TÖRVÉNYA FELSŐOKTATÁSRÓL(Az SZK Hivatalos Közlönye, 88/2017. szám és 27/2018. - másik törvény) |
1. szakasz
A jelen törvény a felsőoktatást, a felsőoktatási tevékenység folytatásának feltételeit és módját, a felsőoktatás finanszírozásának alapjait, valamint a tevékenység folytatása tekintetében fontos egyéb kérdéseket szabályozza.
A jelen törvényben a beosztások, a hivatások, illetve foglalkozások és rangfokozatok nyelvtani hímnemet kifejező terminusok a vonatkozó személy természetes hím - és nőnemét jelentik (a magyar változatban tárgytalan, hiszen nincsenek nemek).
2. szakasz
A felsőoktatási tevékenység kiemelt jelentőséggel bír a Szerb Köztársaság (a továbbiakban: Köztársaság) számára és a nemzetközi, különösen az európai oktatási, tudományos, illetve művészeti terület részét képezi és felöleli az akadémiai és a szakosított oktatást.
3. szakasz
A felsőoktatás céljai:
1) a tudományos, szakmai és művészeti ismeretek és készségek átadása;
2) a tudomány fejlesztése és a művészeti alkotómunka előmozdítása;
3) a tudományos, szakavatott és művészeti utánpótlás biztosítása;
4) kreatív népesség kialakítása, amely szüntelenül új ismereteket sajátít el és hoz létre;
5) azonos feltételek létrehozása a felsőoktatásban való részesüléshez és az egész életen át tartó oktatáshoz;
6) a felsőoktatásban részesülő lakosság számának jelentős növelése;
7) a felsőoktatási rendszer nemzetközi nyitottságának előmozdítása.
4. szakasz
A felsőoktatási tevékenység a következő elveken alapszik:
1) akadémiai szabadság;
2) autonómia;
3) akadémiai integritás;
4) az oktatás, a tudományos kutatómunka, illetve művészeti munka és innovációs tevékenység, valamint a szakmai munka egysége;
5) a nyilvánosság és a polgárok iránti nyitottság;
6) a nemzeti és az európai hagyomány humanisztikus és demokratikus értékeinek, valamint a kulturális örökség értékeinek méltányolása;
7) az emberi jogok és polgári szabadságjogok tiszteletben tartása, ideértve a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának tilalmát;
8) az európai felsőoktatási rendszerrel való összehangolás és az oktató személyzet, valamint az egyetemi hallgatók akadémiai mobilitásának előmozdítása;
9) az egyetemi hallgatók igazgatásban és döntéshozatalban, különösen az oktatás minősége tekintetében fontos kérdésekben való részvétele;
10) a felsőoktatási intézmények egyenrangúsága, függetlenül a tulajdonjog formájától, illetve alapítójától;
11) az oktatási és kutatási szolgáltatások versenyképességének érvényesítése a felsőoktatási rendszer minőségének és hatékonyságának növelése érdekében;
12) a tanulmányok minőségének és hatékonyságának biztosítása;
13) az egyetem előtti oktatással való kapcsolat kialakítása;
14) a szellemi tulajdon védelme a tudásközvetítés folyamataiban.
5. szakasz
Az akadémiai szabadságok a következők:
1) a tudományos kutatómunka és a művészeti alkotómunka szabadsága, ideértve a tudományos eredmények és művészeti vívmányok közzétételének és nyilvános bemutatásának szabadságát, a szellemi tulajdon jogának tiszteletben tartása mellett;
2) az oktatási tartalmak előadásmódja kiválasztásának szabadsága.
6. szakasz
Az egyetem és egyéb felsőoktatási intézmény autonómiája, a jelen törvénnyel összhangban:
1) a tanulmányi program meghatározására vonatkozó jog;
2) a tanulmányi szabályok és az egyetemi hallgatók beiratkozása feltételeinek megállapítására vonatkozó jog;
3) a belső szervezeti felépítés meghatározására vonatkozó jog;
4) az alapszabály meghozatalára és az irányító szerv, valamint egyéb szervek megválasztására vonatkozó jog, a jelen törvénnyel összhangban;
5) a tanárok és munkatársak megválasztására vonatkozó jog;
6) a közokiratok kiadására vonatkozó jog;
7) a pénzeszközökkel való rendelkezésre vonatkozó jog, a törvénnyel összhangban;
8) a vagyon használatára vonatkozó jog, a törvénnyel összhangban;
9) a projektumok elfogadásáról és a nemzetközi együttműködésről való döntéshozatalra vonatkozó jog.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti jogok az emberi jogok és a polgári szabadságjogok tiszteletben tartása a nyilvánosság és a polgárok iránti nyitottság tiszteletben tartásával érvényesülnek.
7. szakasz
Az akadémiai integritáson alapszik: a hivatás méltóságának megőrzése, az erkölcsi értékek fejlesztése, a tudás értékének védelme és az akadémiai közösség valamennyi tagjának a felelősségről való tudatának felemelése és az emberi jogok és szabadságjogok előmozdítása.
Az akadémiai terület sérthetetlensége
8. szakasz
A felsőoktatási intézmény területe sérthetetlen és a belügyekkel megbízott szervek tagjai az intézmény illetékes szervének jóváhagyása nélkül területére nem léphetnek be, kivéve, amikor az általános biztonság, az élet, a testi integritás, az egészség vagy a vagyon veszélyeztetettségéről van szó.
Az akadémiai területen nem lehet olyan tevékenységeket szervezni, amelyek nincsenek kapcsolatban a megfelelő felsőoktatási intézmény tevékenységével, kivéve annak engedélyével.
9. szakasz
A felsőoktatásra joga van valamennyi előzőleg négyéves tartamú középiskolai végzettséggel rendelkező személynek, a jelen törvénnyel és a középfokú oktatást szabályozó törvénnyel összhangban.
Kivételesen, a felsőoktatási intézmény alapszabályában meghatározott feltételek mellett, a felsőoktatásra joga van a középiskolai végzettséggel nem rendelkező személynek is, aki a művészeti terület tanulmányi programjaira való beiratkozásra pályázik.
II A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA
10. szakasz
A Nemzeti Felsőoktatási Tanács (a továbbiakban: Nemzeti Tanács) a felsőoktatás fejlesztése és minőségének előmozdítása érdekében alakul meg.
11. szakasz
A Nemzeti Tanácsnak 17 tagja van, akiket a Kormány nevez ki, gondot viselve mindkét nemhez tartozók képviseltségéről, éspedig:
1) az Egyetemi Konferencia javaslatára hat tagot a rendes tanárok, tudományos tanácsosi rangú élenjáró szakemberek, illetve nemzetközileg elismert munkákkal rendelkező vagy a nemzeti kultúrához bizonyítottan hozzájáruló művészek közül, gondot viselve az oktatási-tudományos, illetve oktatási-művészeti területek, valamint az egyetem képviseltségéről;
2) az Akadémiai Szaktanulmányi és Felsőoktatási Intézmények Konferenciája (a továbbiakban: Akadémiai és Felsőoktatási Konferencia) javaslatára két tagot a szaktanulmányok tanárai közül;
3) hét tagot a felsőoktatási teendőkben illetékes minisztérium javaslatára a nemzetközileg elismert munkákkal rendelkező vagy a nemzeti kultúrához bizonyítottan hozzájáruló élvonalbeli szakember, illetve művész sorából, gondot viselve az oktatási-tudományos, illetve oktatási-művészeti terület képviseltségéről;
4) két tagot a Szerbiai Gazdasági Kamara javaslatára.
Az egyetemi hallgatók tekintetében jelentős kérdésekben, a Nemzeti Tanács felszóllítására, a Nemzeti Tanács munkájában a döntéshozatalban való részvételi joggal, részt vesz a hallgatók két képviselője, akiket a hallgatói konferenciák határoznak meg olyan egyetemi hallgatók sorából, akiknek legalább nyolcas átlagos tanulmányi osztályzatuk van.
Abban az esetben, ha a felsőoktatás keretében az oktatás teljes egészében vagy részben a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a nemzeti kisebbség nyelvén folyó tanítás kivitelezésére jelentős kérdésekben, a Nemzeti Tanács munkájában, a döntéshozatalban való részvételi joggal, részt vesz a szóbanforgó nemzeti kisebbség nemzeti tanácsának képviselője is.
Az Egyetemi Konferencia, az Akadémiai és Felsőoktatási Konferencia, a felsőoktatási teendőkben illetékes minisztérium, illetve a Szerbiai Gazdasági Kamara nyilvános felhívást tesz közzé a Nemzeti Tanács tagjelöltjeinek jelentkezésére, legkésőbb a Nemzeti Tanács tagjai megbízatási idejének letelte előtt hat hónappal.
A Nemzeti Tanács tagjelöltjeinek jelentkezési határideje a nyilvános felhívás közzétételétől számított 15 nap.
A jelentkező jelöltek listáját a jelöltek jelentkezésére kitűzött határidő lejártát követő 10 napon belül nyilvános betekintésre kell bocsátani.
A jelentkező jelöltekkel kapcsolatos megjegyzéseket és javaslatokat a bejelentkezett jelöltek listájának nyilvános betekintésre bocsátásától számított 15 napon belül lehet eljuttatni.
Az Egyetemi Konferencia, illetve az Akadémiai és Felsőoktatási Konferencia a 7. bekezdésben foglalt megjegyzések és javaslatok megküldésére vonatkozó határidő leteltétől számított 30 napon belül legfeljebb 15, illetve legfeljebb három jelölt javaslatát terjeszti a Kormány elé, gondot viselve az egyetemi hallgatók számáról és az egyetemi tanárok, valamint munkatársak számáról, a 26. szakasz 5. bekezdésével összhangban. A felsőoktatási teendőkben illetékes minisztérium, illetve a Szerbia Gazdasági Kamara a 7. bekezdésben foglalt megjegyzések és javaslatok megküldésére vonatkozó határidő leteltétől számított 30 napon belül jvaslatot terjeszt a Kormány elé, legfeljebb nyolc, illetve három jelöltre vonatkozóan.
A Kormány a 8. bekezdésében foglalt javaslat kézhezvételétől számított 30 napon belül határozatot hoz a Nemzeti Tanács tagjainak kinevezéséről.
A Nemzeti Tanács tagja nem lehet az állami szervben, az autonóm tartományban vagy helyi önkormányzati szervben foglalkoztatott, politikai párt szervében tisztségre megválasztott, munkakörbe helyezett vagy kinevezett személy, vagy a felsőoktatási intézmény ügyvezető szerve feladataival megbízott személy, sem olyan személy, aki tagja az Akkreditációs és Minőségellenőrzési Különbizottságnak (a továbbiakban: Akkreditációs Különbizottság) és olyan személy, aki a Nemzeti Felsőfokú Oktatási Akkreditációs és Minőségellenőrzési Testületben (a továbbiakban: Nemzeti Akkreditációs Testület) foglalkoztatott.
A Nemzeti Tanács tagjainak mandátuma négy évig tart, még egy megválasztás lehetőségével.
A Nemzeti Tanács tagját mandátuma lejárta előtt a Kormány menti fel, éspedig:
1) személyes kérésére;
2) ha nem tesz eleget a Nemzeti Tanács tagja kötelességének vagy cselekedeteivel sérti ennek a megbízatásnak a tekintélyét, éspedig az Egyetemi Konferencia, az Akadémiai és Felsőoktatási Konferencia, a felsőoktatási teendőkben illetékes minisztérium, illetve a Szerbia Gazdasági Kamara javaslatára;
3) ha a 10. bekezdésében foglalt feltétel bekövetkezik.
A Nemzeti Tanács elnökét tagjai közül választja meg.
A Nemzeti Tanács tagjait munkadíj illeti meg, amelynek összegét a Kormány határozza meg.
12. szakasz
A Nemzeti Tanács:
1) figyelemmel kíséri a felsőoktatás fejlesztését és az európai, valamint nemzetközi szabványokkal való összehangolását;
2) a felsőoktatási ügyekkel megbízott minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium) intézkedéseket javasol a felsőoktatási rendszer előmozdítására;
3) véleményt mond a felsőoktatási intézményekbe való beiratkozási politikáról;
4) véleményt mond a felsőoktatási tevékenység tekintetében fontos kérdéseket szabályozó jogszabályok meghozatala során;
5) az Egyetemi Konferencia és az Akadémiai Felsőoktatási Konferencia véleményének megszerzése után javasolja a Kormánynak a felsőoktatási intézmények normatívumait és a munkájára vonatkozó szabványokat, továbbá a megvalósításukhoz szükséges anyagi eszközöket;
6) másodfokon dönt az akkreditációs eljárásban benyújtott fellebbezésekről, a valamennyi egyedi panaszra alakított panaszügyi különbizottság javaslata alapján;
7) megállapítja az irányelveket a rövidebb tanulmányi programok szervezetével, végrehajtásával és a megfelelő bizonyítvány kiadásával kapcsolatban;
8) az Egyetemi Konferencia és az Akadémiai Felsőoktatási Konferencia javaslatára megállapítja a jelen törvény 37. szakaszában foglalt szakterületek keretében a tudományos, művészeti, illetve szakmai területeket;
9) megállapítja a szakmai, akadémiai, tudományos, illetve művészeti címek listáját megjelölve a megfelelő területre vonatkozó tanulmányi színt megfelelő fokozatát és a szakmai, akadémiai, tudományos, illetve művészeti címek rövidítéseit, két nyelven, szerb és angol nyelven;
10) a Nemzeti Akkreditációs Testület javaslatára szabványokat állapít meg az önértékeléshez és a felsőoktatási intézmények minőségének értékeléséhez;
11) a Nemzeti Akkreditációs Testület javaslatára megállapítja a felsőoktatási intézmények külső minőségellenőrzésére vonatkozó szabványokat;
12) a Nemzeti Akkreditációs Testület javaslatára megállapítja a kezdő akkreditáció szabványait;
13) a Nemzeti Akkreditációs Testület javaslatára megállapítja a felsőoktatási intézmények akkreditációjának szabványait és eljárását;
14) a Nemzeti Akkreditációs Testület javaslatára megállapítja a tanulmányi programok akkreditációjának szabványait és eljárását;
15) az Egyetemi Konferencia és az Akadémiai Felsőoktatási Konferencia javaslatára megállapítja a tanári rangra való kinevezés minimális feltételeit;
16) meghozza a Szerb Köztársaság-beli felsőoktatási intézmények akadémiai integritásáról szóló kódex alapjait;
17) megállapítja a recenzensek listáját;
18) egyéb teendőket lát el, a törvénnyel összhangban.
Az 1. bekezdés 17) pontjában foglalt recenzensek listájára kinevezhetőek a Köztársaság felsőoktatási intézményeinek tanárai, valamint a Köztársaságon kívüli területről való felsőfokú oktatási intézmények megfelelő rangú tanárai.
A recenzensek listáját közzé kell tenni a Nemzeti Tanács hivatalos honlapján és a következőkről tartalmaz adatokat:
1) a recenzens család-és utónevét;
2) az államról, a helységről és az intézményről, amelyben megszerezte a legmagasabb fokozatú oktatást;
3) a pillanatnyi tanügyi-tudományos rangjáról és az évről és intézményről, amelyben megválasztották a tanügyi-tudományos rangba;
4) az oktatási-tudományos, illetve oktatási-művészeti szakterületről és területről, amelyben megválasztották a tanügyi-tudományos rangba.
A recenzensek listáján nem szerepelhet az a személy, aki államigazgatási szervben, autonóm tartomány vagy helyi önkormányzati szervben, politikai pártok szervében, a felsőoktatási intézmény ügyvivő szervében, a Nemzeti Tanácsban, az Akkreditációs Különbizottság tagjának választottak meg, helyeztek munkakörbe vagy neveztek ki, illetve a Nemzeti Akkreditációs Testületben van foglalkoztatva.
A Nemzeti Tanács évente legalább kétszer ülést tart a Szerbiai Gazdasági Kamarával, illetve legalább egyszer évente a Nemzeti Tanügyi Tanáccsal, a Felnőttek Szakoktatási és Oktatási Tanácsával, valamint egyéb professzionális egyesületekkel, amelyek a hatáskörükbe tartozó kérdések megvitatásával és a felsőoktatási politika végrehajtásában való prioritások megállapításával foglalkoznak.
Az 1. bekezdés 8)-16) pontjában foglalt aktusokat közzé kell tenni a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
13. szakasz
A Nemzeti Tanács munkája nyilvános.
A Nemzeti Tanács munkájának szükségleteire külön munkatestületeket alakíthat.
A Nemzeti Tanács és munkatestületeinek működéséhez az eszközöket a köztársasági költségvetésben kell biztosítani.
A szakmai, adminisztratív-technikai és informatikai teendőket a Nemzeti Tanács és munkatestületei számára a Minisztérium látja el.
A Nemzeti Tanács munkájáról legalább évente egyszer jelentést tesz a Kormánynak.
A Nemzeti Tanács meghozza a munkájáról szóló ügyrendet, a Panaszügyi Különbizottság ügyrendjét és az akadémiai integritásról és a Nemzeti Tanács tagjainak és a Panaszügyi Különbizottság tagjai érdekütközésének megakadályozásáról szóló Kódexet.
Nemzeti Akkreditációs Testület
14. szakasz
Az akkreditációs ügyek ellátása, a felsőoktatási intézmény és a kötelékében működő egységek minőségellenőrzése, valamint a tanulmányi programok értékelése, valamint a felsőoktatási minőség biztosítása érdekében a Kormány megalakítja a Nemzeti Akkreditációs Testületet.
A Nemzeti Akkreditációs Testületnek jogi személy minősége van.
A Nemzeti Akkreditációs Testületet az akkreditációs térítésből és a felsőoktatási intézmények és a kötelékében működő egységek minőségellenőrzéséből eredő bevételekből, a tanulmányi programok értékeléséből és a felsőoktatási minőség biztosításából és a törvénnyel összhangban egyéb bevételekből kell finanszírozni.
A Nemzeti Akkreditációs Testület a munkájáról évente legalább egyszer jelentést tesz a Kormánynak, de kivételesen a Nemzeti Tanács és a Minisztérium kérelmére is.
A Nemzeti Akkreditációs Testület szervei
15. szakasz
A Nemzeti Akkreditációs Testületnek igazgatási szerve, ügyviteli szerve, szakmai szerve van, valamint az adminisztratív-műszaki teendőket ellátó szakszolgálatai vannak.
A Nemzeti Akkreditációs Testület szerveinek munkamódja, megválasztásának és felmentésének módja és eljárása tekintetében a részletesebb feltételeket a megalapításáról szóló aktus és az alapszabály állapítja meg.
16. szakasz
A Nemzeti Akkreditációs Testület igazgatási szerve az igazgatóbizottság.
Az igazgatóbizottságnak hét tagja van, akiket a Kormány nevez ki, gondot viselve a mindkét nemhez tartozók képviseltségéről.
Az igazgatóbizottság egy tagját az Egyetemi Konferencia javasolja a rendes egyetemi tanárok sorából, egy tagot javasol az Akadémiai és Felsőoktatási Konferencia a szakágazati tanulmányok tanárainak sorából, két tagot javasol a Szerbiai Gazdasági Kamara, három tagot pedig a Minisztérium javaslatára neveznek ki.
Az igazgatóbizottság tagjait négy éves időszakra választják, még egy megválasztási lehetőséggel.
Igazgatóbizottsági tag nem lehet az államigazgatási szervbe, az autonóm tartományi vagy a helyi önkormányzati szervbe, politikai párt szervébe vagy a felsőoktatási intézmény ügyvezető szervének tisztségére megválasztott, munkakörbe helyezett vagy tisztségre kinevezett személy, sem olyan személy, aki a Nemzeti Tanács, az Akkreditációs Különbizottság tagja vagy aki a Nemzeti Akkreditációs Testület foglalkoztatottja.
Az igazgatóbizottság tagja a munkájáért a Kormány által megállapított összegben térítésre jogosult.
Az igazgatóbizottság hatásköre
17. szakasz
Az igazgatóbizottság:
1) megválasztja és felmenti a Nemzeti Akkreditációs Testület igazgatóját;
2) megválasztja és felmenti az Akkreditációs Különbizottság tagjait;
3) elfogadja az éves munkaprogramot és a pénzügyi tervet, a Kormány jóváhagyásával;
4) meghozza az alapszabályt és az általános aktusokat;
5) irányítja és felügyeli az igazgató munkáját;
6) meghozza a Nemzeti Akkreditációs Testületben foglalkoztatott személyek, az Akkreditációs Különbizottság tagjainak és a recenzensek magatartásának etikai kódexét és szabályait;
7) megállapítja az akkreditációs térítés összegét a Kormány jóváhagyásával;
8) a törvénnyel, a Nemzeti Akkreditációs Testület alapszabályával és alapító aktusával összhangban egyéb teendőket is ellát.
Az igazgatóbizottság a Kormány előzetes jóváhagyásával meghozza az alapszabályt.
18. szakasz
A Nemzeti Akkreditációs Testület ügyvezető szerve az igazgató.
Az igazgatót a törvénnyel összhangban kell megválasztani, nyilvános pályázat alapján, a rendes egyetemi tanárok közül, akiknek a felőoktatási ügyvezetésben és a minőségbiztosításban tapasztalatuk van.
Az igazgatót négy éves időszakra kell megválasztani, még egy megválasztási lehetőséggel.
19. szakasz
Az igazgató:
1) képviseli és eljár a Nemzeti Akkreditációs Testület nevében;
2) irányítja a Nemzeti Akkreditációs Testület munkáját és gazdálkodását;
3) irányítja a Nemzeti Akkreditációs Testület szakszolgálatainak munkáját;
4) dönt a Nemzeti Akkreditációs Testület foglalkoztatottjainak jogairól, kötelezettségeiről és felelősségéről;
5) szabályzatot hoz a belső szervezetről és a munkahelyek besorolásáról;
6) végrehajtja az igazgatóbizottság döntéseit;
7) kinevezi a recenzenseket a Nemzeti Tanács által megállapított listáról (a továbbiakban: recenzensek), az Akkreditációs Különbizottság javaslatára;
8) a törvénnyel, a Nemzeti Akkreditációs Testület alapszabályával és alapítói aktusával összhangban egyéb teendőket is ellát.
20. szakasz
A Nemzeti Akkreditációs Testület szakmai szerve az Akkreditációs Különbizottság.
Az Akkreditációs Különbizottság végrehajtja a felsőoktatási intézmények és tanulmányi programok akkreditációjának eljárását és a felsőoktatási intézmények külső minőségellenőrzési eljárását, összhangban a törvénnyel és az akkreditációra és külső minőségellenőrzésre előírt eljárással és szabványokkal összhangban.
Az Akkreditációs Különbizottságnak 17 tagja van.
Az Akkreditációs Különbizottság tagjait a Nemzeti Tanács javaslatára a Nemzeti Akkreditációs Testület igazgatóbizottsága választja meg, gondot viselve mindkét nemhez tartozók képviseltségéről, valamint az oktatási-tudományos, illetve oktatási-művészeti terület képviseltségéről.
Az Akkreditációs Különbizottság tagjait öt évre kell megválasztani.
Az Akkreditációs Különbizottság tagja a Nemzeti Akkreditációs Testület igazgatóbizottsága által megállapított összegben térítésre jogosult, a Kormány jóváhagyásával.
Az Akkreditációs Különbizottság tagja nem lehet az állami szervben, az autonóm tartományi vagy helyi önkormányzati szervben, politikai párt szervében tisztségre megválasztott, munkakörbe helyezett vagy kinevezett személy, vagy a felsőoktatási intézmény ügyvezető szerve feladataival megbízott személy, a személy, aki tagja a Nemzeti Tanácsnak, valamint az a személy, aki a Nemzeti Akkreditációs Testületben foglalkoztatott.
Az Akkreditációs Különbizottság tagjának megválasztott, de az Egyetemi Konferencia és az Akadémiai és Felsőoktatási Konferencia recenzenseinek listáján levő személy, az Akkreditációs Különbizottság tagja mandátumának tartama alatt nem végezheti a recenzensi teendőket.
Az igazgatóbizottság felmenti az Akkreditációs Különbizottság tagját, éspedig:
1) személyes kérésére;
2) ha teendőit lelkiismeretlenül látja el vagy cselekedeteivel sérti az általa ellátott megbízatás tekintélyét;
3) ha a jelen szakasz 8. bekezdésében foglalt feltétel bekövetkezik;
4) ha megsérti a 17. szakasz 1. bekezdésében foglalt 6) pont alatti etikai kódexet.
Az Akkreditációs Különbizottság elnökét tagjai közül választja meg.
Az Akkreditációs Különbizottság a munkájáról ügyrendet hoz.
Az Akkreditációs Különbizottság hatásköre és munkája
21. szakasz
Az Akkreditációs Különbizottság:
1) dönt az akkreditációs kérelmekről és végrehajtja az intézmények és tanulmányi programok felsőoktatási területen való akkreditációs eljárásokat;
2) jelentést készít a munkaengedély kiadásának eljárásában a kezdeti akkreditációról;
3) végrehajtja a külső minőségellenőrzési eljárást;
4) gondoskodik az akkreditációs szabványok és folyamatok alkalmazásának összehangoltságáról, a felsőoktatás európai területének keretében;
5) a Nemzeti Akkreditációs Testület alaszabályával összhangban egyéb teendőket is ellát.
Az 1. bekezdés 1)-3) pontokban foglalt teendők ellátása végett az Akkreditációs Különbizottság, a Nemzeti Akkreditációs Testület alapszabályával összhangban:
1) albizottságokat alapít a jelen törvény 37. szakaszában foglalt oktatási-tudományos, illetve oktatási-művészeti területen;
2) albizottságot alapít a külső minőségellenőrzéshez, amelynek munkájában részt vesznek a hallgatók képviselői;
3) A Nemzeti Akkreditációs Testület igazgatójának javaslatot tesz a recenzensekre, a Nemzeti Akkreditációs Testület alapszabályában megállapított módon és eljárás szerint, éspedig a Nemzeti Tanács által megállapított listáról.
