TÖRVÉNYA NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL(Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 - AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám) |
1. szakasz
Jelen törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak (a továbbiakban: nemzeti tanács) a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területére vonatkozó jogállását és felhatalmazásait, a nemzeti tanács megválasztásának rendjét, finanszírozását és a munkája szempontjából egyéb jelentős kérdéseket szabályozza.
A törvényben hímnemben használt fogalmak felölelik ugyanazon fogalmak nőnemű megfelelőjét is, a törvénnyel összhangban.
1a. szakasz
A nemzeti tanács olyan szervezet melyre a törvény meghatározott közfelhatalmazást ruház, hogy részt vegyen a döntéshozatalban, vagy önállóan döntsön egyes kérdésekről a kultúrát, oktatást, tájékoztatást és hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdésekben, a közösség ezen területeken szavatolt önkormányzatához való, kollektív kisebbségi jogának megvalósítása érdekében.
Az egy nemzeti kisebbséghez tartozók csak egy nemzeti tanácsot választhatnak.
1b. szakasz
A nemzeti tanács tagja köteles részt venni a nemzeti tanács munkájában.
A nemzeti tanács alapszabálya részletesebben szabályozza a nemzeti tanács tagjának jogait és kötelezettségeit, a törvénnyel összhangban.
2. szakasz
A kultúra, az oktatás, a tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területére vonatkozó önkormányzati joguk érvényesítése érdekében a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a Szerb Köztársaságban megválaszthatják saját nemzeti tanácsaikat.
A nemzeti tanács képviseli a nemzeti kisebbséget az oktatás, a kultúra, a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, részt vesz a döntéshozatalban vagy dönt az említett területekre vonatkozó kérdésekről.
A nemzeti tanács intézményeket, gazdasági társaságokat és egyéb szervezeteket alapíthat, melyek a jelen szakasz 2. bekezdésében meghatározott területekben tevékenykednek, a különleges törvényekkel összhangban.
2a. szakasz
A nemzeti tanács elnevezését szerb nyelven és cirill írásmóddal kell kiírni.
A nemzeti tanács elnevezése, amennyiben az annak alapszabálya előlátja, meg lehet határozva a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával is.
A jelen szakasz 2. bekezdésében meghatározott elnevezést bejegyzik a Nemzeti tanácsok nyilvántartásába a szerb nyelvű és cirill írásmóddal leírt elnevezéssel párhuzamosan.
3. szakasz
A nemzeti tanács a Nemzeti tanácsok nyilvántartásában kerül bejegyzésre (a továbbiakban: nyilvántartás), melyet az emberi és kisebbségi jogokkal megbízott minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) vezet.
A nyilvántartásba való felvétel a bejegyzési kérelem alapján történik, melyet a nemzeti tanács elnökének a nemzeti tanács elnökét kiválasztó első összehívásától számított öt napon belül kell benyújtania a minisztériumnak.
A bejegyzési kérelem mellett az ülés jegyzőkönyvét is be kell nyújtani, mely ülésen a nemzeti tanács első összehívása történt, a nemzeti tanács alapszabályának két példányát és a nemzeti tanács elnökének kiválasztásáról szóló döntést.
A nyilvántartásba való bejegyzéssel a nemzeti tanács jogi személyiséget szerez.
A nyilvántartásba bejegyzett adatok nyilvánosak.
A nyilvántartásba való bejegyzést, a nyilvántartásba vett adatok változtatásának módját, a nyilvántartás vezetésének módját, a bejegyzési kérelem tartalmát és kinézetét az emberi és kisebbségi jogokkal megbízott miniszter írja elő (a továbbiakban: miniszter).
4. szakasz
A nyilvántartásba való bejegyzésre a szabályos kérelem átvételét követő 30 napos határidőn belül kerül sor.
A végzés mellyel a bejegyzési kérelem elbírálásra kerül végleges és ellene közigazgatási per indítható.
A nemzeti tanács a nyilvántartásba ugyanazon a napon kerül beírásra, amikor a nyilvántartásba vételről szóló döntés megszületik.
A nyilvántartásba a következők kerülnek bejegyzésre: a nemzeti tanács neve és székhelye; a nemzeti tanács elnökének vezetékneve és neve, lakhelye és személyi száma; az alapszabály meghozatalának dátuma és az alapszabály kiegészítésének és módosításának dátuma; a bejegyzési, illetve törlési végzés száma és dátuma és a nyilvántartásban található adatok módosításáról szóló végzés dátuma.
A nemzeti tanács bejegyzéséről szóló végzéssel az alapszabály egy példánya is kézbesítésre kerül, melyet a minisztérium pecsétjével és a meghatalmazott hivatalnok aláírásával hitelesít, mellyel igazolásra kerül a minisztériumban őrzött alapszabállyal való azonosság.
4a. szakasz
A nemzeti tanács köteles indítványozni a nyilvántartásba bejegyzett adatok változtatásának tényét, a változástól számított 10 napon belül.
A változtatás beírásának kérelme mellett be kell nyújtani a változtatás bizonyítékát, az alapszabály módosítása és kiegészítésének beírásának kérelmével pedig az ülés jegyzőkönyvét kell átadni, melyen az alapszabály módosítása és kiegészítése lett elfogadva, az alapszabály módosításáról és kiegészítéséről szóló döntés két példányával.
A végzés mellyel az adatok változtatásának kérelméről döntenek végleges és ellene közigazgatási per indítható.
4b. szakasz
A nemzeti tanácsot törlik a nyilvántartásából:
1) amennyiben feloszlatják a nemzeti tanács választói eljárásának beszüntetése miatt;
2) amennyiben feloszlatják azért, mert tagjainak száma a fele alá csökkent, mert a választási listákon nincsen olyan jelölt, akire a listaállítók nem kaptak mandátumot.
A nyilvántartásból való törléssel a nemzeti tanácsnak megszűnik a jogi személyisége.
A nemzeti tanács ugyanazon a napon törlődik a nyilvántartásból, melyen a minisztérium meghozza a nyilvántartásból történő törlés végzését.
A nyilvántartásból történő törlés végleges és közigazgatási per indítható ellene.
A nemzeti kisebbségnek, mely nemzeti tanácsa törölve lett a nyilvántartásból, jogában áll új nemzeti tanácsot választani, minden nemzeti tanács tagjainak választása napján.
4c. szakasz
A minisztérium továbbítja a kisebbségjogi ügyekkel megbízott tartományi közigazgatási szervnek a Vajdaság Autonóm Tartomány területén székhellyel rendelkező nemzeti tanácsok nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásba vett adatok módosításáról és azok a nyilvántartásból való törléséről szóló végzés másolatát.
5. szakasz
A nemzeti tanács vagyont szerezhet és tulajdoníthat el, és a hatáskörében illetékes szerv határozata alapján köztulajdonban levő eszközök felett használati jogot kaphat, a törvénnyel összhangban.
A nemzeti tanács vagyonát törvényes felhatalmazásainak megvalósítására használja fel.
A nemzeti tanács vagyonát nem ruházhatja át tagjaira, szerveinek tagjaira vagy az ezekhez kapcsolódó személyekre.
A jelen törvény 3. bekezdésében kapcsolódó személyként azon személyek értendőek, akiket a gazdasági társaságokat szabályozó törvény minősít azoknak.
A nemzeti tanács nyilvántartásból történő törlésekor a nemzeti tanács állami bevételekből eredő vagyona a Szerb Köztársaság vagyona lesz, az adományokból eredő vagyon pedig a nemzeti tanács aktusaiban meghatározott módon kerül elosztásra.
6. szakasz
A nemzeti tanácsnak van alapszabálya.
A nemzeti tanács egyéb általános aktusának összhangban kell lennie az alapszabállyal.
Az egyéb általános aktusok alapszabállyal ellentétes rendelkezései semmisek.
Az alapszabállyal ellentétes általános aktus semmisségének megállapítására irányuló eljárást a Közigazgatási bíróság előtt megindíthatják a minisztérium, a kisebbségjogi ügyekkel megbízott tartományi közigazgatási szerv, azon gazdasági társaságok és egyéb szervezetek melynek alapítója a nemzeti tanács, és a tanács tagjainak legalább egyharmada.
Az alapszabályban kell meghatározni:
1) a nemzeti tanács tevékenységét;
2) a nemzeti tanács tagjainak számát, a törvénnyel összhangban;
3) a nemzeti tanács székhelyét;
4) a nemzeti tanács elnevezését, bélyegzőjét és jelképét, amelyek nem lehetnek azonosak más nemzeti tanács a nyilvántartásba bejegyzett, vagy bejegyzésre szabályosan benyújtott elnevezésével, bélyegzőjével és jelképével, sem pedig megtévesztők a nemzeti tanáccsal, annak céljával és felhatalmazásaival kapcsolatban, vagy pedig arra vonatkozóan, hogy mely nemzeti kisebbséget képviseli az adott nemzeti tanács;
5) a nemzeti tanács elnökének meghatalmazásait, megválasztásuk és felmentésük rendjét és mandátumát;
5a) a végrehajtó bizottság meghatalmazásait, megválasztásuk és felmentésük rendjét és mandátumukat;
6) a nemzeti tanács egyéb testületeinek meghatalmazását, megválasztásuk és felmentésük rendjét, e testületek tagjainak számát és mandátumukat;
7) az elismeréseket és odaítélésük módját;
8) egyéb, a nemzeti tanács munkája szempontjából jelentős kérdéseket.
A nemzeti tanács első összehívása köteles meghozni a nemzeti tanács alapszabályát a megalakulástól számított 10 napon belül.
II A NEMZETI TANÁCS JOGÁLLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK
1. A nemzeti tanács belső szervezete
7. szakasz
A nemzeti tanácsnak van elnöke, végrehajtó bizottsága, valamint oktatással, kultúrával, tájékoztatással és a hivatalos nyelv- és íráshasználattal megbízott bizottsága.
A nemzeti tanács elnöke:
1) képviseli a nemzeti tanácsot és nevében eljár, valamint felel annak munkájáért;
2) gondoskodik a tanács vagyonának és pénzeszközeinek törvényes felhasználásáról és az azzal való rendelkezésről;
3) meghozza a törvénnyel, alapszabállyal és a tanács általános aktusaival meghatározott egyedi aktusokat;
4) egyéb az alapszabályban és a tanács más aktusában meghatározott feladatokat lát el.
A nemzeti tanács elnökét a nemzeti tanács tagjai közül kell megválasztani.
A végrehajtó bizottság elnökét és tagjait a nemzeti tanács, a nemzeti tanács tagjai közül választja, a nemzeti tanács elnökének javaslatára.
A végrehajtó bizottság:
1) közvetlenül végrehajtja a nemzeti tanács határozatait és más aktusait, valamint gondoskodik azok végrehajtásáról;
2) gondoskodik a nemzeti tanácsra ruházott közfelhatalmazás végzéséről;
3) egyéb a törvényben, alapszabályban és a tanács más aktusában meghatározott feladatokat lát el.
A nemzeti tanács, a végrehajtó bizottságra ruházhatja egyes, a nemzeti tanácsra jelen törvénnyel ráruházott feladatkörök végzéséhez tartozó kérdésekben való döntést.
A döntések melyeket ily módon hozott meg a végrehajtó bizottság, jóváhagyásra kerülnek az első soron következő nemzeti tanács ülésen, és akkor vannak jóváhagyva amennyiben a nemzeti tanács tagjainak több mint a fele rájuk szavaz. Amennyiben a nemzeti tanács nem hagyja jóvá a végrehajtó bizottság döntését, a végrehajtó bizottságnak megszűnik a mandátuma, a döntés pedig hatályban marad.
Az oktatással, kultúrával, tájékoztatással és hivatalos nyelv- és íráshasználattal megbízott bizottságokba a nemzeti tanács megválaszthat olyan szakértőket is, akik rendelkeznek a megfelelő tudással és tapasztalattal a bizottság feladatkörébe tartozó területben, de akik nem kell, hogy a nemzeti tanács tagjai legyenek. A bizottságok szakvéleményeket és javaslatokat fogalmaznak meg, valamint elemzéseket dolgoznak ki a nemzeti tanács részére.
7a. szakasz
A nemzeti tanács elnöke és a végrehajtó bizottságának tagja nem lehetnek politikai párt vezetőségi tagjai, mint amilyenek az elnök, az elnökség, a végrehajtó bizottság, és hasonlók.
A nemzeti tanács elnöke és végrehajtó bizottságának tagja nem lehetnek olyan állami, tartományi, illetve helyi-önkormányzati szervnek a megválasztott, vagy kinevezett tagjai, melynek hatáskörébe tartozik a tanácsot érintő kérdésekben a döntéshozatal.
A jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében meghatározott tisztségre való megválasztás, vagy kinevezés esetén megszűnik a nemzeti tanács elnökének, illetve végrehajtó bizottság tagjának mandátuma.
A nemzeti tanács elnöke, illetve végrehajtó bizottság tagja mandátumának megszűnését a tanács a jelen szakasz 3. bekezdésében megszabott ok beállásáról szóló értesítés kézhezvételét követő első ülésén állapítja meg.
7b. szakasz
A nemzeti tanács tagja mandátumának időtartamára munkaviszonyt létesíthet a nemzeti tanácsban.
A nemzeti tanácsban létesített munkaviszonyra a munkát szabályozó törvény rendelkezései a mérvadók.
8. szakasz
A nemzeti tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a nemzeti tanács tagjainak több mint a fele jelen van.
A nemzeti tanács alapszabálya, pénzügyi terve és zárszámadása akkor tekinthető elfogadottnak, ha a nemzeti tanács összlétszámának több mint a fele mellette szavazott.
A nemzeti tanács elnöke, végrehajtó szervének elnöke és tagjai akkor tekinthetőek megválasztottnak, ha a nemzeti tanács összlétszámának több mint a fele mellettük szavazott.
A nemzeti tanács elnöke, végrehajtó szervének elnöke és tagjai akkor menthetők fel tisztségükből, ha a nemzeti tanács összlétszámának több mint a fele ez mellett szavazott.
Az egyéb határozatokat a nemzeti tanács a jelenlévő tagok szavazattöbbségével hozza meg.
8a. szakasz
A nemzeti tanács tevékenysége nyilvános.
A tanács határozatait és aktusait legkésőbb ezek hatálybalépését, illetve meghozatalát követő tíz napon belül közzéteszik a nemzeti tanács honlapján, melyet két nyelven, szerb és a nemzeti kisebbség nyelvén vezetnek, vagy más alapszabályban meghatározott módon (hirdetőtáblán, napilapban, vagy más megfelelő módon).
Az aktusok közzétételekor jelen szakasz 2. bekezdésével összhangban oda kell figyelni, hogy ne sérüljön bárkinek a joga magánéletre és személyes adatainak védelmére, a törvénnyel összhangban.
2. A nemzeti tanács tagjainak száma
9. szakasz
A nemzeti tanács legalább 15, de legfeljebb 35 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 10.000-nél kevesebb fővel rendelkező nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanács 15 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 10.000-nél több, de a 20.000 főt nem meghaladó nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanács 19 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 20.000-től 50.000 fős nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanács 23 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint az 50.000-től 100.000 fős nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanács 29 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 100.000 főt meghaladó nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanács 35 tagból áll.
9a. szakasz
A nemzeti tanács mandátuma a nemzeti tanács megalakulásától, a megalakulástól számított négy évig tart.
Az az idő előtt melyre létesült, a nemzeti tanács mandátuma, feloszlatással szűnik meg.
A nemzeti tanács mandátuma, mely a nemzeti tanács feloszlatása után létesült, a feloszlatott nemzeti tanács mandátumáig tart.
A nemzeti tanács melynek letelt a mandátuma, a nemzeti tanácsra jelen törvénnyel ráruházott feladatkörök végzéséhez tartozó folyamatban lévő és halaszthatatlan feladatokat az új nemzeti tanács megalakulásáig végzi.
