TÖRVÉNYA HELYI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL(Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 129/2007., 83/2014 - másik törvény, 101/2016 - másik törvény és 47/2018. szám) |
1. szakasz
Jelen törvény a helyi önkormányzatokat, megalakításuk feltételeit, hatáskörüket, szerveiket, az aktusaik és munkájuk feletti felügyeletet, a helyi önkormányzás védelmét, valamint a helyi önkormányzatok jogainak és kötelességeinek gyakorlása szempontjából egyéb jelentős kérdéseket szabályozza.
2. szakasz
A helyi önkormányzat a polgárok joga, hogy közvetlenül és szabadon megválasztott képviselőiken keresztül irányítsák a helyi lakosságot közvetlenül érintő, közös és általános közügyeket, valamint a helyi önkormányzat szerveinek azon joga és kötelezettsége, hogy a törvénnyel összhangban tervezzék, szabályozzák és irányítsák azon közügyeket, melyek hatáskörükbe tartoznak, és amelyekben a helyi lakosság érdekelt.
3. szakasz
A helyi önkormányzás a községben, városban és Belgrád városában (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) valósul meg.
A helyi önkormányzás gyakorlásában külföldi állampolgárokat is megillethetnek bizonyos jogok, a törvényben meghatározott feltételek mellett és módon.
A helyi önkormányzat működését a választójoggal és a helyi önkormányzat területén lakóhellyel rendelkező polgárok irányítják, az Alkotmánnyal, a törvénnyel és a helyi önkormányzat statútumával összhangban.
4. szakasz
A Szerb Köztársaság a saját hatáskörébe tartozó egyes kérdéseket törvénnyel a helyi önkormányzatra ruházhatja át.
Az autonóm tartomány a saját hatáskörébe tartozó egyes kérdéseket határozattal a helyi önkormányzatra ruházhatja át.
Az átruházott feladatkör ellátására az eszközöket a Szerb Köztársaságnak, illetve az autonóm tartománynak kell biztosítania, attól függően, hogy a feladatokat melyikük ruházta át.
5. szakasz
Hatáskörének gyakorlásában a helyi önkormányzat önállóan hozza meg jogszabályait, az Alkotmányban, törvényben, más előírásban és a statútumában meghatározott jogaival és kötelességeivel összhangban.
A helyi önkormányzatnak jogait és kötelességeit a Szerb Köztársaság, illetve az autonóm tartomány által átruházott feladatkör és megbízatások ellátásában az átruházott feladatkör gyakorlása feletti felügyelet során törvény szabályozza.
6. szakasz
A helyi önkormányzat felelős a saját és az átruházott feladatok minőséges és hatékony ellátásáért.
Hatáskörének gyakorlásában a helyi önkormányzat kizárólag a törvényben előírt esetekben és feltételek mellett korlátozható, az Alkotmánnyal összhangban.
7. szakasz
Jogai és kötelességei gyakorlása, valamint a helyi lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében a helyi önkormányzat közszolgálati vállalatot, intézményt és más szervezetet alakíthat, a törvénnyel és a statútummal összhangban.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt teendők ellátását, a versengés és a nyilvánosság elvének tiszteletben tartása mellett, a helyi önkormányzat szerződéssel jogi vagy természetes személyre is átruházhatja.
8. szakasz
Egy meghatározott területen élő lakosság általános, közös és mindennapi szükségleteinek kielégítése érdekében a helyi önkormányzat helyi közösségeket vagy a helyi önkormányzás más formáit is kialakíthatja, a törvénnyel és a statútummal összhangban.
9. szakasz
Az állami szerveknek és a területi autonómia szerveinek a helyi önkormányzatok szerveivel való kölcsönös viszonya az Alkotmányban és törvényben szabályozott jogokon és kötelességeken alapszik.
10. szakasz
A helyi önkormányzás védelmet élvez, az Alkotmánnyal és törvénnyel összhangban.
11. szakasz
A helyi önkormányzat legfelsőbb jogi aktusa a statútum.
A statútum különösen az alábbi kérdéseket szabályozza: a helyi önkormányzat jogait és kötelességeit, valamint gyakorlásuk módját, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjainak számát, a szervek és szolgálatok szervezését és működését, az Alkotmánybíróság, illetve a Közigazgatási Bíróság előtti eljárások megindítására felhatalmazott szerv meghatározását, a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatok polgárok általi irányításának módját, a közvetlen önkormányzási formák megvalósításának feltételeit, az önkormányzat statútuma, költségvetése (annak befektetéstervezési részében), stratégiai fejlesztési tervek, terület- és városrendezési tervek, valamint a polgárok minősített száma, vagy a képviselők harmada által javasolt egyéb általános aktusok elkészítésének, valamint a saját források mértéke megállapításának eljárásában a közvita kötelező lebonyolításának elvárását, a helyi közösségek és a helyi önkormányzás más formáinak megalakítását, szervei megválasztását és működését, a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának hivatalos használatát a törvénnyel összhangban, valamint a helyi önkormányzat szempontjából más jelentős kérdéseket.
12. szakasz
A helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkezik.
13. szakasz
A helyi önkormányzatok együttműködnek és társulnak a közös célok, tervek és fejlesztési tervek, valamint más közös érdekű szükségletek megvalósítására, és megvalósításuk céljából társíthatják eszközeiket, együttes szerveket, vállalatokat, intézményeket, más szervezeteket és szolgálatokat alakíthatnak, a törvénnyel és a statútummal összhangban.
A helyi önkormányzatok együttműködhetnek külföldi helyi önkormányzati egységekkel, a Szerb Köztársaság külpolitikájának keretében, tiszteletben tartva a Szerb Köztársaság területi egységét és jogrendjét, az Alkotmánnyal és törvénnyel összhangban.
A külföldi helyi önkormányzati egységékkel való együttműködés létesítéséről, illetve az együttműködési szerződéskötésről szóló határozatot a helyi önkormányzat képviselő-testülete hozza meg, a Kormány jóváhagyásával.
A helyi önkormányzat egyesületeket alakíthat, az Alkotmánnyal és törvénnyel összhangban.
A helyi önkormányzat szervei együttműködhetnek egyesületekkel, humanitárius és más szervezetekkel, a helyi önkormányzat és a helyi lakosság érdekében.
A helyi önkormányzat a hatáskörébe tartozó kérdésekben, szervein keresztül követi a Szerb Köztársaság európai integrációs folyamatait, és fejleszti az ahhoz szükséges adminisztratív kapacitásokat, a törvénnyel és a Szerb Köztársaság megállapított politikájával összhangban.
14. szakasz
A helyi önkormányzatnak lehetnek saját jelképei és ünnepe, a törvénnyel és a statútummal összhangban.
15. szakasz
A helyi önkormányzat finanszírozását, valamint a helyi önkormányzat adósságvállalásának feltételeit és módját törvény szabályozza.
A helyi önkormányzat saját vagyonnal rendelkezik.
A helyi önkormányzat vagyonát a helyi önkormányzat szervei önállóan kezelik, a törvénnyel összhangban.
II HELYI ÖNKORMÁNYZATI EGYSÉGEK
1. A helyi önkormányzat alapítása és területe
16. szakasz
A helyi önkormányzat területét és székhelyét törvény szabályozza.
A helyi önkormányzat alapítását, megszűnését, területének megváltoztatását az adott helyi önkormányzat területén lefolytatott tanácsadó jellegű népszavazás előzi meg.
17. szakasz
A helyi önkormányzat területét a kötelékébe tartozó egy vagy több település, illetve kataszteri község területe képezi.
A helyi önkormányzat kialakításakor olyan területet kell felölelni, amely természetes földrajzi egységet, gazdaságilag összekapcsolt térséget képez, amely települései között fejlett és kialakított összeköttetéssel rendelkezik, és amelynek székhelye egyben a térség vonzási központja.
2. A helyi önkormányzat jogállása
18. szakasz
A község az a területi alapegység, amelyben a helyi önkormányzás megvalósul, és amely szervei révén képes önállóan gyakorolni saját hatáskörébe tartozó jogait és kötelességeit, és legalább 10.000 lakosa van.
A Szerb Köztársaság területi berendezéséről szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlönye, 47/91, 79/92, kiig. 82/92, 47/94. és 49/99 és más tv.) hatályon kívül helyezése előtt alapított községeknek 10.000-nél kevesebb lakosuk is lehet.
Kivételesen, ha ezt különös gazdasági, földrajzi vagy történelmi érvek indokolják, 10.000-nél kevesebb lakosú új község is alakulhat.
19. szakasz
A község a hatáskörébe tartozó jogok és kötelességek megvalósításának a módját, feltételeit és formáját a statútumában és más általános aktusaiban szabályozza részletesen.
