TÖRVÉNYAZ ALAPFOKÚ OKTATÁSRÓL ÉS NEVELÉSRŐL(Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 55/2013., 101/2017., 27/2018. - másik törvény és 10/2019. szám) |
1. szakasz
Ez a törvény szabályozza az egységes oktatási és nevelési rendszer részét képező alapfokú oktatás-nevelést.
Az alapfokú oktatás és nevelés az alkotmánnyal, Az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény (a továbbiakban: Törvény), a kihirdetett nemzetközi egyezmények, alapokmányok, megállapodások és jelen törvény rendelkezései szerint valósul meg.
Az ebben a törvényben nyelvtani hímnemben előforduló kifejezések alatt az érintett személyek természetes hímnemű és nőnemű említését kell érteni.
Az alapfokú oktató-nevelő tevékenység
2. szakasz
Az alapfokú oktatás-nevelés közvetlen társadalmi érdeket képez, és közszolgálati tevékenységként valósul meg.
Az oktatás-nevelés, e törvény szerint, a tanítást és a tanulókkal folytatott egyéb szervezett munkát öleli fel.
3. szakasz
Alapfokú oktató-nevelő tevékenységet
1) az általános iskola;
2) a felnőttképző általános iskola;
3) az alapfokú zeneiskola;
4) az alapfokú balettiskola;
5) a fejlődési zavarokkal küszködő és rokkant tanulókkal foglalkozó általános iskola (a továbbiakban: iskola) folytat.
Kivételesen, az alapfokú oktatást és nevelést azok az oktatási - nevelési központok is gyakorolhatják, mert olyan intézményekről van szó, amelyekben az iskoláskor előtti, az alapfokú oktatási és nevelési mellett, középiskolai oktatás és nevelés is folyik.
A felnőtt korúak alapfokú oktatása a Törvény és a felnőttoktatásról szóló külön törvény rendelkezései szerint történik.
Az általános iskolai oktató-nevelő tevékenység az iskolaprogram végrehajtása által, iskolai, vagy más helyiségekben, kihelyezett tagozatok megszervezésével történik.
Az alapfokú oktatás-neveléshez való jog
4. szakasz
Mindenkinek joga van közintézményi iskolában megvalósuló ingyenes és színvonalas alapfokú oktatás-nevelésre.
A közintézményi iskola tanulója ingyenesen férhet hozzá tankönyvhöz, iskolai anyaghoz, utaztatáshoz, étkeztetéshez, és, ha az szükséges, elhelyezéshez, a törvény szerint.
Az alapfokú oktatás-nevelés kötelező mivolta
5. szakasz
Az alapfokú oktatás-nevelés kötelező, és a törvény szerint valósul meg.
Az iskoláskor előtti előkészítő program a törvény szerint valósul meg, és a kötelező oktatás-nevelés része.
6. szakasz
A szülő, illetve más törtvényes képviselő köteles gondoskodni a gyermek iskolába íratásáról és a rendszeres iskolalátogatásról.
7. szakasz
A Szerb Köztársaság állampolgárságával rendelkező gyermek jogosult arra, hogy honi általános iskolai oktatás-nevelésben részesüljön.
8. szakasz
A szülő, illetve más törtvényes képviselő jogosult arra, hogy gyermeke számára válasszon az alapfokú állami vagy magániskolai, illetve otthoni vagy távoktatási oktatás-nevelés közül, a Törvénnyel összhangban.
9. szakasz
Az iskola alapvető feladata, hogy egyenlő feltételekkel tegye lehetővé a színvonalas oktatás-nevelést minden gyermek és tanuló számára, tekintet nélkül arra, hogy az iskola hol helyezkedik el, illetve arra, hogy hol történik az oktató-nevelő munka.
Az oktató-nevelő tevékenységgel foglalkozók, és az iskola többi alkalmazottja egyaránt a tanulók egyenrangúságát hirdetik és tevékenyen szembehelyezkednek a megkülönböztetés és az erőszak minden nemével.
A fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő gyermekek oktatás-nevelése
10. szakasz
A fejlődési zavarokkal küszködő és a rokkant tanuló, jelen törvény értelmében: olyan fiatal, aki intellektuális képességzavarokkal, érzékcsalódási zavarokkal, vagy motoros funkciófejődési rendellenességgel, tanulási problémákkal, beszédképességi, viselkedési, továbbá érzelmi zavarokkal szembesül. Ide soroljuk azokat a gyerekeket is, amelyeknél a fejlődési zavarok több szférában, halmazban jelentkeznek, minek következtében igényeik kielégítésekor számos akadályba ütköznek. Ezért a lehető legkomplexebb támogatásra van szükségük. Ide tartoznak az egyéb fogyatékkal élő gyerekek is, akiknek ugyancsak segítségre és támogatásra van szükségük.
A fejlődési zavarokkal küszködő és rokkant és fogyatékkal élő tanuló rendszerint az iskolában, a többi tanulóval együtt részesül alapfokú oktatás-nevelésben, vagy a fejlődési zavarokkal küszködő gyermekek számára fenntartott iskolában, ha az szolgálja leginkább a tanuló javát - a Törvény rendelkezései szerint.
A fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő tanuló egyéni oktatási tervre jogosult, a Törvény rendelkezései alapján.
A kivételes képességű tanulók oktatás-nevelése
11. szakasz
A kivételes képességű tanuló, a képességeinek és érdeklődésének megfelelő fejlődést és előmenetelt lehetővé tevő egyéni oktatási tervre jogosult, a Törvény rendelkezései alapján.
Az általános iskola hetedik osztályát befejezett, és a középfokú zeneiskola, illetve balettiskola első osztályába beiratkozott kivételes képességű tanuló osztályozó vizsga teljesítésével jogosult befejezni az iskolát.
A kivételes zenei, illetve balett képességekkel rendelkező tanuló a tehetséges tanulók számára kidolgozott egységes zenei vagy balett oktatás-nevelésre jogosult, amely az alapfokú - és a zene vagy balett tanítási és tanulási terv és program alapján készül.
Az oktató-nevelő tevékenység nyelve
12. szakasz
Az oktató - nevelőmunka szerb nyelven folyik, és cirill írásmódot alkalmaznak.
A nemzeti kisebbségek tagjainak az oktató - nevelő munka a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódja szerint folyik.
Kivételesen, a nemzeti kisebbségek tagjainak az oktató-nevelő munka kivitelezhető két nyelven, vagyis a kisebbség nyelvén és írásmódjának alkalmazásával és szerb nyelven.
Amikor a nemzeti kisebbség számára az oktató-nevelő munka két nyelven, a kisebbség nyelvén és írásmódján, valamint szerb nyelven folyik, az oktatás kérdéskörében illetékes minisztérium (a továbbiakban a Minisztérium), a szóban forgó nemzeti kisebbség nemzeti tanácsának jóváhagyását követően, ad engedélyt a 15 diáknál kevesebb létszámú első osztályok megnyitására. Amikor a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napos határidőn belül nem válaszol a Minisztériumnak ez úgy értelmezendő, hogy a véleményezés megtörtént.
Amikor az oktató-nevelőmunka szerb nyelven folyik, a nemzeti kisebbségek tagjainak, választható tantárgyként kell megszervezni a nemzeti kisebbség nyelvének oktatását, amely a nemzeti kultúra elemeit is tartalmazza.
A kétnyelvű, a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával, valamint a szerb nyelven folyó oktató - nevelőmunka programja kialakításának részletes feltételeit, az oktatás kérdéskörében illetékes miniszter (a továbbiakban a: miniszter) határozza meg.
A Minisztérium beleegyezésével, az oktató - nevelőmunka végrehajtható idegen nyelven, illetve két nyelven, idegen és szerb nyelven, továbbá idegen nyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódján.
Az idegen, valamint a jelen szakasz 7. bekezdésében rögzített, kétnyelvű oktató - nevelő munka programjának részletes feltételeit a miniszter állapítja meg.
Amikor az oktatás a kisebbség nyelvén, idegen nyelven, vagy kétnyelvűen folyik, a szerb nyelv oktatása kötelező.
A jelbeszédet, jelnyelvet, sajátos írásmódot vagy más technikai megoldást használó tanulókkal folytatott oktató-nevelő munkát a Törvény rendelkezései szerint kell megszervezni.
13. szakasz
Az iskola, az általa megvalósított oktatási és nevelési program szerint lehet honi alapítású, vagy külföldi alapítású iskola.
A Törvény alapján meghozott tanítási és tanulási terv és program a honi alapítású iskolában valósul meg.
A külföldi program, amelynek összhangban kell lennie a Törvénnyel, külföldi alapítású iskolában valósul meg.
14. szakasz
Az alapítótól függően, az iskola lehet közintézményi, vagy magániskola.
A közintézményi iskola alapítója a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány, vagy a helyi önkormányzat.
Más hazai és külföldi természetes, vagy jogi személy magániskola alapítója lehet.
15. szakasz
A közintézményi iskola megalapítása az iskolahálózatról szóló jogi szabályozás szerint történik.
Az iskolahálózatnak ésszerűnek kell lennie és biztosítania kell az adott területen élő minden tanuló számára az oktatás-nevelés hozzáférhetőségéhez való esélyegyenlőséget.
A hálózat hozzáférhetősége az oktatás-nevelésben való részesülés lehetőségét jelenti az iskola székhelyén, vagy más létesítményben, kihelyezett iskolai tagozat megszervezésével, a lakhelytől elfogadható távolságra, olyan infrastrukturális összeköttetéssel és körülmények között, amelyek nem veszélyeztetik a tanulók egészségét és biztonságát.
16. szakasz
A magániskola megalapítása a Törvény szerint történik.
Ha a magániskolának több alapítója van, kölcsönös jogviszonyukat szerződéssel kell szabályozni.
A honi alapítású és a külföldi alapítású iskola
17. szakasz
A honi alapítású iskola alapítása közintézményi iskolaként történik, de megalapítható magániskolaként is.
A külföldi illetve hazai alapítású iskolát külföldi illetve hazai állam, külföldi illetve hazai jogi, vagy természetes személy alapítja, a Törvény szerint.
A külföldi alapítású iskola által kiadott közokiratot, az elismertetésére vonatkozó eljárás lefolytatását követően, a honi alapítású iskola által kiadott közokirattal egyenértékűnek kell elismerni.
A fejlődési zavarokkal és fogyatékkal küszködő tanulók oktatásával foglalkozó iskola
18. szakasz
A fejlődési zavarokkal küszködő tanulók oktatásával foglalkozó iskolában a fejlődési zavarokkal küszködő gyermekek oktatás-nevelése történik, a fejlődési zavar típusára való tekintet nélkül.
Az inkluzív oktatás-nevelés fejlesztése érdekében, a fejlődési zavarokkal és fogyatékkal küszködő tanulók oktatásával foglalkozó iskola valamit az iskola, amely a fejlődésben lemaradt és fogyatékos gyerekek oktatásával foglalkozik együttműködik a fejlődési zavarokkal küszködő tanulót a többi tanulóval együtt oktató-nevelő hagyományos rendszerben működő iskolával.
A fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő tanulót a többi tanulóval együtt oktató-nevelő hagyományos rendszerben működő iskola alkalmazhat a fejlődési zavarokkal és fogyatékkal küszködő gyermekek oktatásával foglalkozó iskolában dolgozó tanárt, szakmunkatársat, vagy nevelőt, a Törvény rendelkezései szerint.
A 3. bekezdésében említett szakember alkalmazása a tanulónak nyújtandó kisegítő oktatási, egészségügyi vagy szociális támogatás szükségességét elbíráló szakterületközi bizottság véleményezése alapján történik, a Törvény rendelkezései szerint.
Az alternatív iskola (Speciális pedagógiai módszerrel dolgozó iskola)
19. szakasz
Az iskola különleges pedagógiai orientáltságú program szerint is működhet, amikor a Minisztérium megállapítja, hogy ez a program biztosítja azokat a feltételeket, amelyek alapján elvégezhető a hagyományos szabvány szerinti oktató - nevelőmunkát nyújtó általános iskola.
A jelen szakasz 1. bekezdésében nevesített különleges orientáltságú programok közé sorolható: a Montesori program, a Dekroli program, a Schtajner és hasonló programok, amelyekhez az iskola rendelkezik a hasonló programorientált nemzetközileg elismert iskolaszövetségek szabadalmával.
20. szakasz
A hitelesítési végzéssel rendelkező iskola a székhelyén kívül, kihelyezett tagozatban is végezheti tevékenységét (az iskola épületében, vagy más helyen), ha teljesíti a Törvényben előirt feltételeket.
Az iskola székhelyén kívüli tanítás és az oktató-nevelő tevékenység egyéb formái a népességi, földrajzi, gazdasági és kulturális sajátosságokra való tekintettel valósulnak meg.
Székhelyén kívüli tevékenységét az iskola a kihelyezett tagozatban történő tevékenység végzésére vonatkozó hitelesítési végzés birtokában kezdheti meg, a Törvény rendelkezései szerint.
