TÖRVÉNYA KULTÚRÁRÓL(A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2009., 13/2016 és 30/2016 - javítás) |
1. szakasz
Ez a törvény a kultúrához fűződő közérdeket, a közérdeknek a kultúrában való érvényesítési módját, a kulturális tevékenységek folytatását, a Szerb Köztársaság, az autonóm tartományok, a községek, a városok és Belgrád város (a továbbiakban: helyi önkormányzati egység) kulturális jogait, kötelezettségeit és felelősségét, továbbá a kultúrában való ténykedés feltételeit állapítja meg.
A kultúra egyes ágazatait külön törvényekkel szabályozzák.
2. szakasz
Ha a törvény szerb szövegében a tisztséget, hivatást, foglalkozást jelölő egyes szakszavak hímneműek, természetes személyek esetében mind hím-, mind nőnemű személyekre vonatkoznak.
3. szakasz
A művelődésben a Szerb Köztársaság biztosítja a közérdek megvalósulását, a kulturális politikáját pedig úgy alakítja, hogy céljai és intézkedései a kulturális fejlődés következő alapelveit szolgálják:
1) a történelmi és kulturális hagyaték megőrzése;
2) szabad véleménynyilvánítás a kulturális és művészeti alkotótevékenységben;
3) a kulturális és a művészeti alkotótevékenység támogatása;
4) kulturális alkotótevékenység tartalmának elérhetősége és nyitottsága;
5) a helyi, regionális, nemzeti, európai és világszintű kulturális és demokratikus értékek tisztelete, valamint a kulturális különbségek és az interkulturalizmus párbeszédjének támogatása;
6) a kulturális fejlesztésnek a hosszú távú, demokratikus társadalomi gazdasági - szociológiai és politikai fejlődésébe való beillesztése;
7) a kulturális politika demokratikus mivolta;
8) a kulturális intézmények és más kulturális jogi személyek alapításában résztvevő alanyok egyenjogúsága, valamint az intézmények és más jogi személyek igazgatásában résztvevők egyenjogúsága;
9) a kulturális tevékenységek szervezési és pénzelési döntéshozatali mechanizmusának, a kultúrpolitika szellemében történő decentralizációja;
10) a kultúra terén tevékenykedő alanyok autonómiája;
11) a természetes környezet részét képező kulturális környezet fenntartható fejlődésének serkentése.
4. szakasz
Az autonóm tartomány gondoskodik a kultúrpolitikának a területén való végrehajtásáról, és az alkotmány és a törvény adta jogok és kötelezettségek keretében szabályozza a tartományi jelentőségű kulturális kérdéseket.
A helyi önkormányzati egység gondoskodik a polgárok kulturális igényeinek a területén való kielégítéséről, továbbá az alkotmány és a törvény adta jogok és kötelezettségek keretében szabályozza a polgárok érdekeiben álló egyes kérdéseket és valóra váltásuk módját.
5. szakasz
Az egyes nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsa gondoskodik az adott nemzeti kisebbség kultúrpolitikájának a végrehajtásáról, és a törvénnyel összhangban részt vesz a kultúrájával kapcsolatos kérdésekről való döntéshozatalban, vagy maga dönt, továbbá kulturális intézményeket és egyéb kulturális jogi személyeket alapít.
6. szakasz
A közérdek a kultúrában a következőket öleli fel:
1) az intenzív, folyamatos és összehangolt kulturális fejlődés lehetőségeinek a megteremtése;
2) a kortárs kulturális és művészeti alkotótevékenység fejlesztéséhez és serkentéséhez szükséges feltételek megteremtése;
3) a kulturális örökség feltárása, begyűjtése, kutatása, dokumentálása, tanulmányozása, értékelése, védelme, megőrzése, bemutatása, előadása, használata és igazgatása;
4) a Szerb Köztársaság alapította kulturális intézmények rendszeres kiadásainak és költségeinek a fedezése, programjuk valóra váltása;
5) a kulturális intézmények, egyesületek és más kulturális alanyok olyan programjai és projektumai, amelyek minőségüknél fogva hozzájárulnak a kultúra és a művészet fejlődéséhez;
6) a szerb kultúrának és a Szerb Köztársaságban élő nemzeti kisebbségek kultúrájának a feltárása, alakítása, tanulmányozása, megőrzése és bemutatása;
7) a kulturális örökségnek a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételéhez szükséges feltételek biztosítása;
7a) feltételek biztosítása a kulturális tartalmak hozzáférhetőségéhez;
8) a szerb nép kultúrája és történelme szempontjából kiemelt jelentőségű, a Szerb Köztársaság területén kívül levő javak kutatása, megőrzése és használata;
9) a külföldön levő szerb egyének, csoportok és egyesületek kreativitása eredményezte kulturális kifejezésformák serkentése és támogatása;
10) a nemzetközi kulturális együttműködés serkentése, előmozdítása és a fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtése;
10a) feltételek megteremtése a kulturális kifejezésmódok és tartalmak szabad áramlásához és cseréjéhez;
10b) az újítás és az alkotókészség serkentése a kultúrában;
11) a szakmai és a tudományos kulturális kutatások serkentése;
12) a kulturális edukáció végrehajtása és fejlesztése;
13) az új technológiáknak a kultúrában való alkalmazása, illetve serkentése;
13a) a digitalizálási folyamatnak és a digitális kutatási infrastruktúra fejlesztésének serkentése a kulturális örökség és művészet területén;
14) az egységes könyvtári információs rendszer és a törzskönyvtári szerep kiépítése;
15) egységes információs rendszer kiépítése és fejlesztése a kulturális örökség védelme terén;
15a) intézményhálózat kiépítése és fejlesztése a kulturális örökség védelme területén;
16) a kulturális és művészeti alkotótevékenységgel foglalkozó fiatal tehetségek serkentése;
17) az önálló kulturális és művészeti alkotótevékenység serkentéséhez szükséges feltételek megteremtése;
18) a műkedvelő kulturális és művészeti alkotótevékenység serkentése;
19) a gyermekek alkotótevékenységének, illetve a gyermekeket és fiatalokat megcélzó alkotótevékenységnek a serkentése;
20) a rokkantak kulturális és művészeti alkotótevékenységének, illetve a kulturális tartalmak számukra való hozzáférhetővé tételének a serkentése;
21) a művészi alkotások piacának, a mecénásokat, adományozókat, magába f oglaló támogatási rendszernek a szabályozása és serkentése;
21a) a kreatív ipar fejlesztésének előmozdítása;
21b) a társadalmilag érzékeny csoportok kulturális és művészi alkotótevékenységének fejlesztése;
21c) a művelődési intézmények más területek (idegenforgalom, tudomány, gazdaság és hasonló) releváns tényezőivel való reszortközi együttműködés serkentése;
22) a törvényben kulturális közérdekként kijelölt egyéb kérdések.
A közérdeknek a kultúrában való érvényesüléséhez szükséges eszközöket a Szerb Köztársaság az autonóm tartományok és helyi önkormányzatok költségvetésében kell biztosítani.
7. szakasz
Az autonóm tartomány a kultúrpolitikának az alkotmány és a törvény adta jogok és kötelezettségek keretében a területén való érvényesítése érdekében, a Szerb Köztársaság kulturális fejlesztési stratégiájával (a továbbiakban: Stratégia) összhangban, kulturális fejlesztési programot készít, melynek a finanszírozására az autonóm tartomány költségvetésében kell biztosítani eszközöket.
A helyi önkormányzati egység a területén élő polgárok kulturális igényeinek a kielégítéséről való gondoskodás érdekében a törvénnyel és a Stratégiával összhangban kulturális fejlesztési tervet készít, melynek a finanszírozására a helyi önkormányzati egység költségvetésében kell biztosítani eszközöket.
A kulturális tevékenység és területei
8. szakasz
A jelen törvény értelmében, kulturális tevékenységnek mindenekelőtt a következő területeken kifejtett tevékenységek számítanak:
1) irodalom (alkotás, fordítás);
2) zene (alkotás, gyártás, előadás);
3) képző- és iparművészet, vizuális művészet, formatervezés és építőművészet;
4) színházművészet (alkotótevékenység, produkció és előadás);
5) művészi tánc - klasszikus balett, néptánc, modern tánc (alkotótevékenység, produkció és előadás);
6) filmművészet és egyéb audiovizuális alkotótevékenység;
7) digitális alkotótevékenység és multimédia;
8) kulturális programok és kulturális tartalmak másmilyen módon történő kivitelezése (musical, cirkusz, mozdulatjáték, utcaművészet és hasonló);
9) a kulturális örökség feltárása, begyűjtése, kutatása, dokumentálása, tanulmányozása, értékelése, védelme, megőrzése, bemutatása, előadása, használata és igazgatása;
10) könyvtári informatív tevékenység;
11) a kultúrában megvalósuló tudományos kutatási és ismeretterjesztő tevékenység;
12) menedzsment a kultúrában;
Művészeti tevékenységnek, e törvény értelmében, a jelen szakasz 1. bekezdésének 1) - 8) pontja szerinti teendők tekintendők.
9. szakasz
Kulturális tevékenységet az e törvényben előírt módon és feltételekkel bel- és külföldi természetes és jogi személyek folytathatnak.