III A NEMZETI TANÁCS FELHATALMAZÁSAI
10. szakasz*
A nemzeti tanács, a törvénnyel és az alapszabállyal összhangban, szervei révén, önállóan:
1) meghozza és módosítja az nemzeti tanács alapszabályát;
2) meghozza a pénzügyi tervet, pénzügyi jelentést és zárszámadást;
3) rendelkezik saját vagyonával;
4) dönt a nemzeti tanács elnevezéséről, szimbólumairól és pecsétjéről;
5) véglegesíti a nemzeti szimbólumokra, a nemzeti tanács jelképeire és ünnepeire vonatkozó javaslatokat;
6) intézményeket, egyesületeket, alapítványokat, gazdasági társaságokat alapít a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén;
7) javaslatot tesz a nemzeti kisebbség képviselőjének személyére a helyi önkormányzatok nemzetek közötti viszonyügyi tanácsában;
7a) javasolja a köztársaságnak, autonóm tartománynak, vagy helyi önkormányzatnak mint intézményalapítónak, a jelen törvény 11a. és 17. szakaszában meghatározott, kiemelt jelentőségű intézmény státusának megállapítását;
7b) kezdeményezi, azaz javasolja a köztársaságnak, autonóm tartománynak, vagy helyi önkormányzatnak mint a jelen törvény értelmében kiemelt jelentőségűnek nyilvánított intézmény alapítójának az intézmény alapítói jogainak átruházását;
8) elismeréseket határoz meg és ítél oda;
9) a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén törvények és más jogszabályok meghozatalát kezdeményezi és figyelemmel kíséri alkalmazásukat;
10) részt vesz az Alkotmánnyal a kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelv- és íráshasználat terén szavatolt kisebbségi jogokat szabályozó törvények és egyéb jogszabályok előkészítésében és javasolja az ezen törvények meghozatalát, illetve módosítását és kibővítését;
11) kezdeményezi különleges jogszabályok és ideiglenes intézkedések meghozatalát, illetve módosítását és kibővítését azon területeken melyben az önkormányzatra való jog megvalósul, mégpedig a nemzeti kisebbségekhez és a többséghez tartozó polgárok teljes egyenjogúságának elérése érdekében;
12) panaszt emel a Polgári jogvédőnek, tartományi és helyi ombudsmannak és más illetékes szervnek, amikor úgy méri fel, hogy sérültek a nemzeti kisebbséghez tartozók alkotmánnyal és törvénnyel szavatolt jogai és szabadságai.
13) a nemzeti kisebbség nevében megemeli a jelen szakasz 12) pontjában meghatározott panaszt;
14) állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben;
15) törvényben ráruházott más kérdésekről is dönt.
2. Felhatalmazások az oktatás területén
11. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban, nevelési, oktatási, diák- és egyetemista-jóléti intézményeket alapíthat, és alapítói jogokat és kötelességeket gyakorolhat.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézményeket a nemzeti tanács önállóan, vagy a köztársasággal, az autonóm tartománnyal, helyi önkormányzattal vagy más jogi személlyel egyetemben alapítja, a törvénnyel összhangban.
A köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat, jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézmények alapítójaként, amelyek jelen törvénnyel összhangban kiemelt jelentőségűvé lettek nyilvánítva az adott nemzeti kisebbség számára, az alapítói jogokat egészében vagy részben a nemzeti tanácsra ruházhatja át.
A nemzeti kisebbség oktatása szempontjából kiemelt jelentőségű intézmények
11a. szakasz
A nemzeti kisebbség oktatása szempontjából kiemelt jelentőségű intézmény olyan oktatási és nevelési intézmény, melynek alapítója a Köztársaság, autonóm tartomány, helyi önkormányzat vagy nemzeti tanács, melyben hagyományosan, vagy jelentős mértékben valósul meg a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek Alkotmányban szavatolt joga az oktatásra és nevelésre saját nyelvükön.
Az 1. szakaszban meghatározott intézményben a nemzeti tanács részt vesz az intézményigazgatásban a törvénnyel összhangban.
A nemzeti kisebbség oktatása szempontjából kiemelt jelentőségű intézménynek olyan intézmény nyilvánítható, melyben a kisebbség nyelvén folyik az oktatás.
Az 1. szakaszban meghatározott intézménynek nyilvánítható:
1) helyi önkormányzatonként egy-egy általános és középoktatási intézmény, melyben egészében vagy részben a kisebbség nyelvén folyik az oktatás, amennyiben az intézmények száma, melyben a kisebbség nyelvén is folyik az oktatás a helyi önkormányzat területén kisebb négytől;
2) a helyi önkormányzat azon általános és középoktatási intézményeinek, melyben egészében vagy részben a kisebbség nyelvén folyik az oktatás, legfeljebb 1/4-e, amennyiben az intézmények száma, melyben a kisebbség nyelvén is folyik az oktatás a helyi önkormányzat területén négytől több;
3) azon általános oktatási intézmény, melyben a nemzeti kisebbség nyelvén folyik a tanulók legalább 1/3-ának az oktatása, valamint azon középiskolai intézmény, melyben a nemzeti kisebbség nyelvén folyik legalább 90 tanuló oktatása, amennyiben a helyi önkormányzat területén létezik az adott szinten a nemzeti kisebbség oktatása szempontjából kiemelt jelentőségű oktatási intézmény;
4) általános iskola olyan helyi önkormányzatban, melyben a negatív népszaporulat és kivándorlás által kiváltott lakosságcsökkenés miatt a nemzeti kisebbséghez tartozókat különösképp védeni kell többletjogok biztosításával.
A jelen szakasz rendelkezései azon nemzeti kisebbségek esetében, melynek nyelvén nem folyik oktatás, alkalmazandók arra azokra az intézményre, melyben a nemzeti kisebbség nyelve, illetve dialektusa a nemzeti kultúra elemeivel tantárgy keretein belül történik az oktatás a kisebbség nyelvén.
Az intézmények irányításában való részvétel
12. szakasz*
A köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat általalapított iskoláskor előtti, általános és középfokú nevelési és oktatási intézményekben, melyekben a nevelési-oktatási tevékenység a nemzeti kisebbség nyelvén is folyik, vagy melyekben a nemzeti kisebbség beszéde, nyelve vagy kultúrája külön tantárgyként szerepel, a nemzeti tanács:
1) véleményezi az igazgatóbizottság, illetve az iskolaszék tagjai személyére a helyi önkormányzat képviselői közül tett javaslatokat;
2) javasolja a helyi önkormányzatot képviselő igazgatóbizottsági, illetve iskolaszéki tagjait azon intézményeknek, melyek tagozatainak többségében az oktatási-nevelési tevékenység a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, vagy amelyik a jelen törvény 10. szakaszának 7a) pontja és 11a. szakasza értelmében az adott nemzeti kisebbség oktatása szempontjából kiemelt jelentőségűvé lettek nyilvánítva;
3) véleményezi a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézmények igazgatójelöltjére tett javaslatot;
4) törölve;
5) törölve.
A köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat általalapított diák- és egyetemista-jóléti intézményekben a nemzeti tanács:
1) egy jelöltet javasol - az alapító képviselőjét, és véleményezi az igazgatóbizottság többi tagja személyére tett javaslatokat azokban a diákjóléti intézményekben, melyek székhelye olyan helyi önkormányzatok területén található, ahol a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van. Ha a helyi önkormányzat területén több nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van, az érdekelt nemzeti tanácsok közös jelöltet javasolnak az igazgatóbizottság tagja személyére;
2) véleményezi az igazgatóbizottság tagjai személyére tett javaslatokat azokban az egyetemista-jóléti intézményekben, melyek székhelye olyan helyi önkormányzatok területén található, ahol a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van;
3) véleményt nyilvánít az igazgató megválasztása során azokban a diák- és egyetemista-jóléti intézményekben, melyek székhelye olyan helyi önkormányzat területén található, ahol a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van;
4) véleményt nyilvánít a jelen szakasz 2. bekezdése 1)-3) pontjában foglaltintézmények igazgatójának és az igazgatási szerve tagjainak felmentése során.
A felsőoktatás terén, a Köztársaság által alapított intézményekben a nemzeti tanács:
1) meghatározza döntési joggal rendelkező képviselőjét a Nemzeti Felsőoktatási Tanácsban, aki részt vesz annak munkájában olyan kérdések tárgyalásakor, melyek jelentőséggel bírnak a nemzeti kisebbség nyelvén történő oktatása szempontjából, amikor a felsőoktatás keretein belül az oktatás teljességében, vagy részben a nemzeti kisebbség nyelvén folyik;
2) véleményezi a felsőoktatási intézmény ügyvezető- és igazgatási szervébe javasolt jelölteket, azon intézményekben, ahol az oktatás teljességében, vagy részben a nemzeti kisebbség nyelvén folyik.
13. szakasz
A nemzeti tanács:
1) javasolja az oktatási és nevelési ügyekkel illetékes miniszternek az iskoláskor előtti nevelés és oktatás programjának alapjait, az általános és középoktatási tanterveket és -programokat, valamint a nevelési program alapjait azokra a tartalmakra vonatkozóan, melyek a nemzeti kisebbség sajátosságát fejezik ki, de különösen a történelem, zenei nevelés és képzőművészet területén;
2) javasolja az oktatási és nevelési ügyekkel illetékes miniszternek az általános és középoktatási tanterveket és -programokat a nemzeti tanács nyelve tantárgy, illetve a nemzeti tanács nyelve, illetve dialektusa a nemzeti kultúra elemeivel tantárgyra vonatkozóan;
3) véleményezi az oktatási és nevelési ügyekkel illetékes miniszternek a szerb nyelv mint nem anyanyelv tantervét;
4) az oktatással és nevelési ügyekkel megbízott miniszternek a diákjóléti intézmények tanulóira vonatkozó intézkedéseket és nevelési programot javasol, amelyek a nemzetek közötti tolerancia és multikulturalizmus érvényesítését szolgálják;
5) véleményezi az olyan intézmények oktatási és nevelési programját, melyekről megállapítást nyert, hogy a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségűek.
14. szakasz
A nemzeti kisebbség nyelvén és írásával kiadott tankönyvek, valamint a nemzeti kisebbség számára jelentős tantárgyak tankönyvtervét az Oktatási és nevelésfejlesztési intézet és a nemzeti tanácsok javaslatára, a Nemzeti tanügyi tanács véleményezésével az oktatási és nevelési ügyekkel illetékes miniszter hozza meg.
A nemzeti tanács előzetes jóváhagyását kell adja a nyelvén és írásával íródott tankönyvek, kézikönyvek, egyéb taneszközök, oktatási segédeszközök, didaktikai eszközök és didaktikai játékeszközök kézirata jóváhagyásának eljárásában, a törvénnyel összhangban. Amennyiben a nemzeti tanács nem továbbítja válaszát a kiadónak a jóváhagyási kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül, úgy tekintik, mintha a jóváhagyást megadta.
Egyéb felhatalmazások az oktatás területén
15. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban:
1) az adott nemzeti kisebbség oktatása szempontjából kiemelt jelentőségűvé nyilvánítja az oktatási-nevelési intézményeket, jelen törvény 11a. szakaszával összhangban, és javasolja az alapítónak ennek a státusnak a megállapítását a jelen törvény 10. szakaszának 7a) pontjával összhangban;
2) javasolja:
- a nemzeti tanácsok egy közös képviselőjét a Nemzeti tanügyi tanács tagságába;
- az oktatási és nevelési ügyekkel illetékes minisztériumnak a tanárok, nevelők és szakmunkatársak az adott nemzeti kisebbség nyelvén lebonyolított, külföldi állandó továbbképzések programjának pályázaton kívüli elismerését, ennek beszámítása érdekében a tanárok munkájának értékelése során;
- az oktatási és nevelési ügyekkel illetékes minisztériumnak a külföldi általános és középiskolai versenyeket, melyeket pontoznak a jogszabályokkal összhangban;
3) véleményt nyilvánít:
- az iskoláskor előtti intézmények és általános iskolák hálózatáról szóló aktus meghozatala során azokban a helyi önkormányzatokban, amelyekben a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van, vagy amelyekben az oktatási-nevelési tevékenység a kisebbség nyelvén folyik;
- az oktatási és nevelési ügyekkel illetékes miniszternek, illetve az oktatási ügyekkel illetékes tartományi szervnek a középiskolák és a diák- és egyetemistajóléti intézmények hálózata meghatározásának eljárásában;
- az oktatási és nevelési ügyekkel illetékes miniszternek, illetve az oktatási ügyekkel illetékes tartományi szervnek a 15 főnél kisebb létszámú, a nemzeti kisebbség nyelvén oktató osztály megnyitása jóváhagyásának eljárásában;
- a nemzeti kisebbség nyelvén középiskolába iratkozó tanulók száma meghatározásának, valamint az átképzés, pótképzés és speciális képzés során a nemzeti kisebbség nyelvén szakképzést szerző tanulók száma meghatározásának eljárásában;
- a diák- és egyetemistajóléti intézmények férőhelyei betöltésének eljárásában;
- a Köztársaság, autonóm tartomány és helyi önkormányzat által alapított diák- és egyetemistajóléti intézmények hálózata meghatározásának eljárásában;
- a Köztársaság, autonóm tartomány és helyi önkormányzat költségvetési eszközeinek nyilvános pályázat útján az oktatás területén működő intézményeknek és egyesületeknek történő odaítéléséről;
4) meghatározza képviselőjét, aki a Nemzeti tanügyi tanács ülésén jelen van és annak munkájában részt vesz szavazati jog nélkül, olyan kérdések tárgyalásakor, melyek jelentőséggel bírnak a nemzeti kisebbség oktatása szempontjából;
5) saját forrásaiból ösztöndíjakat határoz meg, saját aktusaival szabályozza az ösztöndíjak odaítélésének mércéit és eljárását, valamint lebonyolítja az odaítélési eljárást;
6) részt vesz a nemzeti kisebbség nyelvén történő felnőttoktatás minőségének követésében és fejlesztésében;
7) egyéb, a törvényben vagy más jogszabályokban ezen a területen meghatározott teendőket is ellát.
3. Felhatalmazások a kultúra területén
16. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban, kulturális intézményeket alapíthat, a nemzeti kisebbség kulturális sajátosságai megőrzésének, előmozdításának és fejlesztésének, és a nemzeti kisebbség nemzeti identitásának megőrzése érdekében, és alapítói jogokat és kötelességeket gyakorolhat.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézményeket a nemzeti tanács önállóan vagy a köztársasággal, az autonóm tartománnyal, a helyi önkormányzattal vagy más jogi személlyel egyetemben alapítja, a törvénnyel összhangban.
A köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat, jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézmények alapítójaként, amelyek jelen törvénnyel összhangban kiemelt jelentőségűvé lettek nyilvánítva az adott nemzeti kisebbség számára, az alapítói jogokat egészében vagy részben a nemzeti tanácsra ruházhatja át.
Az intézmények irányításában való részvétel
17. szakasz
A nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségű az a kulturális intézmény, melynek programtevékenységei túlnyomó része a Szerb Köztársaságbeli nemzeti kisebbség kultúrájának tanulmányozásával, megőrzésével és bemutatásával foglalkozik, mégpedig a kisebbséghez tartozók számával arányosan a tevékenység végzésének területén, vagy amennyiben a programtevékenységei kimondott jelentőséggel bírnak a nemzeti kisebbség kulturális igényeinek kielégítése szempontjából.
A nemzeti tanács javaslatára az intézményalapító az alapítói okirat módosításával megállapíthatja, hogy a kulturális intézmény az adott nemzeti kisebbség kiemelt jelentőségű intézménye.
Azon művelődési intézményekben, melyek alapítói okiratának módosításával megállapították, hogy az a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségű, a nemzeti tanács:
1) kinevezi az intézmény igazgatóbizottságának legalább egy tagját, a kultúrát szabályozó törvénnyel összhangban;
2) véleményezi az intézmény igazgatóbizottságába javasolt tagokat;
3) véleményt nyilvánít az intézmény igazgatója megválasztásának eljárásában.
Amennyiben egy kulturális intézmény kiemelt jelentőségű több nemzeti kisebbség kultúrájának megőrzése, előmozdítása és fejlesztése szempontjából, a nemzeti tanácsok egy-egy igazgatóbizottsági tagot javasolnak a jelen szakasz 3. bekezdésének 1) pontjával összhangban.
