TÖRVÉNYA KÖZÉPISKOLAI OKTATÁSRÓL ÉS NEVELÉSRŐL(Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 55/2013., 101/2017. szám és 27/2018. - másik törvény) |
1. szakasz
A jelen törvény a középiskolai oktatást és nevelést az oktatási és nevelési rendszer egységes rendszereként szabályozza, mégpedig az középfokú oktatási és nevelési tevékenység ellátását, a nyelvhasználatot, a programokat és vizsgákat, a tanulók jogait, kötelezettségeit és felelősségét, a nyilvántartásokat és a közokiratokat, a foglalkoztatottak sztrájkhoz való jogát, valamint a középiskolai oktatás és nevelés tekintetében jelentős egyéb kérdéseket.
A jelen törvényben nyelvtani hímnemben előforduló kifejezéseken az érintett személyek természetes hímnemű és nőnemű említése értendő.
A középfokú oktatás és nevelés céljai és általános kimenetele
2. szakasz
A középfokú oktatás és nevelés az oktatási és nevelési rendszer alapjait szabályozó törvényben (a továbbiakban: Törvény) megfogalmazott célokkal és a jelen törvénnyel összhangban valósul meg, különös tekintettel:
- a polgároknak a további oktatáshoz és a modern társadalomban folyó életben betöltött tevékeny szerepéhez elengedhetetlen kulcsfontosságú kompetenciák fejlesztésére;
- a sikeres munkába álláshoz szükséges szakmai kompetenciák fejlesztésére;
- a pályaválasztásra és a továbbtanulásra vonatkozó önálló döntéshozatalra való felkészítésre;
- az egészségre és a biztonságra, beleértve a munkahelyi biztonság és egészség fontosságára vonatkozó ismereteket;
- a problémamegoldásra, kommunikációra és a csapatmunkára való felkészítésre;
- a faji, nemzeti, kulturális nyelvi, vallási, nemi és életkori egyenlőség tiszteletben tartására, a toleranciára és a másság méltányolására;
- a tanulásra motiválás fejlesztésére, az önálló tanulásra és az önkezdeményezésre való képesítésre, az önértékelési képesség fejlesztésére és a saját vélemény kinyilvánítására való felkészítésre.
A középfokú oktatás és nevelés feltételeket biztosít, hogy a tanulók és a felnőttek elérjék az oktatás és nevelés általános kimenetelét, összhangban a törvénnyel.
A középiskolai oktatás befejezésére szolgáló interdiszciplináris kompetenciák.
2a. szakasz
Az interdiszciplináris, kompetenciák a kulcsfontosságú alapkompetenciákon alapulnak.
A középiskola interdiszciplináris kompetenciák támasztotta követelmények alapszinten történő teljesítésének hozadékai a következők:
- az egész életen át tartó tanulás szükségességének tudatosítása;
- a kommunikáció fenntartására való alkalmasság elsajátítása;
- az adatok és információk kezeléséhez szükséges szakértelem;
- a digitális adatkezelés elsajátítása;
- probléma megoldási képesség kialakítása;
- az együttműködési készség fejlesztése;
- a demokratikus társadalomban való felelősségteljes révétel szükségességének tudatosítása;
- az egészség iránti felelős viszonyulás kialakítása;
- a természetvédelemmel kapcsolatos felelősségteljes viszonyulás;
- az esztétikai kompetenciák megalapozása;
- a vállalkozó szellem kialakítása;
- a vállalkozás iránti érdekeltség kifejlesztése.
A középfokú oktatási és nevelési tevékenység
3. szakasz
A középfokú oktatási és nevelési tevékenység közvetlen társadalmi érdekű tevékenység és közszolgálatként valósul meg.
A középfokú oktatási és nevelési tevékenység folytatásának módját a Törvény és a jelen törvény írja elő.
4. szakasz
A középfokú oktatási és nevelési tevékenység a középiskolákban (a továbbiakban: iskola) folyik, ezek:
- a gimnázium,
- a szakiskola,
- a művészeti iskola,
- a vegyes iskola (gimnázium és szak- vagy művészeti iskola),
- a fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulókat oktató középiskola.
A tanulók a gimnáziumban általános oktatásban és nevelésben részesülnek négyéves időtartamban, amely biztosítja a felkészülést a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra. A szakgimnáziumokban és a kivételes képességű tanulókat oktató tagozatokon a kivételes képességű tanulók számára külön tantervek és programok valósulnak meg négyéves időtartamban, amelyek biztosítják a felkészülést a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra.
A szakiskolában megfelelő általános és szakoktatás és nevelés folyik hároméves és négyéves időtartamban megfelelő foglalkozások teendőinek ellátásra és a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra.
A szakiskolában specialista és mesteroktatás folyik egytől kétéves időtartamban, továbbá a szakoktatás egyéb formái: munkára való képzés kétéves időtartamban, szakmai képesítés és kiképzés legfeljebb egyéves időtartamban.
A művészeti iskolában a tanulók általános és művészeti oktatásban és nevelésben részesülnek négyéves időtartamban a megfelelő foglalkozások teendőinek ellátására és a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra.
A vegyes iskola gimnáziumban és a szakiskolában, illetve gimnáziumban és művészeti iskolában szerezhető oktatást és nevelést biztosít.
A fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulókat oktató iskolában az iskolát az oktatási, egészségügyi és szociális kisegítő foglalkozást felmérő reszortközi különbizottság véleménye alapján, a szülők hozzájárulásával látogató tanulók megfelelő foglalkozásra való oktatása és nevelése valósul meg.
Az iskolában folytathatók kiképzési programok.
A kollégiummal működő iskola a tanulónak elszállásolást és étkeztetést biztosít a tanulói életszínvonalat szabályozó törvénnyel összhangban.
Az unikát iskola olyan iskola, amely a Szerb Köztársaságban egyedüliként valósít meg egy adott oktatási és nevelési programot.
A Szerb Köztársaság tekintetében különös érdekű az az iskola, amely a Szerb Köztársaság tekintetében különös érdekű oktatási és nevelési programot valósít meg, illetve a Szerb Köztársaság tekintetében különös kulturális, tanügyi vagy történelmi jelentőségű.
Az unikát iskolákat és a Szerb Köztársaság tekintetében különös érdekű iskolákat a kormány jelöli ki.
5. szakasz
Az oktató-nevelő munka szerb nyelven valósul meg.
A nemzeti kisebbségek tagjai számára az oktató-nevelő munka a nemzeti kisebbség nyelvén és írásával, illetve két nyelven valósul meg, ha az első osztályba való beiratkozás alkalmával ezt legalább 15 tanuló választja.
Az iskola a nemzeti kisebbség nyelvén és írásával való, illetve kétnyelvű oktató-nevelő munkát az első osztályba 15-nél kevesebb beiratkozott tanulóval is megvalósíthatja az oktatási ügyekben illetékes minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) jóváhagyásával, a törvénnyel összhangban. Az iskolai program megvalósítását a nemzeti kisebbségek nyelvén 15 tanulónál kevesebb számára a Minisztérium az adott nemzeti kisebbség nemzeti tanácsától, a nemzeti kisebbségi nemzeti tanácsok hatáskörét szabályozó törvénnyel összhangban beszerzett véleményét követően hagyja jóvá. Ha a nemzeti kisebbségi nemzeti tanács a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül nem küldi el a véleményét, úgy tekintendő, hogy a véleményt megadták.
Ha az oktató-nevelő munka a nemzeti kisebbség nyelvén és írásával valósul meg, az iskola köteles a tanulók számára megszervezni a szerb nyelv oktatását.
Ha az oktató-nevelő munka szerb nyelven valósul meg, a nemzeti kisebbségi tanulók számára megszervezik a nemzeti kisebbség nyelvének és a nemzeti kultúra elemeinek tanítását.
Az oktató-nevelő munka folyhat idegen nyelven, illetve két nyelven a Minisztérium jóváhagyásával.
Ha az oktató-nevelő munka idegen nyelven valósul meg, a tanuló számára meg kell szervezni a szerb nyelv oktatását.
Az idegen nyelvű, illetve kétnyelvű oktató-nevelő munka programja megvalósításának részletes feltételeit az oktatási ügyekben illetékes miniszter (a továbbiakban: miniszter) írja elő.
Amikor az oktatás a nemzeti kisebbségek nyelvén, idegen nyelven, vagy két nyelven folyik, a szerb nyelv oktatása kötelező.
Azoknak a személyeknek az esetében, akiknek az oktatása jelbeszéd, különleges írásmód, vagy más műszaki megoldások útján történik, ez a folyamat jelbeszéddel és ennek az értekezési módszernek a különböző eszközeivel is megvalósítható.
II KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI TANMENETEK
6. szakasz
A tanterveket és tanmeneteket a meghatározott elvekkel, célokkal és követelményszinttel, illetve a vonatkozó képzési követelményekkel összhangban hozzák meg.
A tanterveket és tanmeneteket a Törvénnyel és a jelen törvénnyel összhangban hozzák meg
A tanterv és tanmenet modulokat tartalmaz, melyben a modul egy vagy több tantárgy keretében az elméleti, valamint gyakorlati programtartalmak és a funkcionálisan - a témakör szerint - egybekapcsolódó munkaformák összessége.
A három éves szakközépiskola tanterve és tanmenete 30% általános és legalább 65% szakmai ismeretet tartalmaz. A négy éves szak és művészeti középiskola tanterve és tanmenete 40% általános és legalább 55% szakmai, illetve művészeti ismereteket tartalmaz.
A kulcsjelentőségű és interdiszciplináris kompetenciákat, a tanterv és a tanmenet minden részletében oktatják.
A tanterv és a tanmenet választott programokat, tantárgyakat is tartalmaz, amelyek az oktató - nevelőmunka minden szintjén megvalósításra kerülnek.
A hitoktatás tanterve és tanmenete
7. szakasz
A hitoktatás tantervét és tanmenetét a hagyományos egyházak és vallásközösségek összehangolt javaslatára, az egyházi és vallásközösségi ügyek illetékes szervének véleménye nyomán, a miniszter hozza meg.
8. szakasz
A hitoktatás megszervezését és megvalósítását az Iskolai Hitoktatási Különbizottság (a továbbiakban: Különbizottság) kíséri figyelemmel.
A Különbizottságot a Kormány alakítja meg hatéves időtartamra.
A Különbizottságba a hagyományos egyházak és vallásközösségek egy-egy képviselőjét, az egyházakkal és a vallásközösségekkel való kapcsolattartási ügyekben illetékes szerv három képviselőjét és a Minisztérium három képviselőjét nevezik ki.
A Különbizottság tagja felmenthető megbízatási idejének lejárta előtt, mégpedig: személyes kérésére, az előterjesztő javaslatára, és ha nem tesz eleget a különbizottsági tag feladatának, illetve cselekedeteivel megsérti az általa ellátott tisztség tekintélyét.
A különbizottsági tag megbízatási idejének lejárta előtti felmentése esetén, a Kormány új tagot nevez ki, miután javaslatot kért attól a képviselőtől, akinek a tagját felmentették.
A Különbizottság elnökét és elnökhelyettesét a Különbizottság tagjai az első ülésükön választják meg a Különbizottság tagjai összlétszámának szavazattöbbségével.
A Különbizottság által ellátott teendők főként az alábbiakra vonatkoznak:
1) a hitoktatás tanmenet javaslatának összehangolására;
2) a tankönyvekre és más taneszközökre a tankönyvekkel és más taneszközökkel kapcsolatos kérdéseket szabályozó törvénnyel összhangban;
3) a hitoktatók jegyzékének véleményezésére,
4) a hitoktatás megszervezésének és tanmenete teljesítésének figyelemmel kísérésével kapcsolatos egyéb kérdésekre.
A Különbizottság munkamódszerét és a munkája tekintetében jelentős egyéb kérdéseket a Különbizottság ügyrendje szabályozza.
2. Az iskola fejlesztési terve
9. szakasz
Az iskola a fejlesztési tervét a Törvénnyel és a jelen törvénnyel összhangban hozza meg.
A teljes önértékelésről szóló jelentés, a követelményszint teljesüléséről szóló jelentés és a munka színvonalának más mutatói alapján az iskola meghozza a fejlesztési tervét.
Az iskola fejlesztési terve tartalmazza:
1) az oktató-nevelő munka teljesítési elsőbbségeit;
2) a tevékenységi tervet és hordozóit;
3) a tervezett tevékenységek önértékelési kritériumait és mércéit;
4) az oktató-nevelő munkának a tanulók érettségi vizsga és záró vizsga eredményeinek elemzése alapján történő fejlesztésére irányuló intézkedéseket;
4a) a munkáltatókkal való együttműködés fejlesztését azokban az ágazatokban, amelyekhez az iskola szakembereket képez.