III AZ ALAPFOKÚ OKTATÁS-NEVELÉS CÉLJAI ÉS KIMENETE
Az alapfokú oktatás-nevelés céljai
21. szakasz
Az általános oktatás és nevelés alapcéljai a következők:
1) biztosítani a gyermek jólétét és az egyetemes fejlődéséhez szükséges támogatást;
2) ösztönző és biztonságos környeztet biztosítani a gyermek egyetemes fejlődéséhez, erőszakmentes viselkedésre nevelni, és zéró-toleranciát kialakítani nála minden erőszakkal szemben;
3) oda hatni, hogy maradéktalanul bekapcsolódjon az oktatás és nevelés rendszerébe,
4) az egészséges életmód kialakítása és gyakorlati alkalmazása, a saját egészség és biztonság fontosságának, a fizikai képessége fenntartásának és fejlesztésének tudatosítása;
5) a fenntartható fejlődés, a természet- és környezetvédelem, az ökológiai etika és az állatvédelem jelentőségének tudatosítása;
6) az oktatás és a nevelés folyamat minőségének és eredményességének folyamatos fejlesztése, amelynek alapját a bizonyított tudományos ismeretek és az oktatási gyakorlat tapasztalatai képezik;
7) azoknak a kompetenciáknak a fejlesztése, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyerek feltalálja magát, és részesévé váljon az állandóan változó, időszerű társadalmi folyamatoknak;
8) minden gyermek és tanuló életkorának, fejlődési szükségleteinek és érdeklődésének megfelelő teljes körű értelmi, érzelmi, szociális, erkölcsi és testi fejlődés biztosítása;
9) azoknak a kulcsfontosságú kompetenciáknak a fejlesztése, amelyek az egész életen át tartó tanulást, valamint a multidiszciplináris tantárgyak iránti érzékenységet, és a korszerű tudománnyal, valamint technológiával kapcsolatos tudnivalók elsajátítása;
10) az öntudat, az alkotókészség, a kritikai gondolkodásmód, a tanulási motiváció, a csoportmunkára való képesség, az önértékelési, az önkezdeményezési készség, valamint a saját gondolatok kifejtésének fejlesztése;
11) az iskolai tanulmányok folytatásával és a pályaválasztással, az önfejlesztéssel és a jövővel kapcsolatos helyes döntések meghozatalára való felkészítés;
12) a szolidaritás, a megértés és a másokkal való építőjellegű együttműködés, a barátkozás, a baráti viszony fejlesztése;
13) a pozitív emberi értékek fejlesztése;
14) a gyermek, továbbá az emberi jogok, megértéséhez és tiszteletben tartásához, a polgári szabadságjogok betartásához, valamint a demokratikus berendezésű igazságos társadalomban eltöltött élethez való kompetenciák megalapozása;
15) a faji, nemzeti, kulturális, nyelvi, vallási, nemi és életkori egyenjogúság és a tolerancia fejlesztése és tiszteletben tartása;
16) a személyi és nemzeti önazonosságtudat fejlesztése, a Szerb Köztársasághoz tartozás tudatának és érzésének fejlesztése, a szerb nyelv és az anyanyelv, a szerb nép, a nemzeti kisebbségek és az etnikai közösségek, valamint más népek hagyományainak és kultúrájának tiszteletben tartása és ápolása, a multikulturalizmus fejlesztése, a nemzeti és a világ kulturális örökségének tiszteletben tartása és megőrzése;
17) az oktatás és a nevelés összes erőforrásának minél hathatósabb kihasználása, az oktatásnak és a nevelésnek az előirányzott határidőn belüli befejezése, a tanulási idő csupán minimális meghosszabbítása, és az iskolakerülés csökkentése;
18) az oktatás és a nevelés hatékonyságának növelése, a Szerb Köztársaság, mint a tudáson alapuló ország, lakossága oktatási szintjének növelése.
Általános interdiszciplináris kompetenciák az alapfokú oktatás és nevelés befejezésére
21a szakasz
Az általános interdiszciplináris és kulcskompetenciák irányában történő tájolódás célja a tudás, a képességek, valamint azoknak az álláspontoknak a dinamikusabb és felhasználhatóbb kombinálása, amelyek a valós életben gyakorlati alkalmazás tárgyát képezhetik.
Az általános interdiszciplináris kompetenciák, a kulcsszakértelmen alapulnak, és az összes tantárgy oktatásának révén jönnek létre, különböző helyetekben használhatók fel, a különböző problémák, feladatok megoldásakor kerülnek alkalmazásra, és szüksége van rájuk minden tanulónak, személyes igényeiknek, valamint fejlődésüknek a kibontakoztatásakor, a társadalmi folyamatokba való bekapcsolódáskor, a munkába álláskor. Ezek képezik az egész életen át folyó oktatás alapját is.
A Szerb Köztársaságban az alapfokú oktatás és nevelés befejezésekor elsajátítható interdiszciplináris kompetenciák a következők:
1) tanulási képességek;
2) felelős részvételvállalás a demokratikus társadalomban;
3) esztétikai kompetenciák;
4) kommunikáció;
5) a környezet iránti felelős viselkedés;
6) az egészség iránti felelős viselkedés;
7) vállalkozó szellem, a vállalkozás iránti érdeklődés;
8) adatok és információk kezelése;
9) probléma megoldás;
10) együttműködés;
11) digitális kompetenciák.
Az alapfokú oktatás-nevelés kimenete
22. szakasz
Az alapfokú oktatás-nevelés befejezésével a tanuló:
1) a természetről és a társadalomról integrált, tudományosan megalapozott tudásrendszerrel rendelkezik és képes az így megszerzett tudás alkalmazására és átadására;
2) hatékonyan kommunikál szóban és írásban szerb nyelven illetve szerb nyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén és legalább egy idegen nyelven, különböző verbális, vizuális és szimbolikus eszközök alkalmazásával;
3) funkcionális képzettséggel rendelkezik matematikai, tudományos és pénzügyi téren;
4) képes a tudományos ismereteket és a technológiát hatékonyan és kritikai szemlélettel, a saját és a mások élete, valamint a környezet iránt tanúsított felelősséggel használni;
5) képes megérteni a különböző művészi kifejezésmódokat és azokat önkifejezésre használni;
6) képes az önálló tanulásra;
7) képes az információgyűjtésre, az információk elemzésére és kritikai szemléletű értékelésére;
8) problémafelismerési és problémamegoldó képességgel rendelkezik, döntéseit a kritikai szemléletű és kreatív gondolkodás, valamint megfelelő tudás alapján hozza meg;
9) önmaga és tettei iránti felelős magatartást tanúsítva kész és képes a kihívások és változások elfogadására;
10) felelősséggel viszonyul saját egészségéhez és annak megőrzéséhez, alkalmazza a meghonosított egészségügyi szokásokat, amelyek az aktív és egészséges életmódhoz elengedhetetlenek;
11) képes felismerni és tiszteletben tartani az emberi- és gyermekjogokat és tevékenyen részt venni azok érvényesítésében;
12) fejlett azonosságtudattal rendelkezik családja, nemzete és kultúrája iránt, ismeri saját hagyományait és hozzájárul annak megőrzéséhez és fejlesztéséhez;
13) ismeri és tiszteli más közösségek hagyományát, identitását és kultúráját és képes együttműködni ezeknek a közösségeknek a tagjaival;
14) képes csapat, csoport, szervezet és közösség tagjaként hatékonyan és eredményesen dolgozni.
IV AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA PROGRAMJAI ÉS MEGSZERVEZÉSE
23. szakasz
Az oktató-nevelő munka az iskolában iskolaprogram alapján valósul meg, a Törvény rendelkezései szerint.
Az iskola
1) felnőttoktató iskolaprogramot;
2) zeneoktató iskolaprogramot;
3) balettoktató iskolaprogramot;
4) a tanítási nyelvet nem ismerő tanulók számára szerb nyelv, illetve a nemzeti kisebbség nyelvének oktatására vonatkozó egyéni programot;
5) iskoláskor előtti programot, illetve iskoláskor előtti előkészítő programot;
6) az oktató-nevelő munka fejlesztésére és színvonalának javítására irányuló más programokat is megvalósíthat.
Kivételesen - a Minisztérium engedélyével - az iskolában iskoláskor előtti program is kivitelezhető, amennyiben az iskoláskor előtti program megvalósítására az iskoláskor előtti intézményben nincs lehetőség.
A fejlődésben lemaradt és a fogyatékos gyerekek számára fenntartott iskolákban, az oktató - nevelő munka a diákok egyéni oktatási terve szerint valósul meg.
24. szakasz
(Törölve)
Kötelező tantárgyak, választott tantárgyak és tevékenységek
25. szakasz
Az iskolában kötelező tantárgyakat, választott programokat és tevékenységeket oktatnak, amelyeket az iskolaprogramban rögzített oktatási terv és program határoz meg - összhangban a vonatkozó törvénnyel.
A magániskolákban, az oktatási tervben és programban meghatározott, választott programok és tevékenységek helyett, az iskola más programokat és tevékenységeket is megvalósíthat, amennyiben azok az iskolaprogram részét képezik.
26. szakasz
Az iskola, a vonatkozó törvénnyel és a jelen törvénnyel összhangban, meghozza fejlesztési tervét.
Az iskola fejlesztési terve magába foglalja az oktató nevelő munkával kapcsolatos elsőbbségeket, terveket és azoknak kivitelezőit, a tervezett tevékenységek elbírálásának mércéit, és egyéb, az intézmény fejlődével kapcsolatosan fontos kérdéseket, amelyek közé sorolhatók:
1) a diákoknak a záróvizsgán kimutatott tanulmányi eredménye elemzésén alapuló intézkedések, amelyek az oktató és nevelőmunka fejlesztését szolgálják;
2) azok az intézkedések, amelyek a pótsegítségre szoruló gyerekek számára nyújtott támogatások elérhetőségét, azoknak alkalmazhatóságát, valamint az oktató - nevelőmunka minőségét növelik;
3) azok az intézkedések, amelyek az erőszak megelőzését, a diákok, a tanárok és a szülők közötti együttműködés erősítését szolgálják
4) azok az intézkedések, amelyek a diákok létszáma csökkenésének megelőzését szolgálják;
5) azok az egyéb intézkedések, amelyek a meglevő tantárgyak keretében kifejtett oktató - nevelőmunka keretein kívül eső, azokat meghaladó célokat tartalmaznak;
6) a záróvizsga előkészületi terve;
7) az iskolának a nemzeti és nemzetközi fejlesztési projektekbe való részvételi terve;
8) az előadók, a szakmunkatársak és az igazgató szakmai továbbképzési terve;
9) az oktatási módszerek, a tanítás és a diákok osztályzására szolgáló innovatív módszerek meghonosításának terve;
10) az előadók és a szakmunkatársak fejlődésének és tudásszerzésének terve;
11) a szülőknek, illetve a törvényes képviselőknek az iskola munkájába való bekapcsolódását szabályzó terve;
12) a többi iskolával és intézménnyel történő hálózat létrehozásának terve;
13) az iskola fejlődésére vonatkozó egyéb kérdések.
A fejlesztési terv tartalmazza azokat a kritériumokat és mércéket, amelyeknek alapján a terv végrehajtásának sikeressége mérhető. A fejlesztési terv az iskolaprogram és az iskola éves tervének kidolgozásához szolgáltat támpontokat.
Az alapfokú oktatás és nevelés oktatási terve
26a. szakasz
Az alapfokú oktatás és nevelés oktatási terve a következőket tartalmazza:
1) a kötelező tantárgyak, valamint a választott programok és tevékenységek jegyzékét - osztályonkénti sorrendben;
2) tantárgyak, választott programok és tevékenységek szerint kimutatott éves óraszámot;
3) tantárgyak, választott programok és tevékenységek szerint kimutatott heti óraszámot.
Az alapfokú oktatás és nevelés oktatási programja a következőket tartalmazza:
1) az alapfokú oktatás és nevelés céljait;
2) osztályok szerinti besorolásban a tantárgyak, a választott programok és tevékenységek céljait;
3) az általános tantárgy kompetenciákat;
4) a specifikus tantárgy kompetenciákat;
5) az elvárt tanulmányi kimenetelt;
6) az alapfokú oktatás és nevelés oktatási szabványait;
7) minden tantárgy tartalmának kulcsfogalmait;
8) a program didaktikai - módszertani kivitelezésére szolgáló utasítást;
9) a tanulók formatív és összegző értékelését;
10) a programnak, a zene és balett oktatás, a fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékos tanulók, a kivételesen tehetséges tanulók, a nemzeti kisebbségi diákok, valamint a felnőttképzésben részt vevőknek, a képességeihez való alkalmazását.
27. szakasz
Az alapfokú oktatás és nevelés az iskolaprogram alapján valósul meg.
Az iskolaprogram lehetőséget nyújt a tanulónak, a szülőnek, illetve a gyerek törvényes képviselőjének, hogy tájékozódjon az iskola kiválasztásában, az oktató-nevelő folyamat színvonalának és eredményeinek ellenőrzésekor, és lehetővé teszi a tanulók egyéni munkájának továbbá előmenetelének megítélését.
Az iskolaprogramot a Törvénnyel összhangban hozzák meg.
A nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa véleményt nyilvánít annak az oktatási intézménynek a iskolaprogramjáról, amelyet a nemzeti kisebbség számára kiemelt intézménynek nyilvánítottak.
Az iskolaprogram egyes részeinek újítása annak megvalósítása során történik.
Az iskola, a Törvénnyel és Alapszabályával összhangban, hozza nyilvánosságra az iskolaprogramot.
Az iskolaprogram a következőket tartalmazza:
1) az iskolaprogram céljait;
2) az alapfokú oktatás-nevelés tervét;
3) a kötelező tantárgyak osztályonkénti programját, a megvalósítás módját és a vonatkozó eljárást;
4) a választott tantárgyak osztályonkénti programját, a megvalósítás módját és a vonatkozó eljárást;
5) az aktivitások osztályonkénti programját, a megvalósítás módját és a vonatkozó eljárást;
6) a kiegészítő és pótoktatás programját;
7) az iskola kulturális tevékenységének programját;
8) az iskola sport és szabadidő-tevékenységének programját;
9) az erőszak, a bántalmazás és elhanyagolás elleni védelem programját, valamint az egyéb kockázatos magatartásformák megelőzésének programját;
10) a tanulók szabad tevékenységének programját;
11) a pályaválasztási programot;
12) az egészségvédelmi programot;
13) a szociális védelmi programot;
14) a környezetvédelmi programot;
15) a helyi önkormányzattal történő együttműködés programját;
16) a családdal történő együttműködési programot;
17) a kirándulások, a tanulmányi kirándulások és a természetiskola programját;
18) az iskolakönyvtár működési programját;
19) az iskola fejlesztési programjában szereplő, az oktató-nevelő tevékenységet befolyásoló egyéb tartalmak megvalósításának módját.
Az egyéni oktatási terv szerint oktatott tanulók mindegyikének egyéni oktatási terve az iskolaprogram mellékletét képezi.
A fejlődésben elmaradt és a fogyatékos gyerekek oktató nevelőmunkáját végző oktatási intézményekben az iskolaprogram a következőket is tartalmazza:
1) azoknak a körülményeknek az alkalmazásáról szóló módszertani eligazítást, amelyek között az oktató - nevelőmunka folyik;
2) az oktató - nevelő munka céljainak, kimenetelének és tartalmának adaptálásáról szóló eligazítást;
3) az iskola tanulóinak nyújtott pótlólagos támogatások módját.
Az iskolaprogram szerves részét képezi a munkavédelmi és munkaegészségügyi program is, amely tartalmazza az iskolának, a szülőnek, illetve a gyerek törvényes képviselőjének, és a helyi önkormányzatnak a munkavédelmi valamint, munka-egészségvédelmi tudatosság fejlesztésére és lebonyolítására vonatkozó közös tevékenységét.
