TÖRVÉNYA PÁCIENSEK JOGAIRÓL(A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 45/2013. szám és 25/2019. - másik törvény) |
1. szakasz
Jelen törvény a páciensek jogait szabályozza az egészségvédelem igénybevételének alkalmával, ezen jogok érvényesítésének és védelmének módját, valamint a páciensek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos egyéb kérdéseket.
A kifejezések jelentése a jelen törvényben
2. szakasz
A jelen törvényben használt alapvető kifejezések jelentése a következő:
1) a páciens az a beteg vagy egészséges személy, illetve a betegbiztosítási törvény értelmében biztosított személy, aki egészségügyi szolgáltatást kér vagy kap egészsége megőrzése és előmozdítása, betegsége, sérülése és az egészsége egyéb károsodásának megakadályozása, visszaszorítása és korai felismerése, valamint a megfelelő időben történő és hatékony gyógyítás és rehabilitáció érdekében;
2) az orvosi intézkedés olyan egészségügyi szolgáltatás, amelyet megelőzési, diagnosztikai, terápiás és rehabilitációs célból nyújtanak;
3) gyermek a 18. életévét be nem töltött személy;
4) a 15. életévét betöltött gyermek ítélőképessége a jelen törvény értelmében a gyermek azon képességét jelenti, hogy megértse egészségi állapotának természetét, a javasolt orvosi intézkedések célját, ezen intézkedések foganatosításának vagy elmaradásának kockázatait és következményeit, valamint azon képességét, hogy a döntéshozatala során mérlegelje a kapott információkat;
5) a szűk család tagjai: a házastárs vagy élettárs, a gyermekek, a fiútestvérek, a lánytestvérek, a szülők, az örökbefogadó, az örökbefogadott és egyéb személyek, akik közös családi háztartásban élnek a pácienssel.
Jelen törvényben nyelvtani hímnemben használt kifejezések egyaránt vonatkoznak a személyek természetes hím- és nőnemére.
3. szakasz
A pácienst megilleti a minőségi és folyamatos egészségvédelem egyenlő joga egészségi állapottával, az általánosan elfogadott szakmai standardokkal és erkölcsi alapelvekkel összhangban, a páciens legjobb érdekében és személyes álláspontjának tiszteletben tartása mellett.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti jog érvényesítése a páciens mint az egészségügyi szolgáltatások felhasználója és az egészségügyi dolgozó, illetve az egészségügyi munkatárs mint az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó személy közötti partnerségi viszonyon alapul.
A jelen szakasz 2. bekezdése szerinti partnerségi viszony a páciens és az egészségügyi dolgozó, illetve egészségügyi munkatárs közötti kölcsönös bizalmat és tiszteletet jelenti az egészségvédelem minden szintjén, valamint az ezen viszony partnereinek jogait és kötelezettségeit.
4. szakasz
A jelen törvényt azon külföldi állampolgárokra is alkalmazni kell, akik egészségvédelemben részesülnek a Szerb Köztársaságban a törvénnyel és a megerősített nemzetközi megállapodásokkal összhangban.
5. szakasz
A jelen törvényt az egészségügyi intézményekre, az egészségügyi ellátás egyéb formáira (a továbbiakban: magánpraxis), az egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi felsőoktatási intézmények szervezeti egységeire, az egészségügyi tevékenység és a betegbiztosítás területén meghatározott feladatokat ellátó egyéb jogi személyekre, valamint az egészségügyi dolgozókra és egészségügyi munkatársakra kell alkalmazni.
Az egészségvédelemhez való hozzáférés joga
6. szakasz
A páciens jogosult a hozzáférhető és minőségi egészségvédelemre egészségi állapottával összhangban, de az egészségvédelmi rendszer anyagi lehetőségeinek keretein belül.
Az egészségvédelem megvalósítása során a páciens jogosult az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférésre hátrányos megkülönböztetés nélkül a pénzügyi lehetőségeire, lakóhelyére, a megbetegedésének fajtájára, az egészségügyi ellátás igénybevételének idejére vagy egyéb, a hátrányos megkülönböztetésre okot adó különbözőségére való tekintettel.
7. szakasz
A páciens jogosult az egészségi állapotával, az egészségügyi ellátással és annak igénybevételének módjával kapcsolatos valamennyi információra, valamint a tudományos kutatások és technológiai innovációk alapján hozzáférhető valamennyi információra.
A páciens jogosult a betegbiztosításból eredő jogokkal és az ezen jogok érvényesítésére vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos információkra.
A páciens jogosult a jelen szakasz 1. és 2. bekezdése szerinti információkat megfelelő időben és a legjobb érdekében álló módon megkapni.
A páciens jogosult azon egészségügyi dolgozók, illetve egészségügyi munkatársak utónevével és családi nevével, illetve szakmai státusával kapcsolatos információkra, akik az orvosi intézkedések foganatosításában és általában a gyógyításának folyamatában részt vesznek.
A megelőző intézkedésekhez való jog
8. szakasz
A páciens jogosult a megfelelő egészségügyi szolgáltatásokra egészsége megőrzése és előmozdítása, betegsége és egészsége egyéb károsodásának megakadályozása, visszaszorítása és korai felismerése érdekében.
Az egészségügyi intézmény köteles az emberek tudatosításával és az egészségügyi szolgáltatások megfelelő időközönként történő biztosításával a lakosság a megbetegedések fokozott kockázatának kitett csoportjai a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti részére megelőző intézkedéseket foganatosítani, a törvénnyel összhangban.
A minőségi egészségügyi szolgáltatáshoz való jog
9. szakasz
A páciens jogosult a megfelelő időben történő és minőségi egészségügyi szolgáltatásra egészségi állapotával és a megállapított szakmai standardokkal összhangban.
A minőségi egészségügyi szolgáltatáshoz való jog az egészségügyi szolgáltatás megfelelő szintjét és a páciennsel szembeni emberséges viszonyt jelenti.