A sajátosan nemzeti jellegű tanulmányi program akkreditációjának esetében, a recenzenseket a hazai egyetemi tanárok, tudósok vagy szakemberek közül kell kinevezni.
A doktori tanulmányok tanulmányi programjainak akkreditációja esetén, legalább egy recenzensnek külföldi felsőoktatási, illetve tudományos intézményen foglalkoztatott tanárnak, tudósnak vagy művésznek kell lennie, aki eleget tesz annak a feltételnek, hogy mentor legyen ezen a tanulmányi programon, összhangban a 12. szakasz 1. bekezdésének 14) pontban foglalt szabványaival.
A felsőoktatási intézmények külső minőségellenőrzése
22. szakasz
A felsőoktatási intézménynek a minőség tekintetében való kötelezettségei teljesítésének ellenőrzése a szabványokról szóló aktussal és a külső minőségellenőrzési eljárással összhangban történik.
A felsőoktatási intézmény külső minőségellenőrzésének eljárását az Akkreditációs Különbizottság rendszeresen az akkreditációs ciklus negyedik évében hajtja végre, rendkívül pedig a Minisztérium és a Nemzeti Tanács kérelmére.
A felsőoktatási intézmény külső minőségellenőrzésének elvégzéséről szóló jelentést az Akkreditációs Különbizottság megküldi a felsőoktatási intézménynek és a rendkívüli ellenőrzés iránti kérelem benyújtójának.
Amennyiben a felsőoktatási intézmény nem teljesíti a kötelezettségét a minőség tekintetében, az Akkreditációs Különbizottság a 3. bekezdés szerinti jelentésében a felsőoktatási intézmény esetében megállapított fogyatékosságok kiküszöbölésének és utólagos figyelemmel kísérésének intézkedését határozza meg a 3. bekezdés szerinti jelentés megküldésének napjától számított hat hónap tartamban.
Az Akkreditációs Különbizottság a 4. bekezdés szerinti határidő leteltének napjától számított 30 napon belül zárójelentést készít a felsőoktatási intézmény külső minőségellenőrzéséről és vizsgálatáról.
A 3. bekezdés szerinti jelentés, amelyre a felsőoktatási intézmény nem tett kifogást az 5. bekezdés szerinti határidőben, valamint a jelentés, amelyet a Különbizottság a 4. bekezdésben foglalt hat hónapos határidő letelte után fogad el (a továbbiakban: zárójelentés), közzé kell tenni a Nemzeti Akkreditációs Testület hivatalos honlapján.
Amennyiben a zárójelentés negatív, a Nemzeti Akkreditációs Testület a zárójelentés közzétételének napjától számított 30 napon belül határozatot hoz a tanulmányi program akkreditációjának, illetve a felsőoktatási intézmény akkreditációjának megvonásáról.
A 7. bekezdés szerinti határozat ellen a felsőoktatási intézmény, a Nemzeti Akkreditációs Testületen keresztül a Nemzeti Tanácshoz panasszal fordulhat.
23. szakasz
Akkreditációval kell megállapítani, hogy a felsőoktatási intézmény és a tanulmányi programok teljesítik a jelen törvény 12. szakaszának 13) és 14) pontjaiban foglalt szabványokat és jogosultak a közokiratok kiadására a jelen törvénnyel összhangban.
A felsőoktatási intézmény akkreditációja során meg kell állapítani az akkreditációs szabványok meglétét, hogy az intézmény eleget tesz-e a jelen törvény 44-48. szakaszaiban foglalt megfelelő feltételeknek és a szükséges tanárokra vonatkozó feltételeknek.
A szükséges tanárokra vonatkozó feltételnek a felsőoktatási intézmény akkor tesz eleget, ha a tanulmányi programon, amelyhez működési engedélyt kért, állandó munkaviszonyban teljes munkaidővel az aktív oktatási órák legalább 70%-nak lebonyolítására van tanára, és a felsőoktatási intézményben legalább 20 tanár van munkaviszonyban teljes munkaidővel.
Kivételt képeznek a művészet területére vonatkozó tanulmányi programok, ahol ez a szám nem lehet 50%-nál kisebb.
Azon a tanulmányi programon, amelyhez működési engedélyt kértek, a tanulmányi év szerinti oktatás lebonyolításához szükséges tanárok teljes számából a szaktanulmányi akadémiákon és a szakfőiskolákon a tanárok legalább 50%-ának a tudományok doktora tudományos ranggal kell rendelkeznie, kivéve a művészet területét.
Az akadémiai mester, illetve doktori tanulmányi program akkreditációja során azt is meg kell állapítani, hogy fennállnak-e a feltételek a tudományos kutatómunka, illetve művészeti-kutatómunka ellátásához, a törvénnyel összhangban.
Rendszeres akkreditációs eljárást hét évenként kell lebonyolítani, korábban pedig a felsőoktatási intézmény kérelmére.
Az akkreditációs eljárás során a Nemzeti Akkreditációs Különbizottság:
1) bizonylatot ad ki a felsőoktatási intézmény, illetve tanulmányi program akkreditációjáról;
2) határozatot hoz, amellyel az akkreditációs kérelmet elutasítja;
3) a felsőoktatási intézmény számára bizonylatot ad ki a kérelem szabályos átadásáról;
4) határozatot hoz, amelyben a felsőoktatási intézményt arra utalja, hogy 30 napon belül pótolja a kérelmet a hiányzó dokumentációval, ha pedig az intézmény az előírt határidőn belül nem pótolja a kérelmet, határozatot hoz a kérelem visszautasításáról.
A Nemzeti Akkreditációs Testület bizonyítványt ad ki az akkreditációról, illetve határozatot hoz, amelyben a szabályos kérelem kézhezvételének napjától számított kilenc hónapos határidőn belül visszautasítja az akkreditációs kérelmet.
A Nemzeti Akkreditációs Testület határozatára, amelyben visszautasítja az akkreditációt, a felsőoktatási intézmény, a határozat kézhezvételének napjától számított 15 napon belül a Nemzeti Akkreditációs Testületen keresztül a Nemzeti Tanácshoz fellebbezéssel fordulhat.
A 10. bekezdés szerinti határozatra benyújtott fellebbezés kézhezvételének napjától számított 30 napon belül, a Nemzeti Tanács kinevezi a fellebbezési bizottságot.
A 11. bekezdés szerinti fellebbezési bizottságba három recenzenset kell kinevezni a megfelelő területről a Nemzeti Tanács által megállapított recenzensek listájáról.
A 12. bekezdésben foglalt recenzens nem lehet a fellebbezést benyújtó felsőoktatási intézményben foglalkoztatott személy, valamint sem a 10. bekezdésben foglalt határozat meghozatalának eljárásában résztvevő személy.
A fellebbezési bizottság a kinevezés napjától számított 30 napon belül a Nemzeti Tanácsnak megküldi a jelentést és a 10. bekezdésben foglalt határozatra benyújtott fellebbezésről szóló határozat meghozatalára vonatkozó javaslatot.
A Nemzeti Tanács a 14. bekezdés szerinti javaslat megküldésének napjától számított 30 napon belül határozatot hoz, amelyben visszautasíthatja a fellebbezést vagy megsemmisítheti az elsőfokú határozatot és újbóli döntéshozatalra visszautalhatja a Nemzeti Akkreditációs Testületnek.
A Nemzeti Akkreditációs Testület, a Nemzeti Tanácsnak az elsőfokú határozat megsemmisítéséről és az újbóli döntéshozatalra való visszautalásáról szóló határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles meghozni a Nemzeti Tanács jogi felfogásával összhangban levő határozatot.
Amennyiben a felsőoktatási intézmény fellebbezést nyújt be a 16. bekezdés szerinti Nemzeti Akkreditációs Testület határozata ellen, a Nemzeti Tanács maga, a fellebbezés kézhezvételének napjától számított 30 napon belül, dönt az akkreditációs kérelemről.
A határozat, amely visszautasítja a fellebbezést, illetve a határozat, amelyben a Nemzeti Tanács maga dönt az akkreditációról, a közigazgatási eljárásban végleges.
A 17. bekezdés szerinti felsőoktatási intézménynek, a végleges határozat, amely visszautasítja az akkreditációs kérelmet, meghozatalának napjától számított 90 nap letelte után, joga van ismét benyújtani az akkreditációs kérelmet.
A 12. bekezdés szerinti recenzensek a Kormány által megállapított összegben a munkájukért térítésre jogosultak.
24. szakasz
A kezdeti akkreditáció megállapítja a felsőoktatási intézmény és a tanulmányi programok kezdeti akkreditációjához szükséges szabványok teljesítését.
A kezdeti akkreditáció eljárásában a Nemzeti Akkreditációs Testület jelentést készít a felsőoktatási intézmény és a tanulmányi programok kezdeti akkreditációjához szükséges szabványok teljesítéséről a működési engedély kiadására vonatkozó ajánlással, illetve a felsőoktatási intézmény működésére vonatkozó engedély kiadására irányuló kérelem visszautasításáról.
25. szakasz
A felsőoktatási intézmény tanulmányi programjainak, oktatásának és munkafeltételeinek önértékelését és minőségének osztályozását végzi.
Az önértékelést a felsőoktatási intézmény általános aktusával előirányzott módon és eljárással kell lebonyolítani, összhangban a felsőoktatási intézmények és a tanulmányi programok önértékelésére és minőségének osztályozására vonatkozó szabványokról szóló aktussal.
Az önértékelési eljárás során meg kell vitatni a hallgatók osztályozását is.
A felsőoktatási intézmény a Nemzeti Akkreditációs Testületnek jelentést tesz az önértékelés eljárásáról és eredményeiről, valamint a minőség osztályozása tekintetében fontos egyéb adatokat szolgáltat a három éves időszakra vonatkozóan.
26. szakasz
A munka koordinálása, a közös politika megállapítása, a közös érdekek megvalósítása és a törvénnyel megállapított teendők ellátása érdekében megalakul az Egyetemi Konferencia.
Az Egyetemi Konferencia tagja valamennyi akkreditált egyetem.
A Konferencia szervezeti felépítését és munkáját alapszabályban kell szabályozni.
Az egyetemet az Egyetemi Konferenciában a rektor képviseli.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt egyetemnek joga van minden 1 000 tanár és munkatárs után még egy képviselőt delegálni az Egyetemi Konferenciába, valamint minden 5 000 egyetemi hallgató után még egy képviselőt delegálni az Egyetemi Konferenciába.
Az Egyetemi Konferencia működéséhez az eszközöket a köztársasági költségvetésből kell biztosítani.
Az Egyetemi Konferencia hatásköre
27. szakasz
Az Egyetemi Konferencia:
1) megvitatja az egyetem oktatási-tudományos, illetve oktatási-művészeti tevékenysége előmozdítása tekintetében közös érdekű kérdéseket;
2) összehangolja az egyetem állásfoglalásait és koordinálja tevékenységét, különösen a beiratkozási politika területén;
3) véleményt mond az oktatási, a tudományos kutatómunka, művészeti és szakmai munka minőségének osztályozására vonatkozó szabványokról;
4) jelölteket javasol a Nemzeti Tanács és a Nemzeti Akkreditációs Testület igazgatóbizottsági tagjainak;
5) javasolja a megfelelő területek szakmai, akadémiai, tudományos, illetve művészeti címeket, e címek rövidítéseit és e rövidítések minősítésének leírását;
6) intézkedéseket javasol az egyetem anyagi helyzetének és a hallgatók jólétének előmozdítása érdekében;
7) az egyetemek számára közös érdekű egyéb kérdéseket vitat meg, a jelen törvénnyel összhangban.
Akadémiai és Felsőoktatási Konferencia
28. szakasz
A munka koordinálása, a közös politika megállapítása, a közös érdekek megvalósítása és a törvénnyel megállapított teendők ellátása érdekében megalakul az Akadémiai és Felsőoktatási Konferencia.
Az Akadémiai és Felsőoktatási Konferenciát az akkreditált felsőfokú intézmények, szaktanulmányi akadémiák és szaktanulmányi főiskolák képezik.
Az Akadémiai és Felsőoktatási Konferencia szervezeti felépítését és munkáját alapszabályban kell szabályozni.
A szaktanulmányi akadémiát, a felsőfokú intézményt és a szaktanulmányi főiskolát az Akadémiai és Felsőoktatási Konferenciában az elnök, illetve az igazgató képviseli.
Az Akadémiai és Felsőoktatási Konferencia működéséhez az eszközöket a köztársasági költségvetésben kell biztosítani.
Az Akadémiai és Felsőoktatási Konferencia hatásköre
29. szakasz
Az Akadémiai és Felsőoktatási Konferencia:
1) megvitatja az oktatási-szakmai, illetve oktatási-művészeti tevékenységek előmozdítására vonatkozó közös érdekű kérdéseket;
2) összehangolja a szaktanulmányi akadémiák és a szaktanulmányi főiskolák állásfoglalását és koordinálja tevékenységüket, különösen a beiratkozási politika területén;
3) véleményt mond az oktatási, a kutatómunka, a művészeti és a szakmai munka minőségének osztályozására vonatkozó szabványokról;
4) javasolja a megfelelő területek szakmai címeinek listáját, a rövidítéseket és ezen címek minősítésének leírását;
5) jelölteket javasol a Nemzeti Tanács és a Nemzeti Akkreditációs Testület igazgatóbizottsági tagjainak;
6) intézkedéseket javasol a szaktanulmányi akadémiák és szaktanulmányi főiskolák anyagi helyzetének és a hallgatók jólétének előmozdítása érdekében;
7) az egyetemek, a szaktanulmányi akadémiák és szaktanulmányi főiskolák számára közös érdekű egyéb kérdéseket vitat meg, a jelen törvénnyel összhangban.
30. szakasz
A felsőoktatási folyamatban partnerként résztvevő egyetemi hallgatók közös érdekeinek érvényesítése érdekében megalakul a Hallgatói Konferencia és az Akadémiai Szaktanulmányi és Felsőoktatási Hallgatói Konferencia (a továbbiakban: Akadémiai és Felsőoktatási Hallgatói Konferencia).
A Hallgatói Konferenciát a hallgatói parlamentek képviselői képezik.
Az Akadémiai és Felsőoktatási Hallgatói Konferenciát a szaktanulmányi akadémiai, a felsőoktatási és szaktanulmányi felsőoktatási hallgatói parlamentek képviselői képezik.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt konferenciák szervezeti felépítését és munkáját a konferencia alapszabályában kell szabályozni, a törvénnyel összhangban.
A hallgatói konferenciáknak joguk van véleményt mondani a jelen törvény 12. szakasza 1. bekezdésének 10) pontjában foglalt kérdésekről.
A hallgatói konferenciák működéséhez az eszközöket a köztársasági költségvetésben kell biztosítani.
A hallgatói konferenciák, a bírósági cégjegyzékbe való bejegyzésüket követően, jogi személyekké válnak a törvénnyel összhangban.
31. szakasz
A Minisztérium:
1) felsőoktatási politikát javasol a Kormánynak;
2) a Nemzeti Tanács javaslatára a Köztársaság által alapított felsőoktatási intézményekben megvalósuló tanulmányokra hallgatói beiratkozási politikát tervez;
3) figyelemmel kíséri a felsőoktatás fejlesztését;
4) kiadja az engedélyeket a felsőoktatási intézmények működéséhez;
5) felosztja a felsőoktatási intézményeknek szánt köztársasági költségvetési pénzeszközöket és ellenőrzi azok felhasználását;
6) gondoskodik a felsőoktatási intézmények bekapcsolódásáról a felsőoktatás minősítésének Európában történő elismerési folyamatába;
7) felügyeletet gyakorol a jelen törvény 12. szakasza 1. bekezdésének 10)-14) pontjaiban foglalt jogszabályok törvényessége felett, az államigazgatást szabályozó törvénnyel összhangban;
8) megállapítja a felsőoktatási intézmények külső minőségellenőrzési eljárását;
9) az érdekelt személy kérelmére megerősíti, hogy a felsőoktatási intézmény által kiadott irat, közokirat;
10) egyéb teendőket lát el a törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésének 8) pontja szerinti aktust közzé kell tenni a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
Európai integrációk az oktatásban
32. szakasz
A Minisztérium gondoskodik a Köztársaság oktatási és nevelési rendszerének az európai oktatás-fejlesztési irányokkal való összehangolásáról. E cél elérése érdekében a Minisztérium valamennyi szükséges cselekményt foganosít, éspedig:
1) biztosítja az Európai Unió oktatási és képzési együttműködési programjaiban való teljes jogú részvételt és az ezen programokban való részvétel hatásainak figyelemmel kísérését;
2) a Köztársaság képviselőinek azon munkacsoportokban és tevékenységekben való részvételének érvényesítését, amelyeket a Nyitott Koordinációs Módszer, a Bolognai folyamatok és az Európai Unió és teljes egészében Európa szintjén indított hasonló kezdeményezések keretében szerveznek.
A szóbanforgó európai kezdeményezésekban való minél jobb és hatékonyabb részvétel céljából a Minisztérium együttműködést valósít meg más állami szervekkel, oktatási intézményekkel, polgári egyesületekkel és egyéb szervezetekkel, amennyiben ez szükséges, a képviselőit pedig az 1. bekezdés 2) pontjában foglalt munkacsoportokba nevezheti ki.
III TANULMÁNYOK ÉS TANULMÁNYI PROGRAMOK
33. szakasz
A tanulmányi program a kötelező és választott tanulmányi területek, illetve tantárgyak összessége, kerettartalommal, melyeknek az elsajátítása biztosítja a megfelelő fokozatú és fajtájú tanulmányra vonatkozó oklevél megszerzéséhez szükséges ismereteket és készséget.
34. szakasz
A felsőoktatási tevékenység akadémiai és szaktanulmányok keretében valósul meg a felsőoktatás megszerzésére irányuló akkreditált tanulmányi programok révén.
Az akadémiai tanulmányokon akadémiai tanulmányi képzés folyik, amely a hallgatókat felkészíti a tudományos, szakmai és művészeti vívmányok fejlesztésére és alkalmazására.
A szaktanulmányokon szaktanulmányi képzés folyik, amely felkészíti a hallgatókat a munkafolyamatba való bekapcsolódáshoz szükséges szakmai ismeretek és készségek alkalmazására és fejlesztésére.
A felsőoktatási képzést megszerző személyeknek a munkafolyamatokba való bekapcsolódásukhoz szükséges szakmai felkészültség céljából, rövid tanulmányi programot kell előadni, amelynek világosan definiált szerkezete, célja és tanulási eredménye van és amely után a rövid tanulmányi program befejezéséről és a megszerzett kompetenciákról bizonyítványt kell kiadni.
35. szakasz
A tanulmányok első fokozata:
1) akadémiai alapozó tanulmányok;
2) alapozó szaktanulmányok;
3) szakosítási szaktanulmányok.
A tanulmányok második fokozata:
1) akadémiai mestertanulmányok;
2) mesterfokozatú szaktanulmányok;
3) szakosítási akadémiai tanulmányok;
A tanulmányok harmadik fokozata az akadémiai doktori tanulmányok.
Tanulmányi program közös oklevél megszerzéséhez
36. szakasz
A közös oklevél megszerzésére irányuló tanulmányi program olyan tanulmányi program, amelyet több, a megfelelő tanulmányi programhoz működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény szervez meg és bonyolít le.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt tanulmányi program akkor bonyolítható le, ha elfogadják azon felsőoktatási intézmények illetékes szervei, amelyek azt megszervezik.
Oktatási-tudományos és oktatási-művészeti területek
37. szakasz
A tanulmányi programok a felsoroltak közül egy vagy több oktatási-tudományos, illetve oktatási-művészeti tudományterületen belül valósulnak meg:
1) Természettudományi-matematikai tudományok;
2) Társadalmi-humanisztikai tudományok;
3) Orvostudományok;
4) Technikai-technológiai tudományok;
5) Művészet.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt tudományterületek keretébe tartozó megfelelő tudományos, művészeti és szakterületeket a Nemzeti Tanács állapítja meg a Hallgatói Konferencia és az Akadémiai és Felsőoktatási Konferencia javaslata alapján.
A 2. bekezdésben foglalt tudományos, művészeti és szakterületek keretében a megfelelő szűkebb tudományos, művészeti és szakterületeket az önálló felsőoktatási intézmény állapítja meg a felsőoktatási intézmény javaslatára.
38. szakasz
A tanulmányi program megállapítja:
1) a tanulmányi program elnevezését és céljait;
2) a tanulmány fajtáját;
3) a tanulás folyamatának eredményét, összhangban a nemzeti minősítési keretet megállapító törvénnyel;
4) a szakmai, akadémiai, tudományos, illetve művészeti címet;
5) a tanulmányi programra való beiratkozás feltételeit;
6) a kötelező és választott tanulmányi területek, illetve tantárgyak listáját és kerettartalmát;
7) a képzés lebonyolításának módját és a képzés egyes fajtáinak lebonyolításához szükséges időt;
8) valamennyi tantárgy pontértékét az európai pontátviteli rendszerrel (a továbbiakban: EPR pontok) összhangban;
9) a szakdolgozat pontértékét az alapozó, szakosított és akadémiai mestertanulmányokon, illetve doktori értekezésen vagy doktori művészeti projekten, EPR pontokban kimutatva;
10) az egyes tantárgyakra vagy tantárgycsoportokra való beiratkozáshoz szükséges előfeltételeket;
11) más tanulmányi programokhoz tartozó tantárgy kiválasztásának a módját;
12) a más programokról való áttérés feltételeit az azonos vagy hasonló tanulmányi terület keretében;
13) a tanulmányi program lebonyolítása tekintetében fontos egyéb kérdéseket.
39. szakasz
A tanulmányi program vagy rövid tanulmányi program valamennyi tantárgyát megfelelő EPR pontban kell kifejezni, a program terjedelmét pedig az összesített EPR pontokban.
A 60 EPR pontot kitevő összeg egy hallgató átlagos összfoglalkozásának felel meg a heti 40 órás tanév folyamán.
A hallgató teljes foglalkozása aktív oktatásból (előadások, gyakorlatok, praktikumok, szemináriumok stb.), önálló munkából, kollokviumokból, vizsgákból, szakdolgozatok kidolgozásából, hallgatói gyakorlatból, a helyi közösségben való önkéntes munkából és a foglalkozás egyéb fajtáiból áll.
A hallgató önkéntes munkája az a díj nélküli, a felsőoktatási rendszerben értékelt feladatvállalás, amelyet a felsőoktatási intézmény szervez a helyi közösség számára fontos projektumokon.
Az önkéntes munka feltételeit, szervezésének és értékelésének módját a felsőoktatási intézmény általános aktusában szabályozza.
Az aktív oktatás teljes óraszáma nem lehet kevesebb 600 óránál egy tanév folyamán.
Az alapozó akadémiai tanulmányok 180 EPR pontból állnak.
Az alapozó szaktanulmányok 180 EPR pontból állnak.
A szakosítási szaktanulmányok legalább 60 EPR pontból állnak.
A szakosítási akadémiai tanulmányok legalább 60 EPR pontból állnak, ha a hallgató előzőleg befejezte az akadémiai mestertanulmányokat.
Az akadémiai mestertanulmányok:
1) legalább 60 EPR pontból állnak, előzőleg az akadémiai alapozó tanulmányok 240 EPR pont terjedelmének megvalósításával;
2) legalább 120 EPR pontból állnak, előzőleg az akadémiai alapozó tanulmányok 180 EPR pont terjedelmének megvalósításával.
A mesterfokozatú szaktanulmányok legalább 120 EPR pontból állnak, előzőleg az első fokozatú tanulmányok legalább 180 EPR pont terjedelmének megvalósításával.
Az akadémiai tanulmányok tanulmányi programjai megszervezhetőek integráltan az alapozó és akadémiai mesterfokozatú tanulmányok keretében.
A doktori tanulmányok legalább 180 EPR pontból állnak, előzőleg az akadémiai alapozó és akadémiai mesterfokozatú tanulmányokon, illetve integrált akadémiai tanulmányokon legalább 300 EPR pont terjedelmű tanulmányok megvalósításával.
Az orvostudományi akadémiai tanulmányi programokat integráltan is meg lehet szervezni az alapozó és akadémiai mesterfokozatú tanulmányokon, amelynek terjedelme legfeljebb 360 EPR pont.
A rövid tanulmányi programokat 30-tól 60 EPR pont terjedelemben lehet megszervezni.
40. szakasz
Az alapozó és szakosított tanulmányok tanulmányi programban szakdolgozatot lehet előirányozni.
Az akadémiai mesterfokozatú tanulmányok és mesterfokozatú szaktanulmányok tanulmányi program tartalmazza a szakdolgozat kidolgozására vonatkozó kötelességet.
A doktori értekezés a doktori tanulmányok tanulmányi program záró része, kivéve a művészetek doktorátusát, amely művészeti projektum.
Kivételesen, a tudományok doktorátusát megszerezheti az orvosi tanulmányokat és a megfelelő szakosítást befejező személy, az egészségvédelmet szabályozó törvénnyel összhangban, a világhírű folyóiratokban megjelent munkákon alapuló megvédett értekezés alapján, a Nemzeti Tanács által megállapított szabványokkal összhangban.
A szakdolgozatot, illetve a tanulmányi program záró részét kimutató pontok számát be kell számítani a tanulmányok befejezéséhez szükséges pontok számának összegébe.
A szakdolgozat előkészítésének és megvédésének módját és eljárását a felsőoktatási intézmény általános aktusában szabályozza.
Az értekezés, illetve a művészeti projektum előkészítésének eljárását és megvédésének feltételeit az egyetem általános aktusa szabályozza.