Amennyiben az iskola felnőttoktatási iskolaprogramot, zeneoktató-nevelő iskolaprogramot, balettoktató-nevelő iskolaprogramot, iskoláskor előtti programot, illetve iskoláskor előtti előkészítő programot valósít meg, azok programja az iskolaprogram részét képezi.
Az alapfokú zeneiskola és az alapfokú balettiskola az iskolaprogram keretében, legfeljebb egy év időtartamban, iskoláskor előtti gyermekek számára is megvalósíthat zene, illetve balett oktató-nevelő programot.
A szerb nyelvet nem beszélő tanulók számára az iskola, az iskolaprogram keretében, a szerb nyelv alapfokú elsajátítására vonatkozó programot is megvalósíthat.
Az iskolaprogram kidolgozásának alapelvei
28. szakasz
Az iskolaprogram az alábbi alapelvekre épül:
1) tanulási folyamat- és eredmény központúság;
2) követelményszint-központúság, a program színvonalának rendszeres ellenőrzésével és értékelésével;
3) a tanulók életkori jellegzetességeinek tiszteletben tartása a tudás és készségek megszerzésének folyamatában, a véleményalakítás és az értékek elsajátítása során;
4) a tantárgyon belüli és a különböző tantárgyak közötti koherencia elve (vízszintes és függőleges összefüggések);
5) a tanulók közötti egyéni eltérések tiszteletben tartása a tanulási mód és előmenetel gyorsasága, valamint a szabadtevékenység megválasztása tekintetében;
6) a participatív, a kooperatív, az aktív és a tapasztalati módszereken alapuló tanítás és tanulás;
7) a tanulók iskolán kívüli tevékenységben szerzett tapasztalatainak, ismereteinek és tudásának figyelembe vétele és azoknak az oktatási tartalmakkal való összekapcsolása;
8) a tanuló iskola és tanulás iránti pozitív viszonyulásának kialakítása és fejlesztése, a tanulás és az élethosszig tartó képzés iránti érdeklődés ösztönzése;
9) a tanulók pozitív visszajelzés, dicséret és jutalom általi ösztönzése;
10) az életkori jellemzők tiszteletben tartása a pszichofizikai fejlődés folyamán az iskolai élet- és munka feltételek biztosítása révén.
29. szakasz
Az iskola éves működési tervébe belefoglalják az iskolaprogram, valamint az iskolaprogram életre keltésével kapcsolatos egyéb fontos kérdések megvalósításának idejét, helyét, módját és megnevezik a végrehajtással megbízott személyeket.
Az iskola éves munkatervét az iskolanaptárral, a fejlesztési tervvel és az iskolaprogrammal összhangban hozzák meg, folyó év szeptember 15-ig.
Amikor az iskolaév folyamán változik az éves munkaterv bizonyos része, az iskola - a vonatkozó résszel kapcsolatosan - meghozza az éves munkaterv módosítását.
Az alapfokú oktatás-nevelés tartama
30. szakasz
Az alapfokú nevelés, a Törvény, jelen törvény, a tanítási és tanulási terv és program alapján, nyolc éves tartamban, két képzési ciklusban valósul meg.
Az első ciklus az első, a második, a harmadik és a negyedik osztályt öleli fel.
A második ciklus az ötödik, a hatodik, a hetedik és a nyolcadik osztályt öleli fel.
Az alapfokú zeneoktatás- nevelés kettőtől hat évig tart, és két oktatási ciklusban valósul meg, a Törvény alapján meghozott tanítási és tanulási terv és program szerint.
Az alapfokú balettoktatás-nevelés négy évig tart és két oktatási ciklusban valósul meg, a Törvény alapján meghozott tanítási és tanulási terv és program szerint.
Az alapfokú zeneoktatás-nevelés, az alapfokú balettoktatás-nevelés és a felnőttoktatás a tanításon való részvétellel, vagy vizsga teljesítésével történik.
A kivételes zenei, illetve balett képességekkel rendelkező tanulók oktatás-nevelése nyolc évig tart.
Az alapfokú oktatás-nevelés tartama, a tanuló tanulmányi előmenetelétől és haladásának ütemétől függően, lehet hosszabb és rövidebb is az 1. és a 7. bekezdésben meghatározottaknál.
Annak a diáknak, aki betöltötte 15. életévét, az iskolaév befejeztével, megszűnik az iskolakötelessége.
Annak a diáknak, aki betöltötte 15. életévét, de nem szerzete meg az alapfokú képzettséget, az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt 17. életévének betöltéséig azt megszerezze, ha a diák, a szülő, vagy a törvényes képviselők valamelyike ezt megköveteli.
Az a diák, aki betöltötte 15. életévét, de nem szerzete meg az alapfokú képzettséget, a felnőttek funkcionális alapfokú képzési programja szerint folytathatja tanulmányait.
Az oktató-nevelő munka megszervezése
31. szakasz
Az oktató-nevelő munka megszervezése tagozatokban és csoportokban, szükség szerint pedig egyénenként történik.
Egy azonos osztályban legfeljebb 30 tanuló tanulhat.
Egy azonos osztálynak - kivételesen - a Minisztérium beleegyezésével, 33 tanulója is lehet.
Egy azonos osztályban legfeljebb két, a fejlődésben lemaradt vagy fogyatékos diák lehet.
A 2. bekezdésben meghatározott létszám az egyéni oktatási terv szerint oktatott tanulónként kettővel csökken, akik esetében az adaptált követelményeket tartalmazó egyéni oktatási tervet és feltételeket alkalmazzák, vagy oktatják számukra azt a nyelvet, amelyen az oktató - nevelőmunka folyik (EOT-1). Az egyéni oktatási terv szerint oktatott tanulóként hárommal csökken a tanulók száma, aki esetében az alapfokú oktató - nevelő munkát, a személyre szabott, az oktató - nevelőmunka céljaihoz, tartalmához, kimeneteléhez igazodva, az alkalmazott program szerint hajtják végre (a továbbiakban: EOT-2).
Az oktató-nevelő munka elsőtől negyedik osztályig kombinált tagozatban is megszervezhető.
A két osztály tanulóiból álló összevont tagozatnak legfeljebb 15 tanulója lehet, a három, vagy négy osztályból álló tagozatnak legfeljebb tíz tanulója lehet.
Azokon a tagozatokon, amelyeken az az oktatási terv és program szerint olyan tantárgyakat tanítanak, amelyekhez a tagozat megosztására van szükség, az oktató - nevelőmunkát csoportokban szervezik meg.
Kivételesen csoportmunkában lehet kivitelezni a választott programokat is, amikor azt tagozaton belül nem lehet megszervezni.
A jelen szakasz 9. bekezdésében nevesített csoport tagozati szinten alakul és legkevesebb 15, legtöbb pedig, 30 diák lehet a tagja. A 15 létszámú csoporttal folyó oktató - nevelőmunka megszervezéséhez a Miniszter jóváhagyására van szükség.
Azokban az iskolákban, amelyekben a fejlődésben lemaradt és fogyatékos gyerekeket oktatják a tagozat, vagy a csoport legfeljebb 10 tagot számlálhat. Abban az esetben, amikor a tagozatba halmozott fogyatékossággal járó gyerekek járnak, minek következtében alapkövetelményeik teljesítésekor számos akadályt kell leküzdeniük, és a lehető legkomplexebb támogatásra szorulnak, a létszám nem lehet nagyobb 6 tanulónál.
A zene és balettiskolában az oktató - nevelőmunkát csoportokban, nemzedékek szerint, vagy személyre szabottan szervezik meg.
32. szakasz
Az iskolában a tanítás képezi az oktató-nevelő folyamat alapját.
A fél napos, vagy egész napos tartamban megszervezhető rendes tanítás mellett, az iskola pótoktatást, emelt szintű oktatást és felkészítő oktatást szervez.
A rendszeres félnapos oktatást két váltásban megszervező iskola gondoskodik arról, hogy minden tanulója mindkét váltásban arányosan látogassa a tanítást, azonos, egy hónapot meg nem haladó időszakonként váltva egymást.
Kivételesen, amikor az iskola, objektív okok miatt nem tudja arányosan, két váltásban beütemezni az oktatást - a 3. bekezdésben foglaltak szerint - a Minisztérium jóváhagyásával az oktatást egy váltásban szervezik meg.
Az iskola a program elsajátításában és a tanulásban segítségre szoruló tanulók számára pótoktatást szervez.
Az egyes tantárgyak iránt kivételes képességekkel, hajlammal rendelkező és érdeklődést tanúsító, negyedik osztályostól nyolcadik osztályos tanulók számára az iskola emelt szintű oktatást szervez.
Az iskola az osztályozó vizsgára és pótvizsgára utalt tanulók számára felkészítő oktatást szervez.
A felkészítő oktatást a vizsgaidőszak kezdete előtt, tantárgyanként napi 2-2 órában, legalább öt munkanap tartamban kell megszervezni.
A fejlődési zavarokkal küszködő, hátrányos szociális helyzetű, és a fogyatékkal élő tanulók számára kisegítő foglalkozást kell biztosítani, az egyéni oktatási tervnek megfelelően.
A tanulók záróvizsgára történő felkészítését az iskola a nyolcadik osztály második félévében, legkésőbb tíz nappal a vizsga előtt, napi legalább két tanítási órában köteles megszervezni. A felkészítés azokból a tantárgyakból történik, amelyek a záróvizsga tárgyát képezik.
33. szakasz
A hitoktatás tantervét, a történelmi egyházak és vallási közösségek összehangolt javaslata alapján, az egyházakkal és vallási közösségekkel történő kapcsolattartással megbízott szerv véleményének beszerzését követően, a Miniszter hozza meg.
Az iskolai hitoktatás megszervezését és megvalósítását az Iskolai Hitoktatási Bizottság (a továbbiakban Bizottság) kíséri figyelemmel.
A Bizottságot, hat éves megbizatási időre, a Kormány alakítja meg.
A Bizottságba a történelmi egyházak és vallási közösségek egy-egy képviselőjét, az egyházakkal és vallási közösségekkel kapcsolattartásra illetékes szerv három képviselőjét és a Minisztérium három képviselőjét kell kinevezni.
A Bizottság tagja megbizatási idejének letelte előtt is felmenthető; személyes kérelemre, a javaslattevő kezdeményezésére, ha bizottsági tagként nem tesz eleget feladatainak, illetve, ha cselekedeteivel csorbítja megbízatásának tekintélyét.
A bizottsági tag megbizatási idejének letelte előtti felmentése esetén, a Kormány, a felmentett tagot jelölő szerv javaslatának beszerzését követően, új tagot nevez ki a Bizottságba.
A Bizottság elnökét és alelnökét a Bizottság tagjai választják meg első ülésükön, saját körükből, az összes tag szavazatának többségével.
A Bizottság mindenek előtt
1) a hitoktatási program javaslatának összehangolásával;
2) a tankönyvekkel és egyéb taneszközökkel, a tankönyvekről és más taneszközökről szóló törvény szerint;
3) a hitoktatók névjegyzékének véleményezésével;
4) és a hitoktatási program megszervezésének és megvalósításának ellenőrzésével kapcsolatos egyéb kérdésekkel foglalkozik.
A Bizottság munkáját és munkájával kapcsolatos egyéb kérdéseket a Bizottság ügyrendje szabályozza.
Az osztálytanítás és a tantárgy tanítás
34. szakasz
Az első ciklus tanulói számára osztálytanítást, a második ciklus tanulói számára tantárgytanítást kell megszervezni, illetve több rokon tantárgy közös tantárgyközi tanítását, ha teljesülnek ez utóbbinak az iskolaprogram szerinti feltételei.
Az első ciklus tanulói számára az idegen nyelv, a választható és a fakultatív tantárgyak kivételesen tantárgytanításként is megszervezhetők, a törvény, a tanítási és tanulási terv és program alapján.
Azokban az iskolákban, amelyekben a fejlődési zavarokkal küzdő és fogyatékos gyerekeket oktatják, kivételesen, de összhangban az iskolaprogrammal, a második ciklusban osztálytanítás is megszervezhető.
A nemzeti kisebbségek tagjai számára a szerb nyelv, mint nem anyanyelv, és a nemzeti kisebbség nyelve a nemzeti kultúra elemeivel történő oktatása, mint választott tantárgy is megszervezhető már az első osztálytól kezdve.
35. szakasz
Az iskola a negyedik osztályosok számára köteles tantárgytanítási órákat szervezni, hogy a tanulók megismerkedjenek az ötödik osztálytól őket oktató szaktanárokkal.
Az 1. bekezdésben említett tantárgytanítási órák megszervezését az alapfokú oktatás-nevelés negyedik osztályának tanítási és tanulási terve és programja alapján kell tervezni, az osztálytanító és a vonatkozó tantárgyat oktató tanár együttműködésével.
A negyedik osztály tanulói számára tartandó tantárgytanítási órákat az 1. bekezdésben meghatározott tantárgyoktató tanárok mindegyikének az iskolaév folyamán két alkalommal kell megvalósítania, azaz minden félévben egyet-egyet.
Az iskola ugyanezzel a céllal és azonos módon szervezhet tantárgytanítási órákat az első, a második és a harmadik osztályosok számára is.
Az egész napos tanítás és a napközi
36. szakasz
Az iskola, az oktató-nevelő munka külön formájaként egész napos tanítást és napközi benntartózkodást szervezhet a Minisztérium jóváhagyásával.
Az egész napos tanítás és a napközi benntartózkodás keretében biztonságos környezetben és tanári felügyelettel kell játékot, művészeti-művelődési és sporttevékenységet, tanulást, házi feladatok elkészítését és egyéb tanulói feladatok elvégzését megszervezni.
Az egész napos tanítás és napközi benntartózkodás részletes feltételeit a Miniszter szabályozza.
Otthoni és kórházi gyógykezelésen lévő tanulók oktatása
37. szakasz
Az otthoni és kórházi gyógykezelésen lévő tanuló számára az iskola az oktató-nevelő munkát, a Minisztérium jóváhagyásával, külön munkaformaként szervezheti meg.
Azoknak a diákoknak, akik egészségügyi problémák, illetve krónikus betegség miatt, három hetet meghaladóan nem képesek iskolába járni, az oktató-nevelő munkát otthonukban, illetve az egészségügyi intézményben szervezik meg.
Az otthonoktatás, vagy egészségügyi intézményben megszervezett oktatás szükségességéről a szülő, illetve a gyerek törvényes képviseletével megbízott személy köteles tájékoztatni az iskolát.
A hosszabb otthoni vagy egészségügyi intézményi gyógykezelésen lévő tanuló számára szervezett oktatás módját a Miniszter szabályozza.
