampolgárságú és állampolgárság nélküli, állampolgárságért folyamodott gyermekek, a sérülékeny csoportba tartozó, lakcímigazolással és egyéb személyes okmányokkal nem rendelkező gyermekek, a menekültek és kitelepítettek az óvodai intézménybe, illetve az iskola-előkészítő programot megvalósító iskolába a Szerb Köztársaság állampolgáraira érvényes feltételekkel és módon iratkoznak be.
Az óvodai intézményben illetve iskolában nyújtott ellátásért a külföldi állampolgárságú gyermek szülei, illetve a gyerek törvényes képviselője piaci árat fizetnek minden gyermek után, az állampolgárság nélküli,állampolgárságért folyamodott illetve menekült és kitelepített státusszal rendelkező gyermekek szülei, illetve a gyerek törvényes képviselője pedig az alapító által megszabott árat fizetik gyermekenként, a gyermekes családok pénzügyi támogatását szabályozó törvénnyel összhangban.
III AZ ISKOLÁSKOR ELŐTTI NEVELÉSI-OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG PROGRAMJAI
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység programjának alapjai
15. szakasz
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység gyakorlása az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység programjának alapjaival összhangban történik.
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység programjának alapjait a Törvénnyel összhangban kell meghozni.
16. szakasz
Az óvodai intézményben a nevelő-oktató munka az óvodai program szerint folyik.
Az iskoláskor előtti programot az óvodai intézmény, illetve az óvodai programot megvalósító iskola hozza meg, az iskoláskor előtti nevelési-oktatási program alapjaival összhangban.
Az iskoláskor előtti program tartalmazza az intézményre és környezetére vonatkozó általános adatokat, a nevelő-oktató programok fajtáit és időtartamukat, a munka más formáit és az egyéb szolgáltatásokat, a családdal és a helyi társadalmi közösséggel folytatott együttműködés formáit, a nevelési és oktatási célok meg alapelvek megvalósításának módját, valamint az óvodai intézmény munkájának figyelemmel követését és önértékelésének módszertanát.
Az iskoláskor előtti programban ki kell dolgozni a nevelő-oktató munka egyéniesített formái fejlesztésének módját, a gyermekeknek, különösen a fejlődési nehézségekkel küzdő, a kórházi kezelés alatt álló és a szociális-gazdasági vagy más szempontból hátrányos helyzetű gyermekeknek nyújtott kiegészítő támogatás érdekében, eközben figyelembe kell venni a gyermekek fejlődési, oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális igényeit.
17. szakasz
Az óvodai előkészítő programot a megfelelő szakmai szervezetek készítik elő és az óvodai előkészítő intézmény illetve az óvodai előkészítő programot megvalósító iskola igazgatási szerve hozza meg, a Törvénnyel összhangban.
Ha a nevelési-oktatási program vagy annak egy része idegen nyelven valósul meg, a program meghozatala előtt jóváhagyást kell szerezni a minisztertől.
Az óvodai előkészítő programot határozatlan időre kell meghozni, az óvodai előkészítő intézmény illetve az óvodai előkészítő programot megvalósító iskola általános aktusával összhangban kell közzétenni, és szükség szerint módosítani, az alkalmazása során felmerült változásokkal történő összehangolás érdekében.
Az oktató és nevelőmunka különböző fajtái és programjai
18. szakasz
Az iskoláskor előtti program keretében rendes nevelői-oktatói programok valósulnak meg egész napos és félnapos időtartamban.
Az oktató és nevelő program minőségének fejlesztése, a programválaszték, a munkaformák és a szolgáltatások bővítése, annak érdekében történik, hogy minél több gyerek részesülhessen iskoláskor előtti képzésben. Az iskoláskor előtti intézmény olyan rendezvényeket is szervez, amelyeknek célja a gyerekápolás, oktatás, nevelés, a pihenés meg a kikapcsolódás megszervezése, a családtámogatás, a nemzeti kisebbségek nyelvének és kultúrájának ápolása, a kultúra a tudomány és a művészetek iránti érdeklődés felkeltése. Az intézmény teszi mindezt a gyermek és a szülők szükségleteit és érdeklődését, valamint a helyi társadalmi közösség sajátosságait szem előtt tartván.