Egyéb felhatalmazások a kultúra területén
18. szakasz
A nemzeti tanács:
1) meghatározza az adott nemzeti kisebbség sajátosságainak és nemzeti identitásának megőrzése, előmozdítása és fejlesztése szempontjából kiemelt jelentőségű kulturális intézményeket és rendezvényeket;
2) meghatározza a nemzeti kisebbség kultúrájának fejlesztési stratégiáját;
3) meghatározza a nemzeti kisebbség szempontjából kiemelt jelentőségű ingó és ingatlan kulturális javakat;
4) a hatáskörében illetékes szerv vagy intézmény előtt eljárást indít annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbség szempontjából kiemelt jelentőségű ingó és ingatlan kulturális javakat törvényben védetté nyilvánítsák;
5) a jelen szakasz 1. bekezdésének 4) pontjában foglalt kulturális javak védelmét, szanálását és újjáépítését célzó intézkedéseket javasol;
6) véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz azon helyi önkormányzatok terület- és településrendezési tervének kidolgozása során, melyekben a jelen szakasz 1. bekezdésének 3) pontjában foglalt javak elhelyezkednek;
7) javasolja a terület- és településrendezési terv végrehajtásának felfüggesztését, ha véleménye szerint ez veszélyezteti a jelen szakasz 1. bekezdésének 3) pontjában foglalt kulturális javakat;
8) a hatáskörében illetékes szervnek előzetes véleményt nyilvánít a jelen szakasz 1. bekezdésének 3) pontjában foglalt ingatlan kulturális javak más helyre való áthelyezésének jóváhagyására irányuló eljárásban;
9) véleményt nyilvánít a nemzeti kisebbségi nyelvű könyvállománnyal rendelkező könyvtárak vagy könyvtárak szervezeti egységeinek alapítására vagy megszüntetésére irányuló eljárásban;
10) javaslatot tesz a köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat költségvetési eszközeinek nyilvános pályázat útján történő odaítélésére a nemzeti kisebbségi kulturális intézmények, rendezvények és egyesületek számára;
11) a többi nemzeti tanáccsal koordinálva javasol kettő, de legfeljebb a szükséges jelöltek számához viszonyítva kétszer több jelöltet a Nemzeti kulturális tanács két tagja megválasztása céljából;
12) a többi nemzeti tanáccsal koordinálva megszervezi a Nemzeti kulturális tanács tagságába jelöltek javaslásának eljárását;
13) törvényben átruházott más kérdésekről is dönt.
4. Felhatalmazások a tájékoztatás területén
19. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban intézményeket és gazdasági társaságokat alapíthat a nemzeti kisebbség nyelven való tájékoztatás jogának megvalósítása érdekében, valamint alapítványokat a kisebbség nyelvén való tájékoztatás fejlesztésének közérdekű célja megvalósítása érdekében.
Az intézmények, gazdasági társaságok és alapítványok alapítói okiratainak összhangban kell lenniük a tájékoztatást és médiákat szabályozó törvényekkel.
Tagjavaslati jog az Elektronikus Médiaszabályozó Testület Tanácsába
20. szakasz
A nemzeti tanácsok kötelesek a Népképviselőház illetékes szolgálatának indokolt javaslatot tenni az Elektronikus Médiaszabályozó Testület Tanácsa két tagjának személyére vonatkozóan, a szabályzótestület tanácstagjai megválasztását szabályozó törvényben megszabott eljárás szerint.
A nemzeti tanácsok a két jelöltre vonatkozó javaslatot ezek közös megbeszélésük alapján állapítják meg.
A Népképviselőház plenáris ülésen szavazással választja meg az egyik jelöltet az Elektronikus Médiaszabályozó Testület Tanácsa tagjává.
Egyéb felhatalmazások a tájékoztatás területén
21. szakasz
A nemzeti tanács:
1) elfogadja a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás fejlesztési stratégiáját a Szerb Köztársaság stratégiájával összhangban;
2) javaslatot tesz a köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat költségvetési eszközeinek odaítélésére a nyilvános pályázaton benyújtott projektek támogatására, a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás minőségének növelése érdekében;
3) javaslatokat és ajánlásokat tesz a közszolgálati médiaszolgáltató igazgatóbizottságának és programtanácsának a nemzeti kisebbség nyelvén készült műsorokkal kapcsolatban;
4) véleményezi a kisebbségi nyelvű műsorok felelős szerkesztőjelöltjeit a közszolgálati médiaszolgáltatóban, amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltatónál van a kisebbségi nyelvű műsoroknak felelős szerkesztője;
5) véleményezi a közszolgálati médiaszolgáltató programtanácsának jelentését a kisebbségi nyelvű tartalmakkal kapcsolatban.
5. Felhatalmazások a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén
22. szakasz
A nemzeti tanács:
1) meghatározza a helyi önkormányzatok, települések és egyéb földrajzi nevek nemzeti kisebbségi nyelvű hagyományos elnevezéseit, ha a helyi önkormányzat vagy a település területén a nemzeti kisebbségi nyelv hivatalos használatban van; a nemzeti tanács által meghatározott elnevezések a szerb nyelvű elnevezések mellett hivatalos használatban levő elnevezésekké válnak, és közzé kell tenni őket a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében, a Vajdaság Autonóm Tartomány területén székhellyel rendelkező nemzeti tanácsok esetében pedig Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapjában. Ezeket az elnevezéseket közzé kell tenni a helyi hivatalos közlönyben is;
2) a hatáskörében illetékes szervnek javasolja a helyi önkormányzat, a települések és egyéb földrajzi nevek nemzeti kisebbségi nyelven való kitűzését;
3) javasolja a nemzeti kisebbségi nyelv és írás hivatalossá tételét a helyi önkormányzat területén;
4) javasolja azok az utcák, terek, városnegyedek, tanyacsoportok, egyéb településrészek, valamint intézmények elnevezésének megváltoztatását, melyekről megállapítást nyert, hogy a nemzeti kisebbség szempontjából kiemelt jelentőségűek;
5) véleményt nyilvánít az utcák, terek, városnegyedek, tanyacsoportok és egyéb településrészek elnevezésének meghatározása során, ha a helyi önkormányzat vagy település területén a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van;
6) a hatáskörében illetékes szervnél javasolja a nemzeti kisebbség nyelvének és írásának hivatalos használata feletti felügyelet gyakorlását;
7) kezdeményezi a Szerb Köztársaság legfontosabb törvényeinek közzétételét a nemzeti kisebbség hivatalos használatban levő nyelvén, továbbá szakmai és egyéb segítséget nyújt lehetőségeihez mérten ezek fordításában;
8) intézkedéseket tesz és tevékenységet fejt ki a nemzeti kisebbségi nyelv- és íráshivatalos használatának előmozdítása érdekében;
9) törvényben e területen ráruházott más kérdésekről dönt.
(6. A jogi aktusok semmissége)
23. szakasz*
(Törölve)
(7. Az alapítói jogok átruházása)
24. szakasz*
(Törölve)
IV A KÖZTÁRSASÁGI SZERVEKKEL, AZ AUTONÓM TARTOMÁNY ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEIVEL VALÓ VISZONY
A Kormánnyal és államigazgatási szervekkel való viszony
25. szakasz*
A nemzeti tanács benyújthatja javaslatát, kezdeményezését és véleményét a jelen törvénnyel előírt felhatalmazások végzésével kapcsolatos kérdésekben a minisztériumoknak és különszervezetekhez.
A jelen törvény 2. szakaszában foglalt kérdések megvitatása és a róluk való határozathozatal előtt a jelen szakasz 1. bekezdésében említett szervek kikérik a nemzeti tanácsok véleményét.
A nemzeti tanács kezdeményezheti a kormánynál a minisztérium vagy különszervezet olyan jogszabályának felfüggesztését, illetve érvénytelenítését, amely jelen törvénnyel, vagy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó más törvényekkel és jogszabályokkal nincs összhangban.
Az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat szerveivel való viszony
26. szakasz*
A nemzeti tanácsok az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat szerveihez javaslatokat, kezdeményezéseket és véleményeket nyújtanak be a nemzeti kisebbségek helyzetére és a nemzeti kisebbségek sajátosságainak megőrzésére vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban.
A nemzeti tanács köteles az autonóm tartomány azon szerveinek, melyek feladatkörébe tartoznak a jelen törvénnyel előírt felhatalmazások által megvalósított témakörök, tíz napon belül elküldeni az általuk kért adatokat, ügy- és okiratokat.
V NEMZETKÖZI ÉS REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
27. szakasz*
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban, együttműködik nemzetközi és regionális szervezetekkel, melyek a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkoznak, az anyaország szervezeteivel és intézményeivel, valamint más államok nemzeti kisebbségeinek nemzeti tanácsaival vagy hasonló testületeivel.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett együttműködést a Szerb Köztársaság Alkotmányával és törvényeivel összhangban, továbbá tiszteletbe tartva a Szerb Köztársaság területi egységét és jogrendjét kell megvalósítani.
A nemzeti tanács képviselői részt vesznek tárgyalásokon vagy pedig konzultálnak az anyaországokkal való kétoldalú megállapodások megkötésével kapcsolatos tárgyalásokon abban a részben, amely közvetlenül a nemzeti kisebbségjogaira vonatkozik.
A nemzeti tanácsok képviselői részt vesznek a vegyes államközi testületek munkájában, melyek feladata az adott nemzeti kisebbség jogvédelmére vonatkozó államközi kétoldalú szerződések alkalmazásának felügyelete.
28. szakasz
A nemzeti kisebbségek képviselői, a Szerb Köztársaság Nemzeti Kisebbségi Tanácsa révén, részt vesznek a nemzeti kisebbségek helyzetére és jogvédelmére vonatkozó nemzetközi vagy regionális egyezmények megkötésének, illetve a hozzájuk való csatlakozás folyamatában.
VI A NEMZETI TANÁCSOK MEGVÁLASZTÁSA
29. szakasz
A nemzeti tanács megválasztása közvetlenül, vagy elektori gyűlés útján történik.
A nemzeti tanács tagjainak közvetlen megválasztása akkor történik, mikor a választások kiírása előtt 24 órával, a nemzeti kisebbséghez tartozók legutóbbi népszámlálás szerinti 40%-tól több, a nemzeti kisebbséghez tartozó személy van bejegyezve a nemzeti kisebbségek választói különnévjegyzékébe.
A közvetlen választási feltételek meglétének ellenőrzése miatt a minisztérium ideiglenesen lezárja a nemzeti kisebbségek választói különnévjegyzékét 24 órával a választás kiírása előtt.
Az elektori közgyűlés útján történő választásokat akkor tartják meg, ha nincsenek meg a közvetlen választáshoz szükséges feltételek és ha a nemzeti tanács feloszlása után, az új választások, a feloszlás után számított 60 napon belül kerülnek kiírásra.
A nemzeti tanácsok megválasztásának elvei
30. szakasz
A nemzeti tanács megválasztása a szabad választás, az egyenlő választójog, a választások időszakossága és a titkos szavazás elve alapján történik.
A választás külön irányelvei az önkéntesség, az arányosság és a demokratikusság.
31. szakasz
A nemzeti kisebbséghez tartozónak a nemzeti tanács megválasztására való joga magába foglalja, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó: megválaszthassa a nemzeti tanács tagjait, őt a nemzeti tanács tagjává válasszák, jelölteket ajánljon a nemzeti tanács tagjai személyére, tájékoztatást kapjon a nemzeti tanácsok választásáról, a nemzeti tanács tagjai személyére jelöltekről, azoknak a programjáról, felvegyék a nemzeti kisebbség választói különnévjegyzékébe, szavazzon a nemzeti tanács megválasztására, és jogosult a nemzeti tanács megválasztásával kapcsolatos jogainak védelmére.
32. szakasz
A nemzeti kisebbséghez tartozó akkor jogosult a nemzeti tanács tagjainak választására, ha teljesíti az aktív választójog megszerzésének az Alkotmányban és törvényben meghatározott általános feltételeit.
A nemzeti tanács tagjainak megválasztására vonatkozó aktív választójog megszerzésének külön feltétele a nemzeti kisebbség választói különnévjegyzékébe való felvétel, jelen törvény rendelkezéseivel összhangban.
A nemzeti kisebbség nemzeti tanácsának elektori gyűlés útján történő választásához való aktív választójog megszerzésének külön feltétele az elektori státus, melynek megszerzéséről jelen törvény rendelkezik.
33. szakasz
A nemzeti tanács tagjává az a nemzeti kisebbséghez tartozó személy választható, aki eleget tesz a jelen törvény 32. szakaszában foglalt feltételeknek és nem tölt be bírói, ügyészi vagy alkotmánybírói tisztséget.
A szavazásra vonatkozó külön rendelkezések
34. szakasz
A nemzeti tanács tagjainak megválasztására vonatkozó szavazást csak a Szerb Köztársaság területén szervezik meg.
35. szakasz
A nemzeti tanács tagjai megválasztásának kiírásáról szóló határozatot a miniszter hozza meg.
A nemzeti tanács megválasztásának kiírásáról szóló határozatot legkorábban 120, de legkésőbb 90 nappal az utoljára megalakult nemzeti tanács mandátumának lejárta előtt kell meghozni.
Amikor a nemzeti tanács feloszlatásra kerül, a tagjainak új megválasztását, a feloszlatástól számított 60 napon belül írják ki, úgy, hogy a következő 45 napban kerüljenek megtartásra. Kivételesen, amennyiben a nemzeti tanács feloszlatásától, a nemzeti tanács mandátumának lejártáig, kevesebb mint egy év telt el, a miniszter új választásokat a nemzeti tanács tagjaira akkor ír ki, amikor minden más nemzeti tanács választása is történik, hogy ugyanaznap legyenek megtartva.
Választásokat nem tartanak amennyiben a nemzeti tanács azért kerül feloszlatásra mert be lett szüntetve a nemzeti tanács tagjai megválasztásának eljárása vagy azért, mert tagjainak száma a fele alá csökkent, mert a választási listákon nincsen olyan jelölt, akire a listaállítók nem kaptak mandátumot.
A választás kiírásáról szóló határozat tartalmazza: a választás módját (közvetlen választások vagy elektori gyűlés útján történő választások), a megválasztandó nemzeti tanács tagjainak számát, rendelkezéseket a választási cselekményekre vonatkozó határidők megkezdéséről és a szavazás lebonyolításának napjáról.
A választás kiírásáról szóló határozatot a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében közzé kell tenni, és kézbesíteni kell a Köztársasági Választási Bizottsághoz.
A választás lebonyolításának ideje
36. szakasz
Minden nemzeti tanács tagjának a választása, és így a nemzeti tanács első összehívása tagjainak választása is, ugyanaznap kerül lebonyolításra, kivétel, amikor a nemzeti tanács feloszlatása után a választások a feloszlástól számított 60 napon belül kerülnek lebonyolításra.
A választásokat legkésőbb az utoljára megalakult nemzeti tanács mandátumának lejárta előtt 15 nappal kell megtartani.
37. szakasz
A nemzeti tanácsok megválasztásának lebonyolításához szükséges eszközöket a Szerb Köztársaság költségvetésében kell biztosítani a Minisztérium és a Köztársasági Választási Bizottság által egyezményesen meghatározott összes tervezett költség kimutatása alapján.
A nemzeti tanács választási eljárásának felfüggesztése
37a. szakasz
A minisztérium határozatával felfüggeszti a nemzeti tanács választását, amennyiben jelen törvénnyel előírt elektorok minimális száma nem került megerősítésre. A határozat 25 nappal az elektori gyűlés előtt kerül meghozatalra és megjelentetésre a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
A minisztérium határozata végleges és ellene közigazgatási per indítható a határozat megjelentetésétől számított 24 órán belül. A közigazgatási bíróság köteles dönteni a keresetről a kereset kézhezvételétől számított 48 órán belül.
A választások levezetésével megbízott szervek határozattal függesztik fel a nemzeti tanács választását amennyiben:
1) az elektori közgyűlésen nem vesz részt a törvénnyel előírt minimális számú elektor;
2) ha a nemzeti tanács tagjainak választására egyetlen választói lista sem kerül bejelentésre;
3) ha egy bejelentkezett választói lista sem kerül kihirdetésre;
4) ha jelen törvénnyel előírt okok miatt nem kerül meghatározásra összesített választói lista.