A kulturális programok és projektumok finanszírozása
10. szakasz
A kulturális programok és projektumok, továbbá a kulturális tevékenység egyes területeihez fűződő művészeti, illetve szakmai és tudományos kutatások finanszírozásához vagy társfinanszírozásához szükséges eszközöket a Szerb Köztársaság költségvetésében, az autonóm tartomány költségvetésében és a helyi önkormányzati egység költségvetésében kell biztosítani az állami támogatás ellenőrzését szabályozó jogszabályokkal és más törvényekkel összhangban.
A kulturális intézmények és más kulturális alanyok kulturális programjait és projektumait a tevékenység folytatásából eredő bevételekből, szolgáltatási díjakból, termékek eladásából, szerzői és más jogok átengedéséből, legátumból, donációból, szponzori adományból és más módon kell finanszírozni, a törvénnyel összhangban.
11. szakasz
A kulturális programok és projektumok, továbbá a kultúrához fűződő művészeti, szakmai és tudományos kutatások finanszírozása vagy társfinanszírozása nyilvános pályázat alapján történik, hacsak e törvény másként nem rendelkezik.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti pályázatokat minden egyes következő költségvetési évre legkésőbb a következő évi költségvetés elfogadásának napjától számított 30 napon belül ki kell írni.
Kulturális tevékenységi alapítványok
12. szakasz
A kulturális tevékenységek finanszírozásához szükséges eszközök alapítványok alapításával és működtetésével is biztosíthatók a törvénnyel összhangban.
Díj a kulturális alkotótevékenység serkentésére
13. szakasz
A kormány a kulturális alkotótevékenység és a kulturális tevékenység serkentése érdekében köztársasági díjakat hoz létre a kultúra fejlesztésében elért kiváló eredményekért, és megállapítja odaítélésük ismérveit.
A kulturális alkotótevékenységnek az autonóm tartomány területén való serkentése érdekében a kultúra fejlesztésében elért kiváló eredményekért járó díjakat és odaítélésük ismérveit az autonóm tartomány illetékes szerve határozza meg.
A nemzeti kultúrához, illetve a nemzeti kisebbségek kultúrájához való kiemelkedő hozzájárulás elismerése
14. szakasz
Kivételesen, a Kormány a nemzeti, illetve a nemzeti kisebbségi kultúra fejlesztéséhez való kiemelkedő hozzájárulás elismeréseként élethossziglani havi pénzjuttatást adományozhat művésznek, illetve kulturális szakembernek. Ezt az elismerést nyugdíjjogosult művész kaphatja.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti elismerés odaítélésére a javaslatot nemzeti kisebbségi személy esetében a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa is benyújthatja.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti elismerés személyes és nem átruházható jogosultság.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti elismerést a Szerb Köztársaság költségvetéséből kell kifizetni.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti elismerés odaítélésének közelebbi feltételeit és módját a Kormány határozza meg.
II A KULTÚRPOLITIKA ÉRVÉNYESÍTÉSE
15. szakasz
A Nemzeti Kulturális Tanács (a továbbiakban: Tanács) szakmai tanácsadó testület, mely a kultúra megőrzéséhez, fejlesztéséhez és terjesztéséhez szükséges állandó szakmai támogatás biztosítása érdekében alakul.
A Tanács összetétele és megválasztásának módja
16. szakasz
A Tanács tagjait tekintélyes, elismert művészek és kulturális szakemberek közül választják öt éves időtartamra.
A Tanács tizenkilenc tagú; őket a Nemzetgyűlés választja meg a következők szerint:
1) négy tagot a kiemelkedő művészek és kulturális szakemberek közül a kormány javaslatára;
2) négy tagot a kulturális intézmények alkalmazottai közül a Köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzati egység alapította kulturális intézmények javaslatára az alábbi négy legfőbb kulturális tevékenység területéről:
- a kulturális örökség védelme (múzeumok, műemlékvédelmi intézetek, levéltárak);
- színpadi és zenei tevékenység (színházak, zenei intézmények);
- könyvtári tevékenység;
- közművelődési tevékenység (művelődési központok, kutatóközpontok, filmközpontok, képtárak);
3) négy tagot a reprezentatív egyesületek javaslatára, szem előtt tartva az összes alábbi profil képviseltségét:
- irodalmi alkotótevékenység és fordítás;
- képzőművészet, iparművészet, vizuális művészetek, formatervezés és építőművészet;
- zenei alkotótevékenység (zeneszerzők, előadóművészek);
- színházművészet, filmművészet és művészi tánc;
4) egy tagot a kulturális örökség védelme területéről a kulturális örökség területéről való egyesület javaslatára;
5) két tagot a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia javaslatára;
6) egy tagot a Művészeti Egyetemről a Művészeti Egyetem Tanácsának javaslatára;
6a) egy egyetemi tagot, a Szerbiai Egyetemi Konferencia javaslatára;
7) két nemzeti kisebbségi tagot a nemzeti kisebbségi nemzeti tanácsok javaslatára.
A Tanács tagjainak a megválasztási eljárása:
1) a kormány véglegesíti a javaslatot a kultúrával megbízott minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) kezdeményezésére;
2) a Minisztérium a kulturális tevékenységek minden olyan területére, amelyből kulturális intézmények képviselőit kell választani, kijelöli az előterjesztési eljárást megszervező intézményt;
3) a művészeti egyesületek koordinációs bizottsága megszervezi az előterjesztési eljárást, szem előtt tartva, hogy minden egyes művészeti profil képviselve legyen;
4) a Minisztérium kijelöli azt az egyesületet, amely lefolytatja a többi kulturális örökség védelme területéről való egyesület képviselőinek a megválasztási eljárását;
5) a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia és a művészeti egyetem illetékes szervei előterjesztik jelöltjeiket;
6) a Művészeti Egyetem illetékes szervei előterjesztik jelöltjüket;
6a) az Egyetem illetékes szervei előterjesztik jelöltjüket;
7) a nemzeti kisebbségi nemzeti tanácsok megszervezik a Tanácsba való tagjelölési eljárást.
A meghatalmazott előterjesztők kötelesek az általuk előterjesztendő számú vagy legfeljebb kétszer annyi jelöltet javasolni.
A Tanács a tagjai közül választ elnököt.
A jelen szakasz 2. bekezdésének 1-7. pontja szerinti jelöltállítás határideje a kultúráról szóló törvény elfogadását követő harminc nap.
A Tanácsnak nem lehet tagja olyan személy, akit állami szervben, autonóm tartományi szervben vagy helyi önkormányzati egységi szervben tisztségre választottak vagy neveztek ki.
A Nemzetgyűlés a Tanács tagját megbízatási idejének lejárta előtt felmenti, ha ő ezt maga kéri, ha tagként nem tesz eleget kötelességének, illetve ha magatartásával veszélyezteti megbízatásának tekintélyét, vagy ha beáll a jelen szakasz 7. bekezdése szerinti feltétel.
Ha a Tanács tagját megbízatási idejének letelte előtt felmentik, a Tanács megbízatási idejének tartamára a kormány javaslatára új tagot kell választani a felmentett tag képviseleti területéről.
17. szakasz
A Tanács:
1) elemzi és véleményezi a kultúra szerb köztársasági helyzetét;
2) hozzájárul a kultúrpolitika kialakításához;
3) javaslatokat ad a kulturális tevékenységek fejlesztésére, előmozdítására;
4) megvitatja és véleményezi a kultúrális fejlesztési stratégia javaslatát, és értékeli valóra váltását;
5) javasolja a kiváló művész, illetve kiváló kulturális szakember státus elnyerésének az ismérveit;
6) véglegesíti a kiváló művész, illetve kiváló kulturális szakember státust;
6a) véleményt mond a kulturális alkotótevékenység serkentéséért járó díj odaítélésének eljárásában;
7) észrevételeket és javaslatokat fogalmaz meg más kulturális kérdéseknek és az egyes területek (tudomány, oktatás, városrendezés stb.) közötti és a nemzetközi együttműködésnek a szabályozására;
8) a törvénnyel összhangban egyéb teendőket is ellát.
A Tanács a tagok összlétszámának a szavazattöbbségével dönt.
A Tanács évente legalább egyszer beszámol működéséről a Nemzetgyűlésnek.
18. szakasz
A Tanács ügyrendet készít.
A Tanács munkája nyilvános.
A Tanács munkájához az eszközöket a Szerb Köztársaság költségvetésében biztosítják.
A Tanács tagjai olyan összegű munkadíjra jogosultak, amelyet a Parlament Közigazgatási és költségvetési kérdésekben illetékes bizottsága állapít meg.
2. A Szerb Köztársaság kulturális fejlesztési stratégiája
19. szakasz
A Szerb Köztársaság kulturális fejlesztési stratégiáját a kormány javaslatára a Nemzetgyűlés hozza meg.
A Stratégia tíz évre szól.