5) a kisegítő foglalkozást igénylő tanulók számára a megfelelő támogatási formák hozzáférhetőségének és az oktatás és nevelés színvonala ésszerű beillesztésének fejlesztésére irányuló intézkedéseket;
6) a tehetséges tanulókkal folytatott munkatervet;
7) az erőszak, a bántalmazás, a gondviselés megtagadása elleni védelmi program, valamint a tanulók és a szülők, továbbá a foglalkoztatottak és a tanulók, meg a szülők és a foglalkoztatottak közötti együttműködés;
8) a tanulók lemorzsolódásának megelőzésére irányuló intézkedéseket;
9) az egyes tantárgytartalmakat túlhaladó oktatási és nevelési célok elérésére irányuló egyéb intézkedéseket;
10) az oktatás meghatározott szintjét és fajtáját befejező vizsga (érettségi, záró stb.) előkészítési tervét;
11) a tanárok, igazgatók, szakmunkatársak és az iskola más foglalkoztatottjai szakmai továbbképzési tervét;
12) a tanári, szakmunkatársi és nevelői előrehaladás és cím megszerzésének tervét;
13) a szülőknek, illetve a törvényes képviselőnek az iskola munkájába való bevonási tervét;
14) más iskolákkal, gazdasági társaságokkal és az iskolai munka tekintetében jelentős más szervekkel és szervezetekkel való együttműködési tervet;
15) az iskola fejlődése tekintetében jelentős egyéb kérdéseket.
10. szakasz
Az iskola iskolai programot valósít meg.
Az iskolai program részletesen szabályozza a módját, ahogyan az iskola a tanulókat a további tanulásukhoz és foglalkoztatásukhoz elengedhetetlen tudás- és készségszerzés és álláspontok kialakítása céljából oktatja és neveli, felállítja a csapatmunkán és felelősségen alapuló szervezeti struktúrát és valamennyi foglalkoztatottnak a kitűzött célok megvalósításáért viselt felelősségét, továbbá a munkáltatókkal és a munkáltatói egyesületekkel való kapcsolatépítést, valamint a társadalmi környezet fejlődéséért viselt felelősség rá háruló részének átvállalását.
Az iskolai program felöleli az elvek, célok és követelményszintek megvalósítására irányuló tartalmakat, folyamatokat és tevékenységeket, továbbá a tanulók, a szülők, illetve a törvényes lépviselők és a helyi önkormányzat általános és sajátos oktatási érdekeinek és szükségleteinek kielégítését az iskola optimális lehetőségeivel összhangban.
Az iskolaprogram a tanterv és a tanmenet, illetve a szakmai képzés különböző programjai alapján kerül elfogadásra, szem előtt tartván az iskola fejlődésének távlatait, valamint a vonatkozó törvényt és a jelen törvényt is.
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsa véleményezi azoknak az iskoláknak a tantervét és tanmenetét, amelyek a nemzeti kisebbség szempontjából kiemelt jelentőségű intézménynek minősülnek.
Az iskola a Törvénnyel összhangban meghozza az iskolai programot, rendszerint négy évre és az alkalmazásának bevezetése szerinti tanév megkezdése előtt legkésőbb két hónappal közzéteszi.
Az iskolai program egyes részeit teljesítése folyamán újítják és bővítik.
Az iskolai program lehetővé teszi a tanulók és a szülők, illetve a törvényes lépviselők számára az iskola kiválasztásában való tájékozódást, az oktatási és nevelési folyamat színvonalának és eredményeinek figyelemmel kísérését, valamint az egyéni munka és minden egyes tanuló haladásának értékelését.
Az iskolai program alapul szolgál minden tanár és szakmunkatárs számára munkájának tervezéséhez, beütemezéséhez és teljesítéséhez.
Az iskolai program tartalma
11. szakasz
Az iskolai program tartalmazza:
1) az iskolai program céljait;
2) az iskola által megvalósítandó valamennyi oktatási és nevelési program elnevezését, fajtáját és időtartamát, továbbá a program megvalósításának nyelvét;
3) a kötelező és választható tantárgyakat és modulokat oktatási profil és osztály szerint
4) az oktatás elvei, céljai és kimenetele, valamint a követelményszintek megvalósításának módját, az oktató-nevelő munkában az előírt tantervek és tanmenetek, a szakoktatás más formái és tevékenységi fajtái programjai teljesítésének módját és eljárását;
5) a pótoktatás, az emelt szintű és az előkészítő oktatás programját;
6) a problémamegoldó és kommunikációs készségeket, a csapatmunkát, az önkezdeményezői készséget és a vállalkozói szellemet ösztönző programokat és tevékenységeket;
7) a fakultatív tantárgyakat, programtartalmukat és a teljesítésüket lehetővé tevő tevékenységeket;
8) a zenei és balett oktatási és nevelési, felnőttoktatási, kivételes képességű tanulók és a kétnyelvű oktatási programok teljesítésének és illesztésének módját;
9) az iskolai művelődési tevékenységi programot;
10) a szabadon választott tevékenységi programot;
11) a karriervezetési és tanácsadási programot;
12) a környezetvédelmi programot;
13) az erőszak, a bántalmazás, a gondviselés megtagadása elleni védelmi program, valamint az egyéb kockázati tényezőt jelentő viselkedésmód, továbbá a hátrányos megkülönböztetés elleni programot;
14) az iskolai sportprogramot;
15) a helyi önkormányzattal való együttműködési programot;
16) a családokkal való együttműködési programot;
17) a kirándulások és tanulmányi kirándulások programját;
18) a munkahelyi biztonsági és egészségi programot;
18a) az alkalmazkodáshoz és a pótlólagos támogatáshoz szükséges útmutatókat;
19) az iskola tekintetében jelentős egyéb programokat.
Az egyénre szabott oktatási terv szerint tanuló valamennyi tanulóra vonatkozó egyénre szabott oktatási terv az iskolai program melléklete.
Kisegítő oktatási és nevelési foglalkozás
12. szakasz
A fejlődési zavarai és rokkantsága, sajátos tanulási nehézségei, szociális szüksége miatt, és más okokból az oktatásban és nevelésben kisegítő foglalkozást igénylő tanuló és felnőtt számára az iskola biztosítja a fizikai és kommunikációs akadályok elhárítását és a szükségletektől függően - a Törvénnyel összhangban - egyénre szabott oktatási tervet hoz.
A kisegítő oktatási és nevelési foglalkozás célja a tanulók és felnőttek optimális bevonása a rendes oktató-nevelő munkába, önállósulásuk a korosztályi kollektívában, haladásuk az oktatásban és felkészítésük a munka világára.
Az 1. bekezdésben nevesített tanulónak és felnőttnek, eleget kell tennie a szakma egészségügyi követelményeinek.
A kisegítő oktatási és nevelési foglalkozás teljesítéséhez az igazgató, a tanár, a szakmunkatárs, a nevelő, a pedagógiai és andragógiai asszisztens és a szülő, illetve egyéb jogi képviseletre jogosult személy a felzárkóztató oktatás és nevelés tekintetében külön szakmai segítségben részesülhet.
A kisegítő oktatási és nevelési foglalkozás céljából az iskola együttműködést hoz létre a helyi önkormányzati szervekkel, továbbá más szervezetekkel és intézményekkel.
Az e szakasz 4. bekezdése szerinti külön szakmai segítséget a felzárkóztató oktatásban és nevelésben tevékenykedő személyek, és olyan iskolák nyújthatják, amelyek munkájuk folytán - jó gyakorlatukkal - a felzárkóztató oktatás és nevelés végrehajtásában példaértékűvé váltak.
A jelen szakasz 6. bekezdése szerinti személyek és iskolák jegyzékét a miniszter állapítja meg.
A jelen szakasz 7. bekezdése szerinti jegyzék megállapításának részletesebb feltételeit a miniszter írja elő.
A jelen szakasz 7. bekezdése szerinti jegyzéket közzéteszik a Minisztérium internetes oldalán.
Az iskola művelődési tevékenységi programja
13. szakasz
Az iskola művelődési tevékenysége az iskolanap, a tanév kezdetének és befejezésének, továbbá az iskolai és állami ünnepek megünneplését, rendezvények, előadások, kiállítások, koncertek, sportversenyek, tudományos-kutatói tevékenységek megszervezését, az iskola hatásának a tanulók nevelésére és az iskolai környezet kulturális fejlődésére való kiterjesztéséhez hozzájáruló egyéb tevékenységeket öleli fel. Ide sorolhatók még a helyi önkormányzat intézményeivel és szervezeteivel közösen folytatott kulturális tevékenységek a művelődési élet gazdagítása és az iskola oktatási és nevelési szerepe érvényesítésének érdekében megtartott rendelvények is.
A szabadon választott tevékenységek programja
14. szakasz
Az iskola oktatási és nevelési tevékenységének erősítése, az egyéni hajlamok és érdeklődés ösztönzése, a szabadidő helyes kihasználása végett, az iskola köteles szabadon választott tevékenységeket szervezni, amelyeket a gyakorlatban a szakosztályok keretében folyó munka révén valósítanak meg.
A tanulók karriervezetési és tanácsadási programja
15. szakasz
Az iskola lehetővé teszi olyan érett és felelős személyiség kialakítását, aki képes a saját hivatásbeli jövőjéről jól átgondolt és felelős határozatokat hozni és azokat tettekre váltani.
Az iskola szakcsapatot alakít a karriervezetésre és tanácsadásra, melynek tagjai szakmunkatársak és tanárok. A csapat a tanárokkal együttműködve figyelemmel kíséri a tanulók egyéni hajlamait. A tanácsadói munka a tanulmányok idején folyik, és az iskola szükség szerint együttműködik a karriervezetéssel és tanácsadással foglalkozó illetékes intézményekkel.
Az iskola segíti a tanulókat és a szülőket a további tanulás és foglalkoztatás lehetőségeinek felkutatásában, illetve a hivatásra, karrierre, továbbtanulásra és oktatásra vonatkozó számos információ azonosításában, kiválasztásában és felhasználásban, az erre vonatkozó saját objektív álláspont kialakításában.
Környezetvédelmi program
16. szakasz
A környezetvédelmi program felöleli az egészséges környezet, a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrások megőrzése és fejlesztése jelentősége tudatosításának erősítésére és előmozdítására irányuló tevékenységeket.
Az iskola a környezetvédelemhez a környezetvédelmi program teljesítése, közös kutatások és a helyi önkormányzatok és az iskolák akciói révén és más módon járul hozzá a törvénnyel összhangban.
Az erőszakkal, a bántalmazással és elhanyagolással szembeni védelmi program és a kockázatos magatartás egyéb megnyilvánulási formáinak megelőzésére irányuló programok
17. szakasz
Az erőszakkal, a bántalmazással és az elhanyagolással szembeni védelmi program és a kockázatos magatartás egyéb megnyilvánulási formáinak, mint amilyenek elsősorban a szeszes ital fogyasztása, a dohányzás, a tudatmódosító szerek használata és a fiatalkorú bűnözés megelőzésére irányuló programok, az iskolai program szerves részét képezik és a Törvénnyel összhangban valósulnak meg.
Az e szakasz 1. bekezdése szerinti programok a tanulókkal, a foglalkoztatottakkal, a szülőkkel, illetve törvényes képviselőkkel együtt folytatott különböző tanítási és szabadon választott tevékenység révén, a helyi önkormányzattal együttműködésben és a megállapított igényekkel összhangban valósulnak meg.
Az e szakasz 1. bekezdése szerinti programokba be kell vonni a helyi önkormányzat területén lévő természetes és jogi személyeket, a művelődési és sportintézményeket, a korosztályos mediátorokat, valamint az erőszak, a bántalmazás, az elhanyagolás és a kockázatos magatartás egyéb formáinak megelőzésére és az ilyen esetekben való beavatkozásra kiképzett személyeket.
Az erőszak, a bántalmazás, az elhanyagolás és a kockázatos magatartás egyéb formáinak megelőzésére és az ilyen esetekben való beavatkozásra kiképzett személyek, valamint a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti program lebonyolításában tevékenységükkel a jó gyakorlat példájává vált iskolák jegyzékét a miniszter állapítja meg.
A jelen szakasz 4. bekezdése szerinti jegyzékek megállapításának részletes feltételeit a miniszter írja elő.
A jelen szakasz 4. bekezdése szerinti jegyzékeket a Minisztérium hivatalos honlapján kell közzétenni.
Az iskolai sportprogram
18. szakasz
Az iskola, az iskolaprogram keretében, az egészséges életmód kialakítása és gyakorlása, a saját egészség és biztonság fontosságának tudatosítása, a fizikai képességek megtartásának és fejlesztésének szükségessége céljából a tanításon túl iskolai sportprogramot valósít meg.
Az iskolai sport a tagozati versenyek és verseny előkészületek révén minden tanulót felölel. Az iskola az előkészületeket és a versenyeket az iskolai programmal összhangban folytatja le.
Az iskola együttműködhet a helyi sportszervezetekkel.
Az iskola a tanév folyamán iskolai sporthetet szervezhet.