Amikor a nemzeti tanács választási eljárásának felfüggesztésére vonatkozó határozata, melyet a választással megbízott szerv hozott meg, jogerős lesz, arról kiértesítik a minisztériumot.
38. szakasz
A nemzeti tanácsok megválasztásának szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos valamennyi teendőt a minisztérium és a választási szervek látják el, jelentörvénnyel összhangban.
A médiaeszközök kötelességei a nemzeti tanácsi választásokkal kapcsolatban
39. szakasz
A médiaeszközök beszámolnak a nemzeti tanácsi választásokról a köztájékoztatást és médiát szabályozó törvényekkel, valamint a választási folyamatot szabályozó törvényekkel összhangban.
A nemzeti tanács feloszlatása és az ideiglenes igazgatási szerv
40. szakasz
A minisztérium feloszlatja a nemzeti tanácsot:
1) ha a nemzeti tanács új összehívása nem kerül megalakításra, a választási eredmények végleges meghatározásától számított 30 napon belül;
2) ha a nemzeti tanács választása felfüggesztésre kerül;
3) ha a nemzeti tanács több mint hat hónapig nem ülésezik;
4) ha a nemzeti tanács megalakulását vagy az elnök tisztségének megszűnését követő 30 napos határidőn belül nem választja meg a nemzeti tanács elnökét;
5) ha a nemzeti tanács tagjainak száma a fele alá csökken, mert a választási listákon nincsen olyan jelölt, akire a listaállítók nem kaptak mandátumot.
A nemzeti tanács akkor oszlik fel amikor a minisztérium határozatot hoz róla.
A nemzeti tanács feloszlatásáról szóló határozat végleges, ellene közigazgatási per indítható.
A minisztérium a nemzeti tanács tagjai közül, határozattal hozza létre a nemzeti tanács ideiglenes irányító szervét, figyelembe véve azoknak a választási listáknak a részarányát, melyekről a nemzeti tanács tagjait megválasztották. A nemzeti tanács ideiglenes irányító szerve elnökből és négy tagból áll.
A nemzeti tanács új összetételének megalakulásáig a nemzeti tanácsra jelen törvénnyel ráruházott feladatkörök végzéséhez tartozó folyamatban levő és halaszthatatlan teendőket a nemzeti tanács ideiglenes irányító szerve látja el.
A nemzeti tanács ideiglenes irányító szervének megalakulásáról szóló határozat végleges és ellene közigazgatási per indítható.
A nemzeti tanács ideiglenes irányító szerve nem kerül megalakításra, ha a nemzeti tanács, a nemzeti tanács választásának felfüggesztése vagy a tagjainak száma a fele alá csökkenése miatt, kerül feloszlatásra.
A nemzeti tanács tagjainak mandátuma és tagságuk megszűnése a nemzeti tanácsban
41. szakasz
A nemzeti tanács tagjának mandátuma, azon nemzeti tanács mandátumáig tart, melybe megválasztották.
A nemzeti tanács tagjának mandátuma lejárta előtt szűnik meg a tagsága a nemzeti tanácsban:
1) lemondása benyújtásával;
2) az aktív választójog általános feltételei egyikének elvesztésével;
3) ha egy évnél hosszabb ideig nem vesz részt a nemzeti tanács munkájában;
4) ha megszűnik lakhelye a Szerb Köztársaság területén;
5) ha hatáskörében illetékes szerv végleges határozatával törölték a nemzeti kisebbséghez tartozók választói különnévjegyzékéből;
6) ha bűncselekmény elkövetéséért hat hónapnál hosszabb időtartamú börtönbüntetésre jogerősen elítélték;
7) halál esetén.
A nemzeti tanács tagja köteles hitelesíteni a felmondását, az illetékes aláírást hitelesítő szervnél és a nemzeti tanácsnak azt beadni a hitelesítéstől számított három napon belül, közvetlenül vagy postán, ajánlva.
A nemzeti tanácsban való tagság megszűnését a nemzeti tanács a nemzeti tanácsban való tagság megszűnési okáról szóló értesítés utáni első soron következő ülésén állapítja meg.
A nemzeti tanács elnöke kiértesíti a Köztársasági Választási Bizottságot és a minisztériumot, a nemzeti tanács tagja mandátumának megszűnéséről, amennyiben ez a nemzeti tanácsban levő mandátum lejárta előtt történik.
Amikor a nemzeti tanács tagjának megbízatása megszűnik, helyére olyan jelölt kerül, aki ugyanazon a listán szerepelt, mint az a tag, akinek a mandátuma megszűnt, és akit a listaállító kinevez.
A nemzeti tanács tagját négyéves időtartamra választják meg, és újraválasztható ugyanarra a tisztségre.
A nemzeti tanács tagjának mandátuma megszűnik a nemzeti tanács új összehívásának megalakulásával.
(A nemzeti tanács első ülésének összehívása)
42. szakasz
(Törölve)
43. szakasz
A nemzeti tanács megválasztását és jelen törvényben nem szabályozott kérdéseket illetően értelemszerűen kell alkalmazni a népképviselők megválasztását szabályozó törvényt és a közigazgatási pert szabályozó törvényt.
A jelen törvénnyel másképp nem szabályozott közigazgatási ügyekben felmerülő eljárási kérdéseket illetően az általános közigazgatási eljárást szabályozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. A nemzeti tanács tagjainak közvetlen választása
44. szakasz
A nemzeti tanács választói különnévjegyzékét (a továbbiakban: választói különnévjegyzék) a Minisztérium hozza létre, a választói különnévjegyzék létrehozásának kérelmére, melyet az adott nemzeti kisebbséghez tartozó felnőttek, a legutóbbi népszámlálási adatok szerinti legalább 5%-a támogatja, azzal, hogy a számuk nem lehet kisebb mint 300.
A választói különnévjegyzék kérelmének támogatási nyilatkozatát előírt űrlapon kell megtenni és hitelesíteni az aláírást hitelesítő szervnél.
A választói különnévjegyzék kérelmének támogatási űrlapjának formáját és tartalmát a miniszter írja elő.
A választói különnévjegyzék létrehozásának kérelméről a minisztérium dönt határozattal.
A minisztérium elutasítja a választói különnévjegyzék létrehozásának kérelmét, amennyiben a kérelmező nem tekinthető nemzeti kisebbségnek a törvénnyel összhangban vagy ha a kérvényt nem támogatta a nemzeti kisebbség elegendő tagja.
A minisztérium határozata a választói különnévjegyzék létrehozásának kérvényéről végleges és ellene közigazgatási per indítható.
A kérvény és az aláírások hitelesítése fel van szabadítva az illeték fizetése alól.
45. szakasz
A minisztérium a tömegtájékoztatási eszközök révén tájékoztatja jelen törvény 44. szakaszába foglalt nemzeti kisebbséghez tartozó valamennyi polgárt a választói különnévjegyzék összeállításának megkezdéséről.
46. szakasz
(Törölve)
Általános szabályok a különnévjegyzékről
47. szakasz
A választói különnévjegyzék hivatali nyilvántartás, amelyben a választójoggal rendelkező nemzeti kisebbséghez tartozók nyilvántartását vezetik.
A választói különnévjegyzék állandó és rendszeresen kell naprakésszé tenni.
A nemzeti kisebbséghez tartozók választói különnévjegyzékbe való felvétele kizárólag személyes kérelemre történik.
48. szakasz
A választói különnévjegyzéket a Minisztérium vezeti.
A választói különnévjegyzék vezetése felöleli: a választói különnévjegyzék adatainak analízisét és a kölcsönös megfelelőség és az adatok pontossága céljából tett intézkedéseket, bejegyzéseket és változásokat a választói különnévjegyzékben (törlés, módosítás, kiegészítés vagy javítás) a választói különnévjegyzék összeállításának pillanatától és más feladatok végzését melyet jelen törvény ír elő.
A választói különnévjegyzék részében, a helyi önkormányzat területén, a bejegyzést és a változásokat a választói különnévjegyzékben (törlés, módosítás, kiegészítés vagy javítás) a községi, valamint a városi közigazgatás végzi a választói különnévjegyzék lezárásáig, mint átruházott feladatot. Azon helyi önkormányzatban, ahol hivatalos használatban van a nemzeti kisebbség nyelve és írásmódja, melyre a választói különnévjegyzék vezetődik, a bejegyzés és változtatások a választói különnévjegyzékben az ő nyelvükön is megtörténik, a törvénnyel összhangban.
A választói különnévjegyzékeket mint egységes elektronikus adatbázis kell vezetni és frissíteni.
A választói különnévjegyzékben történő változások hivatalból történnek vagy kérvény útján.
A minisztérium átveszi a választói különnévjegyzék frissítésére és abba a változásoknak hivatalból történő bejegyzésére szükséges adatokat az egységes választói névjegyzékből.
A különösen érzékeny adatok a törvénnyel összhangban kerülnek feldolgozásra.
Végzést adnak ki minden változásról, melyet a jelen szakasz 6. bekezdésének alapján visznek véghez.
49. szakasz
(Törölve)
50. szakasz
A választói különnévjegyzék tartalmazza: a választópolgár sorszámát, utó- és családi nevét, a választópolgár egyik szülőjének utónevét, a választópolgár nemzeti hovatartozását, a választópolgár személyi számát, a választópolgár születésének idejét és helyét, a választópolgár nemét, a választópolgár lak- és tartózkodási helyét, a választópolgár lakhelyének helyi önkormányzatát, valamint az országon belül kitelepített személy tartózkodási helyét.
51. szakasz
A választói különnévjegyzékben levő adatok külön védelmet élveznek.
Tilos és büntetendő a választói különnévjegyzék adatainak mindennemű használata, kivéve a nemzeti tanács megválasztása és a nemzeti kisebbségek egyéb jogainak érvényesítése céljából, ha ezt törvény írja elő.
52. szakasz
A nemzeti kisebbséghez tartozókat felveszik a választói különnévjegyzékbe, ha teljesítik a választójog megszerzésének törvényben meghatározott általános feltételeit.
A nemzeti kisebbség tagja csak egy választói különnévjegyzékben lehet bejegyezve.
Minden választójoggal rendelkező nemzeti kisebbséghez tartozó polgár külön nyomtatványon írásban követelheti a választói különnévjegyzékbe való felvételét.
A választói különnévjegyzékbe való felvételre irányuló kérelmet a nemzeti kisebbség tagja a lakhelye, illetve az országon belül kitelepített személy tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat közigazgatási hivatalához írásban nyújtja be a miniszter által meghatározott külön nyomtatványon, és sajátkezű aláírásával látja azt el.
53. szakasz
A választói különnévjegyzékből való törlés hivatalból vagy kérelem alapján történik.
A választói különnévjegyzékből való törlés hivatalból, a nemzeti kisebbség tagjának halálakor történik vagy ha a nemzeti kisebbség tagja (a továbbiakban: választó) elveszíti a választói jogát, azért, mert már nem teljesíti egyikét a választói jog, törvény által előírt általános feltételei közül.
A választói különnévjegyzékből való törlésre irányuló kérelmet a választópolgár a lakhelye, illetve az országon belül kitelepített személy tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat közigazgatási hivatalához nyújtja be, a miniszter által meghatározott külön nyomtatványon, és sajátkezű aláírásával látja azt el.
54. szakasz
(Törölve)
55. szakasz
A miniszter részletesebben szabályozza a választó különnévjegyzék vezetésének módját, valamint a választói névjegyzék teljes körű, pontos és naprakész vezetéséhez szükséges egyéb kérdéseket.
56. szakasz
Ha a választói különnévjegyzékbe való beírási vagy a névjegyzékből valótörlési eljárásban a helyi önkormányzat választói névjegyzéket vezető közigazgatásiszerve megtagadja a választópolgár különnévjegyzékbe való felvételét vagy az abból való törlését, a választópolgár a minisztériumhoz intézett fellebbezésre jogosult. A minisztérium határozata végleges, és ellene közigazgatási per indítható.
A minisztérium 15 napos határidőn belül határozattal dönt a fellebbezésről.
57. szakasz
A választási különnévjegyzék lezárása után a bejegyzést, törlést, módosítást, kiegészítést és kiigazítást a Minisztérium határozat alapján végzi, legkésőbb 72 órával a választások előtt.
A minisztérium határozata végleges és ellene közigazgatási per indítható.
58. szakasz
(Törölve)
59. szakasz
A választói különnévjegyzékek vezetését szabályozó törvények betartását, a helyi önkormányzat egységeiben a minisztérium ellenőrzi, közigazgatási felügyelőség által.
Ha a minisztérium megállapítja, hogy a választói különnévjegyzék vezetése nem történik a törvényben és más jogszabályokban előírt módon, elrendeli a szabálytalanságok elhárítását a hatáskörében illetékes szervnek.
60. szakasz
A nemzeti tanács tagjainak közvetlen választásait azok a szervek folytatják le, amelyek a nemzeti képviselők választását is.
A választói szervek munkáját a meghirdetett választási listaállító képviselői felügyelhetik.
(A Központi Választási Bizottság összetétele)
61. szakasz
(Törölve)
A Köztársasági Választói Bizottság hatásköre
62. szakasz
Hatáskörében a Köztársasági Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság):
1) gondoskodik a választások lebonyolításának törvényszerűségéről;
2) megszervezi a technikai jellegű választási előkészületeket;
3) figyelemmel kíséri jelen törvény alkalmazását és magyarázatokat ad a törvény alkalmazásáról, a választásokkal kapcsolatban;
4) meghatározza a jelen törvényben előírt nyomtatványokat és a választási cselekmények lebonyolításának szabályait;
5) kijelöli a választókörzeteket és ezt közzé teszi a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében, legkésőbb 20 nappal a választások megtartása előtt;
6) kinevezi a választási bizottságokat és azok elnökét, tagjait és a helyetteseiket;
7) elkészíti és hitelesíti a szavazólapokat;
8) megállapítja, hogy a választási lista jelen törvénnyel összhangban lett-e összeállítva és benyújtva, és kihirdeti a választási listát;
9) meghatározza a választói gyűjtőlistát;
10) határozatot hoz a nemzeti tanács tagjai választásának felfüggesztéséről, amennyiben a nemzeti tanács tagjainak megválasztására egy választói lista sem kerül bejelentésre, ha egy bejelentett választói lista sem kerül kihirdetésre és ha jelent törvény által előírt okok miatt, nem kerül meghatározásra választói gyűjtőlista;
11) meghatározza a választási anyag őrzésének és kezelésének módját;
12) megállapítja és közzéteszi az egységes és végleges választási eredményeket;
13) megállapítja a választási listánként szerzett mandátumok számát;
14) megküldi az adatokat a statisztikai adatok begyűjtésével és feldolgozásával megbízott szerveknek;
15) meghozza a választások lebonyolításának utasítását és jelen törvényben meghatározott egyéb feladatokat is ellát.
A jelen szakasz 1. bekezdése 4. pontjában említett nyomtatványokat a Bizottság köteles a választások kiírását követő öt napos határidőn belül megjelentetni.
A választás levezetésének elvégzéséért, a Bizottságnak havi juttatás jár, a Szerb Köztársaság két havi átlagfizetésének összegében adó és járulék nélkül, mely a választások kiírásáról szóló döntést megelőző hónapban került kifizetésre.
(A választókörzeti választási bizottság összetétele)
63. szakasz
(Törölve)
64. szakasz
(Törölve)
A szavazatszedő bizottság összetétele
65. szakasz
A szavazatszedő bizottság elnökből és legkevesebb négy tagból áll.
A szavazatszedő bizottság elnökének és a tagjainak vannak helyetteseik.
A bizottság megalakítja a szavazatszedő bizottságot és kinevezi az elnököt, tagokat és a helyetteseiket.
A szavazatszedő bizottság tagjainak, a bizottság munkatestületeinek és az Országgyűlés szakmunkatársainak, akik a választást lebonyolító szervek munkájában vesznek részt, joguk van pénzjuttatásra a munkájukért, melyet a bizottság határoz meg.