A felsőoktatási intézmény, amelyen doktori értekezés, illetve a művészeti projektum megvédése folyik, köteles a doktori értekezést és a doktori értekezés értékelésével megbízott bizottság jelentését hozzáférhetővé tenni a nyilvánosság számára, éspedig elektronikus formában az intézmény hivatalos honlapján és nyomtatott formában az intézmény könyvtárában, legalább 30 nappal a bizottság jelentésének az illetékes szerv általi elfogadása előtt, valamint az értekezés megvédéséig.
Az egyetem köteles digitális repozitóriumot kialakítani, amelyben maradandóan őrzik a megvédett doktori értekezések, illetve művészeti projektumok elektronikus formáit és az értekezés értékelésével megbízott bizottság jelentését a mentorra és a bizottság összetételére vonatkozó adatokkal, a szerzői jogok védelmére vonatkozó adatokkal együtt, majd a fenti adatokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
A repozitóriumban őrzött tartalmak másolatát az egyetem köteles a doktori értekezés, illetve a művészeti projektum megvédésétől számított három hónapon belül megküldeni a Minisztérium által vezetett központi repozitóriumba.
41. szakasz
A különböző tanulmányi programok között, ugyanazon tanulmányi fokozat és fajta keretében, átvihetőek az EPR pontok.
Az EPR pontok átvitelének kritériumait és feltételeit és a megfelelő tudásfelmérést az önálló felsőoktatási intézmények általános aktusaikban, illetve a felsőoktatási intézmények megállapodásukban szabályozzák.
A tanulmányi program megszüntetése
42. szakasz
A tanulmányi program megszüntetéséről szóló határozatot az önálló felsőoktatási intézmény szakmai szerve hozza meg az általános aktussal összhangban.
Abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény nem nyújtja be a tanulmányi program rendes akkreditációja iránti kérelmet a 23. szakasz 7. bekezdésében foglalt határidőn belül, köteles határozatot hozni a szóbanforgó tanulmányi program megszüntetéséről, a tanulmányi program akkreditációja leteltének napjától számított 30 napon belül.
A tanulmányi program megszüntetésének esetén, a felsőoktatási intézmény köteles az ott talált hallgatóknak lehetővé tenni a tanulmányok befejezését a megkezdett tanulmányi program és tanulmányok szabályai szerint, a jelen törvénnyel összhangban.
A felsőoktatási intézmény megállapíthatja a 3. bekezdés szerinti hallgatóknak másik tanulmányi programra való átmenetének feltételeit.
A felsőoktatási intézmény a Minisztériumnak megküldi a tanulmányi program megszüntetéséről szóló határozatot, a változásoknak az akkreditált felsőoktatási intézmények nyilvántartásába és az akkreditált tanulmányi programok nyilvántartásába való bejegyzése céljából, a határozat meghozatalának napjától számított 30 napon belül.
A Minisztérium meghozza a működési engedély módosításáról szóló határozatot az 5. bekezdés szerinti határozat megküldésétől számított 30 napon belül.
IV FELSŐOKTATÁSI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEK
43. szakasz
Felsőoktatási tevékenységet a következő felsőoktatási intézmények folytatnak:
1) az egyetem;
2) az egyetemi kar, illetve az egyetem kötelékében működő művészeti akadémia;
3) a szaktanulmányi akadémia;
4) a főiskola;
5) a szakfőiskola.
Az egyetem, a szaktanulmányi akadémia, a főiskola és a szakfőiskola önálló felsőoktatási intézmény.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézmények elnevezése alatt a jogforgalomban csak azok a felsőoktatási intézmények léphetnek fel, amelyek működési engedéllyel rendelkeznek, a jelen törvénnyel összhangban.
A felsőoktatási intézmény a felsőoktatási tevékenységet székhelyén látja el.
A felsőoktatási intézmény a tanulmányi programot távoktatásként is megvalósíthatja, a működési engedéllyel összhangban.
A felsőoktatási tevékenység keretében a felsőoktatási intézmény tudományos kutatótevékenységet, művészeti alkotótevékenységet, szakértői-tanácsadói és kiadói tevékenységet folytat, de egyéb teendőket is elláthat, amelyekkel kommercializálja a tudományos, kutató és művészeti munka eredményeit, azzal a feltétellel, hogy ezekkel a teendőkkel ne veszélyeztesse az oktatás és a tudományos, a művészeti, illetve a szakmai munka minőségét.
A tudományos eredmények, a művészeti alkotómunka és a találmányok kommercializálása céljából, a felsőoktatási intézmény alapíthat gazdasági társaságot, miközben a megtermelt nyereséget, amely megilleti, a felsőoktatási intézmény kizárólag a felsőoktatási intézmény tevékenységének előmozdítására használhatja fel.
Az önálló felsőoktatási intézmény megszervezheti a hallgatók elszállásolását és étkeztetését, a hallgatók kollektív elszállásolását és étkeztetését szabályozó törvénnyel összhangban.
A felsőoktatási intézmények megalapítására és működésére a közszolgálatokról szóló jogszabályokat kell alkalmazni, ha a jelen törvény másképpen nem rendelkezik.
A felsőoktatási intézményben tilos a politikai, pártbeli és vallási szerveződés és tevékenykedés.
44. szakasz
Az egyetem önálló felsőoktatási intézmény, amely tevékenysége ellátása során a felsőoktatási folyamat egységes komponenseként egyesíti az oktatási, a tudományos kutatómunkát, a szakmai, a művészeti és innovációs tevékenységet.
Az egyetem megvalósíthatja a tanulmányok valamennyi fajtáját és fokozatát.
A felsőoktatási intézménynek egyetemi státusa van, ha a tanulmányok valamennyi fokozatán akadémiai tanulmányi programokat valósít meg a jelen törvény 37. szakaszában foglalt legalább három tudományterület és három szakterület keretében.
Kivételesen, egyetemet lehet alapítani a művészettudomány területen, ha megvan a művészet és a művészettudomány legalább három területéhez tartozó tanulmányok mindhárom fokozata.
Egyetemi kar és művészeti akadémia
45. szakasz
Az egyetemi kar, illetve a művészeti akadémia felsőoktatási intézmény, illetve az egyetem kötelékében működő felsőoktatási egység, amely egy vagy több területen valósítja meg az akadémiai tanulmányi programokat és fejleszti a tudományos kutató, a művészeti, illetve szakmai munkát.
Az egyetemi kar, illetve a művészeti akadémiai szaktanulmányi programokat is megvalósíthat.
Az egyetemi kar, illetve a művészeti akadémia a jogforgalomban annak az egyetemnek a neve alatt lép fel, amelynek kötelékében van és saját neve alatt, az egyetem alapszabályával összhangban.
46. szakasz
A szaktanulmányi akadémia önálló felsőoktatási intézmény, amely tevékenysége ellátása során az egységes felsőoktatási folyamat komponenseként egyesíti az oktatási, alkalmazott-kutatási, szakmai és művészeti munkát.
A szaktanulmányi akadémia alapozó szaktanulmányokat, mesteri szaktanulmányokat és szakosított szaktanulmányokat valósíthat meg.
A felsőoktatási intézménynek akadémiai státusa van, ha a szaktanulmányok legalább öt akkreditált tanulmányi programját valósítja meg a jelen törvény 37. szakaszában foglalt legalább két tudományterületről.
47. szakasz
A főiskola önálló felsőoktatási intézmény, amely akadémiai alapozó tanulmányokat, akadémiai mesterfokozatú tanulmányokat és szakosított akadémiai tanulmányokat valósít meg a jelen törvény 37. szakaszában foglalt egy vagy több tudományterületen.
48. szakasz
A szakfőiskola önálló felsőoktatási intézmény, amely alapozó szaktanulmányokat, szakosított szaktanulmányokat és mesterfokozatú szaktanulmányokat valósít meg a jelen törvény 37. szakaszában foglalt egy vagy több tudományterületen.
Tudományos intézetek és az egyetem kötelékében levő egyéb szervezetek
49. szakasz
A tudományos kutatómunka, illetve művészeti-kutató tevékenység előmozdítása érdekében az egyetem kötelékében lehetnek tudományos, illetve művészeti intézetek.
Az innováció fejlesztéséhez és a tudományos, illetve művészeti kutatási eredmények kommercializációjához szükséges innovációs tevékenység végzésére és infrastrukturális támogatás nyújtására az egyetem a kötelékében rendelkezhet innovációs központokkal, kivételes értékekkel foglalkozó központokkal, a technológiai transzferrel foglalkozó központokkal, üzleti-technológiai inkubátorokkal, tudományos-technológiai parkokkal és egyéb szervezetekkel, a tudományos-kutatási tevékenységet szabályozó törvénnyel összhangban.
Az egyetem a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézetekben megvalósjthatja a mester fokozatú akadémiai tanulmányok akkreditált tanulmányi programjait és a doktori tanulmányok tanulmányi programjait.
50. szakasz
A Köztársaság által a felsőoktatási intézmény megalapításához és működéséhez biztosított ingatlanok és egyéb eszközök állami tulajdonban vannak.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt ingatlanok az alapító jóváhagyása nélkül nem idegeníthetőek el.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt ingatlanok és egyéb eszközök csak a jelen törvénnyel megállapított tevékenységek ellátásának funkciójában használhatóak.
A hagyaték, az ajándék, az adomány és szponzorálás alapján szerzett ingatlanok és egyéb vagyon annak a felsőoktatási intézménynek a tulajdona, amely ezt a vagyont megszerezte.
A felsőoktatási intézmény önállóan kezeli a rábízott adományokat, alapítványokat, illetve alapokat, a törvénnyel összhangban.
A hagyatékkal szerzett vagyont a felsőoktatási intézmény olyan célokra használja, amelyre a hagyományozó a hagyaték átadása alkalmával szánta (ha létezik írásbeli dokumentum a hagyatékról) vagy olyan tevékenységre, amelyre a felsőoktatási intézmény be van jegyezve (amennyiben nincs írásos dokumentum a hagyatékról).
51. szakasz
Önálló felsőoktatási intézményt a Köztársaság, valamint jogi és természetes személy alapíthat, a törvénnyel összhangban.
Amikor az önálló felsőoktatási intézmény alapítója a Köztársaság, a megalapításról szóló határozatot a Kormány hozza meg.
A rendőri, illetve a katonai képzési, valamint a nemzetbiztonsági tanulmányi program megvalósítására hivatott felsőoktatási intézmények alapítója a Kormány, a jelen törvényben meghatározott feltételekkel összhangban.
A jelen törvény 3. bekezdésében említett felsőoktatási intézmények az egyetem, illetve a szaktanulmányi akadémia keretében működhetnek, az egyetem, illetve a szaktanulmányi akadémia és a Kormány közötti külön megállapodással összhangban.
Az egyetem, illetve a szaktanulmányi akadémia és a Kormány közötti megállapodásban a belügyekkel, nemzetbiztonsággal és honvédelemmel megbízott államigazgatási szerv javaslatára bizonyos egyetemen, illetve szaktudományi akadémián belül külön tanulmányi program alakítható ki a rendőri, katonai, illetve nemzetbiztonsági képzés szükségleteire.
Az egyetem, illetve a szaktanulmányi akadémia és a jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmény közötti megállapodásban, a Kormány jóváhagyásával, kialakítható együttes oklevél megszerzését célzó tanulmányi program.
A belügyekkel, nemzetbiztonsággal, illetve honvédelemmel megbízott államigazgatási szervek javaslatára a Kormány részletesen szabályozza a jelen szakasz 5. és 6. bekezdésében foglalt tanulmányi program megvalósításának feltételeit és módját, valamint a tanárok és egyetemisták helyzetét, a rendőri, illetve katonai és nemzetbiztonsági képzés céljaival és jellegével kapcsolatos sajátosságok tekintetében.
A jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmények, valamint a jelen szakasz 5. és 6. bekezdésében foglalt tanulmányi program megvalósítása feletti közigazgatási felügyeletet a belügyekkel, honvédelemmel, illetve nemzetbiztonsággal megbízott államigazgatási szervek gyakorolják.
52. szakasz
A felsőoktatási intézmény a működését a működési engedély megszerzését követően kezdheti.
A működési engedélyt a Minisztérium a felsőoktatási intézmény kérelmére adja ki.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt kérelemhez a felsőoktatási intézmény csatolja az alapító okiratot és a jelen törvény 12. szakaszának 12) pontjában említett szabványok teljesítésére vonatkozó bizonyítékokat.
Az a felsőoktatási intézmény, amelynek alapításához nem a köztársasági költségvetésből biztosítják az eszközöket, a jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt kérelemhez csatolja az alapítói tőkéről szóló vagy bankgaranciáról szóló bizonyítékot, amelynek értékét a jelen törvény 12. szakasza 1. bekezdésének 12) és 13) pontjai szerinti szabványok állapítják meg.
A kérelem átvételétől számított 30 napon belül a Minisztérium ellenőrzi, hogy azt a jelen szakasz 3. és 4. bekezdésével összhangban nyújtották-e be.
Abban az esetben, ha a Minisztérium megállapítja, hogy a kérelmet nem a jelen szakasz 3. és 4. bekezdésével összhangban nyújtották be, legfeljebb 30 napos póthatáridőt rendel el a hiánypótlásra.
Ha a kérelmező a meghatározott határidőben nem küszöböli ki a hiányosságokat, az a kérelemtől való elállásnak tekintendő.
A szabályos kérelmet a dokumentációval a Minisztérium a Nemzeti Akkreditációs Testülethez utalja a kezdő akkreditáció érdekében, a kérelem szabályossága megállapításának napjától számított tíz napon belül.
A kezdő akkreditációval kell megállapítani, hogy a felsőoktatási intézmény és a tanulmányi program teljesíti-e a jelen törvény 12. szakaszának 12) pontjában foglalt szabványokat, különösen a következők tekintetében:
1) a tanulmányi program tartalma, minősége és terjedelme;
2) a szükséges tudományos, művészeti és szakmai képesítéssel rendelkező tanerő és egyéb személyzet megfelelő száma;
3) megfelelő helyiség és felszerelés biztosítása, a hallgatók számával összhangban, akiket a felsőoktatási intézmény felvenni szándékozik és a tanulmányok szükséges minőségével összhangban.
A jelen szakasz 9. bekezdésének 2) pontjában foglalt feltétel akkor teljesített, ha a felsőoktatási intézmény benyújtja a bizonylatot arról, hogy biztosította a jelen törvény 23. szakaszának 3-5. bekezdésében foglalt tanárok szükséges számát, akik a jelen törvénnyel összhangban szereztek rangfokozatot.
A Nemzeti Akkreditációs Testület a kérelem átvételétől számított három hónapos határidőn belül jelentést készít a felsőoktatási intézmény, illetve tanulmányi program kezdő akkreditációjáról és azt a Minisztérium elé utalja a következő indítvánnyal:
1) adja ki az engedélyt a felsőoktatási intézmény működéséhez;
2) utasítsa vissza a felsőoktatási intézmény működési engedély kiadása iránti kérelmét.
A Minisztérium a működési engedélyt a Nemzeti Akkreditációs Testület a jelen szakasz 11. bekezdésének 1) pontjában foglalt indítványt tartalmazó jelentésének kézbesítésétől, valamint a jelen törvény 44-48. szakaszaiban foglalt feltételek teljesítésének megállapításától számított 30 napon belül adja ki.
A Minisztérium a működési engedély kiadása iránti kérelmet a Nemzeti Akkreditációs Testület a jelen szakasz 11. bekezdésének 2) pontjában foglalt indítványt tartalmazó jelentésének kézbesítésétől, illetve a jelen törvény 44-48. szakaszaiban foglalt megfelelő feltételek hiányának megállapításától számított 30 napon belül határozatban utasítja vissza.
A működési engedély kiadása iránti kérelem elutasításáról szóló határozat végleges és ellene közigazgatási per indítható.
A működési engedélyben fel kell tüntetni: a tanulmányi programokat, az egyetemisták számát, a tanárok számát, az épületeket, amelyekben a tevékenység folyik, azt, hogy a tanulmányi program távoktatásként folyik-e és a tanulmányaikat ily módon folytató hallgatók maximális számát, valamint hogy a felsőoktatási intézmény folytathatja-e tevékenységét székhelyén kívül.
A felsőoktatási intézmény, amely megkapta a működési engedélyt, a működési engedély megszerzésétől számított legkésőbb egy éven belül köteles benyújtani a kérelmet a felsőoktatási intézmény és a tanulmányi program akkreditációjára.
Az akkreditáció iránti kérelmet a Nemzeti Akkreditációs Testület a Nemzeti Akkreditációs Testület által megállapított formanyomtatványon kell benyújtani, a Minisztérium révén.
A felsőoktatási intézmény miután megkapta a felsőoktatási intézmény és a tanulmányi program akkreditációjáról szóló bizonyítványt, elvégzi a hallgatók beiratását, a nem a Köztársaság által alapított felsőoktatási intézmény esetében pedig az alapítói tőke, illetve a 4. bekezdés szerinti bankgarancia biztosítása esetén.
Minden tanévben, a tanulmányi program első megvalósításánál, a Nemzeti Akkreditációs Testület elvégzi a felsőoktatási intézmény külső minőségellenőrzését.
A működési engedély módosítása, kiegészítése és megvonása
53. szakasz
A működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény kérelmet nyújt be az engedély új tanulmányi programmal való kiegészítése iránt.
Annak a tanulmányi programnak a módosítása és kiegészítése, amelyre a felsőoktatási intézmény megkapta a működési engedélyt, és amelyet működésének a munkaszervezéssel, valamint a tudomány és művészet vívmányaival való összehangolása érdekében végez, a tanulmányi programok akkreditációjára vonatkozó előírt szabványokkal összhangban, nem tekintendő új tanulmányi programnak. A tanulmányi program módosításáról, illetve kiegészítéséről a felsőoktatási intézmény a tanulmányi program módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló határozat meghozatalától számított 60 napos határidőn belül értesíti a Minisztériumot.
Annak a felsőoktatási intézménynek, amely nem kapja meg az akkreditációt, működési engedélye az akkreditációra benyújtott kérelem elvetéséről szóló határozat véglegesítésének napjától számított még egy évig érvényes, miközben nincs joga hallgatókat felvenni.
A felsőoktatási intézmény működési engedélye módosítható vagy megvonható, amikor a külső minőségellenőrzés eljárásában, illetve a felügyelőségi felügyelet megállapítja, hogy nem tesz eleget a törvényben előirányozott tevékenység végzéséhez szükséges feltételeknek.
A felsőoktatási intézménytől meg kell vonni a működési engedélyt abban az esetben is, ha megtiltják a működését, a törvénnyel összhangban.
A felsőoktatási intézmény az új akkreditáció iránti kérelmet legkésőbb a jelen törvény 23. szakasza 7. bekezdésében foglalt határidő letelte előtt egy évvel nyújtja be.
Amennyiben a felsőoktatási intézmény nem nyújtja be a kérelmet az új akkreditáció iránt a 6. bekezdés szerinti határidőben, az akkreditáció érvényessége a 23. szakasz 7. bekezdés szerinti határidő leteltét követő napon megszűnik.
A Minisztérium köteles a 3. és 6. bekezdés szerinti határidő leteltének napjától számított 15 munkanapon belül határozatot hozni a működési engedély megvonásáról és közzétenni az akkreditáció érvényességének megszűnését.
Annak a felsőoktatási intézménynek, amely nem kapja meg az akkreditációt valamely tanulmányi programra, működési engedélye az adott tanulmányi programra még egy évig marad érvényben, de elveszítia a jogát, hogy arra a tanulmányi programra új hallgatókat írjon be.
A jelen szakasz 9. bekezdésében foglalt felsőoktatási intézménynek, amely az előirányzott határidőn belül nem kapja meg az akkreditációt az adott tanulmányi programra, működési engedélye módosításra kerül.
A jelen szakasz 4. és 10. bekezdésében megállapított intézkedések foganatosítása érdekében a Nemzeti Akkreditációs Testület értesíti a Minisztériumot a felsőoktatási intézmény és a tanulmányi program akkreditációjának eredményéről, éspedig az akkreditációról szóló határozat meghozatalának napjától számított egy hónapon belül.
A működési engedély kiegészítése iránti kérelem elutasításáról szóló határozat, valamint a működési engedély módosításáról, illetve megvonásáról szóló határozat végleges a közigazgatási eljárásban.
Ha a felsőoktatási intézmény a működési engedély megvonása, vagy egyéb okok miatt megszűnik működni, a miniszter a Nemzeti Tanács javaslatára, az intézmény működése megszűnésének napjától számított 30 napon belül olyan aktust hoz, amely az adott felsőoktatási intézmény hallgatóinak biztosítja a tanulmányok befejezését.
A 13. bekezdésben szerinti hallgatók tanulmányai befejezésének költségeit az a felsőoktatási intézmény viseli, amelytől megvonták a működési engedélyt.
Az a felsőoktatási intézmény, amelytől megvonták a működési engedélyt, a működési engedély megvonásáról szóló határozat kézbesítésétől számított egy éven belül kérelmezheti a jelen törvény 52. szakaszában foglalt új működési engedély kiadását.
Névváltoztatás, a székhely megváltoztatása és státusbeli változások
54. szakasz
Az önálló felsőoktatási intézmény megváltoztathatja nevét, székhelyét és státusbeli változásokat eszközölhet, a törvénnyel összhangban.
A Köztársaság által alapított önálló felsőoktatási intézmények esetében a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt változásról a Kormány hoz határozatot.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt határozat meghozatala során be kell szerezni minden felsőoktatási intézmény irányító szervének véleményét, amelyre a változás kiterjed, valamint a Nemzeti Tanács véleményét.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt változások esetében eljárást kell folytatni új működési engedély kiadására.
55. szakasz
A felsőoktatási intézmény a törvénnyel megállapított feltételek mellet és eljárás szerint szűnik meg.
A Köztársaság által alapított felsőoktatási intézmény megszűnéséről szóló határozatot a Kormány hozza meg.
A jelen szakasz 2. bekezdésében említett határozat meghozatalának során be kell szerezni a felsőoktatási intézmény irányító szervének véleményét és a Nemzeti Tanács véleményét.
A jelen szakasz 2. bekezdésében említett határozatban ki kell jelölni azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyeken az egyetemistáknak joguk van folytatni a megkezdett tanulmányokat.
56. szakasz
Az alapszabály a felsőoktatási intézmény alapvető általános aktusa, amely az intézmény szervezeti felépítését, munkamódját, irányítását és vezetését, valamint a tevékenység folytatása és a felsőoktatási intézmény működése tekintetében fontos kérdéseket szabályozza, a törvénnyel összhangban.
A felsőoktatási intézmény szervezeti felépítése
57. szakasz
A felsőoktatási intézmény szervezeti felépítését az alapszabállyal kell szabályozni, az alapító okirattal és a jelen törvénnyel összhangban.
Az önálló felsőoktatási intézmény felsőoktatási egységeket alapít, mint belső szervezeti formákat, az alapszabállyal összhangban.
A felsőoktatási egység megalapításáról szóló aktusban meg kell határozni a felsőoktatási egység státusát a jogforgalomban való fellépés és ügyvitel, az anyagi erőforrásokkal való rendelkezés, irányítás és döntéshozatal tekintetében, valamint a felsőoktatási egység működése tekintetében fontos egyéb kérdéseket kell szabályozni.
A szaktanulmányi akadémia kötelékében tanszékek működnek a hasonló tudományágak programjainak megvalósítása, a kutató- és művészeti munka, valamint az erőforrások ésszerűbb kihasználása érdekében.
A hasonló tudományágakra vonatkozó tanulmányi programok, tudományos kutatások, a művészeti munka, az innováció fejlesztése és a tudás-transzfer megvalósítása, valamint az erőforrások hatékonyabb hasznosítása érdekében az egyetem kötelékében egyetemi karok, művészeti akadémiák vagy más felsőoktatási egységek, intézetek, tudományos-kutatási központok, innovációs központok, a technológiai transzfer központok, karrier vezérlő központok, hallgatói tanácsadási és támogatási központok, rendkívüli értékek központjai és egyéb szervezeti egységek vannak.
Az egyetem keretében lehetnek jogi személyiséggel rendelkező egyetemi karok, művészeti akadémiák és egyéb felsőoktatási egységek.
Az egyetemi kar, illetve művészeti akadémia jogi személyiséggel rendelkezik, ha legalább három akkreditált tanulmányi programot valósít meg.
A Köztársaság által alapított egyetem kötelékében működő jogi személyiséggel rendelkező felsőoktatási egység megalapításáról a Kormány hoz határozatot, az egyetem irányító szervének és a Nemzeti Tanács véleményének beszerzését követően.
Az egyetem kötelékében működő jogi személyiséggel rendelkező felsőoktatási egység státusbeli változásairól, nevének és székhelyének megváltoztatásáról szóló határozatot az egyetem irányító szerve kétharmados többséggel hozza meg.
A Köztársaság által alapított egyetem kötelékében működő jogi személyiséggel rendelkező felsőoktatási egység státusbeli változásairól, nevének és székhelyének megváltoztatásáról a Kormány hoz határozatot, az egyetem irányító szerve és a Nemzeti Tanács véleményének beszerzését követően.
A felsőoktatási intézmény a jelen törvény 23. szakaszában foglalt feltételekkel és eljárásban székhelyén kívül is alapíthat felsőoktatási egységet, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik.
Az egyetemi kar, illetve művészeti akadémia, valamint jogi személyiséggel rendelkező más felsőoktatási egység belső szervezeti felépítését és irányítását saját alapszabályával szabályozza, az egyetem alapszabályával összhangban.
Az egyetem hagyja jóvá a kötelékében működő felsőoktatási egység alapszabályát.
Az egyetem és egyéb önálló felsőoktatási intézmény integrative funkciója
58. szakasz
A felsőoktatási intézmény alapszabályában, a felsőoktatási egység megalapításáról szóló aktusban és a felsőoktatási egység általános aktusaiban meg kell állapítani a felhatalmazásokat és az irányítás módját, amelyek biztosítják a felsőoktatási intézmény egységes és összehangolt tevékenységét.