A 2. bejkezdésben rögzített programok közelebbi vonatkozásait a miniszter írja elő, összhangban a vonatkozó törvénnyel.
Különleges és szakosított programok
19. szakasz
(Törölve)
20. szakasz
A kórházi kezelés alatt álló gyermekeknek az iskoláskor előtti intézmény iskola-előkészítő oktatási és nevelési programot szervez a megfelelő egészségügyi intézményekben.
A 1. bekezdésben rögzített programok megvalósításának feltételeit és módját a miniszter írja elő.
21. szakasz
Az óvodai intézmény, ha nem rendelkezik megfelelő helyiséggel, vagy ha nincs elegendő számú gyermek az óvodai csoport kialakításához, az óvodai programot megvalósíthatja utazó óvoda (a célnak megfelelően berendezett autóbusz) vagy utazó óvónő révén is, a négy éves és az iskolás kor közötti korosztály részére.
22. szakasz
Az iskola-előkészítő program az óvodai intézmény rendes programjának része, amely egész napos vagy félnapos időtartamban valósul meg a gyermekek beiskolázását megelőző évben.
Azoknak a gyermekeknek a részére, akik az óvodai intézmény rendes programjában nem vettek részt, iskola-előkészítő programot az óvodai intézményben kell megszervezni, kivételesen az iskolában, a Törvénnyel és az óvodai intézmény illetve iskola alapszabályával összhangban.
Kivételesen, a családban lévő gyermekek számára az iskola-előkészítő program rövidebb időtartamban is megszervezhető.
Az iskola-előkészítő program megvalósításának közelebbi feltételeit a miniszter írja elő.
23. szakasz
A helyi önkormányzat nyilvántartást vezet azokról a gyermekekről, akik elérték a kort az iskola-előkészítő programhoz, és értesíti az óvodai intézményt illetve az iskola-előkészítő programot megvalósító iskolát és a szülőt illetve törvényes képviselőt, legkésőbb folyó év április 1-ig a következő évre vonatkozóan.
Az óvodai intézmény illetve az iskola-előkészítő programot megvalósító iskola köteles értesíteni a szülőt illetve törvényes képviselőt és a helyi önkormányzatot azokról a gyermekekről, akik nem iratkoztak be, akik nem járnak rendszeresen illetve akik megszűntek járni az iskola-előkészítőbe, legkésőbb 15 nappal az iratkozási határidő letelte, illetve az iskola-előkészítő rendszeres látogatásának megszűnte után.
24. szakasz
A szülő és a gyerek más törvényes képviselője köteles a gyermeket beíratni az óvodába illetve iskolába az iskola-előkészítő program teljesítése céljából, a Törvénnyel összhangban.
A helyi önkormányzat hatáskörrel rendelkező szerve szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezi azon szülő illetve a gyermek más törvényes képviselője ellen, kinek gyermeke nem lett időben beíratva, illetve aki nem jár iskola-előkészítőbe, legkésőbb az erről történt értesítését követő 15 napon belül.
25. szakasz
A gyermek csak indokolt esetben hiányozhat az iskola-előkészítő program foglalkozásairól.
A szülő illetve gyerek törvényes képviselője legkésőbb nyolc napon belül köteles igazolni a gyermek kimaradását.
26. szakasz
Az átjelentkezési lap alapján a gyermek átiratkozhat másik óvodai intézménybe illetve iskola-előkészítő programot megvalósító iskolába.
Az óvodai intézmény illetve iskola, amelyből a gyermek átiratkozik köteles átjelentkezési lapot kiadni, a gyermek másik óvodai intézménybe illetve iskolába történő beiratkozására vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított hét napon belül.
Az óvodai intézmény illetve iskola, amelybe a gyermek átiratkozik, köteles az átjelentkezési lap kézhezvételétől számított hét napon belül értesíteni az óvodai intézményt illetve iskolát, amelyből a gyermek kiiratkozott, hogy az átjelentkezési lapot kézhez vette.
