TÖRVÉNYA NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAINAK ÉS SZABADSÁGAINAK VÉDELMÉRŐL(JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám, Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/03. szám - Alkotmányos Alapokmány és a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/09. szám - másik törvény, 97/13. szám - AB és 47/2018. szám) |
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. szakasz
Ez a törvény azoknak az egyéni és kollektív jogoknak az érvényesítési módját szabályozza, amelyeket a Szerb Köztársaság Alkotmánya és a becikkelyezett nemzetközi szerződések szavatolnak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek.
Ez a törvény továbbá szabályozza a nemzeti kisebbségek védelmét mindennemű hátrányos megkülönböztetéstől egyéni jogaik és szabadságaik érvényesítésében és biztosítja a nemzeti kisebbségek a kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelv- és íráshasználat terén való önkormányzási kollektív jogának érvényesítését.
A nemzeti kisebbségek jogai a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak helyzetét szabályozó törvény, valamint az egyéb olyan különleges törvények alapján valósulnak meg, amelyek a társadalmi élet egyes a nemzeti kisebbségek számára jelentős kérdéskörét szabályozzák.
Az Alkotmánnyal összhangban és törvény alapján lehetséges Tartományi jogszabályokkal további jogokat meghatározni a nemzeti kisebbségek számára.
A nemzeti kisebbség meghatározása
2. szakasz
E törvény értelmében nemzeti kisebbség a Szerb Köztársaság állampolgárainak minden csoportja, amely számbelileg eléggé reprezentatív, bár kisebbséget képez a Szerb Köztársaság területén és a lakosság valamely olyan csoportjához tartozik, amely hosszantartó és szoros kapcsolatban áll a Szerb Köztársaság területével, ám olyan jellegzetességekkel bír, mint a nyelv, a kultúra, a nemzeti vagy etnikai hovatartozás, a származás vagy vallási hovatartozás, ami alapján különbözik a többségi lakosságtól, és amely csoport tagjait jellemzi az a gondoskodás, hogy együttesen tartsák fenn közös identitásukat, beleértve a kultúrát, a hagyományt, a nyelvet vagy a vallást.
E törvény értelmében nemzeti kisebbségnek számítanak az állampolgároknak azon csoportjai, amelyek népnek, nemzeti és etnikai közösségnek, vagy nemzeti és etnikai csoportnak, nemzetnek és nemzetiségnek nevezik magukat, és eleget tesznek e szakasz első bekezdésében megszabott feltételeknek.
ALAPELVEK
A diszkrimináció (megkülönböztetés) tilalma
3. szakasz
Tilos a diszkrimináció minden megnyilvánulása, nemzeti, etnikai, faji és nyelvi, vallási és minden más alapon, a nemzeti kisebbségekkel szemben és azokkal a személyekkel szemben, akik a nemzeti kisebbségekhez tartoznak.
A köztársaság, autonóm tartomány, és a helyi önkormányzati egység szervei nem hozhatnak olyan jogi aktust, és nem tehetnek olyan intézkedést, amely ellentétben áll e szakasz 1. bekezdésével.
Az egyenrangúságot biztosító intézkedések
4. szakasz
A Szerb Köztársasági állami hatóságok az Alkotmánnyal és törvénnyel összhangban jogszabályokat és egyedi jogi aktusokat hoznak meg, valamint intézkedéseket foganatosítanak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a többséghez tartozó polgárok egyenjogúságának teljes és hatékony biztosítása érdekében.
A hatalmi szervek az 1. bekezdésben említett jogi aktusokat és intézkedéseket a roma (cigány) nemzeti kisebbség helyzetének javítása érdekében is meg fogják hozni.
Nem fognak hátrányos megkülönböztetésnek minősülni azok az intézkedések, amelyeket a közszférában a területi berendezés bármely szintjén való foglalkoztatásra, illetve a munkaviszonyok megszűnésére vonatkozóan írnak elő a teljes és hatékony egyenjogúság fejlesztése érdekében a közszférában foglalkoztatottak munkajogi helyzetét rendező különleges törvények rendelkezései, amennyiben azok a kérdéses törvénnyel meghatározott részarányos foglalkoztatás eléréséig érvényesek.