Az egyetem integrálja a kötelékében működő valamennyi intézmény és egység, különösen az egyetemi karok funkcióját, úgy, hogy egységes politikát folytat, amelynek célja az oktatás minőségének állandó előmozdítása, a tudományos kutatómunka, illetve művészeti alkotómunka, az innovációs tevékenység tökéletesítése és a hallgatóknak nyújtandó támogatás az akadémiai és a karrier fejlődésben.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt célok megvalósítása érdekében az egyetem, illetve a szaktanulmányi akadémia külön hatáskörrel rendelkezik a következő területeken:
1) stratégiai tervezés;
2) tanulmányi programok meghozatala;
3) minőségbiztosítás és -ellenőrzés;
4) beiratkozási politika;
5) a tanári rangokba való kinevezés;
6) oklevelek és oklevél-kiegészítők kiadása;
7) nemzetközi együttműködés és mobilitás az egyetem, mint egész érdekében, összhangban az egyetem alapszabályával;
8) a beruházások tervezése;
9) a professzionális etikai kódex és a magatartási szabályok definiálása az intézményben;
10) a szellemi tulajdon irányítása a tudás továbbításának folyamataiban;
11) a foglalkoztatási politika tervezése és a tanárok és munkatársak alkalmazása;
12) az egységes információs rendszer kialakítása és fejlesztése;
13) az egész életen át tartó tanulás;
14) a hallgatók karrier irányítása, tanácsadás és támogatás nyújtása.
A felsőoktatási egységnek joga van javaslatokat tenni a jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt kérdésekkel kapcsolatban, az egyetem, illetve a szaktanulmányi akadémia alapszabályában szabályozott módon.
V TUDOMÁNYOS KUTATÓ-ÉS MŰVÉSZETI MUNKA
59. szakasz
A tudomány és az alkotás fejlesztése, a felsőoktatási tevékenység előmozdítása, illetve az oktatás minőségének előmozdítása, a tudományos és művészeti utánpótlás továbbképzése, a hallgatók tudományos kutatómunkába és művészeti munkába való bevezetése, valamint az egyetem működéséhez és fejlesztéséhez szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében az egyetem tudományos kutatómunkát és művészeti munkát folytat.
Az egyetemen a tudományos munka alapozó, alkalmazott és fejlesztési kutatások, a művészeti munka pedig művészeti projektumok által valósul meg.
A művészeti munka az egyetemen alkotómunkát, interpretálást és művészeti kifejezést jelent, és a művészeti projektumok által valósul meg.
A tudományos kutatómunkát, illetve a művészeti munkát a törvénnyel és az intézmény általános aktusával összhangban kell folytatni és megszervezni.
A tudományos kutatómunka és a művészeti munka kommercializálása érdekében az egyetem, illetve más felsőoktatási intézmény tudományos intézetek, innovációs központok, rendkívüli értékek központjai, technológiai transzfer központok, üzleti-technológiai inkubátorok, tudományos-technológiai parkok és az innovációs tevékenység és az innováció fejlesztéséhez infrastrukturális támogatást nyújó, valamint a kutatási eredmények kommercializálásának egyéb szervezeteinek alapítója lehet, a törvénnyel összhangban.
VI A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZERVEI
A felsőoktatási intézmények szervei
60. szakasz
A felsőoktatási intézmény szerveit az intézmény alapszabályában kell szabályozni, a törvénnyel és az alapító okirattal összhangban.
A felsőoktatási intézménynek irányító szerve, ügyvezető szerve, szakmai szervei és hallgatói parlamentje van.
A felsőoktatási intézmény a tanulmányi programok fejlesztésén való együttműködés megvalósítása céljából, a munkaerő piac szükségleteivel összhangban, rendelkezhet a munkáltatók tanácsával.
61. szakasz
A felsőoktatási intézmény irányító szerve a tanács.
A tanács tagjainak száma páratlan. A tanács tagjainak számát, a tanács tagjainak előterjesztési eljárását, kinevezését és felmentését, a tanács munkamódját és döntéshozatali módját a felsőoktatási intézmény alapszabályában vagy alapító okiratában kell szabályozni.
A tanács tagjainak megválasztása és felmentése titkos szavazással történik.
A tanács tagjainak mandátuma négy évig tart.
Az egyetem kötelékében levő intézet igazgatási szervét a tudományos-kutatási tevékenységet szabályozó törvény definiálja.
A felőoktatási intézmény tanácsának összetétele
62. szakasz
A Köztársaság által alapított felsőoktatási intézmény tanácsa tagjainak száma legalább 17, a szóbanforgó felsőoktatási intézmény alapszabályával összhangban.
Az önálló felsőoktatási intézmény tanácsába arányosan vannak képviselve a kötelékébe tartozó felsőoktatási intézmények képviselői.
A Köztársaság által alapított felsőoktatási intézményben, amelyben az oktatás teljes egészében vagy részben a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a felsőoktatási intézmény tanácsába javasolt jelöltekről a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa mond véleményt.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmény tanácsát az intézmény, a hallgatók és az alapító képviselői képezik.
Az egyetem és a szaktanulmányi akadémia kötelékében levő egyetemek, egyetemi karok, illetve művészeti akadémiák tanácstagjai teljes számából a felsőoktatási intézmény képviselői 55%-ot, az alapítók képviselői 30%-ot és a hallgatók képviselői 15%-ot tesznek ki.
A főiskola és a szaktanulmányi főiskola tanácstagjainak teljes számából a felsőoktatási intézmény képviselői 45%-ot, az alapító képviselői 40%-ot és a hallgatók képviselői 15%-ot tesznek ki.
Ha az alapító a Köztársaság, az alapító képviselőjét a Kormány nevezi ki a tudomány, a kultúra, az oktatás, a művészet és a gazdaság területén kimagasló személyek közül, gondot viselve a mindkét nemhez tartozók képviseltségéről.
A tanács elnökét a felsőoktatási intézmény képviselői közül kell megválasztani.
A jelen szakasz 7. bekezdésében foglalt tanács tagja nem lehet az adott felsőoktatási intézményben vagy az oktatás, illetve tudomány területével megbízott irányító szervben foglalkoztatott személy.
A Köztársaság által alapított felsőoktatási intézmény tanácsa tagjainak számát és a tanács összetételét a felsőoktatási intézmény alapító okiratában kell szabályozni.
63. szakasz
A tanács:
1) a szakmai szerv javaslatára meghozza az alapszabályt;
2) kinevezi és felmenti az ügyvezető szervet;
3) dönt az ügyvezető szerv elsőfokú határozatai ellen benyújtott fellebbezésekről;
4) a szakmai szerv javaslatára meghozza a pénzügyi tervet;
5) a szakmai szerv javaslatára elfogadja a gazdálkodásról szóló jelentést és az éves elszámolást;
6) a szakmai szerv javaslatára elfogadja a beruházási eszközök felhasználásának tervét;
7) jóváhagyja a felsőoktatási intézmény vagyonának kezeléséről szóló határozatot;
8) jóváhagyja a pénzeszközök felosztását;
9) a szakmai szerv javaslatára dönt a tandíj összegéről;
10) az alapítónak legalább évente egyszer jelentést tesz a gazdálkodásról;
11) meghozza a hallgatók fegyelmi felelősségéről szóló általános aktust;
12) kinevezi a felsőoktatási intézmény pénzügyi gazdálkodását ellenőrző külső könyvvizsgálót;
13) felügyeli az ügyvezető szerv eljárását a 135. szakasz 3. bekezdésében foglalt 5) és 6) pontjai szerinti tanfelügyelő aktusainak végrehajtása céljából;
14) egyéb teendőket lát el a törvénnyel és az alapszabállyal összhangban.
A felsőoktatási intézmény tanácsa a szóbanforgó felsőoktatási intézmény ügyvezető szervét felmenti, amennyiben nem jár el a felügyelő a 135. szakasz 3. bekezdése 5) és 6) pontjaiban foglalt aktusai szerint, éspedig legkésőbb az aktus jogerőre lépése tudomásul szerzésének napjától számított 30 napon belül.
A jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében foglalt kérdésekről a tanács a tagjai teljes számának szavazattöbbségével dönt.
64. szakasz
Az egyetem ügyvezető szerve a rektor, az egyetemi kar esetében a dékán, a szaktanulmányi akadémia esetében az elnök, a főiskola és a szakfőiskola esetében az igazgató. Az ügyvezető szervet a felsőoktatási intézmény a teljes munkaidővel munkaviszonyban levő tanárai közül választja, megválasztása pedig határozatlan időre szól. Az ügyvezető szervet három évre kell megválasztani még egy újbóli választási lehetőséggel.
Az egyetem rektora koordinálja a dékán munkáját az egyetem szervei és testületei állásfoglalásainak, döntéseinek és határozatainak végrehajtása céljából, az egyetem jelen törvényben, alapszabályban és az egyetem egyéb általános aktusában megállaptott feladatainak, tevékenységének és hatáskörének megvalósításával kapcsolatban.
A rektor köteles írásos úton figyelmeztetni a dékánt és az egyetemi kar tanácsát a jelen törvénnyel vagy az egyetem alapszabályával ellentétes eljárásokra és határozatokra.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt szerv megválasztásának és felmentésének részletes feltételeit, módját és eljárását, illetékességét és felelősségét a felsőoktatási intézmény alapszabályában kell szabályozni.
Ügyvezető szerv nem lehet az a személy, akit a nemi szabadság ellen elkövetett bűncselekmény, a felsőoktatási intézmény által kiadott közokirat hamisítás bűncselekmény, vagy a felsőoktatási intézményben a tevékenységek ellátása során történt megvesztegetés miatt jogerős ítélettel elítéltek, illetve, akit más bűncselekmény miatt jogerős ítélettel börtönbüntetésre ítéltek, valamint az a személy, aki súlyosan megszegte a szakmai etikai kódexet.
Az ügyvezető szerv tisztsége megszűnik az 5. bekezdés szerint előrt esetekben, az ítélet jogerőre lépésének, illetve a határozat jogerősségének napján.
Az 5. bekezdés szerinti esetekben a felsőoktatási intézmény tanácsa azonnal, de legkésőbb az ítélet jogerőre lépésének, illetve a határozat jogerősségének napjától számtott 15 napon belül megállaptja, hogy az ügyvezető szervnek megszűnt a tisztsége és kinevezi a megbízott ügyvezető szervet.
Amennyiben a 135. szakasz szerinti felügyelő megállapítja, hogy a tanács nem hozta meg az ügyvezető szerv tisztségének megszűnéséről szóló határozatot a 7. bekezdés szerinti határidőben, illetve a 63. szakasz 2. bekezdése szerinti ügyvezető szerv felmentéséről szóló határozatot, a tanács eljárásának elmulasztása tudomásul szerzésének napjától számított nyolc napon belül, javasolni fogja a miniszternek megfelelő határozat meghozatalát.
A miniszter dönt a 8. bekezdés és a 135. szakasz 3. bekezdének 7) pontja szerinti szerv felmentéséről a felügyelő javaslata megküldésének napjától számított 15 napon belül.
A Köztársaság által alapított felsőoktatási intézményben, amelyben az oktatás teljes egészében vagy részben a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt szervbe javasolt jelöltekről a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa mond véleményt.
A rektornak a munkájában a prorektor és a főtitkár segit.
Az egyetemnek van menedzsmentje, amelynek hatáskörét az egyetem általános aktusával összhangban kell megállapítani.
65. szakasz
A felsőoktatási intézmény szakmai szerve dönt az oktatás, a tudományos, kutató és művészeti munka megvalósítását érintő kérdésekről.
Az oktatás minőségének biztosítására, a tanulmányi programok módosítására, a tanulmányok hatékonyságának elemzésére és az EPR pontok számának megállapítására vonatkozó kérdések megvitatása, illetve eldöntése alkalmával a szakmai szervezetekben és azok testületeiben részt vesznek az egyetemisták képviselői és ekkor azok benne foglaltaknak a szakmai szerv teljes taglétszámában.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt szakmai szervezetekben a hallgatók a tagok 20%-át képezik.
Az egyetem szakmai szerve a Szenátus, az egyetemi kar, illetve a művészeti akadémia szakmai szerve az oktatási-tudományos, illetve oktatási-művészeti tanács, a főiskola szakmai szerve az oktatási tanács, a szaktanulmányi főiskola szakmai szerve az oktatási-szakmai tanács, az egyetem kötelékében működő intézet esetében pedig a tudományos tanács.
Az egyetem alapszabályában más szakmai szervek is előirányozhatóak.
A felsőoktatási intézmény szakmai szerveinek összetételét, hatáskörét, tagjainak számát, kinevezésének módját, mandátumának tartamát, valamint döntéshozatali módját a felsőoktatási intézmény alapszabályában kell szabályozni.
Az önálló felsőoktatási intézmény szakmai szerve hozza meg a szakmai etikai kódexet és a magatartás szabályait az intézményben, amely megállapítja az etikai elveket a tudományos, illetve művészeti eredmények közzétételében, a szellemi tulajdonhoz való viszonyulásban, a tanárok és a munkatársak, más foglalkoztatottak és az egyetemisták közötti viszonyokban, a felsőoktatási intézmény és a tanárok, munkatársak és egyetemisták jogforgalomban való fellépésében, valamint a nyilvánosság és a tömegtájékoztatási eszközök iránti viszonyulásban.
66. szakasz
A hallgatói parlament annak a felsőoktatási intézménynek és felsőoktatási egységnek a szerve, amely irányító szervvel és beiratkozott hallgatókkal rendelkezik.
A hallgatói parlament kinevezésének módját és tagjainak számát a felsőoktatási intézmény általános aktusában kell megállapítani.
A felsőoktatási intézmények, illetve felsőoktatási egységek valamennyi hallgatójának, aki abban a tanévben iratkozik be, amikor a hallgatói parlament kinevezése történik, joga van választani és a hallgatói parlamentbe választottnak lenni.
A fogyatékos hallgatók képviselői és az affirmativ intézkedés szerint beiratkozott hallgatók képviselve vannak a hallgatói parlament tagságában.
A hallgatói parlament tagjainak mandátuma két évig tart. A hallgatói parlament tagjainak megválasztása minden év áprilisában titkos és közvetlen szavazással történik.
A hallgatók jogainak érvényesítése és érdekeiknek védelme érdekében a hallgatói parlament megválasztja és felmenti a hallgatók képviselőit a felsőoktatási intézmény, illetve felsőoktatási egység szerveiben, valamint egyéb intézmények szerveiben, ahol a hallgatók képviselve vannak, az intézmény alapszabályával összhangban.
VII A KÖZTÁRSASÁG ÁLTAL ALAPITOTT FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK FINANSZIROZÁSÁNAK ALAPJAI
67. szakasz
A felsőoktatási intézmény a tevékenységének folytatásához szükséges eszközöket a törvénnyel és az alapszabállyal összhangban a következő forrásokból szerzi be:
1) az alapító által biztosított eszközökből;
2) tandíjakból;
3) támogatásokból, adományokból, hagyatékokból;
4) a tudományos kutatómunka, művészeti és szakmai munka finanszírozására szolgáló eszközökből;
5) az oktatási, kutatási és tanácsadói szolgáltatások megvalósításával kapcsolatos projektumokból és szerződésekből;
6) kereskedelmi és egyéb szolgáltatások térítéseiből;
7) alapítói jogokból és harmadik személyekkel kötött szerződésekből;
8) egyéb forrásokból, a törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt eszközöket a felsőoktatási intézmény önállóan kezeli.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt eszközöket megszerezheti a felsőoktatási egység is az önálló felsőoktatási intézmény alapító okiratával és általános aktusával összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt eszközöket az egységes költségvetési osztályozással összhangban kell kimutatni és nyilvántartásba venni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett éves szintű eszközök összegére vonatkozó adatok a nyilvánosság a felsőoktatási intézmény hivatalos honlapján férhet hozzá, legkésőbb a következő naptári év egy negyedéve végén.
Az alapitó által biztositott eszközök
68. szakasz
A Köztársaság által alapított felsőoktatási intézmény a tevékenysége keretében akkreditált tanulmányi programok megvalósítására szolgáló eszközöket a Kormánnyal a Minisztérium előzetes véleményének megszerzését követően megkötött szerződés alapján szerzi meg.
A tevékenység folytatására szolgáló eszközöket egy tanév folyamán a felsőoktatási intézmény munkaprogramjával összhangban kell biztosítani.
Az egyetem kötelékében működő felsőoktatási intézmény tevékenységének folytatása során az alapító által biztosított eszközökkel a jogforgalomban az alapszabályi feljogosítása alapján lép fel, saját nevében, de az egyetem számlájára.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmény irányító szerve a költségvetésből odaítélt eszközök rendeltetésszerű és gazdaságos költéséért az illetékes minisztériumnak tartozik felelősséggel.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmények működésének normatívumait és szabványait, azok megvalósításához szükséges anyagi eszközöket - ideértve az egyetem a felsőoktatási intézményekben és egységekben oktatásra kerülő tanulmányi programok keretében megvalósuló funkciójának megvalósítására szolgáló eszközöket - a Kormány a Nemzeti Tanács javaslatára és az Egyetemi Konferencia, valamint az Akadémiai és Főiskolai Konferencia véleményének megszerzését követően állapítja meg.
Az alapító eszközeinek rendeltetése
69. szakasz
Az alapító a felsőoktatási intézmény számára a következő rendeltetésekre biztosít eszközöket:
1) anyagi költségekre, a folyó és beruházásos karbantartásra;
2) a foglalkoztatottak munkabérére, a törvénnyel és a kollektív szerződéssel összhangban;
3) a felszerelésre;
4) a könyvtári állományra;
5) az oktatás minősége növelésének funkciójában levő tudományos kutatómunka, illetve művészeti munka ellátására;
6) a foglalkoztatottak tudományos, művészeti és szakmai továbbképzésére;
7) az oktatási-tudományos és oktatási-művészeti utánpótlás fejlesztésének ösztönzésére;
8) a tehetséges egyetemistákkal való foglalkozásra;
9) a nemzetközi együttműködésre;
10) a tudás- és technológiatranszfer központok munkájára;
11) az információforrásokra és információs rendszerekre;
12) a kiadói tevékenységre;
13) a karrier irányítású és tanácsadási központok működésére;
14) a hallgatói parlament munkájára és a hallgatók oktatáson kívüli tevékenységére;
15) a rokkant hallgatók tanulmányaihoz szükséges felszerelés és feltételek finanszírozására;
16) egyéb rendeltetésekre, a törvénnyel összhangban.
70. szakasz
Az eszközök, amelyeket a felsőoktatási intézmény, illetve felsőoktatási egység megvalósít, kivéve a Köztársaság által biztosított eszközöket, az adott felsőoktatási intézmény, illetve felsőoktatási egység saját bevételeit képezik (tandíj, harmadik személyeknek nyújtott szolgáltatások, adományok, támogatások, szponzorálás és egyéb eszközszerzési források).
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett eszközöket a tevékenység előmozdítására és a munka minőségének emelésére kell felhasználni.
Az 1. bekezdésben foglalt eszközöket és a saját bevételeiből szerzett vagyont a felsőoktatási intézmény, illetve jogi személyiséggel rendelkező felsőoktatási egység önállóan rendelkezik a törvénnyel és az adott felsőoktatási intézmény, illetve felsőoktatási egység általános aktusával összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett, jogi személyiséggel nem rendelkező felsőoktatási egység tevékenységének folytatásával megszerzett eszközökkel az adott egység rendelkezik a törvénnyel és annak a felsőoktatási intézménynek az általános aktusával összhangban, amelynek keretében működik.
Az egyetem kötelékében működő felsőoktatási egységek a jelen szakasz 1. bekezdésében említett eszközökkel való rendelkezés esetén a jogforgalomban saját nevükben és saját számlájukra lépnek fel, a törvénnyel, az egyetem alapszabályával és saját alapszabályukkal összhangban.
Az egyetem kötelékében működő felsőoktatási egységek a jelen szakasz 1. bekezdésében említett eszközök egy részét az egyetemi szintű közös ügyek finanszírozására választják ki, az egyetem általános aktusával összhangban.
A jelen szakasz 5. bekezdésében említett eszközök leválasztása az egyetemi tanács határozatával a folyó tanévre megállapított tevékenységek tervezett terjedelme és költségei alapján történik.
A felsőoktatási intézmény általános aktusban állapítja meg, a jelen törvénnyel összhangban, a saját bevételeinek elosztását.
A Minisztérium folyamatosan gyűjti, figyelemmel kiséri és elemzi a felsőokattási intézmények saját bevételeiről szóló adatokat és azok költését, egyenként és teljes rgészében.
71. szakasz
A felsőoktatási intézmény az eszközöket a tandíjból a tandíjfizető hallgatók számára előirányozott tandíj mértékéről szóló határozat alapján szerzi meg.
A tandíj mértékének megállapítására szolgáló mércéket a felsőoktatási intézmény általános aktusában kell meghatározni.
A felsőoktatási intézmény az új hallgatók beiratkozására vonatkozó pályázat kiírása előtt köteles megállapítani a következő tanévre vonatkozó tandíj mértékét valamennyi tanulmányi programra.
A tandíj az egy tanévre szóló tanulmányi költségeket, illetve 60 EPR pont megszerzésének költségeit fejezi ki.
A tandíj felöleli a felsőoktatási intézmény által egy tanulmányi évre vonatkozó tanulmányi program megvalósítása keretében a hallgatónak nyújtott rendszeres szolgáltatásokért járó térítéseket.
A jelen szakasz 5. bekezdésében foglalt rendszeres szolgáltatásokat az egyetem, illetve más önálló felsőoktatási intézmény határozatában kell megállapítani.
A tandíj összegének megállapítására szolgáló mércék és a tandíj összegére vonatkozó határozat a nyilvánosság számára a felsőoktatási intézmény hivatalos honlapján hozzáférhetők.
VIII A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY SZEMÉLYZETE
Oktatói és nem oktatói személyzet
72. szakasz
A felsőoktatási intézmény oktatói személyzetét az oktatói, tudományos, művészeti, kutatási és innovációs tevékenységet végző személyek képezik.
A jelen törvény értelmében az oktatói személyzet: a tanárok, a kutatók és a munkatársak.
A felsőoktatási intézmény nem oktatói személyzetét a szakmai, adminisztratív és műszaki teendőket ellátó személyek képezik.
Az a személy, akit a nemi szabadság ellen elkövetett bűncselekmény, a felsőoktatási intézmény által kiadott közokirat hamisítása bűncselekmény, vagy a felsőoktatási intézményben a tevékenységek ellátása során történt megvesztegetés miatt jogerős ítélettel elítéltek, nem szerezheti meg a tanári, illetve munkatársi rangot.
Ha a jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt személy szerzett ranggal rendelkezik, a felsőoktatási intézmény határozatot hoz a tanári, illetve munkatársi teendők ellátásának tilalmáról.
A jelen szakasz 5. bekezdésben foglalt személynek munkaviszonya megszűnik a törvénnyel összhangban.
73. szakasz
A felsőoktatási intézmény tanári rangjai: előadó, főelőadó, szaktanulmányok tanára, docens, rendkívüli tanár és rendes tanár.
Az előadói, főelőadói és szaktanulmányi tanári rangú tanárok csak a szaktanulmányokon oktathatnak.
A docensi, rendkívüli és rendes tanári rangú tanárok oktathatnak valamennyi tanulmányi fajtán.
A tanári rangba való kinevezés feltételei
74. szakasz
Tanári rangba a megfelelő akkreditált tanulmányi programon és akkreditált felsőfokú intézményen szerzett megfelelő szakmai, akadémiai, tudományos, illetve művészeti címmel rendelkező és oktatói munkára képes személy nevezhető ki.
Előadói rangba az akadémiai magiszter címmel, illetve legalább az akadémiai tanulmányok specialistája szakmai címmel rendelkező személy nevezhető ki.
Főelőadói rangba a tudományok doktora tudományos címmel, illetve a művészetek doktora művészeti címmel rendelkező személy nevezhető ki.
Szaktanulmányi tanári rangba tudományok doktora tudományos címmel, illetve a művészetek doktora művészeti címmel rendelkező személy nevezhető ki, akinek a tudományos folyóiratokban vagy gyűjteményekben recenzióval megjelentetett tudományos, illetve szakmunkái, illetve művészeti alkotásai vannak.
A művészet területén előadói, főelőadói és szaktanulmányok tanára rangba első, illetve másodfokozatú felsőoktatási képzettséggel és elismert műalkotásokkal rendelkező személy nevezhető ki.
Docensi rangba az előző tanulmányi fokozatokat legalább nyolcas (8) átlagos osztályzattal befejező, illetve a felsőoktatási intézményben legalább hároméves pedagógia tapasztalattal rendelkező, a tudományok doktora tudományos címmel, illetve a művészetek doktora tudományos címmel rendelkező, a tudományos folyóiratokban és gyűjteményekben megjelent, elbírált tudományos, illetve szakmai munkákkal, művészeti alkotásokkal rendelkező személy nevezhető ki.
A művészet területén docensi rangba mester fokozatú akadémiai tanulmányok felsőoktatási képzettséggel és elismert műalkotásokkal rendelkező személy nevezhető ki.
Rendkívüli tanári rangba a jelen szakasz 6. bekezdésében foglalt feltételek mellett a tudomány, illetve művészet szűkebb körű területén a tudomány, illetve művészet fejlesztése tekintetében jelentős, a nemzetközi vagy vezető hazai folyóiratokban megjelent, elbírált több tudományos munkával, eredeti szakmai alkotással (projektum, tanulmány, szabadalom, eredeti módszer, új fajta stb.), tudományos projektek vezetésével vagy a bennük való részvétellel, megjelent tankönyvvel, monográfiával, praktikummal vagy a szűkebb körű tudomány, illetve művészet területén -, amelyhez a nemzetközi vagy hazai tudományos értekezleteken közölt több munkát is kiválasztanak - feladatgyűjteménnyel rendelkező személy nevezhető ki.