38. szakasz
A szülő, illetve a törvényes képviseletet ellátó személy jogosult arra, hogy az általános iskolai oktatás-nevelést gyermeke számára otthon szervezze meg, ebben az esetben viselnie kell az oktató - nevelőmunkával járó költségeket
A szülő, illetve a gyerek törvényes képviseletével megbízott személy a tanév végéig köteles írásban tájékoztatni a gyermeke által látogatott iskolát arról, hogy gyermeke számára a következő tanévtől otthonoktatást szervez.
A 2. bekezdésben említett iskola köteles osztályozó vizsgát szervezni minden tantárgyból a tanítási és tanulási terv és program alapján.
Az otthonoktatásnak és nevelésnek biztosítania kell a megállapított célok, előmenetel és teljesítményszintek teljesítését.
Az egyéni oktatási terv és adaptált követelmények szerinti otthonoktatásban (EOT-2) részesülő, fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő tanuló számára az otthonoktatásnak-nevelésnek biztosítania kell az előirányzott testreszabott célok, az előmenetellel kapcsolatos szabványok megvalósítását.
Az iskola az otthonoktatásban és távoktatásban részesülő tanulók oktatás-neveléséről nyilvántartást vezet.
Az otthonoktatás megvalósításának, továbbá a színvonal és az értékelés biztosítása módjának részletes szabályairól a miniszter rendelkezik.
38a. szakasz
A szülő, illetve a törvényes képviseletet ellátó személy jogosult arra, hogy az általános iskolai oktatás-nevelést gyermeke számára otthon szervezze meg, ebben az esetben viselnie kell az oktató - nevelőmunkával járó költségeket
A szülő, illetve a gyerek törvényes képviseletével megbízott személy a tanév végéig köteles írásban tájékoztatni a gyermeke által látogatott iskolát arról, hogy gyermeke számára a következő tanévtől otthonoktatást szervez.
A 2. bekezdésben említett iskola köteles osztályozó vizsgát szervezni minden tantárgyból a tanítási és tanulási terv és program alapján.
Az otthonoktatásnak és nevelésnek biztosítania kell a megállapított célok, előmenetel és teljesítményszintek teljesítését.
Az egyéni oktatási terv és adaptált követelmények szerinti otthonoktatásban (EOT-2) részesülő, fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő tanuló számára az otthonoktatásnak-nevelésnek biztosítania kell az előirányzott testreszabott célok, az előmenetellel kapcsolatos szabványok megvalósítását.
Az iskola az otthonoktatásban és távoktatásban részesülő tanulók oktatás-neveléséről nyilvántartást vezet.
Az otthonoktatás megvalósításának, továbbá a színvonal és az értékelés biztosítása módjának részletes szabályairól a miniszter rendelkezik.
Az iskola művelődési tevékenysége
39. szakasz
Az iskola művelődési tevékenysége a művelődési tevékenységekről szóló program alapján valósul meg.
Az iskola művelődési tevékenységét az iskolanap, az iskolaév kezdetének és végének, valamint az általános iskolai oktatás-nevelés befejezésének, az iskolai és állapi ünnepek megünneplése, előadások, rendezvények, kiállítások, hangversenyek, versenyek és szemlék, művelődési intézmények meglátogatása, az iskola és a helyi önkormányzat közös tevékenysége és az iskola befolyásának erősítéséhez, a tanulók oktatás-neveléséhez és az iskolai környezet művelődési szempontból történő fejlődéséhez hozzájáruló egyéb tevékenységek képezik.
Az iskolai és állami ünnepek, az iskolaév kezdetének és végének, valamint az általános iskolai oktatás-nevelés befejezésének megünneplését az iskolában kell megszervezni, vagy kulturális és sport intézményben, a helyi önkormányzattal történő egyeztetés alapján.
Az iskolasport és a sport - rekreációs program tevékenységek
40. szakasz
Az iskola, az iskolaprogram keretében, az egészséges életmód fejlesztése és gyakorlása, az egészség és a biztonság tudatosítása, a fizikai képességek megtartásának és fejlesztésének szükségessége, valamint az erőszakmegelőzés, a kábítószerhasználat és a fiatalkorú bűnelkövetői magatartás megelőzése érdekében, az összes tanulót mozgósító iskolai sport-programot valósít meg.
Az iskola, az iskolasport-program keretében és a helyi önkormányzattal együttműködve, félévente legalább egy alkalommal köteles iskolai sporthetet szervezni.
Az iskolai sporthét az összes tanuló számára szervezett sport és szabadidő témájú versenyeket, valamint a testnevelés és az egészségügyi képzés tárgyával foglalkozó kulturális - művészeti rendezvényeket öleli fel - összhangban az oktató -nevelőmunka tervével és programjával.
Az erőszakkal, a bántalmazással és elhanyagolással szembeni védelem programja, a hátrányos megkülönböztetés, valamint a többi kockázatos viselkedési mód megelőzésére szolgáló programok
41. szakasz
Az erőszakkal, a bántalmazással és az elhanyagolással, a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelem programja és a kockázatos magatartás egyéb megnyilvánulási formáinak, mint amilyenek mindenek előtt az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a tudatmódosító szerek használata és a fiatalkorú bűnelkövetői magatartás megelőzésére irányuló programok, az iskolaprogram szerves részét képezik és a Törvény rendelkezéseinek megfelelően kell őket megvalósítani.
Az 1. bekezdésben említett programok megvalósítása a tanulókkal, a foglalkoztatottakkal, a szülőkkel, illetve a többi törvényes képviselővel együtt folytatott különböző tanítási tevékenység és szabadtevékenység által valósulnak meg, a helyi önkormányzattal együttműködésben és a megállapított igények szerint.
Az 1. bekezdésben említett programok megvalósításába be kell vonni a helyi önkormányzat területén lévő természetes és jogi személyeket, a művelődési és sportintézményeket, a korosztályos mediátorokat, valamint az erőszak, a bántalmazás, az elhanyagolás, hátrányos megkülönböztetés és a kockázatos magatartás egyéb formáinak megelőzésére és a szükséges beavatkozásokra kiképzett személyeket.
Az erőszak, a bántalmazás, az elhanyagolás, hátrányos megkülönböztetés és a kockázatos magatartás egyéb formáinak megelőzésére és az ilyen esetekben beavatkozásra kiképzett személyek, valamint az 1. bekezdésben említett program lebonyolításában tevékenységével a jó pedagógiai gyakorlat példáivá vált iskolák jegyzékét a Miniszter állapítja meg.
A 4. bekezdésben említett jegyzékek megállapításának részletes feltételeit a Miniszter szabályozza.
A 4. bekezdésben említett jegyzékeket a Minisztérium hivatalos honlapján kell közzétenni.
A diákok szabadidő tevékenysége
42. szakasz
Az iskola, az oktató-nevelő tevékenység hatékonyságának fokozása, a tanulók egyéni képességének és érdeklődésének ösztönzése, szabadidejük tartalmas és célszerű eltöltése, társadalmi életük gazdagítása, szórakozási lehetőségeik bővítése, a barátság és a közösségi szellem fejlesztése és ápolása érdekében, szabadidő tevékenység formájában, köteles megszervezni a diákok tudományos, műszaki, kulturális, művészeti, média és sport tevékenységét.
Az iskola különös figyelmet fordít a zene- és drámacsoportok, az iskolaújság, a népművészeti és sportszakkörök létrehozására.
Az iskola, lehetőségeihez mérten, ingyen köteles sportszakköröket szervezni.
43. szakasz
Az iskola, a pályaválasztási intézményekkel együttműködve segít a szülőnek, illetve a többi törvényes képviselőnek és a tanulónak a középiskola és a szakma kiválasztásában, a tanuló hajlamai és képességei alapján, és ennek érdekében figyelemmel kíséri a tanuló fejlődését, továbbá tájékoztatást nyújt az egyes szakmák sajátosságairól és munkafeltételeiről.
Az iskola, a tanuló egyéni hajlamainak figyelemmel kísérése, valamint a tanulónak és a szülőnek, illetve a többi törvényes képviselőnek a középiskola és foglalkozás megválasztásával kapcsolatos segítségnyújtás érdekében, szakmunkatársakból és tanárokból álló pályaválasztási csapatot alakít.
A pályaválasztással foglalkozó csapat a hetedik és nyolcadik osztályos tanulók számára pályaválasztási programot szervez.
A tanulók iskolai egészségvédelme
44. szakasz
Az iskola, a diákok egészségvédelmének érdekében - összhangban a vonatkozó törvénnyel - együttműködik az egészségügyi intézményekkel.
A tanulók iskolai szociális védelme
45. szakasz
Az iskola, a szociális védelmi program alapján, az illetékes intézményekkel együttműködve gondoskodik a tanulók, különös tekintettel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz tartozók szociális védelméről.
Az iskola, ha arra szükség van, az iskolai sport, önkéntes és más jótékonysági tevékenység útján eszközgyűjtést szervez erre a célra.
46. szakasz
A környezetvédelem a környezettudatosság fejlesztésére és a természeti erőforrások megóvására irányuló tevékenységet öleli fel.
Az 1. bekezdésben említett természeti erőforrások megóvása felöleli az ezen energiaforrások energetika terén történő alkalmazásának és ésszerű felhasználásának megismerését is.
Az iskola környezetvédelmi program megvalósításával - helyi szintű környezetvédelmi akciókkal, a környezeti állapotoknak a szülőkkel, illetve törvényes képviselővel és a helyi önkormányzattal együtt folytatott elemzésével és környezetvédelmi akciókkal járul hozzá a környezetvédelemhez, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően.
A helyi önkormányzattal történő együttműködés programja
47. szakasz
Az együttműködést a helyi önkormányzattal az iskolaprogram részét képező helyi önkormányzati együttműködési program alapján kell lebonyolítani.
Az iskola követi a helyi önkormányzat területén zajló eseményeket, bekapcsolódik azokba, és a helyi önkormányzat képviselőivel közösen tervezi az együttműködés tartalmát és módját, különös tekintettel az iskola fejlesztését érintő kérdésekre.
A családdal történő együttműködés programja
48. szakasz
Az iskola a tanuló szüleivel, illetve törvényes képviselőjével a kölcsönös megértésen, tiszteleten és bizalmon alapuló partnerviszonyt ösztönöz és ápol.
A szülőkkel történő együttműködési programmal az iskola meghatározza a gyermek és a tanuló szüleivel, illetve törvényes képviselőjével történő együttműködés területét, tartalmát és módját, felölelve ezzel a részletes tájékoztatást, tanácsadást, az iskola tanítási és egyéb tevékenységeibe történő bevonást és a biztonsági, oktatási, szervezési és pénzügyi határozatokkal kapcsolatos konzultációkat, az oktatás-nevelés színvonalának növelése és az oktató-nevelő hatás teljeskörűségének és maradandóságának biztosítása érdekében.
A családdal történő együttműködés programja tartalmazza még iskolai nyílt nap havonkénti megszervezését és megtartását, amikor a szülő, illetve törvényes képviselő jelen lehet az oktató-nevelő munka folyamán.
A családdal történő együttműködési program eredményességének vizsgálata céljából, az iskola minden félév végén véleménykutatást tart arról, hogy a szülő, illetve törvényes képviselő milyen mértékben elégedett a családdal történő együttműködési programmal és milyen javaslata van a következő félévre.
A szülő, illetve törvényes képviselő véleménykutatás eredményeként kapott véleményét figyelembe kell venni az iskola tevékenységének értékelési eljárásában.
Kirándulások, tanulmányi kirándulások és természetiskola
49. szakasz
Az iskola kirándulást és természetiskolát szervezhet a tanítási és tanulási terv és program által megállapított módon és feltételekkel.
A kirándulások, tanulmányi kirándulások és természetiskola programja az iskolaprogram és az iskola éves munkatervének szerves részét képezi.
Azok az iskolák, illetve intézmények, amelyek megfelelő feltételekkel rendelkeznek, vagy az aktív szabadidő - tevékenységekkel kapcsolatos programokra szakosodtak, minek megfelelően alkalmasak a sport és szabadidő aktivitások lebonyolítására, vállalhatják a természetben folyó oktatás központjának feladatkörét, vagy több iskola diákjainak is szervezhetik ezeket a tevékenységeket (ide sorolható a Diáknyaralók központja, a Pionírváros és egyéb a gyermekeknek és a diákoknak szánt intézmények).
50. szakasz
Az iskolakönyvtár az iskola könyvtári-információs, oktató-nevelő és művelődési tevékenységének helyszíne.
Az iskolakönyvtárban kell összegyűjteni, feldolgozni, és a tanulók, a tanárok és szakmunkatársak rendelkezésére bocsátani a könyvtári-információs anyagot (könyvek, rendszeres kiadványok stb.) és forrásokat.
A könyvtár köteles az állományába beszerezni a fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő tanulóknak szánt tankönyveket és taneszközöket, valamint a pedagógusok és szakmunkatársak számára szolgáló szakirodalmat.
Az iskolakönyvtár feladata, hogy kialakítsa a tanulók olvasási és a könyvtári szolgáltatások használatának szokásait, hogy képessé tegye a tanulókat minden információforma és médium használatára, és lehetővé tegye számukra az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges jártasságok elsajátítását.
Az iskolának, a törvény értelmében, könyvtárral kell rendelkeznie. A zene és a balettiskolának kottatárat, a balettiskolának pedig még médiatárat is üzemeltetnie kell.
Az iskolakönyvtár működési programja az iskolaprogram szerves részét képezi.
Gyermek- és diákszervezetek az iskolában
51. szakasz
Az iskolának lehetnek saját diák és gyermekszervezetei, vagy kapcsolatba léphet az iskolán kívüli diák és gyermekszervezetekkel (a természetjárók, hegymászók, felderítők stb. szervezetei) - úgy, ahogyan azt a törvény előirányozza.
Évkönyv vezetése és az iskola tevékenységének bemutatása
52. szakasz
Az iskola köteles minden tanévről évkönyvet vezetni.
Az évkönyv adatokat tartalmaz az oktató nevelőmunka lebonyolításáról, de feltüntetik benne az iskolai tevékenység kiértékelésének szempontjából fontos egyéb adatokat is.
Az előző évi iskolai évkönyvet, minden év októberében jelentetik meg az intézmény honlapján.
Az iskola köteles internet honlapot üzemeltetni.