A páciens biztonsághoz való joga
10. szakasz
A páciensnek joga van a biztonsághoz az egészségvédelem megvalósítása során az egészségügy területén elért időszerű szakmai és tudományos eredményekkel összhangban, a gyógyítás legkedvezőbb kimenetelének elérése és a páciens egészségére nézve nem kívánatos következmények megjelenési kockázatának a legkisebb lehetséges szintre történő csökkentése céljából.
Az egészségügyi intézmény köteles gondot viselni a biztonságos egészségvédelemről, valamint folyamatosan követni a kockázati tényezőket és intézkedéseket foganatosítani azok csökkentésére, az egészségvédelmi minőségügyet szabályozó előírásokkal összhangban.
A páciens nem szenvedhet kárt a nem megfelelő egészségügyi ellátás miatt.
11. szakasz
A páciens jogosult megfelelő időn belül tájékoztatást kapni az illetékes egészségügyi dolgozótól, amelyre szüksége van ahhoz, hogy döntést hozzon a javasolt orvosi intézkedés elfogadásával vagy elutasításával kapcsolatban.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti tájékoztatás magába foglalja:
1) a betegség diagnózisát és prognózisát;
2) a javasolt orvosi intézkedések rövid leírását, célját és hasznosulását, az időtartamát és az orvosi intézkedés foganatosításának, illetve elmaradásának lehetséges következményeit;
3) a lehetséges kockázatok fajtáját és valószínűségét, a fájdalmas és egyéb másodlagos vagy tartós következményeket;
4) a gyógyítás alternatív módszereit;
5) a páciens állapotának lehetséges változásait a javasolt orvosi intézkedések foganatosítása után, valamint a lehetséges szükségszerű változásokat a páciens életmódjában;
6) a gyógyszerek hatását és ezen hatás lehetséges másodlagos következményeit.
Az illetékes egészségügyi dolgozó köteles tájékoztatni a pácienst a jelen szakasz 1. és 2. bekezdései szerint, a páciens kérése nélkül is.
Az illetékes egészségügyi dolgozó szóbeli tájékoztatást ad a páciens számára érthető módon, figyelembe véve az életkorát, az iskolázottságát és az érzelmi állapotát. Ha az illetékes egészségügyi dolgozó úgy ítéli meg, hogy a páciens bármilyen okból kifolyólag nem érti meg az adott tájékoztatást, tájékoztathatja a páciens szűk családjának tagját.
Ha a páciens nem ismeri az egészségügyi intézmény területén hivatalos használatban lévő nyelvet, fordítót biztosítanak a részére, ha viszont a páciens siketnéma, tolmácsot kell neki biztosítani, a törvénnyel összhangban.
A páciens lemondhat a tájékoztatáshoz való jogáról, kivéve azon tájékoztatásról mely arra vonatkozik, hogy a javasolt orvosi intézkedés szükséges és nem kockázatmentes, illetve annak elutasítása kockázatos.
Kivételesen az illetékes egészségügyi dolgozó elhallgathatja a diagnózist, a javasolt egészségügyi intézkedés menetét és annak kockázatait vagy pedig az erre vonatkozó tájékoztatást csökkentheti, ha komoly veszélye áll fenn annak, hogy a tájékoztatással jelentősen árthat a páciens egészségének. Ebben az esetben a páciens szűk családjának tagját kell tájékoztatni.
Az egészségvédelem megvalósítása során az ítélőképes gyermek életkorától függetlenül bizalmas tanácsadásra jogosult szüleinek hozzájárulása nélkül is, ha az a gyermek legjobb érdekében áll.
A páciens, illetve a törvényes képviselő jogosult a tájékoztatásra, valamint a páciens gyógyításának költségeibe történő betekintésre.
Az illetékes egészségügyi dolgozó bejegyzi az orvosi dokumentációba a páciensnek, a szűk család tagjának, illetve a törvényes képviselőnek jelen szakasz 1. és 2. bekezdése szerinti tájékoztatására vonatkozó adatot.
12. szakasz
A páciens jogosult az orvos, illetve fogorvos, az egészségügyi intézmény, valamint a javasolt orvosi intézkedések szabad megválasztására az egészségvédelem területét szabályozó törvénnyel és a betegbiztosítás területét szabályozó törvénnyel összhangban.
A második szakvéleményhez való jog
13. szakasz
A páciens jogosult második szakvéleményt kérni egészségi állapotával kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában közvetlenül nem résztvevő orvostól, illetve fogorvostól.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti jogot a páciens saját akaratával érvényesíti.
Az egészségügyi intézmény köteles látható helyen feltüntetni és rendszeresen frissíteni a szervezeti egységek és azon orvosok, illetve fogorvosok listáját, akik az adott szervezeti egységben egészségügyi szolgáltatást nyújtanak.
Magánélethez és titoktartáshoz való jog
14. szakasz
A páciens jogosult valamennyi személyes adatának bizalmas kezelésére, amelyeket az illetékes egészségügyi dolgozó, illetve egészségügyi munkatárs tudomására hozott, ideértve azon információkat is, amelyek az egészségi állapotára és a valószínűsíthető diagnosztikai és terápiás eljárásokra vonatkoznak, valamint jogosult a magánéletének védelmére a diagnosztikai vizsgálat lefolytatása és az egész gyógyítás során.
Az illetékes egészségügyi dolgozónak, illetve egészségügyi munkatársnak tilos más személlyel közölni a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti személyes információkat.
A páciens vizsgálatán és általában az orvosi intézkedések alatt csak azon egészségügyi dolgozók, illetve egészségügyi munkatársak lehetnek jelen, akik közvetlenül részt vesznek a páciens vizsgálatában és az orvosi intézkedések foganatosításában.
Szabály szerint a páciens vizsgálatán és az egyéb orvosi intézkedések alatt az egészségügyi iskolák és felsőoktatási intézmények tanulói és hallgatói is jelen lehetnek a gyakorlati oktatás lefolytatása céljából, akárcsak az egészségügyi dolgozók, illetve egészségügyi munkatársak a gyakornoki idő és a szakmai továbbképzés ideje alatt, kivéve ha azt a páciens elutasítja.