2.1.1. A község hatásköre
20. szakasz**
A község, szervei által, az Alkotmánnyal és a törvénnyel összhangban:
1) meghozza statútumát, költségvetését és zárszámadását, községi terület- és városrendezési fejlesztési tervét és programját és a helyi gazdaságfejlesztési stratégiai terveit és programjait;
2) szabályozza és biztosítja a kommunális tevékenységek és a helyi utasszállítás végzését és fejlesztését, valamint az építési terület és üzlethelyiségek felhasználását;
3) gondoskodik a helyi utak, utcák és más községi jelentőségű középületek építéséről, felújításáról, karbantartásáról és használatáról;
4) gondoskodik a polgárok igényeinek kielégítéséről az oktatás (iskoláskor előtti nevelés és oktatás, valamint az általános és középiskolai oktatás és nevelés), tudományos-kutatói és innovációs tevékenység, művelődés, egészségügyi és szociális védelem, gyermekvédelem, sport és testnevelés terén;
5) biztosítja a rokkant személyek különös igényeinek kielégítését és az érzékeny csoportok védelmét;
6) gondoskodik az idegenforgalom, kézműipar, vendéglátóipar és kereskedelem fejlesztéséről és előmozdításáról;
7) meghozza és megvalósítja a helyi gazdaságfejlesztési programokat, tevékenységeket bonyolít le a meglévő befektetések megőrzése és újabbak vonzása céljából, valamint fejleszti az általános gazdálkodási feltételeket;
8) gondoskodik a környezetvédelemről, az elemi és más csapásoktól való védelemről, valamint a községi jelentőségű kulturális javak megóvásáról;
9) gondoskodik a mezőgazdasági földterületek védelméről, fejlesztéséről és használatáról, valamint vidékfejlesztési politikát folytat;
10) gondoskodik az emberi és kisebbségi jogok, és a nemi egyenjogúság megvalósításáról, védelméről és fejlesztéséről, valamint a köztájékoztatásról a község területén;
11) a község szükségleteihez mérten megalakítja a helyi szerveket, szervezeteket és szolgálatokat, valamint megszervezi ezek munkáját, polgári jogsegélyszolgálatot alakít és megszervezi a békítőtanácsok szervezetét és munkáját;
12) meghatározza a község jelképeit és azok használatát;
13) kezeli a községi vagyont és meghatározza a helyi források mértékét, valamint a helyi illetékek nagyságát;
14) szabálysértéseket ír elő a községi előírások megsértése esetére;
15) egyéb, a törvénnyel előírt helyi jelentőségű feladatokat lát el (pl. hon- és polgárvédelem, valamint a mentés, tűzvédelem, ifjúságpolitika, zoohigiénia és mások), valamint a polgárok számára közvetlen jelentőségű feladatokat, az Alkotmánnyal, törvénnyel és statútumával összhangban.
Azon feladatoknak az egységes jegyzékét, amelyek jelen törvénnyel a községek hatáskörébe lettek helyezve a helyi önkormányzatokért felelős minisztérium biztosítja a községek és az államigazgatás szerveitől kapott adatok alapján.
2.1.2. A közmegbízatások átruházása
21. szakasz
A polgárok jogainak és kötelességeinek eredményesebb és ésszerűbb érvényesítése, valamint közvetlen érdekükben levő élet- és munkaszükségleteik kielégítése céljából az államigazgatás egyes feladatai törvényben egyes vagy valamennyi községre ruházhatók.
Az átruházott feladatok ellátásához szükséges eszközöket a Szerb Köztársaság költségvetésében kell biztosítani, a feladatok jellege és mértéke arányában.
22. szakasz
Egyes felügyelőségi felügyeleti teendőket az oktatás, egészségügy, környezetvédelem, bányászat, áru- és szolgáltatásforgalom, mezőgazdaság, vízgazdálkodás és erdészet terén a község átruházott feladatként lát el, a törvénnyel összhangban.
23. szakasz
A város az a törvénnyel megállapított helyi önkormányzati egység, amely egy nagyobb kiterjedésű térség gazdasági, közigazgatási, földrajzi és kulturális központját képezi, és amelynek több, mint 100.000 lakosa van.
Kivételesen, ha ezt különös gazdasági, földrajzi vagy történelmi érvek indokolják, városnak minősíthető a 100.000-nél kevesebb lakosú területi egység is.
Város kialakításakor olyan területet kell felölelni, amely természetes földrajzi egységet, gazdaságilag összekapcsolt térséget képez, amely települései között fejlett és kialakított összeköttetéssel rendelkezik, melynek székhelyét és vonzási központját a város képezi.
Jelen törvény községekre vonatkozó rendelkezéseit a városra is alkalmazni kell, ha jelen törvény másként nem rendelkezik.
24. szakasz
A város a községi hatáskört gyakorolja, valamint más teendőket és államigazgatási feladatokat lát el, melyeket törvényben hatáskörébe utaltak.
A város kommunális rendőrséget alakít, biztosítja és megszervezi a kommunális rendőrség teendőinek ellátását, a törvénnyel összhangban.
25. szakasz
A város statútumában előirányozható, hogy a város területe két vagy több városi községből áll. A város statútumában kell szabályozni, hogy a város hatáskörébe utalt feladatok közül a városi községek melyeket látják el.
26. szakasz
Belgrád város jogállását külön törvény szabályozza.
3. A helyi önkormányzat szervei
27. szakasz
A község szervei a községi képviselő-testület, a polgármester, a községi tanács és a községi közigazgatási hivatal.
3.1.1. A községi képviselő-testület
28. szakasz
A községi képviselő-testület a község legfelsőbb szerve, amely a helyi hatalom Alkotmányban, törvényben és a statútumban meghatározott alapvető teendőit látja el.
A községi képviselő-testület az önkormányzati képviselőkből áll, akiket a polgárok közvetlen választáson, titkos szavazással választanak, a törvénnyel és a község statútumával összhangban.
A községi képviselő-testületet megalakultnak kell tekinteni, amikor megválasztják az elnökét és tisztségbe helyezik a titkárát.
29. szakasz
Az önkormányzati képviselők számát a község statútumában kell megszabni, azzal, hogy számuk legalább 19, és legfeljebb 75 lehet.
30. szakasz
Az önkormányzati képviselő nem lehet sem a községi közigazgatási hivatal alkalmazottja, sem olyan személy, akit a községi képviselő-testület nevez ki vagy helyez tisztségbe.
Ha a községi közigazgatási hivatalban foglalkoztatott személyt önkormányzati képviselővé választják, munkaviszonyából eredő jogai és kötelességei képviselői megbízatása lejártáig szünetelnek.
Képviselői mandátumuk igazolásának napján a helyi önkormányzati egység képviselő-testülete által kinevezett, illetve tisztségbe helyezett személyek előző tisztsége megszűnik.
A közmegbízatások ellátásában az érdekösszeütközés kiküszöbölésére vonatkozó jogszabályok nem zárják ki jelen törvény azon rendelkezéseinek alkalmazását, amelyek az önkormányzati képviselői megbízatással összeférhetetlen teendőket irányozzák elő.
31. szakasz
Az önkormányzati képviselőket négy évi időtartamra választják.
Az önkormányzati képviselő jogosult megbízatásának védelmére, beleértve a bírósági védelmet is, melynek érvényesítése a választási eljárásban történő választójog- védelmet szabályozó törvény értelemszerű alkalmazásával történik.
A képviselőnek jogában áll, hogy rendszeresen értesítsék a képviselői kötelezettségei ellátására jelentős kérdésekről, valamint, hogy saját kérésére a község szerveitől és szolgálataitól megkapja a munkájához szükséges adatokat.
Az értesítések, igényelt adatok, ügyiratok és utasítások kézbesítéséért a községi képviselőház titkára, a községi közigazgatási hivatal vezetője, azaz az adott terület közigazgatási hivatalának vezetője pedig – amikor az értesítés, igényelt adat, ügyirat és utasítás a községi közigazgatás feladatkörére vonatkozik.
32. szakasz
A községi képviselő-testület, s törvénnyel összhangban:
1) meghozza a község statútumát és a képviselő-testület ügyrendjét;
2) meghozza a község költségvetését és zárszámadását;
3) megszabja a község forrásbevételeinek részarányát, valamint a helyi illetékek és térítmények összegének megállapítására alkalmazandó módot és mércéket;
4) meghozza a község, valamint az egyes tevékenységek fejlesztési tervét;
5) meghozza a község terület- és városrendezési tervét, valamint az építési terület rendezésének programjait;
6) jogszabályokat és más általános aktusokat hoz;
6a) megválasztja és felmenti a helyi ombudsmant;
7) kiírja a községi-, valamint a község területének részére vonatkozó népszavazást, véleményezi a polgári kezdeményezés útján előterjesztett indítványokat, és megfogalmazza a helyi járulékról szóló határozati javaslatot;
8) megalapítja a statútumban meghatározott szolgálatokat, közvállalatokat, intézményeket és szervezeteket, valamint felügyeletet gyakorol működésük felett;
9) kinevezi és felmenti az általa alapított közvállalatok, intézmények, szervezetek és szolgálatok igazgatóbizottságát és felügyelő bizottságát, kinevezi és felmenti igazgatóikat, valamint jóváhagyja alapszabályukat, a törvénnyel összhangban;
10) megválasztja és felmenti a képviselő-testület elnökét és elnökhelyettesét;
11) tisztségbe helyezi és felmenti a képviselő-testület titkárát;
12) megválasztja és felmenti a polgármestert, valamint a polgármester javaslatára megválasztja a polgármester-helyettest és a községi tanács tagjait;
13) előírja a községi illetékeket és más községi bevételeket, amelyek a törvény alapján a községet illetik meg;
14) megszabja a telekrendezési térítményeket;
15) meghozza a község közadósság-vállalásáról szóló aktust, a közadósság-vállalást szabályozó törvénnyel összhangban;
16) megszabja a vendéglátó-ipari, kereskedelmi és kisipari létesítmények munkaidejét;
17) véleményezi a köztársasági, tartományi és regionális területrendezési tervet;
18) véleményezi a helyi önkormányzat érdekében levő kérdéskört szabályozó törvényeket;
19) jóváhagyja a község nevének, címerének és más jelképeinek használatát;
20) törvényben és a statútumban meghatározott más teendőket is ellát.
33. szakasz
A községi képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselők többsége jelen van.
A határozatokat a jelen levő önkormányzati képviselők szótöbbségével hozzák meg, ha törvény vagy a statútum erről másként nem rendelkezik.
A statútum, költségvetés és terület és városrendezési tervek meghozatalához az önkormányzati képviselők összlétszámának a szótöbbsége szükséges.
34. szakasz
A községi képviselő-testületi ülést a képviselő-testület elnöke hívja össze, szükség szerint, de minden három hónapban legalább egyszer.
A képviselő-testület elnöke köteles kitűzni az ülést a polgármester, a községi tanács vagy az önkormányzati képviselők egy harmadának az indítványára, az indítványtételt követő hét napon belül, azzal, hogy az ülést legkésőbb a beterjesztéstől számított 15 napon belül meg kell tartani.
Azon esetekben, amelyek a képviselő-testület sürgős összehívását indokolják, annak elnöke összehívhatja az ülést a kérelem kézhezvételét követő 24 órától nem rövidebb határidőn belül.