A helyi önkormányzattal való együttműködési program
19. szakasz
A helyi önkormányzattal való együttműködés, amely magában foglalja a helyi önkormányzati ifjúsági irodákkal való együttműködést is, az iskolaprogram és az iskolai fejlesztési terv részét képező program alapján kell lebonyolítani.
Az iskola figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat területén zajló eseményeket, bekapcsolódik az eseményekbe, és a helyi önkormányzat képviselőivel közösen tervezi az együttműködés tartalmát és módját, különös tekintettel az iskola fejlesztését érintő kérdésekre.
A családdal való együttműködési program
20. szakasz
Az iskola a tanuló szüleivel, illetve a törvényes képviseletre jogosult személyekkel a kölcsönös megértésen, tiszteleten és bizalmon alapuló partnerviszonyt ösztönzi és ápolja.
A családdal való együttműködési programmal az iskola meghatározza a tanuló szüleivel, illetve a törvényes képviseletre jogosult személyekkel való együttműködés területét, tartalmát és módját, vállalván ezzel a szülők részletes tájékoztatását és tanácsolását, a szülőknek az iskola tevékenységeibe történő bevonását és a biztonsági, oktatási, oktatáson kívüli, szervezési, valamint pénzügyi határozatokkal kapcsolatos konzultációkat. Ennek eredményeként arra számítanak, hogy növekszik, teljes körben kibontakozik és tartóssá válik a nevelőmunka színvonala.
A 2. bekezdésben rögzített program tartalmazza a Szülők községi tanácsával való együttműködést is.
A program eredményességének követése céljából, az iskola minden félév végén véleménykutatást szervezhet a szülők körében a programmal kapcsolatos nézeteikről és a következő félévre vonatkozó javaslataikról. Az véleménykutatás névtelen, ami a tárgyilagosság egyik feltétele.
A szülőknek, illetve a törvényes képviseletre jogosult személyeknek a véleménykutatás eredményeként kifejtett véleményét figyelembe kell venni akkor is, amikor az iskolai munka színvonalát értékelik.
Kirándulási program
21. szakasz
Az iskola a kirándulási programját a tantervben meg a tanmenetben megállapított módon és feltételekkel tervezi.
A kirándulások programja az iskolaprogram és az iskola éves munkatervének szerves része.
A kirándulások alkalmával különös figyelmet kell fordítani azoknak, a biztonsági intézkedéseknek a betartására, amelyek a tanulók épségének megóvására és biztonságuk szavatolására szolgálnak.
A tanulmányi kirándulások programja
21a. szakasz
A csereprogramról és a mobilitásról szóló nemzetközi szerződés alapján, az iskolaév ideje alatt, a tanár az oktatási ciklus egy részét a megfelelő külföldi iskolában töltheti.
Munkahelyi biztonság és egészség
22. szakasz
A munkahelyi biztonsági és egészségi program felöleli az iskolának, a szülőknek és a helyi önkormányzatnak a munkahelyi biztonság elérésének és az egészség fejlesztésének tudatosítására irányuló közös tevékenységeit.
Iskolai diákszervezetek
23. szakasz
Az iskolának lehetnek diákszervezetei, de kapcsolatot építhet az iskolán kívüli szervezetekkel (Vöröskereszt, erdőtelepítő, hegymászó, felderítő stb. szervezetekkel), a törvénnyel összhangban.
Minden iskola megszervezi a diákparlamentet, a Törvénnyel összhangban.
A diákparlament javasolja a munkaprogramját, a Törvénnyel összhangban.
A diákparlament munkamódszerét az iskola aktusa határozza meg.
Az iskolai diákparlamentek diákparlamenti közösségbe tömörülhetnek.
A diákparlament az iskolaszék jóváhagyásával diákklubot alakíthat. A diákklub munkatervét az iskolai program részeként a diákparlament javaslatára az iskolaszék hozza meg. A diákklub munkamódszerét az iskola aktusa határozza meg.
24. szakasz
Az intézmény megszerezheti a modell - intézmény jogállását.
A modell intézmény fő jellegzetessége, hogy kimagasló eredményeket mutat fel az oktató és nevelőmunkában, az oktató és nevelőmunka gyakorlatának előmozdításában, és mindezt teszi az oktató és nevelőmunka általános elveivel összhangban.
A modell intézmény státusának odaítéléséről szóló határozatot a miniszter hozza meg.
A modell intézmény jogállása megszerzésének közelebbi feltételeit, valamint a státus megvonásáról szóló határozatot a miniszter hozza meg.
III AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA
25. szakasz
Az oktató-nevelő munka felöleli az iskola tanítási és tanításon kívüli tevékenységét, melynek révén, a Törvénnyel és a jelen törvénnyel összhangban, megvalósul az iskolai program, az előírt célok, kimenetelek és a követelményszint.
26. szakasz
A rendes tanulók számára az oktatási - nevelési program kötelező formái: a tanítás - elméleti, gyakorlati és gyakorlás, pót- és emelt szintű oktatás és gyakorlat, ha a tanterv és tanmenet megállapítja, felkészítő tanítás és társadalmilag hasznos munka, ha erre a tanév folyamán szükség mutatkozik.
Az oktató-nevelő munka kötelező formái a magántanuló számára lehetnek: tanítás, felkészítő és konzultációs-útbaigazító munka.
Az oktatási - nevelési program választott formái a hitoktatás és a polgári nevelés, valamint a tantervben és tanmenetben megjelölt más tantárgyak.
A választott tantárgyak esetében a tanulónak kötelezően választania kell a hitoktatás és a polgári nevelés tantárgya közül.
Az oktató-nevelő munka fakultatív formái: nemzeti kisebbségi nyelvnek a nemzeti kultúra elemeivel való tanítása, második, illetve harmadik idegen nyelv és a továbbtanuláshoz szükséges tantárgyak tanítása, a tanulók szakmai képesítése vagy fejlesztése és a tanításon kívüli tevékenységek - kórus, zenekar, diákszínpad, tanulmányi kirándulás, kulturális és művészeti, műszaki, felfedezői, humanitárius, sport és rekreációs, valamint egyéb tevékenységek.
Az oktató-nevelő munkának a tanuló által választott fakultatív formái számára kötelezőek.
26a. szakasz
A duális képzés a középfokú szakiskolai oktatásban és nevelésben egy olyan kivitelezési modellt jelent, amelynek keretein belül, az iskolában folyó elméleti és gyakorlati oktatás során, valamint a munkáltatónál történő munka melletti tanulással, a tanulók tudásra, rátermettségre, tapasztalatra tesznek szert, fejlesztik képességeiket, szakértelmüket állásfoglalási képességeiket és teszik mindezt a szakmai szabványok, valamint az oktatási terv és a tanmenet értelmében.
A középiskolai beiratkozásra vonatkozó pályázatban a Minisztérium tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az iskolákról és az oktatási rendszer tulajdonságairól, amelyek a duális modellben kerülnek alkalmazásra.
27. szakasz
Az oktató-nevelő munka - minden iskolaévben - távoktatás formájában a szülő, illetve a tanuló jogi képviseletét ellátó személy felkérésére valósulhat meg.
A távoktatás megszervezéséről az iskola a jelen oktatási - nevelési módszer alkalmazásához szükséges rendelkezésre álló káder, helyiség és anyagi - műszaki feltételek megléte alapján határoz.
A távoktatás megszervezését az iskola a minisztériumnál kérvényezi, amelynek azt jóvá kell hagynia. A távoktatás akkor válik esedékessé, amikor a minisztérium végzést hoz annak engedélyezéséről.
Az iskola nyilvántartást vezet a távoktatásban részesülő tanulók oktatásáról és neveléséről.
A távoktatás megvalósításának részletesebb feltételeit, a káder, az anyagi - műszaki feltételek meglétét, a minőségbiztosítás és osztályzás, továbbá a nyilvántartás módját, a távoktatásban részt vevő diákok kiválasztásának mércéit, valamint a távoktatás megvalósításával összefüggő egyéb kérdéseket a miniszter írja elő.
Az idő, amelyet a tanuló az iskolában tölt el
28. szakasz
Az idő, amelyet a tanuló az iskolában tölt el, magába foglalja a kötelező tantárgyak, a választott programok és tevékenységek alkalmával kitöltött óraszámot.
A gimnáziumban a tanulóknak hetente 27 kötelező és választott tanítási órájuk, a szakiskolában és a művészeti iskolákban pedig, legfeljebb 28 órájuk lehet, kivéve a balett oktatást nyújtó iskolák programját, amely szerint a tanulóknak legfeljebb 34 órájuk lehet.
Ha a jelen szakasz 2. bekezdése szerinti iskola tanulója a nemzeti kisebbség tagja, a nemzeti kisebbség nyelvén, illetve két nyelven vagy szerb nyelven részesül oktatásban, akkor heti két többletórája van.
A tanuló heti három óra fakultatív oktatásban részesülhet.
Az elméleti és gyakorlati tanóra 45 percig, a gyakorlati oktatás pedig 60 percig tart.
A tanítás megszervezhető a tantárgyak csoportosításával is.
A fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulókat oktató iskolában a tanterv és tanmenet rövidebb időtartamú tanórákat is előirányozhat.
A 2. bekezdésben foglalt heti óraszámba nem számítják bele a kiegészítő és a pótoktatás óraszámát, valamint az osztályfőnöki órákat.
A tanulók tagozatonkénti létszáma
29. szakasz
A tanítás legfeljebb 30 tanulót számláló tagozaton folyik, csoportban, illetve egyénenként, az iskolai programmal összhangban.
Egy tagozatra legfeljebb két fejlődési rendellenességekkel küszködő tanuló osztható be.
A jelen szakasz 1. bekezdésében megállapított tanulói létszám tanulónként kettővel csökken azokkal, akik a középfokú oktatásban és nevelésben az alkalmazott és módosított tartalmakon és elvárásokon alapuló (oktatási terv) oktatási terv szerint részesülnek, illetve három tanulóval, akik a középfokú oktatásban és nevelésben egyénre szabott követelményszint megvalósításával részesülnek.
A fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulókat oktató iskolai tagozaton, illetve nevelői csoportban hattól tizenkét tanuló lehet, a gyakorlati oktatáson pedig legfeljebb hat tanuló.
Gyakorlati oktatás és szakmai gyakorlat
30. szakasz
Az iskola a gyakorlati oktatást és a szakmai gyakorlatot gazdasági társaságokkal, intézményekkel, más szervezetekkel vagy jogi személyekkel való együttműködés révén valósítja meg.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti gyakorlati oktatás lefolytatásának módját és a gyakorlati oktatáshoz fűződő egyéb kérdéseket a miniszter szabályozza.
A fejlődési rendellenességekkel küszködő tanuló számára lehetőségeik és rokkantságuk fajtájának függvényében kell a gyakorlati oktatás keretében biztosítani a munkahelyhez való alkalmazkodást.
A gyakorlati oktatás és a szakmai gyakorlat feltételeit szerződésben rögzítik.
A közvetlen oktató-nevelő munka egyéb formái
31. szakasz
A kivételes eredményeket felmutató vagy egy meghatározott tantárgy ismereteinek kiszélesítése iránt érdeklődő tanulók számára az iskola emelt szintű oktatást szervez.
Az iskola az egyes tantárgyak anyagának elsajátításában nehézségekkel küszködő tanulók vagy az egyes tanítási területek követelményeinek fejlesztésére kész tanulók számára pótoktatást szervez.
A tanuló köteles a pótoktatáson részt venni, ha a megítélés szerint ez számára szükséges.
Az iskola azon rendes tanulók számára szervez felkészítő oktatást, akiket osztályvizsgára utaltak és a magántanulók számára.
A felkészítő oktatást a javítóvizsgára utalt tanuló számára is megszervezik a javító vizsgára utalása szerinti tantárgy évi teljes óraszáma legalább 10%-ának arányában.
Az iskola köteles minden érettségiző és záróvizsgázó tanuló számára megszervezni a felkészülést, az érettségi, illetve a záróvizsga szerinti tantárgy évi teljes óraszáma legalább 5%-ának arányában.
A rendes oktatási és nevelési rendszerbe bevont, de fejlődési rendellenességekkel küszködő és rokkantsággal élő tanulók számára kisegítő foglalkozást kell megvalósítani az egyénre szabott oktatási tervvel összhangban.
32. szakasz
Az iskolában diákszövetkezet alapítható a tanulóknak a munkához és a hivatásuk kiválasztásához való pozitív viszonyulásának ösztönzése és fejlesztése, a tanítás és a munka világának egybekapcsolása, a vállalt kötelezettségekért viselt felelősség tudatosításának fejlesztése, valamint a csapatmunkához való pozitív viszonyulás fejlesztése céljából.
A diákszövetkezet munkáját az iskola alapszabálya és a szövetkezet munkájára vonatkozó szabályok rendezik, a törvénnyel összhangban.
Az iskola nyújthat szolgáltatásokat és értékesíthet a diákszövetkezetben végzett munka eredményeként létrejött termékeket, valamint iskolai felszerelést és diákfelszerelést.