A páciens hozzájárulhat más személyek jelenlétéhez is a vizsgálat és általában az orvosi intézkedések alatt.
A páciens kifejezett kérelmére az illetékes orvos, illetve fogorvos által végzett vizsgálaton nem lehetnek jelen más egészségügyi dolgozók, illetve egészségügyi munkatársak.
A fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézményben való tartózkodás idején a páciens jogosult látogatók fogadására az egészségügyi intézmény házirendjével összhangban, valamint jogosult a látogatások megtiltására meghatározott személy vagy személyek részére.
15. szakasz
A páciens jogosult szabadon dönteni mindenről, amely az életét és egészségét érinti, kivéve azon esetekben, ha közvetlenül veszélyezteti más személyek életét és egészségét.
A páciens hozzájárulása nélkül szabály szerint nem foganatosítható semmilyen orvosi intézkedés a páciensen.
Orvosi intézkedés a páciens, illetve a gyermek, valamint a cselekvőképességétől megfosztott személy törvényes képviselőjének akaratával ellentétesen csak rendkívüli, a törvénnyel előírt és az orvosi etikával összhangban álló esetekben foganatosítató.
16. szakasz
A páciens hozzájárulhat a javasolt orvosi intézkedéshez kifejezetten (szóban vagy írásban), illetve hallgatólagosan (ha kifejezetten nem tiltakozott).
A javasolt invazív diagnosztikai és terápiás orvosi intézkedés foganatosításához a páciens, illetve törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges.
A pácienst nem kötelezi a hozzájárulása, ha azt nem előzte meg a szükséges tájékoztatás a jelen törvény 11. szakaszával összhangban; ebben az esetben az orvosi intézkedést foganatosító illetékes egészségügyi dolgozó viseli a káros következmények kockázatát.
A páciens visszavonhatja (szóban vagy írásban) a javasolt orvosi intézkedésre adott hozzájárulását egészen annak kezdetéig, illetve a jelen törvénnyel előírt feltételek mellett a gyógyítás ideje alatt is.
A páciens jogosult azon személy meghatározására, aki a páciens nevében hozzájárulást ad, illetve akit értesítenek az orvosi intézkedések foganatosításáról abban az esetben, ha a páciens nem lesz képes a hozzájárulásról dönteni.
17. szakasz
Az ítélőképes páciens jogosult a javasolt orvosi intézkedés elutasítására még abban az esetben is, ha az megmenti az életét vagy pedig életben tartja.
Az illetékes egészségügyi dolgozó köteles rámutatni a páciensnek a javasolt orvosi intézkedések elutasításából eredő következményekre és erről a páciens írásbeli nyilatkozatát kérni, amelyet az orvosi dokumentációban kell őrizni; ha pedig a páciens elutasítja az írásbeli nyilatkozattételt, erről hivatalos jegyzet készül.
Az illetékes egészségügyi dolgozó bejegyzi az orvosi dokumentációba a páciens, illetve a törvényes képviselőjének a javasolt orvosi intézkedésre tett hozzájárulására, illetve az ezen intézkedés elutasítására vonatkozó adatot is.
18. szakasz
Az eszméletlen páciensen vagy aki más okból nincs olyan állapotban, hogy hozzájárulását adja, sürgős orvosi intézkedés a hozzájárulása nélkül is foganatosítható, amelyről minden lehetséges alkalommal tájékoztatják a szűk család tagjait.
Az egészségügyi intézményben a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti orvosi intézkedést konziliárius lelet alapján foganatosítják.
Ha a gyermek, illetve a cselekvőképességétől megfosztott páciens törvényes képviselője nem elérhető vagy elutasítja a javasolt sürgős orvosi intézkedést, a sürgős orvosi intézkedés akkor foganatosítható, ha az a páciens legjobb érdekében áll.
Ha az operatív beavatkozás alatt annak kiterjesztése válik szükségessé, amelyet nem lehetett feltételezni, az operatív beavatkozást csak abban az esetben lehet kiterjeszteni, ha a beavatkozást végző orvos, illetve fogorvos becslése alapján az haladéktalanul szükséges.
19. szakasz
Ha a páciens gyermek vagy cselekvőképességétől megfosztott személy, az orvosi intézkedés a törvényes képviselő hozzájárulásával foganatosítható, akit a jelen törvény 11. szakasza értelmében előzetesen tájékoztattak.
Az illetékes egészségügyi dolgozó, illetve egészségügyi munkatárs köteles lehetővé tenni a gyermek, illetve a cselekvőképességétől megfosztott személy részére, hogy bekapcsolódjon a javasolt orvosi intézkedéshez történő hozzájárulásra vonatkozó döntéshozatalba érettségével és ítélőképességével összhangban.
Az illetékes egészségügyi dolgozó köteles azonnal értesíteni az illetékes gyámügyi szervet, ha a páciens törvényes képviselője nem a gyermek vagy a cselekvőképességétől megfosztott személy legjobb érdekében jár el.
A 15. életévét betöltött, ítélőképes gyermek önállóan is hozzájárulását adhatja a javasolt orvosi intézkedésre a jelen törvény 11. szakasza szerinti előzetes tájékoztatás mellett.
Ha a15. életévét betöltött, ítélőképes gyermek elutasítja a javasolt orvosi intézkedést, az illetékes egészségügyi dolgozó köteles a törvényes képviselő hozzájárulását kérni.
Az orvosi dokumentációba történő betekintéshez való jog
20. szakasz
A páciens jogosult az orvosi dokumentációjába történő betekintésre.
Ha a páciens gyermek vagy cselekvőképességétől megfosztott személy, a törvényes képviselő jogosult az orvosi dokumentációjába történő betekintésre, kivéve a jelen törvény 24. szakaszának 1. bekezdése szerinti esetben.