A Szerb Köztársaság biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek politikai életben való hatékony részvételének feltételeit, a nemzeti kisebbségek képviselőinek részvételének feltételeit a Népképviselőházban és részarányos képviseletük feltételeit az autonóm tartományok és helyi önkormányzati egységek képviselőtestületeiben, a törvénnyel összhangban.
A Szerb Köztársaság megfelelő intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által hagyományosan benépesített fejletlen térségek gazdasági helyzetének előmozdítása érdekében.
A nemzeti hovatartozás kinyilvánításának szabadsága
5. szakasz
A Szerb Köztársaság Alkotmányával szavatolt nemzeti hovatartozás kinyilatkozásának szabadságával összhangban, senki sem szenvedhet el kárt nemzeti hovatartozásának kinyilatkozása, vagy az ettől való tartózkodása miatt.
Tilos a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek bármilyen kötelező nyilvántartásba vétele, amely akaratuk ellenére arra kötelezi őket, hogy nemzeti hovatartozásukról nyilatkozzanak.
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek joga, hogy nemzeti hovatartozásukat bejegyezzék a hivatalos nyilvántartásokba és személyes adatok gyűjteményébe, a különleges törvénnyel összhangban.
A nemzeti hovatartozás adata csak az adatgyűjtés céljával összhangban és a személyes adatvédelmet szabályozó törvénnyel előlátott módon használható fel.
Tilos minden olyan cselekmény és intézkedés, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek erőszakos asszimilálására irányul.
A bel- és külföldi nemzettársakkal való együttműködés joga
6. szakasz
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van arra, hogy a Szerb Köztársaságon belül, vagy határain kívül szabadon békés kapcsolatokat alakítsanak ki és tartsanak fenn a más államokban törvényesen tartózkodó egyénekkel, különösen azokkal, akikkel közös az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk vagy kulturális örökségük.
Az 1. bekezdésben meghatározott jogok érvényesítése céljával külön kedvezményeket lehet előírni.
Az alkotmányos rend, a nemzetközi jogi elvek és a közerkölcs tiszteletben tartása
7. szakasz
Tilos az e törvénnyel szavatolt jogokkal való visszaélés, amelynek célja az alkotmányos rend megdöntése, a Szerb Köztársaság területi egységének megbontása, az Alkotmánnyal szavatolt emberi és kisebbségi jogok megsértése, valamint a faji, nemzeti és vallási gyűlölet és türelmetlenség keltése és ösztönzése.
Az e törvényben előirányzott jogokat és szabadságjogokat tilos a nemzetközi jogi elvekkel ellentétes célokra, vagy a közbiztonság, az erkölcs, a közegészség ellen fordítani.
Az e törvényben meghatározott jogok és szabadságjogok megvalósítása nem lehet kihatással az állampolgárságból eredő kötelezettségekre és felelősségekre.
8. szakasz
E törvénnyel nem csökkennek az Alkotmányban és a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaival, valamint a nemzetközi szerződésekkel szavatolt szerzett jogainak szintjét.
A SAJÁTOSSÁG MEGŐRZÉSÉNEK JOGA
A személyi név megválasztása és használata
9. szakasz
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek jogukban áll, hogy szabadon válasszák meg és használják személynevüket és gyermekeik nevét, továbbá hogy ezeket a személyneveket minden közokiratban, hivatalos nyilvántartásban és személyiadat-gyűjteményben saját nyelvük és helyesírásuk szabályai szerint tüntessék fel.
Az 1. bekezdésben említett jog nem zárja ki a személynevek a szerb nyelv írásmódja és helyesírása szerinti párhuzamos bejegyzését.
10. szakasz
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek magánéletükben és nyilvánosan szabadon használhatják saját nyelvüket és írásukat.
Hivatalos nyelv- és íráshasználat
11. szakasz
Az olyan önkormányzati egység területén, ahol nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hagyományosan élnek, nyelvük és írásuk egyenrangú hivatalos használatban lehet.
A helyi önkormányzati egység alapszabályával kötelezően bevezeti hivatalos egyenrangú használatba a nemzeti kisebbség nyelvét és írását amennyiben területén azon nemzeti kisebbséghez tartozó személyek százalékaránya a legutóbbi népszámlálási adatok szerint eléri az összlakosság legkevesebb 15%-át. A helyi önkormányzati egység legkésőbb a törvényben megszabott feltételek teljesítésének megállapításától számított 90 napon belül bevezeti a nemzeti kisebbség nyelvét és írását hivatalos használatba.