A diákszövetkezet munkájával szerzett eszközöket a diákszövetkezet munkája anyagi alapjának bővítésére, tanulmányi kirándulásra, a tanulók étkeztetésére, a szövetkezeti tagok jutalmazására és az iskolai oktatási és nevelési munka fejlesztésére továbbá, más célokra kell felhasználni a diákszövetkezet munkáját szabályozó rendelkezésekkel összhangban.
A diákszövetkezetet, a szövetkezetek cégjegyzésére vonatkozó törvényes rendelkezésekkel összhangban jegyzik be a szövetkezetek cégjegyzékébe.
Az alapító okmány közelebbi tartalmát, a szövetkezeti jogviszony megszerzését és megszüntetését, valamint a diákszövetség igazgatását és munkamódszerét a miniszter írja elő.
1. A tanulók és felnőttek beiratkozása
33. szakasz
Középiskolába iratkozhat az alapfokú oktatást és nevelést befejezett személy.
Aki külföldön fejezte be az alapfokú oktatást és nevelést vagy az alapfokú oktatás utolsó két osztályának egyikét, illetve aki a Szerb Köztársaságban külföldi iskolát fejezett be vagy az alapfokú oktatás utolsó két osztályának egyikét, akkor iratkozhat be, ha a külföldi iskolai okmányait elismerik.
A zenei és balett oktatást és nevelést megvalósító iskola első osztályába az a személy iratkozhat, aki elvégezte az alapfokú zenei, illetve balett oktatást és nevelést, aki pedig nem végezte el az alapfokú zenei, illetve balett oktatást és nevelést, ha előzőleg az említett oktatási program szintjén leteszi a vizsgát.
Aki az alapfokú oktatásra és nevelésre jár, de még nem fejezte be, ugyanakkor elvégezte a zenei vagy balett oktatást és nevelést, a zenei és balett oktatást és nevelést megvalósító iskola első osztályába beiratkozhat a szak- és művészeti tantárgyak tanulása céljából.
A középfokú oktatás és nevelés befejezése után, az iskolába átképzés, pótképzés, speciális vagy mesteroktatás céljából is be lehet iratkozni.
A szakosított és a mesterképzés feltételeit az oktatási program és a tanmenet tartalmazza.
A fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulókat oktató és nevelő iskolába való beiratkozás
34. szakasz
A fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulókat oktató és nevelő iskolába a tanuló a reszortközi különbizottság véleménye alapján és a szülők, illetve a tanuló más törvényes képviselője hozzájárulásával iratkozhat be.
A felvehető tanulók létszámáról való döntés
35. szakasz
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat által alapított iskola december 31-éig, a tanügyi hatóság révén javasolja a Minisztériumnak a felvehető tanulók számát, összetételét, a rendelkezésre álló munkaterületekkel, valamint oktatási ágazatokkal összhangban.
A tanulók létszámának meghatározása előtt az iskola, a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes, a foglalkoztatási ügyekben eljáró szervezetek képviselőivel, a munkáltatókkal, valamint a helyi önkormányzat foglalkoztatási szervével egyeztetve, olyan szám és szakmabeli felvételi struktúrát állít fel, amely megfelel a gazdaság szükségleteinek és a jövendőbeli tanulók továbbtanulási lehetőségeinek.
A helyi önkormányzat illetékes foglalkoztatási szerve, az iskolai hatósággal, a munkáltatókkal és az egyéb érdekelt felekkel közösen, részt vesz a községi, illetve a városi beiratkozási tervjavaslat elkészítésében, amely az önkormányzat területén levő összes középiskolára érvényes.
Az autonóm tartomány területén levő iskolák számára az autonóm tartomány illetékes szerve állapítja meg az iskolába felvehető tanulók számát és jóváhagyásra benyújtja a Minisztériumnak.
A nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolába felvehető tanulók létszáma megállapításának eljárásában a kisebbség nemzeti tanácsa mond véleményt. Ha a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa a kérelem átvételétől számított 15 napon belül nem küldi meg véleményét, a vélemény megadottnak tekintendő.
A Minisztérium a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti iskolákba felvehető tanulók létszámáról szóló határozatot március 31-éig hozza meg.
Felvételi pályázat a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat által alapított iskolába
36. szakasz
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat által alapított iskola első osztályába való beiratkozás pályázat alapján történik.
A Minisztérium a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti minden iskolára vonatkozóan május 1-jéig közös pályázatot ír ki.
A pályázat tájékoztatást tartalmaz az oktató-nevelő munka nyelvéről, valamint információkat nyújt a fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulókra vonatkozó személyre szabott oktatás feltételeiről.
A tanulók iskolába iratkozásának eljárásában az általános iskolák a Minisztériumhoz az alábbi adatokat továbbítják: a tanuló családi és utóneve, egyik szülőjének, illetve törvényes képviseletet állátó személy neve, az általános iskola, amelyben a tanuló a nyolcadik osztályt elvégezte, a közigazgatási körzet, amelyhez az iskola tartozik, a tanulónak a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályban szerzett érdemjegyei (átlageredmény, egyedi érdemjegyek és minden egyes felsorolt osztályban szerzett pontszámok), a versenyeken szerzett díjak (összesítve és versenyenként), a záróvizsgán elért pontszám (összesítve és vizsgánként), az iskoláztatás folyamán elért össz pontszám, adat arról, hogy a tanuló kapott-e Vuk-diplomát, a tanulók kívánságlistája (az első, esetleg a második fordulóra) - összes pontszám, a kívánságlista és sorrendje, megjelölt profil (az első és a második fordulóban, a kívánság sorszáma, a profil kódjele és elnevezése).
A tanulók a Minisztérium hivatalos honlapja révén azonosító kódjuk megadásával betekintést nyerhetnek a központi adatbázisba.
Az egyes iskolák tanulóinak adataiba csak az adott iskolában lehet betekinteni, külön helyiségben, amelybe csak a tanulók, szüleik, illetve törvényes képviseletet állátó személy és a vizsga lebonyolítására és megszervezésére jogosult személy számára engedélyezett a belépés.
Az iskola az év folyamán a specialista, illetve a mesteroktatás, a szakképzés, az átképzés, a pótképzés és kiképzés megszerzése céljából végzi a jelöltek beiratkozását a Minisztérium jóváhagyásával, a nemzeti kisebbségi nyelven oktató iskolákban pedig a nemzeti kisebbségi nemzeti tanács előzetesen beszerzett véleménye alapján. Ha a nemzeti kisebbségi nemzeti tanács a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül nem küldi meg a véleményét, úgy tekintendő, hogy véleményt mondott.
A tanulóknak a kollégiummal működő iskolába, illetve a kollégiumba való felvétele iránti pályázatot a diákjólétet szabályozó törvénnyel összhangban írják ki.
A jelentkezőknek a megkülönböztetett feltételek mellett történő beiratkozása
36a. szakasz
A képzettség megszerzésének érdekében történő jogegyenlőség érvényesítése céljából, bizonyos személyeknek és csoportoknak lehetővé teszik, hogy kedvezményes feltételek mellett iratkozzanak középiskolába.
Az 1. szakaszban rögzített személyek esetében a beiratkozás mércéjét és a vonatkozó eljárást a miniszter írja elő.
37. szakasz
A felnőttek beiratkozása a Törvénnyel, a jelen törvénnyel és a felnőttoktatást szabályozó törvénnyel összhangban történik.
A jelöltek iskolába iratkozási sorrendje és a felvételi vizsga
38. szakasz
Az iskolába való beiratkozás alkalmával a jelöltek sorrendjét az előző iskoláztatás folyamán elért eredmények alapján állapítják meg, amely magában foglalja a tanulóknak a záróvizsgán elért eredményét is.
A művészeti iskolába (zene, balett és képzőművészeti iskola), illetve a művészet területéhez tartozó oktatási profilokra, a kivételes képességű tanulókat oktató iskolába vagy tagozatra (nyelvi gimnázium, matematikai gimnázium, sportgimnázium, fizikai, számítástechnikai és informatikai tehetséggondozó gimnázium), a részben idegen nyelven oktató iskolába és tehetséggondozó iskolába iratkozó jelöltek, külön hajlamokat és képességeket ellenőrző felvételi vizsgát tesznek
A jelen szakasz 2. bekezdése szerinti jelöltnek joga van azon a nyelven felvételi vizsgát tenni, amelyen az általános oktatást és nevelést végezte el.
A jelen szakasz 2. bekezdése szerinti iskola beiratkozási rangsorolására az a jelölt jogosul, aki sikerrel vette a felvételi vizsgát
A jelen szakasz 2. bekezdése szerinti iskolába - a szakközéspiskola kivételével - való beiratkozáshoz a jelöltek rangsorát a felvételi vizsgán elért eredmény és az előzetes iskoláztatás folyamán felmutatott eredmény alapján állapítják meg.
A részben idegen nyelven oktató szakközépiskolába a felvételre jogosult jelöltek rangsorát az előzetes iskoláztatás során elért eredmény alapján állapítják meg.
Az a tanuló, aki külföldön vagy idegen nyelvű iskolában végezte el az utolsó két évet, felvételi vizsga letétele nélkül beíratkozhat abba az iskolába, amelyben az oktatás egy része azon az adott nyelven folyik, abban az esetben, ha a tanulók száma az adott osztályban kevesebb harmincnál.
Ha a jelen szakasz 7. bekezdése szerinti jelölt a jelen szakasz 2. bekezdése szerinti összes iskolába pályázik, kivéve olyanba, ahol az oktatás egy része idegen nyelven folyik, felvételi vizsgát tesz.
A jelölt, aki külföldön végezte el az általános iskolát vagy az utolsó két osztály közül az egyiket külföldön fejezte be, vagy aki a Szerb Köztársaságban külföldi alapítású iskolát fejezett, illetve annak két utolsó osztálya közül legalább az egyiket ilyen alapítású iskolában fejezte be, felvételt nyer az után is, hogy betelt az előírt létszám.
Amennyiben a jelen szakasz 9. bekezdésében meghatározott jelölt pályázik a jelen szakasz 2. bekezdésében meghatározott iskolába, felvételi vizsgát tesz.
Az iskolába beiratkozó jelöltek rangsorolásához szükséges mércéket és eljárásokat, a nyolcadikos tanulók versenyeken és olyan megmérettetéseken való részvételét, amelynek helyezéseit értékelik, a felvételi vizsga tartalmát, időpontját, helyszínét és teljesítésének módját, valamint az iskolába iratkozással összefüggő egyéb kérdéseket a miniszter határozza meg.
39. szakasz
Az iskolában a tanuló folytatja annak az idegen nyelvnek a tanulását, amelyet az általános iskolában tanult, ha a tanterv és tanmenet két idegen nyelvet irányoz elő, vagy az egyiket választja, ha egy idegen nyelvet irányoz elő, kivéve, ha a tanterv és tanmenet egy meghatározott idegen nyelv kötelező tanulását irányozza elő.
Ha az iskola az érdekelt tanulók kis létszáma miatt (15-nél kevesebb tanuló tagozati szinten) nem tudja megszervezni ezeknek a nyelveknek a tanítását, az iskolában annak az idegen nyelvnek a tanítását szervezik meg, amelyhez megvannak a feltételek.
40. szakasz
Az iskola első osztályának rendes tanulója az a személy, aki az első osztályba középiskolai oktatás és nevelés megszerzése vagy munkára képzés végett iratkozott és 17 évesnél fiatalabb, az iskola első osztályának magántanulója az a személy, aki a középiskolai oktatás és nevelés első osztályába vagy a munkára képzésre beiratkozott és 17 évesnél idősebb.
A jelen szakasz 1. bekezdésétől eltérően а hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz tartozó kivételes képességű 17 életévénél fiatalabb személy miniszteri jóváhagyással, magántanulóként is folytathatja a középiskolai oktatást és nevelést vagy a munkára való képzést, ha igazolja rendszeres iskolalátogatásának ellehetetlenülését.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglaltaktól eltérően, a 17. életévét betöltött személy, aki az előző tanévben fejezte be a nyolc éves általános iskolát, a következő tanévben, rendes tanulóként, beiratkozhat a középiskolába.
A zene és balettiskolák, valamint a fejlődésben elmaradt gyermekek számára fenntartott iskolák oktatási tervének és a tanmenetének értelmében, módosulhat, a felvételt nyer tanulók életkorára vonatkozó korhatár.
A tanulói jogállás megszerzése
41. szakasz
A rendes, illetve magántanulói jogállás minden tanévben, a Törvényben és a jelen törvényben megállapított feltételeknek megfelelő beiratkozással szerezhető meg.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti rendes és magántanulónak jogában áll, hogy a megfelelő osztályba legkésőbb augusztus 31-éig beiratkozzon, kivéve, ha a tanulói jogok védelme, vagy fegyelmi eljárás van folyamatban. Ezekben az esetekben a beiratkozás az eljárás befejezése után történik.