53. szakasz
A tanulók munka iránti pozitív viszonyulásának kialakítása, a pályaválasztás, a tanítás és a munka világa közötti kapcsolat kialakítása, a csapatmunka iránti pozitív viszonyulás fejlesztése érdekében, az iskolában diákszövetkezet alakítható.
A diákszövetkezet munkáját az iskola alapszabálya és a szövetkezet tevékenységéről szóló szabályok rendezik, a törvény szerint.
Az iskola szolgáltatást nyújthat és értékesítheti a diákszövetkezet munkája során előállított termékeket, továbbá tanszereket és tanfelszerelést.
A diákszövetkezet munkájával szerzett eszközök felhasználása a diákszövetkezet dologi eszközeinek bővítésére, kirándulásra, a tanulók étkeztetésére, a szövetkezetben tevékenykedő diákok díjazására, az iskola oktató-nevelő tevékenységének fejlesztésére és egyéb célokra fordítható, a diákszövetkezet tevékenységéről szóló rendelkezéseknek megfelelően.
A diákszövetkezetet, a szövetkezeti bejegyzésre vonatkozó előírásokkal összhangban, bejegyezik a szövetkezetek névjegyzékébe.
Az alapító okmány tartalmát, szövetkezeti taggá válás és a tagság megszünését, valamint a diákszövetkezet irányításának szabályait és munkarendjét a miniszter állapítja meg.
54. szakasz
A Szerb Köztársaság külföldön élő polgárai gyermekeinek - külön program alapján - szerb nyelven is megszervezhető az oktatás - összhangban a Törvény vonatkozó előírásaival.
55. szakasz
A helyi önkormányzat nyilvántartást vezet és tájékoztatja a szülőket, illetve a gyerek más jogi képviselőjét arról, hogy gyermekeik a következő tanévben iskolakötelesek. A következő évre szóló tájékoztatást a folyó év február végéig kell megküldeni.
A gyermek, az első osztályba történő iratkozással, tanulói jogviszonyt létesít.
Az iskolaév kezdetéig a legalább hat és fél, és a legfeljebb hét és fél éves életkorát betöltő összes gyermeknek be kell iratkoznia az iskolába.
Kivételesen, amikor az a gyermek érdekét szolgálja, az iskola egy évvel elodázhatja a beiratkozást, ehhez viszont rendelkeznie kell a tárcaközi bizottság véleményével, amelynek - a beiratkozás elnapolására tett indítványa mellett - tartalmaznia kell azokat az oktatási, egészségügyi, valamint szociális intézkedéseket is, amelyeket a beiratkozás dátumáig kell a gyerek esetében alkalmazni.
A beiratkozáshoz szükséges dokumentáció mellett, a szülőnek mellékelnie kell a gyermek egészségügyi vizsgálatáról készült bizonylatot is.
Az érzékeny társadalmi csoportokba tartozó gyermekek beiratkozhatnak az iskolába a szülők lakcímének igazolása, valamint a szükséges dokumentáció melléklése nélkül is, amennyiben mellékelik a gyermek egészségügyi vizsgálatáról készült bizonylatot.
A beiratkozott gyermeket az iskola pszichológus, vagy az iskolapedagógus vizsgálja meg, a beszélgetést a gyermek anyanyelvén folytatják. Ez alkalommal azokat a szabványintézkedéseket és eszközöket alkalmazzák, amelyeket az illetékes szakintézmény, vagy szakmai szervezet ajánlott. Amikor nincs rá lehetőség, hogy a gyermek és a szakember a gyermek anyanyelvén folytassa le a beszélgetést, a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsának javaslatára, az iskola fordítót alkalmaz.
A mozgás és érzékszervi zavarokban szenvedő gyerekek vizsgálatakor azokat a módszereket alkalmazzák, amelyekre a gyerek a lehető legérthetőbben válaszolhat.
A beiratkozott diákok vizsgálatát követően az iskola határozatban dönthet az egyéni oktatási, vagy a kiegészítő, illetve pótlólagos oktatást biztosító oktatási terv alkalmazásáról. Amennyiben a pótlólagos intézkedések bizonyos anyagi kiadásokkal járnak, a tárcaközi bizottság véleményének birtokában, az iskola - a költségek fedezésére - pénzügyi igényt nyújt be az alapítónak.
A hat, illetve hat és fél éves gyereket, mielőtt beiratkozna az első osztályba, képességpróbának vetik alá. A képességpróba megszervezése az iskola feladata.
A képességpróbát az iskolapszichológus, vagy az iskolapedagógus végzi el azoknak a szabványintézkedéseknek és eszközöknek az alkalmazásával, amelyeket az illetékes szakintézmény, vagy szakmai szervezet ajánlott.
A iskolapszichológus, illetve az iskolapedagógus a képességpróba eredménye alapján javasolhatja, hogy a gyereket:
1) írassák be az első osztályba
2) a beiratkozást odázzák el egy évvel, időközben pedig, a gyerek vegyen részt az iskoláskor előtti felkészítő programban.
Amikor a jelen szakasz 12. bekezdésében rögzített képességpróba alapján olyan döntés született, hogy a gyermek csak egy év után iratkozhat be az első osztályba, a szülő, illetve a törvényes képviselő - nyolc napos határidőn belül - követelheti a bizottságtól, a képességpróba megismétlését. A bizottság tagjait a következő szakemberek alkotják: pszichológus, pedagógus, osztálytanító és a gyerek orvosa.
Az iskola bizottsága, a hagyományos módszerek és eszközök alkalmazásával, eldöntheti, hogy a gyereket azonnal, vagy egy év elteltével írassák be az első osztályba. A határozat meghozatalának határideje a jelen szakasz 13. bekezdésében nevesített követelés vételétől számított 15 nap. A bizottság döntése végleges, fellebbezésnek nincs helye.
Amikor a hét és fél évnél idősebb gyerek egészségügyi, vagy egyén okok miatt nem iratkozhatott be az első osztályba, tudásfelmérésen vesz részt, és ennek eredménye alapján iratkozhat be az első, vagy a tudásszintjének megfelelő osztályba.
Az előzőekben említett tudásfelmérést az a csapat végzi, amelynek tagjai az osztálytanító az iskolapszichológus és az iskolapedagógus. Ez alkalommal mérlegelik, hogy teljesítette- e a gyerek a szabványnak megfelelő tudásszintet, de gondot viselnek a gyerek érdekeiről is.
Az iskola köteles beíratni mindazokat a gyereket, akik a vonzáskörében élnek.
Az iskolába, amennyiben a szülők követelik és arra meg vannak a befogadási, valamint káder feltételek, beiratkozhatnak olyan gyerekek is, akik lakhelyük szerint, másik iskola vonzáskörébe tartoznak.
A szülőnek, illetve a gyermek törvényes képviselőjének jogában áll a gyereknek iskolát választania. Ezzel kapcsolatos igényét legkésőbb a folyó naptári év február 1-jéig kell eljuttatnia a pályázatot meghirdető iskolának.
Az iskolának, folyó naptári év április 30-áig kell - a rendelkező kapacitások, a diáklétszám, a tanteremállomány, a szakemberek létszáma, valamint az iskola pénzügyi lehetőségeinek felmérését követően - tájékoztatni a más iskolakörzetben élő bejelentkezett tanulók szüleit, hogy eleget tud e tenni követelésüknek.
A fejlődési zavarokkal és fogyatékkal élő gyerekek számára fenntartott iskolákba való beiratkozás
56. szakasz
A fejlődési zavarokkal küszködő tanulókkal foglalkozó iskolába a gyermek, illetve a tanuló az oktatási, egészségügyi vagy szociális kisegítő foglalkozás szükségességének megítélésével foglalkozó szakterületközi bizottság véleménye alapján, a szülő, illetve törvényes képviselő egyetértésével iratkozik.
A zeneiskolába és balettiskolába iratkozás
57. szakasz
A zeneiskolába és balettiskolába a zenei, illetve a balett felvételi képességvizsgát teljesítő gyermek, általános iskolás és középiskolás tanuló iratkozhat, összhangban az alapfokú zenetanítás oktatási tervével és programjával, továbbá az alapfokú balett képzés oktatási tervével és programjával.
Az a tanuló, aki nem fejezte be az alapfokú zenei, illetve balett iskolai képzés első ciklusát, tudásfelmérő vizsga teljesítését követően iratkozhat a második képzési ciklusba.
Az az alapfokú zenei, illetve balett iskolai tanuló, akiről megállapítják, hogy kivételes zenei, illetve balett képességekkel rendelkezik, egyéni zenei, illetve balettképzési tehetséggondozó iskolai program szerint folytathatja a zene, illetve balett oktatás-nevelési tanulmányait.
A beiratkozás és a rendszeres iskolalátogatás iránti felelősség
58. szakasz
A szülő, illetve a törvényes képviselő felel a gyermek iskolába íratásáért, a rendszeres iskolalátogatásért és a többi iskolai kötelezettség teljesítéséért.
Az iskola legalább 15 nappal az iskolaév kezdete előtt köteles értesíteni a szülőt, illetve a törvényes képviselőt és a helyi önkormányzatot abban az esetben, ha a gyereket nem íratták be az első osztályba.
Az iskola, a tanítást rendszertelenül látogató, vagy arról kimaradó tanulóról, a kimaradást követő két napon belül köteles tájékoztatni a szülőt, illetve a törvényes képviselőt.
Ha a szülő, illetve a törvényes képviselő nem biztosítja, hogy a tanuló az 3. bekezdésben rögzített értesítés kézhezvételét követő három napon belül rendszeresen látogassa az iskolát, vagy az iskolát nem tájékoztatja a kimaradás okáról, az iskola erről haladéktalanul értesíti a helyi önkormányzatot, valamint az illetékes szociális védelmi intézményt.
59. szakasz
Az iskolában eltöltött időt órákban fejezik ki, azokat az órákat tartalmazza, amelyeken a kötelező tantárgyakat és a választott programokat oktatják, de ide sorolható a törvényben, valamint az oktatási tervben és programban meghatározott tevékenységek során eltöltött idő is. Az utóbbinak az a célja, hogy fejlessze a tanulók képességeit, felkeltse érdeklődésüket és serkentse alkotókészségüket.
Az első ciklusba sorolható tanulóknak heti 20 óra kötelező tantárgyuk, választott programjuk és tevékenységük van.
A második ciklusba sorolható tanulóknak heti 25 óra kötelező tantárgyuk, választott programjuk és tevékenységük van.
Azoknak a diákoknak, akik a nemzeti kisebbségek nyelvén sajátítják el az alapfokú oktatás és nevelés programját, az első ciklusba heti 22 óra kötelező tantárgyuk, választott programjuk és tevékenységük van. A második ciklusban az óraszám heti 27-re növekszik.
A másodiktól a negyedik szakaszban rögzített heti óraszám nem tartalmazza a pót és a kiegészítő oktatásban eltöltött óraszámot.
59a. szakasz
Az iskola a tervbe és az iskolaprogramba foglalja bele a kötelező tantárgyakat, valamint a választott programokat és tevékenységeket, továbbá ennek alapján határozza meg az órarendet.
A tanév során változhat az órarend.
Egy tanóra 45 percig tart.
Kivételesen, a terv és az iskolaprogram alapján, a tanóra hosszabb, de rövidebb is lehet 45 percnél.
A Minisztérium jóváhagyásával, időszakonként a tanóra időtartamát alakítani lehet azokhoz a rendkívüli körülményekhez, amelyekben az oktató nevelő munka megszervezésre kerül.
60. szakasz
Az értékelés és osztályozás a tanítási-tanulási folyamat azon összetevő része, amely az előírt célok és előmenetel, valamint a tanuló tudásszintjének és az iskolaprogram elsajátításában tanúsított szorgalmának folyamatos követését biztosítja.
A tanár rendszeresen köteles értékelni a tanulót, a törvény szerint.
A tanuló fejlődésének, előmenetelének és teljesítményének figyelemmel kísérése formatív és összegző értékeléssel történik.
A szociálisan hátrányos helyzetű, a fejlődési zavarokkal küszködő, a fogyatékkal élő, a tanulási nehézségekkel küszködő és egyéb okok miatt kisegítő EOT-1 oktatás-nevelési foglalkozást igénylő tanulót az egyéni oktatás-nevelési terv elsajátításának folyamán elért sajátos tudásszint, valamint a célok megvalósításának foka és az aktivitás alapján kell értékelni, szem előtt tartva a tanuló nyelvi, motorikus és érzékszervi képességeit.
Az EOT-2 személyre szabott követelményszinteket tartalmazó egyéni oktatási terv alapján oktatás-nevelésben részesülő tanuló értékelése az aktivitás, a célok és a személyre szabott EOT-2 követelmények megvalósulása alapján történik.
A személyre szabott és bővített tartalmú egyéni oktatási terv alkalmazásával oktatás-nevelésben részesülő kivételes képességű tanuló értékelése az előírt célok, az általános és sajátos követelményszint és aktivitás értékelése alapján történik.
A tanulónak a kötelező tantárgyakból elért eredményét, alkalomhoz nem illő magatartása miatt, nem szabad csökkenteni.
A tanulói teljesítmény és az érdemjegy, illetve az osztályzat
61. szakasz
A tanulókat a kötelező tantárgyakból, választott programokból és tevékenységekből, valamint magaviseletből értékelik, leíró értékeléssel és számszerű érdemjeggyel, a törvénnyel összhangban.
Az osztályzat nyilvános és azt a tanulóval indokolással együtt kell közölni.
Az alapfokú oktatás és nevelés első osztályában a tanulókat leíró osztályzatokkal értékelik a kötelező tantárgyakból, a választott programokból és tevékenységekből.
Másodiktól nyolcadik osztályáig a tanulókat leíró osztályzatokkal és számszerű érdemjeggyel értékelik a kötelező tantárgyakból, a választott programokból és tevékenységekből.
A kötelező tantárgyak osztályzatai a következők: kitűnő (5), jeles (4), jó (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Az elégtelen osztályzat (1) nem átmenő.
A tanulók előmenetelét a választott programokból és tevékenységekből leíró értékeléssel osztályozzák, mégpedig: kiemelkedő, jó és kielégítő; kivétel ez alól a második idegennyelv választott program, melyet a jelen szakasz 5. bekezdése szerinti számszerű érdemjeggyel osztályoznak.
Minden tanulót félévente legalább négy alkalommal osztályoznak, amennyiben pedig a kötelező tantárgy, választott program és tevékenység heti óraszáma egy óra, félévente legalább két alkalommal.
A kötelező tantárgyak záró osztályzatát az első és a második félév végén kell meghatározni.