Abban a helyi önkormányzati egységben, amelyben e törvény meghozatalának idején a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van, e nyelv hivatalos használatban marad.
A nemzeti kisebbségi nyelvnek az 1. bekezdésben említett hivatalos használatán főként az alábbiak értendők: a nemzeti kisebbségi nyelv használata közigazgatási és a bírósági eljárásban, valamint a közigazgatási és a bírósági eljárás lefolytatása nemzeti kisebbségi nyelven, továbbá a nemzeti kisebbségi nyelv használata a közhatalmi jogosítvánnyal felruházott szervek és a polgárok közötti kommunikációban, közokiratok kiadása: hivatalos nyilvántartások és személyiadat-gyűjtemények vezetése nemzeti kisebbségi nyelven is és ezeknek az okiratoknak teljes érvényűként való elfogadása ezen a nyelven, továbbá a szavazólapon és a választási anyagon való nyelvhasználat, és a képviseleti testületek munkájában való nyelvhasználat.
A 2. bekezdésben említett területeken az adott nemzeti kisebbség nyelvén, annak helyesírása és hagyománya szerint is ki kell írni a közhatalmi jogosítvánnyal felruházott szerveknek, a helyi önkormányzat egységeinek, a településeknek, tereknek, utcáknak a nevét, illetve a többi földrajzi nevet.
A helyi önkormányzati egységek azon lakott településeiben, amelyek területe a Szerb Köztársaság területi berendezéséről rendelkező törvényben lett meghatározva, és amelyekben az adott nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek százalékaránya a lakott település összlakosságban a legutóbbi népszámlálási adatok szerint eléri az összlakosság 15%-át, a közmegbízatást végző szervek elnevezéseit, a helyi önkormányzati egységek, lakott települések, terek és utcák elnevezéseit, valamint az egyéb földrajzi neveket ki kell írni az adott nemzeti kisebbség nyelvén annak hagyománya és helyesírása szerint, akkor is, ha az adott nyelv nincs hivatalos használatban a helyi önkormányzati egységben jelen szakasz 2. bekezdése értelmében.
A helyi önkormányzati egység képviselőtestülete alapszabályával meghatározza a jelen szakasz 6. bekezdésével érintett lakott településeket, figyelembe véve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hagyományos lakóhelyét és az adott kisebbség nemzeti tanácsának véleményét.
Az olyan nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, akiknek a százalékaránya a Szerb Köztársaság népességének összlétszámában az utolsó népszámláláskor elérte a 2%-ot, saját nyelvükön fordulhatnak a köztársasági szervekhez, és joguk van ezen a nyelven választ kapni.
Azon nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, akik száma a Szerb Köztársaság összlakosságában nem éri el a 2%-ot a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a köztársasági szervekhez fordulhatnak saját nyelvükön és joguk van választ kapni ugyanazon a nyelven egy olyan helyi önkormányzati egység közvetítésével, amelyben az adott nyelv hivatalos használatban van, mégpedig úgy, hogy a helyi önkormányzati egység biztosítja a köztársasági szervnek intézett átiratnak és a szerv válaszának a fordítását és állja a fordítási költségeit.
A nemzeti kisebbséghez tartozó népképviselőnek joga van a Népképviselőház ülésén anyanyelvén felszólalni, valamint az Ügyrendben meghatározott népképviselőházi munkadokumentumokat saját njelvén benyújtani.
Amikor a népképviselő a Népképviselőház munkájában folyamatosan vagy meghatározott esetben anyanyelvén vesz részt jelen törvény 10. szakaszával összhangban, a Népképviselőház főtitkára köteles biztosítani a felszólalásának vagy írott dokumentumának egyidejű fordítását szerb nyelvre.
A törvények közzététele a nemzeti kisebbségek nyelvein
11a. szakasz
A nemzeti kisebbségek jogérvényesítésével illetékes minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) biztosítja a Szerb Köztársaság azon legjelentősebb törvényeinek fordítását és egységes szerkezetbe foglalt szövegeik gyűjteményének közzétételét, amelyek rendelkezésének tárgya teljességében vagy legnagyobb részében a nemzeti kisebbségek jogérvényesítésére vonatkozik.