A jelen szakasz 1. bekezdésében nevesített magánhallgatót az a jog illeti meg, hogy a megfelelő osztályba, az iskolaév folyamán iratkozhat be.
A jelen szakasz 1. bekezdésében nevesített magántanuló a megkezdett osztályt egy évnél rövidebb idő alatt nem végezheti el.
Kivételesen, ha a középiskolai oktatásban és nevelésben részt vevő rendes tanuló nem teljesítette a javítóvizsgát, a megkezdett osztályt a következő tanévben az azonos iskolában magántanulói minősítésben fejezheti be, megismételve a le nem tett vizsgát, de állnia kell az iskola által megállapított tényleges költségeket. Amikor a magántanuló befejezi az osztályt, joga van ugyanabban a tanévben, azonos minősítésben beiratkozni a következő osztályba.
Párhuzamos tanulmányok és a tanuló jogállása
42. szakasz
A tanulónak egy iskolában van rendes tanuló jogállása, kivéve, ha párhuzamosan zenei és balett oktatási és nevelési programot megvalósító iskolába jár.
A rendes tanuló párhuzamosan magántanulóként elsajátíthatja az iskolai programot, illetve az iskolai program egy részét egy másik oktatási profilban is, de köteles a tényleges költségeket megtéríteni.
Az iskolából való kiiratkozás és az újbóli beiratkozás
43. szakasz
Az a rendes tanuló, aki az év folyamán kiiratkozott az iskolából, a kiiratkozási lap kézhezvételétől számított hét napon belül másik iskolába iratkozhat.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti tanuló, aki az előírt határidőben nem iratkozik be az iskolába, a következő tanévben újból beiratkozhat ugyanabba az iskolába és osztályba.
A tanulók átvezetése másik iskolába, illetve másik oktatási profilra
44. szakasz
A tanuló átmehet másik iskolába, illetve másik oktatási profilra, a megkezdett tanulmányok befejezése végett, kivéve olyan iskolába, illetve oktatási profilra, amelyre a beiratkozás feltétele felvételi vizsga letétele.
3. A tanuló jogai és kötelességei
A tanulók dicsérete és jutalmazása
45. szakasz
A tanuló, amelyik kitűnik a tanulásban és az iskolai munka egyéb vonatkozásaiban, dicséretben vagy jutalomban részesül.
Az iskola általános aktusa meghatározza a dicséretek és jutalmak odaítélésének feltételeit és módját, valamint az évfolyam legjobb tanulójának kiválasztását.
46. szakasz
A tanulmányok idejére járó külön elismerésként a tanulónak kivételes általános eredményéért, illetve az egyes tanulmányi területeken vagy tantárgyakból elért kivételes eredményeiért és az iskola bármely tevékenységi területén elért kivételes eredményeiért oklevelet vagy díjat ítélnek oda.
Az oklevelek, illetve a díjak fajtáját, odaítélésük feltételeit és módját a miniszter irányozza elő.
47. szakasz
A rendes tanuló köteles a tanítást látogatni és a Törvényben, a jelen törvényben és az iskola aktusaiban megállapított egyéb kötelességeinek eleget tenni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében nevesített szülő, vagy a tanuló jogi képviseletével megbízott személy, kötelezettséget vállal, hogy miután a tanuló nyolc napot kimaradt az iskolából, távolmaradását orvosi bizonyítvánnyal, vagy egyéb alkalmas dokumentummal igazolja.
A magántanuló az iskolai programban megállapított valamennyi tantárgyból vizsgát tesz, kivéve a testnevelést, ha 20 évesnél idősebb, és teljesíti a Törvényben, a jelen törvényben és az iskola általános aktusaiban megállapított más kötelességeit.
A magántanuló magaviseleti osztályzatot nem kap.
Az iskola keretébe tartozó otthonban elhelyezett tanuló felel a Törvényben és a diákjólétet szabályozó törvényben előírt kötelességeinek, illetve a tilalmak megsértéséért.
48. szakasz
Az iskolában történő osztályzással az előirányzott oktatási célok és szabvány - szintek teljesítését, a fejlődési zavarok miatt hátrányos helyzetű tanulók esetében pedig, a képességeikhez módosított célokat és szabványokat tartalmazó egyénre szabott oktatási terv megvalósítását értékelik.
A tanulók fejlődését, előmenetelést, a számukra kitűzött célok megvalósítását, az iskolaév folyamán, formatív és összegező értékeléssel juttatják kifejezésre.
A jelen törvény értelmében a formatív értékelés a tanulóknak az iskolaprogrammal kapcsolatos teljesítésének és magaviseletének folyamatos ellenőrzését jelenti, ezen túl - az előmenetel javításának érdekében - információkat, javaslatokat tartalmaz. Az előbbi adatokat rendszerint a tanárok pedagógiai dokumentációjában tartják nyilván.
Az összegező osztályzat a tanuló, a programrészek befejezése utáni, illetve a tantárgyaknak meg a magaviseletnek a klasszifikációs időszakot követő ismereteinek értékelését jelenti. Az összegező osztályzatok rendszerint számszerűek és az oktató - nevelő munkáról szóló, előírásos nyilvántartásba jegyzik be őket.
A tanulók eredménye és osztályzatai
49. szakasz
A tanulók eredményét a tantárgyakból és magaviseletből kapott osztályzattal értékelik.
Az osztályzat nyilvános és a tanulónak megindokolással kell a tudomására hozni.
Egy félév alatt a tanulót legalább négyszer kell leosztályozni. Kivételesen, amikor a heti óraszám nem haladja meg az egyet, egy félév alatt a tanulót kétszer kell leosztályozni.
A tanév folyamán a tanuló leíró és számjeggyel kifejezett osztályzatot kap, amelyekkel értékelik az iskolaprogram, valamint a kitűzött oktatási célok és az előmenetel teljesítését. A félévi és az év végi záró osztályzatot számokkal fejezik ki. Azokat a tanulókat, akik fejlődési elégtelenségeik miatt a képességeikhez alkalmazott tantervek és tanmenetek szerint tanulnak, az előzőeknek megfelelően osztályozzák.
A tanuló számjeggyel kifejezett tanulmányi osztályzatai a következők: kitűnő (5), jeles (4), jó (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Az elégtelenen (1) kívül a többi osztályzat átmenő.
A tanuló, akinek minden tantárgyból átmenő osztályzata van, átléphet a következő osztályba.
Azokban az iskolákban, amelyekben a tanulókat alternatív, vagy nemzetközi program szerint oktatják, az osztályzás a program előírásai szerint történik.
A tanulót a hitoktatás és a polgári nevelés tantárgyból leíró osztályzat illeti meg.
A választott tantárgyak osztályzata, kivéve a hitoktatást és a polgári nevelést, számjeggyel kifejezett, és beszámítják a tanuló átlagos eredményébe.
Az év folyamán tanúsított magaviselet osztályzata leíró, mégpedig: példás, jeles, jó, elégséges és elégtelen.
A magaviseleti záró osztályzat számszerű, mégpedig: példás (5), jeles (4), jó (3), elégséges (2) és elégtelen (1), és beszámítják a tanuló átlageredményébe.
A magántanuló nem kap osztályzatot magaviseletből.
A tantárgyat oktató tanár által javasolt záró osztályzatot és az osztályfőnök által javasolt magaviseleti osztályzatot a tantestületi tanács erősíti meg.
Az egyes tantárgyakból elért eredmény és a magaviselet osztályozásának módját, eljárását és mércéit, valamint az osztályozás tekintetében jelentős egyéb kérdéseket a miniszter írja elő.
50. szakasz
A tanuló betegsége vagy rokkantsága miatt ideiglenesen vagy egy meghatározott tanévre, részben vagy egészében felmenthető a testnevelés alól.
A tanulónak a testnevelés alól való felmentéséről és osztályozásáról szóló döntést a választott orvos javaslata alapján a tantestületi tanács hozza meg.
A fogyatékos tanulók számára, a testnevelés oktatásának programját úgy módosítják, hogy megfeleljen a fogyatékosság okozta lehetőségeknek és képességeknek.
A tanulmányok idő előtti befejezése
51. szakasz
A tanulásban kivételes eredményeket felmutató tanulónak joga van tanulmányait az előirányzottnál rövidebb időtartam alatt elvégezni.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti tanulónak joga van vizsgákkal befejezni a megkezdett és a következő osztályt. A szóban forgó jog érvényesítése feltételeinek teljesülését a tantestületi tanács állapítja meg.
52. szakasz
A tanuló átlageredményét az első és második félév végén a tantárgyak és a magaviselet számjeggyel kifejezett átmenő záró osztályzatainak számtani középarányosa adja, mégpedig:
- kitűnő eredmény - ha az átlageredménye legalább 4,50;
- jeles eredmény - ha az átlageredménye 3,50-től 4,49-ig terjed;
- jó eredmény - ha az átlageredménye 2,50-től 3,49-ig terjed;
- elégséges eredmény - ha az átlageredménye 2,49-ig terjed.
A fakultatív tantárgyakból kapott osztályzat nem befolyásolja a tanuló átlageredményét.
53. szakasz
A tanuló akkor fejezte be az osztályt, ha az év végén minden számjeggyel értékelt kötelező és válaszható programból átmenő osztályzatot kap.
A rendes tanuló akkor ismétel osztályt, ha az második félév végén három vagy annál több számjeggyel értékelt kötelező és választható programból gyenge osztályzata van, ha a javító vizsgát nem teszi le az előírt határidőkben, a zene- és balett oktatást és nevelést folytató iskolában pedig, ha az évi vizsgán a főtantárgyból gyenge osztályzatot kap.
A rendes tanuló tanulmányai folyamán egyszer ismételhet osztályt.
54. szakasz
A tanuló eredményét vizsgán is osztályozzák.
A vizsgákat tantárgyak és osztályok szerint kell letenni.
Az iskolában osztályvizsga, javítóvizsga és különbözeti vizsga tehető. A zene- és balett oktatást és nevelést megvalósító iskola tanulói éves vizsgát tesznek. A főtantárgyból az éves vizsgát a zene-, illetve balett oktatást és nevelést megvalósító iskola tanulója akkor tette le, ha az év végén a főtantárgyból átmenő osztályzatot kapott.
A jelen szakasz 3. bekezdése szerinti vizsgákat legalább olyan háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek tagjai közül legalább ketten az adott vizsga szaktantárgy szakemberei. A vizsgabizottság tagjait az iskola igazgatója jelöli ki.
Az iskola általános aktusa meghatározza a vizsga letételének határidejét.
Úgy tekintendő, hogy a tanuló, aki indokolatlan okból nem jön el a vizsgára, vagy a vizsga folyamán vagy előtte eláll a vizsgától, nem tette le a vizsgát.
2. Osztályvizsga, javítóvizsga és más vizsgák a tanulmányok folyamán
55. szakasz
A tanulót, aki indokolt okokból nem vett részt az előirányzott óraszám egyharmadán, osztályzással pedig megállapítást nyer, hogy nem teljesítette az előírt célokat, kimeneteleket és követelményszintet az iskolai program elsajátítása során, osztályvizsgára kell utalni.
A tanulót azokból a tantárgyakból is osztályvizsgára utalják, amelyekből nem szervezték meg a tanítást.
A tanuló a júniusi és az augusztusi vizsgaidőszakban teszi az osztályvizsgát.
56. szakasz
A tanuló abban az iskolában, amelyben oktatásban és nevelésben részesül, az augusztusi vizsgaidőszakban, a befejező osztály tanulója pedig a júniusi és az augusztusi vizsgaidőszakban tesz javítóvizsgát.
Annak a tanulónak, aki az augusztusi vizsgaidőszakban pótvizsgázik, az iskola felkészítő oktatást szervez.
A befejező osztály tanulójának, ha sikeresen vette az osztályvizsgát, még ugyanabban a vizsgaidőszakban joga van érettségi vizsgát tenni, illetve javítóvizsgázni, ha nem tette le az osztályvizsgát.
Kivételesen, az a rendes tanuló, aki nem teljesítette a javítóvizsgát, befejezheti a megkezdett osztályt rendkívüli tanulóként is azzal, hogy ismételten vizsgáznia kell az előzőleg le nem tett tantárgyból, és állnia a vizsga tényleges költségeit, amelynek megállapítására az iskola hivatott. Amikor a rendkívüli tanuló befejezte az osztályt, még a folyó tanévben - ugyancsak rendkívüli minősítésben - beiratkozhat a következő osztályba is.
A befejező osztály tanulója, aki nem teljesítette a javítóvizsgát, a záróvizsgát, vagy az érettségi vizsgát, rendkívüli tanulóként, ugyan abban az iskolában befejezheti tanulmányait, viszont meg kell térítenie a vizsga tényleges költségét, amelynek megállapítására az iskola hivatott.