A 15. életévét betöltött, ítélőképes gyermek jogosult az orvosi dokumentációjába történő betekintésre.
Kivételesen a páciens szűk családjának tagjai is betekinthetnek a családtagjuk orvosi dokumentációjába, ha azon adatok fontosak az ő gyógyításukra nézve.
Az illetékes egészségügyi dolgozó köteles szabályosan vezetni az orvosi dokumentációt a törvénnyel összhangban, és nyilvántartásba venni valamennyi foganatosított orvosi intézkedést, de különösen az anamnézist, a diagnózist, a diagnosztikai intézkedéseket, a terápiát és a terápia eredményét, valamint a páciensnek adott tanácsokat.
A páciens egészségi állapotára vonatkozó adatok bizalmas kezeléséhez való jog
21. szakasz
Az egészségi állapotra vonatkozó adatok, illetve az orvosi dokumentációban található adatok a személyes adatok közé tartoznak, és a páciens különösen érzékeny személyes adatainak minősülnek a törvénnyel összhangban.
Valamennyi egészségügyi dolgozó, illetve egészségügyi munkatárs, valamint más, az egészségügyi intézményekben, magánpraxisban, egészségügyi tevékenységet folytató egészségügyi felsőoktatási intézmények szervezeti egységeiben, a törvénnyel összhangban az egészségügy területén meghatározott feladatokat ellátó egyéb jogi személyben, a kötelező betegbiztosítási szervezetben, illetve az önkéntes betegbiztosítás feladatait ellátó jogi személyben, amely a páciens betegbiztosítását kezeli és amelynek ezen adatok hozzáférhetőek és szükségesek a törvénnyel meghatározott hatáskörei gyakorlásához, foglalkoztatott személy köteles őrizni a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti adatokat.
A páciens különösen érzékeny személyes adatainak minősülnek az emberi szervezet összetevőire vonatkozó adatok, melyek alapján megállapítható azon személy identitása, akitől azok erednek.
A jelen szakasz 2. bekezdése szerinti személyek, valamint más személyek, akik a jelen szakasszal ellentétesen illetéktelenül, illetve a páciens vagy a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül rendelkeznek az orvosi dokumentációban található adatokkal, valamint illetéktelenül nyilvánosságra hozzák ezen adatokat, felelősek a különösen érzékeny adatok kiadásáért a törvénnyel összhangban.
22. szakasz
Az illetékes egészségügyi dolgozókat, illetve egészségügyi munkatársakat, valamint a jelen törvény 21. szakaszának 2. bekezdése szerinti munkáltatónál fogalkoztatott egyéb személyeket csak a páciens, illetve törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával vagy pedig bírósági határozat alapján lehet felmenteni a jelen törvény 21. szakaszának 1. bekezdése szerinti adatok őrzési kötelezettsége alól.
Ha a páciens, illetve a törvényes képviselő írásbeli nyilatkozattal vagy az illetékes szervnél hitelesített meghatalmazással, melyet az orvosi dokumentációban őriznek, hozzájárulását adta az egészségi állapotára vonatkozó adatok közzétételére, az illetékes egészségügyi dolgozó közzéteheti a páciens egészségi állapotára vonatkozó adatokat.
A jelen szakasz 2. bekezdésétől eltérően az illetékes egészségügyi dolgozó közölheti a páciens egészségi állapotára vonatkozó adatokat a szűk család felnőtt tagjával a páciens egészségi állapotára vonatkozó adatok közzétételére adott hozzájárulása nélkül is, ha ezen adatok közlése elengedhetetlen az egészségügyi kockázat elkerülése végett az adott családtagra nézve.
23. szakasz
A páciens, illetve törvényes képviselője jogosult az orvosi dokumentáció másolatára és viseli az orvosi dokumentáció lemásolásának szükséges költségeit.
Az elhunyt családtag orvosi dokumentációjának kivonatai, illetve másolatai kiadhatóak a szűk család felnőtt tagja, illetve törvényes képviselője részére, annak kérésére a törvénnyel meghatározott jogok érvényesítése céljából.
24. szakasz
A 15. életévét betöltött, ítélőképes gyermek jogosult az orvosi dokumentációjában található adatok bizalmas kezelésére.
Az illetékes egészségügyi dolgozó a gyermek azon kérése ellenére is, hogy az egészségi állapotára vonatkozó információkat ne közöljék a törvényes képviselőjével, köteles közölni az egészégi állapotára vonatkozó adatokat a törvényes képviselővel, ha a gyermek életére és egészségére nézve komoly veszély áll fenn.
Az orvosi kutatásban résztvevő beteg joga
25. szakasz
Felnőtt cselekvőképes pácienst érintő orvosi kutatást csak a páciens hozzájárulásával lehet végezni.
A jelen szakasza 1. bekezdés szerinti hozzájárulást a páciens írásbeli formában köteles adni, miután elegendő tájékoztatást kapott a kutatás értelméről, céljáról, eljárásairól, várható eredményeiről, lehetséges kockázatairól, valamint a kellemetlen kísérő körülményekről.
A páciens kérésére a jelen szakasz 2. bekezdése szerinti tájékoztatást írásba is adják.
A pácienst külön kell figyelmeztetni, hogy szabadon elutasíthatja a kutatásban való részvételt és az adott hozzájárulást mindenkor visszavonhatja írásbeli formában.
Kivételesen a gyermeket, illetve a cselekvőképességétől megfosztott személyt érintő orvosi kutatás a jelen szakasz 2. és 4. bekezdései értelmében előzetesen tájékoztatott törvényes képviselő írásbeli hozzájárulásával is végezhető, ha az a páciensre nézve közvetlen hasznosulással jár, kivéve, ha ezt maga a páciens ellenzi.