20. szakasz
A Stratégia a következőket tartalmazza:
1) a szerbiai kulturális tevékenység és alkotótevékenység pillanatnyi helyzetének az elemzését;
2) a kulturális fejlődés főbb téziseit, éspedig:
- a kulturális fejlődés céljait;
- a kulturális fejlődés elsőségi területeit;
- a területek közötti együttműködés elsőségeit (tudományos kutatómunka, edukáció, egyenletes regionális fejlődés, nemzetközi együttműködés, kreatív ipar, kulturális idegenforgalom stb.);
3) a kulturális fejlesztés stratégiai irányait és eszközeit, különösen pedig:
- a kulturális javak kutatását, védelmét és használatát;
- a Szerb Köztársaság területén kívül levő szerb kulturális értékek védelmét;
- a kulturális alkotótevékenység és produkció serkentését;
- a nemzeti kisebbségiek kulturális alkotótevékenységének és kulturális kifejezésmódjának a fejlesztését;
- a kulturális intézmények és más kulturális alanyok működését;
- a kulturális intézmények építésébe, felújításába, felszerelésébe és munkakörülményeinek javításába való nagyberuházásokat;
- a kultúra káderigényeinek, a káderek nevelésének és szakmai továbbfejlesztésének a tervezését;
- a kultúrában való tudományos kutatómunkát;
- a kultúrában való műkedvelő tevékenységet;
- a területek együttműködését (a kultúrát ösztönző adópolitikai intézkedéseket és eszközöket, a bilaterális és multilaterális együttműködési programokat, a kulturális vállalkozást serkentő intézkedéseket stb.);
4) a Stratégia realizálásának a tervét, éspedig:
- az elsőségi programok és projektumok, illetve a stratégiai feladatok realizálásával kapcsolatos tevékenységek meghatározását kulturális tevékenységenként és a Stratégiában előirányozott területek közötti együttműködések mindegyikére;
- a realizálás dinamikáját;
- a realizálásért felelős alanyok kijelölését;
5) az evaluáció ismérveit, mutatóit és eljárásait.
21. szakasz
Kulturális tevékenységet kulturális intézmények, kulturális egyesületek, művészek, kulturális munkatársak, illetve szakemberek és egyéb alanyok folytathatnak.
1.1. Közös rendelkezések
A kulturális intézmény fogalma
22. szakasz
E törvény értelmében a kulturális intézmény (a továbbiakban: intézmény) olyan jogi személy, mely a polgárok jogérvényesítését, illetve igényeik kielégítését és törvényben meghatározott más kulturális érdekek valóra váltását biztosító kulturális tevékenység folytatására jön létre.
Az intézmény alapítása
23. szakasz
Intézményt a Szerb Köztársaság, autonóm tartomány, helyi önkormányzati egység, más jogi vagy természetes személy alapíthat a törvényben előírt feltételekkel.
Intézmény különféle tulajdonformákban levő eszközökkel is alapítható.
Ha az intézménynek több alapítója van, az alapítók jogait, kötelezettségeit és felelősségét szerződés szabályozza.
Törvényben egyes kulturális tevékenységek intézményeinek az alapítására külön feltételek is előírhatók.
24. szakasz
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzati egység a kulturális egyediség megőrzése, fejlesztése és előmozdítása, illetve a nemzeti kisebbségek nemzeti identitásának megőrzése érdekében alapíthat intézményt, illetve a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsának a javaslatára az egyes meglevő intézmények alapító okiratának a módosításával megállapíthatja, hogy ezek az intézmények kiemelt jelentőségűek a kulturális egyediség megőrzése, fejlesztése és előmozdítása, illetve a nemzeti kisebbségek nemzeti identitásának megőrzése szempontjából.
Ha a jelen szakasz 1. bekezdése értelmében jön létre intézmény, előzőleg ki kell kérni a megfelelő nemzeti kisebbségi nemzeti tanács véleményét.
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzati egység a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti intézmény alapítójaként teljes egészében vagy részben átruházhatja az alapítói jogokat a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsára.
25. szakasz
A Kormány a kulturális örökség védelme terén központi védőintézményeket alapít a kulturális örökség fajtája szerint. Az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat területére alapít védőintézményt.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézményeket a megállapított egységes intézményhálózati rendszerrel összhangban kell alapítani.
A Kormány a jelen szakasz 1. bekezdésétől eltérően, kivételesen több helyi önkormányzat területére is alapíthat védőintézményt.
A több helyi önkormányzat területére létesített védőintézmény alapító okirata a törvényben előírt általános rendelkezéseken kívül különösen a következőket szabályozza:
1) azt a területet, amelyen az intézmény a kulturális örökség védelmét ellátja;
2) azoknak a helyi önkormányzati szerveknek a kötelezettségeit, amelyeknek a területére a védőintézmény létesül;
3) a rendszeres kiadások és költségek finanszírozásának a módját;
4) az intézmény által az alapítási területén végzett védelmi teendőknek és a védelmi programoknak a finanszírozási módját.
Azok a helyi önkormányzatok, amelyek területén a jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt védőintézmény a védelmi teendőket ellátja, kölcsönös szerződést kötnek a rendszeres kiadások és költségek, továbbá a védelmi programok és teendők finanszírozásáról.
A több helyi önkormányzat területére létesített védőintézmény alapítói jogait a Kormány átruházhatja a helyi önkormányzati egységre, ha megvannak a 27. szakasz 1. bekezdése szerinti feltételek.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt egységes intézményhálózati rendszert a miniszter írja elő.
25a. szakasz
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat alapította kulturális intézmény kötelezettsége, hogy munkájával hozzájáruljon a hazai kulturális és művészeti örökség, valamint a hazai korszerű művészeti alkotótevékenység megőrzéséhez, kutatásához, tanulmányozásához, bemutatásához, begyűjtéséhez és fejlesztéséhez.
Az intézmény alapító okirata
26. szakasz
Az intézmény alapítója alapító okiratot készít.
Az intézmény alapító okirata különösen a következőket tartalmazza:
1) az alapító nevét;
2) az intézmény nevét és székhelyét;
3) az intézmény tevékenységét;
4) az intézmény alapításához és működésének megkezdéséhez szükséges eszközöket és biztosításuk módját;
5) az alapítónak az intézmény tevékenységével kapcsolatos jogait, kötelezettségeit és felelősségét;
6) az alapítandó intézmény szerveit és meghatalmazásaikat;
7) annak a személynek az utó és családi nevét, valamint személyi azonosítószámát, aki az intézmény igazgatójának a kinevezéséig az igazgatói teendőket ellátja, illetve él az igazgatói meghatalmazással;
8) az igazgató és az igazgatási szerv kinevezésének a módját;
9) az alapszabály meghozatalának határidejét.
Alapítói jogok
27. szakasz
Ha az intézmény működését és programjait teljes egészében vagy zömmel saját költségvetéséből finanszírozza, az intézmény igazgatójának, igazgatótanácsa tagjainak és felügyelő bizottsága tagjainak a kinevezése tekintetében az alapítói jogokat a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzati egység gyakorolja.
Ha az intézmény alapítója a Szerb Köztársaság, a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti alapítói jogokat a kormány gyakorolja.
28. szakasz
A Szerb Köztársaság alapította intézmény alapszabályát, továbbá a szervezeti felépítéséről és munkaköri besorolásáról szóló szabályzatát a Minisztérium hagyja jóvá.
Az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzati egység alapította intézmény alapszabályát, továbbá a szervezeti felépítéséről és munkaköri besorolásáról szóló szabályzatát az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzati egység jogszabályaiban kijelölt szerv hagyja jóvá.
29. szakasz
Az intézményekben foglalkoztatottak jogaira, kötelezettségeire és kötelességeire az általános munkaügyi előírásokat kell alkalmazni, kivéve, ha jelen törvény másként nem határoz.
Alapszabály
30. szakasz
Az alapszabály az intézmény alapvető általános aktusa, mely a következőket határozza meg:
1) az intézmény tevékenységét;
2) az intézmény belső szervezeti felépítését;
3) az intézmény szerveit, összetételüket, kinevezésük módját és hatáskörüket;
4) az intézmény igazgatója kinevezésének és felmentésének a feltételeit;
5) az intézmény felelősségét a jogforgalmi kötelezettségekért;
6) az intézmény működése szempontjából fontos többi kérdést.
Lajstromozás
31. szakasz
Az intézmény a lajstromozással válik jogi személlyé.
A köztulajdonban levő eszközökkel alapított intézmények nyilvántartása
32. szakasz
A Minisztérium központi nyilvántartást vezet a köztulajdonban levő eszközökkel alapított, a Szerb Köztársaság területén levő székhelyű intézményekről.
Az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzati egység illetékes szerve az általa alapított intézmények adatait az alapítás napjától számított 30 napos határidőn belül köteles megküldeni a Minisztériumnak.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti központi nyilvántartás tartalmát és vezetési módját a miniszter írja elő.
Az autonóm tartomány illetékes szerve a köztulajdonban levő eszközökkel alapított, az autonóm tartomány területén levő székhelyű intézmények nyilvántartását átruházott feladatként vezeti.
Az 1. bekezdésben említett központi nyilvántartásban foglalt személyes adatok a következők: az intézmény igazgatójának neve, személyi azonosítószáma, kinevezésének dátuma és a képviselő neve meg törzsszáma, valamint jogosítványainak kerete.
Az intézmény szervei
33. szakasz
Az intézmény szervei az igazgató, az igazgatótanács és a felügyelő bizottság.
Az intézmény alapító okirata kimondhatja, hogy az intézmény felelős személye szerb nyelven nem "direktor", hanem "upravnik".