A szavazatszedő bizottság hatásköre
66. szakasz
A szavazatszedő bizottság közvetlenül lebonyolítja a szavazóhelyen történő szavazást, biztosítja a szavazás szabályosságát és titkosságát, megállapítja a szavazóhelyi választási eredményt és a jelen törvényben meghatározott egyéb feladatokat lát el.
A szavazás ideje alatt a szavazatszedő bizottság a szavazóhelyen gondot visel a rend fenntartásáról.
A szavazatszedő bizottság munkájára vonatkozó részletesebb szabályokat a bizottság hozza meg.
67. szakasz
A választásokon való szavazás a bizottság által kijelölt szavazóhelyeken történik.
A szavazóhelyek kijelölése
68. szakasz
A szavazóhely legkevesebb 100, legtöbb 2.500 a választási különnévjegyzékbe bejegyzett szavazó szavazására nyílik.
Kivételesen, a szavazóhely kevesebb mint 100 választóra is nyitható, ha a távolság vagy az előnytelen földrajzi elhelyezkedés miatt, jelentősen megnehezítené a másik szavazóhelyen való szavazást.
Szavazóhelyekként, általában olyan helyiségek kerülnek meghatározásra melyek köztulajdonban vannak, és csak kivételesen olyanok melyek magántulajdonban vannak.
A szavazóhely nem lehet olyan objektumban, mely valamely politikai párt tulajdonában van vagy melyet politikai párt használ, valamint olyan objektumban sem, amely valamelyik nemzeti tanácstag jelöltje vagy annak családtagja tulajdonában van. A jelölt családtagjainak a szülei, gyerekei és a házastársa értendők.
A szavazóhely meghatározásakor, figyelembe kell venni, hogy a szavazóhely megközelíthető-e a fogyatékkal élőknek is.
(A szavazóhelyek jegyzéke)
69. szakasz
(Törölve)
A szavazóhelyek berendezése
70. szakasz
A szavazóhelyek berendezésére vonatkozó szabályokat a bizottság határozza meg.
71. szakasz
Választási listaállító, jelen törvényben megállapított feltételek mellett, lehet a választói különnévjegyzékbe felvett szavazópolgárok csoportja, szervezet, melynek céljai a nemzeti kisebbségek jogai védelmének területén valósulnak meg és regisztrált nemzeti kisebbségi politikai pártok (a továbbiakban: listaállító).
Választók csoportját, legkevesebb három választó létesíthet, írásos egyezséggel, mely a hitelesítő szervnél hitelesítésre került. A választók csoportjának létesítéséről szóló egyezségnek tartalmaznia kell a választói csoport létesítésének céljait, adatokat a létesítő személyekről (vezetéknév és név, a polgár egységes törzsszámát és lakhelyüket, a személyi igazolványuk alapján). Az egyezséggel kötelezően meg kell határozni azt a személyt, aki a polgárok csoportját képviseli.
A választói listát a választói különnévjegyzékbe felvett szavazópolgárok legalább 1%-ának, de 50 főnél nem kevesebbnek, saját aláírásával támogatni kell.
A szavazó saját aláírásával kizárólag egy listaállító választási listáját támogathatja.
A támogató aláírások hitelesítve kell legyenek a hitelesítő szervnél. A hitelesítésért nem kell illetéket fizetni.
A választói listát a választási listaállító képviselője vagy az a személy adhatja be, akit ő meghatalmaz.
A személy, aki meg van hatalmazva, hogy beadja a választói listát, meg van hatalmazva arra is hogy a választói listaállítónak nevében más cselekményeket is végezzen a választásokon, amennyiben a választási listaállító másképp nem rendelkezik.
A választási lista szerkezete
72. szakasz
A választási lista legfeljebb annyi jelöltet tartalmaz, ahány nemzeti tanácsi tagot kell választani, de legalább a nemzeti tanács tagjai számának egy harmadát.
Jelölt csak az a személy lehet, aki be van jegyezve a választói különnévjegyzékbe.
A jelölt vezetékneve és neve a választási listában a szerb nyelv helyesírása szerint és cirill írásmóddal kerül kiírásra, s a nemzeti kisebbség nyelvének helyesírásával és írásmódjával is kiírható, a sorrendet pedig a listaállító határozza meg.
A választási lista vezetőjét és a jelöltek sorrendjét a listaállító határozza meg.
A választási listán minden három jelölt közé a lista rendje alapján (első három hely, második három hely és így a lista végéig), legalább egy-egy jelölt kell, hogy legyen - azon nem tagjai közül, mely a kevésbé képviselt a listán.
A választási lista visszavonása
73. szakasz
A választási listaállító a listát legkésőbb a választási gyűjtőlista véglegesítésének napjáig vonhatja vissza.
A választási lista elnevezése
74. szakasz
A választási listának van elnevezése, amelyet a választási listaállító határoz meg.
Amennyiben a választási listát választók csoportja állítja, a választási lista elnevezése tartalmazza az elnevezést, mely a választók csoportjának megalakításáról szóló egyezménnyel került meghatározásra. A választási lista elnevezése tartalmazhatja a választói lista vezetőjének utó- és családnevét, melyet a választók csoportja határoz meg. A választók csoportjának választói listája nem tartalmazhatja a „társulás” és „párt” szavakat semelyik ragban sem, sem regisztrált társulás vagy regisztrált politikai párt elnevezését.
Amennyiben a választási listát társulás állítja, a választási lista tartalmazhatja a társulás elnevezését, a társulás elnevezése szerint, a regisztrálási aktusából. A választási lista elnevezése tartalmazhatja a választói lista vezetőjének utó- és családnevét, akit a társulás határoz meg.
Amennyiben a választási listát nemzeti kisebbségi politikai párt ajánlja, a választási listának tartalmaznia kell a politikai párt elnevezését a regisztrálási aktusából. A választási lista elnevezése tartalmazhatja a választói lista vezetőjének utó- és családnevét, akit a nemzeti kisebbség politikai pártja határoz meg.
A választási lista elnevezése melyet a választási csoport vagy társulás állít, nem utalhat egyház nevére vagy vallási közösségre.
A választási lista elnevezése szerb nyelven és cirill írásmóddal írandó, de a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódján is írható.
(Listatámogató nyomtatvány)
75. szakasz
(Törölve)
A választási lista állítása
76. szakasz
A választási listát a bizottságnak legkésőbb 15 nappal a szavazás megtartása előtt kell megküldeni.
A választási listához, a bizottságnak, mellékelni kell az alábbiakat:
1) a jelöltnek a jelölés vállalásáról szóló hitelesített írásos nyilatkozatát;
2) a listavezető írásos jóváhagyását (amennyiben meg lett határozva), hogy a választói lista vezetője legyen;
3) azon személy meghatalmazását, akit a listaállító meghatalmazott a választói lista beadására;
4) a szavazók hitelesített kijelentését, hogy támogatják a választói listát;
5) az adott választási listát támogató választópolgárok listáját írásban és elektronikus módon (cd és DVD), úgy, hogy mindkét lista azonos kell legyen, s melyet a listaállító ír alá;
6) hitelesített megegyezést a választói csoport megalakításáról, amennyiben a választási listát a választók csoportja javasolja;
7) hitelesített másolatot az egyesület alapszabályáról, amennyiben a választási listát egyesület javasolja.
A választási lista kihirdetése
77. szakasz
A bizottság a választási listát közvetlenül a listának és a kísérő dokumentációnak az átvétele után, de legkésőbb a választási lista átvételét követő 24 órán belül kihirdeti.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett választási lista kihirdetéséről szóló határozatát a bizottság haladéktalanul megküldi a listaállítónak.
A választási lista hiányosságai
78. szakasz
A bizottság határozatot hoz a választási lista visszautasításáról, amikor megállapítja, hogy azt a határidő letelte után nyújtották be.
Amikor a bizottság megállapítja, hogy a választási lista olyan hiányosságokat tartalmaz, amelyek ellehetetlenítik a kihirdetést, az átvételtől számított 24 óráshatáridőn belül végzést hoz, mellyel a listaállítónak a végzés kézbesítésétől számított legtovább 48 órás határidőt rendel el a hiányosságok elhárítására. A végzésben értesíteni kell a listaállítót a hiányosságok elhárításának módjáról.
Amikor a bizottság megállapítja, hogy a választási lista hiányos, illetve amikor megállapítja, hogy a hiányosságokat nem pótolták, vagy azokat nem pótolták a meghagyott határidőn belül, az elkövetkező 48 órás határidőn belül határozatot hoz a választási lista kihirdetésének megtagadásáról.
A választási gyűjtőlista
79. szakasz
A választási gyűjtőlistát - nemzeti kisebbségenként külön-külön - a bizottság állapítja meg, tíz nappal a választások megtartása előtt.
A választási gyűjtőlista egy-egy nemzeti kisebbség valamennyi választási listáját egységesíti, és tartalmazza valamennyi jelölt személynevét, valamint a születési évükre, foglalkozásukra és lakhelyükre vonatkozó adatokat.
A választási listáknak a gyűjtőlistán való sorrendjét a listák kihirdetési időrendje határozza meg.
Egy-egy nemzeti kisebbség választási gyűjtőlistáját a bizottság a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében teszi közzé.
A gyűjtőlista közzétételét követő 48 órás határidőn belül minden választási listaállítónak joga van az általa megbízott személy révén betekintést nyerni a kihirdetett választási listákhoz mellékelt dokumentációba.
A bizottság nem határozza meg a választási gyűjtőlistát, ha a jelöltek száma a kihirdetett választási listákon kisebb a választandó nemzeti tanács tagjai számánál.
80. szakasz
A minisztérium a határozatával lezárja a választói különnévjegyzéket 15 nappal a választások megtartása előtt.
A választói különnévjegyzék lezárásáról szóló határozattal meghatározásra kerül a választók száma minden nemzeti kisebbségre külön, valamint a szavazóhelyenkénti szavazók száma, minden választói helyre összesen és nemzeti kisebbségenként besorolva.
A minisztérium a választói különnévjegyzék lezárásáról szóló határozatot, a határozat meghozatalától számított 24 órán belül megjelenteti a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében és kézbesíti a bizottságnak.
A minisztérium határozata végleges és ellene közigazgatási per indítható a határozat megjelentetésétől számított 24 órán belül.
A közigazgatási bíróság köteles a keresetről, a kereset kézhezvételétől számított 48 órán belül dönteni.
A minisztérium összeállítja a választói különnévjegyzék hiteles másolatait minden szavazóhelyre és a választói különnévjegyzék lezárásától számított 48 órán belül kikézbesíti a bizottságnak.
A választói különnévjegyzék a jelen törvény 50. szakaszában foglalt adatokon kívül tartalmazza az összeállító szerv nevét, az elkészítés dátumát és a szavazóhely megjelölését, amelyre a kivonat vonatkozik.
A minisztérium minden bejegyzési, törlési, módosítási, kiegészítési és javító végzéseket, a választói különnévjegyzékben, kikézbesít a bizottságnak, melyet a választói lista lezárásától a választások megtartása előtti 72 óráig hozott.
A bizottság csak a minisztérium azon végzéseit veszi tekintetbe, melyeket legkevesebb 48 órával a választások napja előtt kapott meg és melyek alapján a választói különnévjegyzék kivonataiban javításokat eszközöl és ezután rögtön meghatározza és megjelenteti a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében minden nemzeti kisebbség választójának végleges számát, valamint a választók számát is szavazóhelyenként, összesen minden szavazóhelyre és nemzeti kisebbségenként besorolva.
81. szakasz
A köztársasági szervek, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzatok szervei, a közintézmények és más szervek a választópolgár kérelmére kötelesek azonnal kiadni a választójog megvalósításához fontos közokiratokat, de legkésőbb a kérelem átadását követő napon.
82. szakasz
A minisztérium és a helyi önkormányzati szervek a megerősített választási lista benyújtók megbízott képviselőinek kötelesek lehetővé tenni a választói különnévjegyzékbe való betekintést, valamint a betekintést abba a hivatali dokumentációba, melynek alapján a választási különnévjegyzék vezetésével megbízott szerv elvégzi a beírást, törlést, módosításokat, kiegészítéseket vagy a választói névjegyzék kiigazítását.
A betekintést annak a szervnek a hivatali helyiségeiben kell elvégezni, amelynél a hivatali dokumentációt tartják.
83. szakasz
(Törölve)
A szavazás
84. szakasz
A választópolgár azon a szavazóhelyen szavaz, amelynek a választói névjegyzék kivonatán szerepel.
Kivételesen, a választópolgár jelen szakasz 1. bekezdésében említett szavazóhelyen kívül is szavazhat, a népképviselők megválasztásáról szóló törvényben meghatározott módon.
A szavazóhelyen kívüli szavazás módját és a szavazatát ily módon leadott szavazópolgárok számát a szavazatszedő bizottság munkájáról felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
A választópolgárok értesítése a szavazásról
85. szakasz
Valamennyi választópolgárnak legkésőbb öt nappal a választás előtt meg kell küldeni a szavazás napjáról és idejéről szóló értesítést, amely tartalmazza a szavazóhely számát és címét, valamint azt a sorszámot, amely alatt a szavazópolgár a választói különnévjegyzék kivonatában szerepel.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett értesítést a választási listavezetésével megbízott szerv kézbesíti a választópolgároknak.
A szavazás rendje
86. szakasz
A választópolgár személyesen szavaz.
A választópolgár a választás lebonyolítása folyamán csak egyszer szavazhat.
A szavazás titkos.
A szavazás hitelesített szavazólapokon történik.
A szavazóhelyen és az azt körülvevő 50 méteres övezetben tilos bárminemű propagandaanyag kitűzése.
Ha a szavazás folyamán megsértik a jelen szakasz 1-4. bekezdésében foglaltakat, a szavazatszedő bizottságot fel kell oszlatni, és ezen a szavazóhelyen a szavazást meg kell ismételni.
A szavazóhelyen tilos a mobiltelefonok és más távközlési és kommunikációs eszközök használata.
A szavazás titkosságát biztosító intézkedésekről bővebb utasításokat a Bizottsághoz.
A szavazóhelyen történő szavazás ideje
87. szakasz
A szavazóhelyeket 7.00 órakor kell megnyitni és 20.00 órakor pedig bezárni. Ez idő alatt a szavazóhelyet állandóan nyitva kell tartani.
A bezárás pillanatában még a szavazóhelyen tartózkodó választópolgárok számára lehetővé kell tenni a szavazást.
A szavazás folyamán a szavazatszedő bizottság tagjainak vagy helyetteseiknek a szavazóhelyen kell tartózkodniuk.
A rendfenntartás a szavazóhelyen
88. szakasz
Ha a szavazóhelyen rendbontás történik, a szavazatszedő bizottság megszakíthatja a szavazást a rend visszaállításáig. Az okokat és a szavazásszünetelésének tartamát a szavazatszedő bizottság munkájáról felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
Ha a szavazás egy óránál hosszabb ideig szünetel, annyival kell meghosszabbítani, amennyi ideig a beszüntetés tartott.
A szavazásra kijelölt helyiségben csak annyi választópolgár tartózkodhat, ahány titkos szavazásra biztosított hely áll rendelkezésre.
Jelen törvénnyel összhangban a választás lebonyolításával kapcsolatos jogokkal és kötelességekkel nem rendelkező személyek szavazóhelyen való tartózkodása tilos.
A rendőrség szolgálatban levő dolgozói csak rendbontás és békeszegés esetén léphetnek a szavazóhelyre, a szavazatszedő bizottság elnökének hívására.
Jelen szakasz 1-5. bekezdésében foglalt rendelkezések megszegése miatt a bizottsághoz kifogásnak van helye, amely eldönti, hogy a szavazóhelyen a szavazást meg kell-e ismételni.
A választási anyag nyelve és írásmódja
89. szakasz
Az összes választási anyagot és dokumentációt két nyelven, szerbül, cirill betűs írásmóddal, valamint a nemzeti tanácsát választó nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával kell nyomtatni, ha a nyelve és az írásmódja hivatalos használatban van, legkevesebb egy helyi önkormányzati egységben.
A szavazólap
90. szakasz
A szavazólap tartalma:
1) a választási lista elnevezése előtti sorszám;
2) a választási listák elnevezései a választási gyűjtőlistán meghatározott sorrend szerint, a választói lista első jelöltjének személynevével;
3) a megjegyzés, hogy csak egy választási listára lehet szavazni, a választási listaelnevezése előtti sorszám bekarikázásával.