Rendkívüli tanári rangba a művészet területén első fokozatú felsőoktatási képzettséggel és a művészethez való önálló hozzájárulást képező műalkotásokkal rendelkező személy is kinevezhető.
Rendes tanári rangba választható a 8. bekezdés szerinti feltételeken kívül az a személy,aki a szűkebb területen a tudományos gondolat fejlődésére hatást gyakorló a nemzetközi vagy vezető hazai folyóiratokban recenzióval megjelentetett nagyobb számú tudományos munkával, illetve a művészet fejlődésére jelentős nagyobb számú elismert művészeti alkotással, nagyobb számú tudományos munkával és a nemzetközi vagy hazai tudományos értekezleteken ismertetett nagyobb számú tudományos munkával, megjelentetett tankönyvvel vagy monográfiával vagy eredeti szakalkotással rendelkezik és az egyetemi kar tudományos-oktatási utánpótlásának fejlesztésében elért eredményekkel, valamint részt vett a szakosított és mesterfokozatú akadémiai tanulmányok zárómunkálataiban.
Rendes tanári rangba a művészet területén mester fokozatú akadémiai tanulmányok felsőoktatási képzéssel és olyan kiváló művészeti alkotásokkal rendelkező személy is kinevezhető, amely jelentős hatást gyakorolt a kultúra és a művészet fejlődésére.
A tanári rangba való megválasztás részletesebb feltételeit a felsőoktatási intézmény általános aktusa állapítja meg, összhangban a 12. szakasz 1. bekezdésének 15) pontjában foglalt az egyetem tanári rangba való megválasztás minimális feltételeivel.
Tanári rang megszerzése és munkaviszony létesítése
75. szakasz
A felsőoktatási intézmény pályázatot ír ki a tanári rang megszerzésére és munkaviszony létesítésére a felsőoktatási intézmény általános aktusában megállapított szűkebb tudományos, szakmai, illetve művészeti területekre.
Az egyetemi kar, illetve más felsőoktatási egység javaslatára az egyetem végzi valamennyi tanári rang kinevezését, a szaktanulmányi akadémia pedig a szaktanulmányi akadémia megfelelő felsőoktatási egységének javaslatára a tanároknak az előadói, főelőadói és szaktanulmányi tanári rangba való kinevezését.
A főiskola végzi valamennyi tanári rang kinevezését, a szaktanulmányi főiskola pedig a szaktanulmányi előadói, főelőadói és tanári rangok kinevezését.
Az előadói, főelőadói, docensi és rendkívüli tanári rangba kinevezett személy rangot szerez és öt évig tartó időszakra munkaviszonyt létesít.
A szaktanulmányi tanári és rendes tanári rangba kinevezett személy rangot szerez és határozatlan időre létesít munkaviszonyt.
A tanári rangba kinevezett személlyel a munkaszerződést a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmény ügyvezető szerve köti meg.
A munkaviszony létesítésének, valamint a tanári rang megszerzésének eljárását és módját a felsőoktatási intézmény általános aktusában kell szabályozni.
A tanári rang kinevezése során az egyetem és a felsőoktatási intézmény a következő elemeket veszi figyelembe: az oktatási, tudományos, kutató illetve művészeti munka eredményeinek értékelését, a felsőoktatási intézmény oktatásfejlesztésében és más tevékenységeinek fejlesztésében való részvétel értékelését, a pedagógiai tevékenység eredményeinek értékelését, valamint a tudományos-oktatási, illetve művészeti-oktatási utánpótlás biztosításában elért eredmények értékelését.
A tudományos kutatómunka eredményeinek értékelése a jelen törvény 74. szakaszának 12. bekezdése szerint történik.
Az oktatás és egyéb tevékenységek fejlesztésében való részvétel eredményeinek és a tudományos-oktatási, illetve művészeti-oktatási utánpótlás biztosításában elért eredmények értékelését az a felsőoktatási egység által definiált feltételek alapján végzi, amelyben a tanár oktat, az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban.
A pedagógia tevékenység eredményeinek értékelésénél figyelembe kell venni a hallgatók véleményét, a felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban.
A felsőoktatási intézmény köteles az 1. bekezdés szerinti pályázatot legkésőbb azon idő letelte előtt hat hónappal kiírni, amelyre a tanárt választják és a pályázat kiírásának napjától számított kilenc hónapon belül befejezni.
Az oktatási személyzet alkalmazása az önálló felsőoktatási intézmény keretében
76. szakasz
Az oktatási személyzet alkalmazását, oktatási és tudományos-kutatási munkáját az önálló felsőoktatási intézmény keretében és annak számára az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusa szabályozza, a jelen törvénnyel és a munkát szabályozó törvénnyel összhangban.
77. szakasz
A felsőoktatási intézmény pályázat kiírása nélkül alkalmazhat tanárokat a Köztársaság területén kívül levő más önálló felsőoktatási intézményből, vendégtanári rangban.
Kivételesen, a művészet területén történő oktatás szükségleteire a vendégtanár lehet a Köztársaság területén kívüli lakhelyű kimagasló művész is.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt rangba kinevezett személy jogait és kötelességeit az oktatásra való alkalmazásról szóló szerződésben kell szabályozni, a felsőoktatási intézmény általános aktusával előirányzott feltételek mellett és módon.
A vendégtanár alkalmazásának módját az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusa szabályozza.
78. szakasz
A kar vagy más felsőoktatási egység javaslatára a nyugállományban lévő rendes tanárnak, aki az előző három tanévben vonult nyugállományba, akinek legalább 20 év munkatapasztalata van a felsőoktatásban és a tudomány területén, a tudományos, illetve művészeti munkájával külön kimagasló, nemzetközi tekintélyt szerzett és azon a téren, amelyre kinevezték, oktatási-tudományos, illetve oktatási-művészeti utánpótlás biztosításában eredményeket ért el, az egyetem emeritus tanári rangot ítélhet oda.
Az emeritus tanár részt vehet a második és harmadik fokozatú akadémiai tanulmányokon való oktatás valamennyi formájában, lehet mentor és az adott tanulmányokon a doktori értekezések, illetve doktori művészeti projektek elkészítésére és megvédésére kinevezett bizottság tagja, az egyetemi tanár megválasztására tett javaslat előkészítésével megbízott bizottság tagja és részt vehet a tudományos kutatómunkában, illetve a művészeti munkában.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt személy rangja odaítélésének eljárását és módját, valamint jogait részletesebben az egyetem általános aktusában kell szabályozni, az egyetemi tanári rangba való kinevezésre vonatkozó a 12. szakasz 1. bekezdésének 15) pontjában foglalt minimális feltételekkel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt rangra kinevezett személy jogait és kötelességeit az oktatásra való alkalmazásról szóló szerződésben kell szabályozni.
Az oktatásban alkalmazott emeritus tanárok teljes száma nem lehet nagyobb az egyetemi tanárok teljes számának 3%-nál.
Az emeritus tanári rang odaítélésének eljárását az a felsőoktatási intézmény indítványozza, amelyben a személy legalább hét évet teljes munkaidejű munkaviszonyban töltött.
A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia munkajellegű összetételében levő tagja, aki a nyugdíjba vonulás előtt tanári vagy tudományos fokozattal rendelkezett, részt vehet az oktatás valamennyi formájában a doktori akadémiai tanulmányokon, lehet mentor és a doktori értekezés elkészítésére és megvédésére kinevezett bizottság tagja, az egyetemi tanár megválasztására tett javaslat előkészítésével megbízott bizottság tagja és részt vehet a tudományos kutatómunkában.
Idegen nyelvi és készségfejlesztő tanárok
79. szakasz
Az idegen nyelv, illetve készségfejlesztés oktatását a jelen törvény 73. szakaszának 1. bekezdésében foglalt ranggal rendelkező személyen kívül az első fokozatú felsőoktatási képzettséggel, a megfelelő területen megjelent szakmunkákkal és oktatási képességgel rendelkező idegen nyelvi és készségfejlesztő tanár is végezheti.
Az 1. bekezdés szerinti készségfejlesztő tanárok csak azokban a tudományos, szakmai és művészeti területeken választhatóak meg, amelyekre a Köztársaságban nincsenek doktori tanulmányok. A felsőoktatási intézmény általános aktusában kell részletesebben szabályozni az idegen nyelvi, illetve készségfejlesztő tanár kinevezésének módját és időtartamát.
80. szakasz
A felsőoktatási intézmény a szakmai szerv javaslatára az aktív tanítás részében, ideszámítva az előadásokat és a gyakorlatokat is, a tanulmányok első és második fokozatán, a tantárgy tanítási óraszámának legfeljebb egy harmadáig a szemeszter folyamán, munkaviszonyon kívüli előadót, aki legalább az akadémiai mesterfokozatú tanulmányok felsőoktatási képzésével rendelkezik és aki rendelkezik a megfelelő terület szükséges tudásával és készségével és tehetséget mutat a tanítási munka iránt.
A munkaviszonyon kívüli előadó kizárólag a szakmai-aplikatív tantárgyakon alkalmazható.
A felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottak a tantárgyak tanításában felelősek a munkaviszonyon kívüli előadók által realizált tanítás minőségéért.
Az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusa részletesebben szabályozza a választás módját és idejét, amelyre alkalmazzák a munkaviszonyon kívüli előadót.
Az 1. bekezdés szerinti személlyel szerződést kell kötni az alkalmazásról legtovább egy tanév tartamban a meghosszabbítás lehetőségével, a kifizetést pedig e szerződés alapján a felsőoktatási intézmény saját bevételeiből realizálja.
81. szakasz
A tudományos kutatótevékenységet szabályozó törvényben előirányzott módon és eljárással tudományos rangba kinevezett személy részt vehet az oktatás valamennyi formájában a mesterfokozatú doktori akadémiai tanulmányokon, lehet mentor, és a mesterfokozatú tanulmányok záró szakdolgozatának és a doktori értekezés elkészítésére és megvédésére kinevezett bizottság tagja, az egyetemi tanár és munkatárs megválasztására tett javaslat előkészítésével megbízott bizottság tagja és részt vehet a tudományos kutatómunkában.
Ha a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt személy nem létesített munkaviszonyt abban a felsőoktatási intézményben, amelyben a program folyik, az intézmény szerződést köt vele az oktatásra való alkalmazásról.
82. szakasz
A munkatársi rangok: oktatási munkatárs, asszisztens és doktorátussal rendelkező asszisztens.
A tanulmányi programok keretében tanítást végző munkatárs rangja, a művészet oktatási-művészeti területen: művészeti munkatárs, művészeti főmunkatárs, önálló művészeti munkatárs, szakmunkatárs, fő szakmunkatárs és önálló szakmunkatárs.
Az oktatási munkatársak rangja az idegen nyelvek tanulmányi program keretében a lektor és a főlektor.
A tanulmányi programok realizálásának szükségleteire a felsőoktatási intézmény alkalmazhat munkaviszonyon kívüli munkatársakat is.
A felsőoktatási intézmény általános aktusa előirányozza a jelen szakasz 2. és 3. bekezdésében foglalt munkatársi rangok kinevezésének feltételeit.
83. szakasz
A felsőoktatási intézmény az első fokozatú tanulmányokon való oktatáshoz az oktatási munkatárs rangra az akadémiai mestertanulmányok vagy szakosított akadémiai tanulmányok hallgatóját nevezi ki, aki az első fokozatú tanulmányokat legalább nyolcas (8) átlagosztályzattal fejezte be.
Kivételesen, a szaktanulmányi felsőoktatási intézmény munkatársi rangban az első fokozatú tanulmányok oktatásában mesterfokozatú szaktanulmányi vagy szakosított szaktanulmányi hallgatót is választhat, aki az első fokozatú tanulmányokat legalább nyolcas (8) átlagos osztályzattal fejezte be.
Oktatási munkatársnak a művészet területén kinevezhető az a személy is, aki első fokozatú felsőoktatási képzettséggel rendelkezik, osztályzatának teljes átlaga legalább nyolcas (8) és abból a tantárgyból, amelyre kinevezik, átlaga legalább kilences (9), a felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban, ha erre a területre nem irányoztak elő akadémiai mestertanulmányokat.
Az oktatási munkatárs rang kinevezésének külön feltételeit a felsőoktatási intézmény általános aktusában kell megállapítani.
A jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében foglalt személlyel munkaszerződést kell kötni egy évig terjedő időszakra, a szerződés még egy évre szóló meghosszabbításának lehetőségével a tanulmányok tartama alatt, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanulmányok befejeződnek.
A jelen szakasz 5. bekezdésében foglalt szerződést a felsőoktatási intézmény ügyvezető szerve köti meg.
84. szakasz
A felsőoktatási intézmény asszisztensi rangba azt a doktori tanulmányok hallgatóját nevezi ki, aki az előző valamennyi tanulmányi fokozatot legalább nyolcas (8) átlageredménnyel fejezte be és oktatási készséggel rendelkezik.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt feltételek mellett asszisztensi rangba a felsőoktatási intézmény kinevezheti a tudományok magiszterét is, illetve a művészetek magiszterét, akinek doktori értekezését, illetve doktori művészeti projektumát elfogadták.
Az asszisztensi rang kinevezés külön feltételeit a felsőoktatási intézmény általános aktusában kell megállapítani.
Kivételesen, a klinikai tantárgyak oktatására a felsőoktatási intézmény asszisztensi rangba megfelelő egészségügyi szakosítást végzett személyt nevez ki.
A művészet területén asszisztensi rangba a felsőoktatási intézmény a művészetek magisztere akadémiai címmel és olyan műalkotásokkal rendelkező személyt nevezhet ki, amely alkotások az önálló művészeti alkotótevékenységre való hajlamról tanúskodnak, ha a művészeti területre, amelyre kinevezik, nem doktori tanulmányokat irányoztak elő.
A művészet területén asszisztensnek az a személy nevezhető ki, aki befejezte az első fokozatú akadémiai tanulmányokat és olyan műalkotásokkal rendelkezik, amelyek önálló művészi tevékenységre való hajlamról tanúskodnak, ha arra a művészeti területre, amelyre kinevezik nem akadémiai mestertanulmányokat, illetve doktori tanulmányokat irányoztak elő.
Az asszisztensi rangba kinevezett személlyel munkaszerződést kell kötni három évig terjedő időszakra, még három évre szóló meghosszabbításnak lehetőségével.
A jelen szakasz 7. bekezdésében foglalt munkaszerződés meghosszabbításának lehetősége azokra az asszisztensekre vonatkozik, akik tudományok doktora, illetve művészetek doktora tudományos címet szereztek.
A jelen szakasz 7. bekezdésben foglalt szerződést a felsőoktatási intézmény ügyvezető szerve köti meg.
Doktorátussal rendelkező asszisztens
85. szakasz
A felsőoktatási intézmény doktorátussal rendelkező asszisztensi rangba választhat olyan személyt, aki megszerezte a tudományok doktora címet, illetve a művészetek doktora művészeti címet és aki oktatási készséggel rendelkezik.
A doktorátussal rendelkező asszisztensi rangba való választás külön feltételeit a felsőoktatási intézmény általános aktusa állapítja meg.
A doktorátussal rendelkező asszisztensi rangba kinevezett személlyel három éves időszakra munkavállalási szerződést kell kötni, még három évre való meghosszabbítás lehetőségével.
A 3. bekezdés szerinti szerződést a felsőoktatási intézmény ügyvezető szerve köti meg.
Munkaviszonyon kívüli munkatárs
86. szakasz
A felsőoktatási intézmény az első fokozatú tanulmányokon való oktatás segítségére munkaviszonyon kívüli munkatársi rangba (demonstrátor és hasonló) megválaszthatja az első, második vagy harmadik tanulmányi fokozatú hallgatóját, aki az első fokozatú tanulmányokon legalább 120 EPR pontot valósított meg összesen 8 (nyolcas) átlageredménnyel.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt rangra való megválasztás külön feltételeit a felsőoktatási intézmény általános aktusában állapítja meg.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett személlyel szerződést kell kötni az alkalmazásról, legfeljebb egy tanév tartammal, még egy tanévre vonatkozó meghosszabbítás lehetőségével.
87. szakasz
A felsőoktatási intézményen kívül történő gyakorlati oktatás megvalósításához a felsőoktatási intézmény munkaviszonyon kívüli munkatársi címre (gyakorló munkatárs, klinikai asszisztens és hasonló) megválaszthatja annak az intézménynek a foglalkoztatottját, amelyben a gyakorlat része megvalósul.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt rangra való megválasztás külön feltételeit a felsőoktatási intézmény általános aktusában állapítja meg.
Foglalkoztatási politika a felsőoktatási intézményben
88. szakasz
A felsőoktatási intézmény a foglalkoztatási politikát az oktatási folyamat jó minőségű, ésszerű és hatékony módon való megszervezésének szükségéből kiindulva állapítja meg.
A tanárok és munkatársak a munkaviszonyt általában teljes munkaidőre létesítik, a felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban.
A klinikai tantárgyak oktatását végző tanárok és munkatársak teljes idejű munkaviszonyt valósítanak meg, összhangban a felsőoktatási intézmény általános aktusával és az egészségvédelmet szabályozó törvénnyel.
A nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló és katonai kiképzési tanulmányi programokat megvalósító felsőoktatási intézményben, a szak- és alkalmazott tantárgyakat a nemzetbiztonsággal, illetve honvédelemmel megbízott államigazgatási szervekben foglalkoztatott személyek is oktathatják, a törvénnyel és a felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban.
A jelen szakasz 4. bekezdésében említett személyekkel a felsőoktatási intézmény oktatásra való alkalmazásról szóló szerződést köt.
A jelen szakasz 3. és 4. bekezdésében foglalt tanároknak és munkatársaknak a felsőoktatási intézményben teljes munkaidejű tanári és munkatársi státusuk van.
IX A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN FOGLALKOZTATOTTAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
A foglalkoztatottak jogai és kötelességei
89. szakasz
A felsőoktatási intézményben foglalkoztatottak jogai, kötelességei és felelőssége tekintetében a munkaügyet szabályozó törvényt kell alkalmazni, ha azokat a jelen törvény másképpen nem szabályozza.
A felsőoktatási intézményben foglalkoztatottak egyedi jogairól, kötelességeiről és felelősségéről az adott intézmény ügyvezető szerve dönt.
A foglalkoztatottak jelen törvény 76. szakasza szerinti teendőkkel kapcsolatos egyedi jogairól, kötelességeiről és felelősségéről az önálló felsőoktatási intézmény ügyvezető szerve dönt.
A felsőoktatási intézmény ügyvezető szervének egyedi jogairól, kötelességeiről és felelősségéről az adott intézmény irányító szerve dönt.
Más önálló felsőoktatási intézményekben és egészségügyi intézményekben végzett munka
90. szakasz
Az érdekellentétek megakadályozása és az oktatási minőség megtartása érdekében a felsőoktatási intézmény tanára, illetve munkatársa más felsőoktatási intézményben munkára való alkalmazásáról szerződést a Köztársaság vagy külföldi ország csak azon felsőoktatási intézmény szakmai szervének előzetes jóváhagyásával köthet, amelyben munkaviszonyt létesített.
A tanár, illetve munkatárs, aki klinikai tantárgyakból végez oktatást az egyetemi karon, aki az orvostudományok területén realizál tanulmányi programokat, a szóbanforgó egyetemi kar oktatási bázisát képező egészségügyi intézményben munkaalkalmazásról szerződést köthet az egyetemi kar szakmai szervének előzetes jóváhagyásával.
Az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusában kell szabályozni a tanár és az 1. bekezdésben foglalt munkatárs más felsőoktatási intézményben való alkalmazására vonatkozó jóváhagyás megadásának a feltételeit és eljárását.
Az egyetemi kar általános aktusa szabályozza a 2. bekezdésben foglalt tanárok és munkatársak alkalmazására irányuló jóváhagyás megadásának feltételeit és eljárását.
91. szakasz
A felsőoktatási intézményben az oktatásban eltöltött öt évi munka után a tanárnak egy tanév időtartamú fizetett szabadság hagyható jóvá szakmai, tudományos, illetve művészeti továbbképzés érdekében, a felsőoktatási intézmény alapszabályával összhangban.
A szolgálati idő és a kinevezési időszak szünetelése
92. szakasz
A katonai szolgálatot teljesítő, szülési szabadságon lévő, gyermekápolási szabadságon lévő, a gyermek vagy más személy külön ápolása miatt szabadságon lévő, vagy hat hónapnál hosszabb időtartamú betegszabadságon, más államigazgatási szervekben és szervezetekben való alkalmazása végett a munkáról távol lévő tanárnak és munkatársnak a kinevezési időszakot és a munkaviszonyt a távolléti idővel meg kell hosszabbítani.
A tanár munkaviszonyának megszűnése
93. szakasz
A tanár munkaviszonya annak a tanévnek a végén szűnik meg, amikor betölti 65. életévét és legalább 15 év biztosítási idővel rendelkezik.
A tanárnak, aki eleget tett a rendes tanári rang megszerzésének az 1. bekezdés szerinti feltételeknek, amennyiben szükség van a munka folytatására, meghosszabbítható a munkaviszonya a felsőoktatási intézménnyel két éves határozott időre, kiegészítő meghosszabbítások lehetőségével, de legtovább azon tanév végéig, amikor betölti életének 70. évét.
Az 1. bekezdésben foglalt tanárnak meghosszabbítható a munkaviszonya, ha legalább 20 év munkatapasztalata van a felsőoktatásban és ha a rendes tanári rang megszerzése után eredményeket valósított meg a tudományos munkában, illetve a művészeti alkotómunkában és az egyetemi karon a tudományos-oktató utánpótlás fejlesztésében, amelyek a 74. szakasz 10-12. bekezdésének alapján szükségesek a rendes tanári rangba való megválasztásához.
A 65. életév betöltése utáni munkaszerződés megkötésének részletesebb kritériumait a Nemzeti Tanács hozza meg, a felsőoktatási intézmény, illetve az egyetem pedig alapszabályban előírhat kiegészítő kritériumokat.
Az a tanár, akinek munkaviszonya nyugdíjba vonulása miatt szűnt meg, megtartja azt a rangot, amellyel a nyugdíjbavonulás pillanatában rendelkezett.
A jelen szakasz 5. bekezdésében foglalt tanár átvállalt kötelességeit az akadémiai mestertanulmányokon és doktori tanulmányokon mentorként vagy a szakdolgozatok, illetve ezeken a tanulmányokon doktori értekezések kidolgozásának és megvédésének eljárásában résztvevő bizottság tagjaként, megtarthatja még legfeljebb két tanév folyamán, a nyugdíjba vonulástól.
A megfelelő szakmai szerv határozata alapján a jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt tanár legfeljebb még két tanévben folytathat valamennyi oktatási formát a mesterfokozatú akadémiai és doktori tanulmányokon és tagja lehet a szakdolgozatok, illetve ezeken a tanulmányokon doktori értekezések kidolgozásának és megvédésének eljárásában résztvevő bizottságnak, a nyugdíjba vonulástól.
A tanár, akinek megszűnt a munkaviszonya a nyugdíjba vonulás miatt, tagja lehet az egyetem tanárának és munkatársának megválasztására vonatkozó javaslatot előkészítő bizottságnak.
94. szakasz
A felsőoktatási intézmény általában az október 1. kezdődő és 12 naptári évet tartó tanév folyamán szervezi meg és folytatja a képzést.
A tanév felosztható:
1) két szemeszterre, amelyek mindegyike rendszerint 15 hétig tart;
2) három trimeszterre, amelyek mindegyike rendszerint 10 hétig tart;
3) blokkokra, rendszerint összesen 30 hetes tartammal, amelyek tartamát a felsőoktatási intézmény általános aktusában külön-külön meg kell állapítani.
Az egyenkénti tantárgyak oktatását általában egy szemeszter, egy trimeszter vagy egy blokk folyamán szervezik meg és bonyolítják le, de legfeljebb két szemeszter vagy három trimeszter folyamán.
95. szakasz
A felsőoktatási intézmény a képzést szerb nyelven szervezi meg és bonyolítja le.
A felsőoktatási intézmény a vizsgáztatást és a képzések, illetve a képzések egyes részeinek lebonyolítását, valamint a szakdolgozatok, a mesterfokozati és szakosított munkák és doktori értekezések kidolgozását és megvédését, illetve tanulmányi programok megvalósítását megszervezheti a nemzeti kisebbség nyelvén vagy idegen nyelven is, amennyiben ilyen program akkreditált mint külön tanulmányi program, az alapszabállyal összhangban.
A felsőoktatási intézmény a rokkant hallgatók számára a képzést, illetve a képzés egyes részeit megszervezheti és lebonyolíthatja jelnyelven.
96. szakasz
A felsőoktatási intézmény általános aktusában kell szabályozni a felsőoktatási intézmény kötelezettségeit a képzési forma megszervezésének módja és megtartásának ideje tekintetében, továbbá azt a kötelezettséget, hogy a felsőoktatási intézmény a lehetőségeivel összhangban feltételeket biztosítson a rokkant hallgatók részére.
A felsőoktatási intézmény az előadásokat és más oktatási formákat köteles megszervezni valamennyi hallgató számára, kivéve a tanulmányi program távoktatással történő megvalósításának esetét.
Az oktatást a felsőoktatási intézmény székhelyén kell megszervezni és kivitelezni, illetve a működési engedélyben feltüntetett létesítményekben.
A felsőoktatási intézmény az oktatás egy részét a székhelyen kívül is megszervezheti, ha azoknak a tantárgyaknak az oktatásáról van szó, amelyeknek jellege ezt megköveteli, az akkreditációval összhangban.