Az óvodai program megvalósítása
27. szakasz
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység programja különböző időtartamban teljesíthető, éspedig:
- egész napos időtartamban - napi 9-től 12 órában;
- félnapos időtartamban - iskola-előkészítő program - napi 4 órában;
- félnapos időtartamban - legfeljebb napi 6 órában;
- félnapos időtartamban - legfeljebb napi 6 órában, heti legfeljebb három alkalommal;
- többnapos időtartamban - 24 óránál hosszabb időtartamban.
28. szakasz
Az óvodai programot a nevelési év során kell megvalósítani, folyó év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig.
29. szakasz
(Törölve)
IV A GYERMEKEKKEL TÖRTÉNŐ FOGLALKOZÁS MEGSZERVEZÉSE
30. szakasz
A gyermekekkel folytatott nevelő-oktató munkát óvodai csoportokban kell megszervezni. Az óvodai csoportok lehetnek bölcsődés csoportok, a hat hónapostól három éves korosztály részére és óvodás csoportok a három évestől az iskolás korú korosztály részére.
Az óvodai csoportok kialakíthatók azonos korosztályú vagy vegyes korosztályú gyermekekből.
Az azonos korosztályú óvodai csoportba iratkozó gyermekek száma:
- 6 hónapostól 1 éves korig |
7 |
- 1 évestől 2 éves korig |
12 |
- 2 évestől 3 éves korig |
16 |
- 3 évestől 4 éves korig |
20 |
- 4 évestől- 5,5 éves korig |
24 |
- 5, 5 éves kortól az iskolába indulásig |
26 |
A jelen szakasz 3. bekezdésében foglaltaktól eltérően az oktatási csoportba iratkozó gyermekek száma:
- a kórházi kezelésen |
legfeljebb 15 |
- fejlődési nehézségekkel küzdő és fogyatékos gyermekek - fejlesztő csoport |
4 - 6 |
Ha az óvodai csoportokat nem lehet a jelen szakasz 3. bekezdésében foglaltakkal összhangban kialakítani, az alapító meghatározhatja a csoportba iratkozó gyermekek kisebb, illetve legfeljebb 20%-kal nagyobb létszámát is, a miniszter által előírt kritériumoknak megfelelően.
Ha az óvodai intézmény, illetve az előkészítő óvodai programot megvalósító iskola alapítója a Szerb Köztársaság, a gyermekek számát, a jelen szakasz 6. bekezdésének értelmében az óvodai intézmény, illetve az iskola szabja meg, a Minisztérium jóváhagyásával.
Ha az óvodai intézmény, illetve az előkészítő óvodai programot megvalósító iskola alapítója az autonóm tartomány, a gyermekek számát, a jelen szakasz 6. bekezdésének értelmében az óvodai intézmény, illetve az iskola szabja meg, az autonóm tartomány oktatási ügyekkel megbízott szervének jóváhagyásával.
31. szakasz
A vegyes korosztályú óvodai csoportba iratkozó gyermekek száma:
- 1 évestől 3 éves korig |
12 |
- 3 évestől az iskolás korig |
20 |
- 2 évestől az iskolás korig |
15 |
Az óvodai intézmény alakíthat vegyes csoportokat más korosztályú gyermekekből is.
32. szakasz
A kétnyelvű óvodai csoportokban a nevelő-oktató munka a jelen törvénnyel megszabott létszámtól 10%-kal kevesebb gyermekkel folytatható.
33. szakasz
Az óvodai intézmény, illetve az óvodai programot megvalósító iskola óvodai csoportjainak számát és összetételét az igazgató határozza meg, a szakmai szervek javaslatára, a gyermekek száma, a munkafeltételek és a megvalósítandó program alapján.
Az óvodai csoportok összetételének kialakítására vonatkozó kritériumokat az óvodai intézmény illetve az óvodai programot megvalósító iskola alapszabályában kell meghatározni.