Az intézmény igazgatója
34. szakasz
Az intézményt igazgató irányítja.
Az intézmény igazgatóját az alapító nevezi ki és menti fel.
A Szerb Köztársaság alapította intézmény igazgatóját a kormány nevezi ki.
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzati egység alapította intézmény igazgatójának a kinevezése
35. szakasz
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat alapította intézmény igazgatóját az előzőleg lebonyolított nyilvános pályázat alapján négy éves időtartamra kell kinevezni, és újra kinevezhető.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti nyilvános pályázat kiírását és lebonyolítását az intézmény igazgatótanácsa végzi.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti nyilvános pályázatot az igazgató megbízatási idejének lejárta előtt 60 nappal kell kiírni.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti nyilvános pályázatot a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal honlapján kell közzétenni és legalább egy napilapban, amelyet a Köztársaság egész területén terjesztenek.
A nemzeti kisebbség kulturális sajátosságának megőrzése, előmozdítása és fejlesztése, valamint a nemzeti kisebbség nemzeti önazonosságának megőrzése tekintetében kiemelt jelentőségű intézmény igazgatójának a kinevezésére vonatkozó nyilvános pályázatot közzé kell tenni az adott nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával nyomtatott médiában is.
A nyilvános pályázatra való jelentkezés határideje nem lehet rövidebb a nyilvános pályázat közzétételétől számított nyolc, sem hosszabb 15 napnál. A késve érkező, nem megengedett, érthetetlen, vagy hiányos jelentkezéseket és azokat a jelentkezéseket, amelyekhez nem csatolták a valamennyi szükséges bizonyítékot, az igazgatótanács végzéssel elveti, amely ellen az alapítónál külön fellebbezésnek van helye a végzés megküldésétől számított három napon belül. Ha az alapító a Szerb Köztársaság, a fellebbezést a Minisztérium elé kell terjeszteni.
A jelen szakasz 6. bekezdésében foglalt fellebbezés a végzés végrehajtására nem halasztó hatályú.
Az intézmény igazgatótanácsa beszélgetést folytat a pályázati feltételeknek eleget tevő jelöltekkel és a nyilvános pályázat lezárulását követő 30 napos határidőn belül az alapító elé terjeszti a jelöltlista (a továbbiakban: lista) indokolt javaslatát. A lista tartalmazza az igazgatótanács véleményét valamennyi jelölt szakmai és szervezeti képességeiről és a lebonyolított beszélgetésről szóló jegyzőkönyvet.
Az alapító az intézmény igazgatóját a listáról nevezi ki.
Ha az alapító a Szerb Köztársaság, a listát a Minisztérium elé kell terjeszteni. A Minisztérium az igazgatójelöltet a Kormánynak a listáról javasolja.
Ha a Minisztérium nem fogadja el a javaslatot a listáról, annak okairól értesíti a Kormányt.
Ha az igazgatótanács megállapítja, hogy nincs olyan jelölt, aki eleget tesz a választási eljárásba való bejutásra vonatkozó feltételeknek, a nyilvános pályázatot sikertelennek kell tekinteni, amiről köteles értesíteni az alapítót, illetve ugyan ez az eljárás akkor is, amikor az alapító nem nevezi ki a listáról az intézmény igazgatóját.
Olyan intézmény esetében, amelyről az alapító okirat módosításával megállapítják, hogy kiemelt jelentőséggel bír a nemzeti kisebbség kulturális sajátosságának megőrzése, előmozdítása és fejlesztése, valamint a nemzeti kisebbség nemzeti önazonosságának megőrzése tekintetében, a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa mond véleményt az igazgató kinevezési eljárásában.
Ha az alapítói jogokat a jelen törvény 24. szakaszának 3. bekezdése értelmében átruházták a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsára, az alapítói jogokat átruházó rendelkezésben meg kell határozni, milyen módon vesz részt a nemzeti tanács az igazgató kinevezési eljárásában.
36. szakasz
Az intézmények igazgatójelöltjeinek felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük és legalább öt év szakmabeli munkatapasztalattal. Az intézmény igazgatójelöltje kiválasztásának egyéb feltételeit az intézmény alapszabályában rögzítik.
Az igazgatójelölt a pályázati dokumentáció részeként köteles előterjeszteni az intézmény működési és fejlesztési programját.
Megbízott igazgató
37. szakasz
Ha az intézmény igazgatójának a megbízatási idő lejárta előtt megszűnt a tisztsége, illetve ha a nyilvános pályázat sikertelen volt, az alapító nyilvános pályázati eljárás lebonyolítása nélkül nevezhet ki megbízott igazgatót.
A megbízott igazgató legfeljebb egy évig töltheti be ezt a tisztséget.
A megbízott igazgatónak a 36. szakasz 1. bekezdésében foglalt feltételeknek kell megfelelni.
A megbízott igazgató rendelkezik az igazgató összes jogával, kötelezettségével és felhatalmazásával.
Az igazgató hatásköre
38. szakasz
Az intézmény igazgatója:
1) megszervezi és irányítja az intézmény működését;
2) a törvénnyel és az intézmény alapszabályával összhangban elkészíti a szervezeti felépítéséről és a munkakörök besorolásáról szóló aktust, továbbá más általános aktusokat;
3) végrehajtja az igazgatótanács döntéseit;
4) képviseli az intézményt;
5) gondoskodik az intézmény működésének törvényességéről;
6) felel az intézmény munkaprogramjának a valóra váltásáért;
7) felel az intézmény anyagi és pénzügyi gazdálkodásáért;
8) a törvényben és az intézmény alapszabályában meghatározott egyéb teendőket is ellátja.
Az igazgató tisztségének megszűnése
39. szakasz
Az intézmény igazgatójának a tisztsége megbízatási idejének lejártával és felmentéssel szűnik meg.
Az intézmény alapítója a megbízatási idő lejárta előtt felmenti az igazgatót, ha:
1) ő maga kéri;
2) tisztségét a törvényi rendelkezésekkel ellentétben látja el;
3) szakszerűtlen, szabályellenes és lelkiismeretlen munkájával nagyobb kárt okoz az intézménynek, vagy tisztségét olyan mértékben elhanyagolja, vagy annyira lelkiismeretlenül látja el, hogy az intézmény működésében nagyobb zavarok keletkeztek vagy keletkezhetnek;
4) az igazgatói teendők ellátására őt méltatlanná tevő cselekmény miatt büntetőeljárás indul ellene, vagy az intézmény igazgatói teendőinek ellátására őt méltatlanná tevő cselekményért jogerős bírói határozat elítéli;
5) a törvényben vagy az intézmény alapszabályában meghatározott egyéb okok merülnek fel.
Művészeti, illetve programigazgató
40. szakasz
Az intézménynek az igazgatón kívül egy vagy több, a művészeti, illetve szakteendőket irányító, ezekért felelő művészeti, illetve programigazgatója is lehet.
A művészeti, illetve programigazgató megválasztásának és felmentésének módját és feltételeit a törvénnyel összhangban az intézmény alapszabálya szabályozza.
Az intézmény igazgatótanácsa
41. szakasz
Az intézményt igazgatótanács igazgatja.
Az intézmény igazgatótanácsa legalább háromtagú.
Az igazgatótanács tagjait kiemelkedő szakemberek és a kulturális tevékenység jó ismerői közül az alapító nevezi ki, és ő is menti fel.
Az igazgatótanács elnökét a tagok közül az alapító nevezi ki.
42. szakasz
Ha az intézmény alapítója a Szerb Köztársaság, autonóm tartomány vagy helyi önkormányzati egység, az igazgatótanács tagjainak legfeljebb egyharmada az intézmény reprezentatív szakszervezetének a javaslatára, vagy ha nincs reprezentatív szakszervezet, az alkalmazottak többségének a javaslatára az intézmény alkalmazottai közül kerül ki.
Az igazgatótanácsban levő alkalmazotti tagok legalább egyikének az alap-, azaz a programtevékenység letéteményesei közül kell kikerülnie.
A 24. szakasz 1. bekezdése értelmében alapított vagy az olyan intézmény igazgatótanácsába, amelynek módosított alapító okirata kimondta, hogy az intézmény a kulturális egyediség megőrzése, fejlesztése és előmozdítása, a nemzeti kisebbségek nemzeti identitásának megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű, legalább egy tagot az adott nemzeti kisebbség nemzeti tanácsának a javaslatára kell kinevezni. Ha több nemzeti kisebbségi nemzeti tanács ad javaslatot az igazgatótanács tagjának személyére, a javaslatot az összes érdekelt nemzeti kisebbségi nemzeti tanács közösen nyújtja be.
Ha az alapítói jogokat a 24. szakasz 3. bekezdése értelmében átruházták a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsára, az alapítói jogokat átruházó aktusban meg kell határozni az igazgatótanács tagjai kinevezésének a módját.
Az igazgatótanács összetételében biztosítani kell a kevésbé képviselt nem képviselőinek a legalább 30%-os képviseltségét.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti igazgatótanácsi tagokat négy éves időtartamra kell kinevezni, és legfeljebb kétszer nevezhetők ki.
A Szerb Köztársaság alapította intézmény igazgatótanácsának elnökét és tagjait a kormány nevezi ki.