A jelen szakasz 3. bekezdésében meghatározott összehívási kérelemnek tartalmaznia kell a sürgős összehívást alátámasztó okokat, valamint azon következmények indoklását, amelyek az összehívás elmulasztásával keletkeznének.
A jelen szakasz 3. bekezdésében meghatározott ülés legrövidebb összehívási határideje nem vonatkozik a rendkívüli helyzet kikiáltása esetében.
Ha a képviselő-testület elnöke jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt hátidőn belül nem tűzi ki az ülést, az indítványozó is kitűzheti az ülést, melyen az indítványozó által kijelölt képviselő elnököl.
A képviselő-testület elnöke csak abban az esetben napolhatja el az ülést, ha az létszámhiány miatt határozatképtelen, más esetekben az elnapolásról a képviselő- testület dönt.
35. szakasz
A képviselő-testület ülései nyilvánosak.
Biztonsági vagy törvényben megszabott okokból a képviselő-testület olyan döntést is hozhat, hogy az ülés nem lesz nyilvános.
36. szakasz
A hatáskörébe tartozó kérdések megvitatására a község képviselő-testülete állandó vagy ideiglenes jellegű munkatestületeket hoz léte.
A munkatestületek véleményezik a képviselő-testület által meghozandó jogszabály- és határozati javaslatokat, valamint a község statútumában meghatározott más feladatokat is ellátnak.
A munkatestületek számát, választását, elnökeinek és tagjainak jogait és kötelességeit a községi képviselő-testület ügyrendjében kell szabályozni.
A munkatestület nyilvános meghallgatást szervezhet azon jogszabály- és határozatjavaslatokról, amelyekről a képviselő-testület dönt.
37. szakasz
A képviselő-testületi és munkatestületi ülésén kifejtett véleményéért az önkormányzati képviselő nem vonható büntetőjogi felelősségre, nem tartóztatható le és nem büntethető.
38. szakasz
A községi képviselő-testületnek képviselő-testületi elnöke van.
A képviselő-testületi elnök megszervezi a községi képviselő-testület munkáját, összehívja üléseit és elnököl, valamint törvényben és a község statútumában meghatározott más teendőket is ellát.
Az önkormányzati képviselők 1/3-ának javaslatára a képviselő-testület elnökét az önkormányzati képviselők közül választják, négy évi időtartamra, titkos szavazással, a községi képviselő-testület képviselőinek szótöbbségével.
A községi képviselő-testület elnöke megbízatási időtartamának lejárta előtt is felmenthető, megválasztásával azonos módon.
A képviselő-testület elnöke a községben állandó munkaviszonyban lehet.
39. szakasz
A képviselő-testület elnökének lehet helyettese, aki őt távolléte vagy akadályoztatása esetén feladatai ellátásában helyettesíti.
A képviselő-testület elnökhelyettesét az elnökkel azonos módon kell megválasztani és felmenteni.
Amennyiben az elnökhelyettesnek szünetelnek munkaviszonyból eredő jogai erre a tisztségre való megválasztása miatt, az elnökhelyettes állandó munkaviszonyt létesíthet a községben.
40. szakasz
A községi képviselő-testületnek van titkára, aki a képviselő-testületi és munkatestületi ülések összehívásával és megtartásával kapcsolatos szakügyek ellátásáról gondoskodik, valamint irányítja a munkájukhoz fűződő adminisztratív teendőket.
A képviselő-testület titkárát a képviselő-testület elnöke javaslatára négy évi időtartamra helyezik tisztségbe, és újra tisztségbe helyezhető.
A község képviselő-testületi titkárának tisztségébe felsőoktatását a jogtudományok tudományágban, legalább 240 ESPB pont tartamban, mesterképzésen, akadémiai szaktanulmányokon, szakképzési szaktanulmányokon, illetve legalább négy éves alap- vagy speciális képzésen szerezte meg, továbbá közigazgatási szervekben foglalkoztatott dolgozók szakvizsgájával és legalább három éves munkatapasztalattal rendelkező személy helyezhető.
A községi képviselő-testület, a képviselő-testület elnökének javaslatára a titkárt megbízatási idejének lejárta előtt is felmentheti.
A titkárnak lehet helyettese, aki őt távolléte esetén helyettesíti.
A községi képviselő-testület titkárhelyettesét a titkárral azonos módon kell tisztségbe helyezni és felmenteni.
41. szakasz
A községi képviselő-testületi ülés előkészítésének, vezetésének és munkájának módját, valamint egyéb, a képviselő-testület munkájához kapcsolódó kérdést az ügyrendje határozza meg.
3.1.2. A község végrehajtó szervei
42. szakasz
A község végrehajtó szervei a polgármester és a községi tanács.
43. szakasz
A polgármestert a községi képviselő-testület választja, az önkormányzati képviselők közül, négy évi időtartamra, titkos szavazással, a községi képviselő-testület képviselőinek szótöbbségével.
A polgármesternek van helyettese, aki őt távolléte vagy akadályoztatása esetén feladatai ellátásában helyettesíti.
A polgármester személyére a község képviselő-testületének elnöke tesz javaslatot.
A polgármesterjelölt az önkormányzati képviselők közül tesz javaslatot a polgármester-helyettes személyére, akit a község képviselő-testülete a polgármesterrel azonos módon választ meg.
Megválasztásukkal, a polgármesternek és a polgármester-helyettesnek megszűnik önkormányzati képviselői megbízatása.
A polgármester és a polgármester-helyettes a községben állandó munkaviszonyban vannak.
44. szakasz
A polgármester:
1) képviseli a községet és eljár a község nevében;
2) javasolja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérdések megoldásának módját;
3) utalványozói jogokat gyakorol a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban;
4) irányítja és összehangolja a községi közigazgatási hivatal munkáját;
5) egyedi aktusokat hoz, melyek meghozatalára törvényben, statútumban vagy más képviselő-testületi aktusban felhatalmazták;
6) a statútumban és a község más aktusiban megállapított más teendőket is ellát.
45. szakasz
A községi tanács a polgármesterből, a polgármester-helyettesből, valamint a községi statútumban megállapított számú, a községi képviselő-testület által négy évi időtartamra, titkos szavazással, a képviselők szótöbbségével megválasztott községi tanácstagokból áll.
A községi tanács tagjainak személyére a polgármester-jelölt tesz javaslatot.
A községi képviselő-testület a polgármester megválasztásával egyidejűleg és ezzel együtt dönt a polgármester-helyettes valamint a községi tanács tagjainak megválasztásáról.
A községi tanács elnöke a polgármester.
A polgármester helyettese tisztségénél fogva tagja a községi tanácsnak.
A községi tanácsnak, melynek tagjait a községi képviselő-testület választja meg a polgármester javaslatára, legfeljebb öt tagja lehet a legutóbbi népszámlálás adatai alapján legfeljebb 15.000 lakossal rendelkező községekben, legfeljebb hét tagja lehet a legfeljebb 50.000 lakossal rendelkező községekben, legfeljebb kilenc tagja lehet a legfeljebb 100.000 lakossal rendelkező községekben és városokban, illetve legfeljebb 11 tagja lehet a legalább 100.000 lakossal rendelkező városokban.
A községi képviselő-testület által megválasztandó községi tanács tagjai egyidejűleg nem lehetnek önkormányzati képviselők, és megbízatásuk a község hatáskörébe tartozó egy vagy több területet ölelhet fel.
A községi tanács tagjává megválasztott önkormányzati képviselőnek képviselői mandátuma megszűnik.
A községi tanács tagjai a községben állandó munkaviszonyban lehetnek.
46. szakasz
A községi tanács:
1) javasolja a statútumot, költségvetést, valamint más képviselő-testületi aktusokat;
2) közvetlenül végrehajtja és gondoskodik a képviselő-testületi határozatok és más aktusok végrehajtásáról;
3) meghozza az ideiglenes finanszírozásról szóló határozatot, amikor az adóév kezdete előtt a községi képviselő-testület nem hozza meg költségvetését;
4) felügyeletet gyakorol a községi közigazgatási hivatal munkája felett, megsemmisíti vagy felfüggeszti a községi közigazgatási hivatalnak törvény- vagy statútum ellenes aktusát, illetve más községi képviselő-testületi általános aktusba vagy határozatba ütköző aktusát;
5) a község hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben másodfokú közigazgatási eljárásban dönt a polgárok, vállalatok, intézmények és más szervezetek jogairól és kötelességeiről;
5a) követi az általa alapított közvállalatok ügyviteli programját és végzi ezek koordinálását;
5b) háromhavi jelentést tesz a közvállalatok munkájáról a községi képviselő-testületnek, a közvállalatok helyzetét szabályozó törvénnyel összhangban történő további értesítés érdekében;
6) gondoskodik a Köztársaság, illetve az autonóm tartomány hatásköréből átruházott jogok és kötelességek végrehajtásáról;
7) tisztségbe helyezi és felmenti a községi közigazgatási hivatal vezetőjét, illetve az egyes területekkel megbízott közigazgatási hivatalok vezetőit;
8) más feladatokat is végez, a törvénnyel összhangban.
47. szakasz
A polgármester képviseli a községi tanácsot, összehívja és vezeti üléseit.
A községi tanács jogszerű működéséért a polgármestert terheli a felelősség.
A polgármester köteles felfüggeszteni a községi tanács olyan határozatának végrehajtását, melyet törvényellenesnek vél.
A községi tanács határozatképes, ha ülésén a tagok többsége jelen van.
A községi tanács a jelen levő tagok szótöbbségével dönt, ha törvény vagy a község statútuma nem követel minősített többséget.
A községi tanács szervezeti felépítését, munkarendjét és döntéshozatalát saját ügyrendje szabályozza részletesebben, jelen törvénnyel és a statútummal összhangban.
48. szakasz
Saját kezdeményezésére vagy felkérésre, a polgármester és a községi tanács rendszeresen tájékoztatják a községi képviselő-testületet a képviselő-testületi határozatok és más aktusok végrehajtásáról.