Az alapozó és a mesterfokozatú tanulmányok keretében a felsőoktatási intézmény megszervezheti a hallgatói gyakorlatot, mint a tanulmányi program részét vagy tanításon kívüli tevékenységként.
A felsőoktatási intézmény munkavégzés melletti tanulmányokat szervezhet azoknak a hallgatóknak a számára, akik munkaviszonyban vannak vagy akiknek egyéb okoknál fogva nincs lehetőségük rendszeresen kísérni a tanítást.
A tanulmányi program távoktatással történő megvalósításának részletesebb feltételeit és módját a felsőoktatási intézmény általános aktusában kell szabályozni.
A felsőoktatási intézmény köteles, a saját általános aktusával összhangban, megfelelő módon, pontosan és időben tájékoztatni a hallgatókat az oktatás megtartásának időpontjáról és helyéről, az oktatás céljairól, tartalmáról és módszeréről, a vizsgáztatás kritériumairól és mércéiről, a nyilvánosság biztosításának módjáról a vizsgán és az eredményekbe való betekintés megvalósításának módjáról, valamint az egyetemisták számára fontos egyéb kérdésekről.
97. szakasz
A felsőoktatási intézmény által akkreditált tanulmányi programokra a jelöltek a jelen törvényben és az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusában szabályozott feltételek mellett és módon iratkozhatnak be.
Külföldi állampolgár a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt tanulmányi programokra azonos feltételek mellett iratkozhat be, mint a hazai állampolgár, a korábban elvégzett oktatás tekintetében.
A személy beiratkozhat a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt tanulmányi programokra, ha ismeri az oktatás nyelvét.
A jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt nyelvismeret ellenőrzésének feltételeit, módját és eljárását a felsőoktatási intézmény általános aktusában kell szabályozni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt tanulmányi programokra beiratkozott személy hallgatói státust nyer.
A hallgató a költségvetésből finanszírozott hallgatói státussal vagy önköltséges hallgatói státussal iratkozik be.
98. szakasz
Az önálló felsőoktatási intézmény pályázatot (a továbbiakban: pályázat) ír ki a tanulmányokra való beiratkozásra.
A pályázat tartalmazza: a bizonyos tanulmányi program hallgatóinak számát, a beiratkozási feltételeket, a jelöltek sorrendjének megállapítására vonatkozó kritériumokat, a pályázat végrehajtásának eljárását, a megállapított sorrendre vonatkozó kifogások benyújtásának módját és határidejét, valamint a költségvetésből finanszírozott tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő tandíj mértékét.
A pályázatot legkésőbb négy hónappal a tanév kezdete előtt kell közzétenni.
99. szakasz
Az önálló felsőoktatási intézmény megállapítja az általa szervezett tanulmányi programokra beiratkozó hallgatók számát, amely nem lehet nagyobb a működési engedélyben megállapított számnál.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt hallgatók számának megállapítása az önálló felsőoktatási intézmény kötelékében működő felsőoktatási egység javaslatára történik, az adott intézmény alapszabályával összhangban.
A költségvetésből finanszírozott tanulmányi program első évfolyamára beiratkozó hallgatók számáról szóló határozatot a Köztársaság által alapított felsőoktatási intézmény esetében a Kormány hozza meg, a felsőoktatási intézmény és a Nemzeti Tanács véleményének megszerzését követően, legkésőbb egy hónappal a pályázat kiírása előtt.
A Kormány megállapítja a hallgatók számát, akiknek tanulmányait a köztársasági költségvetés finanszírozza az affirmatív intézkedések realizálására, összhangban a munkaengedéllyel.
A következő évfolyamokon a jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt hallgatók számát a felsőoktatási intézmény legfeljebb 20%-kal növelheti az előző évhez viszonyítva, a felsőoktatási intézmény illetékes szervének határozatával összhangban.
A jelöltek rangsorolása és beiratkozása
100. szakasz
A felsőoktatási intézmény, a törvénnyel összhangban, a jelölteket az általános, illetve szakmai érettségi elismerésével írja be, amely szükséges az akadémiai, illetve szakágazati tanulmányokra való beiratkozáshoz, illetve a művészet területén levő tanulmányi programokra való beiratkozáshoz a művészeti érettségi elismerésével.
A felsőoktatási intézmény megállapítja azokat a kritériumokat, amelyek alapján elvégzi a tanulmányokra beiratkozó jelöltek besorolását és kiválasztását.
A felsőoktatási intézmény elkészíti az első fokozatú tanulmányokra beiratkozásra jelentkező jelöltek ranglistáját a négy évig tartó középfokú oktatásban elért általános eredmény, az érettségin elért eredmény, a tudásfelmérő vizsga eredménye, illetve a hajlamok és képességek alapján, szükség szerint pedig a nemzeti és nemzetközi versenyeken elért eredmények alapján, összhangban a felsőoktatási intézmény általános aktusával.
A felsőoktatási intézmény az 1-3. bekezdés szerinti feltételek mellett a nemzetközileg elismert érettségit (International Baccalaurate Diploma Programme stb.) befejező jelölteket is beiratja a felsőoktatási intézménybe.
Az első fokozatú tanulmányokra való beiratkozásra annak a jelöltnek van joga, aki a jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt ranglistán a jelen törvény 99. szakaszában foglalt hallgatók számának keretében van rangsorolva.
Más önálló felsőoktatási intézmény első fokozatú tanulmányainak hallgatója, az első fokozatú tanulmányokon felsőoktatási képesítéssel rendelkező személy és az a személy, akinek a jelen törvénnyel összhangban megszűnt a hallgatói státusa, az első fokozatú tanulmányokra az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusában előirányzott feltételek mellett és módon iratkozhat be.
A jelen szakasz 6. bekezdésében foglalt jog személyes kérelem alapján valósítható meg.
A másod- és harmadik fokozatú tanulmányokra a jelölt az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusában és pályázatában megállapított feltételek mellett, módon és eljárás szerint iratkozik be.
A jelöltek felsőoktatási intézménybe való beiratkozásáról, az affirmatív intézkedések szerinti beiratkozásról és a Köztársaság által alapított felsőoktatási intézménybe való beiratkozásra jelentős egyéb kérdésekről szóló szakmai útbaigazítást a miniszter hozza meg.
A hallgatók jogai és kötelességei
101. szakasz
A felsőoktatási intézmény hallgatójának a jelen törvényben és a felsőoktatási intézmény általános aktusában megállapított jogai és kötelességei vannak.
A hallgatónak joga van:
1) a beiratkozásra, jó minőségű iskoláztatásra és elfogulatlan osztályozásra;
2) idejében történő és pontos tájékoztatásra a tanulmányokra vonatkozó valamennyi kérdésről;
3) a döntéshozatalban való aktív részvételre, a törvénnyel összhangban;
4) az önszerveződésre és saját véleményének kinyilvánítására;
5) a hallgatói státusból eredő kedvezményekre;
6) azonos minőségű képzésre valamennyi hallgató számára;
7) a nemzeti kisebbség nyelvén való oktatásra, a törvénnyel és az akkreditált tanulmányi programmal összhangban;
8) a másságra és a hátrányos megkülönböztetéstől való védelemre;
9) a személyiség, a méltóság, a becsület és tekintély tiszteletére;
10) választani és megválasztottnak lenni a hallgatói parlamentben és a felsőoktatási intézmény más szerveiben.
A hallgató köteles:
1) eleget tenni az oktatási és vizsga előtti kötelességeinek;
2) tiszteletben tartani az intézmény általános aktusait;
3) tiszteletben tartani a felsőoktatási intézmény foglalkoztatottjainak és más hallgatóinak jogait;
4) részt venni a döntéshozatalban a törvénnyel összhangban.
A hallgatónak joga van kifogást emelni a felsőoktatási intézmény alapszabályával összhangban, ha a felsőoktatási intézmény megszegi a jelen szakasz 2. bekezdésének 1) - 3) pontjaiban foglalt valamely kötelességét.
102. szakasz
Beiratkozáskor a hallgató minden tanévben választ a tanulmányi program tantárgyaiból.
A tanulmányi program előirányozza, melyik tantárgyak kötelezőek egyes képzési évfolyamokon.
A költségvetésből finanszírozott hallgató, a megfelelő tanulmányi évre való beiratkozáskor, annyi tantárgyat választ, amennyi a legalább 60 EPR pont megszerzéséhez szükséges, kivéve, ha a tanulmányi program végéig 60 EPR pontnál kevesebb maradt.
Az önköltséges hallgató, a megfelelő tanulmányi évre való beiratkozáskor, a tanulmányi programmal összhangban annyi tantárgyat választ, amennyi a legalább 37 EPR pont megszerzéséhez szükséges, kivéve, ha a tanulmányi program végéig 37 EPR pontnál kevesebb maradt.
A munkavégzés mellett tanuló hallgató, a megfelelő tanulmányi évre való beiratkozáskor, a tanulmányi programmal összhangban annyi tantárgyat választ, amennyi a legalább 30 EPR pont megszerzéséhez szükséges, kivéve, ha a tanulmányi program végéig 30 EPR pontnál kevesebb maradt.
A felsőoktatási intézmény általános aktusban megállapítja a tanulmányok következő évére való beiratkozás feltételeit.
A 4. és 5. bekezdés szerinti önköltséges hallgató a tandíj választott tantárgyak szerint elszámolt és az EPR pontok számával arányosan elszámolt részét fizeti.
A vizsga letételével a hallgató bizonyos számú EPR pontot szerez a tanulmányi programmal összhangban.
Az a hallgató, aki a következő tanév kezdetéig nem teszi le a vizsgát a kötelező tantárgyból, ugyanazt a tantárgyat írja be.
Az a hallgató, aki nem teszi le a vizsgát a választott tantárgyból, újra ugyanazt, vagy másik választott tantárgyat vehet fel.
A tanulmányi programban előirányozható olyan feltétel, hogy a hallgató bizonyos tantárgyat csak akkor választhat, ha előzőleg letette a vizsgát egy vagy több, a tanulmányi programban meghatározott tantárgyból.
A tanulmányi szabályokat a felsőoktatási intézmény általános aktusában kell szabályozni.
103. szakasz
Az a hallgató, aki a folyó tanévben 48 EPR pontot szerez a következő tanévben költségvetési finanszírozásra jogosul, ha a költségvetésből finanszírozott tanulmányokat folytató hallgatók teljes száma keretében rangsorolják, a jelen törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt hallgatók rangsorolása azokat a hallgatókat öleli fel, akik ugyanazon tanulmányi évre iratkoznak be egy meghatározott tanulmányi programra, és a megszerzett EPR pontok számából, a tanulmányi évek teljes számából, valamint a tanulmányi program elsajátításában elért eredményből kiindulva történik, a felsőoktatási intézmény általános aktusában megállapított módon és eljárás szerint.
Az a hallgató, aki nem valósítja meg a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt jogát, a következő tanévben a tanulmányokat önköltséges hallgatóként folytatja.
A rokkant hallgatók és az affirmatív intézkedések szerint beiratkozott hallgatók, akik a folyó tanévben 36 EPR pontot szereznek, joguk van a következő tanévben a költségvetési finanszírozásra.
A költségvetésből finanszírozott hallgatónak ilyen státusban a tanulmányok ugyanazon fokozatán csak egyszer van joga.
104. szakasz
A hallgató sikerét egyes tantárgyak elsajátításában folyamatosan figyelemmel kell kísérni az oktatás folyamán és pontokban kell kifejezni, az osztályzatot pedig a záróvizsgán kell megállapítani.
A vizsga előtti kötelességek teljesítésével és a vizsga letételével a hallgató legfeljebb 100 pontot valósíthat meg.
A tanulmányi programban kell megállapítani a vizsga előtti kötelességek és a vizsga során megszerzett pontok arányát, miközben a vizsga előtti kötelességek legalább 30 és legfeljebb 70 ponttal vesznek részt.
A hallgató vizsgán elért eredményét 5-től 10-ig terjedő osztályzattal kell kimutatni, a következő skála szerint: 51-től 60 pont után 6 (hatos) osztályzat, 61-től 70 pont után 7 (hetes) osztályzat, 71-től 80 pont után 8 (nyolcas) osztályzat, 81-től 90 pont után 9 (kilences) osztályzat, 91-től 100 pont után 10 (tizes) osztályzat.
Az 5 osztályzat nem átmenő és nem jegyzik be a leckekönyvbe.
A felsőoktatási intézmény előirányozhat más, nem számjegyszerű osztályozási módot, ezek az osztályzatok és a jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt osztályzatok közötti viszony megállapításával.
A felsőoktatási intézmény általános aktusában részletesebben kell szabályozni a vizsgatétel és a vizsgán történő osztályozás módját.
105. szakasz
A vizsga egységes és szóbelileg, írásban, illetve gyakorlatban kell vizsgázni.
A vizsgatétel a felsőoktatási intézmény székhelyén, illetve a működési engedélyben feltüntetett létesítményekben történik.
A jelen szakasz 2. bekezdésének rendelkezése a tanulmányi program távoktatásának esetére is kiterjed, azzal, hogy a külföldi hallgató számára a felsőoktatási intézmény lehetővé teheti a vizsga letételét elektronikus kommunikáció útján, olyan feltétellel, hogy megfelelő technikai megoldások alkalmazásával biztosítja a hallgató azonosításának és munkájának ellenőrzését.
A felsőoktatási intézmény a vizsgatételt megszervezheti székhelyén kívül is, ha olyan vizsgáról van szó, amelynek jellege azt megköveteli.
A hallgató közvetlenül az adott tantárgy oktatásának befejezése után vizsgázik, de legkésőbb az adott tantárgy következő tanévben való oktatásának kezdete előtt, valamelyik nyelven, amelyen az oktatás folyt.
A felsőoktatási intézmény általános aktusában kell szabályozni a vizsgatétel nyilvánossága biztosításának módját.
A vizsgaidőszakok számát és a vizsga megtartásának időpontját a felsőoktatási intézmény alapszabálya állapítja meg.
Ugyanazon vizsga három sikertelen eredménye után a hallgató kérheti, hogy bizottság előtt vizsgázzon.
A fogyatékos hallgatónak joga van vizsgázni a lehetőségeinek megfelelő helyen és módon, a felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban.
A jelen szakasz 3. bekezdésében foglalt vizsgáztatás elektronikus kommunikáció útján történő szervezésének részletesebb feltételeit és módját a távtanulmányi program akkreditációjára vonatkozó szabvány szabályozza.
106. szakasz
A hallgatónak joga van az osztályzat odaítélésétől számított 36 órán belül a felsőoktatási intézmény illetékes szervéhez intézett kifogással élni az odaítélt osztályzatra vonatkozóan, ha szerinte a vizsgáztatás nem a törvénnyel és az intézmény általános aktusával összhangban történt.
Az intézmény illetékes szerve a kifogás kézhezvételétől számított 24 órán belül, az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusának rendelkezéseivel összhangban, elbírálja a kifogást és határozatot hoz róla.
Ha a hallgató kifogása elfogadásra kerül, a jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt határozat kézhezvételétől számított legkésőbb három napon belül a hallgató újra vizsgázik.
A hallgató jogainak és kötelességeinek szünetelése
107. szakasz
A hallgató kérelmére súlyosabb betegség, legalább hat hónapig tartó hallgatói gyakorlatra való utalás, katonai szolgálat teljesítése és utólagos szolgálata, egy évesnél fiatalabb gyermek ápolása és a gyermek életének első événél hosszabb ideig tartó külön ápolása, terhességmegtartás esetén és a felsőoktatási intézmény általános aktusában előirányzott egyéb esetekben jóváhagyható jogainak és kötelességeinek szünetelése.
A bioegészségügyi eljárásban támogatott megtermékenyítésben részesült női hallgató kérelmére jóváhagyható a jogainak és kötelességeinek szünetelése, összhangban a felsőoktatási intézmény általános aktusával.
A legalább három hónapig tartó betegség vagy szakmai továbbképzés miatt a tanítás kísérésben, a vizsga előtti kötelességek végrehajtásában és a vizsgatételben akadályozott hallgató vizsgázhat a felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban.
A hallgató fegyelmi felelőssége
108. szakasz
A hallgató felel a felsőoktatási intézmény általános aktusában az elkövetés pillanatában megállapított kötelességének megszegéséért.
A kötelesség súlyosabb megszegéséért a hallgatónak a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányaiból való kizárás intézkedés is elrendelhető.
A fegyelmi eljárást nem lehet megindítani a kötelesség megszegéséről és elkövetőjéről szerzett értesüléstől számított három hónap eltelte után, és legkésőbb a megszegés elkövetésének napjától számított egy év elteltéig.
Az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusában kell megállapítani a hallgató kötelességeinek enyhébb és súlyosabb megszegését, a fegyelmi szerveket és a hallgató felelősségének megállapítására vonatkozó eljárást.
109. szakasz
A hallgató státusa a következő esetekben szűnik meg:
1) ha kiiratkozik a tanulmányokról;
2) ha befejezi tanulmányait;
3) ha nem írja be a tanévet;
4) ha tanulmányait nem fejezi be a tanulmányi program megvalósításához szükséges tanévek kétszeres számában meghatározott határidő lejártáig, kivéve a munkavégzés melletti tanulmányok esetén;
5) a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokról való kizárása intézkedés elrendelése esetén.
A munkavégzés mellett tanuló hallgató, a rokkant hallgató, a tanulmányokra affirmatív intézkedések szerint beiratkozó hallgató és az élsportolói besorolású státussal rendelkező hallgató azon határidő leteltéig megtartja a hallgatói státusát, amelyet a tanulmányi program realizálásához szükséges háromszoros számú tanévben határoznak meg.
A hallgató személyes kérésére meghosszabbítható a tanulmányok befejezésének határideje, a felsőoktatási intézmény általános aktusával összhangban.
Szakmai, akadémiai és tudományos címek
110. szakasz
Az alapozó akadémiai tanulmányait legalább 180 EPR pont terjedelemben, illetve legalább három év alatt befejező személy megszerzi az első fokozatú akadémiai tanulmányok ranggal jelölt szakcímet az adott területen.
Az alapozó akadémiai tanulmányait legalább 240 EPR pont terjedelemben, illetve legalább négy év alatt befejező személy, megszerzi az első fokozatú akadémiai tanulmányok ranggal jelölt "okleveles" szakcímet az adott területen.
Az alapozó szaktanulmányokat befejező személy megszerzi az első fokozatú szaktanulmányok ranggal jelölt szakcímet az adott területen.
A szakosított akadémiai tanulmányokat befejező személy megszerzi a második fokozatú akadémiai tanulmányok ranggal jelölt specialista szakcímet az adott területen.
A szakosított szaktanulmányokat befejező személy megszerzi a második fokozatú szaktanulmányok ranggal jelölt specialista szakcímet az adott területen.
Az akadémiai mestertanulmányokat befejező személy megszerzi a második fokozatú akadémiai mestertanulmányok ranggal jelölt mester címet az adott területen.
A mesterfokozatú szaktanulmányokat befejező személy megszerzi a második fokozatú mesteri szaktanulmányok ranggal jelölt szaktanulmányi mester címet az adott területen.
A doktori, illetve harmadik fokozatú akadémiai tanulmányokat befejező személy megszerzi a tudományok doktora, illetve művészetek doktora tudományos címet, a terület, illetve szakterület megjelölésével.
A megfelelő területekre vonatkozó rangok és a szakmai, akadémiai, tudományos és művészeti címek rövidítéseit a Nemzeti Tanács az Egyetemi Konferencia, illetve az Akadémiai Felsőoktatási Konferencia javaslatára állapítja meg.
A szakcím és az akadémiai cím rövidítését az utó- és családi név után, a tudományok magisztere, illetve művészetek magisztere akadémiai cím rövidítését és a tudományok doktora, illetve művészetek doktora művészeti cím rövidítését az utó- és családi név előtt kell megjelölni.
A nemzetközi forgalomban és az angol nyelven kiadott oklevélben a jelen szakasz 1. bekezdésében említett személy által megszerzett cím a bachelor, a jelen szakasz 2. bekezdésében említett személy által megszerzett cím a bachelor with honours, a jelen szakasz 3. bekezdésében említett személy által megszerzett cím a bachelor (appl.), a jelen szakasz 6. bekezdésében említett személy által megszerzett cím a master, a jelen szakasz 8. bekezdésében említett személy által megszerzett cím pedig a Ph.D., illetve D.A., illetve megfelelő megnevezése azon a nyelven, amelyre az oklevelet fordítják.
XII AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ OKTATÁS
111. szakasz
Tevékenységi körében a felsőoktatási intézmény az odaítélt működési engedélyben szereplő tanulmányi programjain kívül megvalósíthatja az egész életen át tartó oktatást.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt program megvalósításának feltételeit, módját és eljárását az intézmény általános aktusában kell szabályozni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt programot elsajátító személynek az intézmény bizonylatot állít ki.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt programra beiratkozott személynek nincs hallgatói státusa, a jelen törvénnyel összhangban.
XIII NYILVÁNTARTÁSOK ÉS KÖZOKIRATOK
112. szakasz
A felsőoktatási intézmény előírt nyilvántartást vezet papír és elektronikus formában, a jelen törvénnyel összhangban.
Az adatok összegyűjtésének, feldolgozásának, közzétételének és felhasználásának valamennyi formáját a személyiségi adatok védelmét szabályozó törvénnyel és a jelen törvénnyel összhangban.
A felsőoktatási intézmény által vezetett nyilvántartások
113. szakasz
A felsőoktatási intézmény vezeti: a hallgatók törzskönyvét, a kiállított oklevelek és oklevél- kiegészítők nyilvántartását, a foglalkoztatottakról szóló nyilvántartást, az elismert külföldi felsőoktatási okiratok nyilvántartását az iskoláztatás folytatása céljából és a vizsgákról szóló jegyzőkönyvet.
A felsőoktatási intézmények nyilvántartást vezetnek a hallgatókról is és a rövid tanulmányi program befejezéséről kiadott bizonyítványokról is.
A jelen szakasz 1. bekezdésben foglalt nyilvántartást szerb nyelven cirill írásmóddal kell vezetni, nyomtatott formában, de elektronikus formában is lehet vezetni.
Ha az oktatás a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt nyilvántartást szerb nyelven cirill írásmóddal és a nemzeti kisebbség nyelvén és írásával kell vezetni.
A felsőoktatási intézmény nyilvántartásába bejegyzett adatokat meg kell küldeni a Minisztériumnak a törvényben megállapított teendők ellátására, összhangban a jelen törvénnyel.
A nyilvántartott adatok vezetésének, összegyűjtésének, bevezetésének, frissítésének, hozzáférhetőségének, valamint a nyilvántartás vezetésére jelentős egyéb kérdések tekintetében a részletesebb feltételeket a miniszter írja elő.
Az oktatás egységes információs rendszere
114. szakasz
Az oktatás egységes információs rendszerét (a továbbiakban: OEIR) a Minisztérium alakítja ki és vezeti.
Valamennyi felsőoktatási intézmény az OEIR-ába bevezeti és frissíti a 113. szakaszban foglalt nyilvántartásból való adatokat, a megfelelő regiszter keretében, elektronikus formában.
A Minisztérium regisztert vezet:
1) az akkreditált felsőoktatási intézményekről;
2) az akkreditált tanulmányi pogramokról;
3) a hallgatókról;
4) A felsőoktatási intézmények foglalkoztatottjairól.
A regiszter kialakításáról szóló részletesebb feltételeket és módját, a regiszterbe bevezetett adatok vezetését, összegyűjtését, bevezetését, frissítését, hozzáférhetőségét, valamint a regiszterbe bevezetett adatok alapján való statisztikai jelentések fajtáit a miniszter írja elő.
115. szakasz
A 114. szakasz 3. bekezdésében foglalt 3) pont szerinti regiszter vezetésének számára és a személyi adatok védelmére ki kell alakítani az egységes oktatási számot (a továbbiakban: EOSZ), amely figyelemmel kíséri az adathordozót a valamennyi oktatási fokozatán keresztül és kulcsot jelent a hallgatóról az OEIR-ben foglalt valamennyi adat összekapcsolásához.
Az EOSZ egyedi és megismételhetetlen jelzést képez, amely 16 karakterből áll és amelyet a hallgatónak az OEIR-en keresztül automatizált eljárásban ítélnek oda, a felsőoktatási intézmény kérelmére, a hallgatónak a felsőoktatási intézményre való első beiratokzásának alkalmával.
Amennyiben a hallgatónak az EOSZ-t az egyetem előtti oktatási intézményekben ítélték oda, a felsőoktatási intézmény nem kéri az OEIR-ától új EOSZ odaítélsét.
Ideiglenes EOSZ odaítélhető a hallgatónak a polgárok egységes törzsnyilvántartási számának odaítéléséig, az idegen állampolgárnak, az állampolgárság nélküli, az elüldözött és a kitelepített személynek.
A 2. bekezdés szerinti kérelemben a felsőoktatási intézmény az OEIR-be bevezeti a hallgató azonosságáról szóló adatokat (család-és utónév, az egyik szülő neve, a polgárok egységes törzsnyilvántartási száma, az idegen állampolgárok esetében az útlevél száma és kiadója).
Az 5. bekezdésben foglalt személyiségi adatokat kizárólag az EOSZ hallgatónak való odaítélése céljából kell összegyűjteni.
A felsőoktatási intézmény meghatalmazott személye köteles az EOSZ-t személyesen odaítélni a hallgatónak lezárt borítékban, együtt a 114. szakasz 3. bekezdésének 3) pontja szerinti regiszterhez való személyes hozzáférésre szolgáló adatokkal és erről nyilvántartást vezetni.
Az EOSZ és az ideiglenes EOSZ adatait tartósan kell őrizni.
A Minisztérium az 5. bekezdés szerinti személyiségi adatok kezelője.
Az EOSZ odaítélésének eljárása tekintetében a részletesebb feltételeket a miniszter írja elő.