A Minisztérium köteles a jelen szakasz 1. bekezdésben meghatározott törvényeket elérhetővé tenni elektronikus formában is internetes honlapján és az e-Közigazgatás portálon, valamint, hogy az egyeztetett számú, jelen szakasz 1. bekezdésében meghatározott törvények egységes szerkezetbe foglalt szövegének gyűjteményét eljuttassa a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaihoz.
A jelen szakasz 1. bekezdésében meghatározott törvények közzétételéről a Minisztérium időszakosan és szükség szerint beszámol a Nemzeti Kisebbségi Tanácsnak.
A jelen szakasz 1. bekezdésétől függetlenül, bármely nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa az illetékes minisztériumnak javasolhatja, azzal indokolva, hogy az a kisebbségi jogok és szabadságok érvényesítésére nézve kiemelt jelentőséggel bír, hogy az illetékes minisztérium biztosítsa meghatározott, saját törvényes hatáskörébe tartozó és a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak érvényesítésére vonatkozó törvények fordítását és közzétételét.
Amennyiben az illetékes minisztérium elfogadja a nemzeti kisebbsg nemzeti tanácsámak javaslatát, köteles a jelen szakasz 4. bekezdésben meghatározott törvényeket elérhetővé tenni elektronikus formában is internetes honlapján és az e-Közigazgatás portálon, valamint, hogy az egyeztetett számú, jelen szakasz 4. bekezdésében meghatározott törvények egységes szerkezetbe foglalt szövegének gyűjteményét eljuttassa a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaihoz.
A jelen szakasz 4. bekezdésében meghatározott javaslat elbírálásakor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy rendelkezésre állnak vagy sem az erre tervezett költségvetési eszközök, valamint arra, hogy a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa javaslatának benyújtásától számított egy évben tervezik vagy sem a fordítani, illetve közzétenni javasolt törvény módosítását és kibővítését, vagy pedig új törvény meghozatalát helyébe.
Az illetékes minisztérium a jelen szakasz 4-től 6. bekezdéseiben leírt tevékenységéről beszámol a Nemzeti Kisebbségi Tanácsnak.
11b. szakasz
Az autonóm tartomány jogszabályai a nemzeti kisebbségek nyelvén az autonóm tartomány alapszabályával és általános aktusaival összhangban kerülnek közzétételre.
A helyi önkormányzati egységek jogszabályai a nemzeti kisebbségek nyelvén a helyi önkormányzati egység alapszabályával és általános aktusaival összhangban kerülnek közzétételre.
A kultúra és a hagyományok ápolásának joga
12. szakasz
Elidegeníthetetlen egyéni és kollektív jog a nemzeti és etnikai, kulturális, vallási és nyelvi sajátosságoknak - mint a polgároknak, a nemzeti kisebbségeknek, és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek a hagyományait alkotó elemnek - a kifejezésre juttatása, megőrzése, ápolása, fejlesztése, továbbítása és kinyilvánítása.
A nemzeti és etnikai sajátosság megőrzése és fejlesztése érdekében, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van arra, hogy a kulturális és a művelődési élet valamennyi területén külön kulturális, művészeti és tudományos intézményeket, társaságokat és egyesületeket alakítsanak.
Az intézmények, társaságok és egyesületek jelen szakasz 2. bekezdéséből önállók munkájukban. A köztársaság, az autonóm tartományok és a helyi önkormányzati egységek részt vehetnek a nemzeti kisebbségek társaságainak és egyesületeinek finanszírozásában.
A 3. bekezdésben említett intézmények, társaságok és egyesületek serkentésére és támogatására külön alapítványok létesíthetők.
A múzeumok, levéltárak és műemlékvédelmi intézetek melyek alapítói a Köztársaság, az autonóm tartományok vagy a helyi önkormányzati egységek biztosítják hatáskörük térségükben a nemzeti kisebbségek számára kiemelt művelődési és történelmi jelentőségű örökség bemutatását és védelmét. Azon művelődési és történelmi hagyaték bemutatásának módjának meghatározásában, amely különleges törvény rendelkezéseivel összhangban a nemzeti kisebbségek számára kiemelt jelentőségűvé lett nyilvánítva, részt vesznek a nemzeti tanácsaik képviselői is.