49. szakasz
Az önkormányzati képviselők egy harmadának megindokolt indítványa alapján a polgármester megbízatási idejének lejárta előtt is felmenthető, a megválasztásával azonos módon.
A polgármester felmentésére vonatkozó indítványt a képviselő-testület elnökéhez, a jelen törvény 34. szakaszának 2. és 3. bekezdésében meghatározott legrövidebb határidő alkalmazásával való beterjesztéstől számított 15 napon belül meg kell vitatni és dönteni róla.
Ha a képviselő-testület nem menti fel a polgármestert, a felmentést kezdeményező képviselők újabb felmentési javaslatot az előző indítvány elvetését követő hat hónapos határidő lejárta előtt nem tehetnek.
50. szakasz
A polgármester felmentésével a polgármester helyettesének és községi tanácsnak a megbízatása is megszűnik.
A polgármester helyettese, illetve a községi tanács tagja megbízatási idejének lejárta előtt is felmenthető - a polgármester vagy a képviselők legalább egy harmadának indítványozására - a megválasztásával azonos módon.
A polgármester helyettesének vagy a községi tanács tagjának felmentésére vonatkozó indítvány beterjesztésével egyidejűleg a polgármester a képviselő-testületnek köteles javaslatot tenni az új polgármester helyettes, illetve az új községi tanácstag személyére, miközben a képviselő-testület egyidejűleg dönt a felmentésről és megválasztásról.
A polgármesternek, polgármesterhelyettesnek, vagy a községi tanács tagjának lemondásáról a községi képviselő-testület elnöke értesíti a képviselőket a soron következő községi képviselő-testületi ülés kezdetekor.
A felmentett vagy lemondott polgármester vagy községi tanácstag hivatalban marad és ellátja a feladatkörébe tartozó folyó teendőket az új polgármester, polgármester- helyettes, illetve községi tanácstag megválasztásáig.
51. szakasz
A képviselő-testület megbízatásának megszűnésével megszűnik a község végrehajtó szerveinek megbízatása is, de az új polgármester és az új községi tanács, illetve - ha megbízatásuk megszűnésére a képviselő-testület feloszlatásának következtében került sor - ők az ideiglenes szerv elnökének és tagjainak hivatalba lépéséig látják el a feladatkörükbe tartozó folyó teendőket.
3.1.3. A községi közigazgatási hivatal
52. szakasz
A községi közigazgatási hivatal:
1) kidolgozza a községi képviselő-testület, a polgármester és a községi tanács által meghozandó jogszabályok és egyéb aktusok tervezetét;
2) végrehajtja a községi képviselő-testület, a polgármester és a községi tanács határozatait és más aktusait;
3) a község hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben első fokon dönt a polgárok, vállalatok, intézmények és más szervezetek jogairól és kötelességeiről;
4) közigazgatási felügyelet gyakorol a községi képviselő-testület jogszabályainak és más aktusainak végrehajtása felett;
5) végrehajtja a törvényeket és más jogszabályokat, melyek végrehajtását a községre ruháztak át;
6) szak- és adminisztrációs-technikai feladatokat lát el a községi képviselő-testület, polgármester és községi tanács számára.
53. szakasz
A községi közigazgatási hivatal egységes szervként alakul meg, de az 50.000-nél több lakosú községekben külön egy-egy tárgykörrel megbízott községi közigazgatási hivatalok is szervezhetők.
54. szakasz
A községi közigazgatási hivatalt, mint egységes szervet, a vezető irányítja.
A községi közigazgatási hivatal vezetőjének tisztségére olyan személy nevezhető ki, aki felsőoktatását a jogtudományok tudományágban, akadémiai alapképzésen legalább 240 ESPB pont tartamban, mesterképzésen, akadémiai szaktanulmányokon, szakképzési szaktanulmányokon, illetve legalább négyéves alap- vagy speciális képzésen szerezte meg, továbbá legalább öt év munkatapasztalattal rendelkezik szakmájában és letette a közigazgatási szervekben foglalkoztatott dolgozók szakvizsgáját.
A községi közigazgatási hivatal, mint egységes szerv keretében a hasonló jellegű ügyek intézésére belső szervezeti egységek is alakíthatók.
55. szakasz
Ha a községi közigazgatási hivatal több községi közigazgatási hivatalból áll, a hivatalokat vezetőik irányítják.
Az egyes területek közigazgatási hivatala vezetőjének tisztségére olyan személy nevezhető ki, aki felsőoktatását az adott közigazgatási területhez kapcsolódó tudományágban, akadémiai alapképzésen legalább 240 ESPB pont tartamban, mesterképzésen, akadémiai szaktanulmányokon, szakképzési szaktanulmányokon, illetve legalább négy éves alap- vagy speciális képzésen szerezte meg, továbbá legalább öt év munkatapasztalattal rendelkezik szakmájában és letette a közigazgatási szervekben foglalkoztatott dolgozók szakvizsgáját.
A közigazgatási hivatalok keretében a hasonló jellegű ügyek ellátására belső szervezeti egységek is alakíthatók.
56. szakasz
A községi közigazgatási hivatal vezetőjét, illetve az egyes közigazgatási hivatalok vezetőit nyilvános pályázat alapján, öt évi időtartamra a községi tanács helyezi tisztségbe.
A községi közigazgatási hivatal vezetőjének lehet helyettese, aki őt távolléte vagy akadályoztatása esetén feladatainak ellátásában helyettesíti.
A községi közigazgatási hivatal vezetőjének helyettesét a vezetővel azonos módon és feltételek mellett kell tisztségbe helyezni.
A hivatal szervezeti egységeinek főnökeit a vezető osztja be.
57. szakasz
A községi közigazgatási hivatal vezetője munkájáért és a hivatal működéséért a községi tanácsnak tartozik felelősséggel, a község statútumával és a községi közigazgatási hivatal szervezeti felépítését szabályozó aktussal összhangban.
58. szakasz
A község statútumában előirányozható, hogy az egyes területekre (gazdasági fejlődés, városrendezés, elsődleges egészségügyi ellátás, környezetvédelem, mezőgazdaság és mások) segédpolgármesterek nevezhetők ki.
A segédpolgármestereket a polgármester nevezi ki és menti fel.
A segédpolgármesterek indítványokat nyújtanak be, projekteket javasolnak és véleményezéseket dolgoznak ki azon területek fejlesztésére vonatkozóan, melyekre ki lettek nevezve, valamint egyéb feladatokat végeznek a polgármester megbízásából.
A segédpolgármestereket a polgármesteri kabinet keretein belül bízzák meg, legtovább a polgármester megbízatási idejére.
A legutóbbi népszámlálás adatai alapján legfeljebb 15.000 lakossal rendelkező községben egy segédpolgármester, a legfeljebb 50.000 lakossal rendelkező községben legfeljebb két segédpolgármester, a 100.000, vagy ennél több lakossal rendelkező községben legfeljebb három segédpolgármester nevezhető ki.
59. szakasz
A községi közigazgatási hivatal szervezeti felépítését szabályozó aktust a községi képviselő-testület hozza meg, a községi tanács javaslata alapján.
A községi közigazgatás és a -szolgálatok belső szervezéséről és munkahelyeinek besorolásáról szóló aktust egységesíti a közigazgatási hivatal vezetője, majd továbbítja a községi tanácsnak elfogadásra.
60. szakasz
A közigazgatási felügyelet gyakorlása során a községi közigazgatási hivatal:
1) határozatában elrendelhet bizonyos intézkedések és cselekmények megszabott határidőn belüli foganatosítását;
2) helyszíni bírságot róhat ki;
3) elkövetett bűncselekmény vagy gazdasági vétség esetén feljelentést tehet a hatáskörében illetékes szervnél, valamint szabálysértési eljárást indítványozhat;
4) ideiglenes hatályú rendeletet, illetve tilalmat hozhat;
5) indokolt esetben, a hatáskörébe tartozó intézkedések foganatosítására szólíthatja fel az illetékes szervet;
6) más intézkedéseket is hozhat, melyekre törvény, jogszabály vagy általános aktus felhatalmazza.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt megbízatásokat és gyakorlásuk módját a községi képviselő-testület határozata szabályozza részletesebben.
61. szakasz
A községi közigazgatási hivatal eljárásaiban, melyek során a polgárok és jogi személyek jogairól, kötelességeiről és érdekeiről döntenek a közigazgatási eljárásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
62. szakasz
Amikor a képviselő-testületi határozat alapján a polgárok, jogi személyek és más ügyfelek jogairól döntő községi közigazgatási hivatal és más vállalatok, szervezetek és intézmények között hatásköri összeütközés merül fel, azt, valamint az egyes területekre alakított községi közigazgatási hivatalok közötti hatásköri összeütközést a községi tanács rendezi.
A belső szervezeti egységek között felmerülő hatásköri összeütközést a községi közigazgatási hivatal vezetője, illetve az egyes területekre alakított közigazgatási hivatal vezetője rendezi.
63. szakasz
A polgárok és jogi személyek jogérvényesítésével, kötelességeivel és érdekeivel kapcsolatos községi közigazgatási ügyekben előírt iskolai végzettséggel, a közigazgatási szervekben foglalkoztatott dolgozók szakvizsgájával és megfelelő munkatapasztalattal rendelkező személyek járhatnak el, a törvénnyel és más jogszabállyal összhangban.
64. szakasz
A községi közigazgatási hivatal vezetőjének, illetve az egyes területekre alakított közigazgatási hivatalok vezetőinek kizárásáról a községi tanács dönt.
A községi közigazgatási hivatal hivatalnokának kizárásáról a hivatal vezetője dönt.
65. szakasz
A város szervei: a város képviselő-testülete, a polgármester, a városi tanács és a városi közigazgatási hivatal.
66. szakasz
A város szervei a jelen törvényben a község szervei hatáskörébe utalt, valamint törvényben és a város statútumában meghatározott más teendőket látnak el.