Az első osztályos tanulóknak a kötelező tantárgyakból szerzett évi záró osztályzata leíró osztályzat, azt a tanuló előrehaladásaként kell kifejezni az előmenetelek elsajátításában és a tanuló bekapcsolódásában, valamint javaslatokban.
Az első osztályban a kötelező tantárgyak, választott programok és tevékenységek záró osztályzatait bejegyzik a diákkönyvbe, a tanuló pedig a következő osztályban folytatja tanulmányait.
A másodiktól nyolcadik osztályban a kötelező tantárgyak záró osztályzata számszerű.
A választott programok és tevékenységek záró osztályzata leíró, mégpedig: kiemelkedő, jó és kielégítő; az nem hat ki a tanuló átlageredményére, a második idegennyelv választott program kivételével, melyet számszerű érdemjeggyel osztályoznak, és melynek záró osztályzata kihat a tanulók átlageredményére.
A kötelező tantárgyak, választott programok és tevékenységek záró osztályzatát az osztálytanács határoza meg, melyet a tanulót oktató tanárok alkotják, a tanév során történő megfigyelés és értékelés alapján, a tantárgyat oktató tanár javaslatára, a magaviselet záró osztályzatát pedig az osztályfőnök javaslatára.
A záró osztályzat javaslatának megfogalmazásában az osztálytanító, vagy a tantárgyat oktató tanár figyelembe veszi a tanulónak az oktató-nevelő munkában kifejtett erőfeszítéseit és a elért eredményeit, mégpedig: a tanuló versenyeken elért eredményeit, díjait, dicséreteit és okleveleit, az iskolában és az iskolán kívül megrendezett művelődési és sportrendezvényeken való részvételeit, a tanulónak az iskolai és egyéb lapokban és folyóiratokban megjelent alkotásait, a kiállításokon és pályázatokon megjelent műveit stb.
Annak a tanulónak, aki nem lett a félévben legalább négy alkalommal leosztályozva a kötelező tantárgyból és a második idegen nyelv választott programból, illetve legalább két alkalommal amennyiben a kötelező tantárgy, választott program és tevékenység heti óraszáma egy óra, nem lehet meghatározni záró osztályzatot.
Azt a tanulót aki rendszeresen vesz részt a tanításban és végzi iskolai kötelességeit, de nincs neki meg az előírt számú osztályzata a félévben, a tanár köteles leosztályozni a félév befejeztéig egy külön ezért megszervezett tanóra keretein belül az osztályfőnök és az iskolapedagógus vagy -pszichológus jelenlétében.
Amennyiben a tanár bármi okból kifolyólag nem képes megszervezni a jelen szakasz 16. bekezdésében leírt tanórát, az iskola köteles biztosítani megfelelő szakképzett helyettesítést.
Az osztályfőnök köteles rendszeresen követni a tanulók értékelését és rámutatni a tanároknak az osztályzatok legkisebb előírt számára, mellyel a tanulóknak rendelkezniük kell a záró osztályzat meghatározásához.
Amennyiben a kötelező tantárgy modulokat tartalmaz, a záró osztályzatot a tantárgyat alkotó összes modul pozitív osztályzata alapján kell meghatározni.
62. szakasz
A másodiktól nyolcadik osztályos tanulók átlageredményét az első és második félévek végén a tanulóknak a kötelező tantárgyakból, a második idegen nyelv választott programból, valamint hatodik osztálytól kezdődően a magaviseletből szerzett átmenő záró osztályzatainak a számtani középértéke alapján határozzák meg.
A tanuló átlageredménye: kitűnő, jeles, jó, elégséges és elégtelen.
A tanuló:
1) kitűnő átlageredményt ért el, ha osztályzatainak átlaga legalább 4,50;
2) jeles átlageredményt ért el, ha osztályzatainak átlaga legalább 3,50 és legfeljebb 4,49;
3) jó átlageredményt ért el, ha osztályzatainak átlaga legalább 2,50 és legfeljebb 3,49;
4) elégséges átlageredményt ért el, ha osztályzatainak átlaga legfeljebb 2,49
A tanuló nem végezte sikerrel az osztályt, azaz eredménye elégtelen, amennyiben a magaviseletből szerzett osztályzat kivételével kettőnél több elégtelen osztályzata van, illetve nem teljesítette a pótvizsgát, kivéve az általános iskola második és harmadik osztályos tanulóját, aki bekerül a soron következő osztályba, a Törvénnyel összhangban.
A tanuló magatartásának értékelése
63. szakasz
A tanuló magatartásának értékelése elsőtől ötödik osztályig szöveges módon, a félév folyamán és végén történik.
A tanuló 1. bekezdésben meghatározott záróosztályzata magatartásból: példás; jeles; jó; kielégítő és elégtelen, és nem befolyásolja a tanuló átlageredményét.
A tanuló magatartásának értékelése a hatodiktól a nyolcadik osztályig, a félév folyamán szöveges módon történik.
A 3. bekezdésben meghatározott magatartási osztályzat az első és a második félév végén számszerű: példás (5), jeles (4), jó (3), elégséges (2) és elégtelen (1), és beszámít a tanuló átlageredményébe.
A magatartás értékelése során figyelembe kell venni a tanuló magatartásának egészét, tekintettel az ő, iskolaprogram szerinti tanításon kívüli tevékenységére is (szabad tevékenység, diákszövetkezet, környezetvédelem, az erőszak, a bántalmazás és az elhanyagolás, más kockázatos magatartás megelőzésére irányuló programok, az iskolai művelődési tevékenység).
A magatartás osztályzatát nem befolyásolják a kötelező tantárgyakból, választott programokból és tevékenységekből szerzett érdemjegyek és osztályzat.
A magatartás osztályzatát az osztályfőnök javaslatára az osztálytanács állapítja meg.
Kisegítő foglalkozás az oktatás-nevelésben
64. szakasz
A fejlődési zavarokkal küszködő, a fogyatékkal élő, a sajátos tanulási nehézségekkel szembesülő, a szociálisan hátrányos helyzetű és egyéb okok miatt kisegítő oktató-nevelőfoglalkozást igénylő tanulók számára az iskola biztosítja a fizikai, továbbá kommunikációs akadályok elhárítását, és a felmerülő szükségletektől függően, egyéni oktatási tervet is készít.
A kisegítő oktató-nevelő foglalkozás célja a tanuló optimális bevonása a rendes oktatás-nevelési folyamatba, önállósulása saját korosztályos közösségében és fejlődése.
A kisegítő oktató-nevelőfoglalkozáshoz, a felzárkóztató oktatás-nevelés alkalmazása tekintetében az iskolaigazgató, a tanár, a szakmunkatárs, a pedagógiai asszisztens és a szülő, illetve más törvényes képviselő külön szakmai segítséget kaphat.
A kisegítő oktató-nevelő tevékenység megvalósítása érdekében az iskola együttműködik a helyi önkormányzati szervekkel, a fejlődési zavarokkal küzdő, vagy fogyatékkal élő tanulók számára fenntartott iskolákkal, azokkal az iskolákkal, amelyekben osztályt nyitottak a fejlődési rendellenességekkel rendelkező diákoknak, továbbá a helyben és másutt működő szervezetekkel, valamint intézményekkel.
Az iskola köteles kapcsolatra lépni azzal az iskolával, ahol a támogatást igénylő diák folytatja tanulmányait. Teszi ezt annak érdekében, hogy biztosítsa a támogatás folyamatosságát.
A 3. bekezdésben meghatározott külön szakmai segítséget a felzárkóztató oktatás-nevelés tekintetében kompetens személyek, valamint a jó gyakorlati példát szolgáltató iskolák nyújthatják.
Az 6. bekezdésben meghatározott személyek és iskolák jegyzékét a miniszter állapítja meg.
A 7. bekezdésben meghatározott jegyzékeket a Minisztérium hivatalos honlapján kell közzétenni.
65. szakasz
A tanulót ideiglenesen, vagy egy iskolaévre, teljes egészében, illetve részlegesen fel lehet menteni a testnevelés és egészségoktatás, gyakorlati része alól.
A felmentésről szóló határozatot az igazgató hozza meg, a tanuló választott orvosának javaslatára.
Azt a tanulót, akit felmentettek a testnevelés és egészségvédelem tantárgyának gyakorlati része alól, a jelen tantárgy elméleti részével kapcsolatos tudása alapján osztályozzák.
Kivételesen a tanulót egy tanévre, illetve egy osztály tananyagából fel lehet menteni az idegen nyelv oktatása alól, amennyiben idegen nyelvből olyan nyelvvizsga bizonylattal rendelkezik, amelyet a jelen törvény 73. szakaszának értelmében az iskola adott ki.
A tanuló dicséretben részesítése és jutalmazása
66. szakasz
Azt a tanulót, aki a tanulásban és magatartásával kiemelkedik, dicséretben vagy jutalomban kell részesíteni.
A dicséretek és jutalmak odaítélésének, valamint az évfolyam legjobb tanulója megválasztásának szabályairól az iskolai szabályzat rendelkezik.
A tanuló, az iskolai tanulmányai folyamán kiemelkedő tanulmányi átlageredményéért oklevelet kap, vagy jutalomban részesül, illetve az egyes tantárgyakból elért kiemelkedő eredményéért és az iskolai tevékenység bármely területén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért oklevelet kap.
Az oklevelek, illetve jutalmak típusairól és odaítélésük részletes feltételeiről a Miniszter rendelkezik.
67. szakasz
A tudásával és képességeivel kiemelkedő tanuló nyolc évnél rövidebb idő alatt is befejezheti általános iskolai tanulmányait.
A tanuló egy iskolaév alatt két osztályt is befejezhet.
A tanuló gyorsabb haladására vonatkozó feltételek fennállását a tantestület állapítja meg.
A tanuló haladásának feltételeiről és a vonatkozó eljárásról a Miniszter rendelkezik.
68. szakasz
A hetedik és nyolcadik osztályos tanulók számára diákparlamentet kell szervezni, a Törvény szerint.
Munkájáról a diákparlament minden iskolaév végén beszámolót nyújt be az iskolaszéknek és az iskola szülői tanácsának.
69. szakasz
Az iskola székhelyétől négy kilométernél távolabb lakó tanuló ingyenes utaztatásra jogosult.
A tanulónak jogában áll igénybe venni az ingyenes szállítást, amikor a lakhelyétől távol eső helyi önkormányzat területén jár iskolába, ennek feltétele, hogy az iskola legalább négy kilométerre legyen lakhelyétől és ez legyen a lakhelyhez legközelebb eső iskola.
A szülő, illetve törvényes képviselő kérelme alapján a lakhelye szerinti iskolától távolabbi székhelyű iskolába járó tanuló csak a lakhelye szerinti iskola területén belül jogosult ingyenes utaztatásra.
A fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő tanuló a lakhelye és az iskola közötti távolságtól függetlenül jogosult ingyenes utaztatásra.
A tanulók étkeztetését az iskola az iskolaépületben szervezi meg, a szülői tanáccsal együttműködve.
Az iskola, a helyi önkormányzattal és támogatókkal megállapodva, minden diák részére biztosíthat ingyenes, vagy részben ingyenes étkeztetést.
Az általános iskolai tanulók étkeztetésének megszervezéséről, kivitelezéséről, felügyeletéről a miniszter, valamint az egészségügyi kérdésekben illetékes miniszter dönt.
Azokat a magasabb oktatási színvonalat biztosító eszközöket, amelyeket az iskola a szülők, illetve törvényes képviselő, a helyi önkormányzat, a támogatók és saját bővített tevékenysége vagy a diákszövetség révén szerez meg, elsősorban a tanulók étkeztetésére és támogatására köteles fordítani.
70. szakasz
A tanuló eredményének értékelése vizsgáztatással is történik.
Az iskolában a tanulók pótvizsgát, osztályozó vizsgát, záróvizsgát, idegenynyelv-vizsgát és egyéb vizsgákat tesznek.
A 2. bekezdésben meghatározott vizsgáztatás, a záróvizsga kivételével, három tagú vizsgabizottság előtt történik, akik közül legalább két tag szaktanár.
A vizsgabizottságot az igazgató alakítja meg.
Amennyiben az iskola valamely tantárgyból nem rendelkezik szükséges számú szaktanárral, más iskolából alkalmaz szaktanárt a bizottságba.
Az alapfokú zene-, illetve balettiskola tanulója, a tanterv és program szerint, zenei, illetve balett képesség-felmérő felvételi vizsgát, ellenőrző vizsgát, éves vizsgát, osztályozó és pótvizsgát tesz, a tanítási és tanulási tervvel és programmal összhangban.
Az osztályozó vizsga, a pótvizsga, az idegen nyelvi vizsga és egyéb vizsgák teljesítésének módjáról és időpontjáról iskolai szabályzat rendelkezik.
71. szakasz
Osztályozó vizsgát az a tanuló köteles tenni, aki nem lett leosztályozva egy vagy több tantárgyból, választott programból, vagy tevékenységből.
A tanuló leosztályozatlan maradhat egy kötelező tantárgyból, választott programból és tevékenységből, amennyiben nem vett részt a kötelező tantárgy, választott program és tevékenység tanórái évi számának több, mint egy harmadán, és amennyiben értékeléssel megállapítást nyer, hogy nem érte el az alapfokú oktatási követelményszintet.
Az a tanuló, aki az osztályozó vizsgán egy vagy két elégtelen osztályzatot szerez, vagy nem jelenik meg egy vagy két kötelező tantárgy, választott program és tevékenység osztályozó vizsgáján, pótvizsgát tesz.
Az a tanuló, aki az osztályozó vizsgán kettőnél több kötelező tantárgyból, beleértve a második idegennyelv választott programot is, elégtelen osztályzatot szerez, vagy nem jelenik meg kettőnél több kötelező tantárgy, választott program és tevékenység osztályozó vizsgáján, osztályt ismétel, a törvénnyel összhangban.
72. szakasz
A negyediktől nyolcadik osztályos tanuló akinek a második félév végén legfeljebb kettő elégtelen számszerű záró osztályzata van kötelező tantárgyakból, vagy egy kötelező tantárgyból és a második idegen nyelv választott programból, pótvizsgát tesz.
Pótvizsgát tesz az alapfokú zenei és balettoktatásban és nevelésben résztvevő második osztályostól végzős tanuló is, aki a második félév végén legfeljebb kettő elégtelen számszerű osztályzattal rendelkezik.