A szavazólapokat a bizottság készíti elő és hitelesíti.
A bizottság megállapítja a szavazólapok számát, amely a választói különnévjegyzékbe felvett választópolgárok számával azonos kell, hogy legyen.
A szavazólapokat egy helyen nyomtatják, vízjeggyel védett papíron.
A választási listaállító közli a bizottsággal annak a személynek a nevét, akinek joga van, hogy jelen legyen a szavazólapok nyomtatásánál, megszámlálásánál, csomagolásánál és a lapoknak a választási szervekhez való eljuttatásánál.
A bizottság részletesebben előírja a szavazólapok alakját és kinézését, nyomtatásuk módját és ellenőrzését, valamint a szavazólapok átadását és kezelését.
A bizottság valamennyi szavazatszedő bizottság részére köteles idejében előkészíteni a szavazási anyagot, különösen a szükséges mennyiségű szavazólapot, a választási gyűjtőlistát, a választási különnévjegyzék kivonatát és a szavazatszedő bizottság munkájáról felvett jegyzőkönyv nyomtatványát.
A választási anyag átadását és átvételét a legkésőbb 48 órával a választás megtartásának napját megelőzően kell lebonyolítani.
A közigazgatás gondoskodik a szavazóhelyek berendezéséről, valamennyi szavazatszedő bizottság számára előkészíti a kellő mennyiségű szavazóurnát a lepecsételésükhöz szükséges kellékekkel és írószert.
A szavazás napján, a szavazás megkezdése előtt, a szavazatszedő bizottság megállapítja a szavazóhelyi választási anyag teljességét és szabályosságát, a szavazóhely titkos szavazást biztosító berendezettségét, valamint a szavazás megkezdése feltételeinek meglétét. Az említett adatokat a munkáról felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
Minden nemzeti kisebbség választási gyűjtőlistáját, szavazás idején láthatóan ki kell függeszteni a szavazóhelyen.
A választási listaállító képviselőinek joguk van betekinteni a választási anyagba. A betekintés a bizottság helyiségeiben történik. A választási anyagot a szavazás megtartását követő öt napos határidőn belül lehet megtekinteni.
A választási anyag őrzése
91. szakasz
A választási anyagot legalább négy évig kell őrizni.
A választási anyag megtekintésének és őrzésének rendjét a Bizottság írja elő.
A szavazás
92. szakasz
A szavazatszedő bizottság a szavazóhelyre elsőként érkezett választópolgár jelenlétében leellenőrzi a szavazóurnát. Az ellenőrzésnél meg kell állapítani a szavazóurna szabályosságát, hogy üres-e és megfelel-e a szavazólapok tartalma biztonságosságának és titkosságának biztosítására. Az ellenőrzés eredményét rá kell írni az ellenőrző lapra, amelyet a szavazatszedő bizottság tagjai és a szavazóhelyre elsőként érkezett választópolgár írnak alá.
Az ellenőrző lapot be kell dobni a szavazóurnába, ezután az urnát az első választópolgár jelenlétében le kell pecsételni, amely tényt a szavazatszedő bizottság munkájáról felvett jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.
A szavazóurna felnyitásakor először az ellenőrző lap meglétét kell leellenőrizni. Ha a szavazóurnában nincs meg az ellenőrző lap, a szavazatszedő bizottságot feloszlatják, újat neveznek ki, az adott (érintett) szavazóhelyen pedig megismétlik a szavazást.
Az ellenőrző lap nyomtatványát és a szavazóurna lepecsételésének módját a bizottság írja elő.
A szavazás menete
93. szakasz
A választópolgár közli a szavazatszedő bizottsággal személynevét, átadja a szavazásról szóló értesítést, és személyi igazolvánnyal vagy más okirattal igazolja kilétét.
A választópolgár nem szavazhat kilétét igazoló bizonyíték bemutatása nélkül. A szavazatszedő bizottság elnöke vagy tagja, a választópolgár kilétének megállapítása után bekarikázza azt a sorszámot, amely alatt a választópolgárt felvették a választói különnévjegyzék kivonatába és elmagyarázza neki a szavazás rendjét.
A választópolgár aláírja a választói névjegyzéket, és átveszi a szavazólapot.
A szavazáson megjelent és a szavazási anyagot átvett valamennyi választópolgárnak különleges spray-vel megjelölik jobb kezének mutatóujját, annak jeléül, hogy már leadta szavazatát. A mutatóujjon levő megjelölés legalább 24 órát tart.
A szavazatszedő bizottság tagjai semmiképpen sem befolyásolhatják a választópolgár döntését.
A szavazatszedő bizottság tagjai kötelesek a választópolgár kérésére elmagyarázni a szavazás rendjét.
A szavazatszedő bizottság tagjai kötelesek különösen ügyelni arra, hogy a választópolgárt a szavazólap kitöltésekor senki se zavarja, és hogy teljes mértékben biztosítva legyen a szavazás titkossága.
A választói különnévjegyzék kivonataiban a szavazás napján nem történhet semmilyen módosítás.
Ha a szavazás folyamán megszegik a jelen szakasz 5-8. bekezdésében foglalt rendelkezéseket, a Bizottság feloszlatja a szavazatszedő bizottságot, új szavazatszedő bizottságot alakít, és azon a szavazóhelyen a szavazás megismétlését rendeli el.
A szavazás rendje
94. szakasz
A választópolgár csak egy választási listára szavazhat. A szavazás a kiválasztott választási lista elnevezése előtti sorszám bekarikázásával történik
A választópolgár maga hajtja össze a szavazólapot, hogy ne legyen látható, kire szavazott, a lapot a szavazóurnába helyezi, és elhagyja a szavazóhelyet.
A szavazóhelyen kívül történő szavazásra értelemszerűen kell alkalmazni a népképviselők megválasztására vonatkozó szabályokat.
A választási eredmény megállapítása
A választási eredmény megállapítása a szavazóhelyen
95. szakasz
A szavazás befejezését követően a szavazatszedő bizottság megkezdi a szavazóhelyen elért eredmény megállapítását.
A szavazatszedő bizottság megállapítja a felhasználatlan szavazólapok számát, külön borítékba helyezi őket, a borítékot lepecsételi, és a számot jegyzőkönyvben rögzíti.
A választói különnévjegyzék kivonata alapján a szavazatszedő bizottság megállapítja a szavazatukat leadott választópolgárok számát.
A szavazóurna felnyitásakor, az ellenőrző lap meglétének megállapítása után az érvényes szavazólapokat az érvénytelenektől el kell különíteni, és az érvénytelen szavazólapok számát jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
Érvénytelen a kitöltetlen szavazólap, az olyan szavazólap, amelynél nem lehet megállapítani, hogy a választópolgár mely választási listára szavazott, és az olyan szavazólap, amelyen egynél több választási listát karikáztak be.
Érvényesnek kell tekinteni az olyan szavazólapot, melyen a választási lista első jelöltjének az utó- és családnevét karikázták be, vagy a választási listaelnevezését, vagy elnevezésének a részét, illetve, ha a választási lista sorszámát, elnevezését és az első jelölt utó- és családnevét is egyszerre karikázták be.
Ha megállapítják, hogy a szavazóurnában levő szavazólapok száma nagyobb a szavazatukat leadott választópolgárok számánál, a szavazatszedő bizottságot feloszlatják, és újat neveznek ki, a szavazóhelyen pedig a szavazást meg kell ismételni.
A választási eredmény megállapítása után a szavazatszedő bizottság amunkájáról felvett jegyzőkönyvben feltünteti az átvett szavazólapok számát, a felhasználatlan szavazólapok számát, az érvénytelen szavazólapok számát, az érvényes szavazólapok számát, az egy-egy választási listára leadott szavazatok számát, a választói különnévjegyzék kivonata szerinti választópolgárok számát és a szavazatukat leadott választópolgárok számát.
A szavazatszedő bizottság munkájáról felvett jegyzőkönyvben a szavazatszedő bizottság tagjainak és a választási listaállítók észrevételeit és véleményét, valamint a szavazás szempontjából minden fontos tényt rögzíteni kell.
A szavazatszedő bizottság munkájáról felvett jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság tagjainak alá kell írni.
A szavazatszedő bizottság munkájáról felvett jegyzőkönyv
96. szakasz
A szavazatszedő bizottság munkájáról felvett jegyzőkönyvet a hat példányban nyomtatott űrlapon kell kidolgozni.
A jegyzőkönyv első példányát és a választási anyagot a bizottságnak kell megküldeni.
A jegyzőkönyv második példányát a szavazóhelyen kell kifüggeszteni közszemlére.
A jegyzőkönyv többi négy példányát a szavazóhelyen a legtöbb szavazatot megszerzett választási listaállítók képviselőinek kell átadni, mégpedig azonnal, ha a választási listaállítónak a szavazatszedő bizottságban van képviselője, ha pedig nincs, a választási listaállító képviselője a bizottságtól veheti át a jegyzőkönyv egy példányát a szavazás befejezését követő 12 órás határidőn belül.
A többi választási listaállítónak joga van a Bizottságtól kézhez kapni a szavazóhelyi jegyzőkönyv hitelesített fénymásolatát, a szavazóhelyi szavazóanyag bizottságnak való megküldésétől számított 12 órás határidőn belül.
A szavazóhelyi szavazási eredmény megküldése
97. szakasz
A szavazás eredményének megállapítása után a szavazatszedő bizottság haladéktalanul, de legkésőbb a szavazóhely bezárását követő 12 órás határidőn belül a bizottsághoz továbbítja: a munkájáról felvett jegyzőkönyvet; a választói névjegyzék kivonatát; a felhasználatlan és - elkülönítve - a felhasznált szavazólapokat; az érvénytelen és - elkülönítve - az érvényes szavazólapokat, valamint az egyéb választási anyagot.
A választási eredmények meghatározása és megjelentetése
97a. szakasz
A szavazatszedő bizottság munkájáról felvett jegyzőkönyv alapján, a bizottság meghatározza minden nemzeti tanács eredményét, és pedig:
1) a választói névjegyzékbe felvett szavazók számát;
2) a szavazóhelyek számát, melyeken a szavazás folyt;
3) az összes szavazó számát;
4) az átvett szavazólapok számát;
5) a felhasználatlan szavazólapok számát;
6) a felhasznált szavazólapok számát;
7) az érvénytelen szavazólapok számát;
8) az érvényes szavazólapok számát;
9) a választási listánként megszerzett szavazatok számát;
10) a nemzeti tanácsban választási listánként megszerzett mandátumok számát.
A bizottság a választási eredményt a szavazás befejezését követő 96 órás határidőn belül teszi közzé a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
A szavazás befejezésétől a választási eredmény közzétételéig a bizottság a tájékoztatási eszközök révén ideiglenes adatokat tesz közzé a választás eredményéről.
A választási lista szerinti mandátumelosztás
98. szakasz
Minden választási listának a megszerzett szavazatokkal arányos számú mandátum jár.
A mandátumok elosztásánál a bizottság a legnagyobb hányados módszerét alkalmazza.
A mandátumokat úgy osztják el, - nemzeti tanácsonként külön-külön - hogy az összes lista által megszerzett szavazatok számát elosztják egytől addig a számig terjedő osztóval, ahány tagot számlál a nemzeti tanács.
A kapott hányadosokat nagyság szerint sorakoztatják, miközben annyi legnagyobb hányadost vesznek figyelembe, ahány tagot választanak a nemzeti tanácsba.
Ha két vagy több választási lista azonos hányadost kap, melynek alapján egy mandátum jár, viszont több elosztható mandátum már nem létezik, a mandátumot az a lista szerzi meg, amely összegezve több szavazatot kapott.
Amikor a választási listára több mandátum jut, mint ahány jelöltet állítottak a nemzeti tanács tagjai személyére, a mandátumot a soron következő legnagyobb hányadost elért választási listának ítélik oda.
Az egy választási listának járó mandátumokat a listán levő jelölteknek ítélik oda, a listán feltüntetett nevek sorrendje szerint, az első jelölttől kezdve.
A végleges eredmények meghatározásától számított három napon belül a bizottság végzést hoz a mandátumok odaítéléséről a nemzeti tanács tagjainak.
A végzést kézbesítik a minisztériumnak és közzéteszik a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
A mandátumok a nemzeti tanács tagjainak való odaítéléséről szólót határozat ellen közigazgatási per indítható, az eredmények megjelentetésétől számított 24 órán belül.
A közigazgatási bíróságnak a keresetről, a kereset kézhezvételétől számított 48 órán belül, kell döntenie.
A nemzeti tanács tagjának a bizottság megválasztási bizonylatot ad ki.
(A választási eredmény közzététele)
99. szakasz
(Törölve)
3. A nemzeti tanács tagjainak választása elektori gyűlésen
100. szakasz
Ha a közvetlen választásra való feltételek nincsenek teljesítve és ha a nemzeti tanács feloszlatása után az új választásokat a feloszlatás utáni 60 napon belül írják ki, a nemzeti tanács tagjait az elektori gyűlés választja meg.
Az elektori gyűlés általi nemzeti tanács tagjainak választása, a választások kiírásáról szóló döntéssel kerül elindításra.
Az elektori gyűlés megtartásának dátumát és helyét közzéteszik a tömegtájékoztatási eszközökben, és közfelhívást intéznek minden elektorhoz, hogy idejében adja át az elektori gyűlésen való részvételre vonatkozó hiánytalan írásos jelentkezőlapot.
101. szakasz
Elektori joga annak a nemzeti kisebbséghez tartozónak van, aki be van jegyezve a választói különnévjegyzékbe és akinek a jelölését írásban, legkevesebb:
1) 20 nemzeti kisebbséghez tartozó támogat, akik be vannak jegyezve a választói különnévjegyzékbe, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi népszámlálási adatok szerinti létszáma 10.000 főnél kisebb;
2) 30 nemzeti kisebbséghez tartozó támogat, akik be vannak jegyezve a választói különnévjegyzékbe, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi népszámlálási adatok szerinti létszáma 10.000-nél nagyobb, de nem haladja meg a 20.000 főt;
3) 45 nemzeti kisebbséghez tartozó támogat, akik be vannak jegyezve a választói különnévjegyzékbe, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi népszámlálási adatok szerinti létszáma 20.000-nél nagyobb, de nem haladja meg az 50.000 főt;
4) 60 nemzeti kisebbséghez tartozó támogat, akik be vannak jegyezve a választói különnévjegyzékbe, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi népszámlálási adatok szerinti létszáma 50.000-nél nagyobb, de nem haladja meg a 100.000 főt;
5) 100 nemzeti kisebbséghez tartozó támogat, akik be vannak jegyezve a választói különnévjegyzékbe, arra a nemzeti kisebbségre melyhez az utolsó népszámlálás adatai alapján több mint 100.000 fő tartozik.
Az elektort támogató aláírásokat hitelesíteni kell, az illetékes aláírást hitelesítő szervnél. Az aláírás hitelesítése illetékmentes.
102. szakasz
Az elektori posztra jelölt személy elektori jelentkezését a minisztériumnak nyújtja be megerősítésre.
Az elektori jelentkezésnek tartalmaznia kell a nemzeti kisebbség elektori gyűlésére vonatkozó jelentkezési nyilatkozatot és személyes adatokat, és az elektori jelölést támogató választók hitelesített nyilatkozatait, valamint az elektori jelölést támogató választók listáját írásban és elektronikus formában (CD vagy DVD), úgy, hogy a listának mindkét formában azonosnak kell lennie, s melyet az elektori jelentkezést megerősítésre beadó személy kell, hogy aláírjon.
A nemzeti kisebbséghez tartozó csak egy elektort támogathat.
Az elektorokat támogató aláírásgyűjtési űrlapok formáját és tartalmát a minisztérium írja elő.
Az elektori jelentkezést a minisztériumnak legkésőbb 30 nappal az elektori gyűlés előtt kell elküldeni.
A minisztérium végzéssel dönt az elektori jelentkezés megerősítéséről, az elektori jelentkezés kézhezvételétől számított 48 órán belül.