A város képviselő-testülete önkormányzati képviselőkből áll, számukat a város statútumában kell meghatározni, azzal, hogy az nem lehet 90-nél több.
A városi képviselő-testületre jelen törvénynek a községi képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A város polgármesterére jelen törvénynek a községi polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A városi tanácsra jelen törvénynek a községi tanácsra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A városi közigazgatási hivatal egységes szervként alakul meg, vagy külön tárgykörrel megbízott községi közigazgatási hivatalok formájában.
A városi közigazgatási hivatalra jelen törvénynek a községi közigazgatási hivatalra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A legutóbbi népszámlálás adatai alapján legfeljebb 100.000 lakossal rendelkező városban legfeljebb három segédpolgármester, a 100.000-nél több lakossal rendelkező városban pedig legfeljebb öt segédpolgármester nevezhető ki.
III A POLGÁROK KÖZVETLEN RÉSZVÉTELE A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
67. szakasz
A polgároknak a helyi önkormányzás megvalósításában való közvetlen részvételének formái: a polgári kezdeményezés, a polgárok gyülekezete és a helyi népszavazás.
A helyi önkormányzás jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt közvetlen formáit törvényben és a statútumban kell szabályozni.
68. szakasz
A polgárok a polgári kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjesztik minden olyan aktus meghozatalát, melyben egy meghatározott, a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdést rendeznek, indítványozzák a statútum és egyéb aktusok módosítását, valamint a helyi népszavazás kiírását, a törvénnyel és a statútummal összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt indítványt a képviselő-testület köteles megtárgyalni, és az indítvány átvételétől számított 60 napon belül megindokolt válaszát a polgárokhoz továbbítani.
A polgári kezdeményezés benyújtásához szükséges aláírások száma megegyezik a szavazati joggal rendelkező polgárok számának 5%-ával.
Az illetékes községi szerv köteles a község hivatalos honlapján, illetve más megfelelő módon értesíteni a nyilvánosságot arról, hogy megkezdte a munkálatokat a képviselő-testület által elfogadásra kerülő jogszabályok kidolgozásán.
A közvita lebonyolításához a polgárok javaslatát aláírásával támogatnia kell a község területéről legkevesebb 100 szavazópolgárnak.
A közvita lebonyolításához történő aláírásokat a polgári kezdeményezésre vonatkozó szabályok szerint gyűjtik.
A polgároknak a közvita lebonyolítására irányuló javaslatáról a helyi önkormányzat illetékes képviselő-testületi bizottsága dönt.
69. szakasz
A polgárok gyülekezetét a helyi önkormányzat területének kezeli aútumban meghatározott részén hívják össze.
A polgárok gyülekezete a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó egyes kérdésekről folytat vitát és tesz javaslatokat.
A polgárok gyülekezete a jelenlevők szótöbbségével fogadja el a követeléseket és javaslatokat, melyeket a képviselő-testülethez vagy a helyi önkormányzat egyes szerveihez és szolgálataihoz továbbít.
A helyi önkormányzat szervei és szolgálatai a polgárok gyülekezete megtartásától számított 60 napon belül kötelesek megtárgyalni a követeléseket és javaslatokat, róluk állást foglalni, illetve meghozni a megfelelő határozatot vagy intézkedést, és erről a polgárokat értesíteni.
A polgárok gyülekezete összehívásának módját, a gyülekezet működését, valamint állásfoglalási rendjét statútumban és a község képviselő-testületi határozatában kell szabályozni.
70. szakasz
A helyi önkormányzat képviselő-testülete saját kezdeményezésére helyi népszavazást írhat ki a hatáskörébe tartozó egyes kérdésekről.
A képviselő-testület köteles kiírni a helyi népszavazást a hatáskörébe tartozó kérdésekről, ha azt a helyi önkormányzat választótestületét képező polgároknak legalább 10%-a indítványozza, a törvénnyel és a statútummal összhangban.
A helyi népszavazási határozat akkor tekinthető meghozottnak, ha a község területén élő, szavazójoggal rendelkező polgároknak több, mint a fele szavazott, és a szavazott választópolgárok többsége elfogadta.
A helyi népszavazáson meghozott határozat kötelező érvényű, és a határozat meghozatalának napját követő egy éven belül a helyi önkormányzat képviselő- testülete nem helyezheti hatályon kívül, módosításokkal és kiegészítésekkel lényegén nem változtathat.
71. szakasz
A helyi önkormányzat szervei és szolgálatai a tömegtájékoztatási eszközök révén és egyéb megfelelő módon kötelesek tájékoztatni a nyilvánosságot munkájukról.
A helyi önkormányzati egység szervei és szolgálatai kötelesek adatokat, felvilágosításokat és értesítéseket biztosítani a polgárok részére, azok jogainak és kötelességeinek megvalósítása során.
A helyi önkormányzat szervei és szolgálatai kötelesek mindenki számára lehetővé tenni a munkájukra és foglalkoztatottjaik helytelen magatartására vonatkozó panasz benyújtását.
Ha a panasztevő választ követelt, a helyi önkormányzat szervei és szolgálatai 30 napos határidőn belül kötelesek válaszolni a benyújtott panaszra.
72. szakasz
A helyi lakosság szükségleteinek és érdekeinek kielégítése érdekében a falvakban helyi közösségek és a részönkormányzat más formái alakulnak.
Helyi közösségek és részönkormányzat más formái (kerületek, negyedek, rajonok stb.) városokban is alakíthatók.
A helyi közösség két vagy több falu területét is felölelheti.
73. szakasz
A helyi közösségnek, vagy a részönkormányzat más formáinak megalakítására, illetve megszűntetésére irányuló javaslatot az adott területen tartózkodással rendelkező választópolgárok 10%-a, az önkormányzati képviselők legalább egy harmada, és a községi, illetve a városi tanács nyújthatják be.
A helyi közösségek és a részönkormányzat más formáinak megalakításáról, az általuk felölelt területnek a megváltoztatásáról és megszűntetésükről a község, illetve a város képviselő-testülete határoz, a polgárok előzetesen kikért véleménye alapján.
Az erre vonatkozó határozatot az önkormányzati képviselők szótöbbségével kell meghozni.
74. szakasz
A helyi közösség, illetve részönkormányzat alapítói okiratával meghatározzák a helyi közösség feladatkörét, ennek szerveit és a szervek működési szervezetét, a döntéshozatal módját, továbbá a helyi közösség tanácsának és a részönkormányzatok egyéb szerveinek megválasztását, a jogvédelmet a választási folyamatban, valamint egyéb, a helyi közösség, illetve részönkormányzat működése szempontjából jelentős kérdésköröket, a község, illetve város statútumával összhangban.
A tanácsok elnökeinek és tagjainak, valamint a helyi közösség egyéb szerveinek alkalmazása nem jelenti egyértelműen újabb kötelezettségek vállalását a helyi közösség részéről.
A helyi közösség tanács a polgárok alapvető képviselő szerve a részönkormányzat területén.
A helyi közösség tanácsának választása az általános és egyenlő választójog alapján lebonyolított közvetlen és titkos választások szabályai szerint történik, az alapítói okirattal összhangban.
A helyi közösség tanácsának választását a községi, illetve városi képviselő-testület elnöke írja ki.
A Belgrád városi helyi közösségek választásának, illetve a helyi közösségi tanács megalakulásának szabályait és eljárását a főváros helyzetét szabályozó törvény határozza meg.
A helyi közösségi tanács elnökét a tanács titkos szavazással választja meg soraiból, a helyi közösségi tanács tagjai abszolút többségének szavazatával.
A helyi közösség tanácsa:
1) meghozza a helyi közösség statútumát;
2) meghozza a helyi közösség pénzügyi tervét és fejlesztési programját;
3) megválasztja és felmenti a helyi közösség tanácsának elnökét;
4) intézkedéseket javasol a kommunális és egyéb tevékenységeinek fejlesztése végett a helyi közösség területén;
5) meghozza a helyi közösség tanácsának ügyrendjét, valamint egyéb aktusokat a helyi közösség hatáskörében;
6) indítványozza a község új jogszabályainak meghozatalát és a meglevők módosítását;
7) a helyi közösség hatáskörében levő egyéb, a község statútumával, a helyi közösség alapítói okiratával és az egyéb községi jogszabályokkal meghatározott feladatokat is ellát.
75. szakasz
A helyi közösség, illetve a részönkormányzat más formája munkájához szükséges eszközforrások az alábbiak:
1) a község, illetve a város költségvetésében megszabott eszközök, beleértve a helyi járulékot;
2) adományok;
3) a helyi közösségnek, illetve a részönkormányzat más formájának saját tevékenységével megvalósított jövedelem.
A helyi közösség és a részönkormányzat más formája pénzügyi tervet hoz a hatáskörében illetékes községi, illetve a városi szerv jóváhagyásával, a költségvetésről szóló határozattal összhangban.
76. szakasz
A helyi közösség, illetve a részönkormányzat más formája jogi személyiséggel rendelkezik, a statútumban és az alakító aktusban meghatározott jogok és kötelességek keretében.
A helyi közösség általános aktusa alkotmányossági és törvényességi felülvizsgálásának eljárását az Alkotmánybíróság előtt a község, illetve város statútumával meghatározott szerv indítványozhatja, amennyiben úgy véli, hogy nincs összhangban az alkotmánnyal vagy törvénnyel.
A község, illetve város statútumával meghatározott szerv köteles a helyi hivatalos közlönyben történő közzétételétől hatályos végzésével felfüggeszteni a helyi közösség azon általános aktusának alkalmazását, melyről úgy véli, hogy az nincsen összhangban az alkotmánnyal vagy törvénnyel.
Az alkalmazás felfüggesztéséről szóló végzés hatályát veszíti amennyiben a község, illetve város statútumával meghatározott szerv az annak közzétételétől számított öt napon belül nem indítja meg az általános aktus alkotmányosságának és törvényességének felülvizsgálására irányuló eljárást.