57. szakasz
A tanuló, akit a jelen törvénnyel összhangban, átengedtek másik iskolába, illetve másik oktatási profilba, különbözeti vizsgát tesz azokból a tantárgyakból, amelyeket a megkezdett iskola programja, illetve a tanterve és tanmenete nem állapított meg, határozattal megállapított határidőben, az iskola általános aktusával összhangban.
Aki átképzés céljából iratkozik be az iskolába, azokból a szaktantárgyakból vizsgázik, amelyeket az iskola tantestületi tanácsának az igazgató határozatával kinevezett tagjai alkotta különbizottsága állapít meg.
Aki pótképzés céljából iratkozik be az iskolába, azokból a tantárgyakból tesz különbözeti vizsgát, amelyeknek a tartalma többnyire nem azonos, amelyeket a befejező osztály iskolai programja, illetve tanterve és tanmenete nem állapít meg, és amelyekről az iskola tantestületi tanácsának az igazgató határozatával kinevezett tagjai alkotta különbizottsága hoz határozatot.
A tanulók teljesítményének tesztelésre
57a. szakasz
Az iskola köteles lehetőséget biztosít a tanulók teljesítményének felmérésére, azokon a teszteken, amelyeket nemzeti, valamint nemzetközi szinten szerveznek meg, és amelyekért az állam szerződéses kötelezettséget vállalt.
3. Egy meghatározott oktatási szint, illetve oktatási fajta befejezését megalapozó vizsga
58. szakasz
A középiskolai képzés állami szintű vizsgáztatással ér véget. Egy meghatározott oktatási szint, illetve oktatási fajta befejezését megalapozó vizsga: az általános érettségi, a szak- és a művészeti érettségi, a középfokú szakoktatás záróvizsgája, a specialista és a mestervizsga.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti vizsgákat a Törvénnyel és a jelen törvénnyel összhangban kell letenni.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti vizsga megszervezését, lebonyolításának feltételeit, a különbizottság összetételét és működésének eljárását, a vizsgaidőszak vizsgaidőpontjait, a vizsga osztályozási módját és egy meghatározott oktatási szint, illetve oktatási fajta befejezését megalapozó vizsga letételével kapcsolatos egyéb kérdéseket a miniszter írja elő.
A vizsgaeljárásának a tanulók, illetve a felnőttek egyenlőségét veszélyeztető megszegésével a foglalkoztatottak a munkakötelezettségük súlyosabb megszegését követik el.
Ettől eltérően nem minősül eljárásszegésnek, ha a fejlődési rendellenességekkel küszködő tanulók számára a vizsga folyamán a tanulók és felnőttek egyenlőségét biztosító egyénre szabott vizsgafeltételeket biztosítanak.
Az általános érettségi programja
59. szakasz
A középfokú általános oktatás és nevelés befejeztével az általános érettségi a követelményszint elsajátítását ellenőrzi a gimnáziumban, amelyet az általános érettségi programja ír elő.
A tanulók az általános érettségit az általános érettséginek a miniszter által a Nemzeti Tanügyi Tanács véleménye alapján meghozott programjával összhangban teszik le.
Az általános érettségihez való jog
60. szakasz
Az általános érettségit a középiskolai általános oktatás és nevelés negyedik osztályának befejezése után teszik a gimnáziumi tanulók.
A tanuló általános érettségit tehet, illetve egy részét teheti a középfokú szakoktatás, illetve művészeti oktatás negyedik osztályának befejezése után, az általános érettségi programjával összhangban.
A fejlődési rendellenességekkel küszködő és rokkant, sajátos tanulási nehézségekkel vagy nyelvi akadályokkal küszködő tanuló az általános érettségit a fizikai és kommunikációs akadályok áthidalását biztosító feltételekkel teszi, de felmenthető az érettségi vizsga egy része alól, olyan tantárgyakból, amelyekből az oktatása folyamán személyére szabták a követelményszintet, vagy azt a részt az egyénre szabott oktatási tervvel összhangban teszi, melyről a felzárkóztató oktatási csapat és a kisegítő foglalkozást nyújtó csapat hoz határozatot.
A csapatok készítik el az általános érettséginek a jelen szakasz 3. bekezdése szerinti tanulók számára való megszervezésére és végrehajtására vonatkozó terveket.
Közokirat és a tanulmányok folytatása
61. szakasz
Az általános érettségi letétele után a tanulónak közokiratot adnak ki, a jelen törvénnyel összhangban.
A letett általános érettségi alapján a tanuló felvételi vizsga nélkül iratkozhat a felsőoktatási intézménybe, kivéve a hajlam és képességvizsgát, a felsőoktatást szabályozó törvénnyel összhangban.
3.2. Szak- és művészeti érettségi
A szak- és művészeti érettségi programja
62. szakasz
A szak- és művészeti érettségivel ellenőrzik a kompetencia megszerzését és a külön követelményszint elsajátítását, amelyet a megfelelő foglalkozás keretében a képzési követelményszintre írnak elő az oktatásnak a középfokú oktatás és nevelés megszerzése szerinti tudományos, szak- vagy művészeti területen a szakfőiskolai vagy akadémiai tanulmányok felvételi vizsga nélkül való folytatásához, a felsőoktatást szabályozó törvénnyel összhangban.
Szakérettségit a Szakoktatási és Felnőttoktatási Tanács javaslatára, a miniszter által meghozott előírt szakérettségi programmal összhangban lehet tenni.
Művészeti érettségit a Nemzeti Tanügyi Tanács véleménye alapján, a miniszter által meghozott előírt művészeti programmal összhangban lehet tenni.
A szak- és művészeti érettségi vizsgához való jog
63. szakasz
A tanuló a szak-, illetve a művészeti érettségit a szak-, illetve a művészeti oktatás és nevelés negyedik osztályának befejezése után a szak-, illetve a művészeti iskolában teszi le.
Szak-, illetve művészeti érettségit felnőtt is tehet, miután elsajátította a hároméves szakközépiskolai, illetve művészeti oktatási és nevelési programot a szak-, illetve a művészeti iskolában a felnőttekre egyénre szabott program szerint.
A fejlődési rendellenességekkel küszködő és rokkant, sajátos tanulási nehézségekkel vagy nyelvi és szociális akadályokkal küszködő tanuló a szak-, illetve a művészeti érettségit a fizikai és kommunikációs akadályok áthidalását biztosító feltételekkel teszi, de felmenthető az érettségi vizsga tantárgyainak egy része alól, amelyekből az oktatása folyamán személyére szabták a követelményszintet, vagy az adott részt az egyénre szabott oktatási tervvel összhangban teszi, melyről a felzárkóztató oktatási csapat és kisegítő foglalkozást nyújtó csapat hoz határozatot.
A csapatok készítik el az általános érettséginek a jelen szakasz 3. bekezdése szerinti tanulók számára való megszervezésére és végrehajtására vonatkozó terveket.
A szakértelem megszerzésének programja
63a. szakasz
A három évig tartó szakközépiskolai duális modell befejezését követően, a tanuló jogot formál a szakmai érettségi, illetve az általános érettségi vizsgáztatásra, amennyiben elsajátította azt a programot, amely az érettségi program szerinti szakértelem megszerzéséhez szükséges.
A jelen szakasz 1. bekezdésében nevesített jog a középiskolai képzés befejezése után legalább két év elteltével illeti meg a jelöltet.
A jelen szakasz 1. bekezdésében rögzített programot a miniszter hozza meg, összhangban azokkal a munkaterületi követelményekkel, amelyhez a szakmai irányzat tartozik.
A jelen szakasz 1. bekezdésében megjelölt program részletes feltételeit a miniszter írja elő.
Közokirat és a tanulmányok folytatása
64. szakasz
A tanuló a szak-, illetve művészeti érettségi letételével, szak-, illetve művészeti középiskolai oktatásban és nevelésben szerzett képesítést, melyről számára közokiratot adnak ki, a jelen törvénnyel összhangban.
A letett szak-, illetve művészeti érettségi alapján a tanuló felvételi vizsga nélkül beiratkozhat a középiskolai oktatásának és nevelésének megszerzése szerinti tudományos, szakmai vagy művészeti területen folyó tanulmányokra, kivéve a hajlam- vagy képességellenőrző vizsgát, a felsőoktatást szabályozó törvénnyel összhangban.
A letett szak-, illetve művészeti érettségi alapján a tanuló beiratkozhat a jelen szakasz 2. bekezdése szerinti területeken kívüli tanulmányokra is, az általános érettségi meghatározott tantárgyainak letételével, amelyet a felvételi vizsga helyett a független felsőoktatási intézmény állapít meg, a felsőoktatást szabályozó törvénnyel összhangban.
3.3. A középfokú szakoktatás és nevelés záróvizsgája, specialista és mestervizsga
A középfokú szakoktatás és nevelés záróvizsga programja
65. szakasz
A középfokú szakoktatás és nevelés záróvizsgájával a megfelelő foglalkozás teendőinek ellátásához a képesítési szabványban definiált kompetenciák megszerzését ellenőrzik.
A középfokú szakoktatás és nevelés záróvizsgáját a Felnőttek Szakoktatási és Oktatási Tanácsának kikért véleménye alapján, a miniszter által meghozott program szerint teszik.
A középfokú szakoktatás és nevelés záróvizsgájához való jog
66. szakasz
A tanuló a hároméves időtartamú középfokú szakoktatás és nevelés elvégzése után záróvizsgát tesz.
A záróvizsga tételre jogosul a felnőtt is a középfokú szakoktatás felnőtt programjának elsajátítása után, a jelen törvénnyel összhangban.
A fejlődési rendellenességekkel küszködő és rokkant, sajátos tanulási nehézségekkel vagy nyelvi és szociális akadályokkal küszködő tanuló a jelen szakasz 1. és 2. bekezdése szerinti vizsgát a fizikai és kommunikációs akadályok áthidalását biztosító feltételekkel teszi, de felmenthető az érettségi vizsga tantárgyainak egy része alól, amelyekből az oktatása folyamán személyére szabták a követelményszintet, vagy az adott részt az egyénre szabott oktatási tervvel összhangban teszi, melyről a felzárkóztató oktatási csapat és a kisegítő foglalkozást nyújtó csapat hoz határozatot.
A csapatok előkészítik a jelen szakasz 3. bekezdése szerinti tanulók számára a záróvizsga megszervezésére és végrehajtására vonatkozó tervet.
A letett záróvizsga után a tanuló, illetve felnőtt számára közokiratot kell kiadni, a jelen törvénnyel összhangban.
Specialista és mesterképzési program
67. szakasz
Az elsajátított specialista, illetve mesterképzési program után a felnőtt specialista, illetve mestervizsgát tesz.
A mestervizsgán, illetve specialista vizsgán ellenőrzik a felnőtt tudását, készségeit és szakkompetenciáját egy adott foglalkozás teendőinek ellátására, a képzés követelményszintjével összhangban
A specialista, illetve a mestervizsga programját a Szakoktatási és Felnőttoktatási Tanács kikért véleménye alapján a miniszter hozza meg.
A letett specialista, illetve mestervizsga után, a felnőtt számára közokiratot adnak ki a jelen törvénnyel összhangban.
3.4. A szakoktatás egyéb formáinak vizsgái
68. szakasz
A középiskolai szakoktatás és nevelés második osztályának vagy a kétéves munkára képzés után, a tanuló, illetve a felnőtt záróvizsgát tesz. A záróvizsgán ellenőrzik tudását, készségeit és szakmai kompetenciáit, a képzési követelményszinttel összhangban.
A tanuló és a felnőtt a szakmai felkészítés vagy a középfokú szakoktatás és nevelés első osztályának befejeztével vizsgát tesz szakmai felkészültségből a képzési követelményszinttel összhangban. A vizsgát a szakközépiskolában vagy munkaengedéllyel rendelkező más szervezetben kell letenni, és erről közokiratot adnak ki, a jelen törvénnyel összhangban.
A tanuló és a felnőtt az elsajátított képzési program után az iskolában vagy munkaengedéllyel rendelkező más szervezetben különbizottság előtt képzettségi vizsgát tesz, amelyről a jelen törvénnyel összhangban okiratot adnak ki.
A fejlődési rendellenességekkel küszködő és rokkant, sajátos tanulási nehézségekkel vagy nyelvi és szociális akadályokkal küszködő tanuló a jelen szakasz 1-3. bekezdése szerinti vizsgát a testi és kommunikációs akadályok áthidalását biztosító feltételekkel teszi, de fel is menthető a vizsga egy része alól azokból a tantárgyakból, amelyekből az oktatása folyamán személyére szabták a követelményszintet, vagy a vizsga egy adott részét az egyénre szabott oktatási tervvel összhangban teszi, amelyről a felzárkóztató oktatási csapat és a tanulóknak kisegítő foglalkozást nyújtó csapat hoz döntést
A csapatok előkészítik a jelen szakasz 4. bekezdése szerinti tanulók számára az 1-3. bekezdés szerinti vizsgák megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó terveket.