Az érzékeny társadalmi csoportokból származó gyerekeknek nyújtott támogatás
34. szakasz
A hátrányos szociális helyzetű, fejlődési zavarokban szenvedő, fogyatékos, vagy más okból támogatásra szoruló gyerekeknek, akiknek az oktató nevelő munkában segítségre van szükségük, az iskoláskor előtt intézmény biztosítja a meglevő, őket akadályozó fizikai és a kommunikációs akadályok elhárítását, illetve számukra módosított, személyre szabott, fejlesztő programokat készít (EOT-1), ahogyan azt a törvény előirányozza.
Az iskoláskor előtti intézmény, ahova az érzékeny társadalmi csoportokba tartozó gyereket beíratták, megállapíthatja, hogy a gyermeknek pótlólagos oktatási, egészségügyi, vagy szociális támogatásra van szüksége. A gyerek számára biztosított pótlólagos támogatás megítélésének eljárását - amelyet a tárcaközi bizottság hagy jóvá - megindíthatja a szülő, vagy a gyerek törvényes képviseletét ellátó személy, de a szülő vagy a törvényes képviselő jóváhagyásával, megteheti azt az iskoláskor előtti intézmény is.
A fejlődési zavarokban szenvedő, vagy fogyatékos gyerekek az iskoláskor előtti intézményben, a számukra biztosított pótlólagos támogatást, személyre alkalmazott terv szerint, az oktatási csoportban, vagy a fejlesztési csoportban vehetik igénybe, ahol személyes oktatási és nevelési terv alapján tanulhatnak.
Egy oktatási csoportban legfeljebb két fejlődési zavarokban szenvedő, vagy fogyatékos gyerek lehet. A jelen törvény szabályozta oktatási csoportba tartozó - jelen szakasz harmadik bekezdés szerinti gyerekek létszámát - hárommal csökkentik, ezek azok, akik pótlólagos támogatásban részesülnek, személyre alkalmazott, vagy egyéni nevelési-oktatási terv szerint részesülnek képzésben.
A fejlesztő csoportba a gyerek csak a tárcaközi bizottság javaslatára és a szülő, vagy a törvényes képviselő beleegyezésével íratható be. Azoknak a gyerekeknek, akiket a fejlesztő csoportba írattak, napi interaktív tevékenységet irányoztak elő, miszerint részt vesznek az egyéb csoportokban történő foglalkozásokon is. Az óvodai program teljesítése során figyelemmel kísérik a gyermek fejlődését, és a pedagógiai kollégium meg a felzárkóztató oktatással megbízott szakmai csoport javaslata alapján, a fejlődési nehézségekkel küzdő gyermek a fejlesztő csoportból áthelyezhető az óvodai csoportba, a törvénnyel összhangban.
Amikor a jelen szakasz 1. bekezdésében nevesített gyerek más iskoláskor előtti intézménybe távozik, vagy általános iskolába iratkozik, az alapintézmény - a szülőkkel és a törvényes képviselőkkel partneri viszonyban - együttműködésre lép a gyerek jövőbeli oktatási intézményével. A két intézmény közös tevékenységeket is indítványoz annak érdekében, hogy a gyerek minél sikeresebben átvészelje az átállást és biztosítsák számára az oktatási- nevelési folyamatosságot.
Az óvodai intézmény munkaideje
35. szakasz
Az óvodai intézmény munkaidejének kezdetét és végét az intézmény határozza meg, az óvodai intézmény szülői tanácsának véleményezésével, a gyermekek és a szülők illetve a gyerek törvényes képviselője igényeinek megfelelően, az alapító jóváhagyásával.
V AZ ÓVODAPEDAGÓGUS, A SZAKMUNKATÁRS, A MUNKATÁRS ÉS A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS
36. szakasz
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenységet az óvodapedagógus és a szakmunkatárs látják el, az óvodai intézmény azon tevékenységeit pedig, amelyek révén az étkeztetést, a gondozást, a megelőző egészségügyi és szociális ellátást biztosítják, a munkatársak látják el.
37. szakasz
A nevelő-oktató munkát a nevelők: az óvodai pedagógus, a bölcsődei gondozó - nevelő és az óvodai gyógypedagógus végzik.