Kivételesen a 15. életévét betöltött, ítélőképes gyermeket érintő közegészégügyi kutatás, amely nem jár közvetlen hasznosulással és nem jelent kockázatot a gyermekre, a jelen szakasz 2. és 4. bekezdései értelmében előzetesen tájékoztatott gyermek vagy törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával is jóváhagyható, ha a kutatás célja az ezen lakossági csoport egészségi állapotának jobb megértése.
Az orvosi kutatást végző illetékes egészségügyi dolgozó köteles gondot viselni arról, hogy a páciens életének és egészségnek védelme mindenkor elsőbbséget élvezzen a társadalom és a tudomány érdekei előtt.
A páciens, akinek teste vagy egészsége az orvosi kutatás miatt kárt szenved, kártérítésre jogosult a törvénnyel összhangban, a vétkességtől függetlenül.
Az orvosi kutatás kezdete előtt az egészégügyi intézmény köteles biztosítást kötni az orvosi kutatásban részt vevő páciensre az orvosi kutatással az ezen személy egészségében előidézett kár esetére a törvénnyel összhangban. Az egészségügyi intézmény köteles szerződést kötni a pácienssel, amellyel meghatározzák az orvosi kutatásban résztvevő páciensnek járó szükséges költségek összegét.
A páciens jogosult a gyógyszerek és az orvosi eszközök klinikai vizsgálatában való részvételre a gyógyszerek és az orvosi eszközök területét szabályozó törvénnyel összhangban.
Az orvosi kutatás kezdete előtt az egészségügyi intézmény etikai bizottsága döntést hoz azon orvosi kutatásról, amely az egészségügyi intézmény pácienseit érinti.
Magánpraxisban tilos orvosi kutatást végezni.
A gyermek joga a fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézményekben
26. szakasz
A 15. életévét be nem töltött gyermek jogosult a kórházi elhelyezésre egyik szülője, örökbefogadója vagy gondviselője kíséretében minden esetben, amikor ez lehetséges.
A kórházi ápolásban részesülő gyermek a lehető legnagyobb mértékig jogosult a látogatásokra egészségi állapotával és legjobb érdekével összhangban.
A hosszabb ideig kórházi ápolásban részesülő gyermek az egészségi állapota szerint megengedett mértékig jogosult játékra, pihenésre és oktatásra életkorával, szükségleteivel és legjobb érdekével összhangban.
A páciens joga, hogy saját felelősségére távozzon a fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézményből
27. szakasz
A páciens jogosult a saját felelősségére távozni a fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézményből, kivéve a külön törvénnyel előírt esetekben.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti szándékáról, hogy távozni kíván a fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézményből, a páciens köteles írásbeli nyilatkozatot tenni, amelyet a páciens orvosi dokumentációjában őriznek.
A fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézményből a páciens bejelentése nélkül történő távozásra vonatkozó adatot az illetékes egészségügyi dolgozó köteles bejegyezni a páciens orvosi dokumentációjába.
Ha a páciens gyermek, illetve cselekvőképességétől megfosztott személy, az illetékes egészségügyi dolgozó köteles haladéktalanul értesíteni a törvényes képviselőt, illetve az illetékes gyámügyi hivatalt a fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézményből történő távozásról.
Ha a páciens gyermek, illetve cselekvőképességétől megfosztott személy, és a törvényes képviselő a páciens legjobb érdekével ellentétesen dönt a fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézményből történő távozásról, az illetékes egészségügyi dolgozó köteles haladéktalanul értesíteni az illetékes gyámügyi hivatalt.
A szenvedés és fájdalom enyhítéséhez való jog
28. szakasz
A páciens jogosult a szenvedésének és fájdalmának legmagasabb szintű enyhítésére az általánosan elfogadott szakmai standardokkal és erkölcsi alapelvekkel összhangban, amely a fájdalom kezelését és az emberséges fájdalomcsillapítást jelent.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti jog nem vonatkozik az eutanáziára.
A páciens joga idejének tiszteletben tartásához
29. szakasz
Ha az orvosi intézkedést nem lehet azonnal foganatosítani, a páciens jogosult a vizsgálat, a diagnosztikai eljárások, valamint más orvosi intézkedések és eljárások lehető legrövidebb időn belül történő kitűzésére.
Azon páciens részére, akinek az orvosi konzílium meghatározott diagnosztikai eljárást javasolt a további gyógyításra vonatkozó véleményezés céljából, az egészségügyi intézmény köteles azt azonnal, illetve az orvosi konzílium által meghatározott határidőn belül elvégezni.
Az egészségügyi intézmény köteles tiszteletben tartani a páciens idejét és a pácienst megfelelő időben értesíteni a jelen szakasz 1. bekezdése szerint kitűzött egészségügyi szolgáltatás időpontjának változásáról.
30. szakasz
A páciens, aki úgy véli, megsértették az egészségvédelemhez való jogát, vagy az egészségügyi dolgozó, illetve az egészségügyi munkatárs eljárásával megsértette valamely jogát az egészségvédelem területén, jogosult kifogást emelni a munkafolyamatot irányító egészségügyi dolgozónál vagy az egészségügyi intézmény igazgatójánál, illetve a magánpraxis alapítójánál vagy a páciensek jogvédelmével megbízott tanácsadónál.
31. szakasz
A páciens, aki az egészségügyi dolgozó, illetve egészségügyi munkatárs szakmai hibájából kifolyólag testi kárt szenved az egészségvédelem megvalósítása során vagy a szakmai hiba egészségi állapotának romlását eredményezi, kártérítésre jogosult a kárfelelősség általános szabályaival összhangban.
A kártérítésre való jogot nem lehet előre kizárni vagy korlátozni.
32. szakasz
Az egészségvédelem megvalósítása során a páciens kötelezettségei a jelen törvény értelmében az egészségével, az egészségügyi szolgáltatások más felhasználóival, az egészségügyi dolgozókkal, illetve az egészségügyi munkatársakkal, valamint az egészségügyi intézmény és magánpraxis más foglalkoztattjaival szembeni felelősségére vonatkoznak.