Az igazgatótanács elnökének akadályoztatása esetén az igazgatótanács ülését összehívhatja és elnökölhet az igazgatótanács legidősebb tagja is.
Az igazgatótanács elnöke és tagjai az alapító aktusában meghatározott feltételekkel és mércékkel összhangban díjazhatók munkájukért.
43. szakasz
Az alapító az intézmény igazgatótanácsa elnökének és tagjainak a kinevezéséig megbízott igazgatótanácsi elnököt és tagokat nevezhet ki.
Az alapító akkor is nevezhet ki megbízott igazgatótanácsi elnököt és tagot, ha az elnök vagy a tag tisztsége a megbízatási idő letelte előtt megszűnik.
A megbízott igazgatótanácsi elnök vagy tag ezt a tisztséget legfeljebb egy évig töltheti be.
Az intézmény igazgatótanácsának a hatásköre
44. szakasz
Az intézmény igazgatótanácsa:
1) meghozza az alapszabályt;
2) meghozza az intézménynek a törvény és az alapszabály előirányozta többi általános aktusát;
3) meghatározza az intézmény üzleti és fejlesztési politikáját;
4) dönt az intézmény gazdálkodásáról;
5) az igazgató javaslatára meghozza az intézmény munkaprogramját;
6) meghozza az éves pénzügyi tervet;
7) elfogadja az éves elszámolást;
8) elfogadja a munkáról és a gazdálkodásról szóló éves beszámolót;
9) a törvénnyel összhangban javasolja a státusbeli változásokat;
10) javasolja az alapítónak az igazgatójelöltet;
11) munkaszerződést köt az igazgatóval a megbízatási idejéig, illetve felmentéséig tartó határozott időre, ha pedig az intézmény határozatlan idejű munkaviszonyban levő alkalmazottját nevezik ki igazgatónak, akkor a munkaügyi törvénnyel összhangban munkaszerződés-függeléket köt vele;
12) dönt a törvényben és az alapszabályban kijelölt egyéb kérdésekről.
Ha az intézmény alapítója a Szerb Köztársaság, autonóm tartomány vagy helyi önkormányzati egység, a jelen szakasz 1. bekezdésének 5) és 6) pontja szerinti aktusokat az alapító hagyja jóvá.
Az igazgatótanácsi tag tisztségének megszűnése
44a. szakasz
Az igazgatótanácsi tag tisztsége megbízatási idejének lejártával és felmentésével szűnik meg.
Az intézmény alapítója az igazgatótanácsi tagot megbízatási idejének lejárta előtt felmenti:
1) saját kérésére;
2) ha tisztségét a törvény rendelkezéseivel ellentétben végzi;
3) ha büntető eljárást indítottak ellene olyan cselekményért, amely miatt nem méltó az igazgatótanácsi tag tisztségének ellátására, azaz, ha jogerős bírósági ítélettel marasztalják el olyan cselekményért, amely miatt nem méltó az intézmény igazgatótanácsi tagja tisztségének ellátására;
4) a törvénnyel és az intézmény alapszabályával megállapított egyéb okokból.
Felügyelő bizottság
45. szakasz
Az intézményben felügyelő bizottság alakul.
A felügyelő bizottság az intézmény gazdálkodására felügyel.
A felügyelő bizottság legalább háromtagú.
A felügyelő bizottság tagjait az alapító nevezi ki és menti fel.
A felügyelő bizottság elnökét az alapító nevezi ki a felügyelő bizottság tagjai közül.
46. szakasz
Ha az intézmény alapítója a Szerb Köztársaság, autonóm tartomány vagy helyi önkormányzati egység, a felügyelő bizottság tagjainak legfeljebb egyharmada az intézmény reprezentatív szakszervezetének a javaslatára, vagy ha nincs reprezentatív szakszervezet, az alkalmazottak többségének a javaslatára az intézmény alkalmazottai közül kerül ki.
A 24. szakasz 1. bekezdése értelmében alapított vagy az olyan intézmény felügyelő bizottságába, amelynek módosított alapító okirata kimondta, hogy az intézmény a kulturális egyediség megőrzése, fejlesztése és előmozdítása, a nemzeti kisebbségek nemzeti identitásának megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű, legalább egy tagot az adott nemzeti kisebbség nemzeti tanácsának a javaslatára kell kinevezni. Ha több nemzeti kisebbségi nemzeti tanács ad javaslatot a felügyelő bizottság tagjának a személyére, a javaslatot az összes érdekelt nemzeti kisebbségi nemzeti tanács közösen nyújtja be.
Ha az alapítói jogokat a 24. szakasz 3. bekezdése értelmében átruházták a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsára, az alapítói jogokat átruházó aktusban meg kell határozni a felügyelő bizottság tagjai kinevezésének a módját.
A felügyelő bizottság összetételének biztosítania kell a kevésbé képviselt nem képviselőinek a legalább 30%-os képviseltségét.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti felügyelő bizottsági tagokat négy éves időtartamra kell kinevezni, és legfeljebb kétszer nevezhetők ki.
A Szerb Köztársaság alapította intézmény felügyelő bizottságának elnökét és tagjait a kormány nevezi ki.
A felügyelő bizottság tagjává nem nevezhető ki olyan személy, aki az intézmény igazgatótanácsának a tagja.
A felügyelő bizottság elnökének akadályoztatása esetén a felügyelő bizottság ülését összehívhatja és elnökölhet a felügyelő bizottság legidősebb tagja is.
A felügyelő bizottság elnöke és tagjai az alapító aktusában meghatározott feltételekkel és mércékkel összhangban díjazhatók munkájukért.
47. szakasz
Az alapító az intézmény felügyelő bizottsága elnökének és tagjainak a kinevezéséig megbízott igazgatótanácsi elnököt és tagokat nevezhet ki.
Az alapító akkor is nevezhet ki megbízott felügyelő bizottsági elnököt és tagot, ha az elnök vagy a tag tisztsége a megbízatási idő letelte előtt megszűnik.
A megbízott felügyelő bizottsági elnök vagy tag ezt a tisztséget legfeljebb egy évig töltheti be.
A felügyelő bizottság beszámolója
48. szakasz
A felügyelő bizottság évente legalább egyszer beszámol az alapítónak munkájáról.
Ha az intézmény alapítója a Szerb Köztársaság, a felügyelő bizottság a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti beszámolót a Minisztériumhoz terjeszti be.
A felügyelő bizottsági tag tisztségének megszűnése
48a. szakasz
A felügyelő bizottsági tag tisztsége megbízatási idejének lejártával és felmentésével szűnik meg.
Az intézmény alapítója a felügyelő bizottsági tagot megbízatási idejének lejárta előtt felmenti:
1) saját kérésére;
2) ha tisztségét a törvény rendelkezéseivel ellentétben végzi;
3) ha büntető eljárás indítottak ellene olyan cselekményért, amely miatt nem méltó a felügyelő bizottsági tag tisztségének ellátására, azaz, ha jogerős bírósági ítélettel marasztalták el olyan cselekményért, amely miatt nem méltó az intézmény felügyelő bizottsági tagja tisztségének ellátására;
4) a törvénnyel és az intézmény alapszabályával megállapított egyéb okokból.
Művészeti, program - vagy szaktanács
49. szakasz
Az intézményben művészeti, program- vagy szaktanácsot kell alakítani.
A művészeti, program- vagy szaktanács megvitatja az intézmény művészeti, programbeli vagy szaktevékenységével kapcsolatos kérdéseket, és mindezekkel kapcsolatban véleményt mond, illetve javaslatot tesz az igazgatónak, illetve a művészeti vagy programigazgatónak.
A művészeti, program- vagy szaktanács összetételébe magas művészeti és szakmai integritású és köztiszteletű személyeket kell választani.
A művészeti, program- vagy szaktanács összetételét, hatáskörét és munkamódját az intézmény alapszabálya részletezi.
Munkaszerződés művészeti, program - vagy szakteendőkre
50. szakasz
(Törölve)
51. szakasz
Az intézmények művészeti, program- vagy szakteendői szerzői, előadói vagy egyéb szerződés alapján is elláthatók; ezt a szerződést az intézmény igazhatója és a szabadművész vagy más természetes személy köti meg.
52-54. szakasz
(Törölve)
2. Művész, kulturális szakmunkatárs
és szakember.
Kulturális egyesületek
A művészek, kulturális szakmunkatársak és szakemberek egyesülete
55. szakasz
A művészek, kulturális szakmunkatársak és szakemberek a polgárok egyesüléséről szóló jogszabályokkal összhangban egyesületet (a továbbiakban: kulturális egyesület) hozhatnak létre.
55a. szakasz
Reprezentatív kultúrális művészeti egyesületeket a kultúra következő területein lehet létrehozni:
1) irodalmi alkotótevékenység;
2) irodalmi fordítás;
3) zenei alkotótevékenység;
4) zenei előadó művészet;
5) képzőművészet;
6) iparművészet és vizuális művészet, formatervezés és művészfotó;
7) filmművészet és audiovizuális alkotótevékenység;
8) színházművészet - színpadi alkotótevékenység és előadó művészet;
9) opera, zenei és színpadi alkotótevékenység és előadó művészet;
10) művészi tánc (klasszikus balett, néptánc és modern tánc);
11) digitális alkotótevékenység és multimédia;
12) építőművészet;
13) szakmai és tudományos szövegek fordítása;
14) zenei, beszélő, művészeti és színpadi kulturális programok előadása.