Az oktató, az egészségügyi nővér - oktató és a defektológus - oktató feladatköre
38. szakasz
A nevelő feladata, hogy biztosítsa az oktatás és nevelés általános alapelveinek érvényesülését, a nevelés és oktatás céljainak megvalósulását, és a nevelő-oktató munka ellátását, továbbá fejlesztését.
Az egészségügyi nővér - nevelő feladata, hogy biztosítsa az oktatás és nevelés általános alapelveinek érvényesülését, a nevelés és oktatás céljainak megvalósulását, és az egészségvédelem, valamint a nevelő-oktató munka ellátását, továbbá fejlesztését.
A defektológus - nevelő feladata, hogy biztosítsa az oktatás és nevelés általános alapelveinek érvényesülését, az EOT és az oktató - nevelő munka programjával összhangban.
Az óvodapedagógusok képzettsége
39. szakasz
Az óvodapedagógusi teendőket az a személy láthatja el, aki eleget tesz a Törvényben előírt feltételeknek és megfelelő képzettséggel rendelkezik, az alábbiak szerint:
1) a hat hónapostól két éves korú gyermekekkel foglalkozhat - középfokú végzettséggel rendelkező személy - egészségügyi nővér - nevelő, a két évestől három éves korú gyermekekkel foglalkozhat középfokú végzettséggel rendelkező személy - egészségügyi nővér - nevelő és a megfelelő főiskolai végzettséggel, illetve megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, aki alapfokozaton (szakirányú alapképzésen vagy szakosított szakirányú képzésen) szerzett szakmai képesítést a bölcsődés korosztályú gyermekkel való foglalkozásra - nevelő;
2) a három évestől az iskolás korig terjedő korosztállyal foglalkozhat - megfelelő főiskolai végzettséggel, illetve megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, aki alapfokozaton, három éves képzés során (szakirányú alapképzésen, szakirányú akadémiai alapképzésen vagy szakosított szakirányú képzésen), továbbá a tanulmányok második fokozatán (akadémiai mesterképzés - master, szakosított akadémiai képzésen vagy mester szakirányú képzésen) illetve a legalább négy évig tartó alapképzésen szerzett képesítést, azon jogszabályok alapján, amelyek a felsőoktatást szabályozták 2005. szeptember 10 - ig, mint nevelő, a Törvénnyel összhangban;
3) a vegyes korosztályú csoportban (a két évestől az iskolás korig terjedő korosztállyal) foglalkozhat - az a személy, aki eleget tesz a jelen bekezdés 1) és 2) pontjában foglalt feltételeknek - óvodapedagógus;
4) a kórházi kezelés alatt álló gyermekekkel foglalkozhat az a személy, aki eleget tesz a jelen bekezdés 2) pontjában foglalt feltételeknek - óvodapedagógus;
5) a fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekekkel óvodai csoportban foglalkozhat az a személy, aki eleget tesz a jelen bekezdés 1) és 2) pontjában foglalt feltételeknek, és aki szakmai továbbképzéssel vagy az előírt program szerint képesítést szerzett a fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekekkel való foglalkozásra - óvodapedagógus;
6) a fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekekkel fejlesztő csoportban foglalkozhat - megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, aki a tanulmányok második fokozatán (akadémiai mesterképzés - master és szakosított akadémiai szakképzésen), illetve megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, aki legkevesebb négy éves alapképzésen szerzett szakmai képesítést mint gyógypedagógus - óvodapedagógus, a Törvénnyel összhangban.
7) a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekekkel foglalkozhat az a személy, aki eleget tesz a jelen bekezdés 1)-től 6)-ig terjedő pontjaiban foglalt feltételeknek, ha a megfelelő képzettséget azon a nyelven szerezte, amelyen a nevelő-oktató munka folyik, vagy vizsgát tett abból a nyelvből és módszertanból a megfelelő felsőoktatási intézményben - óvodapedagógus, a Törvénnyel összhangban.
Kivételesen, az olyan óvodapedagógusok hiányában, akik beszélik a nemzeti kisebbség nyelvét, az óvodapedagógus mellé, aki a nyelvismeret hiányában nem tesz eleget a feltételeknek, alkalmazható segéd óvodapedagógus, aki ismeri a nyelvet és legalább középfokú végzettséggel rendelkezik az óvóképző szakon, a pályázati eljárás lebonyolításáig, de legkésőbb a következő év augusztus 31-éig.