Azon művelődési intézmények melyeknek alapítója olyan helyi önkormányzati egység, amely a helyi önkormányzatot szabályozó törvény értelmében nemzetileg vegyes helyi önkormányzati egységnek minősül, munkatervükben biztosítanak tartalmakat, intézkedéseket, aktivitásokat vagy rendezvényeket, amelyekkel a területén hagyományosan élő nemzeti kisebbségek kulturális azonosságát és hagyományát őrzik és népszerűsítik.
13. szakasz
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van az anyanyelvű, illetve dialektuson történő iskoláskor előtti, általános iskolai és középiskolai intézményekben a nevelésre és oktatásra.
Az 1. bekezdésben említett jog érvényesítéséhez előírható a meghatározott tanulói létszám minimuma, azzal, hogy ez a minimum kisebb lehet a megfelelő nevelési és oktatási forma esetében a törvény által megszabott tanulói minimumnál.
A nemzeti kisebbségi nyelvű oktatás nem zárja ki a szerb nyelv kötelező tanulását.
Az e szakasz 1. bekezdésében említett oktatási programnak a nemzeti tartalomra vonatkozó része jelentős mértékben tartalmazni fogja a nemzeti kisebbség történelmére, művészetére, és kultúrájára vonatkozó témákat.
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai részt vesznek a nemzeti kisebbségek különlegességét kifejező tantárgyak anyanyelvű, dialektuson történő, illetve kétnyelvű oktatásában használt, valamint az anyanyelv a nemzeti kultúra elemeivel tantárgy oktatási programjainak kialakításában, a nemzeti kisebbségek oktatási programjai elfogadását szabályozó jogszabályokkal összhangban.
A nemzeti kisebbségek és a többségi lakosság kölcsönös toleranciájának, valamint az interkulturalitás biztosításának céljával a Szerb Köztársaság nemzeti kisebbségeinek a történelmével, kultúrájával és helyzetével kapcsolatos tanítási és tanításon kívüli aktivitások kerülnek megvalósításra az általános- és középiskolai oktatásban.
14. szakasz
A 13. szakasz 1. bekezdése értelmében a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás szükségleteire az állam támogatja a nemzeti kisebbségi nyelvű óvó- és tanítóképzési felsőoktatási programoknak a fejlesztését, a felsőoktatást szabályozó törvénnyel összhangban.
A felsőoktatási intézmény szervezhet nemzeti kisebbségi nyelvű lektorátusokat, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó hallgatók a nemzeti kisebbségi nyelven is elsajátíthatják a szakkifejezéseket.
A köztársaság, a tartomány és a helyi önkormányzati egységek segédkezhetnek az e szakasz 1. bekezdésével meghatározott oktatáshoz szükséges tanárok szakképesítését.
Annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára lehetővé tegye az anyanyelvükön való külföldi tanulást, valamint az így szerzett okleveleknek a törvénnyel összhangban való elismerését, az állam serkenteni fogja a nemzetközi együttműködést.
15. szakasz
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van arra, hogy magán-tanintézményeket, iskolákat vagy egyetemeket alapítsanak és tartsanak fenn, amelyeken az oktatást a nemzeti kisebbségek nyelvén vagy két nyelven szervezik meg, a törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében meghatározott intézményeknek, valamint a nemzeti kisebbségi nyelven folyó oktatást biztosító, a köztársaság, autonóm tartomány vagy helyi önkormányzati egység által alapított intézmények oktatása és nevelése minőségének növelése pénzelésében, a törvénnyel összhangban, hazai és külföldi szervezetek, alapítványok és magánszemélyek is részt vehetnek.
Az előző bekezdésben említett pénz- és más adományokra vonatkozóan az állam meghatározott illetékkönnyítéseket vagy mentesítéseket biztosít.
A nemzeti szimbólumok használata
16. szakasz
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van nemzeti szimbólumokat és jeleket választani és használni.
A szimbólum és jel nem lehet azonos más ország szimbólumaival és jeleivel.
A nemzeti kisebbség szimbólumait, jeleit és nemzeti ünnepeit a nemzeti tanácsok javasolják. A nemzeti kisebbségek szimbólumait, jeleit és nemzeti ünnepeit a Nemzeti Kisebbségi Tanács hagyja jóvá.