76a. szakasz
Amikor a község, illetve a város statútumával a helyi közösségek tevékenységének és aktusaik törvényességének felügyeletével megbízott szerv úgy véli, hogy a helyi közösség általános aktusa nincsen összhangban a statútummal, a helyi közösség alapító okiratával, vagy egyéb községi jogszabállyal, erre felhívja a helyi közösségi tanács figyelmét a szükséges intézkedések elvégzése céljából.
Amennyiben a helyi közösségi tanács nem jár el az 1. bekezdésben meghatározott szerv ajánlásai szerint, a község, illetve város statútumával meghatározott szerv a helyi hivatalos közlönyben történő közzétételétől hatályos végzésével megsemmisíti a helyi közösség általános aktusát.
A község, illetve a város statútumával a helyi közösségek tevékenységének és aktusaik törvényességének felügyeletével megbízott szerv javasolhatja a község, illetve a város polgármesterének azon helyi közösségek tevékenysége finanszírozásának felfüggesztését, amelyekben a pénzeszközök nem a helyi közösség pénzügyi tervével, a költségvetésről szóló határozattal, vagy a törvénnyel összhangban kerülnek felhasználásra.
76b. szakasz
A helyi közösségi tanácsot feloszlathatják, ha:
1) az nem ül össze három hónapig;
2) az nem választja meg elnökét a tanács megválasztásától, az elnök felmentésétől, vagy lemondásának benyújtásától számított egy hónapon belül;
3) az nem fogadja el pénzügyi tervét a községi, illetve városi képviselő-testület határozatában megszabott határidőn belül.
A helyi közösségi tanács feloszlatásáról szóló határozatot a községi, illetve városi képviselő-testület fogadja el, a helyi közösségek tevékenységét és aktusaik törvényességét felügyelő, illetékes községi, illetve városi szerv javaslatára.
A községi képviselő-testület elnöke, illetve a városi képviselő-testület elnöke írja ki a helyi közösségi tanácsi választásokat a tanács feloszlatásáról szóló határozat hatályba lépésétől számított 15 napon belül, azzal, hogy a választások kiírásától azok megtartásáig nem telhet el több, mint 45 nap.
A helyi közösségi tanács megalakulásáig a folyó- és halaszthatatlan ügyeket a községi képviselő-testület, illetve a városi képviselő-testület által a helyi közösségi tanács feloszlatásával egyidejűleg kinevezett községi megbízott látja el.
77. szakasz
A község, illetve a város képviselő-testületének határozatában bizonyos községi, illetve városi hatáskörbe tartozó teendők ellátása valamennyi vagy egyes helyi közösségre, illetve a részönkormányzat más formáira bízható, amihez biztosítani kell a szükséges eszközöket.
A község, illetve a város segíti a helyi közösséget annak adminisztratív-technikai és pénzügyi-anyagi feladatai ellátásában.
A községi, illetve a városi közigazgatási hivatalok hatáskörébe tartozó, főként a polgárok jogérvényesítésével kapcsolatos egyes feladatok ellátására, a községi közigazgatás ügyintézése a helyi közösségekben is megszervezhető.
Jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt ügyek intézésének rendjét és helyét a polgármester határozza meg, a községi, illetve a városi közigazgatási hivatal vezetőjének a javaslata alapján.
V A KÖZTÁRSASÁG ÉS A TERÜLETI AUTONÓMIA SZERVEINEK ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEINEK VISZONYA
78. szakasz
Jogaik és kötelességeik érvényesítése érdekében a Köztársaság, a területi autonómia és a helyi önkormányzat szervei együttműködnek, az Alkotmánnyal, törvénnyel és más jogszabályokkal összhangban.
A Köztársaság és a területi autonómia szervei felügyeletet gyakorolnak a helyi önkormányzati szervek törvényszerű működése és aktusai felett, az Alkotmánnyal és törvénnyel összhangban.
A helyi önkormányzat hatáskörében illetékes szerve köteles a helyi önkormányzat törvényszerű működése és aktusai felett felügyeletet gyakorló köztársasági, illetve területi autonómiai szervnek idejében megküldeni a kért adatokat, ügy- és okiratokat.
A keresett adatok, ügy- és okiratok megküldéséért a polgármester tartozik felelősséggel, illetve a községi képviselő-testület titkára, ha a felügyelet a községi képviselő-testület munkájára és aktusaira vonatkozik.
79. szakasz
A helyi önkormányzat szervei és szolgálatai, feladatkörük ellátása során:
1) a Köztársaság és a területi autonómia szerveinél indítványozzák a helyi önkormányzat érdekében levő ügyek rendezését és a helyi önkormányzat jogai és kötelességei keretébe tartozó kérdések megoldására vonatkozó intézkedések foganatosítását;
2) a Köztársaság és a területi autonómia szerveinek eljárásaira vonatkozó beadványokat és más javaslatokat terjesztenek be;
3) a Köztársaság és a területi autonómia szerveitől véleményt kérnek a helyi önkormányzat fejlesztésére és érvényesítésére, valamint a helyi önkormányzat szerveinek működésére közvetlen hatással bíró törvények és más jogszabályok alkalmazásáról;
4) önállóan, vagy társulásaik révén részt vesznek a helyi önkormányzat érvényesítése és fejlesztése szempontjából kiemelt fontosságú törvények és más jogszabályok előkészítésében.
79a. szakasz
A helyi önkormányzat szervei, amikor a természetes, vagy jogi személy, illetve más ügyfél jogairól, kötelezettségeiről vagy érdekeiről döntenek, a törvénnyel összhangban az állami, tartományi és helyi önkormányzati és más közfelhatalmazással felruházott szervek által vezetett nyilvántartásokba, illetve regiszterekbe hivatalból betekintenek, ezekből adatokat gyűjtenek be és az adatokat feldolgozzák.
Az olyan, a jelen szakasz 1. bekezdésében meghatározott nyilvántartásokba, illetve regiszterekbe való betekintés, adatgyűjtés és -nyilvántartás, amelyeket elektronikus formában vezetnek, olyan információs rendszer keretein belül történik, amely biztosítja a személyi adatok biztonságát és védelmét.
A jelen szakasz 1. bekezdésében meghatározott eljárásban a helyi önkormányzat szervei azon adatokba tekinthetnek be, gyűjthetik, vagy dolgozhatják fel, amelyek szükségesek az ügyfél kérdéses jogának, kötelezettségének vagy érdekének kapcsán történő döntéshozatalhoz.
80. szakasz
Hatáskörük gyakorlása során a Köztársaság és a területi autonómia szervei:
1) önkezdeményezésükre vagy azok kérésére tájékoztatják a helyi önkormányzat szerveit és szolgálatait olyan törvények és más jogszabályok végrehajtására meghozott vagy tervezett intézkedésekről, az alkotmányosság- és törvényesség- védelemről, ezen elvek megbontására irányuló jelenségekről, és ezek kiküszöbölését célzó intézkedésekről, a polgároknak a helyi önkormányzásra való jogának érvényesítéséről, a helyi önkormányzati rendszer, valamint a helyi önkormányzati szervek működését közvetlenül érintő egyéb kérdésekről;
2) szaksegélyt nyújtanak a helyi önkormányzati szervek és szolgálatok munkájához, különösen az információs rendszer bevezetése és az általuk ellátott feladatok informatizálása tekintetében;
3) jelentéseket, adatokat és tájékoztatókat kérnek a helyi önkormányzat jogai és kötelességei keretébe tartozó feladatok ellátásáról, valamint a Köztársaság és a területi autonómia szervei feladatainak és működésének érdekében levő más helyi önkormányzati vonatkozású kérdésekről;
4) egyéb feladatokat is ellátnak, a törvénnyel és más jogszabályokkal összhangban.
81. szakasz
A kormány köteles megszűntetni a helyi önkormányzat olyan általános aktusának a végrehajtását, amely nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy törvénnyel, mely kormányhatározat a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napján lép hatályba.
A végrehajtást megszüntető határozat hatályát veszti, ha a kormány a határozat közzétételét követő öt napon belül nem indítványozz az általános aktus alkotmányosságának és törvényességének felülvizsgálatát.
82. szakasz
A hatáskörében illetékes minisztérium az Alkotmánybíróságnál indítványozza a helyi önkormányzat statútuma, jogszabálya vagy más általános aktusa alkotmányosságának és törvényességének megállapítását, ha véleménye szerint az aktus nincs összhangban az Alkotmánnyal, törvénnyel vagy más köztársasági jogszabállyal.
A területi autonómia szerve indítványozza a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt eljárást, ha véleménye szerint az aktus nincs összhangban a tartományi jogszabállyal.
83. szakasz
Ha a helyi önkormányzati kérdésekben hatáskörrel rendelkező minisztérium, illetve a területi autonómia illetékes szerve véleménye szerint a helyi önkormányzat aktusa nincs összhangban saját statútumával, erre a tényre felhívja a helyi önkormányzat képviselő-testületének a figyelmét, megfelelő intézkedések foganatosítása érdekében.
Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete nem jár el a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt szervek javaslata szerint, a helyi önkormányzati kérdésekben hatáskörrel rendelkező minisztérium eljárást indít a Közigazgatási Bíróságnál, és egyidejűleg javasolja a kormánynak, hogy a Közigazgatási Bíróság határozatának meghozataláig függessze fel a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt aktus végrehajtását.
84. szakasz
Ha a helyi önkormányzati kérdésekben hatáskörrel rendelkező minisztérium, illetve a területi autonómia illetékes szerve megállapítja, hogy a helyi önkormányzat szervének vagy szolgálatának az olyan aktusa, amely ellen bírósági védelem nincs biztosítva, nincs összhangban a törvénnyel vagy más jogszabállyal, illetve a helyi önkormányzat határozatával vagy más általános aktusával, javasolni fogja a helyi önkormányzat képviselő-testületének az ilyen aktus felfüggesztését vagy megsemmisítését.
Ha a képviselő-testület egy hónapos határidőn belül nem jár el a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt szervek javaslata szerint, a helyi önkormányzati kérdésekben hatáskörrel rendelkező minisztérium felfüggeszti vagy megsemmisíti a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt aktust.