A nyelvismereti vizsga teljesítésének programját a megfelelő felsőoktatási intézmény határozza meg, a Törvénnyel összhangban.
40. szakasz
A nevelő-oktató munka fejlesztésére irányuló szakmai teendőket a szakmunkatársak látják el.
Szakmunkatársak: a pedagógus, pszichológus, a képzőművészet, zene- és tornatanár és a logopédus.
41. szakasz
A szakmunkatárs feladata, hogy biztosítsa az oktatás és nevelés általános alapelveinek érvényesülését; tanácsadással és egyéb cselekedettel hozzájáruljon a nevelés és oktatás céljainak megvalósításához; az oktatás és nevelés kérdéskörével kapcsolatosan szakmai segítséget nyújtson a gyerekeknek, a szülőknek, a gyerekek jogi képviselőinek, a nevelőknek és az igazgatónak; együttműködést alakítson ki a szülőkkel, a gyerekek törvényes képviselőivel, az intézményben dolgozó többi foglalkoztatottal, az illetékes intézmények és szervezetek képviselőivel, ezen az úton képviselve a gyerekek és a tevékenység érdekét.
42. szakasz
A szakmunkatárs feladatait megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy láthatja el, aki a tanulmányok második fokozatán (akadémiai mesterképzés - master, szakosított akadémiai képzésen vagy szakosított szakirányú mesterképzésen), illetve megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, aki legkevesebb négy éves alapképzésen szerzett szakmai képesítést azon jogszabályokkal összhangban, amelyek a felsőfokú oktatást szabályozták 2005. szeptember 10 - ig, a Törvénnyel összhangban.
43. szakasz
Az óvodai intézményben a gondozás, étkeztetés, megelőző egészségügyi és szociális védelem fejlesztésére irányuló teendőket a munkatársak látják el.
Az iskoláskor előtti programok keretein belüli programokat teljesítő óvodai intézménynek lehetnek más munkatársai is, az alapító jóváhagyásával.
Ha az óvodai intézmény alapítója a Szerb Köztársaság, a jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt jóváhagyást a Minisztérium adja.
44. szakasz
A munkatárs feladata, hogy tudásával, tanácsadói és szakmai munkájával biztosítsa a gondozás, étkeztetés, megelőző egészségügyi és szociális védelem minőségesebb ellátását.
Az egyéb munkatársak feladata, hogy biztosítsák a nevelő-oktató munka minőséges ellátását és annak fejlesztését.
45. szakasz
A munkatárs teendőit a következő személyek láthatják el:
1) a szociális védelem fejlesztésével kapcsolatos teendőket - megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, aki a tanulmányok második fokozatán (akadémiai mesterképzés - master, szakosított akadémiai képzésen vagy szakosított szakirányú képzésen), illetve megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, aki legkevesebb négy éves alapképzésen szerzett szakmai képesítést, azoknak az előírásoknak az alapján, amelyek 2005. szeptember 10. szabályozták a felsőoktatás tárgykörét.
2) a megelőző egészségügyi védelem fejlesztésével kapcsolatos teendőket - megfelelő végzettséggel rendelkező személy, aki alapfokozaton (szakirányú alapképzésen vagy akadémiai alapképzésen) illetve három éves képzés során szerzett képesítést vagy főiskolai végzettséget egészségügyi szakterületen, a Törvénnyel összhangban;
3) az étkeztetés fejlesztésével, megtervezésével és megszervezésével kapcsolatos teendőket - megfelelő végzettséggel rendelkező személy, aki alapfokozaton (szakirányú alapképzésen vagy akadémiai alapképzésen) illetve három éves képzés során szerzett képesítést vagy főiskolai végzettséget egészségügyi szakterületen, a Törvénnyel összhangban
4) a gondozással és megelőző egészségügyi védelemmel kapcsolatos teendőket - a megfelelő, egészségügyi szakterületen szerzett középfokú végzettséggel rendelkező személy, a Törvénnyel összhangban.