A jelen szakasz 1-3. bekezdése szerinti programokat a Felnőttek Szakoktatási és Oktatási Tanácsának kikért véleménye alapján, a miniszter hozza meg.
A nemzetközi érettségi programja
68a. szakasz
A nemzetközi érettségi programja nemzetközileg hitelesített, általános oktatási, egyetemi képzés előtt teljesítendő program, amely középiskolai szinten legalább két évig tart.
A nemzetközi érettségi vizsgát a nemzetközi érettségi program alapján szervezik meg.
Az oktatás és nevelés értékelésében illetékes intézet véleményének beszerzését követően, a miniszter kétévenként hozza meg a nemzetközi érettségi vizsga programját.
A nemzetközi érettségi vizsga programjában megszabott feltételeket a miniszter hozza meg.
A nemzetközi érettségi vizsgán való részvétel joga
68b. szakasz
Az a tanuló jogosult részt venni a nemzetközi érettségi vizsgán, aki a középiskola negyedik osztályát a nemzetközi program alapján fejezte be.
A nemzetközi érettségi közokiratai
68v. szakasz
A nemzetközi érettségi vizsga teljesítését követően a tanulónak kiadják a középiskola elvégzéséről szóló közokiratot, amely egyenértékű az általános érettségi vizsgáról szóló közokirattal.
VI NYILVÁNTARTÁSOK ÉS KÖZOKIRATOK
69. szakasz
Az iskola nyilvántartást vezet:
- a tanulóról;
- a tanuló eredményéről;
- vizsgáiról;
- az oktató-nevelő és a nevelő munkáról;
- a foglalkoztatottjairól.
70. szakasz
A tanulóra vonatkozó nyilvántartást a személyazonosságára (személyi adatok), oktatási, szociális és egészségi állapotára vonatkozó adatok, valamint a javasolt és nyújtott kisegítő oktatási, egészségügyi és szociális foglalkozásra vonatkozó adatok alkotják.
A tanuló személyi adatai: a tanuló családi és utóneve, személyazonosító-száma, neme, születési ideje, születési helye, községe és állama, lakcíme és -helye, községe és állama, telefonszáma, a tanuló törzsszáma, nemzeti hovatartozása, állampolgársága.
A nemzeti hovatartozásról nem kötelező nyilatkozni.
A tanuló szüleire, más törvényes képviselője és hivatásos nevelőszüleire vonatkozó adatok: a szülők családi és utóneve, személyazonosító-száma, neme, születési ideje, születési helye, községe és állama, lakcíme és -helye, községe és állama, telefonszáma, illetve elektronikus postacíme.
A tanuló oktatási jogállására vonatkozó adatok: a tanuló rendes, illetve rendkívüli tanulói minősítése, a beiratkozás szerinti munkaterület, az oktatás és nevelés időtartama, az oktatási profil és irányzat, az előzőekben elvégzett oktatási és nevelési program, illetve az oktatási színt, a nyelv, amelyen elvégezte az előző oktatási és nevelési programot. Továbbá, a tanuló anyanyelve, az oktató és nevelőmunka során alkalmazott nyelv, a kötelező és választott tantárgyak, az oktató-nevelő munka szervezeti formája, az egyéni oktatási terv, a tanult idegen nyelv, a fakultatív tantárgyak, a választott szakcsoportok, a pót-, az emelt szintű és az előkészítő oktatás, a versenyeken való részvétel, a díjak, a hiányzások, a kirótt nevelő és nevelői-fegyelmi intézkedések, az iskola szerveinek munkájában való részvétele valamint az oktatás folytatására vonatkozó döntése.
A tanuló és a szülők szociális helyzetére vonatkozó adatok: lakhatási körülményeik (lakásban, házban, családi házban, albérletben, otthonban, van-e külön szobája a tanulónak és más lakhatási formák), a család helyzetéről (a családi háztartás tagjainak száma, élnek-e a szülők, képzettségi szintjük és munkahelyük, szociális segélyben részesülés).
A tanuló egészségügyi állapotára vonatkozó adatok arra vonatkoznak, hogy a tanuló fel van-e ölelve az elsődleges egészségvédelemmel.
A javasolt és a nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális kisegítő foglalkozásra vonatkozó adatok a szükségleteket felmérő reszortközi különbizottság részéről érkező adatok és adatok a teljesülésükről.
Nyilvántartás a tanuló előmeneteléről
71. szakasz
A tanuló előmenetelére vonatkozó nyilvántartás tartalmazza a tanuló tanulásban és a magatartásában elért eredményére vonatkozó adatokat, mégpedig: a minősítési időszak osztályzatait, a tantárgyakból és a magaviseletből az első és a második félév végén lezárt osztályzatokat, az év végén lezárt osztályzatokat, az érettségin és a záróvizsgán kapott osztályzatokat, valamint a kiadott értesítő könyvekre, bizonyítványokra és oklevelekre, a tanuló előmenetelére és a kimagasló eredményére vonatkozó bizonylatokat, továbbá a vizsgákon kapott osztályzatokat.
72. szakasz
A vizsganyilvántartást a lebonyolított érettségi és záróvizsgákra, a specialista és mestervizsgára, a szakmai képesítési vizsgára, a munkára való képzés vizsgájára, az osztály és javítóvizsgákra, a rendkívül tanulók vizsgáira, a pótvizsgákra, az évi és más vizsgákra vonatkozó adatok alkotják, összhangban a törvénnyel, valamint adatokat tartalmaz egy adott vizsga alkotó részét képező dolgozat címéről.
Nyilvántartás az oktató-nevelő és a nevelő munkáról
73. szakasz
Az oktató-nevelő munkára és a nevelő munkára vonatkozó nyilvántartást a következő adatok alkotják: a tantárgyak, illetve a modulok tanárok szerinti elosztására, a tanítás és az oktató-nevelő munka egyéb formáinak órarendjére, a tankönyvekre és más taneszközökre, az írásbeli dolgozatok rendjére, az ellenőrzőkre, az iskolai program teljesítésére, a szülőkkel és a helyi önkormányzattal való együttműködésre, a nevelői csoportra, a nevelő munka éves programjára és teljesítésére és a nevelő munka egyéb formáira vonatkozó adatok.
A foglalkoztatottakra vonatkozó nyilvántartás
74. szakasz
A foglalkoztatottakra vonatkozó nyilvántartást a következő adatok alkotják: családi és utónév, személyazonosító-szám, nem, születési dátum és hely, község, állam, lakcím, hely, község és állam, kapcsolattartó telefon, e-mail cím, képzettségi szint és fajta, adatok a szakmai továbbképzésről és szerzett rangokról, az állampolgárságról, a gyermekekkel és tanulókkal folytatott munkára való alkalmasságról és a pszichofizikai képességek ellenőrzéséről, adatok nemzeti kisebbségi nyelv ismeretéről, a munkaviszony fajtájáról, a munkavállalás módjáról és időtartamáról, másik intézményekben való egyidejű munkavállalásról, a kirótt fegyelmi intézkedésekről, a szakvizsgáról és licenciáról, a tanár, a nevelő, a szakmunkatárs és a segédtanár feladatairól és óraszámáról, fizetéséről és az iskola szerveinek munkájában a Törvénnyel összhangban levő oktató-nevelő célból való részvételéről.
A nyilvántartásban szereplő adatok összegyűjtésének módja
75. szakasz
A nyilvántartásban szereplő adatokat az illetékes szervek által kiadott és a felnőtt korú tanulók és szüleik, illetve törvényes képviselőjük részéről benyújtott dokumentumok és a felnőtt korú tanulók és szüleik, illetve gyámjuk nyilatkozatai alapján gyűjtik be.
A különösen érzékeny adatok a felnőtt korú tanuló és szülei, illetve törvényes képviselőjük írásbeli hozzájárulásával, a személyi adatok védelmét szabályozó törvénnyel összhangban dolgozhatók fel.
76. szakasz
A begyűjtött adatok a nyilvántartás alapja.
Az iskolai nyilvántartásokat elektronikusan vezetik, a tanügyi rendszer egységes információs rendszere keretében és papír alapon az előírásos formanyomtatványokon.
A formanyomtatványok fajtáját, elnevezését és tartalmát, valamint vezetésük módját a miniszter írja elő és jóváhagyja kiadásukat.
A nyilvántartásokat szerb nyelven és cirill betűs írással kell vezetni, latin betűs írással pedig a törvénnyel összhangban.
Ha az oktató-nevelő munka a nemzeti kisebbség nyelvén is folyik, a nyilvántartást az adott nemzeti kisebbség nyelvén is vezetni kell.
A nyilvántartás a miniszter által előírt formanyomtatványon az e szakasz 3. bekezdése szerinti törvénynél alacsonyabb rendű aktus részeként vezethető csak a nemzeti kisebbség nyelvén és írásával.
77. szakasz
A nyilvántartásban szereplő adatokat az iskola gyűjti be.
Az iskolaigazgató gondoskodik a nyilvántartásba történő kellő idejű és pontos adatbevitelről és naprakészen tartásáról, valamint az adatbiztonságról, és felel érte, tekintet nélkül vezetésének módjára.
A nyilvántartásban szereplő adatok őrzésének határideje
78. szakasz
A tanulókról vezetett nyilvántartásában szereplő személyi adatokat és a tanulók előmeneteléről vezetett nyilvántartásában az év végi záró osztályzatokra és az érettségire és a záróvizsgára vonatkozó adatokat tartósan meg kell őrizni.
A jelen törvény 70-73. szakasza szerinti összes többi adatot tíz évig kell őrizni.
A foglalkoztatottakra vonatkozó adatokat tíz évig őrzik.
79. szakasz
A nyilvántartásba bejegyzett adatok alapján az iskola közokiratot ad ki.
A jelen törvény értelmében közokirat: az értesítő könyv, a kiiratkozási lap, a bizonylat, a bizonyítvány és az oklevél, a középiskolai diákotthonokban lakó tanulók diákigazolványa, illetve elektronikus kártyája.
Az iskola a beiratkozott rendes tanulónak értesítő könyvet ad ki, kiiratkozása alkalmával pedig kiiratkozási lapot.
Az iskola bizonylatot ad ki a tanulónak a letett vizsgáról, illetve az elsajátított szakmai felkészítési programról és bizonyítványt ad ki minden elvégzett osztályról.
Az iskola oklevelet ad ki a kétéves munkára való képesítés megszerzéséről és a megszerzett középiskolai oktatásról és nevelésről, az elvégzett mesteroktatásról és specialista oktatásról.
A közokiratot szerb nyelven cirill betűs írással, latin betűs írással pedig, a törvénnyel összhangban kell kiadni, ha pedig a tanítás a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a közokiratot az adott nyelven is ki kell adni.
A közokirat formanyomtatványát a miniszter írja elő és jóváhagyja kiadását, kivéve az elektronikus kártyát.
80. szakasz
Az iskola a törvénnyel összhangban pecséttel hitelesíti a közokirat hitelességét.
Az iskola alapszabálya megállapítja a pecsét használatáért és őrzéséért felelős személyt.
81. szakasz
Az iskola a közokirat másodlatát az előírásos formanyomtatványon adja ki, az általa vezetett nyilvántartás adatai alapján, miután a közokirat eredetijét a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében érvénytelenné nyilvánították.
Az előírásos formanyomtatvány hiányában az iskola bizonylatot ad ki a nyilvántartásba bejegyzett tényekről, a törvénnyel összhangban.
82. szakasz
Az iskola a jelen törvény 79. szakasza szerinti közokiratot megsemmisíti, ha megállapítja, hogy:
1) nem az előírásos formanyomtatványon adták ki;
2) jogosulatlan személy írta alá;
3) nem hitelesítették pecséttel, a törvénnyel összhangban;
4) nem a törvénnyel összhangban levő nyelven és írással adták ki;
5) nem az előírásos nyilvántartás alapján adták ki, vagy az okiratban szereplő adatok nem azonosak a nyilvántartásban szereplő adatokkal;
6) a közokirat tulajdonosa nem sajátította el az előírt iskolai programot, illetve tantervet és tanmenetet;
7) a közokirat tulajdonosa nem tette le az előírt vizsgákat a jelen törvénnyel összhangban.
Ha az iskola nem semmisíti meg a közokiratot a törvénnyel összhangban, azt a Minisztérium semmisíti meg.
A közokirat, amelyet az előírásos formanyomtatványon olyan másik szervezet ad ki, amely iskolán kívüli jogszabályok szerinti oktatási tevékenységet lát el, vagy az iskolában szerezhető olyan oktatási profil elnevezését tartalmazza, amely ellentétes a jelen törvény és a felnőttoktatást szabályozó törvény rendelkezésével - semmis.
A közokirat megsemmisítésének közzététele
83. szakasz
Az iskola, illetve a Minisztérium a közokirat megsemmisítését a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében hirdeti ki.