Az egészségvédelem megvalósítása során a páciens köteles betartani az egészségügyi intézmény, a magánpraxis, az egészségügyi tevékenységet folytató egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezeti egységének, valamint az egészségügyi tevékenység területén meghatározott feladatokat ellátó egyéb jogi személyek általános aktusait, az ott-tartózkodás feltételeit és a bennük való viselkedést.
A páciens felelőssége saját egészségéért
33. szakasz
Az egészségvédelem megvalósítása során a páciens köteles:
1) aktívan részt venni egészsége védelmében, megőrzésében és előmozdításában;
2) teljeskörűen és pontosan tájékoztatni az illetékes egészségügyi dolgozót, illetve egészségügyi munkatársat az egészségi állapotáról;
3) betartani az utasításokat és megtenni az illetékes egészségügyi dolgozó, illetve egészségügyi munkatárs által előírt intézkedéseket.
A páciens felelőssége az egészségügyi szolgáltatások más felhasználóival szemben
34. szakasz
A páciens köteles tiszteletben tartani más páciensek jelen törvénnyel meghatározott jogait, amelyeket az egészségügyi intézményben, a magánpraxisban, az egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezeti egységében, valamint az egészségügyi tevékenység területén meghatározott feladatokat ellátó egyéb jogi személyekben érvényesítenek.
A páciens felelőssége az egészségügyi dolgozókkal, illetve az egészségügyi munkatársakkal szemben
35. szakasz
A páciens köteles az egészségvédelem megvalósítása során tisztelettel és elismeréssel viseltetni az egészségügyi dolgozóval, illetve az egészségügyi munkatárssal szemben.
Tilos az egészségügyi dolgozó, illetve az egészségügyi munkatárs akadályozása az egészségvédelmi szolgáltatás nyújtása során.
36. szakasz
Ha a páciens nem tartja be a jelen törvény 32-35. szakasza szerinti kötelezettségeit, az előzetes figyelmeztetést követően az illetékes egészségügyi dolgozó, illetve egészségügyi munkatárs elutasíthatja a páciens részére történő további egészségvédelmi szolgáltatás nyújtását, amelyről köteles írásban értesíteni az egészségügyi intézmény igazgatóját, valamint a páciens orvosi dokumentációjában feltüntetni az egészségvédelmi szolgáltatás elutasításának okait.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti esetben az egészségügyi intézmény, a magánpraxis, az egészségügyi tevékenységet folytató egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezeti egysége, valamint az egészségügyi tevékenység területén meghatározott feladatokat ellátó egyéb jogi személyek kötelesek további megfelelő egészségvédelmet biztosítani a páciens részére.
37. szakasz
A páciens köteles megfelelő időn belül tájékoztatni az illetékes egészségügyi intézményt a kitűzött vizsgálatok és az orvosi eljárások időpontjának lemondásáról, valamint a lakcím és a telefonszám változásáról.
38. szakasz*
A páciens jogainak védelmét a helyi önkormányzat biztosítja a páciensek jogvédelmével megbízott tanácsadó feladatait ellátó személy meghatározásával és az Egészségügyi Tanács megalakításával.
A páciensek jogvédelmével megbízott tanácsadó
39. szakasz
A páciensek jogvédelmével megbízott tanácsadó (a továbbiakban: a páciensek tanácsadója) feladatait okleveles jogász látja el, aki rendelkezik az államigazgatási szervekben való munkához szükséges szakvizsgával, legkevesebb három év munkatapasztalattal a szakmában és ismeri a jogszabályokat az egészségügy területén.
A páciensek tanácsadója ellátja a páciensek jogvédelmének feladatait a benyújtott kifogások alapján és szükséges információkat, valamint tanácsokat nyújt a páciensek jogaival kapcsolatban.
A páciensek tanácsadója több helyi önkormányzat részére is elláthatja a feladatokat.
A páciensek tanácsadója munkájának szervezéséről, pénzeléséről és feltételeiről a helyi önkormányzat illetékes szerve hoz határozatot a páciensek szükségleteivel és az egészségügyi ellátás teljesítőképességével összhangban a helyi önkormányzat területén.
40. szakasz
A páciensek tanácsadója hivatalos igazoló okmánnyal rendelkezik, mellyel igazolja magát az egészségügyi intézményben, a magánpraxisban, az egészségügyi tevékenységet folytató egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezeti egységében, valamint az egészségügyi tevékenység területén meghatározott feladatokat ellátó egyéb jogi személyben.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti hivatalos igazoló okmány nyomtatványát és tartalmát az egészségügyi feladatokkal megbízott miniszter írja elő.
Az egészségügyi intézmény, a magánpraxis és a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti jogi személyek kötelesek látható helyen feltüntetni a páciensek tanácsadójának utónevét és családi nevét, munkaidejét, valamint a címet és a telefonszámot is, amelyhez a páciens jogainak védelme céljából fordulhat.
A páciensek tanácsadójának hatékony munkavégzése céljából az egészségügyi intézmény, a magánpraxis és a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti jogi személyek kötelesek a páciensek tanácsadója részére lehetőséget biztosítani a páciens azon orvosi dokumentációjába való betekintésre, az egészségügyi dolgozó jelenlétében, amely a kifogásban foglaltakkal kapcsolatban áll.
Az egészségügyi intézmény, a magánpraxis és a jelen szakasz 1. bekezdése szerinti jogi személyek kötelesek a páciensek tanácsadójának kérelmére haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül közölni a páciensek tanácsadójával valamennyi kért információt, adatot és véleményt a kifogás alapján indult eljárásban.
41. szakasz
A páciens, illetve törvényes képviselője írásban vagy szóban, jegyzőkönyvbe foglalva kifogást emelhet a páciensek tanácsadójánál.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti kifogás alapján a páciensek tanácsadója azonnal, de legkésőbb a kifogásemelés napjától számított öt munkanapon belül megállapítja a kifogásba foglaltakkal kapcsolatos valamennyi fontos körülményt és tényt.