46. szakasz
A pedagógiai asszisztens segítséget és kiegészítő támogatást nyújt az intézményben levő gyerekek csoportjának a gyermekeknek, szükségleteiknek megfelelően, együttműködik az óvodapedagógusokkal és szakmunkatársakkal, szülőkkel illetve gyerek törvényes képviseletét ellátó személlyel, és közösen az illetékes intézményekkel, szervezetekkel, egyesületekkel és a helyi önkormányzattal, és egyéb teendőket lát el, a Törvénnyel összhangban.
47. szakasz
Az óvodai intézmény alkalmazottai a sztrájkhoz való jogukat a Törvénnyel összhangban gyakorolhatják, azzal, hogy biztosítani kell a minimális munkafolyamatok ellátását.
VII AZ ÓVODAI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE FELETT GYAKOROLT FELÜGYELET
48. szakasz
Az óvodai intézmények működése feletti felügyelőségi és szakmai-pedagógiai felügyeletet a Törvénnyel összhangban kell gyakorolni.
49. szakasz
Az óvodai intézmény tevékenységének finanszírozására szolgáló eszközöket a Törvénnyel összhangban kell biztosítani.
50. szakasz
A gyermekek szülei illetve gyermek törvényes képviselője a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által alapított óvodai intézmény tevékenységének ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításában a Törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt ár mértékéről az alapító dönt.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt fizetési kötelezettség alól, az egész napos és félnapos ellátásért, mentesülnek az állami gondozott gyermekek, a fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekek és fogyatékosok és az anyagilag rászoruló családok gyermekei, azokkal az előírásokkal összhangban, amelyekkel a gyerekes családok anyagi támogatását szabályozzák.
51. szakasz
Az iskoláskor előtti nevelési-oktatási tevékenység ellátásához szükséges pénzeszközöket a magánóvodákban az alapító biztosítja.
52. szakasz
A munkabérek, térítések és egyéb járandóságok mértékét a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által alapított óvodai intézményekben dolgozó valamennyi alkalmazottra egységesen kell meghatározni, a közszolgálatokban foglalkoztatottak munkabérét, térítéseit és a munkaviszonyból eredő egyéb járandóságait szabályozó előírásokkal összhangban.
Az alapbér az óvodai intézményekben nem lehet alacsonyabb az általános oktatásban kifizetett alapbérnél, de megnövelhető az intézmény vagy a helyi önkormányzat által megvalósított eszközökből.
53. szakasz
Szabálysértésért 50.000-től 1.000.000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtható az óvodai intézmény illetve az óvodai előkészítő programot megvalósító iskola, ha:
1) nem leszi lehetővé a szülők számára, hogy nyilatkozzanak arról, gyermekük milyen nyelven részesüljön iskoláskor előtti nevelésben és oktatásban (5. szakasz 2. bekezdés);
2) nem vezet, rendszertelenül vezeti vagy nem őrzi a nevelő-oktató munkáról vezetendő előírt nyilvántartást (6. és 7. szakasz);
3) az előírt határidőn belül nem értesíti a szülőt, a gyermek törvényes képviseletét ellátó személyt és a helyi önkormányzatot azokról a gyermekekről, akik nem iratkoztak be, illetve akik nem járnak iskola-előkészítőbe (23. szakasz 2. bekezdése);
4) nem a jelen törvény 30. és 31. szakaszával összhangban alakít óvodai csoportokat;
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt szabálysértésért 25.000-től 100.000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtható az igazgató, illetve az óvodai intézmény és az iskola-előkészítő programot megvalósító iskola felelős személye is.
X ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
54. szakasz
Az óvodai intézményben, amely a jelen törvény hatálybalépésének napján eleget tesz a jelen törvény 9. szakaszában foglalt feltételeknek, a jelen törvény hatálybalépésének napjáig kinevezett igazgatóbizottság, illetve a jelen törvény hatálybalépésének napjáig megválasztott szülők tanácsa a hatáskörébe tartozó teendőket megbízatási idejének lejártáig látja el.