A negyediktől hetedik osztályos tanuló és az alapfokú zenei és balettoktatásban és nevelésben résztvevő második osztályostól végzős tanuló az augusztusi vizsgaidőszakban, a nyolcadik osztályos, azaz végzős tanuló pedig a júniusi és az augusztusi vizsgaidőszakban tesz pótvizsgát.
A tanuló aki pótvizsgát tesz köteles részt venni felkészítő órákon, melyeket az iskola köteles közvetlenül a pótvizsgázás előtt megszervezni.
A tanuló aki sikerrel vette a pótvizsgát befejezi az osztályt.
A negyediktől hetedik osztályos tanuló és az alapfokú zenei és balettoktatásban és nevelésben résztvevő második osztályostól végzős tanuló akinek a második félév végén kettőtől több elégtelen számszerű záró osztályzata van és aki nem veszi sikerrel a pótvizsgát, vagy nem jelenik meg a vizsgán osztályt ismétel, a törvénnyel összhangban.
A nyolcadik osztályos, azaz végzős tanuló akinek kettőtől több elégtelen számszerű záró osztályzata van, vagy aki nem veszi sikerrel a pótvizsgát, nem ismétel osztályt, hanem a megkezdett oktatását és nevelését ugyanabban az iskolában fejezi be vizsga teljesítésével abból a kötelező tantárgyból, illetve a második idegen nyelv választott programból, melyből elégtelen osztályzata volt, a törvénnyel összhangban.
Az alapfokú oktatás és nevelés nyolcadik osztályos tanulója aki sikerrel vette a pótvizsgát, az alapfokú oktatási és nevelési záróvizsgán való részvételre jogosul a megszabott határidőkben.
73. szakasz
A tanuló vizsgát tehet abból az idegen nyelvből, amelyet nem tanult az iskolában.
Az 1. bekezdésben említett vizsga teljesítése az adott osztály oktatási programja alapján történik.
Az iskola a teljesített vizsgáról bizonyítványt állít ki a tanuló számára.
Idegen nyelvvizsgát a tanuló másik iskolában is tehet, ahol a szóban forgó vizsga programja szerint folyik az oktatás.
Kivételesen, a diáknak el lehet ismerni az idegen nyelvből teljesített vizsga bizonyítványát, amellyel igazolja, hogy teljesítette annak az osztálynak a programját, amelyre az okmány szól. Ennek az a feltétele, hogy a tanuló egy másik, olyan iskolában folytassa tanulmányait, ahol nem azt az idegen nyelvet oktatják, amelyet az előző általános iskolában tanult.
Az idegen nyelvből teljesített vizsga eredményéről megfelelő nyilvántartást vezetnek.
74. szakasz
A tanuló a nyolcadik osztály befejezését követően, tesztek megoldásával, írásos záróvizsgát tesz.
Azokat a tantárgyakat, amelyekből a tanulónak vizsgáznia kell, a záróvizsgaprogram határozza meg.
A fejlődési zavarokkal küszködő és fogyatékkal élő tanulók számára a záróvizsga adaptálása, a szükséges kisegítő foglalkozás típusától függően, történik.
A tanuló a záróvizsga teljesítésével jogot szerez a középiskolába iratkozásra, a Törvény és a középiskolai oktatás-nevelésről szóló törvény rendelkezései szerint.
A záróvizsga szabályosságáról az igazgató gondoskodik.
A záróvizsga eredményei az iskola és az iskola tanárai tevékenységi színvonalának megállapítására szolgálnak, támpontot nyújtanak a fejlesztési tervezéshez, az iskola teljes körű tevékenységének fejlesztéséhez, valamint a Minisztérium számára a Szerb Köztársaság oktatásügyében fennálló állapotok és fejlődés értékeléséhez.
Az iskolák rangsorolása nem a záróvizsga eredményei alapján történik, viszont a kivételes pedagógiai értékeket felmutató eredményes iskolák megjutalmazhatók, az eredménytelen iskolák pedig figyelmeztetésben részesülnek munkájuk színvonalának fejlesztése érdekében.
VII AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA ÉRTÉKELÉSE
Az iskola munkájának minősítése
75. szakasz
Az iskola tevékenységének minősítése önértékelés és külső minőségértékelés útján történik.
Az önértékelés és a külső értékelés a Törvény rendelkezései szerint történik.
Az iskola, munkája minősítésének eredményei alapján készít tervet az intézmények tevékenységének minőségi követelményeiben meghatározott szakterületek színvonalának fejlesztésére.
A munka minőségfejlesztési terve az iskola fejlesztési tervének szerves részét képezi.
76. szakasz
Az alapfokú oktató-nevelő folyamatban a tanulói tudásszintek megvalósulásának ellenőrzése az iskolák és a tanulók közül vett minta alapján végzett országos felmérés alapján is történik.
A tanuló köteles részt venni az országos felmérésben.
Az igazgató köteles gondoskodni a felmérés és a felmérés szabályosságának feltételeiről.
Az országos felmérés eredményei nem befolyásolják a tanulók osztályzatait, illetve átlageredményét.
Az országos felmérés lebonyolításának részletes szabályairól a Miniszter rendelkezik.
Az országos felmérés a Szerb Köztársaság oktatásügyében fennálló állapotok és fejlődés értékelésére szolgálnak és azokat a Minisztérium, a helyi önkormányzatok, az oktatási és tudományos intézmények és a polgárok használják fel, a törvény rendelkezései szerint.
Az iskola ezeket az eredményeket saját fejlesztési tervének, iskolaprogramjának, valamint a pedagógus-továbbképzés és -előmenetel tervének fejlesztésére használja.
77. szakasz
Az iskola, nemzetközi megállapodások alapján, a Minisztérium jóváhagyásával, nemzetközi felméréseken vesz részt.
A nemzetközi felmérések eredményei a Szerb Köztársaság oktatásügyében fennálló állapotok és fejlődés értékelésére szolgálnak.
VIII A MUNKAVÁLLALÓK SZTRÁJKJA
78. szakasz
Az iskola munkavállalói, sztrájkjogukat a Törvény, ezen törvény és a sztrájkról rendelkező törvény rendelkezései szerint érvényesíthetik.
A sztrájkbizottság és a sztrájkban részt vevő munkavállalók kötelesek a sztrájkot úgy megszervezni és lebonyolítani, hogy az ne veszélyeztesse a munkavállalók és a tanulók biztonságát, a vagyont, és, hogy a sztrájk befejezését követően a munka folytatódhasson.
79. szakasz
Sztrájkjogukat az iskolában a tanárok, illetve a szakmunkatársak azzal a feltétellel érvényesítik, hogy az oktatás-nevelésre vonatkozó közérdekű polgári jogok megvalósítása érdekében biztosítják a minimális iskolai munkafolyamatot.
A minimális munkafolyamat a tanárok számára iskolai óránként 30 perc tanítás a napi beosztás szerint, és a vizsgák lebonyolítása, a szakmunkatársakés a napközis foglalkozást vezető tanárok számára pedig heti 20 munkaóra.
Amennyiben az iskola tanárai és szakmunkatársai a 2. bekezdésben meghatározott minimális munkafolyamat biztosítása nélkül vesznek részt a sztrájkban, az iskola igazgatója fegyelmi eljárást kezdeményez.
A 2. bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegése miatt a tanár, illetve a szakmunkatárs munkaviszonyának megszűnése intézkedést kell kimondani.
Az iskola igazgatója a 2. bekezdés szerinti rendelkezéssel ellentétesen megszervezett sztrájk ideje alatt köteles biztosítani a tanítás és a vizsgák lebonyolítását.
IX A NYILVÁNTARTÁSOK ÉS A KÖZOKIRATOK
80. szakasz
Az iskola
1) a tanulókról, illetve a gyermekekről;
2) a tanulók eredményéről;
3) a vizsgákról;
4) az oktató-nevelő munkáról;
5) a munkavállalókról vezet nyilvántartást.
A tanulóról vezetett nyilvántartás
81. szakasz
A tanulóról vezetett nyilvántartást a tanuló személyazonosságára vonatkozó adatok (személyes adatok), az oktatási, szociális és egészségügyi jogállása, valamint a számára javasolt és biztosított kisegítő oktatási, egészségügyi és szociális támogatásra vonatkozó adatok képezik.
A tanuló, illetve a gyermek személyes adatai: a tanuló családi neve és utóneve, egységes polgári törzskönyvi száma, neme, születési ideje és helye, a község és az állam, lakcíme, lakhelye, a község és az ország, elérhetőségi telefonszám, a tanuló törzskönyvi száma, nemzeti hovatartozása és állampolgársága.
A nemzeti hovatartozásról nem kötelező nyilatkozni.
A gyermek, illetve a tanuló szülőjének, illetve törvényes képviselőjének, vagy nevelőszülőjének személyes adatai: a családi és utónév, az egységes polgári törzskönyvi szám, a nem, a születési dátum, a születési hely, község és ország, lakcím, lakhely, község és ország, elérhetőségi telefonszám, illetve elektronikus postacím.
A tanuló oktatási státusát megállapító adatok: az iskola típusára és az oktatás-nevelés tartamára, az oktatási-nevelési nyelvre, az oktató nevelő-munka megszervezésére, a kötelező tantárgyakra és a választott programokra és tevékenységekre, az idegen nyelvekre, az egyéni oktatási tervre, a pótoktatásra és emelt szintű oktatásra, az egész napos oktatásra és a napközire, a diák által választott szabad tevékenységre és a diák által az iskolaprogramból választott egyéb tevékenységekre, a versenyekre, a mulasztott órák számára, a kirótt nevelő és nevelő-fegyelmi intézkedésekre, az iskola szerveiben történő részvételre és a tanulmányok folytatásával kapcsolatos szándékra vonatkozó adatok.
A tanuló, illetve a gyermek, a szülő, illetve törvényes képviselő vagy nevelőszülő szociális jogállását meghatározó adatok: a lakásviszonyokra (lakás, ház, családi ház, albérlet, kollégium, rendelkezik-e a tanuló saját szobával, és egyéb lakhatási körülmények), a háztartás és az iskola közötti távolságára vonatkozó adatok; családi állapotok (a közös háztartásban élő családtagok száma, életben vannak-e a szülők, külföldön tartózkodik-e egyik, vagy mindkét szülő, a szülők, illetve a gyám, vagy nevelőszülő családi állapota, képesítési szintje és foglalkoztatási körülményei), kedvezményezettje-e pénzbeli juttatásnak, vagy szociális támogatásnak és, hogy a család tud-e biztosítani uzsonnát, tankönyveket és taneszközöket.
A tanuló, illetve gyermek egészségügyi jogállásának meghatározása annak az adatnak alapján történik, hogy a tanuló részesül-e primáris egészségvédelemben.
A javasolt és alkalmazott kisegítő oktatási, egészségügyi és szociális támogatásra vonatkozó adatokat az igények felmérését végző szakterületközi bizottság által megküldött adatok, és ezeknek az igényeknek a kielégítésére vonatkozó adatok képezik.
A tanuló teljesítményéről vezetett nyilvántartás
82. szakasz
A tanuló teljesítményéről vezetett nyilvántartást a tanulónak a tanulmányi eredményeire és magatartására vonatkozó következő adatok képezik: a minősítési időszak folyamán elért érdemjegyek, az első és második félév végi tantárgyi, választott programi és tevékenységi és magatartási osztályzatok, a vizsgák osztályzatai és az iskolaév végi osztályzatok, a kiadott értesítő könyvek, bizonyítványok, oklevelek és a kivételes eredményekért adott külön oklevelek, díjak és elismerések.
83. szakasz
A vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartást az osztályozó vizsgákra, pótvizsgákra, ellenőrző és éves felmérésekre, az alapfokú oktatás-nevelés záróvizsgájára és a törvény szerinti egyéb vizsgákra vonatkozó adatok képezik.
Az oktató-nevelő munkáról vezetett nyilvántartás
84. szakasz
Az oktató-nevelő munkáról vezetett nyilvántartást a tantárgyak, választott programok és tevékenységek tanárok közötti leosztásról, a tanítási órarendről és egyéb oktató-nevelő tevékenységi formák beosztásáról, a tankönyvekről és más taneszközökről, az írásbeli dolgozatok és ellenőrzők beosztásáról szóló adatok, az iskolaprogram megvalósításáról, a szülőkkel, illetve a törvényes képviselővel és a helyi önkormányzattal folytatott együttműködésről, és az oktató-nevelő munka egyéb formáiról szóló adatok képezik, a Törvény rendelkezései szerint.
A foglalkoztatottakról vezetett nyilvántartás
85. szakasz
A foglalkoztatottakról vezetett nyilvántartást a következő adatok képezik: családi és utónév, egységes polgári törzskönyvi szám, nem, születés ideje, születés helye, a község és az ország, a lakcím, a lakhely, a község és az ország, elérhetőségi telefonszám, elektronikus postacím, a képesítés szintjére és típusára, a szakmai továbbképzésre és a elnyert címre, illetve kinevezésre, az állampolgárságra, a gyermekekkel és tanulókkal folytatott munkára való képességre és a pszichofizikai képesség-vizsgára, a nemzeti kisebbség nyelvének ismeretére, a munkaviszony és a foglalkoztatás típusára és tartamára, a más intézményekben történő egyidejű alkalmazásra, a kirótt fegyelmi intézkedésekre, a szakvizsgára és a licencre, a tanár, a nevelő és szakmunkatárs feladataira és óraszámára, a munkabérre és az oktató-nevelő munka megvalósítása érdekében az iskola szerveiben kifejtett részvételre vonatkozó adatok, a Törvény rendelkezései szerint.
A nyilvántartásban szereplő adatok összegyűjtésének módja
86. szakasz
A nyilvántartásban szereplő adatok gyűjtése a hatóságilag kiállított okiratok, valamint a szülők, illetve a törvényes képviselő által eljuttatott okiratok és az ő nyilatkozataik alapján történik.
A nyilvántartási adatok kezelése a törvényi rendelkezések szerint történik.
A nyilvántartás vezetésének módja
87. szakasz
A nyilvántartás alapját a begyűjtött adatok képezik.
Az iskola nyilvántartásának vezetése elektronikus úton, az oktatási rendszer egységesített információs rendszerében és adatlapokon történhet, a Törvénnyel összhangban.
Az adatlapok és közokiratok fajtáját, elnevezését, tartalmát és a kinézetét, továbbá azok vezetésének, kitöltésének és kibocsátásának módját a miniszter írja elő, a Törvénnyel és ezzel a törvénnyel összhangban.
A nyilvántartás vezetése szerb nyelven, cirill és latin betűs írásmóddal történik, a törvény szerint.