55b. szakasz
Reprezentatív művészeti egyesületeket a kultúra következő területein lehet létrehozni:
1) az ingatlan kulturális örökség kutatása, védelme, használata, begyűjtése és bemutatása;
2) az ingó kulturális örökség kutatása, védelme, használata, begyűjtése és bemutatása;
3) a nem anyagi kulturális örökség kutatása, védelme, használata, begyűjtése és bemutatása;
4) film- és televíziós tevékenységek;
5) tudományos, kutatási és képzési tevékenység a kultúrában;
6) könyvtári és információs tevékenység;
7) kiadói tevékenység;
8) menedzsment a kultúrában;
9) kulturális programok és művek gyártása;
10) szakmai együttműködés a művészeti tevékenységekben és a kulturális örökség területén végzett tevékenységek területén.
Reprezentatív kulturális egyesületek
56. szakasz
Ha a jelen törvény 55a. és 55b. szakasza szerint egy kulturális területen több bejegyzett egyesület van, a Szerb Köztársaság területén reprezentatív kulturális egyesület (a továbbiakban: reprezentatív kulturális egyesület) státusát a kulturális egyesületek reprezentativitását megállapító különbizottság javaslatára, legfeljebb két egyesület esetében a miniszter jelöli ki határozatával.
Egy reprezentatív egyesületnek a kultúra több területén lehet reprezentativitása, ha eleget tesz a jelen szakasz 5. bekezdésében foglalt aktussal megállapított feltételeknek.
A reprezentatív kulturális egyesületek lajstromát a Minisztérium vezeti.
A jelen szakasz 3. bekezdésében említett lajstrom tartalmazza a reprezentatív egyesületek adatait, éspedig: nevét, székhelyét, címét, alapításának dátumát, a kultúra területét, a képviselő nevét és azt a számot, amely alatt az egyesület be van jegyezve a nyilvántartóba.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti különbizottság összetételét, valamint részletesebb feltételeit és a reprezentatív kulturális egyesület státusa elnyerése és megszűnése megállapításának módját a miniszter írja elő.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti határozatot közzé kell tenni a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
57. szakasz
Az a kulturális egyesület, amely ezzel a törvénnyel összhangban elnyerte a reprezentatív kulturális egyesület státust, az egyesület nevében feltünteti a "reprezentatív kulturális egyesület" jelzést is.
Az a kulturális egyesület, amely elnyerte a reprezentatív kulturális egyesület státust, el is veszítheti ezt a státust olyan módon, ahogy azt a miniszter határozatával megszerezte, ha többé nem tesz eleget az e törvény 56. szakaszának 5. bekezdésében a reprezentativitás megszerzésére előírt feltételeknek, vagy ha az e törvényben átruházott teendőket nem, vagy a törvénnyel ellentétben látja el.
58. szakasz
E törvény értelmében a művész olyan természetes személy, aki az 55a szakasz szerinti művészeti tevékenység keretében szerzői műveket hoz létre vagy művészeti és szerzői műveket ad elő.
A szabad művész olyan természetes személy, aki önállóan, foglalkozásszerűen folytat művészeti tevékenységet, és akinek a reprezentatív kulturális egyesület megadta az önálló művészeti kulturális tevékenységet folytató személy státust.
A jelen szakasz 2. bekezdése szerinti személy tevékenységének folytatása során személynevével együtt használhatja a "szabad művész" kifejezést.
Az önálló kulturális szakember fogalma
59. szakasz
Az önálló kulturális szakember olyan természetes személy, aki önállóan, foglalkozásszerűen látja el a jelen törvény 55b. szakaszában foglalt teendőket, s akinek a reprezentatív kulturális egyesület megállapította az önálló kulturális tevékenységet folytató személy státust.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt tevékenység folytatása során a személyes név mellett az "önálló kulturális szakember" jelzés is használható.
A kulturális műsorok szabad előadójának és az önálló kulturális munkatársnak a fogalma
60. szakasz
A zenés és színpadi tevékenységekhez tartozó kulturális műsorok szabad előadója olyan természetes személy, aki önállóan, foglalkozásszerűen, vokálisan, hangszeresen vagy más módon ad elő kulturális vagy művészeti műsort, s akinek a reprezentatív kulturális egyesület megadta az önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személy státust.
Az önálló kulturális munkatárs olyan természetes személy, aki önállóan, foglalkozásszerűen folytat szakmai és technikai teendőket a kulturális tevékenységek terén, s akinek a reprezentatív kulturális egyesület megadta az önálló kulturális tevékenységet folytató személy státust.
A szabad, illetve az önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személyek nyilvántartásba vételének a feltételei
61. szakasz
Az 58-60. szakasz szerinti személy akkor kapja meg a szabad, illetve önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személy státust, ha bejegyzik a szabad, illetve önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személyek nyilvántartásába, s ha eleget tesz a következő feltételeknek:
1) cselekvőképes;
2) a 8. szakasz szerinti tevékenységet egyedüli vagy főfoglalkozásként folytatja, és nem nyugdíjas;
3) van engedélye (licence) a tevékenység folytatására, ha a tevékenység engedélyhez (licenchez) kötött;
4) a tevékenység folytatásától nem tiltotta el jogerős bírói határozat;
5) a Szerb Köztársaság területén van a lakóhelye;
6) ha határozattal rendelkezik a jelen törvény 62. szakaszában foglalt önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személy státus megállapításáról.
A szabad, illetve önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személy státus elnyerése iránti kérelmet a megfelelő reprezentatív kulturális egyesülethez kell benyújtani.
62. szakasz
Az önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személy státus elnyerése iránti kérelem alapján eljárva a reprezentatív kulturális egyesületek határozatot hoznak arról a kulturális területről, amely a jelen törvény 56. szakasza értelmében be van jegyezve a reprezentatív kulturális egyesületek nyilvántartartásában.
Az önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személy státusának elnyerése iránti kérelem részletesebb feltételeit, mércéit és ismérveit és a kérelem szerinti eljárást, valamint a jelen törvény 61. szakaszában foglalt feltételek teljesítése ellenőrzésének eljárását a négy évig tartó időszakban önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személyek nyilvántartásában bejegyzett személyek tekintetében valamennyi kulturális tevékenységhez a reprezentatív kulturális egyesületek javaslatára a miniszter írja elő.
Az önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személyek nyilvántartásába bejegyzett személy fel van mentve a jelen szakasz 2. bekezdésében említett feltételek teljesítésének bizonyítása alól, ha betölti a 30 biztosítási évet (férfiak), illetve 25 biztosítási évet (nők).
A 2. bekezdés szerinti személyek személyes adatai: név és családi név, a polgár személyes azonosító száma, neme, születési ideje, helye és községe, címe, lakhelye és a község, valamint telefonszáma.
A szabad, illetve önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személyek nyilvántartása
63. szakasz
A szabad, illetve önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személyek nyilvántartását (a továbbiakban: nyilvántartás) minden egyes kulturális tevékenységre a megfelelő reprezentatív kulturális egyesület vezeti.
A reprezentatív kulturális egyesület a nyilvántartásában szereplő adatokról a kötelező társadalombiztosítási járulékot szabályozó törvénnyel összhangban értesíti az adóhatóság illetékes szervezeti egységét.
A nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját a miniszter írja elő.
Az 1. bekezdésben foglalt nyilvántartásba be kell írni:
1) a bejegyzés sorszámát;
2) az önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személy családi nevét (egyik szülőjének nevét) és utónevét;
3) születési idejét és helyét, a községet, állampolgárságát;
4) lakhelyét, címét és telefonszámát;
5) az önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személy tevékenységét;
6) az önálló tevékenység kezdetének dátumát és az önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személy státus elnyeréséről szóló aktus számát;
7) a tevékenység megszűntének dátumát;
8) az önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személy státusának megszerzéséhez szükséges a jelen törvény 61. szakaszának 1. bekezdésében előírt feltételek teljesítésére vonatkozó adatokat;
9) az adatok változását;
10) a bejegyzés dátumát;
11) a megjegyzést.
64. szakasz
Az illetékes reprezentatív kulturális egyesület tanúsítványt ad ki a nyilvántartásában szereplő tényekről.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti tanúsítványt a nyilvántartás adataival összhangban kell kiadni, és közokirat jellegű.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti tanúsítványt általában a kérelem átvételének napján, de legkésőbb 15 napos határidőn belül ki kell adni.
Ha az illetékes reprezentatív kulturális egyesület elutasítja a tanúsítvány kiadását, erről külön végzést kell kiadnia.
Ha az illetékes reprezentatív kulturális egyesület a kérelem átvételét követő 15 napos határidőn belül nem adja ki a tanúsítványt, és nem hoz s nem küld az ügyfélnek külön végzést a kérelem elutasításáról, az ügyfél fellebbezést nyújthat be, mintha elutasították volna a kérelmét.
Ha az ügyfél a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján úgy véli, hogy a tanúsítványt nem a nyilvántartás adataival összhangban adták ki, kérheti a tanúsítvány módosítását, vagy új tanúsítvány kiadását.