55. szakasz
Az óvodai intézményben, amely a jelen törvény hatálybalépésének napján eleget tesz a jelen törvény 9. szakaszában foglalt feltételeknek, a jelen törvény hatálybalépésének napjáig megválasztott igazgató tisztségét megbízatási idejének lejártáig tölti be, amennyiben eleget tesz a Törvényben és a jelen törvényben előírt feltételeknek.
56. szakasz
Az óvodai intézmény, amely a jelen törvény hatálybalépésének napján nem tesz eleget a jelen törvény 9. szakaszában foglalt feltételeknek, a jelen törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül köteles jogállását megváltoztatni.
Az alapító köteles a jogállás megváltoztatását követő 30 napon belül kinevezni az óvodai intézmény igazgatóbizottságát.
57. szakasz
Az óvodai intézmény jelen törvény 56. szakaszában foglalt igazgatóbizottsága köteles a megalakítását követő 60 napon belül pályázatot hirdetni és igazgatót választani a Törvénnyel és a jelen törvénnyel összhangban.
58. szakasz
Az alapító, amely nem határozta meg az óvodai intézményben alkalmazottak sztrájkja idején teljesítendő minimális munkafolyamatokat, köteles azt a jelen törvény hatálybalépésének napjától számított 30 napon belül meghatározni.
59. szakasz
Azok a bölcsődei gondozók, óvodapedagógusok, szakmunkatársak és munkatársak - nevelők, akik a jelen törvény hatálybalépésének napján az óvodai intézmény alkalmazásában állnak, és akik a jelen törvény hatálybalépésének napjáig érvényes előírások szerint eleget tettek a nevelő-oktató munka ellátásához szükséges feltételeknek a képzettség fajtája és foka tekintetében, továbbra is elláthatják a nevelő-oktató munkát az óvodai intézményben.
A nevelő-oktató munkát az óvodai intézményben elláthatják a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt azon személyek is, akik a jelen törvény hatálybalépésének napján nincsenek munkaviszonyban az óvodai intézményben, ha több mint 20 év munkatapasztalattal rendelkeznek óvodai nevelő-oktató munkakörben.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt bölcsődei gondozók, akik nevelői-oktatói munkát végeznek, a jelen törvény hatálybalépésének napjától számított három éven belül kötelesek a Törvénnyel előírt munkaengedélyt megszerezni.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt bölcsődei gondozók a Törvénnyel előírt munkaengedélyt az óvodai intézményben történő alkalmazásuk napjától számított három éven belül kötelesek megszerezni.
60. szakasz
A jelen törvény végrehajtását szolgáló törvénynél alacsonyabb rangú jogszabályokat a jelen törvény hatálybalépésének napjától számított két éven belül meg kell hozni, kivéve a jelen törvény 6. szakaszának 7. bekezdésében foglalt aktust, melyet a jelen törvény hatálybalépésének napjától számított 60 napon belül kell meghozni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt jogszabályok meghozataláig a jelen törvény hatálybalépéséig érvényben lévő jogszabályokat kell alkalmazni, feltéve ha azok nem állnak ellentétben a jelen törvénnyel.
61. szakasz
A jelen törvény hatálybalépésének napjával a társadalmi gyermekellátásról szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye 49/92, 29/93, 53/93, 67/93, 28/94, 47/94, 48/94, 25/96, 29/01, 16/02, 62/03 és 101/05 sz.) 2. szakaszának 5) pontja és 11. szakaszának 5) pontja érvényét veszti.
62. szakasz
A jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
Az iskoláskor előtti nevelésről és oktatásról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény önálló szakaszai
(a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye" 101/2017. sz.)
28. szakasz
A jelen törvény végrehajtását szabályzó, a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályokat a jelen törvény jogerőre emelkedésétől számított két éven belül hozzák meg.
Az 1. bekezdésben nevesített előírás meghozataláig, azokat az előírásokat alkalmazzák, amelyek a törvény hatályba lépéséig voltak érvényben, amennyiben nincsenek ellentétben a törvénnyel.
29. szakasz
A jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében történő megjelentetést követő nyolcadik napon lép hatályba.