Ha az oktató-nevelő munka nemzeti kisebbségi nyelven is folyik, a nyilvántartást a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjának alkalmazásával is vezetni kell.
Az iskoláskor előtti előkészítő programot lebonyolító iskola nyilvántartásait az iskoláskor előtti oktatás-nevelésről rendelkező törvény alapján vezeti.
88. szakasz
A nyilvántartásban szereplő adatokat az iskola gyűjti össze.
Az iskolaigazgató gondoskodik a pontos és határidőben történő adatbevitelről, a nyilvántartás naprakészségéről és az adatbiztonságról, és felel értük, tekintet nélkül a nyilvántartás vezetésének módjára.
A nyilvántartási adatok őrzésének ideje
89. szakasz
A tanulókról vezetett nyilvántartásban szereplő személyes adatokat, az iskolaév végi osztályzatokra vonatkozó tanulói teljesítmények adatait és a záróvizsga eredményeit tartósan kell őrizni.
A törvény 81.-84. szakaszaiban meghatározott összes többi adatot tíz évig kell őrizni.
Az alkalmazottakról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat tíz évig kell őrizni.
90. szakasz
A nyilvántartásban szereplő adatok alapján az iskola közokiratokat állít ki.
Ezen törvény értelmében közokirat:
1) az értesítőkönyv;
2) az átiratkozási igazolás;
3) bizonyítvány az első ciklus befejezett osztályáról a külföldre távozó tanulók és a felnőttek számára;
4) bizonyítvány a második ciklus minden befejezett osztályáról;
5) bizonylat az idegennyelv vizsga teljesítéséről;
6) bizonyítvány a befejezett alapfokú oktatás-nevelésről;
7) bizonylat a záróvizsga teljesítéséről.
Az iskola a beiratkozott tanulónak az iskolaév elején értesítő könyvet, kiiratkozásakor átiratkozási igazolást ad ki.
A tanuló az egyikből a másik iskolába az átiratkozási bizonyítvány alapján megy át.
Az iskola, ahova a diák járt, annak kiiratkozásakor átiratkozási bizonyítványt ad ki.
Az átiratkozási igazolást a tanuló másik iskolába iratkozásáról szóló értesítés kézhezvételét követő hét napon belül ki kell adni, a tanulót befogadó iskola pedig hét napon belül értesíti a tanuló előző iskoláját, hogy az átiratkozási igazolást átvette.
Az iskoláskor előtti előkészítő programot lebonyolító iskola közokiratot az iskoláskor előtti oktatás-nevelésről rendelkező törvény szerint ad ki.
A közokirat kiadása szerb nyelven, cirill betűs írásmóddal történik, latin betűs írásmóddal a Törvény rendelkezései szerint, és amennyiben az oktató-nevelő munka nemzeti kisebbségi nyelven folyik, annak a nemzeti kisebbségnek a nyelvén és írásmódjának alkalmazásával is.
A közokiratok űrlapjainak tartalmáról a Miniszter rendelkezik és hagyja jóvá azok kibocsátását.
91. szakasz
Az iskola a közokirat másolatát, a közokirat eredetijének a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében történő érvénytelenítését követően, a rendszeresített űrlapon állítja ki.
Az iskola a nyilvántartásában szereplő tényekről, rendszeresített űrlap hiányában, bizonylatot ad ki, a törvény rendelkezései szerint.
92. szakasz
Annak az alapfokú oktatás-nevelést nem szerző tanulónak, akinek megszűnt a tankötelezettsége, és a külföldre távozó tanulónak, bizonyítványt kell kiállítani az utolsó befejezett osztályról.
93. szakasz
Az iskola a közokirat hitelességét pecséttel érvényesíti, a törvény értelmében.
A pecsét használatáért és őrzéséért felelős személyt az iskola alapszabályával kell meghatározni.
Az oktatás-nevelés megszerzésének megállapítása nyilvántartás hiányában
94. szakasz
Az a személy, aki nem rendelkezik közokirattal alapfokú oktatás-nevelésének befejezéséről, illetve a vonatkozó levéltári anyag megsemmisülése, vagy eltűnése esetén, kérelemmel fordulhat az illetékes bírósághoz, az oktatás-nevelés megszerzésének megállapítása iránt.
A kérelemnek tartalmaznia kell azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a kérelmező megszerezte az alapfokú oktatás-nevelést, és igazolást arról, hogy a nyilvántartás, illetve a levéltári állomány megsemmisült, vagy eltűnt.
Az irattári anyag megsemmisüléséről, vagy eltűnéséről szóló igazolást az az iskola állítja ki, amelyben a személy alapfokú oktatás-nevelést szerzett, vagy az a másik intézmény, amely a nyilvántartást, illetve az irattári anyagot átvette. Ha ilyen intézmény nincs, az igazolást a helyi önkormányzat illetékes szerve állítja ki.
95. szakasz
Az alapfokú oktatás-nevelés megszerzésének megállapításáról szóló végzést az illetékes bíróság hozza meg nemperes eljárásban, a vonatkozó törvény rendelkezései szerint.
Az alapfokú oktatás-nevelés megszerzésének megállapításáról szóló végzés helyettesíti az alapfokú oktatás-nevelés megszerzéséről szóló bizonyítványt.
X KÜLFÖLDI ISKOLÁK OKIRATAINAK ELISMERÉSE
96. szakasz *
A Szerb Köztársaság állampolgára, aki az iskolát vagy az iskola egyes osztályait külföldön fejezte be, illetve, aki a Szerb Köztársaságban fejezett külföldi iskolát, vagy annak egyes osztályait, jogosult a külföldi iskolában szerzett okiratok és a megszerzett alapfokú oktatás-nevelésről szóló bizonyítvány, vagy az egyes befejezett osztályok elismertetésének kérelmezésére.
Külföldi állampolgárok és hontalan személyek jogosultak a külföldi iskolai okirat elismertetésének kérelmezésére, amennyiben ahhoz jogi érdekük fűződik.
A külföldi iskolai okirat az elismeréssel egyenértékűvé válik a Szerb Köztársaságban megszerzett megfelelő közokirattal.
A külföldi iskolai okiratot a Minisztérium ismeri el.
97. szakasz *
A külföldi iskolai okiratok elismertetési eljárásában Az általános igazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha ez a törvény másként nem rendelkezik.
Az 1. bekezdésben szabályozott elismertetési eljárásban figyelembe kell venni: az adott külföldi ország iskolarendszerét és programját, az iskoláztatás tartamát, az okirat birtokosának az okiratból eredő jogosítványait, és az elbírálást befolyásoló egyéb körülményeket.
Amennyiben az elismertetési eljárás során megállapítást nyer, hogy az elsajátított program jelentős mértékben eltér attól, amellyel összevetették, az elismertetést meghatározott vizsgák, vagy iskolai tudásfelmérés teljesítéséhez kell kötni.
A Minisztérium a 3. bekezdésben szabályozott vizsgák meghatározását és a tudásfelmérést külön szakbizottságra is bízhatja.
A külföldi iskolai okirat elismerésének feltételeként meghatározott vizsgákat arra megfelelő iskolákban kell teljesíteni, legkésőbb a Minisztérium által megállapított határidőben.
A Szerb Köztársaság állampolgára, az idegen állam állampolgára, az állampolgárság nélküli személy, aki nem rendelkezik olyan iskolai okmánnyal, amely honosítás tárgyát képezheti, úgy iratkozhat be a megfelelő osztályba, hogy tudáspróbát tesz.
A tudáspróbát az osztálytanító, illetve valamelyik tantárgy oktató tanára, az iskola pedagógusa és pszichológusa bonyolítja le a meglevő tudásszabványok alapján, figyelembe véve a tanuló érdekeit.
98. szakasz *
Feltételesen iratkozhat be a következő osztályba az a tanuló, aki kérelmezte külföldi iskola okiratának elismertetését, de az eljárás az iskolaév kezdetéig nem zárult le.
Az 1. bekezdésben leírt esetben az iskola köteles a tanulót azonnal a megfelelő osztályba bevonni.
99. szakasz *
A külföldi iskolai okirat elismertetésé iránti kérelemhez mellékelni kell a vonatkozó okirat eredetijét és annak hites fordító által készített fordítását.
A külföldi iskola okiratának elismeréséről szóló végzés közigazgatási eljárásban jogerős.
A végzés rövid tartalmát rá kell írni az iskolai okirat eredeti példányára és a fordítási példányra (az elismerésről szóló záradék).
A külföldi iskolai okiratok elismertetéséről a Minisztérium vezet nyilvántartást.
100. szakasz
A közintézményi iskola tevékenységének finanszírozására szolgáló eszközök biztosítása a Törvény rendelkezései szerint történik.
A magániskola tevékenységének finanszírozására szolgáló eszközöket annak alapítója biztosítja.
XII ENNEK A TÖRVÉNYNEK AZ ALAPFOKÚ FELNŐTTOKTATÁSRA IS ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEI
101. szakasz
A tanulóknak az ezen törvény 2. szak. 2. bek., 4. szak. 2. bek., 9-12. szak., 15. szak. 2. bek., 21-23. szak., 31. szak. 1., 3. és 4. bek., 32. szak. 1. és 4-8. bek., 34. szak. 1. bek., 41., 43., 45., 47., 50. szak., 59. szak. 8. bek., 60., 61., 64., 66., 69-74., 76., 80-83., 90. és 91. szakaszaiban foglalt jogai egyaránt alkalmazandók a felnőttkorú személyek alapfokú oktatásban részesülésre vonatkozó jogaira is, amennyiben arról külön törvény másként nem rendelkezik.
XIII AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATOK ÁTRUHÁZÁSA AZ AUTONÓM TARTOMÁNYRA
102. szakasz
A törvény 12. szakasz 4. bekezdésében meghatározott feladatokat (a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával, valamint a 15 főnél alacsonyabb létszámmal első osztályba iratkozottak számára megvalósuló oktatás-nevelés), a 96. szakasz 4. bekezdésében (külföldi oktatási intézményben szerzett iskolai okirat elismertetése), 97. szakasz 4. és 5. bekezdésekben meghatározott feladatokat (külföldi oktatási intézményben szerzett iskolai okirat elismertetésének eljárása) és a 99. szakasz 4. bekezdésében meghatározott feladatokat (külföldi oktatási intézményben szerzett iskolai okiratok elismertetésével kapcsolatos nyilvántartás és az azzal kapcsolatos iratanyag őrzése), átruházott hatáskörben, az autonóm tartomány látja el.
103. szakasz
100.000,00 dinártól 1.000.000,00 dinárig terjedő pénzbírsággal sújtandó szabálysértésért az iskola, ha:
1) ezen törvény rendelkezéseivel ellentétes módon bonyolít le vizsgát (70-74. szakaszok);
2) nem vezet szabályos nyilvántartást, vagy azt ezen törvény rendelkezéseivel ellentétes módon vezeti (80-89. szakaszok);
3) ezen törvény rendelkezéseivel ellentétes módon állít ki közokiratot (90-93. szakaszok).
Az 1. bekezdésében meghatározott szabálysértésért az iskola igazgatóját, illetve felelős személyét 25.000,00-től 100.000,00 dinárig terjedő pénzbírsággal kell sújtani.
XV ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Az iskola szervezeti felépítésének és belső szabályozóinak összehangolása
104. szakasz
Az iskola, ezen törvény hatályba lépését követő hat hónapon belül összehangolja szervezeti felépítését és belső szabályozóit annak rendelkezéseivel.
104a. szakasz
Azon ötödik osztályos tanulók eredményét, akik a 2018/2019. évben kezdték tanulni a második idegen nyelv választott programot, a jelen törvény hatálybalépésének napjától kezdve számszerű osztályzattal kell értékelni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében szereplő tanulók záró osztályzatát a megnevezett programból a második félév végén legalább három számszerű osztályzat alapján kell meghatározni.
A második félév végi záró osztályzat meghatározásakor figyelembe kell venni minden egyes leíró osztályzatot melyekkel a tanulót osztályozták a 2018/2019. év első félévében.
Az alacsonyabb rendű jogszabályok meghozatalának határideje
105. szakasz
A Kormány ezen törvény hatályba lépését követő 60 napon belül megalakítja a 33. szakasz 2. bekezdésében meghatározott Bizottságot.
Ezen törvényből eredő jogosítványa alapján a Miniszter a törvény hatályba lépését követő két éven belül hozza meg az alacsonyabb rendű jogszabályokat.
Az ezen törvény hatályba lépése előtt meghozott alacsonyabb rendű jogszabályok, alkalmazásban maradnak az újabb alacsonyabb rendű jogszabályoknak e törvény alapján történő meghozataláig, amennyiben nincsenek ellentétben ennek a törvénynek a rendelkezéseivel.
Az előző törvény hatályának megszűnése
106. szakasz
E törvény alkalmazásának kezdetével megszűnik az általános iskoláról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 50/92, 53/93 - más törvény, 67/93- más törvény, 48/94 - más törvény, 66/94 - AB, 22/02, 62/03- más törvény, 64/03 - más törvény kiigazítása, 58/04, 62/04, 79/05, 101/05 - más törvény és 72/09 - más törvény) hatálya.
107. szakasz
Ez a törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében történő közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba és a 2013/2014. iskolaévtől kezdődően kell alkalmazni.
Az alapfokú oktatásról és nevelésről szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény önálló szakaszai
(a "SZK Hivatalos Közlönye" 101/2017.sz.)
66. szakasz
A jelen törvény végrehajtását szabályzó alacsonyabb szintű jogszabályt a törvény hatályba lépését követő kétéves időszakban hozzák meg.
Az 1. bekezdésben rögzített előírások meghozataláig azokat a szabályokat alkalmazzák, amelyek a jelen törvény hatályba lépéséig voltak érvényben, amennyiben nincsenek ellentétben e törvénnyel.
67. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében történő megjelentetést követő nyolcadik napon lép hatályba.
Az alapfokú oktatásról és nevelésről szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény önálló szakaszai
(a "SZK Hivatalos Közlönye" 10/2019.sz.)
11. szakasz
A jelen törvény végrehajtását szolgáló törvénytől alacsonyabb szintű jogszabályokat a jelen törvény hatálybalépését követő két éven belül fogják meghozni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében meghatározott jogszabályok meghozataláig azon jogszabályokat kell alkalmazni, melyek a jelen törvény hatálybalépésének napjáig voltak érvényesek, amennyiben azok nem ellentétesek jelen törvénnyel.
12. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napjától számított nyolcadik napon lép hátályba.