A nemzeti kisebbségek szimbólumait és jeleit, a Nemzeti Kisebbségi Tanács ezek megerősítéséről szóló döntésének közzétételét követően, hivatalosan kitűzik a Szerb Köztársaság állami ünnepei és a nemzeti kisebbség megerősített nemzeti ünnepei alkalmával a helyi közhatalmi szervek és szervezetek épületein és helyiségeiben azon területeken, ahol a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van, és a megerősítésükről szóló döntésben meghatározott módon.
A nemzeti kisebbségek szimbólumain és jelein kívül, a Szerb Köztársaság állami ünnepének alkalmával kötelező kitűzni a Szerb Köztársaság Állami zászlaját és a Szerb Köztársaság Kis címerét, a Szerb Köztársaság állami szimbólumainak kinézetét és használatát szabályozó törvénnyel meghatározott módon.
A nemzeti kisebbségek szimbólumain és jelein kívül, a nemzeti kisebbségek megerősített nemzeti ünnepének alkalmával kötelező kitűzni a Szerb Köztársaság Nemzeti zászlaját és a Szerb Köztársaság Kis címerét, a Szerb Köztársaság állami szimbólumainak kinézetét és használatát szabályozó törvénnyel meghatározott módon.
A nemzeti tanácsok hivatalos helyiségeinek bejáratán, alkalmas módon egész év folyamán ki lehet tűzni a nemzeti kisebbségek szimbólumait a Szerb Köztársaság szimbólumainak kitűzése mellett.
Nemzeti kisebbségi nyelvű tömegtájékoztatás
17. szakasz**
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van a saját nyelvükön való teljes és elfogulatlan tájékoztatásra, beleértve az információk és eszmék kinyilvánításának, átvételének, továbbításának és cseréjének a sajtó és más tömegtájékoztatási eszközök útján történő jogát is.
Az állam az általa alapított közszolgálat rádió és televízió műsoraiban biztosítja a nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatási, kulturális és oktatási tartalmakat.
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van arra, hogy nyelvükön tömegtájékoztatási eszközöket alapítsanak és tartsanak fenn.
HATÉKONU RÉSZVÉTEL A HATALMI ÉS IGAZGATÁSI SZERVEKBEN A SAJÁTOSSÁG KÉRDÉSÉRŐL VALÓ DÖNTÉSHOZATALBAN
18. szakasz
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nemzeti, etnikai, vallási, nyelvi és kulturális sajátosságainak a megőrzése, fejlesztése és védelme, valamint jogainak megvalósítása érdekében, a Kormány megalakítja a Nemzeti Kisebbségi Tanácsot (a továbbiakban: Tanács), mint a Kormány állandó munkatestületét.
A Tanács feladatai: követni és megvitatni a nemzeti kisebbségek jogérvényesítésének állapotát és a nemzetek közötti viszonyokat a Szerb köztársaságban; intézkedéseket javasolni a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek teljes és hatásos egyenjogúságának fejlesztése érdekében; követni a nemzeti kisebbségek együttműködését az állami szervekkel, valamint a tartomány és helyi önkormányzati egységek szerveivel; megvitatni a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak működésének feltételeit és intézkedéseket javasolni e tárgykörben; követni a Szerb Köztársaság a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tárgykörébe tartozó nemzetközi kötelezettségeinek megvalósítását; megvitatni megkötésük folyamatában azon nemzetközi megállapodásokat, amelyek a nemzeti kisebbségek helyzetére és jogaik védelmére vonatkoznak; megvitatni a nemzeti kisebbségek jogérvényesítésére vonatkozóan jelentős törvény- és egyéb jogszabálytervezeteket és ezekről véleményt nyilvánítani a Kormánynak, valamint a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai javaslatára megerősíteni a nemzeti kisebbségek szimbólumait, jeleit és ünnepeit.
A Tanács tagjai azon állami közigazgatási szervek és kormányhivatalok vezetői, amelyek hatáskörébe tartoznak a nemzeti kisebbségek helyzete szempontjából jelentős kérdéskörök, valamint a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak az elnökei.
A Kormány végzésével nevezi ki a Tanács tagjait, valamint meghatározza azon állami közigazgatási szervet, illetve kormányhivatalt, amely szak- és adminisztratív-technikai segítséget nyújt a Tanács munkájában.