Valamennyi releváns tény és körülmény megállapítása után a páciensek tanácsadója jelentést készít, amelyet azonnal, de legkésőbb három munkanapon belül kézbesít a kifogást emelő személynek, a szervezeti egység vezetőjének és az egészségügyi intézmény igazgatójának, illetve a magánpraxis alapítójának.
Az egészségügyi intézmény igazgatója, illetve a magánpraxis alapítója köteles a páciensek tanácsadója jelentésének kézhez vételét követő öt munkanapon belül tájékoztatást küldeni a páciensek tanácsadójának a kifogással kapcsolatos eljárásról és foganatosított intézkedésekről.
A páciensek tanácsadójának jelen szakasz 3. bekezdése szerinti jelentésévél nem elégedett kifogást emelő személy az Egészségügyi Tanácshoz, az egészségügyi felügyelőséghez, illetve azon betegbiztosítási szervezet illetékes szervéhez fordulhat, ahol a páciensre biztosítást kötöttek, a törvénnyel összhangban.
A páciensek tanácsadója havi jelentést küld a kifogásokról az egészségügyi intézmény igazgatójának az igazgató tájékoztatása és hatáskörének keretein belül megfelelő intézkedések foganatosítása céljából.
A páciensek tanácsadója háromhavi, hathavi és éves jelentést küld az Egészségügyi Tanácsnak.
Az egészségügyi feladatokkal megbízott miniszter előírja a kifogás alapján indított eljárás eljárási rendjét, a jegyzőkönyv, valamint a páciensek tanácsadója jelentésének nyomtatványát és tartalmát jelen törvény hatályba lépésének napjától számított három hónapon belül.
42. szakasz
Az Egészségügyi Tanács, amelyet a helyi önkormányzatokat szabályozó törvénnyel összhangban a helyi önkormányzatban alakítanak meg, az alapszabállyal, illetve a helyi önkormányzat határozatával megállapított feladatok mellett meghatározott feladatokat lát el a páciensek jogainak védelme területén a következők szerint:
1) megtárgyalja a páciensek egyes jogainak sérelme miatt emelt kifogásokat a kapott és összegyűjtött bizonyítékok és a megállapított tények alapján;
2) a megállapított tényekről tájékoztatja a kifogást emelő személyt és azon egészségügyi intézmény igazgatóját, illetve azon magánpraxis alapítóját, amelyre a kifogás vonatkozik, valamint megfelelő ajánlásokat tesz;
3) megtárgyalja a páciensek tanácsadója jelentését, kíséri a páciensek jogainak érvényesítését a helyi önkormányzat területén és intézkedéseket javasol a páciensek jogainak védelme és előmozdítása céljából;
4) a munkájáról és a páciensek jogainak védelme céljából foganatosított intézkedésekről jelentést küld a helyi önkormányzat illetékes szervének, valamint az egészségügyi feladatokkal megbízott miniszternek, az autonóm tartomány területén pedig az egészségügyi feladatokkal megbízott közigazgatási szervnek is.
A tájékoztatás és a szükséges együttműködés megvalósítása céljából az 1. bekezdés 4) pontja szerinti jelentést a Polgári Jogvédőnek továbbítják.
Az Egészségügyi Tanácsot a helyi önkormányzat képviselői mellett a páciensek sorából tömörült polgárok egyesületének, a helyi önkormányzat területén található egészségügyi intézményeknek, valamint a Köztársasági Betegbiztosítási Alap illetékes fiókintézetének képviselői is képezik.
43. szakasz
A páciensek jogvédelmével megbízott tanácsadó és az Egészségügyi Tanács tagjai a munkájuk során kötelesek a személyes adatok védelmét szabályozó előírásokkal összhangban eljárni.
44. szakasz
Szabálysértésért 300.000-től 1.000.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő az egészségügyi intézmény, illetve az egészségügyi tevékenységet folytató jogi személy, ha:
1) a páciensnek nem teszi lehetővé a szabad orvos-, illetve fogorvos-választáshoz való jog érvényesítését (12. szakasz);
2) a páciens hozzájárulása nélkül, illetve akarata ellenére vagy a gyermek, illetve a cselekvőképességétől megfosztott személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül orvosi intézkedéseket foganatosított (15. szakasz 2. és 3. bekezdés);
3) a páciensnek nem teszi lehetővé az orvosi dokumentációjába történő betekintést (20. szakasz 1. bekezdés);
4) a törvényes képviselőnek nem teszi lehetővé az orvosi dokumentációba történő betekintést, ha a páciens gyermek, illetve cselekvőképességétől megfosztott személy (20. szakasz 2. bekezdés);
5) a 15. életévét betöltött, ítélőképes gyermeknek nem teszi lehetővé az orvosi dokumentációjába történő betekintést (20. szakasz 3. bekezdés);
6) megsérti a páciens különösen érzékeny személyes adatainak titoktartási kötelezettségét, valamint a 21. és 22. szakasz rendelkezéseivel ellentétesen rendelkezik vagy kezeli a páciens orvosi dokumentációjában található adatokat;
7) a páciensnek, a törvényes képviselőjének, illetve a szűk család felnőtt tagjának nem teszi lehetővé a 23. szakasz szerinti jog érvényesítését;
8) megsérti a 15. élétévét betöltött gyermek jogát az orvosi dokumentációjában található adatok bizalmas kezeléséhez, és ha megsértik azon kötelezettségét, hogy a gyermek életének és egészségének komoly veszélyeztetettsége esetén közli ezen információt a törvényes képviselővel (24. szakasz);
9) az orvosi kutatás kezdete előtt nem köt biztosítást az orvosi kutatásban részt vevő páciensre az illetékes biztosítási szervezetnél vagy az egészségügyi intézmény etikai bizottságának előzetes döntése nélkül végez a pácienseket érintő orvosi kutatást (25. szakasz 9. és 11. bekezdés);
10) a páciensek tanácsadójának nem teszi lehetővé a kifogásban foglaltakkal kapcsolatos orvosi dokumentációba való betekintést, vagy ha a kifogás alapján indított eljárásban nem közli a páciensek tanácsadójával valamennyi információt, adatot és véleményt öt munkanapon belül (40. szakasz 4. és 5. bekezdés);
11) az egészségügyi intézmény igazgatója, illetve a magánpraxis alapítója nem juttatja el meghatározott határidőn belül a kifogás alapján foganatosított intézkedéseiről szóló tájékoztatást a páciensek tanácsadója részére (41. szakasz 4. bekezdés).