A minisztérium végzése végleges és ellene közigazgatási per indítható, a végzés kézhezvételétől számított 24 órán belül, a közigazgatási bíróság a keresetről 48 órán belül dönt.
A minisztérium írásos meghívót intéz az elektori gyűlésre minden elektornak, melynek megerősítésre került az elektori jelentkezése.
103. szakasz
(Törölve)
104. szakasz
(Törölve)
105. szakasz
Az elektori gyűlést akkor lehet megtartani, ha a megerősített elektori jelentkezőlappal rendelkező elektoroknak több, mint a fele jelen van.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említetteken kívül, az elektori gyűlés nem tartható meg ha az elektori gyűlésre nem kerül megerősítésre vagy az elektori gyűlésen nincs jelen:
1) legalább 20 elektor, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi népszámlálási adatok szerinti létszáma 10.000 főnél kisebb;
2) legalább 30 elektor, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi népszámlálási adatok szerinti létszáma 10.000-nél nagyobb, de nem haladja meg a 20.000 főt;
3) legalább 45 elektor, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi népszámlálási adatok szerinti létszáma 20.000-nél nagyobb, de nem haladja meg az 50.000 főt;
4) legalább 60 elektor, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi népszámlálási adatok szerinti létszáma 50.000-nél nagyobb, de nem haladja meg a 100.000 főt;
5) legalább 100 elektor, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi népszámlálási adatok szerinti létszáma meghaladja a 100.000 főt.
106. szakasz
Az elektori gyűlés választásait háromtagú tanács (a továbbiakban: tanács) végzi, melyet a bizottság nevez ki, a választási eljárásokban tapasztalt személyek közül.
A bizottság három nappal a minisztériumtól kapott értesítés után nevezi ki a tanácsot, mely szerint az elektori gyűlésre elégséges számú elektor került megerősítésre, jelen törvénnyel összhangban.
A tanács határozatot hoz a nemzeti tanács választásának felfüggesztéséről, amennyiben az elektori gyűlésen nem jelenik meg jelen törvénnyel meghatározott elegendő számú elektor, ha a nemzeti tanács választására egy választói lista sem kerül bejelentésre, ha egyetlen bejelentett választási lista sem kerül kihirdetésre és ha jelen törvénnyel előlátott okok miatt, nem kerül meghatározásra választási gyűjtőlista.
A tanács minden határozata ellen az elektor fellebbezést nyújthat be a bizottságnak a meghozott határozattól számított három órán belül.
A bizottság a fellebbezésről a fellebbezés kézhezvételétől számított 12 órán belül döntést hoz.
A bizottság határozata ellen kereset adható be a közigazgatási bíróságnak, a határozat kézhezvételétől számított 3 órán belül, a Közigazgatási Bíróság pedig 12 órán belül dönt róla.
A Tanács tagjainak joguk van a tanácsban való munkájukért juttatásra, melyet a bizottság határoz meg.
107. szakasz
Az elektori gyűlés az elektorok jelenlétének, a tanács általi megállapításával kezdi meg munkáját a minisztérium által megküldött elektori névjegyzék alapján, melyek elektori jelentkezése megerősítésre került.
108. szakasz
Az elektori gyűlés nyilvánosan dönt a jelen levő elektorok szavazattöbbségével.
A nemzeti tanács tagjainak megválasztásáról az elektori gyűlés titkos szavazással dönt.
Az elektori gyűlés más kérdésekről is dönthet titkos szavazással, amennyiben így határoz.
109. szakasz
Az elektori gyűlés választja meg a nemzeti tanács tagjait, azok a választók közül, akik be vannak jegyezve a választói különnévjegyzékbe.
Az elektori gyűlés az arányosság elve szerint választja meg a nemzeti tanács tagjait.
A nemzeti tanács tagjainak személyére javasoltak listáját (a továbbiakban: lista), a jelenlevő elektorok egynegyede terjesztheti be.
A jelentkezők listájához mellékelni kell a jelentkezők elfogadásáról szóló választók nyilatkozatát.
A listán minden három jelölt közé a lista rendje alapján (első három hely, második három hely és így a lista végéig), legalább egy-egy jelölt kell, hogy legyen - azon nem tagjai közül, amely a kevésbé képviselt a listán.
Szavazatával az elektor csak egy listát támogathat.
A listán legalább a jelöltek egy harmada kell szerepeljen a nemzeti tanács tagjai közül, akiket választanak, de legfeljebb annyi jelölt szerepelhet, ahány tagból áll a nemzeti tanács. A jelöltek sorrendjét a listavezető határozza meg.
Az elektorok szavazása titkos, előre előkészített lapokon történik, amelyre a listavezető nevét, illetve a lista sorszámát kell ráírni.
A mandátumokat a legnagyobb hányados módszer alkalmazásával kell elosztani.
A mandátumokat úgy osztják el, hogy az összes lista által megszerzett szavazatok számát elosztják egytől addig a számig terjedő osztóval, ahány tagot számlál a nemzeti tanács.
A kapott hányadosokat nagyság szerint sorakoztatják, miközben annyi legnagyobb hányadost vesznek figyelembe, ahány tagot választanak a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsába.
Ha két vagy több választási lista azonos hányadost kap, melynek alapján egy mandátum jár, viszont nincs már több elosztható mandátum, a mandátumot az a lista szerzi meg, amely összegezve több szavazatot kapott.
Amikor a választási listára több mandátum jut, mint ahány jelöltet állítottak a nemzeti tanács tagjai személyére, a mandátumot a soron következő legnagyobb hányadost elért választási listának ítélik oda.
Az adott választási listának járó mandátumokat a listán levő jelölteknek ítélik oda, a listán feltüntetett nevek sorrendje szerint, az első jelölttől kezdve.
A végleges eredmények meghatározása után három napos határidőben a tanács végzést hoz a mandátumok odaítéléséről a nemzeti tanács tagjainak és elküldi a minisztériumnak és megjelenteti a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
A jelölteknek, akiknek kiosztották a mandátumokat a tanács bizonylatot ad ki a nemzeti tanács tagjának való kiválasztásáról.
VIa A NEMZETI TANÁCS ALAKULÓ ÜLÉSE
109a. szakasz
A nemzeti tanács alakuló ülését a miniszter hívja össze, a végleges eredmények meghatározását követő 20 napon belüli határidőben.
Az alakuló ülésen a nemzeti tanács tagjainak mandátuma megerősítésre kerül.
A nemzeti tanács tagjai mandátumának megerősítése a nemzeti tanács tagjának való megválasztásáról szóló bizonylat és a nemzeti tanács tagja mandátumának odaítéléséről szóló végzés alapján történik.
A nemzeti tanács akkor tekinthető megalakultnak, amikor a nemzeti tanács minden tagjának mandátuma megerősítésre került.
A nemzeti tanács első, alakuló ülésének munkája, ideiglenes ügyrenddel kerül szabályozásra, melyet a minisztérium hoz meg. E szabályok hiányában, az ideiglenes szabályzatot más nemzeti tanácsok is alkalmazzák.
(4. A nemzeti tanács új összetételének megválasztása)
(110. szakasz)
(Törölve)
(111. szakasz)
(Törölve)
VII A NEMZETI TANÁCS TEVÉKENYSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSA
112. szakasz
A nemzeti tanács meghozza éves pénzügyi tervét és zárszámadását.
A zárszámadás része a pénzügyi terv végrehajtásáról szóló éves pénzügyi jelentés, mely tartalmazza a programok megvalósításáról szóló jelentést indoklással.
A nemzeti tanács éves pénzügyi tervét programmodell szerint hozza meg, melyben a bevételek és kiadások össze vannak hangolva a nemzeti tanács felhatalmazásaival.
Az éves pénzügyi tervet a nemzeti tanács alapszabályával előírt módon és eljárásban hozza meg, és továbbítja azt a meghozatalát követő öt napon belül a költségvetési eszközök felhasználójának, akinél a nemzeti tanács munkáját finanszírozó eszközök elő lettek látva.
A nemzeti tanács meghozza éves statisztikai célú pénzügyi jelentését és a pénzügyi jelentések nyilvántartásába történő bejegyzés céljából meghozott pénzügyi jelentését, a számvitelt szabályozó törvényekkel összhangban.
A nemzeti tanács a pénzügyi jelentés vagy zárszámadás meghozatalát követő 15 napon belül annak egy példányát továbbítja a költségvetési eszközök felhasználójának, akinél a nemzeti tanács munkáját finanszírozó eszközök elő lettek látva.
113. szakasz
A jelen törvénnyel összhangban megvalósított pénzeszközök a nemzeti tanács alaptevékenységének és állandó költségeinek finanszírozására használhatók fel.
A nemzeti tanács alaptevékenységébe tartoznak:
1) a nemzeti kisebbség oktatásának, kultúrájának, tájékoztatásának és hivatalos nyelv- és íráshasználatának területére vonatkozó programok és projektek finanszírozása vagy társfinanszírozása;
2) olyan intézmények, alapítványok és gazdasági társaságok munkájának finanszírozása, melyeknek alapítója vagy társalapítója a nemzeti tanács, valamint melyek alapítói jogai részben vagy egészében a nemzeti tanácsra lettek átruházva.
A nemzeti tanács állandó költségeibe tartoznak:
1) a nemzeti tanács helyiségbérleti és -használati költségei;
2) a nemzeti tanács foglalkoztatottjainak keresete és az ezeket terhelő adók és járulékok;
3) tiszteletdíjak és a nemzeti tanács számára elvégzett munka után fizetendő járulékok;
4) szolgálati útiköltségek és napidíjak;
5) a nemzeti tanács munkájához szükséges irodai szerek és felszerelés beszerzése;
6) könyvelési szolgáltatások;
7) éves könyvvizsgálat költségei;
8) a nemzeti tanács honlapjának fenntartási költségei.
A nemzeti tanács állandó költségeinek finanszírozására fordított pénzeszközök nem tehetnek ki többet a Szerb Köztársaság, autonóm tartomány, illetve helyi önkormányzat költségvetésében előirányzott pénzeszközök 50%-ánál.
114. szakasz
A nemzeti tanács munkájának finanszírozására szolgáló eszközöket a Szerb Köztársaság költségvetéséből, az autonóm tartomány költségvetéséből és a helyi önkormányzat költségvetéséből, adományokból és más bevételekből kell biztosítani.
115. szakasz
A nemzeti tanács tevékenységének finanszírozására szolgáló eszközöket A Szerb Köztársaság költségvetéséről szóló törvény, illetve az autonóm tartomány és a helyi önkormányzatok költségvetéséről szóló határozatokban kell biztosítani.
A jelen szakasz 1. bekezdésében meghatározott, a Szerb Köztársaság költségvetéséből biztosított eszközök úgy kerülnek elosztásra, hogy azok 30%-át a Szerb Köztársaságban bejegyzett minden nemzeti tanácsnak egyforma összegben kell szétosztani, a fennmaradó eszközöket (70%-ot) pedig arányosan a nemzeti tanács által képviselt nemzeti kisebbség lélekszáma, valamint az adott nemzeti kisebbségnek a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat terén működő intézmények, alapítványok és gazdasági társaságok száma szerint, melyeknek a nemzeti tanács alapítója vagy társalapítója, vagy melynek alapítói jogai részben vagy egészében a nemzeti tanácsra lettek átruházva.
A Szerb Köztársaság költségvetésében előlátott pénzeszközök elosztásáról szóló határozatot a költségvetési eszközök azon felhasználója hozza meg, akinél a nemzeti tanács munkáját finanszírozó eszközök elő lettek látva, figyelembe véve a nemzeti tanácsok javaslatait.
A nemzeti tanácsnak nem lehet pénzeszközöket utalni, amennyiben annak pénzügyi tervében a költségek nincsenek összhangban a jelen törvény 113. szakaszával előlátott célokkal, sem azokat átutalni amennyiben a nemzeti tanács terhére kényszermegfizettetési meghagyások lettek nyilvántartva.
A nemzeti tanácsok munkája azok költségvetéséből történő finanszírozásának kritériumait a Kormány, Vajdaság AT és a helyi önkormányzat részletesebben szabályozzák.
A jelen szakasz 1. bekezdésében meghatározott pénzeszközöket, melyek a helyi önkormányzat költségvetésében lettek előlátva, a helyi önkormányzat hatáskörileg illetékes szervének határozatával összhangban kell kiutalni azon nemzeti tanácsoknak, amelyek:
1) székhelye az adott helyi önkormányzat területén van;
2) olyan nemzeti kisebbséget képviselnek, amelynek lakossága eléri a helyi önkormányzat összlakosságának legalább a 10%-át;
3) olyan nemzeti kisebbséget képviselnek, melynek a nyelve hivatalos használatban van a helyi önkormányzat területén.
A nemzeti tanácsra átruházott alapítói jogú intézmények finanszírozása
116. szakasz
Azon intézmények vagy más szervezetek munkájának finanszírozása, melyek alapítói jogait részben vagy egészében a nemzeti tanácsra ruháztak át, az intézmények vagy szervezetek alapítói jogainak átruházása előtti finanszírozással azonos forrásokból és azonos szabályok szerint történik.
Az alapítói jogok nemzeti tanácsra való átruházásáról szóló szerződésben szabályozni kell az előző alapítónak azon intézmény vagy más szervezet iránti pénzügyi kötelességeit, melynek az alapítójává a nemzeti tanács válik.
A nemzeti tanács póteszközöket biztosíthat azon intézmények vagy másszervezetek munkájához és tevékenységéhez, melyeknek az alapítói jogait a nemzeti tanácsra ruházták át.
A nemzeti tanács számlája, könyvviteli kötelezettség és pénzügyi ellenőrzése
117. szakasz
A nemzeti tanács a Kincstár Igazgatóság fiókjánál vezet számlát, amelyen keresztül történik az kapott költségvetési eszközök összes átutalása.
A könyvviteli nyilvántartásokat a bevételek és kiadások forrása, nagysága és struktúrája alapján vezetik, a könyvelést és a programtevékenységek teljesítéséről szóló jelentéshez szükséges segédnyilvántartást szabályzó előírásokkal összhangban.
A nemzeti tanács bevételeinek és kiadásainak könyvviteli nyilvántartása, valamint a nemzeti tanács programtevékenységének segédnyilvántartása éves könyvvizsgálat tárgyát képezi, a nemzetközi könyvvitelt és könyvvizsgálást szabályozó előírásokkal összhangban.
A nemzeti tanács saját vagyonáról külön nyilvántartást köteles vezetni.
A nemzeti tanács köteles negyedévente jelentést tenni az illetékes költségvetési eszközök felhasználójának a törvénnyel, illetve a nemzeti tanácsok munkájának finanszírozásáról szóló költségvetési határozattal biztosított eszközök felhasználásáról. Amennyiben a könyvvizsgálati eljárás, felügyelőségi vizsgálat, illetve a negyedéves jelentések alapján megállapítják, hogy a nemzeti tanács nem rendeltetésszerűen használta fel a költségvetési eszközöket, a költségvetési eszközök felhasználója, aki a költségvetési eszközök utalását végzi, felfüggeszti a költségvetési eszközök utalását a hiányosság elhárításáig.
A költségvetési eszközök felhasználójának, aki a költségvetési eszközök utalását végzi értesíti a nemzeti tanácsot az utalás felfüggesztéséről és kötelezi azt a könyvvizsgáló véleményében leírt hiányosságok elhárítására.
A könyvvizsgáló véleményében leírt hiányosságok elhárításának határideje a költségvetési eszközök felhasználójának, aki a költségvetési eszközök utalását végzi az utalás felfüggesztéséről szóló értesítésének kézhezvételétől számított 60 nap.
Amennyiben a nemzeti tanács nem hárítja el a könyvvizsgáló véleményében leírt hiányosságokat, a költségvetési eszközök felhasználója, aki a költségvetési eszközök utalását végzi, lecsökkenti a nemzeti tanács részére a következő költségvetési évre odaítélt eszközök nagyságát a könyvvizsgálat évéhez képest. A csökkentés nagysága megegyezik azzal az összeggel, melyre vonatkozóan a nemzeti tanács nem hárította el a könyvvizsgáló jelentésében leírt hiányosságokat.
118. szakasz
A nemzeti tanács alapszabályában meg kell jelölni a nemzeti tanács pénzügyviteléért, a jelentésének benyújtásáért és könyvviteléért felelős személyt.