Az illetékes reprezentatív kulturális egyesület köteles külön végzést hozni, ha elutasítja az ügyfélnek a tanúsítvány-módosítás iránti, vagy új tanúsítvány kiadása iránti kérelmét.
Ha a kérelem benyújtását követő 15 napos határidőn kerül sor a tanúsítvány módosítására vagy új tanúsítvány kiadására, az ügyfél úgy fellebbezhet, mintha elutasították volna a kérelmét.
A kérelmet elutasító, a jelen szakasz 4. és 7. bekezdése szerinti végzés ellen az átvételét követő 15 napos határidőn belül a Minisztériumhoz nyújtható be fellebbezés.
A jelen szakasz 5. és 8. bekezdése szerinti fellebbezést a tanúsítvány kiadására, illetve módosítására előírt határidő leteltével a Minisztériumhoz kell benyújtani.
Változások és törlés a nyilvántartásból
65. szakasz
A szabad művész, az önálló szakmunkatárs, illetve az önálló kulturális szakember a 61. szakasz 1. bekezdése szerinti nyilvántartásba való bejegyzéshez szükséges feltételek minden változását 15 napos határidőn belül köteles bejelenteni a nyilvántartást vezető, illetékes reprezentatív kulturális egyesületnek.
66. szakasz
A szabad, illetve önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személy státust elnyerő személyt saját kérésére kell törölni a nyilvántartásból.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti személyt hivatalból kell törölni a nyilvántartásból, ha a nyilvántartást vezető, illetékes reprezentatív kulturális egyesület végzésben megállapítja, hogy e személy többé nem tesz eleget a 61. szakasz 1. bekezdésében előírt feltételeknek.
67. szakasz
A szabad, illetve önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személy státus megállapításával, a tanúsítvány kiadásával és a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos, a törvénnyel összhangban végzett teendőket a reprezentatív kulturális egyesület átruházott teendőként látja el.
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti teendőkkel kapcsolatos eljárásban az általános közigazgatási eljárást szabályozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A reprezentatív egyesületek elkészítik az éves munkaprogramot, amely alapján megtörténik az átruházott teendők finanszírozása, gondot viselve a nyilvántartásban szereplő személyek számáról, a szükséges alkalmazottak számáról és egyéb anyagi meg műszaki, valamint rendszeres kiadásokról az átruházott teendők ellátásáért.
A reprezentatív egyesületek éves munkaprogramját a Minisztérium hagyja jóvá.
A Minisztérium a reprezentatív egyesületekkel éves szerződést köt az átruházott teendők ellátásának finanszírozásáról.
Az eszközök a Szerb Köztársaság költségvetéséből való kifizetése az eszközök átutalásáról szóló határozat alapján történik.
A kiváló művész és a kiváló kulturális szakember fogalma
68. szakasz
Az a művész, illetve az a kulturális szakember, aki a kulturális tevékenység keretében végzett munkájával nagyban hozzájárult a nemzeti kultúrához, illetve a Szerb Köztársaságban élő nemzeti kisebbségek kultúrájához, és aki eleget tesz az e törvényben és a törvény végrehajtására vonatkozó egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek, elnyerheti a kiváló művész, illetve kiváló kulturális szakember státust.
A kiváló művész, illetve kiváló kulturális szakember státust a Tanács ítéli oda a kulturális egyesületnek, illetve ha nemzeti kisebbségi személyről van szó, a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsának a javaslatára.
A kiváló művész, illetve kiváló kulturális szakember státus elnyeréséhez szükséges ismérveket a Tanács javaslatára a miniszter írja elő.
A rokkantsági és nyugdíjbiztosítási, továbbá az egészségbiztosítási járulék befizetése
69. szakasz
(Törölve)
70. szakasz
Az önálló művészeti vagy egyéb kulturális tevékenységet folytató személy státust elnyerő személy, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat költségvetéséből biztosított rokkantsági és nyugdíjbiztosítási, továbbá egészségbiztosítási járulékának befizetése a kötelező társadalmi biztosításért járó járulékokat szabályozó törvénnyel összhangban történik.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti járulékbefizetési jog elnyerésének a feltételeit és módját az autonóm tartomány illetékes szerve, illetve a helyi önkormányzati egység szerve írja elő.
71. szakasz
Az 58-60. szakasz szerinti személyek rokkantsági és nyugdíjbiztosítási, továbbá egészségbiztosítási járulékának a befizetése, ha ezeket az eszközöket az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzati egység költségvetése biztosítja, az által a reprezentatív kulturális egyesület által történik, amely az illető személyt nyilvántartásba vette.
A reprezentatív kulturális egyesületek 15 napon belül, de legkésőbb a folyó év végéig kötelesek befizetni a rokkantsági és nyugdíjbiztosítási, továbbá egészségbiztosítási járulékot azon személyek számára, akik annak az egyesületnek a nyilvántartásában szerepelnek, és akiknek a költségvetési eszközöket a reprezentatív egyesület révén ítélték oda, jelentést tenni a járulék befizetésének megtörténtéről és bizonyítékot nyújtani be a pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználásáról annak a szervnek, amely jóváhagyta az eszközöket a reprezentatív kulturális egyesület révén való eszközátutalásra.
3. Műkedvelő kulturális és művészeti alkotótevékenység
72. szakasz
A műkedvelő kulturális és művészeti alkotótevékenység azoknak a személyeknek vagy csoportoknak a tevékenységét öleli fel, akik, illetve amelyek anyagi térítés nélkül foglalkoznak kulturális vagy művészeti alkotással vagy előadással.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti személyek és csoportok a polgárok egyesüléséről szóló jogszabályokkal összhangban amatőr közművelődési egyesületet és egyesületi szövetséget hozhatnak létre.
A jelen szakasz 2. bekezdése szerinti egyesületek státusa: kulturális alany.
A helyi önkormányzati egység megfelelő helyi feltételeket teremt a műkedvelő kulturális programokat realizáló műkedvelő közművelődési egyesületek, illetve szövetségek és amatőr csoportok számára, és eszközöket biztosít a helyi és regionális jelentőségű programok realizálására.
A közművelődési egyesületek több község szintjén, illetve városi, tartományi és köztársasági szinten szövetségbe szerveződhetnek a műkedvelő programokban való versenyzési rendszer, edukáció és a műkedvelés fejlesztési programjának valóra váltása érdekében e törvény értelmében.
73. szakasz
Az egyéb kulturális alanyok a következők:
1) kulturális alapok és alapítványok;
2) kulturális tevékenység folytatására lajstromozott gazdasági társaságok és vállalkozások;
3) egyéb jogi személyek és alanyok a kultúrában.
A kulturális intézmények finanszírozása
74. szakasz
A Szerb Köztársaság, autonóm tartomány, helyi önkormányzati egység alapította intézményeket az alapító költségvetéséből és az e törvényben előirányzott más forrásokból kell teljes egészében vagy részben finanszírozni.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti intézmények programjának a finanszírozásához, illetve társfinanszírozásához szükséges eszközök összegét az intézmény stratégiai terve és előterjesztett éves munkaprogramja alapján az alapító határozza meg.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti intézmények éves munkaprogramjának a javaslata külön kimutatja a programtevékenységek finanszírozásához, továbbá a rendszeres kiadások és költségek fedezéséhez szükséges eszközöket.
A jelen szakasz 20. bekezdése szerinti kulturális intézmények a következő évi munkaprogram javaslatát legkésőbb a folyó év július 1-jéig kötelesek az alapító elé terjeszteni.
A Szerb Köztársaság alapította intézmények az éves munkaprogram javaslatát a Minisztérium elé terjesztik.
75. szakasz
A Minisztérium, illetve az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzati egység kulturális ügyekben illetékes szerve megállapítja, hogy a 74. szakasz 1. bekezdése szerinti intézmények mely kulturális programjait, rendszeres kiadásait és költségeit vagy programrészeit finanszírozza a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzati egység költségvetéséből.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti szerv vezetője e törvény rendelkezései értelmében dönt a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti kulturális intézmények által benyújtott programok finanszírozásához, továbbá a valóra váltásukkal járó költségek fedezéséhez szükséges eszközök összegéről.
A Minisztérium, illetve az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzati egység kulturális ügyekben illetékes szerve a jóváhagyott programok és programrészek finanszírozásáról éves szerződést köt a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti intézménnyel.
Az eszközöknek a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzati egység költségvetéséből való kifizetése a költségvetési rendszert szabályozó törvénnyel összhangban eszköz-átutalási végzéssel történik.
Az intézmény köteles rendeltetésszerűen használni az átutalt pénzeszközöket és a program befejezését követő 30 napon belül jelentést tenni a kulturális programok és projektumok, illetve azon projektumok megvalósításáról, amelyekhez költségvetési eszközöket ítéltek meg, a pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználásáról szóló bizonyítékokkal.
A jelen szakasz 5. bekezdésében foglalt jelentés annak a dokumentációnak az összetevő része, amellyel a felhasználók igazolják a rendeltetésszerűen felhasznált eszközöket.