85. szakasz
A helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatható, ha:
1) három hónapnál hosszabb ideig nem ülésezik;
2) a helyi önkormányzat képviselő-testületének megalakulásától, illetve a polgármester és a községi tanács felmentésétől, illetve lemondásától számított egy hónapon belül nem választja meg a polgármestert és a községi tanácsot;
3) a törvényben megszabott határidőn belül nem hozza meg a statútumot vagy a költségvetést.
86. szakasz
A helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról szóló határozatot a kormány hozza meg, a helyi önkormányzati kérdésekben hatáskörrel rendelkező minisztérium, illetve a területi autonómia illetékes szervének javaslatára.
A helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról szóló határozat hatályba lépésétől számított két hónapos határidőn belül a Nemzetgyűlés elnöke önkormányzati választást ír ki.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt választáson megválasztott önkormányzati képviselők megbízatása négy éves időtartamra szól.
Az új képviselő-testület megalakulásáig és a helyi önkormányzat végrehajtó szerveinek megválasztásáig a képviselő-testület és a végrehajtó szervek hatáskörébe tartozó folyó és halaszthatatlan feladatokat a helyi önkormányzat ideiglenes szerve látja el, amely elnökből és négy tagból áll.
A helyi önkormányzat ideiglenes szervét a kormány alakítja meg.
A kormány külön határozatot hoz az ideiglenes szerv elnökének és tagjainak a kinevezéséről, szem előtt tartva a helyi önkormányzat feloszlatott képviselő- testületének politikai és nemzeti összetételét.
87. szakasz
Ha a helyi önkormányzatban nem bonyolítják le az önkormányzati választást, vagy ha a lebonyolított választás után a választás eredményeinek közzétételét követő két hónapon belül jelen törvénnyel összhangban nem alakul meg a képviselő-testület, a kormány kinevezi a jelen törvény 86. szakasza 4. bekezdésében foglalt ideiglenes szervet, amely a helyi önkormányzat képviselő-testületének és végrehajtó szerveinek a hatáskörébe tartozó folyó és halaszthatatlan feladatokat látja el.
A Nemzetgyűlés elnöke köteles meghozni az önkormányzati választás kiírásáról szóló határozatot attól a naptól számított egy hónapos határidőn belül, amikor le kellett bonyolítani a választást, illetve megalakítani a helyi önkormányzat képviselő- testületét.
A jelen szakasz 2. bekezdésében foglalt választáson megválasztott önkormányzati képviselők megbízatása a rendes választáson megválasztott képviselők mandátumának lejártáig tart.
VI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS TÁRSULÁSA
88. szakasz
A helyi önkormányzatok, ezek szervei és szolgálatai, valamint az általuk alapított vállalatok és egyéb szervezetek együttműködnek és kapcsolatokat létesítenek más helyi önkormányzatokkal és ennek szolgálataival a közös érdekű kérdéskörökben és ezek megvalósítása érdekében egyesíthetik eszközeiket és közös szerveket, vállalatokat, intézményeket és egyéb szervezeteket alapíthatnak, a törvénnyel és statútummal összhangban.
A helyi önkormányzatok együttműködése magába foglalja az egyes saját hatáskörök végzésének átengedését más helyi önkormányzatnak vagy más ez által alapított vállalatnak, intézménynek és szervezetnek.
A kommunális tevékenységek közös végzése a helyi önkormányzatok együttműködési megállapodása alapján valósul meg, a kommunális tevékenységeket szabályozó törvény rendelkezéseivel összhangban.
88a. szakasz
A helyi önkormányzatok együttműködési megállapodásával megállapításra kerülnek az alábbiak: a közös szerv, szolgálat, vállalat, vagy egyéb szervezet neve és székhelye, feladatainak fajtája, köre és ezek végzésének módja, pénzelésének, irányításának és felügyeletének módja, másik helyi önkormányzatok csatlakozásának módja a megállapodáshoz, az abból való kilépés, illetve az attól való elállás módja, a foglalkoztatottak jogai és kötelezettségei, valamint egyéb kérdések ezek megalapítására, tevékenységére és megszűnésére vonatkozóan, a törvénnyel összhangban.
A helyi önkormányzat továbbítja az együttműködési megállapodást a helyi önkormányzati ügyekkel megbízott minisztériumnak, annak megkötését követő 30 napon belül.
A helyi önkormányzati ügyekkel megbízott minisztérium nyilvántartást vezet a megkötött együttműködési megállapodásokról.
Kettő vagy több helyi önkormányzat javasolhatja a helyi önkormányzati ügyekkel megbízott minisztériumnak az egyes feladatok közös végzését az államigazgatást szabályozó törvénnyel, valamint az átruházott hatáskörök közös végrehajtásának részletes szabályairól rendelkező kormányhatározattal összhangban.
88b. szakasz
A helyi önkormányzatok együttműködhetnek a közös érdekű kérdésekben más országok helyi önkormányzataival, a Szerb Köztársaság megszabott politikájával összhangban, a Szerb Köztársaság területe és jogrendje egységének tiszteletben tartásával, az Alkotmánnyal és törvénnyel összhangban.
88c. szakasz
A helyi önkormányzatok együttműködése alapján létrejövő közös szerv, szolgálat, vállalat vagy egyéb szervezet megalakulása esetén, ezek vezetőinek kinevezéséről, felmentéséről, valamint ezek felelősségéről és megbízatásuk megszűnéséről az alapító helyi önkormányzatok illetékes szervei döntenek, a törvénnyel összhangban.
A munkavállalók az ebből eredő jogaikat, kötelezettségeiket és felelősségüket azon helyi önkormányzatban valósítják meg, melyben a megalapított közös szervezeti egység székhelye van.
Amikor a közös szerv polgárok jogairól dönt közigazgatási eljárásban, a helyi önkormányzat illetékes szervei megőrzik illetékességüket a másodfokú eljárásban, a törvénnyel összhangban.
A közös szerv működéséhez szükséges pénzeszközök a jelen szakasz 1. bekezdésében meghatározott együttműködési megállapodást kötő helyi önkormányzatok költségvetésében kerülnek meghatározásra, abban az arányban, amelyben a közös szerv az adott önkormányzatoknak ellátja a közös feladatokat.
88d. szakasz
Amennyiben a helyi önkormányzatok együttműködési megállapodásával előlátják, hogy az egyik helyi önkormányzat az egyes feladatokat hatásköréből átruházza más helyi önkormányzatnak, valamint finanszírozza a másik helyi önkormányzat szervének működését saját, átruházott feladatainak elvégzése céljával, a feladatokat átruházó helyi önkormányzat finanszírozza a feladatokat végző helyi önkormányzat szervének működését, arányosan ezen feladatok mértékével.
A helyi önkormányzat jelentést tesz az átruházott feladatok végzéséről a feladatokat átruházó helyi önkormányzat kérésére, de legalább egyszer minden hat hónapban.
Amikor az együttműködési megállapodással átruházott feladatok felölelik a polgárok jogairól való döntést közigazgatási eljárásban, a helyi önkormányzat illetékes szervei megőrzik illetékességüket a másodfokú eljárásban, a törvénnyel összhangban.
Az átruházott feladatokat azon helyi önkormányzat nevében és számlájára kerülnek elvégzésre, amely azokat átruházta és ezek végzését finanszírozza, a polgárok és egyéb alanyok felé pedig a feladatokat átruházó helyi önkormányzat tartozik felelősséggel.
88e. szakasz
A helyi önkormányzatok közt létrejött együttműködési megállapodás megszűnik bármely azt megkötő helyi önkormányzat írásos kérelmére, amelyet az a másik helyi önkormányzatnak legalább hat hónappal a megszűnést megelőzően nyújt be.
A jelen szakasz 1. bekezdésében meghatározott kérelmet benyújtó helyi önkormányzat erről értesíti a helyi önkormányzati kérdésekben illetékes minisztériumot.
Amennyiben a megállapodást több helyi önkormányzat kötötte, az csak abban a részben szűnik meg, amely a jelen szakasz 1. bekezdésében meghatározott kérelmet benyújtóra vonatkozik.
89. szakasz
A helyi önkormányzás fejlesztésének előmozdítása, védelme és a közös érdekek megvalósításának érdekében a helyi önkormányzatok társulásokat alakíthatnak.
A helyi önkormányzatok társulásai képviselik tagjaik érdekeit az állami szervek előtt, különösen a helyi önkormányzás védelme, fejlesztése és finanszírozása szempontjából jelentős törvények és más jogi aktusok, valamint a helyi önkormányzat feladatainak ellátása szempontjából jelentős egyéb jogszabályok meghozatalának folyamatában.
A helyi önkormányzatok társulásainak megalakítására és működésére az egyesületek alakítását és működését szabályozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
VII A HELYI ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI ÉS TELEPÜLÉSEK RÉSZEINEK ELNEVEZÉSE
90. szakasz
A helyi önkormányzat önállóan és jelen törvénnyel összhangban határozza meg jelképeit (címerét és zászlaját), és azok használatát.
91. szakasz
A helyi önkormányzat jelképeit csak az állami jelképek mellett lehet kitűzi.
A helyi önkormányzat hivatali helyiségeiben csak az állami jelképek, azoknak a nemzeti kisebbségeknek a jelképei, amelyeknek a nyelve a helyi önkormányzat területén hivatalos használatban van, valamint a helyi önkormányzat jelképei tűzhetők ki.
Az autonóm tartományban, az autonóm tartomány jelképeinek az autonóm tartományban levő helyi önkormányzatok jelképei melletti kitűzése, valamint az autonóm tartomány jelképeinek az autonóm tartományban levő helyi önkormányzatok hivatali helyiségeiben való kitűzése az autonóm tartomány által meghozott jogszabály szerint történik.
92. szakasz
A helyi önkormányzatok jelképei eltérőek kell, hogy legyenek.