Ha a nemzeti tanács az alapszabályban nem jelöli meg a felelős személyt, felelős személynek a nemzeti tanács elnökét kell tekinteni.
Nemzeti Kisebbségi Költségvetési Alap
119. szakasz
A Nemzeti Kisebbségi Költségvetési Alapot (a továbbiakban: Alap) a Minisztérium kezeli.
Az Alap pénzeszközeit nyilvános pályázat útján ítélik oda a nemzeti kisebbségi kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelv- és íráshasználat területére vonatkozó programok és projektek finanszírozására.
Az Alap pénzeszközei odaítélésének és a nyilvános pályázat lefolytatásának eljárását a Kormány szabályozza részletesebben.
120. szakasz
A nemzeti tanács munkájának és aktusainak törvényessége feletti felügyeletet, az Alkotmánnyal és törvénnyel összhangban, tevékenységi köreik keretein belül, az illetékes közigazgatási, kultúráért, oktatásért, tájékoztatásért és hivatalos nyelv- és íráshasználatért felelős minisztériumok gyakorolják.
A nemzeti tanács köteles a munkájának és aktusainak törvényessége feletti felügyeletet gyakorló minisztériumnak, annak kérésére, nyolc napos határidőn belül megküldeni a kért adatokat, ügy- és okiratokat.
A kért adatok, ügy- és okiratok megküldéséért a nemzeti tanács elnöke felelős.
121. szakasz
A hatáskörében illetékes minisztérium az Alkotmánybíróságnál eljárást indít a nemzeti tanács alapszabálya, jogszabálya vagy más általános aktusa alkotmányosságának és törvényességének megállapítására, ha úgy véli, hogy az aktus nincs összhangban az Alkotmánnyal és a törvénnyel.
122. szakasz
Amennyiben úgy találja, hogy a nemzeti tanács azon aktusa, mely ellen nincs biztosítva a bírósági védelem, nincsen összhangban a törvénnyel, más jogszabállyal, illetve a nemzeti tanács alapszabályával, jogszabályával, vagy más általános aktusával, az illetékes minisztérium javasolja a nemzeti tanácsnak, hogy az olyan aktust felfüggessze, vagy megsemmisítse.
Ha a nemzeti tanács 30 napon belül nem jár el az illetékes minisztérium ezen szakasz 1. bekezdésében szereplő javaslatával összhangban, az illetékes minisztérium saját végzésével fogja az ezen szakasz 1. bekezdésében szereplő aktust felfüggeszteni vagy megsemmisíteni.
123. szakasz
Szabálysértésért 10.000-től 100.000 dinárig terjedő pénzbírsággal büntetendő a hatáskörileg illetékes szerv felelős személye, ha:
1) nem biztosítja a jelen törvény 4v. szakaszában szereplő aktusok kézbesítését az illetékes tartományi közigazgatási szervnek;
2) nem biztosítja a választási névjegyzék pontosságát és naprakészségét a jelen törvény 48. szakaszának értelmében;
3) nem végzi el, vagy a jelen törvény 48. szakasza rendelkezéseivel ellentétben végzi el a választópolgár bejegyzését vagy törlését a választói különnévjegyzékben;
4) a választói különnévjegyzéki adatokat a jelen törvényben tiltott célokra használja, jelen törvény 51. szakaszával ellentétben.
124. szakasz
Szabálysértésért 10.000-től 30.000 dinárig terjedő pénzbírsággal büntetendő az a személy, aki a szavazóhelyen pager-t, mobiltelefont és más távközlési és kommunikációs eszközt használ, jelen törvény 86. szakaszának 7. bekezdésével ellentétben.
125. szakasz
Szabálysértésért 10.000-től 30.000 dinárig terjedő pénzbírsággal büntetendő az a személy, aki a szavazóhelyen megbontja a rendet, ami miatt, jelen törvény 88. szakaszával összhangban, a szavazást meg kellett szakítani.
126. szakasz
Szabálysértésért 10.000-től 30.000 dinárig terjedő pénzbírsággal büntetendő az a jogi vagy természetes személy, aki zavarja a nemzeti jelképek használatára való jogot, vagy visszaél azzal.
127. szakasz
Szabálysértésért 50.000-től 200.000 dinárig terjedő pénzbírsággal büntetendő a nemzeti tanács, ha:
1) nem a jelen törvény 4a. szakaszának 1. bekezdése szerint jár el;
2) nem a jelen törvény 6. szakaszának 6. bekezdése szerint jár el;
3) a nemzeti tanács összes döntése és aktusa nem kerül közzétételre a hatálybalépésüktől, illetve meghozataluktól számított 10 napos határidőn belül, a nemzeti tanács honlapján vagy más alapszabályban meghatározott módon (hirdetőtáblán, napilapokban vagy más alkalmas módon) - (8. szakasz 2. bekezdése);
4) a nemzeti tanács az autonóm tartomány azon szerveinek, melyek feladatkörébe tartoznak a jelen törvénnyel előírt felhatalmazások által megvalósított témakörök, tíz napon belül nem küldi meg az általuk kért adatokat, iratokat és okmányokat (26. szakasz 2. bekezdése);
5) a jelen törvény 120. szakaszának 2. bekezdésének rendelkezéseivel ellentétben, a kérelem kézbesítésétől számított 8 napon belül nem kézbesíti a nemzeti tanácsok munkájának és aktusainak törvényességét felügyelő minisztérium által kért adatokat, ügy- és okiratokat.
A jelen szakasz 1. bekezdésének szabálysértéséért 5.000-től 50.000 dinárig terjedő pénzbírsággal büntetendő a nemzeti tanács felelős személye is.
128. szakasz
(Törölve)
X ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
129. szakasz
Jelen törvény hatályba lépésétől számított hat hónapos határidőn belül a miniszter meghozza a nemzeti tanácsok választásának kiírásáról szóló határozatot.
Jelen szakasz 1. bekezdésében említett választás kiírásának és lebonyolításának napja között nem múlhat el 60-nál kevesebb, sem 90-nél több nap.
Az elektori gyűlés megtartásának határideje nem lehet 60 napnál rövidebb, sem 90 napnál hosszabb a jelen törvény 100. szakaszának 2. bekezdésében említett határozat meghozatalától számítva.
A választás lebonyolításának rendjét jelen törvény rendelkezéseinek alapján kell meghatározni.
130. szakasz
A megalakulását követő három hónapos határidőn belül a nemzeti tanácsköteles meghozni az új alapszabályt, vagy a meglévő alapszabályt és általános aktusokat jelen törvény rendelkezéseivel összehangolni.
131. szakasz
Jelen törvény azon rendelkezéseit, amelyek a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzatok által kinevezett testületek tagjainak megválasztásával, illetve kinevezésével kapcsolatos javaslattételi vagy véleményezési jogokat szabályozzák, az említett testületek tagjainak első soron következő megválasztásától, illetve kinevezésétől kell alkalmazni.
132. szakasz
A KVB állandó összetételét a minisztérium a jelen törvény hatályba lépését követő 30 napos határidőn belül kinevezi.
133. szakasz
Jelen törvény 4. szakaszának 4. bekezdésében, 52. szakaszának 3. bekezdésében, 55. szakaszában és 102. szakaszának 4. bekezdésében foglalt előírásokat a minisztérium a jelen törvény hatályba lépését követő 30 napos határidőn belül meghozza.
134. szakasz
A szerbiai Zsidó Közösségek Szövetségének Végrehajtó Bizottsága nemzeti tanácsi funkciókat lát el, a szerbiai Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke pedig a Szerb Köztársaság Nemzeti Kisebbségi Tanácsának tagja.
135. szakasz
Ha a nemzeti tanács jelen törvény hatályba lépésétől számított három hónapos határidőn belül nem határozza meg a jelen törvény 22. szakaszában említett hagyományos elnevezéseket, a hagyományos elnevezéseket a Kormány, illetve - ha a nemzeti tanács az autonóm tartomány területén rendelkezik székhellyel, - az autonómtartomány hatáskörében illetékes szerve állapítja meg a helyi önkormányzatok, a nemzeti kisebbségi szervezetek és az érintett nemzeti kisebbség nyelvi, történelmi és földrajzi szakembereinek együttműködésével.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra a nemzeti tanácsokra, amelyek jelen törvény 22. szakaszában említett hagyományos elnevezéseket már a jelen törvény hatályba lépése előtt meghatározták és közzétették
136. szakasz
Egyes választások esetében a minisztérium engedélyezheti, hogy a lakhelyet, mint az aktív vagy passzív választójog feltételét, a tartózkodási hellyel cseréljék fel, ha Koszovó és Metóhia területén található lakóhelyű személyekről van szó.
137. szakasz
Jelen törvény hatályba lépésével kezdetét veszi a nemzeti tanácsok általános választása, illetve a meglévők újraválasztása.
Ha a nemzeti tanácsi választás kiírásának napján a nemzeti tanács megbízatási idejének a fele még nem járt le, mandátumát meg kell újítani, és mandátuma az újonnan választott nemzeti tanácsok megbízatási idejével azonos időtartamú.
A jelen törvény hatályba lépése előtt megválasztott nemzeti tanácsok, melyeknek a megbízatási ideje lejárt, a választásig, illetve a jelen törvény rendelkezései alapján megválasztott nemzeti tanács megalakulásáig folytatják munkájukat.
138. szakasz
Jelen törvény hatályba lépésének napján hatályát veszti:
1) A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény (JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. sz.) 24. szakasza
2) A nemzeti kisebbségi tanácsot megválasztó elektori gyűlés munkarendjéről szólószabályzat (JSZK Hivatalos Lapja, 41/02. sz.).
139. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításáról
és kiegészítéséről szóló törvény különálló szakaszai
(Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 55/2014. szám)
67. szakasz
Jelen törvény szabályai melyek a nagykorú nemzeti kisebbséghez tartozók számára vonatkozik, akik a választói különnévjegyzék létesítését kell, hogy támogassák, azon nemzeti kisebbségekre alkalmazandók, akiknél jelen törvény hatályba lépésének napján nincs választói különnévjegyzék létesítve.
A miniszter a nemzeti tanács tagjaira való választásokat, jelen törvénnyel összhangban úgy írja ki, hogy azok 2014. októberében megtartásra kerüljenek.
A nemzeti tanácsok kötelesek a megtartott választások után, jelen törvénnyel összhangba hozni alapszabályaikat, a megalakulásuktól számított 20 napon belül.
A nemzeti tanácsok kötelesek összhangba hozni szerveik munkáját jelen törvénnyel, a nemzeti tanács megalakulásától számított 40 napon belül, jelen törvénnyel összhangban.
A Miniszter köteles meghozni jelen törvénnyel előlátott aktusokat, jelen törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül.
68. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételétől számított nyolcadik napon lép hatályba.
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításáról
és kiegészítéséről szóló törvény különálló szakaszai
(Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 47/2018. szám)
49. szakasz
A jelen törvény hatálybalépésének napjától a nemzeti tanácsok folytatják a rájuk ruházott közfelhatalmazások gyakorlását ezen törvénnyel összhangban.
Azon nemzeti tanácsok, amelyek a jelen törvény hatálybalépéséig a nemzeti tanács hagyományos elnevezését használják, figyelembe véve annak sokéves munkáját és közismertségét, ezen elnevezést azzal a feltétellel használhatják, hogy az elnevezésben egyértelműen feltüntetik, hogy a Szerb Köztársaság területén működő nemzeti tanácsról van szó.
Jelen törvény 11. szakaszának azon rendelkezései, amelyekkel beiktatásra kerül az új 7a szakasz, a soron következő nemzeti tanácsok tagjainak megválasztását követően kerülnek alkalmazásra.
A nemzeti tanácsok kötelesek, a soron következő nemzeti tanácsok tagjai megválasztásának lebonyolítását követően, a megalakulásuktól számított 20 napon belül a jelen törvénnyel összhangba hozni alapszabályukat.
A nemzeti tanácsok kötelesek, a soron következő nemzeti tanácsok tagjai megválasztásának lebonyolítását követően a jelen törvény 10. szakaszával összhangba hozni a nemzeti tanács elnökének és végrehajtó bizottságának felhatalmazásait (a törvény módosított 7. szakasza) és a jelen törvény 13. szakaszával összhangban biztosítani munkájának nyilvánosságát (a törvény 8a. szakasza) a jelen törvénnyel összehangolt alapszabály hatálybalépésének napjától kezdve.
Azon oktatási és nevelési intézmény, illetve kulturális intézmény, amelyet a jelen törvény hatálybalépését megelőzően a nemzeti tanács az adott nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségűvé nyilvánított, a jelen törvény hatálybalépésétől számított 90 napos határidőn belül köteles alapítói okiratát a jelen törvény rendelkezéseivel összhangba hozni.
A nemzeti tanácsok munkájának költségvetési finanszírozása a jelen törvény szabályai szerint A 2019. évi költségvetésről szóló törvény alkalmazásától, illetve a tartomány és helyi önkormányzatok 2019. évi költségvetési előírásainak alkalmazásától kezdve fog megvalósulni.
A Miniszter köteles meghozni a törvénnyel előlátott aktusokat, jelen törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül.
A Miniszter, a jelen törvény hatálybalépésétől számított 60 napos határidőn belül köteles előírni, hogy a törvény 3. szakaszának 6. bekezdése, 44. szakaszának 3. bekezdése, 52. szakaszának 4. bekezdése, 53. szakaszának 3. bekezdése és 102. szakaszának 4. bekezdése szerinti formanyomtatványoknak tartalmazniuk kell egy megjegyzést arról, hogy a bejegyzést, kérelmet, illetve nyilatkozatot benyújtó az aláírásával egyidejűleg tájékoztatást kapott a személyi adatfeldolgozásról és beleegyezik ezen adatok feldolgozásába a törvénnyel összhangban.
50. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételétől számított nyolcadik napon lép hatályba.
MEGJEGYZÉS:
* A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009. szám) alábbi rendelkezései hatályon kívül lettek helyezve 2014. február 21-ével, a 2014. január 16-ai, IUz 882/2010. számú AB határozattal, mely 2014. február 21-én let közzétéve a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyének 20/2014. számában:
- a 10. szakaszának 6) pontja az alábbi részében: „valamint a nemzeti kisebbség identitásának megőrzése szempontjából jelentős egyéb területeken”, a 10. szakaszának 12) pontja az alábbi részében: „az Alkotmánybíróság”, és a 10. szakaszának 15) pontja az alábbi részében: „az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat aktusában”,
- a 12. szakasz 1. bekezdésének 2) pontja az alábbi részében: „vagy melyekről megállapítást nyert, hogy a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségűek”, a 12. szakasz 1. bekezdésének 5) pontja, a 12. szakaszának 3. bekezdése és a 12. szakaszának 4. bekezdése az alábbi részében: „az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat,”,
- a 15. szakaszának 7) pontja,
- a 19. szakaszának 2. bekezdése,
- a 20. szakaszának 1)-től 4)-ig terjedő pontjai,
- a 23. szakasza,
- a 24. szakasza,
- a 25. szakaszának 1. bekezdése az alábbi részében: „a Nemzetgyűléshez, Kormányhoz, más”, míg a 25. szakasz további részeiben a jelen döntés VI. részének 13. pontjában meghatározott feltételek alatt és az ott megszabott korlátozásokkal összhangban kell alkalmazni.
- a 26. szakaszának 2-tól 4-ig terjedő bekezdései, és
- a 27. szakaszának 1. bekezdése az alábbi részében: „állami szerveivel,”, míg a további részeiben a jelen döntés VI. részének 15. pontjában meghatározott feltételek alatt és az ott megszabott korlátozásokkal összhangban kell alkalmazni.
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 47/2018. szám) rendelkezéseivel teljességükben módosultak A Nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014. – AB határozat és 55/2014. szám) 10. szakaszának 12) pontja, 12. szakasza 1. bekezdésének 2) pontja és 3. bekezdése, 15., 19., 20. szakaszai, valamint a 25. szakaszának 1. bekezdése, továbbá a 26. szakasz bővítve lett egy új 2. bekezdéssel és bővítve lett a 27. szakaszának 1. bekezdése.