A szerzett oktatás megállapítása bírósági eljárásban
84. szakasz
Az a személy, akinek nincs közokirata a megszerzett oktatásról, és az erre vonatkozó nyilvántartás, illetve levéltári anyag megsemmisült vagy eltűnt, kérelmet nyújthat be az illetékes bírósághoz a megszerzett oktatás megállapítása iránt.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti kérelem bizonyítékot tartalmaz, melynek alapján megállapítható, hogy az illető megszerezte a megfelelő oktatást, továbbá bizonylatot arról, hogy a nyilvántartás, illetve a levéltári anyag megsemmisült vagy eltűnt.
A levéltári anyag megsemmisülésére vagy eltűnésére vonatkozó bizonylatot az iskola adja ki, amelyben az illető személy oktatásban részesült vagy más olyan jogi személy, aki a nyilvántartást, illetve a levéltári anyagot átvette. Ha a nyilvántartást, illetve a levéltári anyagot senki sem vette át, a bizonylatot a Minisztérium adja ki.
85. szakasz
A jelen törvény 84. szakasza szerinti személy megszerzett oktatásának megállapítására vonatkozó határozatot az illetékes bíróság hozza meg peren kívül eljárásban, írásos bizonyítékok alapján.
A megszerzett oktatást megállapító határozat helyettesíti az iskola által kiadott közokiratot.
VII A KÜLFÖLDI ISKOLAI KÖZOKIRAT ELISMERÉSE
86. szakasz*
A Szerb Köztársaság állampolgára, aki a középiskolai oktatást vagy az egyes osztályait külföldön fejezte be, illetve aki a Szerb Köztársaságban külföldi iskolát vagy annak egyes osztályait fejezte be, jogosult kérni a megszerzett külföldi iskolai okirat elismerését.
Külföldi állampolgár és hontalan személy akkor jogosul a külföldi iskolai okirat elismerését kérni, ha ehhez jogi érdeke fűződik.
A külföldi iskolai okirat az elismeréssel egyenértékűvé válik a Szerb Köztársaságban megszerzett megfelelő közokirattal.
A külföldi iskolai okiratot a Minisztérium ismeri el.
87. szakasz*
A külföldi iskolai okiratok elismertetési eljárásában az általános közigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti elismertetési eljárásban figyelembe kell venni: az adott külföldi ország oktatási rendszerét, az iskoláztatás időtartamát, tantervét és programját, az okirat birtokosának az iskolai okiratból eredő jogosítványait, és az elbírálást befolyásoló egyéb körülményeket.
Ha az elismertetési eljárás során megállapítást nyer, hogy az elsajátított külföldi tanterv és program jelentős mértékben eltér a hazaitól, amellyel összevetették, az elismertetést meghatározott vizsgák, meghatározott írásbeli munkák vagy iskolai tudásfelmérés teljesítéséhez kell kötni.
A Minisztérium a jelen szakasz 3. bekezdése szerinti vizsgák meghatározását és a képesség- és készségfelmérést külön szakbizottságra is bízhatja.
Az külföldi iskolai okmány elismeréséhez feltételként megszabott vizsgát a megfelelő iskolában legkésőbb a Minisztérium által kijelölt határidőben le kell tenni.
88. szakasz*
A tanuló, akinek a külföldi iskolai okiratának elismeréséről döntenek, de az eljárás az iskolai beiratkozási határidő befejeztéig nem zárult le, feltételesen iratkozhat be a következő osztályba.
Az elismerésről szóló határozat
89. szakasz*
A külföldi iskolai okirat elismerése iránti kérelemhez mellékelni kell a vonatkozó okirat eredetijét és hites fordító által készített fordítását.
A külföldi iskola okiratának elismeréséről szóló határozat a közigazgatási eljárásban jogerős.
A végzés rövid tartalmát rá kell írni az iskolai okirat eredeti példányára és a fordítási példányra (az elismerésről szóló záradék).
A külföldi iskolai okiratok elismertetéséről a Minisztérium vezet nyilvántartást
VIII AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA ÉRTÉKELÉSE
Az iskolai munka színvonalának értékelése
90. szakasz
Az iskolai munka színvonalának értékelése önértékelés és külső minőségértékelés útján történik.
Az önértékelés és a külső értékelés a törvény rendelkezéseivel összhangban történik.
Az iskola a munkája értékelésének eredményei alapján készít tervet az intézmények tevékenysége minőségi szabványaiban meghatározott szakterületek színvonalának fejlesztésére.
A munka minőségfejlesztési terve az iskola fejlesztési tervének szerves része.
IX A FOGLALKOZTATOTTAK SZTRÁJKJA
91. szakasz
Az iskola foglalkoztatottjai, sztrájkjogukat a Törvény, a jelen törvény és a sztrájkot szabályozó törvény rendelkezéseivel összhangban érvényesíthetik.
A sztrájkbizottság és a sztrájkban részt vevő foglalkoztatottak kötelesek a sztrájkot úgy megszervezni és lebonyolítani, hogy az ne veszélyeztesse a tanulók és a munkavállalók biztonságát, a vagyont, és a sztrájk befejeztével a munka folytatódhasson.
92. szakasz
A tanárok, a nevelők és a szakmunkatársak azzal a feltétellel érvényesítik sztrájkjogukat, ha a középiskolai oktatásra és nevelésre vonatkozó közérdekű polgári jogok érvényesítése érdekében biztosítják a minimális iskolai munkafolyamatot.
A minimális munkafolyamat a tanárok számára tanítási óránként 30, illetve 40 perces tanítás a napi beosztás szerint, és a vizsgák megtartása, a szakmunkatársak, illetve nevelők számára pedig heti 20 munkaóra.
Ha a sztrájkban résztvevő tanár, nevelő és szakmunkatárs nem biztosítja a jelen szakasz 2. bekezdése szerinti minimális munkafolyamatot, az iskolaigazgató fegyelmi eljárást indít.
Jelen szakasz 2. bekezdése szerinti kötelezettséget megszegő tanárral, nevelővel és szakmunkatárssal szemben munkaviszonyának megszűnésére irányuló intézkedést foganatosítanak.
Az iskola igazgatója a jelen szakasz 2. bekezdésének rendelkezésével ellentétesen megszervezett sztrájk ideje alatt köteles biztosítani a tanítást vagy a vizsgák megtartását, illetve a sztrájk ideje alatt a nevelők ügyeletét.
93. szakasz
Szabálysértésért 100 000,00 dinártól 1 000 000,00 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó az iskola, ha:
1) a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétesen bonyolítja le a vizsgát (55-60., 62., 63. és 65-68. szakaszok);
2) nem vezet szabályos nyilvántartást, vagy az előírásos nyilvántartást hanyagul vezeti (69-78. szakaszok);
3) a befejezett iskoláztatásról a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétben ad ki közokiratot (61. és 64. szakasz, a 66. szakasz 5. bekezdése, a 67. szakasz 4. bekezdése, a 68. szakasz 2. és 3. bekezdése és 79. szakasz).
Az iskola igazgatója, illetve felelős személye 25.000,00 dinártól 100 000,00 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti szabálysértésért.
XI AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI TEENDŐK ÁTRUHÁZÁSA AZ AUTONÓM TARTOMÁNYRA
94. szakasz
Jelen törvény 5. szakaszának 3. bekezdésében (a nemzeti kisebbség nyelvén 15 főnél alacsonyabb létszámú osztályban megvalósuló oktatás és iskolai program jóváhagyását a nemzeti kisebbségi nemzeti tanácsának véleményét követően), a 36. szakasz 7. bekezdésében (a tanulók számának jóváhagyását a specializáció és a mesterképzés megszerzéséhez, a szakmai felkészítés, átképzés, pótképzés a specializáció és kiképzés), a 86. szakasz 4. bekezdésében (külföldi iskolai okirat elismerését), a 87. szakasz 4. és 5. bekezdésekben (külföldi oktatási intézményben szerzett iskolai okirat elismertetésének eljárását) és a 89. szakasz 4. bekezdésében meghatározott feladatokat (külföldi iskolai okiratok elismeréséről szóló dokumentumok nyilvántartásának vezetését és őrzését) átruházott hatáskörben az autonóm tartomány látja el.
Az autonóm tartományi intézmények finanszírozására szolgáló eszközöket a törvénnyel összhangban kell biztosítani.
Jjelen szakasz 1. bekezdése szerinti teendők ellátásában az autonóm tartományi szervek együttműködnek a Szerb Köztársaság szerveivel és a helyi önkormányzati egységek szerveivel.
Jelen szakasz 1. bekezdése szerinti rábízott államigazgatás teendők tekintetében a Minisztériumnak az autonóm tartomány iránt az államigazgatást szabályozó törvényben előírt jogai és kötelességei vannak.
XII ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
95. szakasz
A Kormány a jelen törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül megalakítja a jelen törvény 8. szakaszának 2. bekezdése szerinti különbizottságot.
A miniszter a jelen törvény alkalmazása napjának kezdetétől számított két éven belül a törvénynél alacsonyabb rendű aktust hoz a jelen törvény szerinti felhatalmazás alapján.
96. szakasz
A jelen törvényen alapuló jogszabályok meghozataláig a jelen törvény hatályba lépéséig meghozott törvénynél alacsonyabb rendű aktusokat kell alkalmazni, ha nincsenek ellentétben a jelen törvénnyel.
97. szakasz
Az iskola a jelen törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül összehangolja szervezetét és általános aktusait a jelen törvény rendelkezéseivel.
98. szakasz
A törvénnyel összhangban levő új oktatási programok meghozataláig az iskolában záróvizsgát, érettség vizsgát, specialista vizsgát és szakmai felkészítést ellenőrző vizsgát kell tenni.
A tanuló két- és hároméves oktatás után tesz záróvizsgát, négyéves oktatás után érettségi vizsgát, specializáció végén specialista vizsgát, a szakmai felkészítés után pedig szakmai felkészítési vizsgát tesz.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti vizsgát a tanuló az osztály elvégzése szerinti iskolában teszi a júniusi és augusztusi vizsgaidőszakban.
A tanulónak a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti vizsga eredményét számszerűen, átlagérdemjeggyel osztályozzák.
A tanuló, aki a javítóvizsgát a júniusi vizsgaidőszakban tette le, a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti vizsgát az augusztusi vizsgaidőszakban teszi.
A rendes tanuló, aki a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti vizsgát nem teszi le az augusztusi vizsgaidőszakban, a vizsgát magántanulóként az iskola általános aktusában megállapított vizsgaidőszakokban teszi.
99. szakasz
A kétéves munkára képesítés a másodfokú szakképesítésnek felel meg; a hároméves középiskolai oktatás a harmadik szakképesítési foknak, a négyéves középfokú oktatás pedig a negyedik foknak felel meg.
A specializáció az ötödik szakképesítési foknak felel meg.
Az egyéves szakképesítés az első szakképesítési foknak felel meg.
A tehetséggondozó iskolákban szerzett oktatás a negyedik szakképesítési foknak felel meg.
100. szakasz
Aki a szakirányú oktatásról és nevelésről szóló törvény (A Szerb SZK Hivatalos Közlönye, 14/86., 8/88. és 19/89. szám) 355. szakasza 1. bekezdésének 1. pontja és 356. szakaszának 4., 5. és 6. bekezdése és az oktatási és nevelési törvény (Vajdaság SZAT, 15/83., 11/86., 5/87., 17/88. és 23/88. szám) 371., 372. és 373. szakasza és 374. szakaszának 3. bekezdése, továbbá az oktatási és nevelési törvényt módosító és kiegészítő törvény (Vajdaság SZAT Hivatalos Lapja, 11/86. szám) alapján szerzett jogokat, azokat továbbra is megtartja.
101. szakasz
Jelen törvény alkalmazása kezdetének napjával hatályát veszíti a középiskoláról szóló törvény (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 50/92., 53/93. - másik törvény, 67/93. - másik törvény, 48/94. - másik törvény, 24/96., 23/02., 25/02. - kiigazítás, 62/03. - másik törvény, 64/03. - másik törvény, 101/05. - másik törvény és 72/09. szám), kivéve a 23. szakasz, a 24. szakasz 1. bekezdésének és a 26. szakasz rendelkezését, amelyeket az új tantervek és tanmenetek meghozataláig kell alkalmazni a törvénnyel összhangban.
102. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napját követő nyolcadik napon lép hatályba, és a 2013/2014. tanévtől kell alkalmazni.
A középiskolai oktatásról és nevelésről szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény önálló szakaszai
("Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye", 101/2017. sz.)
55. szakasz
A jelen törvény végrehajtására vonatkozó törvénytől alacsonyabb szintű jogszabályokat a törvény hatályba lépésétől számított egy éves határidőn belül hozzák meg.
A jelen szakasz 1. bekezdésében rögzített előírások meghozataláig, azokat az előírásokat alkalmazzák, amelyek a jelen törvény hatályba lépéséig voltak érvényben - amennyiben nincsenek ellentétben a jelen törvénnyel.
56. szakasz
A jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében történő megjelentetést követő nyolcadik napon lép hatályba.