A helyi önkormányzat statútumában, valamint más aktusaiban a helyi önkormányzat jelképeire vonatkozó rendelkezések tartalmának meg kell felelnie a történelmi és valós tényeknek, és ezek a rendelkezések nem sérthetik a köz- és állami érdeket, a nemzeti és vallási érzelmeket, valamint a közerkölcsöt.
93. szakasz
A helyi önkormányzat képviselő-testülete megállapítja az ünnepeket és meghatározza az utcák, terek, városnegyedek, tanyacsoportok, valamint a területén levő települések más részeinek elnevezését, valamint a „tiszteletbeli polgár” tisztség odaítéléséről olyan személynek, melynek a munkássága és eredményei a község számára kiemelt jelentőséggel bírnak, a helyi önkormányzati kérdésekben hatáskörrel rendelkező minisztérium előzetes jóváhagyásával.
Ha a helyi önkormányzat területén nemzeti kisebbségi nyelv is hivatalos használatban van, az utcák, terek, városnegyedek, tanyacsoportok és más településrészek elnevezése megváltoztatásának folyamatában ki kell kérni a kisebbségi nemzeti tanács és a nemzetek közötti viszonyügyi tanács véleményét.
94. szakasz
Ha a helyi önkormányzat statútumának vagy más aktusának tervezetében az ünnepekre és a településrészek elnevezésére vonatkozó rendelkezések tartalma nem felel meg a történelmi vagy valós tényeknek, ha ezek sértik a köz- és államérdeket, nemzeti és vallási érzelmeket vagy a közerkölcsöt, a helyi önkormányzati kérdésekben hatáskörrel rendelkező minisztérium a statútum, illetve más aktus tervezetének átvételétől számított 60 napon belül megtagadja annak jóváhagyását.
Ha a helyi önkormányzati kérdésekben hatáskörrel rendelkező minisztérium a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell vélni, hogy a jóváhagyást megadta.
VIII A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS VÉDELME
95. szakasz
A helyi önkormányzat statútumban meghatározott szerve alkotmányossági és törvényességi eljárást indíthat a Szerb Köztársaság törvénye és más általános aktusa, illetve az autonóm tartomány általános aktusa ellen, mely sérti a helyi önkormányzásra való jogot.
96. szakasz
A helyi önkormányzat statútumban meghatározott szerve panaszt nyújthat be az Alkotmánybírósághoz, ha állami szerv vagy a helyi önkormányzat szerve egyedi aktusával vagy magatartásával ellehetetleníti a helyi önkormányzat hatáskörének gyakorlását.
97. szakasz
A helyi önkormányzatban megalakulhat a helyi ombudsman, kinek meghatalmazásába tartozik a polgári jogok tiszteletben tartásának ellenőrzése, a közigazgatási szervek és közszolgálatok aktusaival, magatartásával vagy mulasztásával elkövetett sérelmek független és önálló megállapítása, ha ezekre a helyi önkormányzat jogszabályainak és más általános aktusainak a megszegésével került sor.
Két vagy több helyi önkormányzat határozatában közös helyi ombudsman megalakulását is előirányozhatja.
A helyi ombudsman hatáskörét, felhatalmazását, eljárásmódját, megválasztásának és tisztsége megszűnésének rendjét a statútumban és más általános aktusban kell szabályozni.
98. szakasz
A vegyes nemzeti összetételű helyi önkormányzatokban megalakul a nemzetek közötti viszonyügyi tanács, mint önálló munkatestület, amely a szerb nép és a nemzeti kisebbségek képviselőiből áll, jelen törvénnyel és a statútummal összhangban.
Jelen törvény értelmében, vegyes nemzeti összetételű helyi önkormányzatnak az a helyi önkormányzat számít, melyben a Szerb Köztársaság legutóbbi népszámlálás alapján egy nemzeti kisebbséghez tartozók az összlakosság több, mint 5%-át, vagy a valamennyi nemzeti kisebbséghez tartozók az összlakosság több, mint 10%-át képezik.
A nemzetek közötti viszonyügyi tanácsban a szerb népnek és azoknak a nemzeti kisebbségeknek lehet képviselője, melyek a helyi önkormányzat összlakosságának több, mint 1%-át képezik.
A tanács a nemzeti egyenjogúság érvényesítésére, védelmére és előmozdítására vonatkozó kérdéseket vitatja meg.
A nemzetek közötti viszonyügyi tanács ügykörét, összetételét, tagjainak megválasztását és munkarendjét a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozatában kell szabályozni, melyet az önkormányzati képviselők szótöbbségével hoznak meg, a statútummal összhangban.
A nemzetek közötti viszonyügyi tanácsba nem választható a helyi önkormányzat képviselő-testületének képviselője.
A nemzetek közötti viszonyügyi tanácstagok jelölési és megválasztási rendjének biztosítania kell a szerb nép és a nemzeti kisebbségek képviselőinek arányos részvételét, azzal, hogy sem a szerb nép és egy nemzeti kisebbség sem képezheti a tanács tagjainak többségét.
Ha a nemzeti kisebbségnek megalakult a nemzeti tanácsa, a nemzeti kisebbség tanácsbeli képviselőjét a nemzeti tanács javaslatára választják meg,a szerb nemzet képviselőit pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének káderkérdésekkel foglalkozó állandó munkatestülete javasolja.
A nemzetek közötti viszonyügyi tanács a tagok konszenzusával hozza meg a határozatait.
Állásfoglalásairól és javaslatairól a tanács értesíti a helyi önkormányzati egység képviselő-testületét, amely az első soron következő ülésen, de legkésőbb 30 napos határidőn belül köteles ezekről nyilatkozni. A tanács hathavi jelentést tesz munkájáról a képviselő-testületnek.
A helyi önkormányzat képviselő-testülete és végrehajtó szervei kötelesek kikérni a tanács előzetes véleményét minden nemzeti egyenjogúságot érintő határozat tervezetéről.
A nemzetek közötti viszonyügyi tanács az Alkotmánybíróságnál jogosult alkotmányossági és törvényességi eljárást indítani a helyi önkormányzat képviselő- testületének határozata vagy más általános aktusa kapcsán, ha véleménye szerint az közvetlenül sérti a szerb néphez vagy a nemzetek közötti viszonyügyi tanácsban képviselt nemzeti kisebbségekhez tartozók jogait, valamint azonos feltételek mellett a Közigazgatási Bíróságnál jogosult eljárást indítani a helyi önkormányzat képviselő-testületi határozata vagy más általános aktusa statútummal való összhangjának felülvizsgálására.
IX ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
99. szakasz
Jelen törvény hatályba lépésének napjával érvényét veszti A helyi önkormányzatokról szóló törvény (A SZK Hivatalos Közlönye, 9/02, 33/04, 135/04. és 62/06. sz. - más tv.).
100. szakasz
Az helyi önkormányzat újonnan megválasztott képviselő-testületének a megalakulásától számított 90 napon belül statútumát össze kell hangolnia jelen törvény rendelkezéseivel.
101. szakasz
Jelen törvénynek a helyi önkormányzatok szerveire vonatkozó rendelkezéseit a soron következő önkormányzati választás lebonyolítását követően kell alkalmazni.
102. szakasz
Jelen törvény hatályba lépésének napjától számított egy éven belül külön törvényt kell hozni a kommunális rendőrségről.
103. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napjával lép hatályba.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításáról
és kiegészítéséről szóló törvény különálló rendelkezései
(Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 47/2018. szám)
39. szakasz
Azon feladatoknak az egységes jegyzékét, amelyek jelen törvénnyel a községek hatáskörébe lettek helyezve a helyi önkormányzatokért felelős minisztérium biztosítja a községek és az államigazgatás szerveitől kapott adatok alapján.
40. szakasz
A jelen törvény 2. szakasza, mely a közvita kötelező lebonyolítását látja elő a befektetések tervezésekor a költségvetési határozatban a 2019. évi költségvetésről szóló határozat előkészítésétől kell alkalmazni.
A jelen törvény 12. szakaszának 2. bekezdését, mely a községi, illetve városi tanács tagjainak számára vonatkozik, a jelen törvény hatálybalépését követő helyi önkormányzati képviselő-testületi választások lebonyolítását követően kell alkalmazni.
A jelen törvény 20. és 22. szakaszait, melyek a községi, illetve városi segédpolgármesterek megbízására vonatkoznak, a jelen törvény hatálybalépését követő helyi önkormányzati képviselő-testületi választások lebonyolítását követően kell alkalmazni.
A törvény 74. szakaszának 6. bekezdésében (a jelen törvény 26. szakaszának 6. bekezdésében) meghatározott, a főváros helyzetét szabályozó törvény meghozataláig a Belgrád Város területén levő helyi közösségi tanácsok megalakítására a jelen törvény meghozataláig hatályos törvény idevágó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A jelen törvénnyel meghatározott feladatkörök és felhatalmazások nem vonják magukkal újabb munkaerő kötelező alkalmazását, ezeket a helyi önkormányzatok a helyi önkormányzati egységekben történő munkába állást szabályozó jogszabályokkal összhangban fogják ellátni.
41. szakasz
A helyi önkormányzatok kötelesek jelen törvény hatálybalépését követő kilenc hónapos határidőben összehangolni statútumokat és általános aktusaikat jelen törvénnyel.
A helyi önkormányzat továbbítja véleményezésre az önkormányzat statútumának javaslatát a helyi önkormányzati ügyekért felelős minisztériumnak legkésőbb hat hónappal a jelen törvény hatályba lépését követően.
A statútum jelen törvénnyel való összehangoltságról szóló véleményét a helyi önkormányzati kérdésekben illetékes minisztérium annak kézhezvételétől számított 30 napon belül adja meg.
Amennyiben a helyi önkormányzati kérdésekben illetékes minisztérium nem nyilatkozik a jelen szakasz 3. bekezdésében megszabott határidőn belül, úgy kell tekinteni, hogy pozitív véleményt nyilvánított.
42. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napjától számított nyolcadik napon lép hátályba.