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai
19. szakasz
A kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelv- és íráshasználat kérdéseiben önkormányzatra való Alkotmánnyal szavatolt joguk megvalósítása érdekében a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nemzeti tanácsot választhatnak.
A nemzeti tanács képviseli a nemzeti kisebbséget a kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelv- és íráshasználat, területén, részt vesz a döntéshozatalban e kérdésekben, vagy önmaga dönt róluk, valamint intézményeket alapít e tárgykörökben.
A nemzeti tanács jogi személy.
A nemzeti tanács az önkéntesség, választhatóság, arányosság és demokratikusság elvei szerint létesülnek.
Jogkörük, választási eljárásuk, pénzelésük és az egyéb, működésük szempontjából jelentős kérdések külön törvénnyel kerülnek szabályozásra.
Nemzeti Kisebbségi Költségvetési Alap
20. szakasz
A nemzeti kisebbségek a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat témakörökből származó programjainak és projektumainak finanszírozását a Nemzeti Kisebbségi Költségvetési Alap pénzeszközeiből külön törvény szabályozza.
21. szakasz
(Törölve)
A KISEBBSÉGI JOGOK ÉS SZABADSÁGJOGOK VÉDELME
A kisebbségi jogok megsértésének tilalma
22. szakasz
Azokon a területeken, ahol nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek élnek, tilos minden olyan intézkedés, amely megváltoztatja a terület lakosságának arányát, és amely megnehezítheti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak élvezését és megvalósítását.
BÜNTETŐRENDELKEZÉSEK
22a. szakasz
Szabálysértésért 50.000-től 100.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő a felelős személy a közhatalmi szervben, illetve szervezetben, amennyiben a szerv, illetve szervezet nevét a jelen törvény 11. szakaszának 5. és 6. bekezdéseivel ellentétesen írja ki.
Gazdasági vétségért 200.000-től 1.500.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő a közlekedési jelek és helységnevek felállítására illetékes szervezet, amely jelen törvény 11. szakaszának 5. és 6. bekezdésével ellentétesen jár el.
A jelen szakasz 2. bekezdésében meghatározott gazdasági vétségért 50.000-től 100.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő a felelő szermély is a 2. bekezdésben meghatározott szervezetben.
22b. szakasz
500.000-től 2.000.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő a jogi személy, amely:
1) a nemzeti kisebbség szimbólumaként és jeleként hivatalosan, illetve nyilvánosan más állam szimbólumát és jelét tűzi ki vagy használja;
2)a nemzeti kisebbség ünnepeként hivatalosan, illetve nyilvánosan egy a Nemzeti Kisebbségi Tanács által nem elfogadott és a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében nem közzétett ünnep elnevezését használja.”.
A jelen szakasz 1. bekezdésében meghatározott szabálysértésért 50.000-től 150.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő a felelő szermély is a jogi személyben.
22c. szakasz
Szabálysértésért 50.000-től 150.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő a felelős szermély a helyi önkormányzati egységben, a közhatalmi jogosultságokkal felruházott szervezetben melynek alapítója a helyi önkormányzati egység, illetve jogi személyben, amennyiben:
1) a nemzeti kisebbség szimbólumai és jelei jelen törvény 16. szakaszának 4. bekezdésével ellentétesen lettek kitűzve;
2) a nemzeti kisebbségek szimbólumainak és jeleinek jelen törvény 16. szakaszának 4. bekezdésével összhangban történő hivatalos használata mellett nem lettek kitűzve a Szerb Köztársaság jelei és szimbólumai, jelen törvény 16. szakaszának 5. és 6. bekezdéseivel összhangban.
23. szakasz
(Törölve)
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. szakasz*
(Hatályon kívül helyezve)
25. szakasz
Ez a törvény a JSZK Hivatalos Lapjában való közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény különálló rendelkezései
(Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 47/2018. szám)
23. szakasz
A közhatalmi szervek, helyi önkormányzati egységek, lakott települések, terek és utcák elnevezéseit, valamint az egyéb földrajzi neveket jelen törvény 9. szakaszával összhangban kiírják legkésőbb 2019. január 1-jéig.
24. szakasz
A helyi önkormányzati egységek képviselőtestülete a jelen törvény 10. szakaszában meghatározott lakott településeket a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül kell meghatározzák.
25. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételétől számított nyolcadik napon lép hatályba.