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti szabálysértésért 30.000-től 50.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő az egészségügyi intézmény, illetve egészségügyi tevékenységet folytató más jogi személy felelős személye is.
A jelen szakasz 1. bekezdésének 2)-7), 9) és 10) pontja szerinti szabálysértésért 100.000-től 500.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő az egészségügyi dolgozó vállalkozó is.
45. szakasz
Szabálysértésért 500.000-től 1.000.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő az egészségügyi dolgozó vállalkozó, ha a jelen törvény 25. szakasza 12. bekezdésének rendelkezéseivel ellentétesen jár el.
46. szakasz
Szabálysértésért 10.000-től 50.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő az egészségügyi dolgozó, ha:
1) megtagadja a páciens információhoz való jogát (7. szakasz 1. bekezdés);
2) a pácienst, illetve törvényes képviselőjét nem tájékoztatja, amely fontos volna a páciens, illetve a törvényes képviselője részére, hogy döntést hozzon a javasolt orvosi intézkedésekhez történő hozzájárulásról vagy elutasításról, valamint nem jegyzi be az adott tájékoztatásra vonatkozó adatot az orvosi dokumentációba, vagy ha a páciens, illetve a törvényes képviselő részére nem teszi lehetővé a gyógyítás költségeibe való betekintést (11. szakasz);
3) egyéb személyekkel személyes információkat közöl, melyek a tudomására jutottak, illetve melyeket a páciens az egészségvédelem során közölt (14. szakasz 2. bekezdés);
4) a páciens hozzájárulása nélkül, illetve akarata ellenére, vagy a gyermek, illetve a cselekvőképességétől megfosztott személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül a páciensen orvosi intézkedést foganatosított (15. szakasz 2. és 3. bekezdés);
5) nem jegyzi be a páciens, illetve a törvényes képviselőjének a javasolt orvosi intézkedéshez való hozzájárulására vagy elutasítására vonatkozó adatot a páciens orvosi dokumentációjába és a páciensnek nem teszi lehetővé az orvosi dokumentációjába való betekintést, vagy ha nem vezeti az orvosi dokumentációt a törvénnyel összhangban (17. szakasz 3. bekezdés és 20. szakasz 1. és 5. bekezdés);
6) a törvényes képviselőnek nem teszi lehetővé az orvosi dokumentációba való betekintést, ha a páciens kiskorú, illetve cselekvőképességétől megfosztott személy, valamint ha a 15. életévét betöltött, ítélőképes gyermeknek nem teszi lehető az orvosi dokumentációjába való betekintést (20. szakasz 2. és 3. bekezdés);
7) megsérti a páciens különösen érzékeny személyes adatainak őrzési kötelezettségét vagy a páciens orvosi dokumentációjában található adatokkal a 21., 22. és 24. szakasz rendelkezéseivel ellentétesen rendelkezik vagy kezeli azokat;
8) nem jegyzi be a páciens orvosi dokumentációjába az egészségügyi intézményből a páciens bejelentése nélkül történő távozására vonatkozó adatot, nem értesíti haladéktalanul az illetékes gyámügyi szervet, illetve a törvényes képviselőt a gyermek, illetve a cselekvőképességétől megfosztott páciens egészségügyi intézményből történő távozásáról, vagy nem értesíti haladéktalanul az illetékes gyámügyi szervet a törvényes képviselő döntéséről, hogy a gyermek, illetve a cselekvőképességétől megfosztott páciens, a páciens legjobb érdekével ellentétesen, távozik a fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézményből (27. szakasz 3-5. bekezdés).
A jelen szakasz 1. bekezdésének 3) és 8) pontja szerinti szabálysértésért az egészségügyi munkatárs is büntetendő.
47. szakasz
Szabálysértésért 20.000-től 50.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő a páciensek tanácsadója, ha nem kézbesíti a havi jelentését az egészségügyi intézmény igazgatójának, illetve a háromhavi, hathavi és éves jelentését az Egészségügyi Tanácsnak (41. szakasz 6. és 7. bekezdés).
VI ÁTMENETI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
48. szakasz
A jelen törvény végrehajtása feletti felügyeletet az egészségüggyel megbízott minisztérium látja el.
49. szakasz
A helyi önkormányzatok megszervezik a páciensek tanácsadójának és az Egészségügyi Tanácsnak a munkáját, biztosítják a munkájukhoz szükséges feltételeket és pénzeszközeket a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított hat hónapon belül.
A jelen szakasz 1. bekezdése szerinti határidő lejártának napján hatályukat vesztik az egészségvédelmi törvény (a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 107/05., 72/09. - másik törvény, 88/10., 99/10., 57/11. és 119/12. szám) 39. szakaszának rendelkezései.
50. szakasz
A jelen törvény hatályba lépésének napján hatályukat vesztik az egészségvédelmi törvény (a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 107/05., 72/09. - másik törvény, 88/10., 99/10., 57/11. és 119/12. szám) 26-38., 40., 40a, 42. és 43. szakaszainak, a 256. szakasz 1. bekezdése 1)-6) pontjainak, a 259. szakasz 1. bekezdése 1)-6) pontjainak és a 263. szakaszának rendelkezései.
51. szakasz
A jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételének napjától számított nyolcadik napon lép hatályba.