Az akkreditált intézmények regiszterének adatai
116. szakasz
Az akkreditált felsőoktatási intézmények regisztere általános adatok összességét képezi, amelyekben meghatározzák: a felsőoktatási intézmény jogi státusát, a felsőoktatási intézmény státusát a felsőoktatási rendszerben; a felsőoktatási intézmény által realizált tanulmányi programokról szóló adatokat; a realizált rövid tanulmányi programokról és a kiadott bizonyítványokról szóló adatokat; a tandíj összegét; a tanulmányi programok szerinti heti óraszámot az előadások és gyakorlatok valamennyi éve esetében; a nyelvet, amelyen a tanulmányi program folyik; a költségvetésből finanszírozott és az önköltséges hallgatók számát a tanulmányi programok és a tanévek szerint; a létesítmények adatait (az épületek számát és négyzetméterét, a laboratóriumok számát, a könyvtáregységek számát); a felsőoktatási intézmény aktusairól és szerveiről szóló adatokat; a felsőoktatási intézmény akkreditációjáról szóló adatokat és a felsőoktatási intézmény külső értékelésének adatait; a saját bevételének adatait és annak költését.
Az 1. bekezdés szerinti regiszterbe be kell vezetni a felsőoktatási rendszer fejlesztésére és az európai felsőoktatási területbe való bekapcsolódásra jelentős egyéb adatokat is.
Az 1. bekezdés szerinti regiszter adatai nyitott adatok, kivéve a saját bevételről és a költésről szóló adatokat, nyilvánosan hozzáférhetőek a Minisztérium internetes bemutatásán, gépi feldolgozású alakban a felhasználás és a további közzététel céljából.
Az akkreditált tanulmányi programok regiszterének adatai
117. szakasz
Az akkreditált tanulmányi programok regisztere a tanulmányi programról, az akkreditációról, a tanulmányok fajtájáról, az intézményről, amelyen realizálódik, a tudományos, illetve művészeti területről és szakterületről, a nyelvről, amelyen folyik, a tandíjról, a költségvetésből finanszírozott hallgatók számáról tanévek szerint, az önköltséges hallgatók számáról a tanévek szerint, a tanulmányi programot befejező hallgatók számáról és a tanulmányi program realizálásának figyelemmel kísérésére jelentős egyéb adatok összességét jelenti.
Az 1. bekezdés szerinti regiszterben vezetni kell a felsőoktatási intézmény által szervezett rövid tanulmányi programokról szóló adatokat is.
Az 1. bekezdés szerinti regiszter adatai nyitott adatok,nyilvánosan hozzáférhetőek a Minisztérium internetes bemutatásán, gépi feldolgozású alakban a felhasználás és a további közzététel céljából
A hallghatók nyilvántartásban szereplő adatai
118. szakasz
A felsőoktatási intézmény által a 113. szakasz 1. bekezdése szerinti nyilvántartásban a hallgatóról vezetett adatok olyan személyes adatok összességét jelentik, amellyel meghatározzák az önazonosságukat, az oktatási és szociális státusukat és a szükséges oktatási, szociális és egészségügyi támogatást.
A hallgatók személyi adatait a felsőoktatási intézmény gyűjti össze a miniszter által előírt formanyomtatványon és a tanulmányi évre való beiratkozáskor papír formában kell kitölteni.
A hallgató személyazonosságának meghatározásához az alábbi adatokat kell begyűjteni: a hallgató nevét, családi nevét, egyik szülőjének nevét, nemét, személyazonosító számát, útlevélszámát - a külföldiek esetében annak kiadóját, születési idejét, a születés helyét, az államot és állandó lakhelyének címét, az államát, valamint az állandó lakhelyének címét, állandó lakhelyének címét a tanulmányok idejére, nemzeti hovatartozását a törvénnyel összhangban, családi állapotát, állampolgárságát, lakcímét, kapcsolattartási telefonszámát, fényképét és egyéb adatait, a jelen törvénnyel összhangban.
Az egyetemi hallgatók képzési státusának meghatározásához be kell gyűjteni az adatait az előzőleg befejezett oktatásról, a nyelvről, amelyen megszerezte az általános iskolai és középfokú oktatást, a beírt tanulmányi programról, a tanulmányok fajtájáról, a tanulmányok évéről és a tanulmányi programra való előszöri beiratkozás évéről, a nemzetközi mobilitási programokon való részvételt, a tanulmányi program befejezésének évét, a nyelvről, amelyen a tanulmányi program folyik, az elért EPR pontokról, a tanulmányok folyamán elért díjakról és dicséretekről és a kiadott közokiratokról.
Az egyetemi hallgató szociális státusának meghatározásához be kell gyűjteni adatait tanulmányainak finanszírozási módjáról, eltartásának módjáról tanulmányai folyamán, lakhelyének címéről a tanulmányai folyamán, elhelyezésének típusáról tanulmányai folyamán, a hallgató munkahelyi státusáról tanulmányai folyamán, az eltartott személyekről, mindkét szülője iskolai végzettségéről, a szülő (eltartó) munkahelyi státusáról és a szülő vagy eltartó foglalkozásáról.
Az egyetemi hallgató egészségügyi státusának meghatározásához be kell gyűjteni az adatokat a felsőoktatási intézményben a mindennapi tevékenysége ellátása során kiegészítő támogatás nyújtásának szükségéről.
A felsőoktatási intézmény, értelemszerűen a 3. és 4. bekezdés szerinti rendelkezésekkel, nyilvántartást vezet a rövid tanulmányi programokra beiratkozott hallgatókról és a kiadott bizonyítványokról.
A 3-7. bekezdés szerinti személyiségi adatok kezelője a felsőoktatási intézmény.
A hallgatók regiszterben szerepelő adatai
119. szakasz
A felsőoktatási intézmény az EOSZ általi hozzáférési parancs által vezeti be és frissíti a 118. szakasz 3-6. bekezdés szerinti adatokat a Hallgatói Regiszterbe, éspedig:
1) a hallgatóról szóló adatokat: a születés éve, helye és állama, az állandó lakhely helye és állama, a nemzeti hovatartozás a törvénnyel összhangban, házassági státus;
2) a hallgató oktatási státusának meghatározására vonatkozó adatokat: az előzőleg befejezett oktatás, a nyelv, amelyen megszerezte az általános iskolai és középfokú oktatást, a beírt tanulmányi program, a tanulmányok fajtája, a tanulmányok évei és a tanulmányi program előszöri beíratásának éve, a tanulmányi program befejezésének éve, az átlagos ostályzat a tanulmányok folyamán, a nyelv, amelyen folyik a tanulmányi program, az elért EPR pontok adatai, és a kiadott közokiratok;
3) a hallgató szocális státusa meghatározásának adatait: a tanulmányok finanszírozásának módja, az eltartás módja a tanulmányok folyamán, a hallgató munkastátusa a tanulmányok folyamán, a szülők vagy az eltartók legmagasabb megszerzett oktatási szintje;
4) a hallgató egészségügyi státusa meghatározásának adatait, illetve a felsőoktatási intézményeken a mindennapi tevékenységek végzése alkalmával kiegészítő támogatás iránti szükség.
Az 1. bekezdés szerinti adatok kezelője a Minisztérium.
A felsőoktatási intézményekben foglakoztatottak nyilvántartásban és regiszterben szerepelő adatai
120. szakasz
A foglalkoztatottakról szóló adatok, amelyekeről a felsőoktatási intézmény a 113. szakasz 1. bekezdése szerinti nyilvántartást vezeti és amelyeket bevezti az OEIR-be, illetve a foglalkoztatottak regiszterébe olyan személyiségi adatok összességét jelenti, amelyek meghatározzák az önazonosságukat, elért oktatási fokozatukat és fajtájukat, munka-jogi státusukat, fizetésüket és annak elszámolásához és kifizetéséhez szükséges adatokat, a szakmai továbbképzésüket, az oktatási és nevelési munkához szükséges vizsgájukat, a karrier előmenetelüket és a hivatalban való mozgásukat.
A tanárokra, munkatársakra és más foglalkoztatottakra vonatkozó adatok kötelezően tartalmazzák: a nevét, családi nevét, egyik szülőjének nevét, nemét, személyazonosító számát, állampolgárságát, útlevélszámát - a külföldiek esetében, születési idejét és helyét, államát és állandó lakhelyének címét, nemi hovatartozását, nemzeti hovatartozását a törvénnyel összhangban, a hivatalos kapcsolattartási telefonszámot és e-mail címet, a szakképzettségi fokozatot, a nyelvet, amelyen megszerezte az általános iskolai és középiskolai oktatását, az évet, az államot, a helyet és az intézményt, ahol a legmagasabb fokú oktatását szerezte, a jelenlegi tudományos-oktatási, illetve oktatási-művészeti címet és az évet és intézményt, amelyben megszerezte a tudományos-oktatási, illetve oktatási-művészeti címet, az alkalmazásának fajtáját, az intézményben való munkarészvételének százalékát, a munkahelyét és egyéb adatokat a törvénnyel összhangban, valamint a Szerb Köztársaságban és külföldön más felsőoktatási intézményben való alkalmazását.
A Szerb Köztársaság által alapított felsőoktatási intézmények foglalkoztatottainak adatai a következők: a munka összetettségének együtthatója, mint a rendeletben foglalt finanszírozás alapja, az együttható, amelynek alapján történik a kollektív szerződésben vagy az intézmény általános aktusában foglalt kereset elszámolása.
A 2. bekezdésben foglalt adatok: a család-és utónév, a hely és az intézmény, amelyben szerezte a legmagasabb fokú oktatását, a jelenlegi tudományos-oktatási, illetve oktatási-művészeti cím és az év és az intézmény, amelyben megszerezte a tudományos-oktatási, illetve oktatási-művészeti címet és a munkahely adatai nyitott adatok, nyilvánosan hozzáférhetőek a Minisztérium internetes bemutatásá a felhasználás és további közlés céljából gépileg feldolgozható formában.
121. szakasz
Az adatok, amelyekről az intézmény nyilvántartást vezet, feldolgozásának célja a felsőoktatási intézmény és a foglalkoztatottak munkájának figyelemmel kísérése és minőségének előmozdítása, a hatékonyság és hatásosság, a hallgatóknak az oktatási folyamatban való figyelemmel kísérése, tanulmányozása és előmozdítása és közokirat kiadására való jog érvényesítése.
A 114. szakasz 3. bekezdésében foglalt regiszter adatai feldolgozásának célja indikátorok biztosítása a felsőoktatási rendszer figyelemmel kísérésére és minőségének, hatékonyságának és hatásosságának előmozdítására, az oktatási és beiratkozási politika tervezésére, a hallgatók felöletségének és haladásának figyelemmel kísérésére, a tanulmányi programok minőségének figyelemmel kísérésre, a hallgatók foglalkoztathatóságának, professzionális státusának és a tanárok továbbképzésének figyelemmel kísérésére, a felsőoktatási intézmények munkájának, a felsőoktatási rendszer tervezésének és figyelemmel kísérésének, a felsőoktatás területén a nemzeti és nemzetközi kutatások végrehajtásához szükséges alapok megteremtése, valamint az adatok biztonságos, hatékony és ésszerű őrzése és a foganatosított nemzetközi kötelezettségek szerinti oktatási indikátorokról való jelentéstétel.
122. szakasz
A 114. szakasz 3. bekezdésében foglalt regiszter valamennyi adatának a felhasználója a Minisztérium.
A felsőoktatási intézmény a regiszterekbe bevitt valamennyi adat és belőlük eredő statisztikai jelentések felhasználója.
A hallgató, illetve a felsőoktatási intézmény foglalkoztatottja megkaphatja az adatokat, amelyeket róla vezetnek a 114. szakasz 3. bekezdésének 3) pontja, illetve a 114. szakasz 3. bekezdésének 4) pontja szerinti regiszterben, a személyiségi adatok védelmét szabályozó törvénnyel összhangban.
A 114. szakasz 3. bekezdése szerinti regiszterben vezetett adatok felhasználója lehet más állami vagy egyéb szerv és szervezet, valamint jogi és természetes személy, azzal a feltétellel, hogy a törvény vagy más jogszabály értelmében felhatalmazással rendelkezik kérni és átvenni az adatokat, ha ezek az adatok szükségesek a hatáskörébe tartozó teendők ellátásához vagy kutatásokra szolgálnak és, ha biztosítja a személyiségi adatok védelmét.
Az adatok frissítése és őrzése
123. szakasz
A nyilvántartásokban szereplő adatokat a változás napján kell frissíteni, de legkésőbb a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül.
A felsőoktatási intézmény a változás bekövetkeztének napján vezeti be, illetve frissíti a 114. szakasz 3. bekezdése szerinti regiszterek adatait, de legkésőbb a változás bekövetkeztének napjától számított 30 napon belül.
A 116. és 117. szakasz szerinti regiszterek adatait tartósan kell őrizni.
A felsőoktatási intézmény által vezetett nyilvántartások személyiségi adatait tartósan kell őrizni, kivéve a hallgató szociális és egészségügyi státusáról szóló adatokat, amelyeket a hallgató, akiről azokat vezetik, státusának megszűnéséig.
A hallgatók regiszterének adatait tartósan kell őrizni.
A nyilvántartásba és regiszterbe vett adatok védelme
124. szakasz
Az adatok begyűjtésének, őrzésének, feldolgozásának és felhasználásának valamennyi formáját a személyiségi adatok védelmét szabályozó törvénnyel és az adatvédelem legmagasabb fokú szabványaival összhangban kell végezni.
A felsőoktatási intézmény biztosítja a nyilvántartásban vezetett adatoknak az illetéktelen hozzáférhetőségtől és felhasználástól való védelmi intézkedéseket.
A Minisztérium intézkedéseket biztosít az OEIR-ben tartalmazott adatok illetéktelen hozzáférhetőségtől és felhasználástól való védelmére.
A tudományos kutatómunka, illetve a művészeti-kutató munka és az adatok feldolgozása, valamint statisztikai elemzések kidolgozása alkalmával a személyi adatokat a személyazonosság védelmét biztosító módon kell felhasználni és közzétenni.
Az OEIR és a 114. szakasz 3. bekezdésében foglalt regiszterek adminisztratív teendőit a Minisztérium erre külön felhatalmazott személye végzi.
125. szakasz
A nyilvántartásban szereplő adatok alapján a felsőoktatási intézmény közokiratok állít ki.
A jelen törvény értelmében közokiratnak számít: a leckekönyv (index), a felsőfokú oktatás megszerzését bizonyító oklevél és az oklevél-kiegészítő.
A felsőoktatási intézmény a közokiratokat szerb nyelven cirill írásmódon állítja ki.
Ha az oktatás a nemzeti kisebbség nyelvén, illetve valamely világnyelven valósul meg, a közokiratokat kétnyelvű formanyomtatványon kell kiadni szerb nyelven cirill írásmóddal és azon a nyelven és írásmóddal, amelyen folyik az oktatás.
A hallgató kérelmére az önálló felsőoktatási intézmény közokiratot állít ki a tanulmányi program elsajátított részéről, amely adatokat tartalmaz a képzés szintjéről, természetéről és tartalmáról, valamint az elért eredményekről.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt közokirat formanyomtatványának tartalmát, valamint a rövid tanulmányi program bizonyítványának formanyomtatványát a miniszter irányozza elő.
Az oklevelet és az oklevél-kiegészítőt angol nyelven is ki kell állítani, összhangban az önálló felsőoktatási intézmény általános aktusával.
Az oklevelet az önálló felsőoktatási intézmény szárazbélyegzőjével is el kell látni.
Az oklevél-kiegészítőt kötelező az oklevélhez csatoltan kiadni.
Az oklevélben feltüntetett képzés idején a Köztársaságban fennálló felsőoktatási rendszer leírását kötelezően csatolni kell az oklevél-kiegészítőhöz.
Az oklevél és az oklevél-kiegészítő
126. szakasz
Az oklevelet és az oklevél-kiegészítőt:
1) az egyetemen a rektor és a kötelékében működő megfelelő kar, illetve művészeti akadémia dékánja;
2) a szaktanulmányi akadémián az elnök;
3) a főiskolán és a szakfőiskolán az igazgató írja alá.
A közös oklevelet és oklevél-kiegészítőt a közös oklevél megszerzésére irányuló tanulmányi programot oktató felsőoktatási intézmények felhatalmazott személyei írják alá.
127. szakasz
Az oklevél, illetve az oklevél-kiegészítő semmis és mindíg semmissé lehet nyilvánítani:
1) ha illetéktelen szervezet állította ki;
2) ha illetéktelen személy írta alá;
3) ha az oklevél birtoklója a törvényben és a felsőoktatási intézmény tanulmányi programjában megállapított módon és eljárás szerint nem tett eleget valamennyi vizsgakötelességének.
4) ha az oklevél birtoklója nem teljesítette az első, második vagy harmadik fokozatú tanulmányok beiratkozásához szükséges feltételeket, illetve a megfelelő akadémiai vagy tudományos cím megszerzéséhez szükséges feltételeket.
Az önálló felsőoktatási intézmény az oklevelet, illetve az oklevél-kiegészítőt a jelen szakasz 1. bekezdésének 2) - 4) pontjaiban foglalt okok miatt semmisnek nyilvánítja.
Az önálló felsőoktatási intézmény az akadémiai és szakágazati tanulmányok első és második fokozatának megszerzett oklevelét, az általános aktussal összhangban semmisnek nyilvánítja, ha megállapítja, hogy a szakdolgozat nem a jelölt önálló munkájának eredménye.
Az önálló felsőoktatási intézmény a magiszter akadémiai cím megszerzett oklevelét, az általános aktussal összhangban, semmisnek nyilvánítja, ha megállapítja, hogy a magiszteri munka nem a jelölt önálló munkájának eredménye.
Az önálló felsőoktatási intézmény a tudományok doktora, illetve a művészetek doktora tudományos cím megszerzett oklevelét, az általános aktussal összhangban semmisnek nyilvánítja, ha megállapítja, hogy a doktori értekezés, illetve a doktori művészeti projektum nem a jelölt munkájának eredeti tudományos, illetve művészeti eredménye.
A miniszter a jelen szakasz 1. bekezdésének 1) pontjában megállapított okok miatt hivatalból semmisnek nyilvánítja az oklevelet, illetve oklevél-kiegészítőt.
Ha az önálló felsőoktatási intézmény nem nyilvánítja semmissnek az oklevelet az 1. bekezdés 2)-4) pontokban megállapított okokból, a miniszter figyelmeztést ad ki, hogy ezt tegye meg az elkövetkező 30 napos határidőn belül.
Ha az önálló felsőoktatási intézmény a 7. bekezdés szerinti meghagyott határidőben, nem nyilvánítja semmissé az oklevelet az 1. bekezdés 2)-4) pontokban megállapított okokból, a miniszter különbizottságot alakít, amelyet a megfelelő szűkebb tudományos, illetve művészeti területről való tudósok, illetve művészek és szakemberek képeznek, olyan vélemény kialakítása céljából, amelynek alapján a miniszter dönt az oklevél semmissé nyilvánításáról.
128. szakasz
A felsőoktatási intézmény az eredeti közokirat a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében érvénytelennek való kihirdetését követően az általa vezetett nyilvántartásban szereplő adatok alapján új közokiratot állít ki.
A jelen szakasz 1. bekezdésben foglalt közokirat eredeti közokirat jellegű.
A jelen szakasz 1. bekezdésben foglalt közokiraton fel kell tüntetni, hogy új közokiratról van szó, amelyet az eredeti közokirat érvénytelennek nyilvánítását követően állítottak ki.
129. szakasz
Ha a jelen törvény 113. szakaszában foglalt nyilvántartás és a levéltári anyag megsemmisült vagy eltűnt, az a személy, akinek nincs meg a felsőoktatási intézmény által kiadott közokirata, a megszerzett képzés megállapítása érdekében kérelemmel fordulhat az alapfokú bírósághoz, amelynek területén van vagy volt a felsőoktatási intézmény székhelye.
A kérelemnek tartalmaznia kell azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az adott személy megfelelő képzettséget szerzett és a bizonylatot arról, hogy a levéltári anyag megsemmisült vagy eltűnt.
A levéltári anyag megsemmisítésére vagy eltűnésére vonatkozó bizonylatot az a felsőoktatási intézmény adja ki, amelyen a személy képzést szerzett, vagy más intézmény, amely átvette a nyilvántartást, vagyis a levéltári anyagot, ha pedig ilyen intézmény nem létezik, a bizonylatot a Minisztérium adja ki.
A képzés megszerzésének megállapításáról szóló végzést az alapfokú bíróság peren kívüli eljárásban hozza meg.
A jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt végzés helyettesíti a felsőoktatási intézmény által kiadott közokiratot.
XIV KÜLFÖLDI FELSŐOKTATÁSI OKIRATOK ELISMERÉSE
Külföldi felsőoktatási okiratok elismerése
130. szakasz
A külföldi felsőoktatási okirat elismerése olyan eljárás, amellyel az okirat birtoklójának megállapítják a képzés folytatására, illetve munkavállalásra vonatkozó jogát. A külföldi felsőoktatási okirat elismerésének eljárását a jelen törvény rendelkezéseivel összhangban kell lefolytatni, ha nemzetközi szerződéssel nincs másképpen előirányozva.
A külföldi felsőoktatási okirat elismerési eljárását nem kell lefolytatni a JSZSZK területén 1992. április 27-ig, illetve a Szerbia és Montenegró államközösségben 2006. június 16-ig, valamint a Boszniai Szerb Köztársaságban szerzett okiratra vonatkozóan.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt közokiratnak a Köztársaság területén kiadott közokirattal azonos jogi hatálya van.
A külföldi felsőoktatási okirat elismerése után köztársasági közigazgatási illetéket kell fizetni.
A külföldi tanulmányi programok értékelése
131. szakasz
A külföldi tanulmányi programot a tanulmányi program befejezésével elsajátított kompetenciák fajtája és szintje alapján kell értékelni, figyelembe véve annak az országnak az oktatási rendszerét, amelyben a felsőoktatási okiratot az egyén szerezte, a beiratkozási feltételeket, a külföldi felsőoktatási okiratból eredő jogokat abban az országban, ahol megszerezte és más fontos tényeket, a formális jellemzők és a tanulmányi program struktúrájának elbírálása nélkül.
További képzés érdekében a külföldi tanulmányi program, vagy tanulmányi programrész értékelését annak az önálló felsőoktatási intézménynek a szakmai szervezete végzi, amelyben kérelmezték az akadémiai elismerést.
Munkavállalás céljából a külföldi tanulmányi program értékelését a Misztérium belső szervezeti egységeként működő Külföldi Felsőoktatási Okiratok Elismerését Végző Nemzeti Központ (a továbbiakban: ENIC/NARIC Központ) végzi.
Munkavállalás céljából a külföldi tanulmányi program elismerése során a szakvéleményhez a miniszter az Egyetemi Konferencia, illetve az Akadémiai és Felsőoktatási Konferencia által kialakított listáról legalább három recenzensből álló bizottságot alakít.
Bizonyos tanulmányi program egyszer történt értékelése érvényes a felsőoktatási okirat elismerésének következő eseteire is, ha a külföldi felsőoktatási okiratot az egyén azonos tanulmányi program befejezésével szerezte.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt tényekről az információkat az ENIC/NARIC Központ szolgáltatja az önálló felsőoktatási intézménynak.
A hazai felsőoktatási okirat külföldön való elismerésének értékelési eljárása esetén az önálló felsőoktatási intézményre és az oktatási rendszerre vonatkozó adatokat az ENIC/NARIC Központ szolgáltatja.
Külföldi felsőoktatási okirat elismerése az oktatás folytatása céljából
132. szakasz
A külföldi felsőoktatási okirat önálló felsőoktatási intézményen a képzés folytatása céljából való elismerését (a továbbiakban: akadémiai elismerés) az önálló felsőoktatási intézmény végzi, a külföldi tanulmányi program, illetve programrész előzetes értékelését követően.
Az 1. bekezdés szerinti eljárásban a képzés folytatása és magasabb képzési fokozatra való beiratkozás kiegészítő kimenetelű tanulás megszerzése kötelezettség feltételhez köthető vagy elutasítható, ha megállapítást nyer, hogy lényeges különbség áll fenn az elért tudás és készség fajtája és szintje, valamint a meghatározott tanulmányi programra való beiratkozás feltételei között.
Az elért tudás és készség fajtája és szintje, valamint a meghatározott tanulmányi programra való beiratkozás feltételei közötti lényeges különbség megállapításának kritériumait és az akadémiai elismerés eljárását az önálló felsőoktatási intézmény írja elő általános aktusával, a lényeges különbség fennállásának bizonyítási terhét pedig az illetékes szakmai szerv viseli.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt eljárás kimenetéről a határozatot az önálló felsőoktatási intézmény szakmai szerve hozza meg a szabályos kérelem átvételétől számított 90 napon belül.
A 4. bekezdésben foglalt határozat végleges.
Ha másképpen nincs előirányozva, az akadémiai elismerés eljárására az általános közigazgatási eljárást szabályozó törvényt kell alkalmazni.
Külföldi felsőoktatási okirat elismerése munkavállalás céljából
133. szakasz
Munkavállalás céljából a külföldi felsőoktatási okirat elismerését (a továbbiakban: hivatásos elismerés) a Minisztérium az ENIC/NARIC Központ révén bonyolítja le.
A hivatásos elismerést a külföldi tanulmányi program előzőleg lebonyolított értékelését követően kell végezni.
A hivatásos elismerésről szóló határozat különösen tartalmazza: a külföldi felsőoktatási okiratban - forrásnyelven és fordításban szerb nyelven feltüntetett tanulmányi program, illetve szakképesítés nevét, fajtáját, szintjét és tartamát (terjedelmét), valamint a tudományos, művészeti, illetve szakterületet, amely keretében a tanulmányi program megvalósult, illetve a képesítés fajtája és szintje megvalósult a Köztársaságban.