Kulturális projektumok finanszírozása és társfinanszírozása
76. szakasz
A Minisztérium, az autonóm tartomány szerve, illetve a helyi önkormányzat szerve évente legalább egyszer nyilvános pályázatot hirdet a kulturális, művészeti, illetve a kultúrában való szakmai és tudományos kutatási projektumokra vonatkozó finanszírozási vagy társfinanszírozási javaslatok begyűjtése érdekében.
A pályázaton részt vehetnek kulturális tevékenységre bejegyzett intézmények, művészeti és egyéb egyesületek, valamint más kulturális alanyok, kivéve a Szerb Köztársaság, autonóm tartomány vagy helyi önkormányzat alapította és a jelen törvény 74. szakasza szerint finanszírozott kulturális intézményeket, amelyek nem vehetnek részt az alapítójuk által kiírt pályázaton.
A szerb kultúra megőrzésének és külföldön való bemutatásának szánt pályázatokon részt vehetnek a külföldön kulturális tevékenység ellátására bejegyzett kulturális intézmények, egyesületek és más alanyok.
A nyilvános pályázat alapján beérkezett projektumok kiválasztásáról a pályázatot kiíró szerv alapította különbizottság (a továbbiakban: különbizottság) dönt.
A nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa javasolja a Köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat költségvetéséből nyilvános pályázat útján odaítélendő eszközök felosztását a nemzeti kisebbség kulturális intézményeinek, rendezvényeinek és egyesületeinek.
A különbizottság tagjait tekintélyes és érvényesült művészek és kulturális szakemberek közül kell választani, a pályázat tárgyát képező valamennyi kulturális tevékenység területére.
A különbizottság munkájához az eszközöket a Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat költségvetéséből kell biztosítani.
A különbizottság tagjainak a munkáért járó térítés összegét a miniszter, illetve az autonóm tartomány illetékes szerve, illetve a helyi önkormányzati egység illetékes szerve állapítja meg a költségvetésben rendelkezésre álló eszközökkel összhangban.
A kiválasztott projektumok benyújtóival szerződést kell kötni a finanszírozásukról vagy a társfinanszírozásukról.
Az eszközök a Szerb Köztársaság költségvetéséből, az autonóm tartomány költségvetéséből, illetve a helyi önkormányzat költségvetéséből való kifizetése az eszközök átutalásáról szóló határozat alapján történik.
A Minisztérium, az autonóm tartomány szerve, illetve a helyi önkormányzat szerve kulturális projektumok társfinanszírozásáról nyilvános pályázat nélkül is köthet szerződést, ha olyan kivételes jelentőségű projektumról van szó, amelyet nem lehetett előre tervezni, és ha az adott projektum a jelen szakasz 13. bekezdésében foglalt aktussal megállapított legalább három ismérvnek eleget tesz, azzal, hogy erre a rendeltetésre a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt, az adott évre tervezett költségvetési eszközök teljes összegének legfeljebb a 25%-a vehető igénybe éves szinten.
Az aláírt nemzetközi szerződésekkel összhangban levő nemzetközi alapok, programok és projektumok részvételének fizetésére, a nemzetközi szervezetekkel együttműködve lebonyolítandó programok és projektumok társfinanszírozását és finanszírozására, az aláírt és igazolt a kulturális együttműködésről szóló nemzetközi bilaterális egyezmények, programok, protokollok és memorandumok, valamint egyéb nemzetközi kötelezettségek társfinanszírozására és finanszírozására szánt eszközöket a Szerb Köztársaság költségvetésében kell biztosítani.
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, illetve helyi önkormányzat költségvetéséből finanszírozott és társfinanszírozott kulturális projektumok kiválasztásának részletesebb mércéit, ismérveit és módját a Kormány írja elő a kulturális fejlesztés elveivel összhangban, különösen a helyi, regionális és nemzeti hagyomány, kulturális különbözősége kulturális és demokratikus értékeinek tiszteletben tartásával, a nemzeti kisebbségek kultúrájának és a szerb nép a Szerb Köztársaság területén kívül levő kultúrája és történelme tekintetében kiemelt jelentőségű javaknak a megőrzésével.
A rendszeres kiadások és költségek társfinanszírozása
77. szakasz
A Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzati egység olyan intézmények és más kulturális alanyok rendszeres kiadásainak és költségeinek egy részét is finanszírozhatja, amelyeket egyébként nem a költségvetéséből finanszíroz, ha ezeknek a programja tartósan kielégíti az adott területen élő polgárok kulturális igényeit.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti intézményeknek és más kulturális alanyoknak társfinanszírozási kérelmükhöz csatolniuk kell az ötéves munkájukról szóló beszámolót és a következő öt évre szóló stratégiai fejlesztési tervet.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti intézmények és más kulturális alanyok rendszeres kiadásainak és költségeinek a részbeni fedezésére szolgáló eszközök összege nem haladhatja meg az ily módon társfinanszírozott kiadások és költségek teljes összegének 45%-át.
A Minisztérium, az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzati egység illetékes szerve és a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti intézmény vagy más kulturális alany a rendszeres kiadások és költségek részbeni finanszírozásáról egy éves tartamra külön szerződést köt.
78. szakasz
A Szerb Köztársaság, autonóm tartomány és helyi önkormányzati egység költségvetéséből finanszírozott vagy társfinanszírozott kulturális intézmények és más kulturális alanyok a költségvetésből pénzelt program vagy projektum lezárulását követő 15 napos határidőn belül, de legkésőbb a folyó év végéig kötelesek beszámolni e kulturális program és projektum valóra váltásáról, és bizonyítékot mellékelni a kapott pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználásáról annak a szervnek, amely jóváhagyta a program és projektum finanszírozására az eszközöket.
Az intézmény köteles legkésőbb a folyó év március 15-ig jelentést tenni munkájáról és beszámolni az előző évre vonatkozó pénzügyviteléről.
79. szakasz
E törvény és az e törvény alapján meghozott jogszabályok alkalmazására a Minisztérium felügyel.
Az e törvénnyel átruházott államigazgatási teendők ellátására az államigazgatást szabályozó törvénnyel összhangban a Minisztérium felügyel.
80. szakasz
A Minisztérium felügyel az intézmények működésére.
Az autonóm tartomány területén levő intézmények működésére átruházott teendőként az autonóm tartomány illetékes szerve felügyel.
VI ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
81. szakasz
Az e törvény alkalmazásának kezdőnapjáig alapított intézmények a törvény alkalmazásának kezdőnapjától számított egy éven belül kötelesek összehangolni szervezeti felépítésüket, működésüket és általános aktusaikat e törvény rendelkezéseivel.
82. szakasz
A Szerb Köztársaság, autonóm tartomány, helyi önkormányzati egység alapította intézmények igazgatójának, igazgatótanácsi elnökének és tagjainak, továbbá felügyelő bizottságának az e törvény szerinti kinevezéséig az intézmények igazgatója, igazgatótanácsi, illetve felügyelő bizottsági elnöke és tagjai tovább dolgoznak a kinevezésük napján érvényes jogszabályok szerint, beleértve a tisztség megszűnésére vonatkozó szabályokat is.
83. szakasz
A reprezentatív kulturális egyesület státusnak az e törvény értelmében való megállapításáig az önálló művészeti vagy más kulturális tevékenységet folytató személy státus megállapításának átruházott teendőit, a tanúsítványok kiadását és a nyilvántartások vezetését a művészeti vagy más kulturális tevékenység önálló folytatásáról szóló törvény (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 39/93. és 42/98. szám) 3. szakaszának 1. bekezdése szerinti kulturális egyesületek végzik.
84. szakasz
Az a kulturális tevékenységben működő kulturális egyesület, amely e törvény rendelkezései értelmében elnyeri a reprezentatív kulturális egyesület státust, az 56. szakasz 4. bekezdése szerinti határidőben, eljárással és módon átveszi a tárgyakat, nyilvántartásokat és irattárat attól a művészeti vagy más kulturális tevékenység önálló folytatásáról szóló törvény (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 39/93. és 42/98. szám) 3. szakaszának 1. bekezdése szerinti kulturális egyesülettől, amely nem nyerte el a reprezentatív kulturális egyesület státust e törvény értelmében.
85. szakasz
Az e törvény végrehajtásához szükséges jogszabályokat a törvény hatálybalépését követő hat hónapos határidőn belül meg kell hozni, csak a Stratégia képez kivételt, melyet a kormány a törvény hatálybalépését követő egy éves határidőn belül köteles meghozni.
86. szakasz
E törvény alkalmazásának kezdőnapján hatályát veszti:
1) a közérdekű kulturális tevékenységekről szóló törvény (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 49/92. szám)
2) a művészeti vagy más kulturális tevékenység önálló folytatásáról szóló törvény (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 39/93. és 42/98. szám).
87. szakasz
Ez a törvény A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba, alkalmazása pedig a hatálybalépését követő hat hónap elteltével kezdődik.
A kultúráró szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény önálló szakaszai
(Az SZK Hivatalos Közlönye. 13/2016 szám)
44. szakasz
Az a személy, aki a nemzeti kultúrához, illetve a nemzeti kisebbségek kultúrájához való hozzájárulásért járó elismerés odaítélésére szerzett jogot élethossziglani havi pénzbevétel formájában, a jelen törvény hatálybalépéséig érvényben levő jogszabályokkal összhangban, megtartja e jogát.
45. szakasz
Ez a törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.