A hivatásos elismerésről a határozatot a szabályos kérelem átvételét követő 90 napon belül a miniszter hozza meg.
A 4. bekezdés szerinti határozat nem menti fel a birtoklót a külön törvényben előírt a meghatározott foglalkozás végzéséhez szükséges külön feltételek teljesítése alól.
A hivatásos elismerésről szóló határozat végleges.
Ha másképpen nincs előirányozva, a hivatásos elismerés eljárására az általános közigazgatási eljárást szabályozó törvényt kell alkalmazni.
A hivatásos elismerésről szóló határozat közokirat jellegű.
A részletesebb feltételeket a professzionális elismerés eljárásának tekintetében a miniszter írja elő.
A lebonyolított elismerési eljárás nyilvántartása
134. szakasz
A külföldi felsőoktatási okirat elismerési eljárásának lebonyolításában illetékes szerv nyilvántartást vezet és maradandóan őrzi a lebonyolított eljárásokra vonatkozó dokumentációt.
A jelen bekezdésben említett nyilvántartás a következőket öleli fel: a külföldi felsőoktatási okirat birtoklója - a kérelmező családi nevét, egyik szülőjének utónevét, utónevét, születési idejét és helyét, állampolgárságát, címét és telefonszámát; az okiratot kiállító felsőoktatási intézmény nevét, a helységet és az országot, a tanulmányok (tanulmányi program) tartamát, a tanulmányok fajtáját és szintjét, a tanulmányok szakirányát (program, diszciplína), a szakcímet, akadémiai címet, tudományos címet, a külföldi tanulmányi program értékeléséről szóló aktus számát és dátumát és az azt meghozó szerv nevét, a különbözeti vizsgákról szóló aktus számát és dátumát, a különbözeti vizsgák letételéről szóló aktus számát és dátumát, a külföldi felsőoktatási okirat elismeréséről szóló határozat számát és dátumát, valamint a határozat rendelkező részének rövid tartalmát.
Az 1. bekezdés szerinti szerv a 2. bekezdés szerinti nyilvántartást bevezeti a Minisztérium egységes információs rendszerébe, a törvénnyel összhangban.
135. szakasz
A felsőoktatási intézmény munkája feletti közigazgatási felügyeletet a Minisztérium gyakorolja.
A felügyelőségi felügyeletet a felügyelők, illetve más felhatalmazott személyek (a továbbiakban: felügyelők) végzik.
A felügyelőségi felügyelet gyakorlása során a felügyelőnek joga van:
1) megsemmisíteni a hallgatók megállapított száma felett az első évfolyamra beiratkozott hallgatók beiratkozását, a jelen törvény 99. szakaszával összhangban;
2) megsemmisíteni a hallgatók a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétben történt beiratkozását;
3) ideiglenesen megtiltani a felsőoktatási tevékenység folytatását, illetve a tanulmányi program oktatását annak a jogi személynek, amely az adott tevékenységet a jelen törvény rendelkezéseivel, az akkreditációról szóló bizonylattal, illetve a működési engedéllyel ellentétben folytatja;
4) javasolni a miniszternek a 64. szakasz 8. bekezdése szerinti ügyvezető szerv tisztségének megszűnéséről, illetve felmentéséről szóló határozat meghozatalát;
5) figyelmeztetést kimondani és meghagyni vagy intézkedéseket javasolni, valamint megfelelő határidőt hagyni az észlelt törvénytelenségek kiküszöbölésére;
6) abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény nem jár el az 5) pont szerinti aktus szerint, határozatot hozni, amelyben intézkedéseket szab ki a törvénytelenség és a káros következmények kiküszöbölésére és az előirányozott kötelezettségek teljesítésére;
7) a miniszternek javasolni a kötelékében felsőoktatási egységgel nem rendelkező önálló felsőoktatási intézmény ügyvezető szervének felmentését, ha nem járt el a 6) pont szerinti aktus szerint, illetve hogy javasolja a rektornak, hogy foganatosítsa a 64. szakasz 3. bekezdésében foglalt intézkedéseket, ha a dékán nem járt el a 6) pont szerinti aktus szerint;
8) az illetékes igazságügyi szervnek büntetőjogi feljelentést tenni, feljelentést gazdasági vétség miatt, illetve szabálysértési eljárás megindítása iránti kérelmet, illetve szabálysértési meghagyást adni ki, ha a felügyelt alanynál törvénytelenséget fed fel, amely törvény vagy egyéb jogszabály értelmében büntetendő;
9) szabálysértési feljelentést tenni azon jogi személy ellen, aki a jogforgalomban a 43. szakasz 1. bekezdése szerinti elnevezéssel lép fel, amely nem rendelkezik munkaengedéllyel a jelen törvénnyel összhangban;
10) egyéb intézkedéseket foganatosítani, amelyekre a törvény vagy más jogszabály felhatalmazza.
A jelen törvény és a jelen törvény alapján meghozott jogszabályok alkalmazása feletti felügyelőségi felügyelet kérdéseire, amelyeket külön nem szabályoz a jelen törvény, a jelen törvény alapján meghozott jogszabály és más törvény, a felügyelőségi felügyeletet szabályozó törvényt kell alkalmazni.
136. szakasz
Szabálysértésért 200 000-től 2 000 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtható a felsőoktatási intézmény ha:
1) tevékenységét a székhelyén kívül és a tevékenységre szolgáló létesítményen kívül látja el (43. szakasz 4. bekezdés és 52. szakasz 15. bekezdés);
2) a működési engedélyben fel nem tüntetett tanulmányi programot valósít meg (52. szakasz 15. bekezdés);
3) módosítja a megnevezést, székhelyét és státusbeli változásokat eszközöl a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétben (54. szakasz 1. bekezdés);
4) nem teszi hozzáférhetővé a nyilvánosság számára a doktori értekezést a nyilvános megvédés előtt, illetve ha nem hozza létre a digitális repozitóriumot vagy nem őrzi benne a megvédett doktori értekezést vagy nem küldi meg a Minisztériumnak a nyilvános repozitóriumban őrzött tartalom másolatát (40. szakasz 8-10. bekezdés);
5) a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétben választja meg az ügyvezető szervet (64. szakasz 1. bekezdés);
6) nem teszi hozzáférhetővé a nyilvánosság számára az intézmény eszközeinek összegére vonatkozó adatokat (67. szakasz 5. bekezdés);
7) a jelen törvénnyel összhangban megállapított tandíjnál magasabb tandíjat fizettet meg (71. szakasz);
8) a tandíjjal felölelt szolgáltatásokat külön megfizetteti a hallgatókkal (71. szakasz 5. bekezdés);
9) nem teszi hozzáférhetővé a nyilvánosság számára a tandíjösszeg megállapítására szolgáló kritériumokat és a tandíjösszegről szóló határozatot (71. szakasz 7. bekezdés);
10) munkaviszonyt létesít olyan tanárral, aki nem tesz eleget a jelen törvénnyel előirányzott feltételeknek, vagy pályázat nélkül veszi fel (73-75. szakaszok);
11) nem szervezi meg az előadásokat és az oktatás egyéb formáit (96. szakasz 2. bekezdés);
12) a tanulmányi programra felveszi azt a hallgatót, aki nem jelentkezett a pályázatra vagy a pályázattal ellentétben van (98. szakasz);
13) a hallgatók a jelen törvénnyel összhangban megállapított száma felett írja be a hallgatókat (99. szakasz);
14) a nyilvántartást nem szabályos módon vagy hanyagul vezeti és olyan közokiratokat állít ki, amelyek ellentétesek a jelen törvény rendelkezéseivel (113. szakasz 6. bekezdés és 125. szakasz 6. bekezdés);
15) az akkreditált tanulmányi programnak nem megfelelő oklevelet állít ki (23. szakasz 1. bekezdés);
16) alaptalanul megfizetteti a tandíjat (71. és 103. szakasz);
17) a tanárnak felmondja a munkaszerződést a törvény rendelkezéseivel ellentétben (89. szakasz 1. bekezdés);
18) az oktatási munkatársat, az asszisztenst, illetve a munkaviszonyon kívüli munkatársat kinevezi a rangba és szerződést köt vele a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétben (82-87. szakasz);
19) munkába való alkalmazásra szerződést köt a felsőoktatási intézmény szakmai szervének előzetesen megszerzett jóváhagyása nélkül, amelynek keretében a tanát, illetve munkatárs munkviszonyban van (90. szakasz 1. bekezdése);
20) nem fejezi be a tanári rangba való választásra kiírt pályázat lebonyolításának eljárását, összhangban a jelen törvénnyel és az alapszabállyal, a pályázat kiírásának napjától számított kilenc hónapon belül (75. szakasz 12. bekezdés);
21) nem jár el a felügyelő határozata alapján (135. szakasz 3. bekezdés);
22) nem menti fel az ügyvezető szervet (63. szakasz 2. bekezdés és 64. szakasz 8. bekezdés).
A felsőoktatási intézmény felelős személye 50 000-től 150 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtható a jelen szakasz 1. bekezdésének 1)-3) pontjában foglalt szabálysértésért.
- Szabálysértésért 10 000-től 50 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtható a felsőoktatási intézmény felelős személye az 1. bekezdés 4)-22) pontjában elkövetett szabálysértésért.
- Szabálysértésért 200 000-től 2 000 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtható a jogi személy, aki a jogforgalpmban a 43. szakasz 1. bekezdésében foglalt címmel lép fel, aki pedig nem rendelkezik a jelen törvénnyel összhangban levő munkaengedéllyel.
- Szabálysértésért 50 000-től 150 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtható a jogi személy felelős személye a 4. bekezdés szerinti szabálysértésért.
XVII A TEENDŐK A VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNYRA VALÓ ÁTRUHÁZÁSA
137. szakasz
A Vajdaság Autonóm Tartomány területén előirányozott, hogy a Vajdaság Autonóm Tartomány területén a 22. szakasz 2. bekezdésében, a 31. szakasz 1. bekezdésének 2), 4) és 7) pontjában, a 42. szakasz 6. bekezdésében, az 51. szakasz 1. bekezdésében, az 52. szakasz 2., 5., 8., 12., 13.. és 18. bekezdésében, az 53. szakasz 2., 8., 11. és 13. bekezdésében, az 54. szakasz 2. bekezdésében, az 55. szakasz 2. bekezdésében, az 57. szakasz 8. és 10. bekezdésében, a 62. szakasz 6. bekezdésében, a 64. szakasz 8. és 9. bekezdésében, a 99. szakasz 3. bekezdésében, a 127. szakasz 6-8. bekezdésében, a 129. szakasz 3. bekezdésében és a 135. szakasz szerinti teendőket, saját szervei révén Vajdaság Autonóm Tartomány látja el.
A jelen szakaszban foglalt teendőket átruházott jogkörben kell ellátni.
A hatáskörrel rendelkező tartományi szervek a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt teendők ellátásában együttműködnek a Minisztériummal.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt átruházott államigazgatási teendők tekintetében a Minisztériumnak a hatáskörrel rendelkező tartományi szervek iránt az államigazgatást szabályozó törvényben előirányzott jogai és kötelezettségei vannak.
XVIII A KÖZTÁRSASÁG ÁLTAL ALAPÍTOTT FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A KOSOVO ÉS METOHIA AUTONÓM TARTOMÁNY TERÜLETÉN
138. szakasz
A Kosovo és Metohia Autonóm Tartomány területén, a Köztársaság által alapított felsőoktatási intézmények felett, a Kormány alapítói jogokat és kötelezettségeket érvényesít.
A Kosovo és Metohia Autonóm Tartomány területéről való felsőoktatási intézmények tanulmányi programjai értékelésének és felsőoktatási okiratai elismerésének külön módját, amelyek a tevékenységüket az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244. határozatával összhangban látják el, valamint a Kosovo és Metohia Autonóm Tartomány területén az oktatás folytatásának tekintetében való jogok megállapítására, illetve a felsőoktatási okiratok birtokosainak foglalkoztatásával kapcsolatos egyéb kérdéseket a Kormány állapítja meg.
XIX ÁTMENETI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
139. szakasz
A Kormány kinevezi a Nemzeti Tanács tagjait, összhangban a jelen törvény rendelkezéseivel a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított hat hónapon belül.
A Nemzeti Tanács tagjai megválasztásának napjával a jelen törvénnyel összhangban, a jelen törvény hatályba lépésének érvényben levő jogszabályok szerint megválasztott Nemzeti Tanács tagjainak megbízatási ideje megszűnik.
Nemzeti Akkreditációs Testület
140. szakasz
A Kormány legkésőbb a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított egy év határidőn belül megalakítja a Nemzeti Akkreditációs Testületet.
A Köztársaság által alapított felsőoktatási intézmények működési normatívumai és szabványai
141. szakasz
A Köztársaság által alapított felsőoktatási intézmények működési normatívumait és szabványait, valamint az érvényesítésükhöz szükséges anyagi eszközöket a Kormány a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított két even belül megállapítja.
142. szakasz
A jelen törvény hatálybalépésétől számított egy év határidőn belül a miniszter meghozza a mellékjogszabályokat, a jelen törvénnyel összhangban.
A Nemzeti Tanács a jelen törvény hatályba lépésétől számított egy éven belül meghozza a mellékjogszabályokat a jelen törvénnyel összhangban.
Az 1. bekezdéstől eltérően, a 115. szakasz 10. bekezdésében foglalt mellékjogszabályt a miniszter a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított három hónapon belül hozza meg.
A 2. bekezdéstől eltérően, a Nemzeti Tanács a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított kilenc hónapon belül meghozza az első fokozatú szakosított szakágazati tanulmányi program akkreditációjának szabványait.
143. szakasz
Az önálló felőoktatási intézmények a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított hat hónapon belül összehangolja a szervezetét és az általános aktusait a jelen törvénnyel.
A második fokozatú szakosított szakágazati tanulmányok tanulmányi programjainak akkreditációját kivitelező önálló felsőoktatási intézmények ezekre a tanulmányokra a hallgatókat a 2018/2019. évi tanévvel bezárólag írathatják.
A felsőoktatási intézmények szervei
144. szakasz
Jelen törvénnyel összhangban, a felsőoktatási intézmények irányító szerveinek, a szakmai szerveinek és a hallgatói parlamentnek a megalakítását, valamint ügyvezető szervének kinevezését, a jelen törvénnyel összhangban a jelen törvény hatályba lépéséig érvényes jogszabályok szerint megalakított szervek, illetve megválasztott szervek mandátumának leteltéig le kell bonyolítani.
Az ügyvezető szerv megválasztásának eljárása, a jelen törvénnyel összhangban, legkésőbb az 1. bekezds szerinti mandátum letelte előtt hat hónappal kell megindítani.
A mandátumok teljes számába nem kell beszámítani a jelen törvény hatályba lépéséig terjedő mandátumokat.
145. szakasz
A jelen törvény hatálybalépéséig érvényben lévő jogszabályok szerint elkezdett tanári és munkatársi rangokra való kinevezéseket ugyanazon jogszabályok szerint kell befejezni, a jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónapos határidőn belül.
A munkaviszony meghosszabbításának lehetősége
146. szakasz
A felsőoktatásról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 76/05., 100/07. - autentikus tolmácsolás, 97/08., 44/10., 93/12., 89/13., 99/14., 45/15. - autentikus tolmácsolás, 68/15. és 87/16. szám) 78. szakaszának 2. bekezdésében foglalt tanár munkaviszonya 2018. szeptember 30-án megszűnik.
A felsőoktatásról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 76/05., 100/07. - autentikus tolmácsolás, 97/08., 44/10., 93/12., 89/13., 99/14., 45/15. - autentikus tolmácsolás, 68/15. és 87/16. szám) 78. szakaszának 2. bekezdésében foglalt tanár munkaviszonya kivételesen meghosszabbítható, ha eleget tesz a 93. szakaszban foglalt feltételeknek, azzal, hogy a határidő, amelyre meghosszabbítható a munkaviszony, a felsőoktatási intézménnyel kötött határozott idejű szerződéssel két évig terjedően 2018. szeptember 30-tól számítva.
Beiratkozás az alapozó tanulmányokra
147. szakasz
Az általános, szakmai és művészeti érettségit szabályozó jogszabályok alkalmazásának kezdetéig, az alapozó tanulmányokra való beiratkozás a jelen törvény hatályba lépéséig érvényben levő jogszabályokkal és a felsőoktatási intézmények általános aktusával összhangban történik.
148. szakasz
A felsőoktatásról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 76/05., 100/07. - autentikus tolmácsolás, 97/08., 44/10., 93/12., 89/13., 99/14., 45/15. - autentikus tolmácsolás, 68/15. és 87/16. szám) 82-88. szakasz rendelkezéseivel összhangban a jelen törvény hatályba lépéséig a tanulmányokra beiratkozott hallgatók a tanulmányaikat befejezhetik a megkezdett tanulmányi programok, feltételek és tanulmányi szabályok szerint, legkésőbb azon határidő leteltéig, amelyet a tanulmányi program realizálására szükséges kétszeres tanév számban kell meghatározni, a szóbanforgó tanulmányi program szerinti tanulmányok megkezdésének napjától számítva.
A 2005. szeptember 10-ig az alapozó tanulmányokra és a felsőoktatási tanulmányokra beiratkozott hallgatók tanulmányaikat befejezhetik a megkezdett tanterv és program, tanulmányi feltételek és szabályok szerint, legkésőbb a 2017/2018. tanév végéig, az integrált orvostudományi területre beiratkozott hallgatók esetében a 2018/2019. tanév végéig.
A magiszteri tanulmányokra 2005. szeptember 10-ig beiratkozó hallgatók befejezhetik e tanulmányaikat a megkezdett tanterv és program, tanulmányi feltételek és szabályok szerint, legkésőbb a 2017/2018. tanév végéig.
A doktori értekezést 2005. szeptember 10-ig bejelentő jelöltek, illetve a hallgatók, akik a szóbanforgó dátumig érvényes jogszabályok szerint iratkoztak be a doktori tanulmányokra, megszerezhetik a tudományok doktora tudományos rangot, illetve befejezhetik a doktori tanulmányaikat a megkezdett tanterv és program, tanulmányi feltételek és szabályok szerint, legkésőbb a 2017/2018. tanév végéig.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt hallgatóknak joguk van megkezdett tanulmányaikat folytatni a jelen törvény rendelkezéseivel összhangban meghozott program szerint, a felsőoktatási intézmény általános aktusával megállapított módon és eljárás szerint.
Megszerzett szakmai, akadémiai, illetve tudományos címek
149. szakasz
A felsőoktatásról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 76/05., 100/07. - autentikus tolmácsolás, 97/08., 44/10., 93/12., 89/13., 99/14., 45/15. - autentikus tolmácsolás, 68/15. és 87/16. szám) hatálybalépésének napjáig érvényben levő jogszabályok szerint megszerzett szakmai, akadémiai, illetve tudományos címek, a rájuk vonatkozó jogosultság tekintetében, ki vannak egyenlítve a megfelelő címmel, összhangban a szóbanforgó törvény 127. szakaszával.
A személy, aki A felsőoktatásról szóló törvénnyel (Az SZK Hivatalos Közlönye, 76/05., 100/07. - autentikus tolmácsolás, 97/08., 44/10., 93/12., 89/13., 99/14., 45/15. - autentikus tolmácsolás, 68/15. és 87/16. szám) összhangban megszerezte vagy szerez szakosított szakágazati tanulmányok szakmai címet befejezve a szakosított szakágazati tanulmányokat, megtartja a jogát annak használatára azon jogszabályokkal összhangban, amelyek szerint szerezte.
150. szakasz
A felsőoktatási intézmények és tanulmányi programok működési engedélye és akkreditáció kiadása iránt megkezdett eljárásai a jogszabályok szerint, amelyek a jelen törvény hatályba lépésének napjáig voltak érvényben, e jogszabályok szerint kell befejezni.
Az 1. bekezdés szerinti eljárásokban, amelyekben fellebbezést nyújtottak be, a jelen törvény hatályba lépésééig, a másodfokú eljárást azon jogszabályok szerint kell befejezni, amelyek szerint a fellebbezést benyújtották.
Az 1. bekezdés szerinti eljárásokban, amelyekben a fellebbezést a jelen törvény hatályba lépése után nyújtották be, a fellebbezés szerinti eljárást a jelen törvénnyel összhangban kell befejezni.
A recenzensek listájának megállapításáig összhangban a jelen törvény rendelkezéseivel, a Nemzeti Tanács kinevezi a fellebbezési különbizottságot azon recenzensek közül, akiket az Akkreditációs és Minőségellenőrzési Különbizottság nevezett ki, a jelen törvény hatályba lépéséig.
A Nemzeti Tanács nyilvános felszólítást tesz közzé a recenzensek listájának kitöltésére, a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított hat hónapon belül.
A külföldi felsőoktatási okirat elismerésére, illetve a külföldi tanulmányi program értékelésére irányuló megkezdett eljárások a jogszabályok szerint, amelyek a jelen törvény hatályba lépéséig volt érvényben, e jogszabályok szerint kell befejezni.
A recenzenseknek a jelen törvény rendelkezéseivel összhangban való kinevezésééig, szakmai véleményezés céljából a külföldi tanulmányi program foglalkoztatás céljából történő első értékelésének eljárásában, a miniszter a jelen törvény hatályba lépéséig az Egyetemi Konferencia által kinevezett recenzensek listájáról legalább három recenzensből álló különbizottságot alakít.
Kérelem a rendes akkreditáció és a külső minőségellenőrzés iránt
151. szakasz
A felsőoktatási intézmény, amelynek kiadták az intézmény, illetve a tanulmányi program akkreditálásáról szóló bizonylatot, a jelen törvény hatályba lépééséig érvényben levő jogszabályokkal összhangban, köteles kérelmet benyújtani a rendes akkreditáció iránt, az akkreditációról szóló bizonylat kiadásának napjától számított hat hónapon belül.
Kivételesen az 1. bekezdéstől, a felsőoktatási intézmény, amelynek bizonylatot adtak ki a második fokozatú szakosított szakágazati tanulmányok tanulmányi programjának akkreditációjáról, köteles kérelmet nyújtani be az első fokozatú szakosított szakágazati tanulmányok tanulmányi programjának akkreditációja iránt a 2018/2019. tanév kezdetéig.
A Nemzeti Akkreditációs Testület működésének kezdetéig, a felsőoktatési intézmények és a tanulmányi programok minőségellenőrzésének eljárását a jelen törvény hatályba lépéséig érvényes jogszabályok szerint kell végezni.
A felsőoktatási intézmény, amely nem folytatta le a külső minőségellenőrzési eljárást a jelen törvény hatályba lépéséig érvényes jogszabályokkal összhangban, köteles kérelmet nyújtani be a rendes külső minőségellenőrzésre, a külső minőségellenőrzés elvégzéséről szóló jelentés megküldésnek napjától számított négy éven belül.
152. szakasz
Az egyetem pályázatot ír ki a menedzser megválasztására, a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított kilenc hónapon belül.
153. szakasz
A 118. szakasz 2. bekezdése szerinti formanyomtatvány küllemének előírásáig, a felsőoktatási intézmény adatokat gyűjt a hallgatókről a jelen törvény hatályba lépésének napjáig érvényes jogszabályokkal összhangban.
A felsőoktatási intézmény a hallgatónak, akinek esetében megállapítja, hogy az egyetem előtti oktatásban nem ítéltek oda EOSZ-t, az első szemeszter kezdetének napjától számított egy hónapon belül, odaítéli az EOSZ-t, illetve az ideiglenes EOSZ-t, automatizált eljárással az OEIR-en keresztül.
A jelen törvény hatályba lépéséig a a tanulmányokra beiratkozott hallgatóknak a felsőoktatási intézmény odaítéli az EOSZ-t, illetve az ideiglenes EOSZ-t, automatizált eljárással az OEIR-en keresztül, a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított egy éven belül.
154. szakasz
A törvény megozataláig, amely átfogó módon megállapítja a Köztársaság képzettségének nemzeti keretét, a Nemzeti Tanács javasolja, a Minisztérium pedig megállapítja a felsőoktatási nemzeti képzettségi keretet.
Az 1. bekezdésben foglalt törvény meghozataláig, a felsőoktatási intézmény megállapítja a 38. szakasz 3) pontja szerinti tanulási folymatok eredményét, a jelen törvény hatályba lépéséig meghozott jogszabályokkal összhangban.
Az eddigi jogszabályok hatályon kívül helyezése
155. szakasz
A jelen törvény hatályba lépésének napján A felsőoktatásról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 76/05., 100/07. - autentikus tolmácsolás, 97/08., 44/10., 93/12., 89/13., 99/14., 45/15. - autentikus tolmácsolás, 68/15. és 87/16. szám) hatályát veszti.
Az 1. bekezdésben foglalt törvény alapján meghozott mellékjogszabályokat a jelen törvénnyel összhangban meghozott mellékjogszabályok meghozataláig alkalmazni kell, kivéve ha ellentétben vannak a jelen törvény rendelkezéseivel.
156. szakasz
A jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való megjelenésének nyolcadik napján lép hatályba.
MEGJEGYZÉS:
A Felsőoktatásról szóló törvény (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 88/2017. szám) 130. szakaszának 1. bekezdése azon részben amely a külföldi felsőoktatási okiratok munkavállalás céljával történő elismerésére vonatkozik, a 131. szakaszának 3. bekezdése azon részben amely előírja, hogy az ENIC/NARIC központ a felsőoktatással megbízott minisztérium szervezeti egysége, a 131. szakaszának 4. bekezdése és 133. szakasza elveszítik hatályukat az ENIC/NARIC központ működésének A Szerb Köztársaság nemzeti képzési kérétéről szóló törvény (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 27/2018. szám) rendelkezéseivel való összehangolása napjával.